Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

2 NEPtJS AO 1962. március 6., k*-4 Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán (töly/tátás az 1. oldalról) Hfuscsov rámutatott, hogy a párt intézkedései eredménye­ként az SZKP Központi Bizott­ságának 1953. szeptemberi plé­numa óta eltelt időszakban a szocialista mezőgazdaság min­dért ága jelentékeny sikereket ért el. Adatokat sorolt fel, amelyek alátámasztják, hógy a Szovjetunióban az elmúlt hét— nyöle év alatt fnegnövekedétt a szemestermények, a hús és á tej termelése és állami felvá­sárlása. — „Énnek ellenére élésen bí­ráljuk a mezőgazdaság hely­zetét — mondotta Hruscsov. — Arról Van szó, hogy alap­vetőén megváltoztak a mező- gazdasággal szemben támasz­tott követélmények. Most nem arról beszélünk, hogy néhány százalékkal emelni kell a szeméstermények, a hús, vagy a tej termelését. Most másról van szó, mégpedig arról, hógy rövid idő alatt meg kell két­szerezni, sőt háromszorozni a legfontosabb mezőgazdasági termények termelését.” Az előadó hansúlyozta, hogy az élelmiszerszükséglet gyor­san növekszik, s ez a növeke­dés a jövőben még gyorsabbá válik. Ez teljesen érthető is. Szaporodik a lakosság, emel­kedik a reálbér színvonala, növekszik a dolgozók jöve­delme. A Szovjetunió egész lakos­sága 1953. után 29 millió fő­vel növekedett, s ebben a vá­rosi lakosság növekedőié 28 millió volt — közölte Hrus­csov. — Ez a növekedés na­gyobb, mint Svédország, Nor­végia, Hollandia és Dánia la­kosságának száma együttvéve. Csupán a légutóbbi három év folyamán a Szovjetunió lakos­sága 11 millióval gyarapodott. „Lakosságunk a jövőben is növekedni fog. Ez őrömmel tölt el bennünket. A Szóvjet- unió végtelértül nagy ország, s ahogyán mondani szokták, mindenkinek jut hely a »nap alatt, minden ember számára lesz munka. Nyilván nincs messze az az idő, amikor ha­zánk lakossága éléri a 250— 280 millió főt” — mondótta Hruscsov. A lákósság növekedésével együtt á Szovjetunióban évről évre növekszik a dolgozók jö­vedelme. Az adók csökkenté­sének és a kölcsönjégyzés megszüntetésének beszámítá­sával 1959—61 fólyamán, vagyis három esztendő alatt a dolgozók jövedelme 16,8 mil­liárd rubellel, 1953-tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett. Hruscsov adatokat sorakoz­tatott fel, amelyek arról tanús­kodnak, hógy a legfontosabb termékek egy főre jutó fo­gyasztása 1953-tól 1961-ig 35— 50 százalékkal növekedett, míg a lakosság növekedése ugyan­ezen idő alatt 29 millió fő volt. — örömmel tölt el bennün­ket ez a tény. A lakosság jólétének növe­léséért vívott harc pártunk politikájának alapját al­kotja — mondotta. A fogyasztás ekkora növe­kedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyorsít­suk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét — mon­dotta Hruscsov. Hruscsov —, hogy az SZKP Központi Bizottságának mező­gazdasági osztályát is újjá kell szervezni, olyan tapasztalt em­berekét kell kiválasztani, akik­re a pártellénőrzés feladata hárul majd a létrehozandó irányító szervek munkájáért. A köztársaságokban is cél­szerű újjászervezni a kommtlm nistá pártok központi bizott­ságainak mezőgazdasági osz­tályait és feladatul kell állíta­ni eléjük a mezőgazdasági ter­melésben a szervező tevékeny­ség mindennapos pártellenőr- zését. „Meg kell értenünk, hogy Döntő lépés a népjólét emelésének útján A szükségletek alapján meg­terveztük a szemestermények, a hús és a tej termelésének nö­velését, másfelől új, nagyobb feladatokat próbáltunk ráróni a füves vetésforgóra, a föld­művelés füves vetésforgós rendszerére. Az a kísérlet, hogy a mező- gazdasági termelés gyors nö­velésének feladatát a füves ve­tésforgó keretében, a takar­mánynövények kialakult vá­lasztékának keretében oldjuk meg, nem vezetett eredmény­re. Azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődési üte­me lassúbbá vált, s nehézsé­gekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termék­kel való zavartalan ellátása te­kintetében. — A hús- és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés rendszere nem felel meg a mezőgazdaság új feladatainak — állapította meg Hruscsov. Sok vezető nem tanúsított kei- íő figyelmet a mezőgazdaság iránt. „A mezőgazdaság-irányítás gyengülésének kövefkeztében komoly veszélybe került á me­zőgazdasági 'termelés hétéves tervének teljesítése. Erről a Központi Bizottság plénumán ma teljes őszinteséggel beszél­nünk kell.” Hruscsov ismertette a hétéves terv 1961-re előirányzott fel­adatai teljesítésének ellenőr­ző adatait. 1961-ben szemester­ményből 1 milliárd púddal, húsból 3 millió tonnával, tej­ből pedig 16 millió tonnával termeltek kevesebbet, a hét­éves tervben megállapított mennyiségnél. Hruscsov közölte, hogy a Központi Bizottság megbízásá­ból az állami tudományos-gaz­dasági tanács felmérte az el­következendő években várható mezőgazdasági termékszükség. letet. E számítások szerint 1962-ben egy főre 42 kilo­gramm húst és húsioari terméket, 266 kilogramm tejet és tejterméket és 34 kilogramm cukrot kell biz­tosítani. •Ahhoz, hogy az említett nor­máknak megfelelően biztosíta­ni tudjuk a lakosság élelmi­szerszükségleteit. a gabonafé­leségek termesztését tízmilliárd púdra, a húst 12,9 millió ton­nára, a tejet 85 millió tonnára kell növelni (1961-ben tényle­f " esen 8,4 milliárd púd gabonát, ,8 millió tonna húsféleséget és 62,5 millió tonna tejet és tejterméket álítottak elő.) Hruscsov beszámolójában idézte az 1980-ig kiterjedő szá­mításokat. 1965-ben egy főre számítva 64 kilogramm húst és húsipari terméket, 386 kilo­gramm tejet és tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell biz­tosítani: 1970-ben 90—100 kilo- rarnm húsféleséget, 467 kilo­gramm tejterméket és 44 kilo­gramm cukrot kell előállítani; 1980-ban 90—100 kilogramm húst és húsféleséget, 467 kilo­gramm tejet és tejterméket, valamint 44 kilogramm cukor termelését irányozzák elő. Ahhoz, hogy ezeknek a nor­máknak megfelelően elégítsék ki a lakosság szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését 1965-ben 11,7 milliárd púdra; 1970-ben 14 milliárd púdra és 1980-ban 18—19 milliárd púd­ra kell emelni. A húst ennek megfelelően 16,1 millió tonná­ra — 25 millió tonnára, majd 30—32 millió tonnára kell nö­velni; a tejet és tejtermékeket 105 millió tonnára — 135 mil­lió tonnára, és végül 170—180 millió tonnára kell növelni. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelése növelésének le­hetősége határtalan. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biztosít­va legyen az ország ellátása élelmiszercikkekkel, s mezőgaz­dasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést te­gyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov rámutatott, hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szov- hozonak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell ter- melniök, és az államnak négy- milliárd 500 millió pudot kell eladniok. A gabonatermelés­ben ez a színvonal teljességgel elérhető, a pártnak, a gazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy mun­kát kell végeznie az állatte­nyésztés terén. „Meggyőződésem, hogy a sertés- és a baromfitenyésztés intenzív fejlesztésével képesek vagyunk — írd és mond — egyetlen év leforgása alatt lé­nyegesen megjavítani a váro­sok lakosságának húsellátá­sát”. Hruscsov ezután felhívta a figyelmet azoknak a földeknek a helyesebb felhasználására, amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt talal­mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekintélyéért. így, és csakis így kell értel­mezni a pártszervezeteknek a mezőgazdaság helyzetéért való felelősségét a nép előtt. Ügy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov —, ha & Központi Bizottság nevé­ben felhívással fordulok azokhoz az agronómusok- hoz, zootechnikusokhoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik nem mezőgazdasági intézményekben dolgoz­nak, hogy menjenek dol­gozni a kolhozokba és a szovhozokba. Ezeik között a szakemberek között sok a párttag és a kom- szomolista. A párt által a me­zőgazdaság számára kitűzött feladatok iránt, és felelősséget éreznek az egész nép iránt, a kommunista építés program­jának teljesítéséért. Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakember. Azt hiszem, felhívással kell fordul­nunk a városi és a falusi fia­talsághoz is, fal kell szólíta­nunk az ifjakat és lányokat, utazzanak falura, hogy élenjá­ró, öntudatos emberekkel tölt- hessük fel a kolhozokat és a szovhozokat. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új fel­adatoknak megfelelően, növelni kell a mezőgazda­ságnak nyújtott anyagi- technikai segítséget is. „Ha mi csak felhívásokat in­tézünk az emberekhez, hogy termeljenek kukoricát, cukor­répát és térjenek át a halszál- kás fejőállásra, de nem bizto­sítjuk kukorica- és cukorrépa­szedő kombájnok gyártását, nem adunk modern rendszerű fejőgépeket és egyéb eszközö­ket, akkor közönséges fecse- gőknek bizonyulunk. Lehetet­len, hogy magas munkaterme­lékenységre hívjunk fel, és ugyanakkor baltával vágjuk a kukoricaszárat”. Az SZKP Központi Bizottsá­gának elnöksége úgy véli — mondotta Hruscsov —, hogy ha­tározott programot kell kidol­gozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére. Hruscsov számításokat idézett, amelyek mutatják, hány gép­re van szükség, figyelembe vé­ve a mezőgazdaság fejleszté­sének és műszaki tökéletesíté­sének távlatait: „Meg kell két­szerezni a mezőgazdasági gépi eszközök gyártását. Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy, vagy két-három év alatt megoldani, de haladéktalanul hozzá kell látnunk e feladat megoldásához“. hatjuk meg széméStérfnény, a hús, a tej és irtás mezőgazda­sági termékek termelése növe- lésénék legfontosabb fóriásait. Jelenleg ötvenkétmil­a mezőgazdaságban akadémikus füves vi I Arról a harciéi szólva, afrtély á szovjet mezőgazdasági tudományban lezajlott a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mezőgazdaságnak a gépesí­tés és a vegyészeti tudomány alapján váló intenzív fejlesz­tését védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között, Hruscsov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott lé ál­dozatok nélkül. A nép ellenségének nyilvá­nítottak egyes kiváló tudóso­kat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó-rendszert. „A földművelés füvesherés rend­szere, amelyet J. V. Sztálin tá­mogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az or­szág minden kerületében.” Miért ragaszkodott Sztálin éppen a füvesherés földműve­lési rendszerhez, amikor az ál. talános nyugati tapasztalatok­nak is ellentmondott? Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgaz­dasághoz, hanem láthatólag foglyulejtette őt Viljamsznak az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruházást igényel a mezőgazdaságban, nem kell egy sor műtrágya- gyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket ’ a fü­ves vetésforgó okózott a szov­jet mezőgazdaságnak. Viljamsz többek között tagadta az őszi növények jelentőségét. — Mi nem követjük azt a tu­dományt — mondotta Hrus­csov —, amely nem teszi lehe­tővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma fel­adatait”. Kijelentette, hogy a Közpon­ti Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mező- gazdasági dolgozókat, bát­rabban haladjanak a föld intenzívebb kihasználásá­ig hektárt foglal él a fű és az ugar. Az SZKP Központi Bizott­ságának élső titkára tényekkel bizonyította, hogy most tarthatatlan Viljamsz etésforgó-rendszere. nak, a kapásnövények és hüvelyesek széleskörű be­vezetésének útján. „A párt felhívja a tudósokat, vizsgálják felül a földművelés füvesherés rendszerére vonat­kozó álláspontjukat” — jelen­tette ki a Központi Bizottság első titkára. Legyenek a tudó­sok az elsők, akik megmutat­ják bölcsességüket és bátorsá­gukat az elkövetett hibák bí­rálatában és tanúsítsanak iránymutató magatartást a földművelési rendszer átépíté­sében.” „Kesztyűs kézzel kell bán­nunk azokkal a tudósokkal, akik ez ideig a füvesherés rendszer harcos hívei voltak. A pártszervezetek félúton elé­be mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mondják meg nyíltan és becsületesen, hogy hibát követtek el”. Hruscsov felsorolta, milyen problémákra 'fórdítsa ma leg­inkább figyelmét a szovjet me­zőgazdaság-tudomány. To­vábbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelést és a szelek­ciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új növényfaj­tákat, amelyek alkalmazkodni tudnak a különféle övezetek sajátosságaihoz. A mezőgazdaság-tudomány halaszthatatlan feladatai közé tartozik a fajállat-tenyésztés további javítása. Komoly tá­mogatást érdemel Liszenko akadémikus munkája, amely a tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelésére irányul. Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyészek­re, valamint a mezőgazdasági gépesítés területén működő tudósokra. Napjainkban — hangsúlyozta Hruscsov —csak a tudomány és a technika alapján lehet nagyhozamú me­zőgazdálkodást folytatni. A mezőgazdaság vezetésének kérdéseiről „Gyökeresen át kell szer­veznünk a mezőgazdaság irányító apparátusát, he­lyesebben szólva, újjá kell teremtenünk ezt az appa­rátust”. Az előadó emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány a legutóbbi időkben bizonyos munkát végzett a mezőgazda- sági szervek átszervezésében. A mezőgazdasági szervek át­szervezése azonban még nem érintette magát a termelést, nem érintette a kolhozok é$ a szovhozok közvetlen vezetésé­nek kérdését. "Hruscsov hangsúlyozta: a kolhozok és a szovhozok ter­melési tevékenységének irá­nyítási kérdéseik nyomulnak ma előtérbe. A mezőgazdaság olyan irá­nyító szerveit kell megterem­tenünk — mondotta — ame­lyek a tervezéssel, a könyve­léssel és a számadással fog­lalkoznak, s a termelés szer­vezésére minden kolhozban és szovhozban befolyást gyako­rolnak. Enélkül lehetetlen a mezőgazdaság irányítása. Az előadó hangsúlyozta: a vezető szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolho­zokkal és a szovhozokkal, ter­melésük szervezésével közvet­lenül senki sem foglalkozik. Végeznünk kell a mezőgazda­ságban a irányításnélküliség­gel, a tervszerütlenséggel. A Központi Bizottság elnök­ségének nevében Hruscsov ja­vaslatot terjesztett a plénum elé: szervezzenek a területe­ken kolhoz-szovhoz — vagy szovhoz-kolhoz — termelési igazgatóságokat, attól függően, hogy a kolhoz, vagy a szovhoz forma van-e többségben. Az ilyen igazgatóságok tevé­kenységében a legfontosabb feladat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghaladóbb gazdaságok leg­jobb tapasztalatait átadják- minden kolhoznak és szovhoz- nak. Az igazgatóság által egyesí­tett kolhozok es szovhozok számára termelési tervet álla­pítanak meg. Ez a terv előirá­nyozza, mennyi terméket kell termelnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tarto­zik, hogy teljesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, felada­tokat ad, felkutatja a tartalé­kokat, szervezi a termelést, el­lenőrig. Hruscsov egyidejűleg hang­súlyozta, hogy az utolsó szót a kolhozok és a szovhozok veze­tőinek kell kimondaniok. „Ha az utolsó szó az ellenőrzést il­leti meg, akkor csökkentjük a kolhoz és a szovhoz szakembe­reinek felelősségét, dezorgani- záljuk a mezőgazdasági terme­lést”. A termelési igazgatóság munkája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valamennyi mezőgazdasági termékekkel való ellátását. „A mi szocialista gazdasá­gunkban a felvásárlás min­denekelőtt a termelés meg­szervezését jelenti.” Hruscsov azt mondotta, gon­dolkodni kell azon, nem len­ne-e célszerű, ha a Központi Bizottság, vagy a területi párt- bizottság apparátusából két- három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítsé­get nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási ter­vek teljesítésére való mozgósí­tásában. Nyikita Hruscsov kijelentet­te, hogy meg kell alakítani az országos, a köztársasági, a ha­tárterületi és területi mezőgaz­dasági bizottságokat. A köz­társaságokban a köztársasági kommunista párt Központi Bi­zottsága első titkárának kell vezetnie ezt a bizottságot. A Szovjetunióban a mező- gazdasági bizottságot valószí­nűleg a minisztertanács el­nökhelyettesének kell vezetnie. A szövetségi bizottság fő fel­adata: megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jel­legű ■'határozatai teljesítésének mindennapos ellenőrzését. Lehetséges — mondotta E feladat megoldásának fő irányaj: a már meglevő trak­tor és mezőgazdasági gépgyá­rak teljesítményének növelése, legalább három új, hatalmas traktor- és mezőgazdasági gép­gyár, illetve az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felsze­reléseket előállító üzem felépí­tése. Rá kell lépni a nagy tel­jesítményű traktorok és egyéb gépek még szélesebb körű al­kalmazásának útjára. — Az élen haladó gazdaságok tapasztalatai azt mutatják — mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy „erősen emelni tudjuk a termékek termelését és csök­kenteni tudjuk azok önköltsé­gét”. Megvitatjuk azokat az intéz­kedéseket, amelyeknek segítsé­gével meg lehet valósitani a program életbevágóan fontos és talán legnehezebb részét: a mezőgazdaság fejlesztésére teendő intézkedéseket és azo­kat a lépéseket, amelyeknek alapján bőség lesz hazánkban szemesterményekből, húsból, tejből és a nép növekvő szük­ségleteinek teljes kielégítését szolgáló egyéb termékekből. E feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladataink egyikének tekintjük, mivel a társadalom termelőerői­nek fejlesztésére, a mező- gazdaságnak az élelmicik­kek bősége megteremtésé­ben játszott szerepére és jelentőségére vonatkozó marxista-leninista taní­tásból indulunk ki. A nehézségek abban rejle­nek, hogy mezőgazdaságunk még mindig lényegesen elma­radt az ipar mögött mind a ter­melés megszervezése, mind pe­dig a vezetés és a rendelkezés­re álló lehetőségek kihaszná­lása területén. A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meg­hódítanunk — mondotta Hrus­csov. „Egyes burzsoá közgazdászok és politikusok véleménye sze­rint hazánk nem képes biztosí­tani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. Igyekeznek lejáratni a mezőgazdaság szo­cialista rendszerét, mondván, hogy a kapitalista rendszer ter­melékenyebb a szocialista rendszernél.” „Az Amerikai Egyesült Álla­mokban — mondotta Hruscsov — kénytelenek voltak csökken­teni egyes növényfajták vetési területét, mert felesleg gyűlt fel mezőgazdasági termékek­ből. Nem azért van Ameriká­ban túltermelés, mert nincs aki elfogyassza a terméket, hiszen ott vannak a mun­kanélküliek milliói, akik nem esznek eleget, és van­nak, akik egyszerűen éhez­nek.” „A Szovjetunió, a szocialista országok — mondotta Hruscsov — tovább haladnak majd a ter­melés fokozásának útján és nem félnek a túltermeléstől. A kapitalisták azért csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat és mesés profithoz jussanak. Mi csökkenteni fog­juk a munkaráfordítást, s ez lehetővé teszi a kiskereskedel­mi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásárol­hasson, amennyire szüksége Ez a mi utunk, ilyenek a szocialista gazdaság fejlődésének távlatai“. „Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a me­zőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudo­mányban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát és a legmagasabb életszínvona­lat biztosítja a lakosság számára” — mondotta Hruscsov. Pártunk különösen nagy je­lentőséget tulajdonít a Köz­ponti Bizottság jelenlegi plé­numának. E plénum feladata kidolgozni a mezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedése­ket, amelyeknek segítségével hamarosan megoldhatjuk a a XXII. pártkongresszuson ki­tűzött feladatokat: a mező- gazdasági termékek bőségének megteremtését. Ha megoldjuk azt a felada­tot, hogy teljesen kielégítjük az ország mezőgazdasági ter­mékekben mutatkozó szükség­leteit, akkor gazdasági fejlő­désünk egyik fő magaslatát hódítjuk meg, történelmi je­lentőségű győzelmet aratunk a pártunk programjának meg­valósításáért vívott harcban. Ez a marxista—leninista taní­tás újabb győzelme lesz, azé a tanításé, amely a kommu­nizmus diadaláért vívott harc­ban a népeket lelkesíti. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom