Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

4 »BFÜJSAG 1962. március 2Sa Lucullusitől Almomban nagyszerű lako­mán vettem részt Lucullusnál, az ínyenc s immáron monda- béli rómainál. Rabszolgák se­rege aranytálakon, a tálak alatt bíbor párnákon hordta a drágábbnál drágább étkeket. Az egyik hatalmas tálban bab­leves volt sok zöldséggel... A másikban krumplifőzelék, óri­ási karika sült hagymákkal ... És a vendégek kórusban mond­ták: „Hiába, ez lucullusi la­koma". Felébredtem és keserűen néztem az asztalra: már me­gint ez a vacak sült hús... Bele lehet pusztulni! (-ó) — HATVANBAN, a Heves megyei Építőanyagipari Vál­lalatnál 23 dolgoz» jelentke­zett a 120 órás oktatásra. Vizsgabizottság majd Buda­pestről jön, az elméleti ok­tatást pedig az MTH-iskola tanarai végzik. — AZ EGRI JÁRÁS terme­lőszövetkezeteiben ebben az évben, az elkészült tervek alapján 2426-tal növekedik majd a sertésállomány. A terv szerint közel tízezer sertés- szaporulat várható az idén. Ez azt jelenti, hogy 100 koca után 1220 malacot várnak a közös gazdaságok. — AZ ISTEN MEZÉJI ben- tonítbanyaban hat brigádban 36 fő küzd a szocialista cí­mért. A legjobbak kezdemé­nyezése a széles körű egyéni es monk acsapat versenyből nőtt ki. A bentonitbányában az összes dolgozók 65 száza­léka vesz részt a muiikaver- senyben. — A TALAJJAVÍTÓ Válla­lat füzesabonyi kirendeltsége az elmúlt évben a megye gaz­dasagaiban 524 ezer mázsa ta­lajjavító anyagot használt fel. Ezáltal a terület-terítési tervét 101,4 százalékra teljesítette. — TEGNAP TARTOTTA mérlegzáró közgyűlését a Hatvani Háziipari Szövetke­zet, ma pedig Pétervásárán, a Vegyes Kisz-nél kerül sor arra, hogy számot adjanak ax elmúlt évi munkáról. De meg több szó esik arról, hogy miként javíthatnák a lakos­ság részére végzett szolgálta­tásokat és javításokat. — A MARKAZI Málravöl- gye Termelőszövetkezet terü­letrendezés útján 100 hold le­adott szántóterület helyett az elmúlt napokban a község má­sik dűlőjében ugyanilyen nagyságú területet kapott. A „esereföldf'-bol 70 hold gyü­mölcsös. — A b'ÖLDMOVESSZÖVET- KEZETEK kulturcsoportjai ki­magasló eredményeket értek el a könyvnapi műsorok megren­dezésében. Különösen Pétervá­sárán, Verpeléteti, Nagyrédén, Aldebrön, Nova jón és Bélapát­falván arattak nagy sikert. (Varga László) — A BAROMFITENYÉSZ­TÉSBEN mind nagyobb szere­pet kapnak a termelőszövetke­zetekben dolgozó lányok és asszonyok. S hogy feladatuk­nak eleget tehessenek, rendsze­resen elsajátítják a baromfi­tenyésztés szakismereteit. Kü­lönböző baromfitenyésztő szak- tanfolyamokon mintegy 300 nő tanult az utóbbi időben. Toronyváros Szovjet építészek egy cso­portja öt esztendei kísérlete­zés után elkészítette egy 2000 méter magas torony terveit. A tervek szerint a torony loü méter átmérőjű, nyolcszögletű alapon nyugszik és színháza­kat, éttermeket, kilátókat he­lyeznek el benne. A torony­városban egyszerre 100 ezer ember tarlózíkodhat. műsora; Egerben este 7 órakor; BAL .4 SAVOTBAK (Katona—Vörösmarty-berlej) Cirokban este 7 órakor: Egy pohár vl* STENDHAL É'ppen százhúsz esztendő- Li je, hogy a francia kri­tikai realista regény Balzac­kal egyenrangú mestere, Sten­dhal (igazi nevén Henri Beule) sírba szállt. Akikor még alig- alig törődtek vele, hisz Bal- zac-on kívül életében nem­igen ismerte fel senki életmű­vének korszakos jelentőségét. O maga is tisztában volt ezzel; meg is jósolta, hogy regényei nyomán 1880 körül lesz majd híressé. S a jóslat beteljesült, a naturalizmus fénykorának képviselői (elsőként Taine) adják meg a nagy stendhali életműnek a méltó elismerést. És azóta is — méltán — a fran­cia regény egyik legkiválóbb mesterét tisztelik benne. Stendhal 1783-ban született, Grenoble-ban. Neveltetéséről a voiteriánus nagyapa gondosko­dott, ez az igazán nagy és ret­tenthetetlen, bátor egyéniség. Az eszme, amelyet a gyermek szívébe diktált, nagy barátja, Voltaire tanaiból valók: meg­vetni a hazugságot, bátran bí­rálni minden társadalmi visz- szásságot, gyűlölni az egyhá­zat és a zsarnokot. így kerül majd a fiatal Hen­ri, a felvilágosodás eszméivel felvértezve, tizenhat esztendős korában Párizsba, ahol a Mű­1783-1842 kom kapcsolatnak köszönheti olaszországi útját is; Napó­leon. olaszországi hadjáratakor a gróf magával viszi unoka- öccsét, Itáliába. Az itáliai táj, az olasz világ hatása rendkí­vüli, mint mondja, legszíve­sebben itt maradna örökre. Sajnos azonban, vissza kell térnie Párizsba. Egy időre még a katonaruhát is leveti; megunta ezt az életet. Való­sággal megcsömörlött tőle. L'gy párizsi padlásszoDa mélyén próbálgatja szablya helyett most már írói tollát. Mint Stefan Zweig mondja: „Henri Beyle nem tanul többé matematikát, ha­nem drámai költő lesz. Persze, ez a mundértalanság is rövid életű, 1805-ben már ismét ka­tona, rangosabb, mint azelőtt, még a „női szíveket” is „job­ban” megdobogtatja. Napóleon katonája, a „csodás napó­leoni győzelmek” (Austerlitz, Jena, Magdeburg) szemtanúja. Es mégis, valami más az, ami figyelmét leköti: az embereik, a költészet, a muzsika, s nem utolsósorban önmaga. Német költők verseit olvassa és for­dítja, gyönyörködik Mozart muzsikájában, „Moszkvából egy Vollaire-kötetet visz haza emlékül”, hogy mindez később, amikor elérkezik a nagy írói korszak', egy zseniális értékű életművé sűrűsödjék. Es ez is elkövetkezett. Szinte máról holnapra lepi meg a világot ináig legismertebb, legtöbbre tartott regényével, a híres Vö­rös és feketével, amelyből ki­derül, .. hogy milyen jól, es bölcsen gazdálkodott életével: milyen tisztán őrizte meg fia­talkori, kérlelhetetlen republi­kánus érzelmeit”, s ismerte fel „a kor kendőzhetetien arcát, a történelem igazi mozgását”. Julius Soréi sorsa-történeie vall erről egészen világosan, amelynek hátterében széles történelmi tablóra festve ott áll a polgárság, a nemesség, a papság a maga teljes, leplezet­len mivoltában. S a remek­művek sorának még ezzel nincs vége, ezután születik meg csak a híres Vörös és fehér, majd A pármai kolostor. Szen­vedélye most már az írás, ide­jét legszívesebben az íróasztal mellett tölti, bár olykor-olykor szívesen rándul ki az emberek közé is. 1830-ban külügyi tisztviselő lesz, kormánya trieszti, majd civitavecchiai konzulja. Ekkor vágyik tán legjobban Párizs­ba, s számtalanszor tesz is il­legális látogatást a fővárosban. 