Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-23 / 69. szám
1962. március 23., péntek NÉPÚJSÁG s Milyen lesz a jövő telefonja ? Számtárcsa helyett billentyű, hallgató helyett bekapcsolható hangszóróelektronikus kisközpontok, mikrohullámú interurbán összeköttetés A távbeszélő-technikából a közönség csak a fekete bake- litikészüléket ismeri. Ez mindössze öt százaléka annak a technikai felkészültségnek, berendezésnek, amely az előfizetők közötti telefonbeszélgetést lehetővé teszi. Az egésznek, a 100 százaléknak várható jövőbeni fejlődését vázolja fel az akadémiai székfoglalójában Kozma László levelező tag, a budapesti Műszaki Egyetem professzora. A távbeszélő-technika most van átalakulóban. Ezt az átalakulást a számológépek számára kifejlesztett elektronikus alapelemek felhasználása eredményezi. Ezeknek segítségévei lehetségessé válik a telefonközpontok nagyarányú decentralizálása. Ezzel lényegesen megrövidül az egy előfizetőre eső vezeték hossza. Ma már hazánkban is dolgoznak az elektronikusan vezérelt telefonközpontok modelljein. Az új technika lényegesen átalakítja az előfizetői készüléket is. Javul a hangátvitel, tökéletesedik a mikrofon és a hallgató. Kimegy a divatból a csengő, amely helyett hang- frekvenciás jelzés adja tudtul a hívást. Eltűnik a számtárcsa és az előfizető a sokkal gyorsabban kezelhető billentyűkön „zongorázza le” a hívott számot. Az eddiginél több mód lesz esztétikai követelmények kielégítésére is, hiszen nem kell olyan adottságokkal számolni, mint a készülékben elhelyezett csengő. Ugyanakkor — kívánatra — egy hangszóró bekapcsolásával az egész szobában hallható lesz a beszélgetés. A hangerősítő tranzisztorok áramfogyasztása ugyanis olyan csekély, hogy a telefonvezeték árama elegendő a hangszóró megszólaltatására. S ha történetesen nem vagyunk otthon, a készüléken elhelyezett gomb jelzi, hogy távollétünkben keresték számunkat, hívjuk fel tehát az üzenetközvetítőt. Az ipar elkerülhetetlen decentralizálása óriási mértékben megnöveli az interurbán-szol- gálattal szemben támasztott igényt. A régi, fémes összeköttetések nagyon anyagigényesek, egy erősítő nélküli összeköttetéshez 100 kilométer távolságra több tonna rezet kell felhasználni. Már ma is mód van arra, hogy egy vezetéken ugyanabban az időben több beszélgetés bonyolódjék le. Ezek a módszerek az egy ösz- szeköttetésre eső réz-szükségletet néhány kilogrammra csökkentik. Iparunk ma már olyan berendezések megvalósításán dolgozik, amelyek segítségével egy vezetéken hatvan, vagy 120 beszélgetést lehet majd egyidejűleg lebonyolítani. Ennél is nagyobb perspektívát nyit meg a televíziós mikrohullámú lánc, amelynek egy-egy csatornájában — a Szovjetunió példája szerint — egyszerre akár 1920 beszélgetést is le lehet bonyolítani és nem is egy ilyen csatorna bocsátható a távbeszólőforgalom rendelkezésére. Hazánkban egyelőre 600 szimultán beszélgetésre alkalmas rendszerek megépítését tervezik. A mikrohullámú összeköttetés esetén az egy beszélgetésre eső költség sokkal kisebb a mainál. Ezért nem is a távoli jövőben, megvalósulhat az egész országra kiterjedő, elekt. ronikus vezérlésű automata- hálózat. Ebben az esetben éppúgy nem lesz értelme tarifakérdésekkel bíbelődni, mint ahogyan Nagy-Budapesten is egységes a beszélgetés díja, Rákoscsabától Óbudáig csakúgy, mint két szomszédos utca között. A távbeszélő-technika fejlődése újabb hatalmas lépés lesz a város és a falu élete közötti különbség teljes felszámolásához, sőt, feltehető, hogy a televízió és a rádió fejlődésével, a közlekedés javulásával egyre többen fogják előnyben részesíteni a vidéket a nagyvé. rosokkal szemben. (MTI) Egri sikerek a debreceni fodrásxveraenyen Nemes versengés és szakmai továbbfejlesztés volt a célja az 1961-ban alapított békekupának, — melyet az észak-magyarországi fodrász ktsz-ék alapítottak. Az első évben a Miskolcon rendezett versenyen az egriek nyerték a kupát. A verseny rendezésének ez évben Debrecen volt a színhelye. E versenybe bekapcsolódtak a dél-magyárországi ktsz-ek is, melyeket Szeged és Hódmezővásárhely hét-hét tagú csapata képviselt. Az 1962-es verseny is egri sikereket hozott, mert a csapat mind a hét tagja kiállta a szakmai próbát és elsőként végeztek a versenyben, sorrendben Debrecen, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza és Hódmezővásárhely előtt. A héttagú zsűri, — amely a budapesti fodrászklub nemzetközi bírálóiból állott — határozata egyöntetű volt. Érdemes felsorolni az egri csapat tagjait, akik részesei voltak a megérdemelt sikernek: Veres Imre, Permái Gvu- láné, Weidinger Lászióné, Árvái Ferenc, Víg Ferenc, Berecz László, Tar András. (Pásztor.) Válaszolnak as illetékesek s Autóbusz-ügyben Autóbuszt kértek a nagygombosiak címmel cikket közöltünk február 24-i lapszámunkban. A nagygombosiak kérését tolmácsoltuk: ők is szeretnének autóbusszal közlekedni Hatvan és Nagygombos között. A 4-es számú Autóközlekedési Vállalat vezetői cikkünkre írott válaszukban a gépkocsihiány mellett arra is hivatkoztak, hogy a Hatvani Járási Tanács végrehajtó bizottHossza 22 méter, súlya 68 ezer 200 kilogram, neve: Góliáth Nemesi származású állat, őseit vissza tudja vezetni majdnem a miocénig, de ezt nem teszi, mert igen szerény. Mozgalmas, és változatos életet élt az óceánban. Naphosszat úszkált a vízben, kitátotta a száját, s mire újra becsukta, már meg is reggelizett. Szerény állat, de felvilágosult, ma már elvből nem kell neki Jónás. sirályok énekét hallgattam ... Bizony, tisztelt újságíró barátom, akárhogy is csodálkozik. Én nem vagyok hal. Hallásom azonban van. — Felcsillan a szeme, majd boldog merengéssel néz maga elé. — Igen ... Aztán — folytatja — egyszer csak megszúrtak. Szigonyágyúval történt. A szigony nagyobb a rajzszögnél, így bilette, jobbról, egy szigonyágyú, a hozzávaló szigonnyal, baloldalt egy törött ásó, ismeretlen rendeltetéssel, meg két üvegtál, amiben a bálnaolaj látható, és sok-sok felirat, idegen nyelven, njieg rengeteg ember. Góliáth szája nyitva van, s büszkén mutogatja fésűs, ápolt fogait. — Ezután hová megy? — kérdezem, amikor visszajutottam a fejéhez — Ma este 7 óráig leszek Egerben, innen egyenesen Gyöngyösre megyek, két napra. Április 7-ig vagyok Magyar- országon, aztán tovább utazom külföldre. No, minden jót! Visszanézve még látom, hogy újra mosolyogva szemez a jegyszedőnővel. Kátéi Gábor Képek a Heves megyei képzőművésznők kiállításáról A Heves megyei képzőművésznök tárlata az elmúlt szombaton nyílt meg Egerben, a Pedagógiai Főiskola dísztermében. A nagy látogatottságnak prvendő kiállítást a nőnap tiszteletére rendezték, amelyből most két festményt mutatunk be olvasóinknak. HH k ^3» »' !ík,* 4 Daragóné Nagy Rózsa: Portré (akvarell) ságának 1962. évi nyári menetrendi javaslatában nem szerepelt egy nagygombos— hatvani járat beállítása. Válaszolt cikkünkre a Hatvani Járási Tanács is. Többek között ezt írják: „... valóban az a helyzet, ezen az útvonalon több esetben előfordult, hogy a kora reggeli órákban 6—8 óra között közlekedő autóbuszra a túlzsúfoltság miatt nem tudtak felszállni a nagygombosiak. Hasonló a helyzet az esti 17 és 19 óra közötti járatnál is... Véleményünk szerint a nagygombosiak kérése elintézést nyerne, ha a helyi járat az említett időpontokban legalább egy-egy esetben kimenne Nagygombosra.” Ügy gondoljuk ezek után, ismét az Autóközlekedési Vállalaton a sor. Reméljük, válaszukkal a nagygombosiak is elégedettek lesznek... (m) Gyors intézkedés Március 15-i számunkban Édesügy címen arról írtunk, hogy az egri stadion büféjében avas, romlott .,Édes Anna” csokoládét árulnak. Ezzel kapcsolatosan a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályától levelet kaptunk, amelyben arról értesítettek bennünket, hogy az ügyet kivizsgálták, és gondoskodtak a romlott áru eltávolításáról. A gyors intézkedésért ezúton mondunk köszönetét a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalatnak. — f. i. — Berenczné Saár Zsuzsa: Piroskalapos nő (olajfestmény) tupJkoz As... 3 (Gerő Sándor rajta) Közel négy évtizede ismert kincs — feltáratlanul Uetvenöt fokos meleg ríc Sikfökúíon Izgalmas élete után egy szigonyágyú jóvoltából, 1954. június 16-án vonult nyugalomba. Azóta? Azóta kiforgatták mindenéből, csak a bőrét és a tüdejét hagyták meg, de mit tud már vele csinálni, szegény?... Góliáth jelenleg az egri piactéren gyönyörködik az emberekben, s hogy jobban lássa őket, feltették egy derékmagasságú, 22 méter hosszú kocsira. — Hogy is történt? — kérdezem, miután kölcsönösen bemutatkoztunk egymásnak. Szerelmes pillantást vet a jegyszedőnő felé, majd kelletlenül felel: — Hogy? Hm. Úsztam a vízben. néztem a kéklő eget és a zony fájt a szúrás. Később nagy kínnal, keservvel húsz ember, 17 órán keresztül emelt ki a vízből. Képzelheti, menynyit derültem. Aztán 30 ezer liter zsírt, 20 ezer liter olajat kértek tőlem. Kárpótlásul, magasnyomáson 7000 liter formaiint nyomtak belém injekcióval. Azóta járom a világot, nünt egy francia érdekeltség képviselője, s azáltal, hogy megnézhetem az embereket, havonta kápé: egymilliót hozok a konyhára. — Ha nincs kifogása ellene, körüljárom egy kicsit... Az embernek körülbelül 48 métert kell megtennie, ha Gó- liáthot körül akarja járni. Elég nagy góliát-termet! MelSlKFOKtJT mellett szalad el a kocsi. Almos, kihalt most itt minden. A bővizű tó szinte mozdulatlan, csak néhol vet egy-egy hal ficánkolásától a víz tükre néhány fodrozó karikát. Apró FAKSZOS-házak mellett haladunk, amelyek még a háború előtt épültek, és már bent is vagyunk a községben, Noszvajon. A tanácsháza előtt néhány ráérő ember, akik azzal szórakoznak, hogy az érkező idegeneket nézik. Nagyforgalmú hely lett Noszvaj. Üdülők létesültek itt a községben, amely- bek festői környezete valósággal vonzza a turistákat és az üdülni vágyó embereket. Bent a tanácsházán, a tanácskozóteremben népes csoport beszélget az itteni tsz tag- iai közül. A munkainditás előtti megbeszélések ezek, mert kezdik itt is a tavaszi mező- gazdasági munkát. BEÁLLÓK a sorba az emberek közé és jövetelem célját mondom el. Igaz-e hát, hogy itt a huszas években forró vizet találtak? — Igaz, bizony — mondják az emberek. — Még olyan tanácstag is van, aki személyesen vett részt az ásatásokon, illetve a fúrási munkálatokban. Kónya István ajánlkozik, hogy elkísér ahhoz a nosz- vaji lakoshoz, és ő majd elmondja a keresés történetét. Az emberünket azonban nem találtuk otthon. Ezután Bőgős László tanács- titkárral beszélgetünk: — 1924- től van meleg vizünk. Akkor valamelyik bányatársaság szén után kutatott környékünkön. Több helyen fúrtak, de csak nagyon szegény szénrétegre leltek. Egy alkalommal azután Síkfőkút mögött, az Attila-for- rás fölötti nyeregben, végeztek egy próbafúrást, ahol 70—75 fokos víz tört fel. Ezt akkor lefojtották és azóta is ott van feltáratlanul. Csak a próbafúrás kiálló csöve jelzi a helyet, ahol ez a kincs rejtőzik. A környező és távolabbi meleg vizeket is mind későbben fedezték fel. Itt a szomszédunkban Bogács, Mezőkövesd, Tiszafüred, Heves — mind egy vonulat a geológusok szerint, sőt még Hajdúszoboszló is. — És mi a szándék ezzel a vízzel? Nem gondoltak a hasznosítására? — Benne is van a községfejlesztési távlati tervünkben — mondja Bőgős elvtárs, tanács- titkár —, de ehhez nekünk kéne vagy háromnegyed millió forint. Akkor kieresztenénk a halastavunk vizét és egy második Hajdúszoboszlója lehetnénk az országnak. Persze, még előnyünkre szolgálna a környezet, a hegyek, a magaslati hely és az erdőségek szépsége, IGAZA VAN ennek az embernek, aki láthatóan valósággal töpreng azon, hogy mit lehetne megvalósítani ilyen és ennyi adottság mellett... De talán mi is hibásak vagyunk? Nem törődünk eléggé ezekkel a dolgokkal. Mi, egriek is tudtuk, hogy van ez a víz, hallottunk róla eleget, de még annyi fáradságot sem vettünk magunknak, hogy elmenjünk 4—5 kilométerre, Noszvajra és meggyőződjünk róla: van a határunkban egy ilyen kincs, amely emberek ezreinek adhatja visz- sza egészségét, ahová idegeneket, külföldieket is hozhatunk, amelynek hasznából kiépülhetne egész Noszvaj és Síkfőkút. És Eger? Eger évtizedek óta meleg víz után epekedik és itt van a szánkban és nem teszünk semmit a kihasználására. Ha azokat a milliókat, amelyeket a Buttler-ház udvarán belefúrtunk mér a földbe, a sikfőkúti meleg víz feltárására fordítottuk volna, akkor nemcsak Noszvajnak, de Egernek is megoldódott volna a melegvíz- ellátása és megkezdhetnék Eger és környéke fürdőhelyeinek fürdővárossá, illetve egy Bükk-aljai fürdőhelynek, majd- nemcsak fürdőkombinátnak a kialakítását. Eger—Bükkszék— Síkfőkút—Bogács. És lehet, hogy ha megerőltetnénk magunkat és egy kicsit szét is néznénk a környéken, még bővülne is a Bükk alján a fürdőhelyek száma, mert hcijy ez a meleg gyógyvíz itt van, azt már senki sem vitatja. Tegyünk valamit! Okos Mikié*
