Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
2 NÉPŰI» A G 1962. április i„ szerda Mépünh nagy sikereiben, szocialista vívmányaink megvédésében döntő szerepe volt a testvéri népek támogatásának Uihsünnepsez* Egerben hazánk fe.szabadulásának 17. évfordulófa alkalmából Militarizmus és a nyugat-német Furucz János ünnepi beszéde Nyugat-Néme (országnak mostanában rossz sajtója vyn külföldön. Angliában és az Egyesült Államokban szemlátomást növekszik a bzalmal- lanság Bonn iránt. Még a nyu - gatnémet militarizmus irányában nagy megértést tanúsító amerikai Newsweek is rosszallóan jegyezte meg a minap, hogy a Szövetségi Köztársaságban azonnal anatémát kiáltanak arra, aki hangosan kimeri mondani az Odera és Ne- isse neveket. E két folyó jelezte keleti határ elismerésének gondolata főbenjáró bűnnek számít, s e gondolat hívei" nek isten irgalmazzon. Lázadók, természetesen akadnak, mint ahogy Gal’leik is támadtak annak idején, de ezek a bonni inkvizítorokkal találják szemben magukat. Egy-két héttel ezelőtt bonni politikai berkekben köröztek egy memorandumot, amelyet az evangélikus egyház világi kiválóságai — köztük Heisenberg, a Nobel-dijas tudós — készítettek. A „nyolc ík memoranduma” leszögezi, hogy az NSZK-nak, végre, le kellene mondania az Odera—Neis- se vonal túlsó oldalán levő területekről, s ilyen alapon kelene valami . pozitív keleti politikát kezdeni. Kroll, Adenauer moszkvai diplomatája is elkövette azt a főbenjáró bűnt, hogy megfellebbezhetetlen tényként kezelte Szilézia, Pomeránia és Kelet-Poroszor- szág elesatolását. Dehler, a bonni parlament alelnöke szintén ezen a ponton került szembe a hivatalos állásponttal. A nyolcak ellen koncentrált sajtóhadjárat indult. Dehler élet- re-halálra kénytelen hadakozni azok ellen, akik a fejét követelik. Kroll azzal bűnhődött „merész eszméiért”, hogy hamarosan nyugdíjazzák. A Süddeutsche Zeitung pár nappal ezelőtt a moszkvai nagykövet ügyének lezárásakor azon sopánkodott, hogy befolyásos körök különféle machinációi, amelyekkel elérték egy számukra kellemetlen ember félreállítását, sajnos, nem t sztázódtak. De elég egy pillantás a nyugatnémet gazdaság struktúrájára, s előbukkannak azok a bizonyos befolyásos körök, sőt láthatóvá lesz a birtokukban levő mérhetetlen hatalom is. S ez esetben nem sok fantázia kell annak elképzeléséhez, milyen veszélyt jelent a revansizmus, a militarizmus és hogyan érvényesülnek az effajta tendenciák a nyugatnémet közéletben. A nyugati propagandisták gyakran hivatkoznak arra, hogy az NSZK részéről nem fenyegeti veszély Európát, hiszen a Bundeswehr nevetségesen kis létszámú. Kiszámították, jhogy a lakosságnak kevesebb, mint egy százaléka van fegyverben, s ez a legalacsonyabb arányszám valamennyi NATO-tagállaméhoz képest. Arról persze már kevesebb szó esik, hogy a jelenlegi Bundeswehr valójában „káderhadsereg”, gerince egy bármelyik pillanatban k'ala- kítható milliós tömeghadseregnek. F, feltételezés megalapozottságát az a tény is bizonyítja, hogy 1961. október 1- től 1962. január 1-ig, tehát három hónap alatt, a hadsereg létszámát több, mint 10 százalékkal felduzzasztották (360 ezerről 400 ezer főre), és ez semmiféle komplikációt nem okozott. A hadsereg relatíve alacsony létszámából ítélni tehát nagyon megtévesztő volna. A Szovjetunió egyik jegyzéke nagyon találóan állapítja meg, hogy a militarizmus szempontjából ma már a laboratórium sokkalta veszedelmesebb a kaszárnyánál. A nyugat-németországi kutatóintézetek zárt. ajtói mögött egy idő óta a Bundeswehr atomíegyverzettel való ellátásán dolgoznak. Az 1956—57. évi 44 millió márkával szemben az 1959—60. évi költségvetés már 288 milliót irányoz elő atomkutatásokra. Húsz magfizikai és tizenkét kémiai tudományos intézet foglalkozik nukleáris kísérletekkel, huszonkilenc izotóp-laboratórium és öt reaktor áll az atomfegy- verkézés szolgálatában. A fegyverkezési üzletben a nyugatnémet gazdasági élet hatalmasságai viszik a főszerepet, ugyanazok a mammut- monopóliumok, amelyek annak idején uralomra segítették. Hitlert és mindvégig támogatták rablóháborúját. E monopóliumok megbízottai ülnek az államapparátus valamennyi kulcspozíciójában. Embereik ott vannak a Bundestagban, s parlamenti bizottságokban érvényesítik befolyásukat, mert ezek a bizottságok döntenek a lényeges kérdésekben, és e döntéseket a parlamenti szavazógépezet rendszerint, vita nélkül jóváhagyja. Pferdmen- ges bankárról, aki egyébként Adenauer testi-lelki jóbarátja, járja az a hír, hogy 12 éves képviselősége alatt egyetlen egyszer sem emelkedett szólásra a parlamentben, de a pénzügyi bizottságon keresztül lényegében ő irányítja az ország pénzügyi életét. Adenauer, aki egyébként többszörös milliomos, maga is érdekeltségekkel rendelkezik a fegyverkezési iparban, A kancellár családjának egy másik tagja, dr. Max Adenauer 1953 óta felügyelőbizottsági tag a kölni Lufthansa Rt-ben. Egyébként szoros kapcsolatok fűzik őt Heinkel repülőgép-tervezőhöz és a repülőgép-gyártáshoz. A kancellár unokája, haláláig (tavaly ősszel hunyt el), kereskedelmi igazgatója volt a müncheni Iparigazgatási Társaság bonni leányvállalatának. A társaság, amelyben komoly érdekeltsége van Strauss hadügyminiszternek, főként az atomfegyverkezés területén fejt ki tevékenységet. Kurt, az unoka helyét a Strauss-féle cégnél valószínűleg Max, a „repülőgépszakértő” veszi majd át. Strauss képviseli a kormányban az X. G. Farben érdekeit. A tőke és a termelés koncentrációja példátlan méreteket öltött Nyugat-Né- metországban. A nyugatnémet gazdasági életet 17 mammut- monopólium tartja ellenőrzése alatt (a részvénytőke 77,8 százaléka összpontosul a kezükben). Az acéltermelés 3/5-e hat kohászati konszern: a Thyssen, a Krupp, a Mannesmann, a Haniel, a Klöckner és a Hoesch cég üzemeiből származik. Az elektromossági iparban két társaság uralkodik: az AEG és a Siemens. A vegyi ipar koronázatlan császára az IG Farbenindustrie (hatókörébe tartozik 56 részvénytársaság és 181 leányvállalat, 150 ezer. embert foglalkoztat, tiszta haszna 1959-ben meghaladta az 1.2 milliárd márkát). Óriási hatalom összpontosul a. három nagybank, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Commerzbank kezében. Lényegében ezek a monopóliumok rendelkeznek azzal az óriási gazdasági potenciállal, amelyet. Nyugat-Németország képvisel. A Német Szövetségi Köztársaság 2,5-szer anpyi szenet, 3-szor annyi rezet, 2-szer annyi acélt és 1,5-szer annyi elektromos energiát termel, mint Franciaország. Anglia viszonylatában az összehasonlítás eredménye a következő: a széntermelésben a szigetország jár az élen. az energiatermelésben körülbelül együtt állnak. az acéltermelésben viszont az NSZK már megelőzte nagy vetélytársát. A tőkés világ ipari termelésében való részarányát tekintve az NSZK az Egyesült Államok és Anglia mögött a világranglista harmadik helyére tornászta fel magát. s. ipari termelése a legutóbbi tíz esztendő leforgása alatt. 