1 ftÚ 9 -ben, százhúsz évvel l U ítj ezelőtt éri utói a kérlelhetetlen halál. Az élet­mű, amelyet hátrahagyott, örök emlékű, a világirodalom megbecsült, szerves alkotóré­sze. Eőkös István f > 1%2. MÁRCIUS 23., PENTÉR: VIKTÓRIÁN 120 évvel ezelőtt, 1842. március 23-án halt meg STENDHAL (Henri Beyle) francia író, a modem lé- lekelemző irodalom előfutára. Mű­veiben a nemesség tehetetlenségét, a burzsoázia profitéhségét, és a papság züllöttségét ragyogó meg­figyelőképességgel leplezte le. Fő műve a Vörös és fekete (1831), amelynek hőse a rideg számítás segítségével érvényesül. A pármai kolostor (1839) című regényében a Waterlooi ütközet leírása az iro­dalmi impresszionizmus első pél­dája. Egyéb művei: Római törté-, netek, A szerelemről és egy Na­póleon-életrajz. STENDHAL 145 éve, 1817-ben halt meg GIA­COMO GVARENGHI, olasz szár­mazású orosz építész. Ö építette Pétervárott a Tudományos Aka­démiát, az Ermitázs-színházat, a most Zsdanovról elnevezett Pio­nír-palotát, a Katalin Intézetet (ma Szaltikov-Scsedrin könyvtár), valamint Cárszkoje Szeloban a koncertterem pavilonját. . 55 éve, 1907-ben született EBERHARD SCHMIDT, Nemzeti-dí­jas német zeneszerző; népszerű tömegdalokat szerzett (Fütz, A traktorista, Vasutasok dala) és 1952-ben a Bolero című operát írta. Március 23-a PAKISZTÁN nemzeti ünnepe. 1956-ban c napon, alakult meg a Hindosztáni-félsziget két, egymástól 1400 km-re fekvő területén a Pakisztáni Köztársaság. szaíki Főiskola hallgatója lesz. Élete itt nem éppen könnyű; felszeg, álmodozó és félénk lé­lek, nehezen leli meg helyét ebben a világban. Később az­tán (nagybátyja, a Napóleon- barát Daru gróf jóvoitábói) a hadügyminisztériiimban kap állást. Lényegében ennek a ro­e EGRI VÖRÖS CSILLAíG Halasziegcny frakkban EGRI BRODV Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Májusi fagy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Soha többé HATVANI VÖRÖS CSILLAG Házasságból elégséges HATVANI KOSSUTH A macska kinyújtja karmait PETERVASARA Nincs előadás HEVES Tiszta égbolt FÜZESABONY Napfény a jogén A tízezredik forint Tanító néni! Kérek takarék­bélyeget! — ágaskodik a ka­tedra előtt a másodikos Kele­men Laci és a két piros hasú százast tart a kezében. — Ejha! — néz nagyot Ma- tics Márta tanító néni, aztán beragasztja a nagy pénz ellen­értékét a szép, tisztán tartott kis takarék betét-lap ócskára. Nem szól többet, nekem meg, mint régi pedagógusnak, csak furdalja a kíváncsiság az oldalamat, honnan egy gyerek­nek ennyi pénze. De még nem szólok, mert egyre-másra jön­nek a gyerekek a bélyegért, s én most azt figyelem, ki váltja meg a tízezredik forin­tot. Nagy az izgalom az egri VI-os számú általános iskola kicsinyei között, vajon ki lesz a tízezredik? Megváltotta már a bélyeget a szorgalmas kis gyűjtögető: Ónodi Rozika is, éppen most ragasztja a tízfo­rintosokat a harmadikos Tóth Kati, meg Tamás Ferike, és mivel ők már „versenyen kí­vül” vannak, figyelik, hogy ki lesz a szerencsés. A tanító nénire is átragadt az izgalom, mert ő is olyan, hogy mindene az osztálya, a gyerekek, s az ő kis ügyeik minden esetben Matics Mária ügyei is. Talán ezért tudott az iskolai munkájának nagyon jó eredménye mellett, a taka­rékossági mozgalomban is ilyen szép munkát végezni. Az elmúlt évben 11 ezer forintot takarítottak meg a gyerekek, míg ebben az évben lám, alig hagytuk el a félévet, s máris tízezer forintjuk van a VI-os iskola gyermekeinek. Mi ez, ha nem jó nevelői és rszervező munka? No, de a Ids kitérő után menjünk vissza az osz­tályba, s várjuk az eredményt! Bozsik Zsuzsi tolong a gye­rekek közt előre, a tanító né­ni papírja nagy számokkal mutatja, hogy közel a 10 ezer! Zsuzsi megvette a bélyeget, az­tán elszontyolodva látja, hogy még mindig öt forint híja a tízezernek. Hogy látta-e