Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

2 NÉPŰI» A G 1962. április i„ szerda Mépünh nagy sikereiben, szocialista vívmányaink megvédésében döntő szerepe volt a testvéri népek támogatásának Uihsünnepsez* Egerben hazánk fe.szabadulásának 17. évfordulófa alkalmából Militarizmus és a nyugat-német Furucz János ünnepi beszéde Nyugat-Néme (országnak mostanában rossz sajtója vyn külföldön. Angliában és az Egyesült Államokban szemlá­tomást növekszik a bzalmal- lanság Bonn iránt. Még a nyu - gatnémet militarizmus irányá­ban nagy megértést tanúsító amerikai Newsweek is rosszal­lóan jegyezte meg a minap, hogy a Szövetségi Köztársa­ságban azonnal anatémát ki­áltanak arra, aki hangosan ki­meri mondani az Odera és Ne- isse neveket. E két folyó je­lezte keleti határ elismerésé­nek gondolata főbenjáró bűn­nek számít, s e gondolat hívei" nek isten irgalmazzon. Láza­dók, természetesen akadnak, mint ahogy Gal’leik is támad­tak annak idején, de ezek a bonni inkvizítorokkal találják szemben magukat. Egy-két héttel ezelőtt bon­ni politikai berkekben köröz­tek egy memorandumot, ame­lyet az evangélikus egyház vi­lági kiválóságai — köztük Heisenberg, a Nobel-dijas tu­dós — készítettek. A „nyolc ík memoranduma” leszögezi, hogy az NSZK-nak, végre, le kelle­ne mondania az Odera—Neis- se vonal túlsó oldalán levő területekről, s ilyen alapon kelene valami . pozitív keleti politikát kezdeni. Kroll, Ade­nauer moszkvai diplomatája is elkövette azt a főbenjáró bűnt, hogy megfellebbezhetet­len tényként kezelte Szilézia, Pomeránia és Kelet-Poroszor- szág elesatolását. Dehler, a bonni parlament alelnöke szin­tén ezen a ponton került szem­be a hivatalos állásponttal. A nyolcak ellen koncentrált saj­tóhadjárat indult. Dehler élet- re-halálra kénytelen hadakoz­ni azok ellen, akik a fejét kö­vetelik. Kroll azzal bűnhődött „merész eszméiért”, hogy ha­marosan nyugdíjazzák. A Süddeutsche Zeitung pár nappal ezelőtt a moszkvai nagykövet ügyének lezárása­kor azon sopánkodott, hogy befolyásos körök különféle machinációi, amelyekkel elér­ték egy számukra kellemetlen ember félreállítását, sajnos, nem t sztázódtak. De elég egy pillantás a nyugatnémet gaz­daság struktúrájára, s elő­bukkannak azok a bizonyos befolyásos körök, sőt láthatóvá lesz a birtokukban levő mér­hetetlen hatalom is. S ez eset­ben nem sok fantázia kell an­nak elképzeléséhez, milyen veszélyt jelent a revansizmus, a militarizmus és hogyan ér­vényesülnek az effajta tenden­ciák a nyugatnémet közélet­ben. A nyugati propagandisták gyakran hivatkoznak arra, hogy az NSZK részéről nem fenyegeti veszély Európát, hi­szen a Bundeswehr nevetsé­gesen kis létszámú. Kiszámí­tották, jhogy a lakosságnak kevesebb, mint egy százaléka van fegyverben, s ez a legala­csonyabb arányszám vala­mennyi NATO-tagállaméhoz képest. Arról persze már ke­vesebb szó esik, hogy a jelen­legi Bundeswehr valójában „káderhadsereg”, gerince egy bármelyik pillanatban k'ala- kítható milliós tömeghadse­regnek. F, feltételezés megala­pozottságát az a tény is bizo­nyítja, hogy 1961. október 1- től 1962. január 1-ig, tehát három hónap alatt, a hadse­reg létszámát több, mint 10 százalékkal felduzzasztották (360 ezerről 400 ezer főre), és ez semmiféle komplikációt nem okozott. A hadsereg relatíve ala­csony létszámából ítélni tehát nagyon megtévesztő volna. A Szovjetunió egyik jegyzéke na­gyon találóan állapítja meg, hogy a militarizmus szempont­jából ma már a laboratórium sokkalta veszedelmesebb a kaszárnyánál. A nyugat-németországi ku­tatóintézetek zárt. ajtói mögött egy idő óta a Bundeswehr atomíegyverzettel való ellátá­sán dolgoznak. Az 1956—57. évi 44 millió márkával szem­ben az 1959—60. évi költségve­tés már 288 milliót irányoz elő atomkutatásokra. Húsz magfi­zikai és tizenkét kémiai tudo­mányos intézet foglalkozik nukleáris kísérletekkel, hu­szonkilenc izotóp-laboratórium és öt reaktor áll az atomfegy- verkézés szolgálatában. A fegyverkezési üzletben a nyugatnémet gazdasági élet hatalmasságai viszik a fősze­repet, ugyanazok a mammut- monopóliumok, amelyek an­nak idején uralomra segítették. Hitlert és mindvégig támogat­ták rablóháborúját. E monopó­liumok megbízottai ülnek az államapparátus valamennyi kulcspozíciójában. Embereik ott vannak a Bundestagban, s parlamenti bizottságokban ér­vényesítik befolyásukat, mert ezek a bizottságok döntenek a lényeges kérdésekben, és e döntéseket a parlamenti sza­vazógépezet rendszerint, vita nélkül jóváhagyja. Pferdmen- ges bankárról, aki egyébként Adenauer testi-lelki jóbarátja, járja az a hír, hogy 12 éves képviselősége alatt egyetlen egyszer sem emelkedett szó­lásra a parlamentben, de a pénzügyi bizottságon keresztül lényegében ő irányítja az or­szág pénzügyi életét. Adenauer, aki egyébként többszörös mil­liomos, maga is érdekeltségek­kel rendelkezik a fegyverkezé­si iparban, A kancellár családjának egy másik tagja, dr. Max Adenauer 1953 óta felügyelőbizottsági tag a kölni Lufthansa Rt-ben. Egyébként szoros kapcsolatok fűzik őt Heinkel repülőgép-tervezőhöz és a repülőgép-gyártáshoz. A kancellár unokája, haláláig (tavaly ősszel hunyt el), keres­kedelmi igazgatója volt a müncheni Iparigazgatási Tár­saság bonni leányvállalatá­nak. A társaság, amelyben ko­moly érdekeltsége van Strauss hadügyminiszternek, főként az atomfegyverkezés területén fejt ki tevékenységet. Kurt, az unoka helyét a Strauss-féle cégnél valószínűleg Max, a „repülőgépszakértő” veszi majd át. Strauss képviseli a kormányban az X. G. Farben érdekeit. A tőke és a termelés koncentrációja példátlan méreteket öltött Nyugat-Né- metországban. A nyugatnémet gazdasági életet 17 mammut- monopólium tartja ellenőrzése alatt (a részvénytőke 77,8 szá­zaléka összpontosul a kezük­ben). Az acéltermelés 3/5-e hat kohászati konszern: a Thyssen, a Krupp, a Mannesmann, a Haniel, a Klöckner és a Hoesch cég üzemeiből szárma­zik. Az elektromossági iparban két társaság uralkodik: az AEG és a Siemens. A vegyi ipar koronázatlan császára az IG Farbenindustrie (hatóköré­be tartozik 56 részvénytársa­ság és 181 leányvállalat, 150 ezer. embert foglalkoztat, tiszta haszna 1959-ben meghaladta az 1.2 milliárd márkát). Óriási hatalom összpontosul a. három nagybank, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Commerz­bank kezében. Lényegében ezek a monopó­liumok rendelkeznek azzal az óriási gazdasági potenciállal, amelyet. Nyugat-Németország képvisel. A Német Szövetségi Köztársaság 2,5-szer anpyi sze­net, 3-szor annyi rezet, 2-szer annyi acélt és 1,5-szer annyi elektromos energiát termel, mint Franciaország. Anglia vi­szonylatában az összehasonlí­tás eredménye a következő: a széntermelésben a szigetország jár az élen. az energiaterme­lésben körülbelül együtt áll­nak. az acéltermelésben vi­szont az NSZK már megelőzte nagy vetélytársát. A tőkés vi­lág ipari termelésében való részarányát tekintve az NSZK az Egyesült Államok és Ang­lia mögött a világranglista harmadik helyére tornászta fel magát. s. ipari termelése a legutóbbi tíz esztendő leforgá­sa alatt. 