2,5-szeresére emelkedett. ' Ennek az ipari felfutásnak a hordareiét akkor érthetjük meg igazán, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a mai NSZK területén a háború előtti német ipar 60 százaléka helyezkedik el, s a második világháborúban a termelőapparátus 12 százaléka elpusztult, 8—25 százalékát leszerelték (jóvátétel, stb.). Mindezeknek a körülményeknek a figyelembe vételével a szakértők arra a megállapításra jutottak, hoav Nyugat-Németország már 1959-ben rendelkezett akkora ioari potenciállal, mint amekkora Hitler Németországának 1944-ben rendelkezésére állt; márpedig köztudomású, hogy a német ipar épnen a bábon! utolsó évében feitette ki képességeinek maximumát. Ennek a gazdasági, fejlődésnek á forrásait részletesen elemezték, Közismert tény. hogy óriás; szerene volt annak a 4 milliárd dollárnyi segítségnek, amelyet az Egyesü't Államok kormánya 1949 és I960 között belepumpált a nyugatnémet gazdaság vérkeringésébe. Egy további lényeges tényező, hogy az ipar helyreállításának és fejlesztésének terheit a nagytőke, a munkásság, a parasztság, a középrétegek nyakába varrté Ezt szemléltetik az adóbevételeknek az állami költségvetés bevételi tételeiben való százalékos arányát feltüntető összehasonlító adatok. 1958-ban az állami bevételeknek Belgiumban 22, Egyesült Államokban 25, Olaszországban 27. Angliában 29. Franciaországban 32, az NSZK-ban 35 száza'ékát biztosították ilyen adókból. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hivatalos nyugatnémet politika vezérgondolata az egj'kori nagynémet határok visszaállítása — ennek bizonyítéka a. bevezetőben említett Kroll- és Dehler-ügy is —, akkor tökéletesen igazat kell adnunk annak az amerikai publicistának. aki így írt a Gazette end Daüyben: „Ma Nyugat-Németország az új agresszió szerepköréhez nemcsak ipari és katonai potenciállal, hanem, elegendő nacianolista fűtéssel is rendelkezik.” Éppen ez veszélyessé a mai nyugat hámét politikát Európa nép°i szempontjából. Zala Tamás Női-, férfi- és gyermekcipők nagy I II ISZ! I I I. I SZÍ ÉK 4 •* újból megnyílt Kisker CIPŐBŐL T-ban Hasvan, Vsröshsdssreg út és Rőssütö-ter sarok .........................................................,-.-.1-iruVUWLV -- al att több mint duplájára szaporodott a televízió-tulajdonosok száma, több könyvet vásárolnak, megnőttek az igények a színházak, filmszínházak műsorai iránt. Mind többen végzik a felnőttek közül is az általános iskolák VII., VIII. osztályát és a közép-, valamint felsőfokú iskolákban az esti és levelező hallgatók száma legtöbbször meghaladja a nappali tagozatosokét. Kulturális forradalmunk eredményéi ézékben a számokban is lernérhetők, de abban a kedvező változásban is, amely az öltözködésben mutatkozik. Nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, társadalmunk minden rétegében nagy a magasabb tudás megszerzése utáni vágy. Ez mutatkozik meg abban az érdeklődésben is. amely a különböző tudományos előadások, akadémiák iránt tapasztalható. Szinte az egész felnőtt lakosság igyekszik valamilyen formában bővíteni politikai, szakmai ismereteit, általános műveltségét. Furucz elvtárs a továbbiakban arról beszélt, milyen kedvezően változott meg az emberek élete, egymáshoz való viszonya, hogy együtt osztoznak az örömben, együtt küzdik le a nehézségeket. Az egyes ember gondja a társadalom gondjává vált. így sikerült a termelőszövetkezetekben és üzemekben is elhárítani soksok akadályt. Mindezek a kedvező változások nem zárják ki a hibákat, nehf^'igeket, de ezeknek a gondoknak a súlyossága össze sem hasonlítható az évtizedekkel előttivel, s . ezeknek a leküzdésére biztosíték az MSZMP helyes politikája, dók gozó népünk alkotó kedve. A párt helyes politikájának kialakításában is nagy segítséget kaptunk az SZKP XX. és XXII. kongresszusától, amely gazdag tapasztalatok tárházaként segítette a pártélet lenini normáinak helyre- állítását, a proletárdiktatúra demokratizálását, a szocialista törvényességet. Ez tette lehetővé, hogy helyes gazdaságpoliti- j kát dolgozzunk ki, s