biz­tosan, én nem tudom, de azt tudom, hogy a szerencsés kis­lány ebben a pillanatban tette le a pénzt az asztalra, s a többiek most már őszinte, gyermekes lelkesedéssel ün­nepük a tízezredik forint kis gazdáját — Rózsa Ibolyát. — Honnan van neked pén­zed és mit veszel a nyáron érte? — Ha kapok édesapától és édesanyától, akkor bélyeget ve­szek érte. Még nem tudom, hogy mit veszek és az is le­het, hogy jövőre tovább gyűj­tök még ehhez a pénzhez. Megvan’ hát a tízezres fo­rint! Majd jön a többi is egy­más után, mert a gyerekek — legalábbis ahogyan én láttam — helyes módon fogják fel a takarékosságot, mert nem „mindenáron” követelik ott­hon a pénzt, de ha kapnak, akkor beteszik a takarékba. Takarékos gyerekek, úgy ér­zem, megérdemlik, hogy írjak róluk. A. É. Ezt a rendszert most pró­bálják ki az Egyesült Álla­mokban. Vajon hogyan műkö­dik? A ládába bedobott leveliit pneumatikus berendezés to­vábbítja a postahivatalba. Minden művelet automatiku­san történik. Egy készülék lelbontja a bo­rítékot, s az „o4vasóf’-gép tárgylencséje elé helyezi a le­velet. A sorokat fénysugárral lekopírozzák és a levél „rádió­kópiáját” elektromos impulzu­sok formájában az éterbe su­gározzák. A rendeltetési he­lyen a jelzéseket felfogják, erösítőberendezés közbeikta­tásával fényrezgésekké alakít­ják, s a fénysugár fényérzé­keny papírra rögzíti a soro­kat. Most már csak az marad hátra, hogy a papírt előhívják, megszárítsák, összehajtsák és borítékba helyezve kézbesít­sék. A levél felbontása és a fel­vevőhelyen a kézbesítés elő­készítése között mindössze né­hány másodperc telik el. Per­cenként több mint 200 000 nyomtatott írásjelet továbbíta­nak, vagyis körülbelül 100 ol­dalas könyvnek megfelelő szö­veget. Kiszámították, hogy e hír­közlő rendszer alkalmazásá­nál a postai díjszabás nem magasabb, mint a légipostáé. <auinii:iniiiiuaii8uiiiiiuiiian«iiinaiíiüiii|kUiiiiiiuiit«iiiM!iiiiiiiiMiitiiiiuiiiiirifni!iuiuii!«iititii>iMiuttninniii!iii»uiiii<itiiiiiiiiiniitiitiuibtiinvnintntninnimniuiuaiiiiiiii!iiiiiiiii[]iitB.ifitiHiiiii.»iiaii>iti>iaimiii'iiiiiiaiiiiiiiiiiiiiis ima jiiia.iaiiinaua.ilufuan* íi. SchéLLenberg SS-újonc első feladatát már az elkészült ter­vezet jegyében kapta meg. Je­lentéseket kellett készítenie — professzorairól. A sons különös iróniája, hogy mint látni fog­juk, fontos ügyben hozza ösz- sze a professzorok egykori áru. lóját egy olyan professzorral, aki karrierjét — a diákjairól készített jelentéseivel kezdte. A zongoragyáros fia már el­ső „feltűnően intelligens és alapos” besúgó-munkájával megindult a feljebb vezető úton. Heydrich el volt ragad­tatva a jelentéseitől. Rövide­sen már a későbbi gauleiter mellett dolgozik a törekvő fia­talember. ScheUemberg viszont úgy látszik távolról sem volt any- nyira elragadtatva Heydrích- tat. Az említett memoárokban így emlékezik róla: „Olyan volt, mint egy raga­dozó. Szüntelenül éber és úg- rásra kész. Az ember szinte el sem tudta képzelni, hogy egyáltalán alszik valamikor. Mindig veszélyt szimatolt, min­denkivel szemben bizalmatlan volt.” Igen, Heydrich mindenkivel szemben bizalmatlan. volt, Schellenberggel szemben :is\ Ez pedig majdnem a reményteljes ifjú életébe került, már akkor. Nem poütikai ügyről van szó. A főnök azzal gyanúsította a Szópfiút, hogy elcsábította a feleségét Várt egy darabig, aztán — ahogy szokta — egy konkrét esettel kapcsolatban hirtelen lecsapott. Dolgozószo­bájába hívatta ScheUenberget, bort töltetett a poharába egy Müller nevű Gestapo-ember- rel. A borban lassan, de biz­tosan ható méreg volt. Ez volt a drámái beszélgetés nyitánya. A beszélgetés során a Szép- fiúnak sikerült tisztáznia ma­gát. Ez határozottan mestermun­ka volt. Hiszen Heydrich — már szakmájánál fogva is — az ügyesnél is ügyesebb ke- resztkérdések szövevényes há­lóját fonta védence, illetve pillanatnyilag áldozata köré. Schellenberg azonban szét­szakította ezt a hálót és M üller gazdája jelére és Schellenberg nagy meglepetésére kivitte az ifjú borospoharát, pedig az még félig volt és újat hozatott, amelyben ellenméreg volt. Az egész ügyet Heydrich évekkel később, egy boros percében mesélte el vigyorog­va Schellenbergnek, aki — mi mást tehetett — jó képet vá­gott hozzá. Csak éppen megír­ta emlékiratban. ... így haladt felfelé a fia­tal, jó képességű, törekvő fér­fiú a Harmadik Birodalom kusza hierarchiájának rögös és buktatókkal téli útjain. Így lett a tehetséges és ördögien cinikus jogászbojtárból, a tit­kosszolgálat egyik kulcs-alak­ja, a külföldi osztály vezetője. Jc Dr. Lange feisóhajtott a megkönnyebbüléstől. Azt a jéghideg, mozdulatlan arcot ve­le szemben váratlanul kisfiús mosoly árasztotta el, reklám- fogsor '/illant elő. Schallen- berg elörehajoit és a kezet nyújtotta tété. A bénulás felengedett, A ta­nár egy kisdiák buzgóságával sietett az óriási íróasztalhoz és örömmel ragadta meg a fe­léje nyújtott, finom, fehér ke­zet. — Dr. Lan ... kezdte a kézfo­gásra beidegzett bemutatko­zást, de a másik kellemes ba­ritonja félbeszakította.- — Felesleges, ön, dr. Albert Lange, bécsi lakos, Singer­strasse 18., II. emelet 3. 1899. január 3-án született Klagen­furtban, anyja neve; Martha Fischer. Az ön foglalkozása egyetemi tanár, filozófiát ad elő, nőtlen, pártonkívüü és szervezetünkben az 1026-os számat viseli. Ha valamiben tévedtem volna ... — Semmiben sem tévedett Herr... — Obersturmbannführer a rangom. A pontosabb viszont- bemutatkozástól sajnos, el kell tekintenem. Tiltja a szabály­zat. Egyébkén t elnézését ké­rem, hogy tegnapelőtt hiába fáradt. Hiába, sok a munka. Ilyen időben a mi „iparágunk­nak” figyelemre méltó kon­junktúrája van. És ha az em­bernek mindig csak olyan kul- túrembcrekkel volna dolga, mint amilyen ön ... Közölhe­tem, hogy ez a jelentéseiből n kitűnik... —’ Köszönöm, de azt hiszem, ezúttal jóval nagyobb szolgá­latot tehetek a Reichnek. Hó­napok óta egy, szerintem óriá­si horderejű gondolat lázában égek. Nagy akaraterő kelleti hozzá, hogy megvárjam, amíg ez a gondolat meglehetősen pontos tervvé érik bennem. .képzelni, miről lehet saó. Hi­szen Bauer nem az a kimon­dó M, lángész, de jelentések txr vábbítasára kitűnően megfelel, filozófiával pedig mi nem­igen foglalkozunk. Csal: nem derült ki, hogy Aristoteles ak­namunkát végez ellenünk ’ (Folytatjuk.) tett, doktor. Csak akkor si­ettem önhöz, amikor ez már megtörtént. Ezt jelezte Bauer körzetvezetó le­vele. Bauert becsülöm, de hiszem, hogy az én javaslatom­hoz ő nem lett volna elég. A külföldi osztály vezető­jének arcán új­ra megjelent a kisfiús mosoly, — Kíváncsivá Nem tudom él­Bedobjuk a pos levelet, s 10—15 pc más városban, sőt, nensen élő címzet hez is kapja. Fan szerűen jól szervez iratozás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom