Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

3 « E POJ8AO IMS. május 24., csütörtök Könnygáz-háború az argentin kongresszus épülete előtt A képviselők „megszakították a kapcsolatot“ Guido kormányával Humor Visszhangzott az udvar A LELEMÉNYES KISFIÚ — Mama, azt ígérted, ha né­gyest kapók, egész nap sétál­hatok. — Igen, emlékszem. — Akkor lehet, hogy fél na­pig sétálhatok? VIZSGÁN Tanár: Miért izgulsz, fiacs­kám? Csak nem félsz a kérdé­seimtől? Tanuló: Attól egyáltalán nem. A magam feleleteitől fé­lek ... Aúlattan-örAn Tanár: Mivel táplálkozik a fóka? Tanuló: Fagylalttal. Örsi gyűlésire indultam. Az iskolaudvar csendes és népte- len volt. Legnagyobb meglepe­tésemre az egyik tanteremből hirtelen tapsvihar hallatszott. Azonnal a nyitott ablakhoz lép­tem, amin túl hatodikos paj­tások ültek. Amint később megtudtam, Veszprémi Sanyi­nak szólt a taps, aki a 3. raj szereppróbáján szép éneklésé­vel vívta ki a többi elismeré­sét. A következő pillanatban két kislány lépett a dobogóra. A zaj elcsendesedett, s min­denki az ő villámtréfájukat figyelte. Ok is megérdemelték Találd ki! A régi hitregék szerint Mi- dasz királyt nagyhírű butasága „jutalmaként szinarannyá változtatták. A király testsúlya 75 kg volt. Mi volt az értéke az arannyá változott királynak, ha abban a korban egy kilo­gramm arany 1250 tallért ért? *£ Két szállítómunkás vitatko­zott a raktárban: — Ez — mutat az egyik egy ládára — legalább három má­zsával több, mint a másik há­rom egyenlő súlyú láda egyike. — Tévedsz, éppen ellenkező­leg! — vitatkozott a másik. Ez a láda három mázsáxxíl keve­sebb, mint a három másik együttes súlya. szellemes jelenetükért a tap­sot. Majd ének- és harmonika­számok jöttek. Minden olyan jól ment, hogy biztosra veszem a sikert, amit a klubdél­utánon aratni fognak. Műso­ruk meghozza a jó hangulatot, amellyel arányban lesz a bevé­tel is. így év végén sok pajtás vehet részt kedvezményesen a nyári táborozáson. Míg ezeket végiggondoltam, a műsorszámok gyorsan pereg­tek. Erre én is magamhoz tér­tem, hirtelen órámra pillantot­tam és futva indultam az őrsi gyűlésre. Egy kicsit ugyan el­késtem, de amint tapasztaltam, megérte. Balasi Erzsébet, Gyöngyös, Vak Bottyán ú. cs. Fák és madarak Amikor az erdő iái között járok, Szivemben forróbban lüktet a vér A varázsos mennyel gyönyörtől* amit az erdő zenéje Ígér. Lábam nyomán néha zizzen [az avar, Szellő rengeti a faleveleket* Sárgarigó fütyül, fülemüle csattog, Más nem zavarja az ünnepélyes [csendet.) ZsáJcai Márta, Erdőtelek. Egy szép kirándulás den irányba fordulhattunk, így nem tudtak meglepni. Az ellenség lassan haladt elére. Itt is, ott is számok hangzottak el, s fogyott az ember. Semmi kétség, az ellenfél ügyesebb volt, így pár perc múlva kö­zülünk már csak. hárman ma­radtak. De jaj! Leolvasták a zászlóvédő fiút is a fán. Gyor­san egy másik, még „élő” paj­tás kúszott fel a helyére. Most már csak benne maradt min­den reményünk, hiszen egye­dül ő volt már csak harcképes, a támadók köziül pedig három. Ezek most már ügyesen „T<v tőzni” kezdtek: addig kiabál­tak számokat, amíg sikerült leolvasni. Most már szabad volt az útijuk, s kezükbe ke­rült a zászlónk. Mit tehettünk? Elismertük a győzelmüket és összeölelkeztünk velük. Kis pihenő után labdarúgó- mérkőzésit játszottak a fiúk, amiben a mieink győztek 5:3 arányban. Közben a szakács és kuktái paprikás krumplit főztek, ami­nek farkasétvággyal estünk neki. Délután újra játék követ­kezett és különböző versenyek, amiket váltakozó szerecsével vívtunk meg. Ha kifáradtunk, leültünk pihenni, énekelni. A vidám délutánnak a csúnya A Krasznaja Zvezda a NATO afrikai terveiről gondolások szerzői — hangzik a cikk — nyilvánvalóan azt akarják elérni, hogy Afrika vonja magára az „ellenség” ra­kétaegységeinek vissza csapását és ily módon mentesüljön a te­hertől a „szabad világ”. A NATO-országok nem ok nélkül szegültek szembe azzal a javaslattal, hogy nyilvánít­sák Afrikát atomfegyver-men­tes övezetté. Itt az ideje, hogy az idegen javak és földek kedvelői rá­ébredjenek, milyen korszak­ban élnek. Már elmúlt Afrika aléltságának korszaka. Erősö­dik és terjed az afrikai népek harca a gyarmati rendszer el­len, s ez a harc eggyé olvad azzal a küzdelemmel, amelyet a NATO afrikai katonai tá­maszpontjainak felszámolá­sáért és azért folytatnak, hogy ez a földrész atomfegyver- mentes övezetté váljék. íMTIl Szerencsés nyertesek Négy találat másodszor — Az évszámok beváltak ! — Állandó számok öt év óta Tegnap délután két szeren­csés tulajdonosnak fizették ki Egerben a 19. játékhéten elért négytalálatukat. Az összeg fe­jenként 62 384 forint. A nyer­tesek Túri Béláné háztartás­beli és Tóth József, a Sütő­ipari Vállalat dolgozója. Túri Bélánéval a pénz átvételekor beszéltünk, s megtudtuk tőle, hogy vérbeli lottózó, hiszen mióta fennáll a lottó, azóta rendszeresen, több szelvény­nyel játszik, s ugyanazokkal a számokkal. A szerencse, úgy látszik, nem kerülte el, mert a kettes és hármas találatokon kívül, öt év alatt, 1959-ben már volt négytalálatos szelvé­nye, melyre több mint 60 ezer forintot kapott. A tárgynyere­ményen is nyert már, egy 6000; forintos utalványt, amelyből: tetőtől talpig felöltözhetett.; Mikor azt kérdeztük, mi en-! nek a titka, nevet, s azt vála-! szólta, hogy a rendszeres lot-! tózás és bizalom kérdése az! egész. (A bizalom nálunk is! megvan, csak a szerencse hi-! ányzik). A számok általában a ■ család születési évszámai. Ügy! látszik, szerencsés években' születtek! í Szívesen készítenék vele a > jövő héten is interjút, de job­ban örülnék, ha ő interjúvol-; na meg engem, mint boldog,; öttalálatos szelvénytulajdo-; nőst! (kisbé) BUENOS AIRES: Kedden délután valóságos „könnygázháború” zajlott le az argentin kongresszus épü­lete előtt. Az utcákon nagy tömeg gyűlt össze, s követelte a március 18-i választásokon mandátumot szerzett képvise­lők bebocsátását, a kongresz- szust feloszlató elnöki rende­let visszavonását. Az épületet több száz acélsisakos rendőr őrizte. Az őrségnek utasítása volt arra, hogy csak a régeb­ben megválasztott képviselő­ket engedje be az épületbe. Az elnöki rendelet által ér­vénytelenített márciusi vá­lasztásokon mandátumot szer­zett peronisla és más pártok­hoz tartozó képviselők az épü­let körüli kávéházakban, ven­déglőkben találkoztak, vagy autón vártak arra, hogy bebo- csássák őket. A rendőrök mintegy két órán keresztül próbálták visz- szaszorítani a tüntető tömeget. Az AP becslése szerint a „csatában” 700 könny gáz­gránátot dobtak a tüntetőkre. A felrobbanó gránátok három asszonyt megsebesítettek. A rendfenntartó erők ezenkívül piros festéket szóró fecsken­dőket is felhasználtak az ösz- szecsapás során, hogy később megállapíthassák, kik voltak a tüntetők. Az őrök kíméletle­nül léptek fel a képviselők el­len is: így például Gomez Machadot, a Polgári Radikális Párt egyik újonnan megvá­lasztott rokkant képviselőjét az árokba lökték. A könnygázháború felhői között három peronista kép­viselőnek sikerült bejutnia a kongresszus épületébe, ahol a még érvényes mandátummal rendelkező képviselők mintegy 70 főnyi csoportja tartott „ki­sebbségi ülést” — a 198 tagú parlamentben ez kevés volt a határozatképességhez. Az ülé­sen heves vita, majd ökölharc alakult ki annak eldöntésére, felszólalhat-e a bejutott há­rom peronista képviselő. Ri­cardo Gonzalez, Frondízl volt elnök Polgári Radikális Párt­jának egyik vezetője felhívta a képviselőket, védjék meg a kongresszust, amely „a de­mokrácia utolsó bástyáját” je­lenti Argentínában. Ez azt je­lentette volna, hogy megadják a szót a peronista képviselők­nek is — amivel viszont nem mindenki értett egyet. Az ülést felfüggesztették. A pero­nisták megpróbáltak gyűlést rendezni a parlament előtt, de a rendőrök szétszórták a tö­meget. A viharos események után Olegario Decerra, a képvise­lőház elnöke kijelentette, hogy a kongresszus „megszakít minden kapcsolatot a kor­mánnyal”. A képviselők a jö­vőben távolmaradnak a kor­mány minden megmozdulásá­tól. Ugyanakkor az újonnan megválasztott peronista képvi­selők, akiket kirekesztettek az épületből, a Democracla című újság szerkesztőségében szin­tén összejövetelt tartottak és elítélték Guido elnök diktató­rikus intézkedéseit. A hírügy­nökségi jelentések szerint több, március 18-án megvá­lasztott peronista képviselő Buenos Aires különböző templomaiban jelképes esküt tett az alkotmányra. (MTI) De Gaulle merénylőinek letartóztatása után további delta-csoportok után nyomoz a francia rendőrség PÁRIZS (MTT): A De Gaulle sllen tervezett merénylet ügyé­ben tovább folyik a nyomozás, ie ennek eredményéről még nem adtak ld hivatalos jelen­tést. „Félhivatalos” értesülések szerint az ártalmatlanná tett delta-csoport tagjai ismert OAS-merénylők, akiknek bűn­lajstromát számos gyilkosság terheli. A banda vezetője Blanchy hadnagy, aki a terror- csoportok legfőbb irányítójá­nak helyettese volt, Slebodia nevű társával együtt követte De Gaulle-t múlt heti közép­franciaországi útján. Slebodia- nak azonban sikerült megszök­nie, bár a nyomozók tudtak a merénylőkről és szem előtt tar­tották őket Az OAS-banditák­nak az volt a tervük, hogy á limoges-i székesegyháziban gyilkolják meg a köztársasági elnököt. A szigorú biztonsági intézkedések miatt azonban módosították tervüket Párizs ban Daddah mauritándai el­nök látogatása alkalmából akarták a De Gaulle elleni merényletet elkövetni. A rendőrség Marseille-be® is letartóztatott egy OAS-kü- lönítményt. Rejtekhelyén/ nagy mennyiségű fegyvert, a többi között páncélöklöket, gyújtó- és robbanóbombákat találtak. Még öt másik delta-csoport után nyomoznak. A különítmé­nyek különböző francia poli­tikai személyek ellen tervez­nek merényleteket. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda közli Vosztokov cikkét a NATO af­rikai terveiről. Az imperialis­ták — írja Vosztokov — minden erővel tartani akarják magu­kat Afrikában. E cél érdekében a kollektív kolonializmus esz­közéül akarják felhasználni a NATO-t, a NATO tanácsának minden egyes ülésszakán meg­állapodnak a külföldi igától megszabadulni akaró afrikai népek elleni harc konkrét ter­veiben. Vosztokov a továbbiakban azt írja, hogy az imperialisták nem csupán azért akarják tar­tani magukat Afrikában, mert folytatni akarják a földrész kincseinek elrablását. Alkal­massá akarják tenni Afrikát arra is, hogy rakéta-atomhábo­rút folytassanak onnan a Szov­jetunió és a szocialista tábor többi országa ellen. Az ilyenfajta stratégiai el­jelentős sikerrel. Valamennyi- ök közös kedvtelése a kifeszí­tett háló fölötti gyakorlat amelyben ugyan még nem vit­ték olyan tökélyre, mint a cir­kuszi akrobaták, de a külön­böző szaltókat mégis hibapont nélkül csinálják. Az űrhajó­sok a tőrvívás kivételével, mondhatni valamennyi sport­ágat űzik. Szeretik az uszodai foglalkozásokat, amikor tram- bulinról ugranak, s felcsatol­ható uszonyokkal úsznak a víz alatt. A műugrást kedve­lik, legalább annyira, mint a kosárlabdát. Jól megtanulták, hogy maguk irányítsák esésü­ket. Magasról ugranak, nem valami ijedős legények. Bát­rak, van állóképességük és megtanulták, hogyan kell ki­számítani mozdulataikat. Minderre pedig nagy szüksé­ge van az űrhajósnak. Lássuk, mivel foglalkoznak ma a fiúk. Az orvossal leme­gyek a tornaterembe. A fel­szerelés kitűnő: van itt min­den. A fiúk már megkezdték a munkát. Sípszó, s valameny- nyien futni kezdenek az edző vezetésével. Látszik rajtuk, hogy örülnek a futásnak, s olyan könnyedén szedik a lá­bukat, ahogyan csak a jóked­vű, irigylésre méltóan egész­séges fiatalemberek tudják. A gyorsaság az űrhajós legfonto­sabb tulajdonsága. Amikor Ju- "ij Gagarin visszatért az űr­től, azt mondta társainak: — Sportoljatok sokat, fiúk, cülönösen pedig a futásban szorgoskodjatok. Nagy szükség /art erre. rong népszerű. Gyakran olyan heves küzdelem színhelye a pálya, hogy az orvosok és az edzők már aggódnak, hogy a mérkőzés lázában túl ne ter­heljék valahogy szívüket a fiúk. Mert a sportjátékokat nehéz „adagolni”, ezért ügyel­ni kell, hogy senki ne éljen vissza a lehetőségekkel. Vi­szont éppen a sportjátékok azok, amelyek az űrhajósok számára a legfontosabb tulaj­donságokat kifejlesztik: az ál­lóképességet, a gyors elhatá­rozást, a mozgás összehango­lását. A sportjátékokra ugyan­úgy szüksége van az űrhajós­nak, mint a többi foglalko­zásra. A z űrhajósoknak sokféle ** sportszenvedélyük van. Nagyon szeretik például a kosárlabdát, amelyben különö­sen Jurij Gagarin jeleskedik, ö kedveltette meg a többiek­kel is ezt a sportágat. Maga Gagarin olyan, mint a higany, mozgékonyán, ügyesen ját­szik. German Tyitov a talaj­tornát kedveli, ö is „megfer­tőzte” már társait. Az űrhajó­sok pártszervezetének titkára, i akit a fiúk tisztelettel atyai nevén Romanicsnak szólíta­nak, a sízés híve, sífutásban nehéz versenyre kelni vele. A 1 hármas számú űrhajós súly- : emelésben próbálgatja erejét, ’ 1/ ísérőm, az a bizonyos or- vos, aki olyan szerel­mese a természetnek és a tré­fát is kedveli, szintén ebből a különös világból való. Én jár­tam ott és láttam a doktort, amint elgondolkodva állt egy berendezés előtt. Egészen el­merült a munkájában. De most, hogy megérintette a föl­di természet lehelete, szomja­san szívja be a jó tavaszi illa­tot, már-már ropogtatja a jó­ízű levegőt és csak úgy ragyog a gyönyörűségtől: — Micsoda remek idő! Ilyenkor mindenkinek a sza­badban a helye. Mintegy válaszul, a szom­szédos épületből egy kis cso­port fiatal legény jön ki futó­lépésben. Vidám hangjuk fel­veri a fenyves csendjét. A fiúk láthatóan sietnek vala­hová. — Sportfoglalkozásuk van az űrhajósoknak — mondja az orvos. A legények a tornaterembe mennek. Ott, és jó időben a szabadban van a foglalkozás. A fenyves mögött egész kis város: sportstadion, tenisz- és futballpályával, korcsolyapá­lyával, sportszerekkel. A sza­bad levegőn űzött sportnak nincs párja és a fiúk szeret­nek itt „dolgozni”, a stadion­ban. Télen különösen a jégko­; ísérőm, a már nem fia- ; tál katonaorvos, körül­;mutat a tájon és azt mondja: ;— Érzi a tavasz leheletét? I A doktor boldog, kisfiús ne- ! vetéssel örül, látni valóan lírai ! természet. A hangulatom ne- !kem is jó, de egyre sűrűbben ! pillantgatok a már előtűnő !épületek felé. Vonzódom oda, !abba a másfajta világba. ■ Más világ? Az embernek se- |hogy sem akaródzik elhinni, hogy éppen ezekben az egé­szen mindennapi épületekben találkozik vele. Pedig mégis ;így van: ezekben az épületek­ben az emberek egészen cso­dálatos, számunkra már-már ; mesébe illő dolgokkal foglal- i hoznak. Szótárukban gyakran ; ; fordul elő az, hogy „kozmikus sebesség”, „túlnyomás”, „súly- ■ talanság”. Az emberek szaba- : ;tos mozdulataiban, tömör meg- • jegyzéseiben, figyelmes maga- , i ( tartásában van valami, ami az , orvosokra és a mérnökökre emlékeztet. Valamennyien fe- 1 hér köpenyt viselnek. Vala- 1 mennyien különös szerkezetek , urai. De figyelmük közép- ! pontjában az ember áll, aki 1 itt, a „kozmikus technika” vi- * lágában új űrrepülésekre ké- , ■szül. 1 viharfelhők vetettek véget. Nem lett: semmi abból, hogy nótaszóval menetelve vonul­junk haza, ahogy azt előre el­terveztük. Szemerkélni kez­dett az eső, így mindenki a legrövidebb úton sietett haza. Mire hazaértünk, derülni kez­dett ugyan, de egy óra sem telt bele, nagy cseppekben hullott a zápor. Ekkor már örültünk, hogy mégis/ sikerült időben hazaérkezni, és így a kirándulás szép emlékeit nem zavarta meg semmi. Szombati Éva Tiszanána Hétfőn tanulmányi szünet volt az iskolában. Már az előtte való napokon elhatá­roztuk, hogy ezt a napot ra­junk együtt tölti. Felvetődött a gondolat, hogy jó lenne számháborúzni. így került az­tán az Üttörőhíradóra hadüze­netünk, amelyben meghívtuk az V. rajt ellenfélnek. A pa­rancsnokok megegyeztek a szabályokban, s abban, hogy a mi számunk a kék, a támadóké a piros lesz. Vasárnap rossz idő volt, ez Ms9é elszomorított, de szeren­csére hétfőre kividül! Lenge szellő fújdogált, ami­kor a védők megindultak négy csoportra oszolva a védővo­nalba. A mezőre kiérve rajunk névadójának: Gagarin nak a képeit helytelen irányba rak­tuk le, hogy a támadókat tév­útra vezessük. Az erdőben ki­választottuk hadállásainkat, zöld színű zászlónkat pediig egy magas fára tettük, ahol egy pajtás védte. Mindenki el­foglalta a helyét a fák, bök- rok, a híd védelmében és vár­tuk a támadókat». Hamarosan meg is jelentek. Az egyik csapatuk nyíltan szembetámadt, a másik fél­körbe kerülve, hátunkra tört. Állásainkban azonban min­Mindkettö igazat állított. Mennyi volt az egyes ládák sú­lya? X Ha lusta vagy gondolkozni, elárulom a megfejtést. t« Midász király testsúlya 75 kg. Igen ám, de nem 75 kilós aranytömbbé változott, hanem az eredeti nagyság megmaradt. Az emberi test fajsúlya egy kö­rül van, míg az aranyé kb 19. A feladat megoldása tehát: 75x19 = 1425 = 1 781 250 tallér. Az első láda súlya 6 mázsa, a másik három ládáé darabon­ként 3 mázsa. Számolj utána, agyé, igaza volt mind a kettő mii ni* A Gnrtls f

Next

/
Oldalképek
Tartalom