2,5-szeresére emelke­dett. ' Ennek az ipari felfutásnak a hordareiét akkor érthetjük meg igazán, ha nem feledke­zünk meg arról, hogy a mai NSZK területén a háború előt­ti német ipar 60 százaléka he­lyezkedik el, s a második vi­lágháborúban a termelőappa­rátus 12 százaléka elpusztult, 8—25 százalékát leszerelték (jóvátétel, stb.). Mindezeknek a körülményeknek a figyelem­be vételével a szakértők arra a megállapításra jutottak, hoav Nyugat-Németország már 1959-ben rendelkezett akkora ioari potenciállal, mint amek­kora Hitler Németországának 1944-ben rendelkezésére állt; márpedig köztudomású, hogy a német ipar épnen a bábon! utolsó évében feitette ki ké­pességeinek maximumát. Ennek a gazdasági, fejlődés­nek á forrásait részletesen ele­mezték, Közismert tény. hogy óriás; szerene volt annak a 4 milliárd dollárnyi segítségnek, amelyet az Egyesü't Államok kormánya 1949 és I960 között belepumpált a nyugatnémet gazdaság vér­keringésébe. Egy további lé­nyeges tényező, hogy az ipar helyreállításának és fejlesztésé­nek terheit a nagytőke, a munkásság, a parasztság, a kö­zéprétegek nyakába varrté Ezt szemléltetik az adóbevéte­leknek az állami költségvetés bevételi tételeiben való száza­lékos arányát feltüntető össze­hasonlító adatok. 1958-ban az állami bevételeknek Belgium­ban 22, Egyesült Államokban 25, Olaszországban 27. Angliá­ban 29. Franciaországban 32, az NSZK-ban 35 száza'ékát biztosították ilyen adókból. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hivatalos nyugatnémet po­litika vezérgondolata az egj'kori nagynémet határok visszaál­lítása — ennek bizonyítéka a. bevezetőben említett Kroll- és Dehler-ügy is —, akkor tökéle­tesen igazat kell adnunk an­nak az amerikai publicistá­nak. aki így írt a Gazette end Daüyben: „Ma Nyugat-Né­metország az új agresszió sze­repköréhez nemcsak ipari és katonai potenciállal, hanem, elegendő nacianolista fűtéssel is rendelkezik.” Éppen ez veszélyessé a mai nyugat há­mét politikát Európa nép°i szempontjából. Zala Tamás Női-, férfi- és gyermekcipők nagy I II ISZ! I I I. I SZÍ ÉK 4 •* újból megnyílt Kisker CIPŐBŐL T-ban Hasvan, Vsröshsdssreg út és Rőssütö-ter sarok .........................................................,-.-.1-iruVUWLV -- ­al att több mint duplájára sza­porodott a televízió-tulajdono­sok száma, több könyvet vásá­rolnak, megnőttek az igények a színházak, filmszínházak műsorai iránt. Mind többen végzik a felnőttek közül is az általános iskolák VII., VIII. osztályát és a közép-, valamint felsőfokú iskolákban az esti és levelező hallgatók száma legtöbbször meghaladja a nap­pali tagozatosokét. Kulturális forradalmunk eredményéi ézékben a számok­ban is lernérhetők, de abban a kedvező változásban is, amely az öltözködésben mutatkozik. Nyugodt lelkiismerettel el­mondhatjuk, társadalmunk minden rétegében nagy a ma­gasabb tudás megszerzése utá­ni vágy. Ez mutatkozik meg abban az érdeklődésben is. amely a különböző tudomá­nyos előadások, akadémiák iránt tapasztalható. Szinte az egész felnőtt lakosság igyek­szik valamilyen formában bő­víteni politikai, szakmai isme­reteit, általános műveltségét. Furucz elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, milyen ked­vezően változott meg az em­berek élete, egymáshoz való viszonya, hogy együtt osztoz­nak az örömben, együtt küz­dik le a nehézségeket. Az egyes ember gondja a társada­lom gondjává vált. így sikerült a termelőszövetkezetekben és üzemekben is elhárítani sok­sok akadályt. Mindezek a kedvező válto­zások nem zárják ki a hibákat, nehf^'igeket, de ezeknek a gondoknak a súlyossága össze sem hasonlítható az évtizedek­kel előttivel, s . ezeknek a le­küzdésére biztosíték az MSZMP helyes politikája, dók gozó népünk alkotó kedve. A párt helyes politikájának kialakításában is nagy segít­séget kaptunk az SZKP XX. és XXII. kongresszusától, amely gazdag tapasztalatok tárházaként segítette a párt­élet lenini normáinak helyre- állítását, a proletárdiktatúra demokratizálását, a szocialista törvényességet. Ez tette lehető­vé, hogy helyes gazdaságpoliti- j kát dolgozzunk ki, s a baráti j országok önzetlen segítségével gyorsabb ütemben építhessük a szocializmust. Mindig örömmel tölt el ben­nünket az a tudat, hogy olyan hatalmas országot mondha­tunk barátunknak, mint a Szovjetunió és erőt ad továb­bi munkánkhoz, felhasználhat­juk gazdag tapasztalatait. Furucz elvtárs befejezés­ként azokról a biztató és im­pozáns eredményekről beszélt, amelyet a béke erői értek el az utóbbi években, amely a nemzetközi munkásmozgalom erősödését bizonyítja, s annak a harcnak a győzelmét, ame­lyekben a kommunista eszme lesz uralkodó az egész világon. Az ünnepi beszédet követően a Hámán Kató kulturális se­regszemlén legjobb eredmény­nyel szerepelt együttesek lép­tek fel. az ünnepi megemléke­zés a késő esti órákban ért véget Ünnepi megemlékezések — szorgos munka a földeken az évforduló alkalmából mon­dott. ' Az emlékünnepségen a fiata­lok adtak műsort, s utána meg­tekintették a Különös ismer­tetőjel című filmet. Tegnap este a pétervásári dolgozók el­helyezték a hála és a kegyelet virágait a szovjet hősi emlék­műnél, s ezzel az ünnepség első része véget ért. Ma a járási pártbizottság fo­gadást ad a KISZ-staféta tisz­teletére, amelynek végcélja az este megrendezendő hálatűz a Kékesen. A járási székhelyen kívül a megye más községeiben is tar­tanak emlékünnepségeket. (Tudósítónktél) A pétervásári járásban a kedvező idő beköszöntésével az ünnepet megelőző napokban szorgos munkával készültek az évfordulóra. Az ünnepet megelőző napig 1000 holdon vetették el a tava­srí árpát. A szorgos munkán kívül a járás községeiben ünnepi meg­emlékezéseket is tartottak fel- szabadulásunk 17. évfordulója alkalmából. Pétervásárán a mozihelyiségben gyűlt össze az ünneplő közönség, hogy meg­hallgassa Kruppa Lászlónak, a járási tanács elnökhelyette­sének ünnepi beszédét, amelyet évben először valósítottuk meg azt a fontos célt, hogy a ter­melés növekedésének kéthar­madát a termelékenység növe­lése adja. Ehhez hozzájárult az egyre gyorsabban kibonta­kozó munkáversenymózgalom is, különösen a szocialista bri­gádok gyors ütemű fejlődése, amely sórán megyénkben két év alatt 170 brigád nyerte él a kitüntető címet, s közel 600 harcol annak elnyeréséért. Az elkövetkezendő években még nagyobb lehetőségek lesz­nek eredményeink növelésére, különösen a mezőgazdaságban, ahol a termelőszövetkezetek­ben szabadon bontakoztathatja ki, s adhatja tudásának legja­vát megyénk parasztsága. Nagyon jelentősek azok a változások, amelyek megyénk­ben lezajlottak az elmúlt ti­zenhét év alatt. Több ipari üzem épült, a meglevőket kor­szerűsítették, s a második öt­éves tervben újabb nagy léte­sítmények épülnek, új ce­mentgyár, korszerű erőmű és technikailag jól felszerelt kül­színi bánya. Pártunk helyes politikája lehetővé tette, hogy a mező- gazdaságban is. . nagyarányú fejlődést érhessünk el, viszony­lag rövid idő alatt. Ma már megteremtődtek a feltételek az egységes paraszti osztály kialakítására, s arra is, hogy növeljük a mezőgazdaságban a terméshozamokat. Megyénk közös gazdaságai a kezdeti nehézségek ellenére is, már az első években kiállták a próbát, s egyes terményfélesé­gekből olyan átlagtermést ér­tek el, amely eddig nem for­dult elő. Búzából 10,5, őszi ár­pából 12,8 mázsás rekordter­mést arattak a múlt évben. Növekedett a termelőszövet­kezeti parasztság anyagi jóléte is, hiszen 1960-ban az egy munkaegységre jutó érték 31,65 forint volt, az elmúlt évben pedig a prémiumokkal együtt egy munkaegység értéke 33,70 forint volt. Javult a termelő- szövetkezetek árutermelése is, s az aszály ellenére kenyér- gabonából, szőlőből, jelentősen túlteljesítették a felvásárlási terveket. Annak a nagy átalakulás­nak, amely az iparban és me­zőgazdaságban végbement, szerves része a kultúrforrada- lom is, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan fejlődjék népünk öntudata, műveltségi színvo­nala. A rohamosan növekvő kul­turális igények kielégítésére mind nagyobb anyaji alappal rendelkezünk, ezzel magyaráz­ható, hogy megyénkben egy év Furucz elvtárs beszédének bevezető részében méltatta hazánk felszabadításának je­lentőségét, amelynek során vé­ge szakadt a negyed évszáza­dos Horthy-korszaknak. — Ez a nap történelmi kor­szak kezdetét jelentette né­pünk életében — mondotta Furucz elvtárs. Április 4-3 örökre bevésődött a magyar dolgozó nép szívébe, s mindig legnagyobb nemzeti ünnepünk marad. Ez a nap kiinduló­pontja annak a társadalmi át­alakulásnak, amely átalakítot­ta népünk életét. Ezen a napon köszönetét mondunk a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának szabadságunk kivívásá­ért. Kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet, román s más nemzetbeli harcosokról, akik vérüket hullatták, életü­ket áldozták népünk szabadsá­gáért, függetlenségéért. Népünk akkor legméltóbb a szabadságért elesettek emlé­keihez, ha szabadságát, hazája függetlenségét, szocalista vív­mányait hűen védelmezi, s új társadalmi rendjét építve bi­zonyítja be, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalók. Népünk az elmúlt tizenhét év alatt kellőképpen bebizo­nyította, ennek szellemében végezte munkáját, sikerrel építette újjá a lerombolt or­szágot, s nemcsak helyreállí­totta a háborús romokat, de újat is alkotott. Röyid időn belül kilábalt az inflációból, megteremtette a parasztsággal szövetséges munkásosztály ha­talmát, s mind gyorsabb ütem­ben építette a szocializmust. Igaz, ez az előrehaladás nem ment zökkenő nélkül. Gátolta a gyorsabb fejlődést a személyi kultusz, amely gúzsba kötötte az alkotó-kezdeményező kész­ségét az emberek jó részének, káros légkört teremtett a párt életében. Különösen nagy kárt okozott az 1956-os ellenforra­dalom, de amint pártunk VII. kongresszusa megállapította: a magyar népi demokrácia minden nehézséget leküzdött $ népünk nagy sikereiben, szocialista vívmányaink meg­védésében döntő szerepet ját­szott, hogy felszabadulásun'; első napjaitól éreztük a Szov­jetunió és a testvéri nép -k önzetlen segítségét, támogatá­sát, — hangoztatta Furucz elv­társ, majd arról beszélt, hogy az utóbbi tizenhét év alatt mi­lyen sikereket ért el a szoci­alista világrendszer, s m'lyen kedvező hatást gyakorolt az SZKP új programja a világ népeire. Az MSZMP különösen az el­lenforradalom után megfele­lően vonta le a következtetést a kül- és belpolitikai helyzet­ről, a Szovjetunió tapaszta­lataiból, s hálás azért a segít­ségért, amelyet a Szovjetunió adott szabadságunk kivívásá­ban az ellenforradalom leve­résében. Hálás azért a támo­gatásért, amelyet a kommu­nizmus építésének programjfi- val adott a magyar nép szá­mára. amely megvilágította előttünk az utat a kommuniz­mus építésében. Ezt a segítségadást a magyar dolgozó nép köszönettel fogad­ja és hasznosítja, hiszen nagy­ban hozzájárul ez pártunk he­lyes politikájának kialakítá­sához. gazdasági életünk fel­lendítéshez. Igv sikerült elér­nünk, hogy tervszerűen telje­sítettük a legfontosabb gazda­sági feladatokat és az elmúlt Afi ünnepi díszbe öltöztetett Gárdonyi Géza Színház­ban gyülekeztek tegnap este a város, a niegye vezetői, dol­gozói, hogy megemlékezzenek hazánk felszabadulásának 17. évfordulójáról. Az emlékünn-'pséget az MSZMP megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bi­zottsága, valamint a megyei és' városi tanács szervézete. Furucz János elvtárs, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, az SZMT megyei titkára mondott ün­nepi beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom