Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-12 / 85. szám

* 1962. április 12., csütörtök NEPOJSAO 3 t lm évvel ezelőtt jelentette a TflSZSZ... Így évvel ezelőtt, 1961. március 12-én jelentette a TASZSZ, hogy a Szovjetunió­ban Föld körüli pályájára bo­csátották a Vosztok szputnyik- űrhajót, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarinnal, a Szovjetunió állampolgárával. A majdnem öttonnás szput- nyik-űrhajó a Föld megkerü­lése után a Szovjetuniónak előre meghatározott területén földet ért. — Egy évvel ez­előtt egymással versengve su­gározták ezeket a híreket a rádióállomások, kopogták a távírógépek, s adták hírül az újságok. A világ minden számottevő lapjában az első oldalon je­lent meg az űrhajós repülő- őrnagy képe s a nemzetközi közvélemény elragadtatással üdvözölte a páratlan hőstettet. Az űr Kolumbusának nevez­ték Gagarint, aki utat tört az ismeretlenbe. Valóban Kolumbus volt ő, és követték a többi felfede­zők, az újabb űrhajósok. Uta­zása jelentős tudományos eredménynek birtokába jut­tatta az emberiséget, megte­remtette az alapját a további sikeres lépésnek. Az egy évvel ezelőtti utazás, az első űrrepülés — ma már történelem. Mindkét űrutas, a második is, a harmadik is, Tyitov is, az amerikai Glenn is, túlszárnyalta az elsőt, de Gagariné az úttörők, a pioní­rok dicsősége. A Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat az űrku­tatás területén. Előbb küldte fiait az űrbe, mint nagy nyu­gati vetélytársa, s a szovjet űrhajók nagyobb tudományos eredményekkel tértek vissza állomáshelyükre, mint Glenn. Érthető is ez, hiszen a szov­jet területen felbocsátott Vosz­tok súlya — amelyet a tudo­mányos berendezések növel­tek elsősorban — sokkal na­gyobb volt, mint az amerikai rakétáé. A Szovjetunió mégis kész arra, hogy az űrkutatás­ban elért eredményeit köz­kinccsé tegye, s a világűr ost­romára készülő tudósokkal, technikusokkal, repülőkkel megismertesse. Szimbólumként hat talán, hogy a Szovjetunió­nak ^zt a szándékát az első szovjet űrutas hozta ismét or­szág-világ tudomására a Trud hasábjain. — A Szovjetunióban a jövő­ben is bocsátanak fel űrhajó­kat Föld körüli pályára — írja Gagarin. Ezenkívül utat törnek majd a legközelebbi égitest, a Hold felé. Hruscsov szovjet miniszter- elnök — aki az SZKP kon­gresszusának padsoraiban küldöttként is üdvözölte a két űrhajóst — szintén a békés űrversengés mellett foglalt ál­lást. Ma, amikor az első űruta­zásra emlékezünk, kétszeresen időszerű ez a probléma, még inkább indokolt az együttmű­ködés. Az első és a követke­ző űrutazások reményekre jo­gosították az emberiséget, s ezeket a reményeket össze­fogva, közösen könnyebb va­lóra váltani. Most, az egyéves évfordu­lón, büszkén és szeretettel gondolunk Jurij Gagarinra, az űr Kolumbusára és sok si­kert, jó egészséget kívánunk további munkájához! I „Csúnya ENSZ!“ Alberto Franco Noguero rendkívül heves ember. Ez persze még nem lenne baj, mert Noguero úr portugál, és a portugáloknak Salazar óta különösen sok okuk van a he­veskedésre. Csakhogy ez a bi zonyos Alberto Franco No guero éppen azok közé a por­tugálok közé tartozik, akik miatt a többség heveskedik — ő a rezsim külügyminiszte­re. S ha egy külügyminiszter kezd heveskedni, akkor óha talanul bakot lő. Ez történt Senhor Nogueroval is, aki most nyilatkozott a New-York Herald Tribune Portugáliával foglalkozó külön melléklete számára. Azzal kezdte, hogy az ango­lai szabadságharcosokat egy szerűen „maroknyi gyilkos bandájának" nevezte, és azzal végezte, hogy „az ENSZ sze rint ezeknek a gyilkosoknak kellene függetlenséget ad nunk”. S ha már ilyen szépen belelendült, folytatta is. „Ha az ENSZ — mondta — tovább­ra is kitart jelenlegi vonala mellett, vagyis ha továbbra is az erkölcstelenség és a jog megsértése vezeti majd a jó zan ész és az Alapokmány be­tartása helyett, akkor a világ­szervezet nem lesz hosszúéle­tű ... és Portugália, amely eleget szenvedett az ENSZ mi­att (!) ugyancsak nem fog együttműködni vele tovább”. Ha jól emlékszünk és ha jól értjük Noguero jelen nyilat­kozatát — túlzott együttmű­ködésről eddig sem igen volt szó... (sp) A KISZ-szervezetek életéből Megerősödött KISZ-ssertexeiünk A földművesszövetkezet nagytermében tanácskoztak nemrég az apci kdszisták Varga András KISZ-titkár be­számolója felett, aki vissza­pillantott az ifjúsági szervezet fél évtizedes múltjára és is­mertette, milyen körülmények között bontott zászlót a KISZ és tömörítette soraiba az apci fiatalokat. Azóta a párt poli­tikájának megfelelően végez­ték munkájukat s a KISZ- szervezet politikailag s lét­számban is nagyot fejlődött. A fiatalok részt vállaltak a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításá­ból, segítettek a növényápo­lásnál, aratásnál, most pedig tíz fővel megalakult a terme­lőszövetkezeti KISZ-brigád, amely már dolgozik az építke­zésnél és a tavaszi munkák­nál. Az apci fiatalok számára mind több szórakozási és mű­velődési lehetőség nyílik a te­levíziótól a sportfelszerelése­kig, a lemezjátszótól a külön­böző társasjátékokig. Ezen a taggyűlésen sor ke­rült a különböző problémák megvitatására is, amelyek ma még gátolják a KlSZ-szerve- zet fejlődését. Régi probléma, hogy nem sikerült megfelelő embert találni, aki összefog­ná, vezetné a KISZ-szervezet kulturális tevékenységét. A szervezett kultúrmunkát az is nehezíti, hogy külön kultúr- csoportot foglalkoztat a ter­melőszövetkezet, a nőtanács, a földművesszövetkezet. Töb­ben javasolták, helyes lenne a szétszórt csoportokat egye­síteni, s a 16—18 éves lányo-' kát, fiúkat bevonni a kultu­rális munkába. Sok szó esett a kiszisták jo­gairól, kötelességeiről az üze­mi és falusi KISZ-szervezetek kapcsolatának megjavításáról. A tanácskozás befejezéseként hatvanöt kiszista vette át Az ifjúság a szocializmusért-jel­vényeit. Kovács Imre Élénk kulturális élet Az adácsi KlSZ-szervezet- ben érezhetően fellendült a kulturális munka. Rövid időn belül sok szép eredménnyel dicsekedhetnek a fiatalok, pedig sok akadály nehezíti munkájukat. Legfőképpen az, hogy még mindig nincs kul- túrházuk. Legalábbis készen nincs, mert már három éve épül, de még most is csak a falak meredeznek az ég felé. Az adácsi fiatalok mind en­nek ellenére igyekeznek fel­lendíteni az ifjúsági szerve­zet munkáját. Klubdélutáno­kat, előadásokat, táncesteket szerveznek, igyekeznek valóban fiatalossá tenni a KXSZ-mun- kát. A klubhelyiségben tár­sasjátékok és a lemezjátszó teszi hangulatossá az estéket, a fiatalok itt olvassák a la­pokból a világ híreit s itt szövik terveiket a falu kultu­rális életének élénkítésére. S ezek a tervek rendszerint va­lóra válnak, mert az adácsi fi­atalok Falcsik János KISZ- titkár vezetésével szívvel-lé- lekkel vesznek részt megva­lósításukban. Varjú Sarolta . Értékeltük négy hónapi munkánkat A nagytályai fiatalok ta­nácskozásra gyűltek össze a napokban, hogy a KlSZ-szer- vezet munkáját értékeljék. Mohácsi Tamás KISZ-titkár beszámolójában részletesen is­mertette, milyen sikereket ért el a falu KISZ-szervezete négy hónap alatt. A kiszisták sok tanácsot ad­tak a munka további megja­vításához, majd arról döntöt­tek, kiket vegyenek fel sora­ikba. Ezen a taggyűlésen ke­rült sor Az ifjúság a szocia- lizmuaért-mozgalom jelvényei­nek kiosztására is. Ifj. Rónai Péter Q'jidj nmd.nl: / — Tudsz nevetni? — kérdezte az egyik száj. —- Nem... — És mosolyogni? — Mosolyogni sem tudok — mondta a má­sik és alig észrevehe­tő remegés futott véfjig pici árkain. — Hogy lehet az? — húzódott ámulatra a száj, hogy kivillantot­ta húsa mögé bújt fo­gait. — A háború ... Tu­dod, a háború óta nem tudok sem nevetni, sem mosolyogni — mondta a másik, és csücskéből most vé­kony, de mély árok redőződött, le egészen az állig. — Ugyan!... A há­ború már régen volt. és a sebek beheged­nek a szíveken is enu- nyi idő alatt... Az em­lékezés is megbocsátó és nem szorítja béklyó­ba a nevetést... — Igen. A szíveken lehet, hogy beheged­nek — mondta lassan a másik száj —, s az is lehet, hogy megbocsá­tó az emlékezés is ... De az a seb, amelyet egy gránátszilánk met­szett, itt a jobb olda­lon... Nézd, ezt a fe-. hér, szinte alig látható csikót... Behegedi, ugye?... Nos, ettől nem tudok sem nevetni, sem mosolyogni. Pró­báltam. Akartam. Eről­ködtem. És mi lett be­lőle? Torz grimasz, un­dorító fintor, nevetsé­ges vinnyogás .., Ró­lam lemetszette a há­ború a mosolygás virá­gait ... Volt egyszer egy lány. Nagyon sze­rettem és nagyon vár­tam. Amikor jött, fel­nevettem a boldogság­tól. Torz képet öltött az arcom és furcsa nyö­szörgés lett a nevetés­ből. Otthagyott. Meg­ijedt tőlem. Mert nem tudok nevetni, nem tu­dok mosolyogni — De hát az lehetet­len ... A száj beszél, csókol, nevet... A száj csodálatos és nem lehet elpusztítani sem — mondta a száj és ki­csit aggódva összezá­rult. Meghaltak hang­jai, leirt szavak évszá­zadokon keresztül mu­zsikálnak a fülünkbe, mert a száj formálta őket hangosan, vagy mormolva, mert hoz-x zászoktunk, mert el sem tudjuk képzelni, hogy a száj élettelen legyen, meghaljon. Hát senki sem segített, hogy mosolyogni tud­jál? A másik száj alsó aj­ka lassan ráborult a felsőre, bánatos bele­nyugvással, mély le­mondással: — Senki... Az a lány is otthagyott... És te is itt fogsz hagyni, ha látod, hogy körülötted mindenki nevet, hogy az arcok nemcsak sír­ni tudnak, de nevetni, mosolyogni is, hogy a száj nemcsak harapni tud, de a csók után ne­vetni, ... fogat villog­tatva nevetni... — Nem hagylak itt. Megtanítalak moso­lyogni. .. — Megtanítasz? Ho­gyan? És miért? — Mert szeretlek és a nevetést is szeretem, és érzem, hogy segíte­nem kell neked. Hogy megtanulj ismét ne­vetni. Csak azért — mondta a száj csende­sen. — Reménytelen vál­lalkozás. Hiába pró­bállak utánozni, én nem tudom kényszeríteni ajkaim, hogy széthú­zódjanak, hogy ivet al­kossanak egymás vér­vörös teste felett . . . S ha én nem vagyok ké­pes rá, hogyan teltet­néd ezt te meg? — így! — mondta a száj és lassan rátapadt, a másikra és a csók. közben a boldogság', mosolya iveit a két', ajak között, hogy vi-\ dáman mérték egymás'. Keménységét a fogak. .'. — így! — mondta', mégegyszer a száj és'. Ívelni kényszerítette a; másikat is, hogy kév szegletében huncut kis' ráncok vívtak pajzán,' de kemény harcot a ré-'< gi, apró kis fehér sebbel. '. — így! — mondta a száj < és mondta és formál- ta, mosolyra húzta a\ másikat, mindaddig amíg az a régi sebhely, megoldotta görcseit. j Mert nem lehet, hogy! egy száj ne tudjon mo-< solyogni! Mert nem lehet, hogy J társra ne találjon amely mosolyogni ta-< nitsa és a nevetés vi-< rágait fakassza a régi< sebek helyén. Gyurkó Géza \ Arad a Tisza Tegnap hirt adtunk arról, hogy a Tisza Kiskörén is el­borította az árteret és tegnap délben 12 órakor 772 centimé­ter volt a vízállás. Legfrisseb jelentéseink szerint ma haj­nalra a Tisza vízállása a szolnoki vízmércéhez viszonyítva Kiskörén eléri a ?S0 centimétert. Tolnai Kálmán, a kiskörei gátőr, keveset pihen ezekben a napokban, mert a vízmércén állandóan figyelnie kell a víz állását és arról jelentést is kell tennie az illetékes szervek­nek. Ugyancsak az ő feladata, hogy a környékbeli gátőröktől bekérje a jelentést, és hogy pontos feljegyzést végezzen a víz emelkedéséről. Kiskörén a víz tetőzését 16-a körül vár­ják, majd sor kerül az apadásra. A jelenlegi ár azonban nem olyan, mint a téli, amely két-három nap alatt lehúzódik és ezért jelenleg három hét is eltelik majd addig, amíg a Tisza visszahúzódik eredeti medrébe. Szalay István (Szabó Lajos felvételei) PÁLYÁZUl FELHÍVÁS az MSZUP Heves megyei Bizottság Hurxizmus-len in izmus ESTI EGYETEMÉNEK egri és gyöngyösi tagozatára A Heves megyei Pártbizottság felhívással fordul mind­azon dolgozókhoz, akik tovább akarják fejleszteni marxista— leninista műveltségüket, hogy jelentkezzenek az MSZMP Marxizmus— leninizmus Esti Egyetemére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, agronómu- sok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egye­temi színvonalon biztosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a forradalmi munkás—paraszt kormány 1088/1957, számú határozata biztosítja. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kötelező foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. Tandíj és nyomtatvány díj egy évre-170 forint. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik leg­alább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettség­gel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanu­láshoz elengedhetetlenül szükséges marxista-leninista kép­zettséggel rendelkeznek. Az egyetemre pártonkíviiliek is je­lentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxiz­mus—leninizmus alapkérdéseiből. Vidékiek abban az esetben jelentkezzenek, ha biztosítani tudják a kötelező foglalkozáso­kon való részvételt. A felvételi pályázatot a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Kossuth Lajos u. 15.), május 15-ig kell beküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen beszerezhető kérdőív alapján történik. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot, 2. az üzemi, hivatali vagy körzeti pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, az intézmény igazolását jelenlegi munka­köréről. MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA A tea világkarrierje A tea a legnép­szerűbb ital a vi­lágon: egyedül a tej fogyasztása szárnyalja túl. A világ évi teafo­gyasztása 900 000 tonna. A legtöbb teát az angolok isszák: évente sze­mélyenként 4,42 kilogramm a tea­fogyasztás ! Ez­után a brit állam­közösség többi or­szága, Írország, Űj-Zéland, Auszt­rália következik, három kilogramm körüli fejenkénti évi fogyasztással. Hatalmas meny- nyiség ez, hiszen az Egyesült Álla­mokban például, csak 29 deka a fe­jenkénti évi tea­fogyasztás. 1961-ben körül­belül egymillió tonna teát termel­tek a világon, 9— 10 százalékkal többet, mint az előző évben. DÍJUGRATÁS * ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom