Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-12 / 85. szám
4 NEPOJSAü 1962. április 12., csütörtök A MAI JAPÁN M<a este mutatja be az egri •Vörös Csillag - Filmszínház -a Megszállottak című érdekes, nagy vitát kavart, új magyar filmet. A film története egy izgalmas és igaz küzdelmet mond el, amelyet az újért, a jóért vívnak, szemben a régivel, a bürokratikus gondolkodással. Egy modern öntöző- rendszer körüli vitákról szól a történet, amelyet Almási István és Kékesdi Gyula novellájából Galambos Lajos írt filmre, rendezője Makk Károly. A főbb szerepéket Pálos György, Szirtes Adóm, Pap Éva, Pécsi «•(•niiiiniiiitiRii«nMiiiiiin«tia;iiiiii(iiiii!fu«iiiiiiniii«tiiifiiiltiiii«iiiiiiiii!iiiiiit«iiiiiliili!ii!Ct!tiilitlii«iTimn«!inililliiliiliiKiiiiiiitfiiiuiiiiiiiticiiiiiniiit€iianiii«itirriiiiiiaiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiituiiiiiiiiiaiiftiiaiiiiitiiatitiiitiauiiiitiiMtiiiiiiits lanauaiiaitaiiaiiiiiaiiaiiaiiaii» Példát mutat Petöfibányán majdnem mindenki ismeri Bíró Árpád aknászt, az altáró déli Il-es gerincének kiváló dolgozóját. Már 1948-ban elnyerte az élmunkás kitüntetést. Azóta és most is példát mutat, a munkában mindig az élen jár. — A HEVESI járás termelőszövetkezetei a közeli napokban 2 ezer holdon végezték el a legelő gyomtalanítását és tisztítását. — AZ EGRI járás termelőszövetkezetei ebben az évben 367 tenyész-szarvasmarhát, 97 tenyész-sertést, és 730 tenyész- juhot vásárolnak a közös állatállomány növelésére. (Horváth Ferenc.) AZ ELMÚLT napokban kötöttek szerződést az egersza- ioki községi KISZ-szervezct fiataljai a helybeli Vörös Csillag; Tsz-szel öt hold kukorica megművelésére.-» AZ ELMÚLT napokban tamaleleszen ülést tartott a pétervásári járási művelődésügyi állandó bizottság. Az ülésen Tamalelesz cigány lakosságának gazdasági és kulturális helyzetét vizsgálták meg. Az állandó bizottság tagjai az ülés megkezdése előtt látogatást tettek a helybeli Dankó-telepen, hogy a helyszínen is megismerkedjenek a cigány lakosság helyzetével. (Buttyán Sándor.) — AZ EGRI Lakatosár u- gyarban a VIII. pártkongresszus tiszteletére nem indítottak külön versenyt, hanem, helyesen, mint az évi rendes munkaverseny részét tekintik. Egyéni versenyben 80, brigádversenyben 120 dolgozó vesz részt a munka- versenymozgalomban. — AZ EGRI Dobó István Tsz- ben még februárban megkezdték a szőlők metszését. Ez ideig 240 holdon végeztek ezzel a munkával. A tavasziak vetéséhez ezen a héten kezdenek hozzá, ötven hold tavaszi árpát és 10 hold zabot vetnek el. 27 Mit tudok én a mai Japánról? Legfeljebb, amit az iskolában tanultam régen, s ami abból ma is érvényes: földrajz, városnevek, néhány történelmi ada1?... Ezenkívül, vagy inkább emellett az újságok napihírei, nagy ritkán egy-egy beszámoló, amely legfeljebb csak meglebbenti a fátylat a napkelte országáról, hogy kíváncsi szemem inkább sejtsen, minisem lásson. Érthető, hogy ezek után meglehetős kíváncsisággal vettem kézbe Ulrich Mákosch német újságíró útirajzát, „A mai Japánéról. Kíváncsian vettem kézbe, mindvégig érdeklődéssel olvastam, — megérdemelte mindkét érzést ez a könyv. Különösen akkor elismerésre méltó a képekkel illusztrált, majd kétszáz oldalas beszámoló, ha tudjuk, hogy mindössze rövid néhány hét állt Makosch rendelkezésére, hogy az 1600 kilométer hosz- szan elhúzódó négy nagy sziget és a többi majd ezer országát végigjárja, megismerkedjék közelebbről a mintegy két és félezer éves múltra visszatekinhető ország történelmi múltjával, kultúrájával, művészetének számos és az idegen számára meghökkentően sajátságos vonásával; — és csak néhány hét, hogy megismerkedjék: a mai Japánnal. A felkelő nap országával, ahol mind több az árnyék, ahol százezreket pusztított el és pusztít még ma is sokakat az atomhalál, ahol egyre fékeve- szettebbül tombol a nyomor és az éhezés, ahol egyre forrón góbb a munkásosztály hangulata és ahol a békéért folyó küzdelem stigmáját nem egy harcosnak a plutóniumbomba tüze égette bőrébe. Megkapó az az érdeklődés, amellyel e viszonylag rövid idő alatt is képes volt felmérni a mai Japán arculatának ezernyi ellentmondását, s ha nem is bonckés alá venni, de legalábbis felvillantani a legégetőbb gazdasági, politikai és kulturális problémákat. Tárgyilagos, szenvedélyektől mentes, s egy kicsit — ez talán egyik fő hibája ennek az "útirajznak — nagyonis precíz munka ez, ahol elsőbbséget élveznek a tények, adatok, számok, s csak másodsorban dominálnak a szubjektív benyomások, az egyéniség értékítéletei. Makosch elviszi magával az olvasót a Fudzsiyama csúcsára, fel északra, Hokaidó szigetére, az ainuk, a japán föld őslakóinak „birodalmába”, s le délre Kyusura, megismertet Nagaszakival, Hirosimával, Okinawával, s meg Tokióval. Van gondja arra is, hogy beszámoljon a nőkérdésről, s arról, hogy igaz-e Japán túlnépesedésének, a „százmilliók kérdésé”-nek problémája és mi az ezzel kapcsolatos igazság. Mindvégig érdeklődéssel olvastam ezt a könyvet, de korántsem az útirajzok iránt kijáró mohó izgalommal. Tudásban gyarapodtam, élményben már kevésbé: hiába, rövid néhány hét, szakadatlan utazás, adatok, tények megismerése nem elegendő ahhoz, hogy belülről, a megéltség biztonságával lehessen beszámolni Távol-Kelet egyik legnagyobb, politikailag, gazdaságilag kétségkívül döntő jelentőségű országával, s nagymúltú, a holnapért egyre elszán - tabban harcoló népével. (gyurkó) Pénteken este mutatja be az egri Gárdonyi Géza Szír ház Seribe Egy pohár víz című vígjátékét Pénteken este mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Seribe Egy pohár víz című víg játékát, s az egri nézők előtt is megjelenik a londoni St. James palota, a játék színhelye. A darabot már eddig a megye tíz községében bemutatták, s mindenütt sikert aratott. Seribe majdnem félezer sikeres színdarab szerzője, ebben a vígjátékban sem törekszik arra, hogy jellemeket formáljon, jellemfejlődésről adjon számot: a fő hangsúlyt a remek párbeszédekre, a jó riposztokra, a szellemes megjegyzésekre helyezi: s ebbéli eredményeit tökéletesen átmentette magyarra a fordító, Harsányi Zsolt. Büros Gyöngyi, Kovács Mária, Zakariás Klára, SzoboszTAVASZI VISSZATÉRÉS... (Szegő Gizi rajza) lai Sándor, Paláncz Ferenc, Herédy Gyula és Kovács Jenő — a darab szereplői. A színház „új” darabját Vass Károly rendezte, Vass Jenő tervezte a díszleteket. Szellemes, nagy írói rutinnal megírt vígjátékot láthatnak péntektől az egriek. Sikert jósolhatunk Scribenek — és a darabot megelevenítő művészeknek. K. I. 1!' ÓVA EGRI VÖRÖS CSILLAG Megszállottak EGRI BRODV Nines előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy asszony, meg a lánya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Áprilisi riadó HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lányok tavasza HATVANI KOSSUTH Fiatalok voltunk FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nincs előadás PETERVASARA Nincs előadás EGRI BÉKE A császár parancsara műsora Egerben este 7 órakor: BAL A SAVOYBAN (Bérletszünet) Visontán este 7 órakor: Gyertyafénykeringő valamit, mert a pénzhamisítóra, Gerard társára jóformán nem is ügyelitek. Krebs csaknem óránként, amikor a barakkban, vagy előtte a munka sürgés-forgásában összetalálkoztak Berhard- sennel, felfordított tenyérrel jelezte, hogy feladatát nem tudja teljesíteni. Közben kimért egyhangúsággal ácsoltak deszkatetőt a gépek fölé, míg az értékes műszerek és nyom- daaikalmatosságok kicsomagolását jórészt maguk, a németek végeztek — nyilván szabotázstól féltek. És elkészültek az első kKséfc. A finisben, az utolsó két órában, maga Kruger százados sétált kimérten a barakkban, azután hidegvérét vesztve unszolta, hajtotta a két grafikust és amire azt mondták, kész, valósággal kikapkodta a vése- teket kezükből. Az őrség tisztelgése közepette rúgta ki a deszkaaytöt, és ódáéiról motorzúgás jelezte, hogy autóba szállt. — Most szólok neki .— suttogta Kreb® a melléje sodródott Berhardsennek. — Késő. Elkéstünk. Talán várjunk ki alkaltiasabb pillanatot, veszélyes lenne most magyarázkodni — hangzott az eUiarapott válasz. Dolgoztak még az esti órákban is, amikor az ismerőssé vált motorzúgás zaja erősödött, majd hirtelen lehalkult. Kruger törtetett be a kapun és a 19-es barakk lakóit azonnal felsorakoztatták. A százados Gerardot és Sziljanovot intette; ki magához. Szabályszerűen jelentkeztek, de Kruger erélyesen félbeszakította mondókájukat: — Ez kinek a műve? — és felmutatta az egyik mintát. Sziljanov társára mutatott. Az áBt némán, nem szólt semmit Kruger elvesztette önuralmát, először hallották ordítani: — Szabotór! Azt hiszed, te francia disznó, hogy be tudsz csapni? A mi eszünkön akartál túljárni? Vigyétek! A legutolsó szó, a karajban köré csoportosuló SS-ek közül a szélső négynek szólt, akik megragadták a még mindig néma francia fiút és hurcolták kifelé. Gerard ellenkezett, de mozdulataiból hiányzott az erő, nem ment, vitték. Többet soha nem hallottak róla. Este Krebs csak ennyit mondott a norvégnek: — Szégyellem magam. — Igen, úgy látszik, nemcsak mi voltunk okosak. Az, amit egyszerűen tenni kellett, másoknak is eszébe jutott. Meg kell őriznünk emlékét. Harcos volt. Meg kell tudnod először is a vezetéknevét. Méi27. — Azt akarod mondani, hogy... — megint Gütig beszélt és a másik kettőnek most láthatólag terhére volt a fecsegő emberke. Berhardsen félbe is szakította: — En nem akarok semmit mondani. — Sziljanov mindenre hajlandó, tehát ilyesmire nem Gerardnál kell próbálkozni. Közelébe sem lehet férkőzni. — Neked kell vele beszélned, Leó — mondta a norvég —, engem nem ismer. Egy odasúgott félmondatot könnyen provokációnak érthet. — Talán. Megpróbálom. Képtelen volt, akárcsak a közelébe férkőzni. A francia fiúra úgy ragadtak az egymást váltó SS-őrök, mint cukorra a tegyék. Nem hogy félrevonni nem tudta, de rövid szóváltás is lehetetlennek bizonyult, jeladásra sem volt képes. Mintha éz őrök is megérezték volna Megszállottak Új magyar film Sándor, Makláry Zoltán, Molnár Tibor, Básti Lajos, Kállai Ferenc, Ladányi Ferenc és Tompa Sándor játsszák. Az egriek számára külön érdekessége a filmnek, hogy a novella egyik írója, Kékesdi Gyula, az egri tanítóképzőben végezte tanulmányait, s az operatőr, Illés György is, Egerből indult el a filmművészet felé. Nagy érdeklődéssel várjuk ennek az izgalmas, újszerű magyar filmnek a bemutatását A Hunnia filmstúdióban Rényi Tamás rendező befejezte a Várkonyi Mihály forgatókönyvéből készülő LEGENDA A VONATON című új magyar film műtermi felvételeit, s e napokban a stáb megkezdi a film külső jeleneteinek forgatását. Ugyancsak befejeződött Makk. Károly irányításával AZ EVESZETT PARADICSOM Balaton melletti jeleneteinek felvétele, s e héten már a stúdió műtermeiben folytatják a forgatást. Bacsó Péter nemrég elfogadott MILYEN MADÁR VOLT? című forgatókönyvét Fábri Zoltán viszi filmre, jelenleg az író és a rendező a film technikai forgatókönyvén dolgozik. Az új Fábri-film felvételeit előreláthatólag május közepén kezdik meg. Rövidesen megkezdik a H. Barta Lajos forgatókönyvéből készülő LOPOTT BOLDOGSÁG című film előkészítő munkálatait. A mai témájú történet középpontjában öt férfi és egy lány áll. A filmet Nádasy László rendezi. A Balázs Béla Stúdió PROMETHEUS című kísérleti filmjének felvételeit befejezték. írója Gábor Pál, s a film gondolata azt fejezi ki, hogy a modern embernek, aki már a kozmoszt ostromolja, önmagát is meg kell ismernie. tó arra, hogy Franciaország hősei között sorolják fel. — Mennyire igaz, hogy jobban meg kell ismernünk baj- társainkat. Itt élünk, együtt, összezárva, közös sorsra kárhoztatva. Akarva, nem akarva ugyanabban a cipőben taposunk, de gyakran mi magunk is hajlamosak vagyunk a csíkos ruha mögött elfeledkezni az emberekről. — Kesergéssel nem sokra megyünk, de az önmarcangolás sem jó tanácsadó. Hozzá kell látnunk a cselekvéshez. — Mit tegyünk? Az egyik gépet elronthatnánk. — Elsietett lenne. Nézd, mindenütt dupla őrség. A közvetlen szabotázst későbbre kell hagynunk. Üzenetet kell innen kijuttatnunk. — Innen? — Azt hiszem, könnyebb egy betonfalon áthatolni... — Kell! Talán ez a legtöbb, amit most tehetünk. Figyelmeztetni a világot a nácik új machinációjára. Valahol ezen a tökéletes épületen is kell lennie egy gyenge pontnak, azt kell kitapogatnunk. (Folytatjuk.) 1963. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK: GYULA 110 évvel ezelőtt, 1852 áprilisában született MEDNYANSZKY LÁSZLÓ festő, a század eleji szellemi életünk egyik legeredetibb egyénisége. Arisztokrata származása ellenére már egész fiatal korától kezdve az életet kutató művész vándoréletét választotta. Kitűnnek egyéni stílusú, szürke tónusú tájképei az ország csaknem valamennyi tájáról, másrészt az élet hajótöröttéit ábrázoló ún. „csavargóképei”. Élete végén, az I. világháborúban, mint hadifestő, megdöbbentő erővel tolmácsolta a háború borzalmait. Legutóbb 1960-ban jelent meg Naplója. 85 éve. 1877-ben e napon született PÁSZTOR ARP AD író és műfordító. Az egész világot beutazta, élményeiről színes riportjaiban számolt be. írásaiban gyakran támadta a kapitalizmus embertelenségeit. Könyvet írt Poe-ról és Tolsztojról. Mint műfordító, nevezetesek az angol költők műveiből készült versfordításai. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: Az alumínium elektromos kohászati feldolgozásának módszerét 50 évvel ezelőtt, 1912-ben ezen a napón ismertette PJOTR FE- DOTYEV orosz tudós. 1961-ben ezen a napon, a világon először a Szovjetunióban, fellőtték az első embert szállító űrhajót és annak utasa JURLI ALEKSZEJEVICS GAGARIN volt. Két Mednyánszky-vázlat: Felülj „Csavargó fiú”. Alul:’ „Kocsi esőben”. FILM: Áprilisi riadó A felszabadulásunk utáni év rendkívüli eseményeit tükrözi vissza ez az új magyar film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutat be április 12-töl 15-ig.
