Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

4 BíEPO JS AG 1962. június 8., péntek Reggel 6—este 8-ig Nagyon szép példáját nyújtják, a márkázz Mátravölgye Termelőszö­vetkezetben Skoda István munka­csapatának tagjai a közösségért való áldozatos fáradozásnak. Tud­niillik, ezek az emberok elhatároz­ták a közelmúltban, hogy addig nem fejezik be a munkát egyetlen egy nap sem, míg hat—hat hekto­liter permetlevet ki nem perme­teznek a fagykárt szenvedett sző­lőkre. Így bizony, reggel 6 órakor kezdik a munkát, s este 7—8 óra­kor is a szőlőben lehet őket talál­ni. Az is igaz, hogy így mindennap három munkaegységet teljesítenek, s a tervezett 52 forint munkaegy­ségértéket figyelembe véve, ez nem mondható kevés keresetnek. De meg is érdemlik! Becsülete­sen dolgoznak, példamutatóan, és úgy dukál: aki többet dolgozik a közösségért, annak a megtermelt javakból is több jár ... (f. i.) — SOMOGY megyei könyv­tárosok látogattak Egerbe. A három vendégkönyvtáros megtekintette az egri gyer­mekkönyvtárat és a gyöngyö­si járási könyvtárat. — VÁLLALTI kirándulást szervez Visegrádra az Apci Fémtermia Vállalat szakszer- vezeti bizottsága. A kirándulás Időpontja: júliu1., vasárnap. — MA KEZDŐDIK Osto­roson a népművelési felügye­lők és függetlenített knltúr- otthon-igazgatók megyei ta­nácskozása. Az értekezletet — melynek napirendjén a ki­emelt községi kultúrotthonok körzeti munkája szerepel — a Heves megyei Népművelési Tanácsadó hívta össze. — MÁR 11 BRIGÁD vesz részt — 116 fővel — a szocia­lista brigád-mozgalomban az Apci Fémtermia Vállalatnál. Öt brigád már a szocialista cím birtokosa, hat brigád pe­dig az idén kapcsolódott be a szocialista cím megszerzéséért indított versenybe. — MOLNÄR JÄNOS hat­vani MÄV vonatkísérő' a 21. játékhéten tizenkét taláiatos totószelvényével közel 19 ezer forintot nyert. A szerencsés nyertes családjának ruházko­dására költi az összeg egy részét, a többit takarékbetét könyvben kamatoztatja — egy újabb nyerésig. — HATEZER forintot bizto­sított a megyei tanács a mónos- béü kultúrotthon klubszobá­jának berendezésére. Ugyan­csak hatezer forintot kaptak a verpelétiek is, hogy televíziót vásárolhassanak a kultúrott- honba. Megjegyzések a hatvani kulturális szemléről A HÄMÄN KATÓ kulturális szemle hatvani járási bemuta­tója az évenként megrendezett ifjúsági találkozó szerves ré­sze, az ifjúság reprezentatív kulturális megmozdulása. A járási bemutató jelentősége nemcsak abban nyilvánul meg. hogy a műkedvelő művé­szeti csoportok bizonyságot tesznek arról, hogy a művésze­ti ismeretekből mennyit sajá­títottak el, hanem a közönség nevelése szempontjából is. A kulturális szemle járási bemu­tatóját szabadtéri színpadon rendeztük, amely lehetővé tet­te, hogy 2—3000 főnyi közön­ség művelődjék és szórakoz­zék a szemlén. Az a körülmény, hogy a kul­turális szemlének igen nagy közönsége volt, megkívánta a művészeti csoportoktól és a szemle rendezőitől az újra, és a művészi kivitelezésre való törekvést. A járási kulturális szemle azit mutatja, hogy ez a törekvés minden egyes bemu­tatott műsorszámiban érvénye­sült. A kulturális szemle mű­sorában 18 tánccsoport, 12 énekkar, három zenekar és 14 szavaló mutatkozott be 957 szereplővel. A puszta számok is azt mutatják, hogy a kultu­rális szemle méltó volt az if­júsági találkozó demonstratív jellegéhez. A sok műsors'zám nem jelen­tett műfaji ömlesztettséget, mert a szavalok részére kü­lön sizínpadon volt a szavaló­verseny, az ünnepi könyvhét záróaktusaként. (A színjátszó csoportok és irodalmi színpa­dok részére pedig május 10— május 14-ig rendeztünk szín­játszó hetet Petőfibányán.) A SZAVALÓVERSENYEN a körzeti bemutatók legjobb szavaiéi szerepeltek. Kiemel­kedő eredményt ért el Menczel Róbert: Radnóti Himnusz a békéről, Nagy Magdolna: Vár­nai Zseni Ne lőjj, fiam, Erdé­lyi Ágnes: Jamkiovich Ferenc Vándorló kert című versének tolmácsolásával. Márta Mária apci úttörő Radnóti Himnusz a békéről című versét igen jól értelmezte, s ez kifejezésre jutott előadásmódjában, súlyos beszédhibája miatt azonban nem kaphatta meg a kiváló minősítést. Gyakori jelenség, hogy a szavalok erejüket meghaladó verseket választanak, mint például Sántha Margit Petőfi Jövendölés, Máthé Zsuzsa Jó­zsef Attila A város' peremén című versével. Az irodalmi szakos tanároknak és az iro­dalmi színpadvezetőknek több segítséget kell nyújtaniuk a versek választásánál. A tánccsoportok műsorszá­mait általában a kidolgozott­ság jellemezte. A bemutató új színfoltja volt az apci cigány- együttes tánca. Temperamen­tum jellemezte táncukat, s az volt legnagyobb érdemük, hogy óvakodtak az ízléstelenkedés­től. Az apci cigányegyüttes Opavszky Béláné általános is­kolai nevelő türelmes pedagó­giai munkájának az eredmé­nye. A zagyva szántói KISZ tánc­csoportja Rábay Miklós Há­rom ugrós című leánytáncát mutatta be. Kulturáltság és vi­dámság jellemezte táncukat, Eredményük több éves folya­matos munkájuknak köszön­hető. A Selypi Cukorgyár tánc­csoportja egy szüreti játékkal jelentkezett. A selypiek min­den évben táncjátékkal ké­szülnek, ami egész éven át rendszeres készülést igényel. Kár, hogy a táncjáték néhány jelenete giccses, ami a tánc­csoport vezetőjének helytelen értelmezéséből fakad. A GYERMEKTÁNCOK kö­zül a selypi úttörők Pusztafa­lusi leánytánca.; a hortiak Hi­das játéka és a hatvani; Há- mán Kató Általános Iskola Ci- celle gyermekjátéka tűnt ki. Az énekkari kultúra szép megnyilatkozása volt a járás és város 700 tagú egyesített kórusának műsora. Szépen énekelték Kodály A juhász­nak ... és Hans Eisler Ha min­den nyelven című alkotását. A kórust Varga Illés tanár vezé­nyelte. Az általános iskolai kóru­sok igen sokat fejlődtek. Leg­szembetűnőbb a fejlődés a boldogi énekkarnál. A kis is­kola egyesített 80 főnyi kóru­sának fő erénye a vidámság volt. Intellektuális volt a csá­nyi, a Mátravidéki Erőmű és a hatvani énekkarok előadása. Az értékelésnél szinte nem le­hetett különbséget tenni az énekkarok között. Először szerepelt a kulturá­lis szemlén a rózsaszentmár- toni felnőtt énekkar. Nehéz műsorszámot választottak kez­detnek (Marseilles), de Szemán Béla vezetésével sikerült helyt­állniuk. Szereplésük azzal a reménnyel biztat, hogy jövőre a járás legjobb felnőtt vegyes­kórusa lesz. A hatvani Városi Művelődési Ház énekkara nagy sikert ért el Hassler Ünnepre jöttünk, Friderici Baráti kör és Haydn Nevető kórus című művének előadásával. A szó lót Mede Ilona zeneiskolai nö­vendék énekelte művészien. A petőfibányai fúvószenekar Verdi operáiból játszott rész­leteket. A zenekar játékát ru­tinossá^ jellemzi. A különböző operarészletek összekötése azonban nem mindenütt sike­rült. A hangszerelésnél jobban kell erre vigyázni. A csányi úttörőzenekar Mozart Németh táncát és Rubinstein Melódiá­ját adta elő. A zenekar elő­adásában a legfinomabb árnya­latok is érvényesültek. A kiváló eredmény Mezei József tanár munkáját dicséri. A HELY HIÁNYA MIATT nem térhettem ki minden mű­vészeti csoport értékelésére. Az említett példák általában; ér­vényesek. A bíráló bizottság egyöntetű véleménye, hogy kü­lönösen szembetűnő a fejlődés az énekkaroknál' és a tánccso- portoknál. S ez azzal magya­rázható, hogy Az ifjúság a szociializmusért-mozgalmon be­lül egyre többen vesznek részt a műkedvelő csoportok mun­kájában, s egyre több azok­nak a száma, akik részit vészi­nek a művészeti csoportok ve­zetői résziére indított tanfolya­mokon. Taksás Imre Egri Vörös Csillag A szép amerikai Egri Bródy Meglepetés a • cirkuszban Egri Kertmozi A világ minden aranya Gyöngyösi Puskin A fekete Orfeusz Gyöngyösi Szabadság Ütközben (I.—n. rész) Hatvani Vörös Csillag Tamango Hatvani Kossuth Nevessünk Heves Éva aludni akar wf IZiHHáí vl műsora i Egerben este lél 8 érakor: Szarkafészek (Katona-; Vörösmarty-bérlet) 1962. JÚNIUS 8., PÉNTEK: MEDARD 130 évvel ezelőtt, 1832 júniusában született NIKOLAUS OTTO német technikus, a belsőégésű motorok ma is használatos formájának feltalálója (1867.) Az Otto-motor hengerében a levegővel kevert üzemanyag gázait elektromos gyújtógyertyával gyújtották meg és az égés során a robbanásszerű­en kiterjedő keverék a dugattyút mozgásba hozta. Az így termelt mechanikai energiát a motor át­tételekkel hasznosította. 140 évvel ezelőtt, 1822. június 8-án született CZETZ JANOS, a sza­badságharc egyik kiváló katonája, az erdélyi hadjárat alatt Bem ve»-’ zérkarl főnöke. A fegyverletétel . után Argentínába emigrált, nevé­hez fűződik az argentin hadsereg megszervezése. <™íi5.évvel ezelött> 1837-ben e napon született IVAN KRAM- SZKOJ orosz festő. Portréi és életképei mellett jelentős művé- szetkntikai munkássága, ő alapította meg a Vándorkiállítás! Társasagot. Egyik híres müve: Orosz parasztlány. 10 évvel ezelőtt, 1952-ben e napon halt. meg SZERGEJ mer. KUROV szovjet szobrász, a monumentális szobrászat fő képvi­selője. ö alkotta a moszkvai Tolsztoj-, Tyimirjazev- és a Kreml­ben levő Lenin-szobrokat. Híres műve továbbá a 26 Bakul ko­miszár emlékműve Bakuban. Nikolaus Otto Ex libris-kiállítás a megyei könyvtárban Az ex libris latín kifejezés, magyarul azt jelenti, hogy: könyveimből. A tulajdonos ezzel jelöli meg könyveit. A felirathoz egyszerű kis kompo­zíció tartozik, amelynek jelen­tése többnyire szimbolikus tar­talmú. Linó-, vagy fametszés­sel készül, és komoly, művészi munkát igényeL Egerben, a megyei könyvtár­ban. a könyvhét alkalmából került megrendezésre Titles Béla és Trojan Marian József egri festőművészek ex libris- kiállítása. Tilles Béla metszetei tükrö­zik a könyv szeretekét, s álta­lában igyekeznek az illető al­kotás hangulatát jellemezni. Emellett azonban bátrabb, a kor irányzatainak megfelelő kompozíciókat is bemutat, amelyek szépségükkel, egysze­rűségükkel, érthető mondani­valójukkal megragadják a né­zőt Sajnos, tőle kevés alko­tást láthattunk a kiállításon. Trojan Marian Józsefet már régebbi kiállítások során megismerhettük grafikai alko­tásairól, linó- és fametszetei­ről. Ezen a kiállításon bemuta­tott ex librisein inkább a fa­metszés adta lehetőségeket használja ki. A linómetszés többnyire csak kétféle színár- nyalata mellett a fametszés le hetőséget ad a szürke színskála egyes színeinek felszínre hozá­sára, s ezzel sokkal plasztik!!- sabbak, a témának megfelelően termeszetszerűbbefc az ábrák. Ex librisedben mély eszmei tar­talom rejlik, s ezeket többnyire szimbolikus formában tárja elénk. Ezek a szimbólumok azonban minden erőltetéstől mentesek, mindenki számára érthetőek. Trojan Mariant in. kább Eger szépsége, történel­mi múltja ragadta meg, s eze­ket az esztétikai élményeket adta vissza alkotásaiban. Persze, témád nemcsak a tat. temekre múltat idézik. Tudató san, s érzékenyen reagál a ko® irányzataira, kiválogatja belő­lük azt, amit érdemesnek ta*v, mondanivalójának kifej e**». sere. A szeszélyes vonalakból gondos, tudatos munkával egf lüktető, ritmussal és élettel ta M alkotást hozott létre. A két művész kiállítása nem hiába örvend eddig io nagy látogatottságnak, siker­nek. Szeretnénk, ha mind több érdekesnél érdekesebb kiállí­tást látogathatnánk Egerben. S erre a lehetőség megvan.. J K. G. HARMATH ENDRE: (9) IX. Batista ellenpólusa Batistáról azt mondottuk, a történelmi helyzet szülte. Ezt kell mondanunk arról a fér­fiúról is, aki minden tekintet­ben a diktátor ellenpólusának bizonyult és akinek oroszlán- része volt abban, hogy végül megdöntötték a XX. század egyik leggyűlöltebb zsarnoká­nak hatalmát. Dr. Fidel Castrót is a törté­nelmi szituáció szülte, az a helyzet, hogy a nyílt brutali­tássá, szüntelen vandalizmus­sá fajult rendszer egyszerűen elviselhetetlenné vált az egész kubai nemzet számára. Mielőtt röviden ismertetnénk korunk egyik legnépszerűbb emberé­nek életútját, szeretném meg­magyarázni, mit értettem azon: hogy Castro szinte minden te­kintetben Batista ellenpólusa volt. Már testiekben is. A tör­pe, pocakos diktátorral szem­ben Castro lenyűgöző megje­lenésű, széles vállú, kisportolt óriás. Batista a korrupció, a nepotizmus megtestesítője, Castro a tiszta ideáloké, a közéleti feddhetetlenségé. Ba­tista százszázalékig cinikus, mindent egyéni érdekeinek rendel alá, Castro soha egy pillanatig nem habozott, hogy kockára tegye életét azért, amiben hisz. A kubai forradalom vezére jómódú ültetvényes család ötö­dik gyermekeként 1926-ban született Santiago de Cuba kö­zelében. A mindennel ellátott, kényeztetett gyermeket nem rontja le az, hogy minden olyan olajozottan gördül körü­lötte. A legnagyobb jólét kö­zepette is van szeme ahhoz, hogy meglássa a campesinok, a parasztok hihetetlen sze­génységét. Havannában egyetemi ta­nulmányai alatt megtehette volna, amit társai, a kiválasz­tott osztályok gazdag gyerme­kei: a szép szál, intelligens, te­hetséges fiatalember belevet­hette volna magát mindazok­ba a könnyű örömökbe, ame­lyeket ez a turisztikára felépí­tett kulissza-város a hozzá ha­sonlóknak nyújthatott. De Castro a léghűtéses hotelcso­dák tövében meg tudta, mert meg akarta látni a viskókban meghúzódó éhséget és a vis­kók falát feszítő elkeseredést. A fiatal jogász fáradhatat­lanul edzi szellemét és testét. Tanul és ha ideje megengedi, alpinista, nyaktörő csúcsokra tör, az egyetem egyik legjobb kosárlabdázója és elképesztő távolságokat képes egyenletes, tempós karcsapásokkal végig­úszni. Mind fizikai, mind lel­kierejére jó példa a ma már történelemmé vált Nipo-öböl- beü kaland. ÜSZÄS CÁPÁK KÖZÖTT A Castróhoz hasonló láng­lelkű, de a politikai realitáso­kat még nem eléggé ismerő kis diákcsoport elhatározta: mozgalmat szervez a domini­kai zsarnok, Batista politikai ikertestvére, Rafael Leonidas Trujillo Molina tábornok uralma ellen. Castro diákok­ból álló kis egysége lelkesen gyülekezik a tengerparton, amikor hirtelen lecsap rájuk az akkori elnök rendőrsége. Az expedíció céljaira tobor­zott kis lélekvesztőket a rend­őrök azonnal lefoglalják. A diákok többsége — mit tehet­ne mást — lehajtott fejjel, szomorúan veszi tudomásul az elkerülhetetlent, a letartózta­tást. De Fidel Costrot nem ilyen fából faragták. Egy merész ugrással a cá- pafalkáiról nevezetes tenger- szoros, a Dominika és Kuba között húzódó Nipo-öböl va­lószínűtlen kék vizébe veti magát — néhány legbátrabb társa követi — és mintegy öt kilométeres úszással, megme­nekül az őriaetbewétettől. Ahogy múlik az idő, Castró- ban mind tudatosabbá válik, hogy életcélja: a forradalom. Szónokol Panamában, lelkesít venezuelai gyűléseken, két sú­lyos öklét jól használja egy kolumbiai fasiszta suhanctá- madás visszaverésére Bogotá­ban és így tovább ... — Közben tanulmányait sem hanyagolja el, a minden vizsgáját kitüntetéssel letett fiatalember felveheti a doktor előnevet. Éjjel-nappal lázasan töpreng azon, mit tehetne né­péért. Lehetőségei korlátozot­tak. Először a legkézenfekvőb­bel kezdi. Ingyen vállal el olyan ügyeket, amelyekben szegénysorsú embereket ér va­lami igazságtalanság. A nyomornegyedekben futó­tűzként terjed a hír, hogy van egy magas, fiatal Senor Doc­tor, aki térítés nélkül vállalja az ügyvédi munkát, ha meg tudják győzni a képviselt ügy igazságáról. Tehetsége, társa­dalmi származása minden ka­put megnyitna, korlátlan kar­rier várhatna rá az Amerika rabszíjára fűzött Kubában is. De Castro már kijelölte a ma­ga útját és döntő léptékkel el­indult rajta. JŰLTUS 26. IGAZ LEGENDÁJA Elkeseredése és felháboro­dása nem ismer határt, amikor 1952. március 10-én, a Castro által is annyira várt általános választások előtt néhány nap­pal Fulgenda Batista, az egy­kori őrmester katonacsdzmák- kal tiportatja szét az alkotmányt és kezébe vesz minden hatal­mat Kubában. A keserűség el­ső hónapjaiban Castroban még erősebb a jogász, mint a forra­dalmár, Beadványt készít, éli juttatja a legfelsőbb bíróság­hoz és brilliáns módon össze­állított pontokban mutatja ki: Fulgencio Batista uralma al­kotmányellenes, törvénytelen, tehát sürgősen megszünteten­dő. Az akció egyetlen eredmé­nye természetesen az, hogy a diktatúra megszilárduló appa­rátusa feltétlenül tudtára adja a fiatal ügyvédnek: jó lesz vi­gyázni! Castro megérti, hogy a tör­vénytelenség uralma nem egyeztethető össze a legális utak keresésével, és élete új szakaszba lép. A rá jellemző precizitással egy időre félrete­szi a jogot és éjt nappallá téve bújja — a haditudományt, a hadtörténelmet. Nem a divatos katonai közírók, hanem csak a forradalmár hadvezérek mun­kái érdeklik. Már ékkor meg­érti, hogy a kubai ellenállás egész öröksége és a jelen va­lamennyi körülménye csak egyetlen hadviselési módszert tesz lehetővé az elkövetkező forradalom számára: a gerilla- háborút. De akkor még úgy képzeli, élég összegyűjteni né­hány mindenre elszánt, fiatal partizánt, rést ütni váratlanul, villámgyors akcióval a rezsim falán és aztán összeomlik az magától is. Ez a gondolat szülte a kubai történelem akkor sikertelensé­gében is egyik leragyogóbb dátumát: 1953. július 26-át. Er­ről a napról nevezték él Fidel Castro felszabadító mozgalmát „július 26.” mozgalomnak. Mi történt ezen a napon? Elkezdődött egy gondosan ki­tervelt akció végrehajtása. A dátum nem volt véletlen. Cast- róék nagyon is figyelembe vet­ték, hogy a hétfői nap előtt 72 órát, szinte megszakítás nélkül tombolt a La tin-Ameri kában mindenütt duhaj mértéktelen- séggel megtartott karnevál. Utána — a háromnapos vidám őrjöngés természetes reakciója- lcént — mozdulatlan fásultság nehezedne a városok életére, így volt ez Batista Kubájának egyik legjobban megerősített katonai objektumaiban, a már említett santiagói Moncada lak­tanyában is. Ezen a nagy italozás utáni, pilledt napon gépkocsisor ka­nyarodott az erőd elé. Vagy száz fiatalember szállt ki a ko­csikból, valamennyi a Batista- féle hadsereg egyenruháját vi­selte. Egyikük odalépett az ál­mosan pislogó őrhöz és a meg­beszélt terv értelmében vala­mi odavetett, élmoigott, mon­dat közepette tartott az erőd belseje felé. Az őr gyanút fo­gott és a levegőbe lőtt. Percek- kel később a palota előtti té­ren, fedezék nélkül, kétségbe­esetten küzdő maroknyi cso­portú a többszörös túlerő összpontosított géppuska tüze zúdult. A diákok többsége odave­szett. Batista olyan üldözési hadjáratba kezdett még aznap, hogy módszerei mellett még a korábbialt is eltörpültek. Egy chicagói lap munkatársa, Bran- nan erről így írt: ,JSantíago- ban hitleri módszerekkel dü­höng a terror. Azt mondjáJc, minden elesett katonáért tíz személynek kell meghalnia. Ba­tista tisztjei a parancsot vad lelkesedéssel hajtják végre és még ezt az arányt is messze túllépik.” A menekülésben levő Castro körül is bezárul a gyűrű és 1953. szeptember 21-én a ka­tonai egységek által körülvett santiagói bíróságon megkezdő­dik dr. Fűdéi Castro pere. (Következik: Boldog áj évet, győzeieaáf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom