Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
1982. május í., vasárnap NEPÜJSAli 7 Ni LOVAG Hollós Korvin Lajos rádiókomédiája még igazabbnak, még bővé- rűbbnek hatott. A Magyar Rádió kétségtelen érdeme, hogy az idén már másodízben mutat be verses játékot, magyar szerzőtől (Hegedűs Géza: Aladin) és ezzel oszlatja azt a több évig értelmetlenül uralkodó felfogást, hogy a színpad és a rádió — Shakespearon kívül — csak prózai darabokat bír el. Kállai Ferenc Mátyása rokonszenves lovagot állít a hallgató elé. Balázs Samu Pázmán szerepében dörmögő vén róka, aki lefetyel és nagyképű, de mikor orrára koppintanak, azaz a fogát kiverik, kéri a felesége fiatalsága miatti kárpótlást a királytól. Ruttkai Éva fiatalasszonya halványan formált, de amit az író megtagadott tőle, azt hangjával igyekezett mégis kifejezni: a nagy vágyakat, érzelmeket és a beteljesülés izgalmát. Tordy Géza Alánja jó ellenpont Pázmán mellett. Gobbi Hilda dajkája szókimondó, a játék legjobb alakítása. Ungvári László udvari bolondja kitűnő, símig csak bolond, de amikor felül a trónra, a szituációt téveszti és a király helyébe ülve Pázmán előtt is csak bolond: ez ' a rendező és a színész együttes félreértése. Deák Sándor cs Hindy Sándor, valamint Sugár István a kort közvetítették apróbb szerepeikben. Vadász Gyula rendezte a komédiát. Hagyta a verset érvényesülni és így a játékot élvezettel hallgattuk végig. Farkas András A maffia uralkodik Gyilkosság napirenden - Világváros víz nélkül - „Ismeretlen tettesek” a börtönben — OAS-módszerek a legújabb gyakorlatban A maffiáról azt írja a lexikon, hogy a 19. században Szicíliában keletkezett titkos szervezet, amely elsősorban a nagybirtokosok érdekeit képviselte. Az ember azt hihetné, hogy ma, amikor a nagybirtok mindjobban háttérbe szarul, az egyszerű falusi lakosság tudatlanságát megszüntetik, a maffia is régóta a múlté. Aki ezit hiszi, téved. A maffia Olaszország déli részén nagyon is élő szervezet Ivóvíz - pénzért Az elmúlt évben 55 gyilkosság, 20 sikertelen merénylet és megszámlálhatatlan erőszakos tett terheli a maffia bűnlistáját. A múltszázadi módszereket modernek váltották fel. Csak egyetlen példa a „Tiszteletreméltó Társaság” (így nevezik ők magukat) gyakorlatából. Palermo, Szicília fővárosa 600 000-es lakosságú világváros. Nagy mennyiségű ivóvizet fogyaszt, de a legmelegebb nyáron csak két óra hosszat folyik a csapokból. A környező dombokon az aratás és az egyéb mezőgazdasági munka is a víztől függ. A rekkenő meleg gyakran kiszárítja a kutakat. Távoli forrásokból kell a vizet á városba vezetni. A kutak, források, duzzasztók a maffia birtokában vannak. A titkos szervezet hajlandó tetszés szerinti mennyiségű vizet a város rendelkezésére bocsátani, ha jól megfizetik. Ezért kerül Palermóban egy köbméter víz tízszer annyiba, mint máshol. 1954-ben a városi tanács megbízta az egyik építési vállalkozót, a Scanzano folyón létesítsenek duzzasztót, hogy a tavaszi áradás vizét biztosítsák a város szárnyra. Mérnökök, technikusok hada kezdte meg a munkát. De a maffia sem maradt tétlen, Szilveszter éjjel Palermo kikötőjében levegőbe repítették a Lo Cerf nevű hajót, amely Olaszországból Szicíliába szállította az építkezéshez szükséges anyagokat. A „Tiszteletreméltó Társaság” nem mondott le egykönnyen az ivóvíz monopóliumáról. Árulóknak pusztulniok kell Ha valaki elárulja a titkos szervezetet, leszámolhat az életévei. Nem menti meg a bosz- szú elől még a börtönök biztosnak tűnő vasrácsa sem. Az egyik befolyásos alvezér, Giu- liano adjutánsát és későbbi gyilkosát Palermo börtönében „ismeretlen tettesek” megmérgezték. És az elmúlt év 55 áldozata közül legtöbbnek az volt a bűne, hogy a rendőrségen a maffia ellen vallottak. Plasztikbomba a maffia új fegyvere Az idei év is komoly leszámolással kezdődött. Alig múlt el nap Szicíliában, hogy ne történjen valamiféle erőszakos cselekedet. Két nappal a Lo Cerf nevű gőzös felrobbantása után, Bagheriaban ez ellenlábas bórndák tagjai nyílt utcai harcban csaptak össze. Január 7-én holtan találták az egyik ismert merénylőt, akit már a rendőrség félig „megdolgozott’’, 9-én lelőttek egy kereskedőt, aki nem volt hajlandó a szokott újévi adót a maffia zsarolóinak átadni. A legújabb merényletek bizonyították, hogy a maffia nemcsak a hagyományos fegyvert, a luparát, á hosszúcsövű vadászfegyvert használja akcióiban, hanem tanult az OAS-tól, sőt, be is szerzett plasztikbambát néhány megtorló „hadjáratára” A maffia annyira nem titkos szervezet, hogy vezetőit valamennyi nagy olasz napilap szerkesztőségeiben ismerik, sőt, a rendőrség is tudja, hogy a nagyobb bandák hol húzódnak meg. De a maffia annyira átszőtte ma Szicília közigazgatását és rendőrségét, hogy nem lehet tudni, ki híve és ki valóban ellensége a „titkos szervezetnek”. Az elmúlt év elején Rómából küldtek ki titokban egy rendőrfélügyelőt az egyik ügy kiderítésére. Kiküldetéséről csak a legbizalmasabb körökben tudtak. Ennek ellenére, megérkezése után 48 órával merénylet áltdozata lett. A maffia külföldre is kiterjeszti hatalmát. Közismert, hogy az USA-ban Olaszországból kivándorolt szicíliaiak kezében van a kábítószer csempészés. Az olasz rendőrség óvakodik nagyobb arányú akciótól a maffia ellen. Évekkel ezelőtt a földfoglaló parasztok mozgalmát és a nincstelen szicíliaiak sztrájkjait a maffia segítségével verték le. (Sz. L.) Dadogni már tud a beszélőgép Amióta az elektronikus csodák már könnyedén fordítanak egyik nyelvről a másikra, azóta ismételten felmerült a kívánság: a gép ne csak írja a fordítást, hanem ha kell, mondja is el. Vagyis igazi tolmács legyen. Nos, lassanként, úgy látszik, olyan korba jutunk, hogy a technika előtt nincsen lehetetlen. Már vannak olyan gépek, amelyek beszélni, illetve mondjuk inkább így: dadogni tudnak. Egy viszonylag nem is túlságosan bonyolult gépben billentyűk mozgatásával a nyelv alaphangjait szintetikusan be lehet állítani. Ha a billentyűket sorban egymás után úgy ütjük le, hogy azok valami szót adjanak ki, akkor a gép úgy fűzi össze a szavakat, hogy azt valóban meg is lehet érteni. A magánhangzókat a beszélőgépek villamosrezgésekkel keltik, a mássalhangzókat pedig zajkeltő készülékkel. Hasonlóan állítják elő a sziszegő és csengő hangokat is. Igaz, ez a hang nem túlságosan kellemes, s hasonlít a különböző filmek robotembereinek pléhszerű hangjára. Egyelőre nagyon is érzik, hogy a hang mesterséges. Vannak már olyan gépek, amelyek az emberi nyelv minden alaphangját elő tudják állítani. Egyelőre a beszélőgéphez kapcsolt elektronikus számológépnek 25 percre van szüksége ahhoz, hogy egy percnyi szintetikus beszédet vagy zenét „kiszámítson”. Ez az idő persze, a fejlődés során, egészen biztosan rendkívül erősen csökkenthető lesz. Ezzel a berendezéssel tehát elvileg elérhető, hogy az elektronikus gép először lefordítja az anyagot, majd ennek alapján vezérli a megfelelő billentyűket és így állítja elő a szintetikus hangot. A folyamat azonban még rendkívül lassú, tehát ezt a gépet tolmács helyett, egyelőre, használni nem lehet De az a tény, hogy már dadog, annyit jelent, hogy egyszer majd folyamatosan beszélni fog. S talán nem is olyan sokára. Kolumbus évszázadokkal előzte meg a tudományt Kolumbus összegyűjtött írásainak legújabb kiadásából kiderül, hogy ő már a XV. században tudta, hogy: „A Föld nem gömbölyű, inkább körte alakú”. Ez a megállapítás teljesen megfelel a valóságnak, de mindössze két évvel ezelőtt nyert bizonyítást az egyik műhold által készített felvételek révén. Honnan tudta Kolumbus? fyctfz egy jtsJ Csak egy percre akar az embei; megállni a zsivajtól vidáman hangos egri gyermekjátszóterek mellett, hogy elgyönyörködjék az apróságok élénk mozgásában, a, kisfiúk nyughatatlan jicánkolásában, a kislányok fogócskázásában, s aztán a percből percek lesznek és hosszas nézelődés válik a rövid megállásból. A játékszer hintái állandóan ..üzemben' vannak. Nem csoda, hisz ki az, aki nem szeret repülni, kissé elszakadni a földtől, s szállni, ha másképp nem, a hinta játékos varázsában. Ősztől tavaszig a játszóterek felszerelése és hintái is raktárba kerülnek, s átalusszák a telet. A jó idő beálltával a gyerekek nap mint nap leskelödnelc, figyelnek már, hogy mikor kerülnek az állványokra a hinták, hogy majd élvezzék a gyermeki játék és szórakozás kedves örömeit. És eljött a hinták felszerelésének napja. Ha a gyerekektől függne, bizonyára pirosbetűs ünnepet csináltak volna ebből a napból, a naptárban. S amikor a szerelő bácsik elkészültek a hinták rendbe tételével, a következő percben egyszerre minden hinta foglalt lett. Örömteli arccal lendült a magasba az új nemzedék minden kis képviselője, hogy egyre nagyobb igyekezettel lendítse, hajtsa magát fel, fel, minél magasabbra. Kislányok és kisfiúk. Elnézem őket, akik most még csak óvodások, de egy-kettőre az iskola padjaiba kerülnek, majd a gyorsan rohanó évek után nyomunkba lépnek, ki az iskolából, ki az életbe. Igen, — felnőnek, s találkozni fogunk velük a gyárak szerelőműhelyeiben, áruházak pultjainál, iskolák katedráin, autók kormánya mellett, hivatalok íróasztalainál, orvosi rendelőkben, s az élet minden területén. Postások lesznek a gyerekekből, és vasutasok, építők és mezőgazdasági dolgozók, bírók és erdészek, katonák és polgárok, édesanyák és édesapák. A jövő emberei, a jövő dolgozói lesznek, akikre féltő gonddal vigyázunk most gyermekségük gondtalan éveiben. Hadd élvezzék hát ezt a gyorsan múló időt, hadd játsz- szanak, hadd legyen napsugaras gyermekkoruk, a béke éltető fényében. És hadd hintázzanak, s mondják csacska, gyermeki szájjal: Száll a hinta, Olyan, mintha Meg sem állna, ó! Repüljünk hát, Itt most nincs gát, Hintázni de jó! (Csg. L.) MACMILLAN AZ USÄ-BA ÉS KAN AD AB A LÁTOGAT — Ne búsulj, Leóként, megyek a számodra! egy kis kaját tar hálni (Endrődi István rajza) Allergia — mint gyógyszer Eddigi kutatásaim szerint az allergia az egyetlen betegség, amivel dicsekedhetnek az emberek. Minél többen hallanak és olvasnak róla, annál többen kapják meg, legalábbis feltűnési szándékkal — tisztelet a kivételnek. Divatbajött. Otthon, utcán, vendéglőben, vonaton sűrűn halljuk? — Jaj, kérlek, allergiás vagyok a spenótra, csak rá kell néznem és már bibir- csókok nőnek a nyúlt- agyamon. Meg hasonlókat. Vadvíz ez, medre, partja nincs, pedig ha okosan gazdálkodnánk vele, csodálatos eredményeket lehetne elérni az emberiség érdekében. Pontosabban megfogalmazva: okosan kellene terjeszteni. Mire gondolok? Vegyünk néhány példát, hazai és külföldi viszonylatban. Ha például nálunk, az Űthengergyártó Ktsz-ben Lopis kartársat beoltották volna allergiával, nem vitt volna ki aktatáskában és részletekben három egész úthengert a szövetkezetből, hogy otthon összerakva az alkatrészeket, legyen egy maszek úthengere,, amivel lejárhat a Balatonra, míg a másik kettőt eladta olyanoknak, akiknek nem jár ilyen közlekedési eszköz. Allergiás lett volna minden hengerre és csavarra, s keze remegéséből sejthette volna, hogy neki tartózkodnia kell a felesleges izgalomtól. Vagy maradjak magamnál. Ha én allergiás lettem volna az elnökömre, be se niegyek hozzá, hogy gratuláljak a szövetkezet érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéhez és előadjam, hogy nála nagyobb ktsz-elnököt még nem termett a honi föld, ha mindezt megtartom magamnak, kapok prémiumot. De védekezzünk a provincializmus ellen és lássunk túl az ország határain. Ha De Gaulle-t beoltanák allergiával, nemcsak a fejét csóválná, valahányszor felrobban egy plasztikbomba, hanem kiütést kapna és kiütéssel győzne az ultrákon. Adenauerral nem próbálkoznék, öreg ember, elmúlik majd magától is. Ellenben Kennedy elnök már alkalmasabb alany, fiatal szervezete jobban fel tud szívni különböző hatásokat — kapjon egyszer jót is az életben. Neki például olyan szert javallanék, amelytől megszűnik a fej rázás és a félrebeszélés, sűrűn bólogatna, ha okos javaslatokat kap és a leszerelésen leszerelést értene, amitől neki is jobb kedve lehetne, meg az embereknek is, úgy általában. És ha azon a környéken a pénzes férfiaknak allergiájuk lenne a hidrogénbombára, talán lehetne velük okosan beszélni. Kísérleteim remekül haladnak, s máris rengeteg emberem van, akik hajlandók beadni a szükséges injekciókat. Kis ideig még várok, hátha egészséges tünetek is mutatkoznak. Türelmes vagyok, egyelőre eltekintek a kötelező allergia-oltásoktól. De nem sokáig. Szeretnék már egy kis balatoni nyaralót vásárolni a lefegyverzésből. Marthy Barna Húszezer találkozás a veszéllyel Ivan Lamajev szamarkandi. lakos vadászéletének 30 esztendeje alatt 20 000 mérgeskígyót fogott. E veszélyes csúszómászók közül számos le- vantei vipera, kobra és másfajta mérgeskígyó a szovjet álíatkertbe került. Ivan Lamajev most 60 esztendős1. Már nyugdíjas., de még mindig nem hagyta abba a veszélyes foglalkozást. A kígyóvadászat nem mindig végződött szerencsésen. Ivan Lamajevet kétszer is megmarták a kígyók. Az első alkalommal a vadász hosszú napokat töltött a kórházban, a második marást viszonylag köny- nyebben élte át. Ügy látszik, már némi immunitásra lett szert. Melyik a világon a tegsyukoribb név ? Az Egyesült Államokban nemrég statisztikát készítettek az egész világon leggyakrabban előforduló nevekről és ezek közül a Smith (Schmidt- Kovács) név nyerte el a pálmát. N:m kevesebb, mint 17 millió embert hívtak Srrufcfe- nek, vagyis Kovácsnak. szony is, aki a titokzatos vadászban végre szerelmet kapott. Kísérője, a dajka is ismerős már valahonnan, de ha nem is eredeti figura, arra jó, hogy a velős vaskosságokat akkor, és éppen ott mondja ki, ahol és amikor szükség van. Pázmánnak legnagyobb lovagi felháborodása közben is fáj a foga és néha (többször a kelleténél!) megcsuklik a hangja. Pázmán sértett hiúsága és jövetele hírére a király ruhát és szerepet cserél Huppannal, udvari bolondjával és így fogadják a kopasz, gebe lovagot verekedésre és számadásra. Mátyás három fogát veri ki a vénült nagyúmak és bár a jókedvű Arany János elmondja, hogy ezért a baj vívásért, meg a megbosszúlni vágyott kalandért Mátyás három falut fizetett (a három fog ára is volt egyúttal), Hollós Korvin ezt a megoldást — sajnos — elhagyja és nem harsogó nevetéssel, hanem a királynak megismert Mátyás szerelmi vallomásával fejezi be a poétikus, mozgalmas, derűs komédiát. A játék meseszövését azért vázoltuk fel, mert érzékeltetni akartuk a meseteremtés izgalmát ós azt, hogy az élmény hogyan ösztönzi alkotásra az írót. Külön kell szólnunk arról, hogy a komédia versben íródott és ez a forma nem hogy ártott volna, de kétszeresen használt a mondanivalónak: tömörebbé lett a szöveg és olyan színes, a rímek és a ritmus csúfolódásaival olyan gazdag, hogy így a komédia Nem először történik meg, hogy költői alkotás szülőanyjává lesz egy újabbnak. Most is, Arany János víghangulatú balladája, a Pázmán lovag ihlette meg egyik legkitűnőbb élő poétánkat, hogy a tömör balladából rádiókomédiát szerkesz- szen. Az alkotás minden sorából érezzük, hogy az a jókedv, amit az Arany-ballada gyújtott a mai költőből, eleven élmény, megmozgatta képzeletét: nem maradt hűtlen’a vershez sem Hollós Korvin (talán azért, mert másképp az ötletet sem tudta volna feldolgozni, annyira kívánja a mondanivaló a sorvégek csengését, a ritmus pattogó és markáns hullámzását!), a ballada cselekményét csak annyira hizlalta, hogy a komédia kövérebb istenasszonya megnyergelhesse: festi a kort is, a jobbágynyúzó deressel a gerinctelen csatlósispánnal, Pázmán lovag Itáliát-járt uno- kaöccsévei és elsősorban Páz- mánnal, aki kopasz, hatvanesztendős és jár a szája. És pontosan ott hősködik, ahol mélyen hallgatni kellene. Mátyás király vadászata kissé a Vörösmarty-vers reminiszcenciáit ébresztette bennünk, de csak annyira, hogy a cselekmény kiegészüljön, hiszen az országjáró király nemcsak a tudományok, de a szép nem iránt is fogékony volt A visegrádi udvar rajza jókedvű, a tárgyhoz és a helyzethez mérten. Ide lovagol teljes páncélzatában Pázmán, hogy vért ontson felesége miatt. Ide utazik a fiatal asz-