Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-09 / 106. szám
4 NÉPÜJSÁG 1962. május 9., szerda Balogh Elemér, a Budapesti Hajtómügyár egri telepének esztergályosa, 1957-től dolgozik az üzemben, A szocialista brigád tagja és csoportvezető az esztergályosoknál. Jó munkájáért kiváló dolgozó oklevelet, és jelvényt kapott, ezen kívül többször pénzjutalomban részesült. — AZ EGRI Városgondozási Vállalat a város területén 87 711 négyzetméternyi belterjesen kezelt és 76 940 négyzetméternyi külterjesen kezelt parkterületet gondoz. A parkterület ez évben már mintegy 25 000 négyzetméter •'■5 narkkal növekedett. ★ HEVES MEGYEI Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1961. második felében végzett munkája alapján az idén másod ízben nyerte el a „kiváló vállalat?’ címet és oklevelet, Az ünnepi termelési tanácskozást, amelyen a kiváló vállalat címmel járó oklevél átadására és több dolgozó megjutalmazására kerül sor, május 10-én tartják a gyöngyösi Szabadság Étterem helyiségében. ★ — MÁJUS 13-ÁN, vasárnap, egész napos ünnepség és bemutatók keretében rendezik meg Ecséden a hatvani járási tűzoltóversenyt, amelyen férfi és női, valamint úttörő önkéntes csapatok nemes vetélkedésére kerül sor. ★- A KÖZÚTI ÜZEMI Vállalat munkásai Mátraháza és Galyatető között 8 km hosszúságban korszerű aszfaltburkolatú Utat épít meg az idén. Az úttest teljes szélessége 9 méter tesz. A munkákkal november 1bégére végeznek. — SZOMSZÉD László országgyűlési képviselő május 10-én, csütörtökön délután 2 órától, Horton, a községi tanácsházán képviselői fogadóórát tart. ★ «=» A MÁTRAVIDÉK1 Szén- bányászati Tröszt üzemeiben ebben az évben a dolgozók 21 millió forint megtakarításra tettek felajánlást, ugyanakkor 83 brigád kötött szocialista versenyszerződést oklevél vagy jelvény megszerzésére. világ legkisebb icióvízíó készüléke A világ legkisebb tranzisztoros televíziókészülékét egy japán cég készítette el, nemsokára forgalomba hozzák. Méretei: 12 centiméter magas, 19 centiméter széles é-1 1” centiméter hosszú. Mit csináljunk nyáron? Hol szórakozhatnak a fiatalok, a felnőttek? AMIKOR vége szakadt a télnek, sok kulturális munkás panaszkodik: „Vége az évadnak, mit csináljunk a nyáron?'’ A tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a tavaszi-nyári időszakban csökken a kulturális tevékenység intenzitása. Bele lehet ebbe törődni? El le- het-e fogadni azt a véleményt, hegy a kulturális munka kizárólagos. időszaka az ősz és a tél? Rendben levő és elfogadott elv legyen-e az, hogy tavasszal és nyáron csali „pihenni” lehet, a kizárólagos feladat az őszi-téli időszakra való felkészülés? A feltett kérdésekre elsősorban így válaszolhatunk: a kulturális nevelőmunka nem idényjellegű tevékenység. Még akkor sem az, ha ehhez egyikmásik évszak kedvezőbb feltételeket nyújt. Másodsorban a kulturális munka tartalma, lényege nincs időszakokhoz kötve, egyes formáinál azonban az évszak jellegét figyelmen kívül hagyni felelőtlenség lenne. A kulturális tevékenység nem állhat meg tavasszal és nyáron még akkor sem, ha sokkal nehezebb szervezési, mozgósítási és egyéb problémák adódnak. Kétségkívül a téli időszakban van könnyebb dolgunk, s főképpen az ismeretterjesztés szempontjából ez az idő, az „aratás” ideje. Viszont tavasszal és nyáron is lehet — sőt kell! — eleven és pezsgő kulturális életet teremteni, művelődési és szórakozási alkalmakat biztosítani. Ez lehetséges is, csak meg kell találni azokat a formákat, ameiyek alkalmazására ez az időszak lehetőséget nyújt. NEM ÜJ DOLOG az Heves megyében sem. Művelődési otthonaink zömében ma már nem. áll meg tavasszal és nyáron sem a munka. Erdőtelken külföldi kirándulásra vitték a fiatalokat, Nagyrédén a tsz brigádversenyének győztes tagjait (I., II., III. helyezetteket) viszik külföldi társasutazásra. Mezőtárkányban és még nagyon sok helyen országjáráson voltak .s meglátogatták a mezőgazdasági kiállítást. A kirándulások szervezése művelődési otthonaink zömében gyakorlattá vált, megismerték hazánk legszebb helyeit, az azokhoz fűződő történelmi, irodalmi és egyéb nevezetességeket, s a kirándulás ideje alatt tovább kovácsolódott az igazi kollekt/ív szellem. Sok helyen szabadtéri rendezvényekkel gondoskodnak a dolgozók szórakoztatásáról. Gyöngyösön korszerű s ragyogó szabadtéri színpad áll rendelkezésre erre a célra, ahol még az Állami Operaház is tarthat szabadtéri rendezvényt s ahol már eddig is nagyon sok nagy sikerű előadást rendeztek. (Kár, hogy a megyeszékhelyen még a mai napig sincs szabadtéri színpad). Művelődési otthonaink parkjai, mint például Karácsondon, Pé- tervásárán s még több más helyen is biztosíthatnak pihenést, szórakozást), ha felhasználjuk erre a célra. Több helyen tekepályát állítottak, s állítanak fel, s ezek is nagy népszerűségre tettek szert. A járási székhelyeken, s a megye egyes szép tájain (Fel- sőtárkány, Párád, stb.) megrendezett ifjúsági találkozók és kulturális szemlék maradandó élményt nyújtottak a részvevőknek. Egerben a hagyományossá vált) dalosünnepek, szabadtéren megrendezett kulturális bemutatók, öntevékeny és hivatásos művészeti produkciók nyújtottak kielégítő szórakozást. Szerencsésnek mondható és bevált rendezvények voltak az egri Városi Művelődési Ház által rendezett különféle névnapi (Anna, Ilona, stb.) bálok a Park Szálló kerthelyiségében, amelyeket szellemi vetélkedővel, tréfás feladatok megoldásával, a fővárosi énekesek közreműködésével tettek érdekessé és színvonalassá. Egerben, Gyöngyösön, Petőfi- bányán, s több más helyen a helyi és a honvédségi zenekarok adtak térzenék AZ EDDIG elmondottak korántsem merítik ki a lehetőségeket, s csak kis része annak, ami valóban folyik nyáron megyénkben. Mit lehet tehát nyáron csinálni? Milyen területekre kell a kulturális munka szervező és mozgósító erejét irányítani? Jelen pillanatban a kulturális szemlék járási és megyei bemutatóinak megszervezése és lebonyolítása a legfőbb feladat. Hiszen itt) egész évi munkáról adnak számot öntevékeny művészeti csoportjaink, szakköreink s produkcióikon keresztül mutatják be, hogy mire haladtak ez évben. Másodszor: legyen jelszó az, hogy „Ki a szabadba!” Szervezzünk nagyon sok rendezvényt az otthon falain kívül, hiszen a tél után erre vágynak az emberek. Hozzunk létre olvasóparkokat, ahol megvalósítható a szabadban való olvasás. Meg lehet oldani a szabadtéri színpadoknál és másütt is a szabadién könyvkölcsönzést, hiszen az olvasás nemcsak „téli tevékenység”. Már említettük, hogy talán a legfontosabb lehetőség a szabadtéri színpadok kihasználása, s ott) minél több rendezvény (hivatásos és öntevékeny) biztosítása. Itt szellemi vetélkedőket, irodalmi és egyéb öszeállításokat), sőt még gondosan rendezett és szervezett, illusztrált ismeretterjesztő előadásokat) isi lehet tartani. A szabadtéri színpadokon sport- bemutatók, élménybeszámolók, vidám, tarka estek gazdagíthatják a programot. Adjunk minél nagyobb teret, s tegyük rendszeressé a térzenéket, hiszen ezzel nemcsak szórakoztatunk, hanem fejlesztjük a zenei ízlést is, különösen akkor, ha közbeiktatunk rövid ismertetéseket is. Továbbra is használjuk fel a televíziói, s már most gondoljunk például a labdarúgó világbajnokság közvetítéseinek megszervezésére, illetve előkészítésére. Gondoljunk az úgynevezett „téli” játékok (sakk, dominó, stb.) szabadtér# re való kivitelére is. KIRÁNDULÁSOK szervezése nagyon fontosi és hálás feladat is. Meg lehet szervezni egy egész község, tsz, vállalat dolgozói részére, de a szakköri tagokat, a művészeti csoportok tagjait is el kell vinni, szinte jutalomként kirándulás1- ra. Ez legyen tanulmányi kirándulás, országjárás, egy-egy esemény megtekintése (ipari vásár, mezőgazdasági kiállítás, stb.) Lehet a patronáló üzemeket meglátogatni, más termelőszövetkezetekbe tapasztalat- cserére elmenni, határjárást szervezni. Fel kell itt a figyelmet hívni arra, hogy Eger vá- pos ostromának ebben az évben van 410 éves évfordulója, s a megye minden részéről lehet erre kirándulást szervezni, mert ez az évforduló is ragyogó lehetőséget ad nemzeti hagyományaink ápolására s a hazafias nevelésre, dicső múltunk megbecsülésére. Szobrászok, festők, filmamatőrök, fotósok, fő ideje a tavasz és a nyár, amikor a szakköri tevékenység teljesen a szabadba tevődik át Itt nemcsak témagyűjtés, hanem a belső nevelőmunka, a szakmai ismeretek további bővítése is feladat. A nyári tevékenység szükségszerű kiegészítése a téli munkának, szakköreink életében is. Végül, de nem utolsósorban gondoskodni kell nyáron az iskolás és nem iskolás korú gyermekek tervszerű foglalkoztatásáról is, bár itt a táborozás tényét vegyük figyelembe. AZ ELMONDOTTAK nem merítik ki a lehetőségiek és az eddigi gyakorlat gazdag tárházát. Mindent* mindenütt nem lehet csinálni! Azt, hogy mit csináljunk nyáron, az is megszabja, hogy milyen lehetőségek vannak. Az elmondottakból, a korábbi tapasztalatokból, vagy más területen látott ötletekből ki-fki válassza ki azt, amit községe területén lehetőnek és végrehajtható- nak tart. Mert tavasszal és nyáron is nemcsak hogy nem lehet, hanem kell is tervszerű kulturális munkát végezni* s még május folyamán minden művelődési otthonban el kell ennek konkrét tervét készíteni. Schilling«- Attila | Május 9-e CSEHSZLOVÁKIA FELSZABADULASANAK napja. A Szovjetunióban ugyanezen a napon ünnepük a fasizmus felett aratott GYŐZELEM NAPJÁT. 85 évvel ezelőtt, 1877-ben e napon halt meg ENTZ FERENC orvos, botanikus. Főleg alma- és szőlőnemesítéssel foglalkozott. Pesten, 1853-ban, ő létesítette az első kertészeti szakiskolát. 255 éve, 1707-ben e napon halt Prága: Hradzsin. meg DIETRICH BUXTEHUDE német zeneszerző, az ő tanítványa volt Bach. Orgona-kantátákat és koncerteket szerzett. Érdekes találmányok és felfedezések: Az ingaórát 305 évvel ezelőtt, 1657-ben, Christian Huygens tervei szerint, SALAMON DE COSTER hágai órásmester készítette el és annak egy példányát a leideni természettudományi múzeumban őrzik. A kémia egyik jelentős tételét, a gáztörvényt, 300 évvel ezelőtt, 1662-ben ROBERT BOYLE angol és EDME MARIOTTE francia kémikus, egymástól függetlenül fedezték fel. E törvény azt állapítja meg, hogy a gáz nyomásának és térfogatának szorzata az adott hőmérsékleten állandó. 1962. MÁJUS 9., SZERDA; GERGELY FILM - FILM - FILM - FILM-FILM A három testőr Dumas ismert regényének új, színes, szélesvásznú francia filmváltozata, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be, május 10—16-ig, és a Gyöngyösi Puskin, május 17— 23-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG Mindenki ártatlan? EGRI BRODY Hamis alibi GYÖNGYÖSI PUSKIN Házasságból elégséges HATVANI KOSSUTH Rocco és fivérei HEVES Serdülő lányom PÉTERVASARA A góllövő zenész FÜZESABONY A kapu nyitva marad Egerben este fél 8 órakor: Gyertyafénykeringő (Jókai-bérlet) II. ■,!■ | :1MII|1 :■ ■ >i;ii ■ -■ ■ ■ ■ ■ ■ ;iniiiiiiiii:iiiiiiiiiiai!iiitnlitliiiiiiiisiiliiitiii» i unitiul MiiiliiiMititHliituiiiliitiiiiiiuiiiiuiuiiiiuiiIlilinuiMWSsra n. 2. Antiklerikúlis vonatkozásokat tartalmazó cikkei és tat nulmányai. Kolacsíkovsziky több írása nem kimondottan antikleriká- lis tárgyú, de tartalmaz anti- klerikális vonatkozásokat is. Például „A kőporost ősember” című írása. Itt alkalomadtán megjegyzi, hogy Estei Hypolit egri püsipötk 1518 telén képes volt hazajönni a meleg Talián- országból Egerbe, de nem a nyája miatt, hanem azért, hogy kedvére vadásszon az egri melegvizeken. „A lúd és az ember származása” című cikkében arra mutat rá többek között, hogy a papság egy része a reá is kötelező, illetve általa hirdetett dogmákat csak mások számára tartja kötelezőnek. Például egy alkalommal egy pap barátjának ebédre örvös lúd húsát tálalja fel pénteken (böjti napon!) mondván, hogy a lúd hidegvérű állat, így húsának élvezése nem halálos bűn. AntiküerikáTís vonatkozásokat tartalmazó tanulmányai közül talán a legjellemzőbb: „Az őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében” című tanulmánya (kéziratban). Itt rámutat arra, hogy a klérus csak szavakban I állt ki a Tanácsköztársaság Kolacskovszky Lajos antiklerikális írásai a felszabadulás után mellett, de tetteiben ellene dolgozott;. 3. Kolacskovszky Lajos kisebb írásai mellett a megyei egyházi reakció bemutatására egy nagyobb tanulmányt is írt Ez a „Heves vármegye és a papi reakció 1514—1945.” címet viseli. Ez a tanulmánya jelenleg kéziratban van az egri Állami Levéltár Kolacskovsz- ky-hagyatékában. (Terjedelme mintegy 140 oldal). Ezt a tanulmányt a megyei pártbizottság ateisita és anttklerikális munkacsoportja az elkövetkező időkben nyomtatásban is közre kívánja adni. Mivel e tanulmány tartalmáról az olvasóközönségnek még nincs fogalma, kívánatos, hogy részletesebben ismertessem. A tanulmány hat nagyobb fejezetet foglal magában. Ezek a következőik: 1. Zord idők. A fejezet Í514- tol 1711-ig terjedő időszak legjellemzőbb vonatkozásait adja a katolikus egyház megyei tevékenységének. Itt is szól a már fentebb szóba került Hypolit egri püspök léha életéről. Rámutat arra, hogy az egri vár 1552-es ostromakor az egyház alig adott segítséget, 1596-ban a várban tartózkodó két kanonoknak is szerepe volt a vár török kéz# re kerülésében. E fejezetben rr a szerző az egri püspökség hatalmas középkori jövedelméről is, amelyet a jobbágyaitól sajtóit ki. A szerző e korszakiból csak Telekessy István egri püspök (1699—1715.) nevét tudja csak pozitívan kiemelni, aki Rákóczi püspöke volt. De az utóbbi időkben előkerült iratokból azt is tudják, hogy Telekessyt sem lehet teljesen pozitiven értékelni, mert ő is csak „képtelenségből” lett kuruccá. 2. Az isten igájában című fejezet az 1771—80-as évekig tartó időszakban elemzi a papság szerepét. Itt részletesen foglalkozik Eger nagynak mondott barokk püspökeivel (Erdődy, Baikóczy, Eszterházy), s igyekszik eloszlatni a velük kapcsolatos illúziókat. Rámutat arra, hogy a barokk-kor püspökei inkább ártalmára voltak a várta® fejlődésének, mint hasznára. A város ekkor végbemenő, tényleges fejlődésének pedig az egri nép szorgos munkája vetette meg az alapját. 3. „Az urak a papok” című fejezet az 1780—1848-ig terjedő korszakról szól. Több adattal bizonyítja a klérus káros szerepét Eger város felszabadulási perében. E fejezetben szól Dayka Gábor és Eszterházy püspök ismeretes összetűzéséről. Azt is bizonyítja, hogy Pyrker érsek (1827—1847) jelentékeny szerepet játszott a megyei refiorm-ellenzék elleni küzdelemben. 4. „A keresztény kapitalizmus” című rész elemzi az érseki uralom 1848 utáni gazdasági helyzetét Szól Danielik Jánosról, az egyházi alapítvá- nyokról, a keresztény szocializmus megyed kezdeteiről. E fejezetben különösen fontos az a rész, amelyben a keresztény szocializmus kezdeteiről ír. 5. „A kurzus vörös”. E fejezetben a klérus 1918—1919-es reakciós szerepéről ír. Rámutat arra, hogy az egyház már 1918-ban kézzel lábbal küzdött az iskolai hitoktatás megmaradása mellett, a valiáserkölcs nevében. ír a papság proletár- diktatúra alatti fonák szerepéről, amikor is legtöbb az új rend ellen izgatott. (Például Gyöngyösön Bozsik Pál, ellenforradalmat szít, Egerben pedig szintén részük volt a június végi ellenforradalmi eseményekben is.) 6. „A kurzus fehér”. E fejezetben a klérus 1920 és 1945. közti szerepét elemzi. Rámutat arra, hogy az egész Hor- thy-korszak idején az egyház fő tevékenysége a rendszer védelmében, a néptömegek szellemi lefegyverzésében, a Hor- thy-korszak gazdaságpolitikájának támogatásában merült ki. Népellenes tevékenysége ismét jól megmutatkozott a n. világháború idején, amikor ál-, landóan a Szovjetunió éllen uszították. Igen érdekes a tanulmány stüusa is. Kolacskovszky a klérus jellemzésére igen sok népi szólást és közmondást is felhasznált. Végezetül azt mondom, amit többen javasoltak már, hogy Kolacskovszky Lajos írásait, a legjobbakat, érdemes volna kiadni, mert hisz a munkáiról adott ismertetések nem tudják ezt pótolni. Szecska Köretig
