Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

VILÄO PPOI FTÄRJAl, EGYESÜLJETEK! Primőr áruk a fóliák alatt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 119. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. május 24., csütörtök Késs Hifiink fel idejében a növényápolásra Jó volt hallani már he­tekkel ezelőtt Boldogon és másutt is, hogy hozzákezd­tek a cukorrépa sarabolásá- hoz, a borsó cgyeléséhez, amely minden évben beve­zetője az általános és rend­kívül fontos növényápolási munkáknak. Most a napokban ismét tovább léptünk — ezt ter­mészetszerűen hozza magá­val az idő múlása is —, a termelőszövetkezetek meg­kezdték a készülődést a megyénkben különösen nagy területet elfoglaló nö­vény, a szőlő első permete- j zésére. A határban sok he- [ lyen állnak már a tornyok, j amelyek tetején hatalmas ' edényekben készítik majd a kártevők elleni védekező- szert, másutt a gépi és háti permetezőgépeket javítgat­ják, teszik rendbe, hogy mire szükség lesz rájuk, fennakadás nélkül kezdőd­hessék a munka. Az a tapasztalat, hogy minden közös gazdaságban egyre komolyabban veszik a növényápolási munkákat. A szőlőkkel kapcsolatban például meglepő, hogy néha milyen egyszerű eszközök­kel, de mégis nagy lelemé­nyességgel igyekeznek nagyüzemekhez méltóan előkészíteni, s a későbbiek folyamán majd végezni ezt a munkát. Számos példát lehetne er­ről sorolni, a fából ácsolt permetlé-tornyok említésé­től, a kizárólag házilag ké­szülő, s újításnak is beillő egyszerű, de praktikus sa- raboló szerszámokig. Ezek mind arról beszélnek, hogy a tsz-tagok minden évben egyre jobban megértik, hogy mennyire nem mindegy, hogy tevékenységük révén több lesz-e a termés, meg­marad-e a szőlő, nagyobbra növekszik-e a cukorrépa, vagy a kukorica csöve. Nagyon hasznos és dicsé­retes dolog ez, különösen most, amikor úgysem lehet eleget hangoztatni, minden eddiginél jobban hangsú­lyozni, hogy nemcsak szük­séges, hanem szinte köteles­ségszámba menő cselekedet a növényápolásra időben felkészülni. Nemrégiben még a cu­korrépa sarabolásánál, a borsó egyelésénél tartot­tunk, most jön a szőlők első permetezése, s nemsokára következik a legnagyobb növényápolási munka, a ku­koricakapálás is. S erről is­mét külön kell szólni. Fő­ként a termelőszövetkeze­tek ez évi fogadalma miatt. Nem emlékeztető akar len­ni, mert az ember általában emlékezik adott szavára, csupán kérés, kívánság, visszagondolva néhány év­vel előbbre. Akkor a közös gazdasá­gok közül nem egyben elő­fordult, hogy egyik Iegfonr tosabb takarmánynövé­nyünk várható termésével, fejlődésének állapotával annyira nem törődtek, hogy mindössze egyszer, legfel­jebb kétszer kapálták meg. Most, az év elején, minde­nütt olyan ígéretek hang­zottak el, hogy háromszor, sőt négyszer kívánják meg­kapálni a tsz-tagok kukori- j cájukat. így is legyen! Vált- | sák be szavukat, készülje- ' nek már így a növényápo­lásra, mert ennek lelkiisme- ; retes elvégzése mázsákkal j növelheti minden holdon a I terméseredményt. (weidinger) Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség utazik Romániába MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsovnak, a szovjet minisztertanács elnökének ve­zetésével 1962 júniusának má­sodik felében szovjet párt- és kormányküldöttség utazik ba­ráti látogatásra a Román Népköztársaságba. A szovjet küldöttség a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Román Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meg­hívására látogat Romániába. (MTI) ÚTTÖRŐÉLET ★ Kovács Endre: GONDOSAN TANULMÁNYOZZÁK A SZÁZAD NAGY DOKUMENTUMÁT ★ Gyurkó Géza: ISMERED-E...? Csaknem kétmillió tanuló — felnőttekkel együtt — az általános és a középiskolákban, ötvenháromezer hallgató a felsőoktatási intézményekben június 9-én véget ér a tanítás az iskolákban Hogyan alakul a tanév végi „menetrend” az iskolákban és a felsőoktatási intézmények­ben, s mennyien tanulnak az idei oktatási évben —errőlkért tájékoztatást az MTI munka­társa a Művelődésügyi Minisz­tériumban. Az általános iskolai tanuló­létszám megközelíti a másfél milliót — mondották, a külön­féle középiskolákba pedig 170 000 diák jár. A felnőtt ok­tatásban részt vevők száma az általános- és középiskolákban meghaladja a 200 000-et. A most záruló tanévben együttesen több mint egymillió kilencszáz- ezer gyermek, illetve „felnőtt diák” gyarapítja tudását. A fel­sőoktatási intézményekben öt­venezer hallgató sajátítja el a magasabb ismereteket. A továbbiakban közölték, hogy az általános és középisko­lákban június 9-e az utolsó ta­nítási nap. A szakközépisko­lákban egy héttel később, jú­nius 16-án ér véget a tanítás, s ezt követően kerül sor a fia­talok négyhetes, kötelező tanév végi szakmai gyakorlatára. Az általános- és középiskolákban a június 11-ével, a szakközépis­kolákban pedig a június 18-á- val kezdődő héten tartják az összefoglalókat az 1., 2. és 3. osztályosok részére. Az össze­foglalók befejezése után kez­dődnek az osztályozó konferen­ciák, majd az általános isko­lákban június 20-án, a közép­iskolákban pedig 23-án tartják az évzáró ünnepségeket, s egy­idejűleg kiosztják a diákoknak a bizonyítványt. A dolgozók általános isko­láiban a vizsgák már megkez­dődtek és június végéig tarta­nak. A dolgozók középiskolái­ban az esti és a levelező tago­zaton a következőképpen ala­kul a tanév vége: írásbeli osz­tályozó vizsga az első-, máso­dik- és harmadikosoknál június 4-től 9-ig, szóbeli osztályvizsga június 14. és július 15-e között. A dolgozók középiskoláiban az idén végzők írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgáit június 1-én, 2-án, 4-én és 5-én, a szó­beli érettségi illetve képesítő vizsgákat pedig június 18-a és július 14-e között tartják. Közölték végül, hogy a felső­oktatási intézményekben az előadásokat még ezen a héten befejezik. A vizsgaidőszak jú­nius 1-től 30-ig tart, az állam­vizsgák befejezésének határ­ideje július 15-e. A felsőfokú oktatási intézményekben ebben a tanévben több mint hétezer hallgató fejezi be tanulmányait a nappali, a levelező, illetve az esti tagozatokon. (MTI) A hatvani Lenin Term.előszövetkezet kertészetében ez évben a korábbi üvegtetős melegágyak helyett bevezették a fólia borítású melegágyakat. A műanyagborítású meleg­ágyak jobbak, mivel a nap melege nem égeti ki a gyenge palántákat. Jelenleg 49 ilyen ágy van, ami a tervek szerint hetvenre nő. Képünkön: Rabecz Lajos tsz-elnök és Szép László, a termelőszövetkezet KISZ-titkára ellenőrzik a primőr áru fejlődését. fl munkaverseny szervezésének tapasztalatairól, az ipari üzemek munkavédelmi kérdéseiről tárgyalt az SZMT elnöksége Tegnap, szerdán délelőtt tar­tottá elnökségi ülését a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsa. Az ülésen, amelyen megjelent s a vitában is fel­szólalt Szuhai Dezső, a SZOT termelési osztályának helyet­tes vezetője, és Tóth Dezső, a SZOT termelési alosztályának vezetője, három napirendi pontot tárgyaltak. Az ülésen, amelyet Furucz János elvtárs, az SZMT veze­tő titkára vezetett le, elsőnek az 1962. évi szocialista mun­kaverseny szervezésének ta­pasztalatairól esett szó, Mud- riczki Jánosnak, az SZMT tit­kárának előterjesztett jelenté­se alapján. Bátran és őszintén nyilvánították véleményüket a vitában felszólaló elnökségi tagolt Dénes Tibor, a gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár szakszervezeti vezetője a munkaverseny eredményei­nek publikálásáról, nyilvános­ságáról beszélt; hangoztatta, hogy kevés politikai tartalom­mal nem érhetünk el komoly eredményeket, pedig már a nem szocialista brigádok tag­jainál is érezhető, mennyire kor­szerűen gondolkoznak a mun­kások, s a felelősségre vonást éppúgy alkalmazzák, a gyen­gén vagy rosszul dolgozókkal Hajdú Ilona és Karczag Gézáné a fóliák alatt. Nagy szorgalommal gondozzák a paprika- és paradicsompalán­tákat, hiszen komoly pénzforrása ez a hatvani Lenin Termelőszövetkezetnek. tKiss Béla felvételei) szemben,, mint a szocialista brigádokon belül. Halász Er­nő elvtárs, az AKÖV szb-el­nöke a rossz eredményekért, a hiányosságokért a szakszer­vezet aktíváit, vezető mun­kásait okolta elsősorban, s vállalata eredményeivel bizo­nyította: ahol a szakszervezet vezetői elmélyüllen, komolyan munkálkodnak feladataik el­végzésén; ott az eredmények sem maradnak el. Többen szó­vá tették, hogy a kongresz- szusi munkaverseny jellege nem mutatkozik meg kellőkép­pen az üzemek külsőségeiben, s igen sok vezető nem ismeri a Minisztertanács és a Szak­tanács közös, 1022-es, munka­versenyre vonatkozó határoza­tát. Szuhai Dezső elvtárs az újí­tások fontosságáról beszélt, amely nagyban előmozdítója lehet a műszaki fejlesztési ter­vek megvalósításának, a mi­nőségi és gazdaságossági mu­tatók fokozottabb javításának. Második napirendi pontként került tárgyalásra a munka­védelmi bizottság jelentése ar­ról, hogy mi a helyzet üzeme­inkben a balesetek, a munka­körülmények, a biztonságtech­nika és az üzemegészségügy területén. Bírálták azokat az üzemeket, ahol nem készítet­ték el a munkavédelmi intéz­kedési terveket, ahol új be­ruházásokra való hivatkozás­sal „prolongálják” a régóta meglevő hibákat, s nem szün­tetik meg a baleseti veszély- forrásokat. Befejezésül az el­nökség az üdülési problémák­ról tárgyalt, s egyéb aktuális kérdésekben hozott dönti

Next

/
Oldalképek
Tartalom