a baráti j országok önzetlen segítségével gyorsabb ütemben építhessük a szocializmust. Mindig örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy olyan hatalmas országot mondhatunk barátunknak, mint a Szovjetunió és erőt ad további munkánkhoz, felhasználhatjuk gazdag tapasztalatait. Furucz elvtárs befejezésként azokról a biztató és impozáns eredményekről beszélt, amelyet a béke erői értek el az utóbbi években, amely a nemzetközi munkásmozgalom erősödését bizonyítja, s annak a harcnak a győzelmét, amelyekben a kommunista eszme lesz uralkodó az egész világon. Az ünnepi beszédet követően a Hámán Kató kulturális seregszemlén legjobb eredménynyel szerepelt együttesek léptek fel. az ünnepi megemlékezés a késő esti órákban ért véget Ünnepi megemlékezések — szorgos munka a földeken az évforduló alkalmából mondott. ' Az emlékünnepségen a fiatalok adtak műsort, s utána megtekintették a Különös ismertetőjel című filmet. Tegnap este a pétervásári dolgozók elhelyezték a hála és a kegyelet virágait a szovjet hősi emlékműnél, s ezzel az ünnepség első része véget ért. Ma a járási pártbizottság fogadást ad a KISZ-staféta tiszteletére, amelynek végcélja az este megrendezendő hálatűz a Kékesen. A járási székhelyen kívül a megye más községeiben is tartanak emlékünnepségeket. (Tudósítónktél) A pétervásári járásban a kedvező idő beköszöntésével az ünnepet megelőző napokban szorgos munkával készültek az évfordulóra. Az ünnepet megelőző napig 1000 holdon vetették el a tavasrí árpát. A szorgos munkán kívül a járás községeiben ünnepi megemlékezéseket is tartottak fel- szabadulásunk 17. évfordulója alkalmából. Pétervásárán a mozihelyiségben gyűlt össze az ünneplő közönség, hogy meghallgassa Kruppa Lászlónak, a járási tanács elnökhelyettesének ünnepi beszédét, amelyet évben először valósítottuk meg azt a fontos célt, hogy a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység növelése adja. Ehhez hozzájárult az egyre gyorsabban kibontakozó munkáversenymózgalom is, különösen a szocialista brigádok gyors ütemű fejlődése, amely sórán megyénkben két év alatt 170 brigád nyerte él a kitüntető címet, s közel 600 harcol annak elnyeréséért. Az elkövetkezendő években még nagyobb lehetőségek lesznek eredményeink növelésére, különösen a mezőgazdaságban, ahol a termelőszövetkezetekben szabadon bontakoztathatja ki, s adhatja tudásának legjavát megyénk parasztsága. Nagyon jelentősek azok a változások, amelyek megyénkben lezajlottak az elmúlt tizenhét év alatt. Több ipari üzem épült, a meglevőket korszerűsítették, s a második ötéves tervben újabb nagy létesítmények épülnek, új cementgyár, korszerű erőmű és technikailag jól felszerelt külszíni bánya. Pártunk helyes politikája lehetővé tette, hogy a mező- gazdaságban is. . nagyarányú fejlődést érhessünk el, viszonylag rövid idő alatt. Ma már megteremtődtek a feltételek az egységes paraszti osztály kialakítására, s arra is, hogy növeljük a mezőgazdaságban a terméshozamokat. Megyénk közös gazdaságai a kezdeti nehézségek ellenére is, már az első években kiállták a próbát, s egyes terményféleségekből olyan átlagtermést értek el, amely eddig nem fordult elő. Búzából 10,5, őszi árpából 12,8 mázsás rekordtermést arattak a múlt évben. Növekedett a termelőszövetkezeti parasztság anyagi jóléte is, hiszen 1960-ban az egy munkaegységre jutó érték 31,65 forint volt, az elmúlt évben pedig a prémiumokkal együtt egy munkaegység értéke 33,70 forint volt. Javult a termelő- szövetkezetek árutermelése is, s az aszály ellenére kenyér- gabonából, szőlőből, jelentősen túlteljesítették a felvásárlási terveket. Annak a nagy átalakulásnak, amely az iparban és mezőgazdaságban végbement, szerves része a kultúrforrada- lom is, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan fejlődjék népünk öntudata, műveltségi színvonala. A rohamosan növekvő kulturális igények kielégítésére mind nagyobb anyaji alappal rendelkezünk, ezzel magyarázható, hogy megyénkben egy év Furucz elvtárs beszédének bevezető részében méltatta hazánk felszabadításának jelentőségét, amelynek során vége szakadt a negyed évszázados Horthy-korszaknak. — Ez a nap történelmi korszak kezdetét jelentette népünk életében — mondotta Furucz elvtárs. Április 4-3 örökre bevésődött a magyar dolgozó nép szívébe, s mindig legnagyobb nemzeti ünnepünk marad. Ez a nap kiindulópontja annak a társadalmi átalakulásnak, amely átalakította népünk életét. Ezen a napon köszönetét mondunk a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának szabadságunk kivívásáért. Kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet, román s más nemzetbeli harcosokról, akik vérüket hullatták, életüket áldozták népünk szabadságáért, függetlenségéért. Népünk akkor legméltóbb a szabadságért elesettek emlékeihez, ha szabadságát, hazája függetlenségét, szocalista vívmányait hűen védelmezi, s új társadalmi rendjét építve bizonyítja be, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalók. Népünk az elmúlt tizenhét év alatt kellőképpen bebizonyította, ennek szellemében végezte munkáját, sikerrel építette újjá a lerombolt országot, s nemcsak helyreállította a háborús romokat, de újat is alkotott. Röyid időn belül kilábalt az inflációból, megteremtette a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, s mind gyorsabb ütemben építette a szocializmust. Igaz, ez az előrehaladás nem ment zökkenő nélkül. Gátolta a gyorsabb fejlődést a személyi kultusz, amely gúzsba kötötte az alkotó-kezdeményező készségét az emberek jó részének, káros légkört teremtett a párt életében. Különösen nagy kárt okozott az 1956-os ellenforradalom, de amint pártunk VII. kongresszusa megállapította: a magyar népi demokrácia minden nehézséget leküzdött $ népünk nagy sikereiben, szocialista vívmányaink megvédésében döntő szerepet játszott, hogy felszabadulásun'; első napjaitól éreztük a Szovjetunió és a testvéri nép -k önzetlen segítségét, támogatását, — hangoztatta Furucz elvtárs, majd arról beszélt, hogy az utóbbi tizenhét év alatt milyen sikereket ért el a szocialista világrendszer, s m'lyen kedvező hatást gyakorolt az SZKP új programja a világ népeire. Az MSZMP különösen az ellenforradalom után megfelelően vonta le a következtetést a kül- és belpolitikai helyzetről, a Szovjetunió tapasztalataiból, s hálás azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió adott szabadságunk kivívásában az ellenforradalom leverésében. Hálás azért a támogatásért, amelyet a kommunizmus építésének programjfi- val adott a magyar nép számára. amely megvilágította előttünk az utat a kommunizmus építésében. Ezt a segítségadást a magyar dolgozó nép köszönettel fogadja és hasznosítja, hiszen nagyban hozzájárul ez pártunk helyes politikájának kialakításához. gazdasági életünk fellendítéshez. Igv sikerült elérnünk, hogy tervszerűen teljesítettük a legfontosabb gazdasági feladatokat és az elmúlt Afi ünnepi díszbe öltöztetett Gárdonyi Géza Színházban gyülekeztek tegnap este a város, a niegye vezetői, dolgozói, hogy megemlékezzenek hazánk felszabadulásának 17. évfordulójáról. Az emlékünn-'pséget az MSZMP megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a megyei és' városi tanács szervézete. Furucz János elvtárs, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, az SZMT megyei titkára mondott ünnepi beszédet.
