Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
2 NEPtJS AO 1962. március 6., k*-4 Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán (töly/tátás az 1. oldalról) Hfuscsov rámutatott, hogy a párt intézkedései eredményeként az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi plénuma óta eltelt időszakban a szocialista mezőgazdaság mindért ága jelentékeny sikereket ért el. Adatokat sorolt fel, amelyek alátámasztják, hógy a Szovjetunióban az elmúlt hét— nyöle év alatt fnegnövekedétt a szemestermények, a hús és á tej termelése és állami felvásárlása. — „Énnek ellenére élésen bíráljuk a mezőgazdaság helyzetét — mondotta Hruscsov. — Arról Van szó, hogy alapvetőén megváltoztak a mező- gazdasággal szemben támasztott követélmények. Most nem arról beszélünk, hogy néhány százalékkal emelni kell a szeméstermények, a hús, vagy a tej termelését. Most másról van szó, mégpedig arról, hógy rövid idő alatt meg kell kétszerezni, sőt háromszorozni a legfontosabb mezőgazdasági termények termelését.” Az előadó hansúlyozta, hogy az élelmiszerszükséglet gyorsan növekszik, s ez a növekedés a jövőben még gyorsabbá válik. Ez teljesen érthető is. Szaporodik a lakosság, emelkedik a reálbér színvonala, növekszik a dolgozók jövedelme. A Szovjetunió egész lakossága 1953. után 29 millió fővel növekedett, s ebben a városi lakosság növekedőié 28 millió volt — közölte Hruscsov. — Ez a növekedés nagyobb, mint Svédország, Norvégia, Hollandia és Dánia lakosságának száma együttvéve. Csupán a légutóbbi három év folyamán a Szovjetunió lakossága 11 millióval gyarapodott. „Lakosságunk a jövőben is növekedni fog. Ez őrömmel tölt el bennünket. A Szóvjet- unió végtelértül nagy ország, s ahogyán mondani szokták, mindenkinek jut hely a »nap alatt, minden ember számára lesz munka. Nyilván nincs messze az az idő, amikor hazánk lakossága éléri a 250— 280 millió főt” — mondótta Hruscsov. A lákósság növekedésével együtt á Szovjetunióban évről évre növekszik a dolgozók jövedelme. Az adók csökkentésének és a kölcsönjégyzés megszüntetésének beszámításával 1959—61 fólyamán, vagyis három esztendő alatt a dolgozók jövedelme 16,8 milliárd rubellel, 1953-tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett. Hruscsov adatokat sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hógy a legfontosabb termékek egy főre jutó fogyasztása 1953-tól 1961-ig 35— 50 százalékkal növekedett, míg a lakosság növekedése ugyanezen idő alatt 29 millió fő volt. — örömmel tölt el bennünket ez a tény. A lakosság jólétének növeléséért vívott harc pártunk politikájának alapját alkotja — mondotta. A fogyasztás ekkora növekedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyorsítsuk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét — mondotta Hruscsov. Hruscsov —, hogy az SZKP Központi Bizottságának mezőgazdasági osztályát is újjá kell szervezni, olyan tapasztalt emberekét kell kiválasztani, akikre a pártellénőrzés feladata hárul majd a létrehozandó irányító szervek munkájáért. A köztársaságokban is célszerű újjászervezni a kommtlm nistá pártok központi bizottságainak mezőgazdasági osztályait és feladatul kell állítani eléjük a mezőgazdasági termelésben a szervező tevékenység mindennapos pártellenőr- zését. „Meg kell értenünk, hogy Döntő lépés a népjólét emelésének útján A szükségletek alapján megterveztük a szemestermények, a hús és a tej termelésének növelését, másfelől új, nagyobb feladatokat próbáltunk ráróni a füves vetésforgóra, a földművelés füves vetésforgós rendszerére. Az a kísérlet, hogy a mező- gazdasági termelés gyors növelésének feladatát a füves vetésforgó keretében, a takarmánynövények kialakult választékának keretében oldjuk meg, nem vezetett eredményre. Azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődési üteme lassúbbá vált, s nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termékkel való zavartalan ellátása tekintetében. — A hús- és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés rendszere nem felel meg a mezőgazdaság új feladatainak — állapította meg Hruscsov. Sok vezető nem tanúsított kei- íő figyelmet a mezőgazdaság iránt. „A mezőgazdaság-irányítás gyengülésének kövefkeztében komoly veszélybe került á mezőgazdasági 'termelés hétéves tervének teljesítése. Erről a Központi Bizottság plénumán ma teljes őszinteséggel beszélnünk kell.” Hruscsov ismertette a hétéves terv 1961-re előirányzott feladatai teljesítésének ellenőrző adatait. 1961-ben szemesterményből 1 milliárd púddal, húsból 3 millió tonnával, tejből pedig 16 millió tonnával termeltek kevesebbet, a hétéves tervben megállapított mennyiségnél. Hruscsov közölte, hogy a Központi Bizottság megbízásából az állami tudományos-gazdasági tanács felmérte az elkövetkezendő években várható mezőgazdasági termékszükség. letet. E számítások szerint 1962-ben egy főre 42 kilogramm húst és húsioari terméket, 266 kilogramm tejet és tejterméket és 34 kilogramm cukrot kell biztosítani. •Ahhoz, hogy az említett normáknak megfelelően biztosítani tudjuk a lakosság élelmiszerszükségleteit. a gabonaféleségek termesztését tízmilliárd púdra, a húst 12,9 millió tonnára, a tejet 85 millió tonnára kell növelni (1961-ben ténylef " esen 8,4 milliárd púd gabonát, ,8 millió tonna húsféleséget és 62,5 millió tonna tejet és tejterméket álítottak elő.) Hruscsov beszámolójában idézte az 1980-ig kiterjedő számításokat. 1965-ben egy főre számítva 64 kilogramm húst és húsipari terméket, 386 kilogramm tejet és tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell biztosítani: 1970-ben 90—100 kilo- rarnm húsféleséget, 467 kilogramm tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell előállítani; 1980-ban 90—100 kilogramm húst és húsféleséget, 467 kilogramm tejet és tejterméket, valamint 44 kilogramm cukor termelését irányozzák elő. Ahhoz, hogy ezeknek a normáknak megfelelően elégítsék ki a lakosság szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését 1965-ben 11,7 milliárd púdra; 1970-ben 14 milliárd púdra és 1980-ban 18—19 milliárd púdra kell emelni. A húst ennek megfelelően 16,1 millió tonnára — 25 millió tonnára, majd 30—32 millió tonnára kell növelni; a tejet és tejtermékeket 105 millió tonnára — 135 millió tonnára, és végül 170—180 millió tonnára kell növelni. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelése növelésének lehetősége határtalan. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biztosítva legyen az ország ellátása élelmiszercikkekkel, s mezőgazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést tegyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov rámutatott, hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szov- hozonak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell ter- melniök, és az államnak négy- milliárd 500 millió pudot kell eladniok. A gabonatermelésben ez a színvonal teljességgel elérhető, a pártnak, a gazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végeznie az állattenyésztés terén. „Meggyőződésem, hogy a sertés- és a baromfitenyésztés intenzív fejlesztésével képesek vagyunk — írd és mond — egyetlen év leforgása alatt lényegesen megjavítani a városok lakosságának húsellátását”. Hruscsov ezután felhívta a figyelmet azoknak a földeknek a helyesebb felhasználására, amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt talalmi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekintélyéért. így, és csakis így kell értelmezni a pártszervezeteknek a mezőgazdaság helyzetéért való felelősségét a nép előtt. Ügy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov —, ha & Központi Bizottság nevében felhívással fordulok azokhoz az agronómusok- hoz, zootechnikusokhoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik nem mezőgazdasági intézményekben dolgoznak, hogy menjenek dolgozni a kolhozokba és a szovhozokba. Ezeik között a szakemberek között sok a párttag és a kom- szomolista. A párt által a mezőgazdaság számára kitűzött feladatok iránt, és felelősséget éreznek az egész nép iránt, a kommunista építés programjának teljesítéséért. Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakember. Azt hiszem, felhívással kell fordulnunk a városi és a falusi fiatalsághoz is, fal kell szólítanunk az ifjakat és lányokat, utazzanak falura, hogy élenjáró, öntudatos emberekkel tölt- hessük fel a kolhozokat és a szovhozokat. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelően, növelni kell a mezőgazdaságnak nyújtott anyagi- technikai segítséget is. „Ha mi csak felhívásokat intézünk az emberekhez, hogy termeljenek kukoricát, cukorrépát és térjenek át a halszál- kás fejőállásra, de nem biztosítjuk kukorica- és cukorrépaszedő kombájnok gyártását, nem adunk modern rendszerű fejőgépeket és egyéb eszközöket, akkor közönséges fecse- gőknek bizonyulunk. Lehetetlen, hogy magas munkatermelékenységre hívjunk fel, és ugyanakkor baltával vágjuk a kukoricaszárat”. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége úgy véli — mondotta Hruscsov —, hogy határozott programot kell kidolgozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére. Hruscsov számításokat idézett, amelyek mutatják, hány gépre van szükség, figyelembe véve a mezőgazdaság fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének távlatait: „Meg kell kétszerezni a mezőgazdasági gépi eszközök gyártását. Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy, vagy két-három év alatt megoldani, de haladéktalanul hozzá kell látnunk e feladat megoldásához“. hatjuk meg széméStérfnény, a hús, a tej és irtás mezőgazdasági termékek termelése növe- lésénék legfontosabb fóriásait. Jelenleg ötvenkétmila mezőgazdaságban akadémikus füves vi I Arról a harciéi szólva, afrtély á szovjet mezőgazdasági tudományban lezajlott a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mezőgazdaságnak a gépesítés és a vegyészeti tudomány alapján váló intenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között, Hruscsov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott lé áldozatok nélkül. A nép ellenségének nyilvánítottak egyes kiváló tudósokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó-rendszert. „A földművelés füvesherés rendszere, amelyet J. V. Sztálin támogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az ország minden kerületében.” Miért ragaszkodott Sztálin éppen a füvesherés földművelési rendszerhez, amikor az ál. talános nyugati tapasztalatoknak is ellentmondott? Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem láthatólag foglyulejtette őt Viljamsznak az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruházást igényel a mezőgazdaságban, nem kell egy sor műtrágya- gyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket ’ a füves vetésforgó okózott a szovjet mezőgazdaságnak. Viljamsz többek között tagadta az őszi növények jelentőségét. — Mi nem követjük azt a tudományt — mondotta Hruscsov —, amely nem teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma feladatait”. Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mező- gazdasági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intenzívebb kihasználásáig hektárt foglal él a fű és az ugar. Az SZKP Központi Bizottságának élső titkára tényekkel bizonyította, hogy most tarthatatlan Viljamsz etésforgó-rendszere. nak, a kapásnövények és hüvelyesek széleskörű bevezetésének útján. „A párt felhívja a tudósokat, vizsgálják felül a földművelés füvesherés rendszerére vonatkozó álláspontjukat” — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Legyenek a tudósok az elsők, akik megmutatják bölcsességüket és bátorságukat az elkövetett hibák bírálatában és tanúsítsanak iránymutató magatartást a földművelési rendszer átépítésében.” „Kesztyűs kézzel kell bánnunk azokkal a tudósokkal, akik ez ideig a füvesherés rendszer harcos hívei voltak. A pártszervezetek félúton elébe mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mondják meg nyíltan és becsületesen, hogy hibát követtek el”. Hruscsov felsorolta, milyen problémákra 'fórdítsa ma leginkább figyelmét a szovjet mezőgazdaság-tudomány. Továbbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelést és a szelekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új növényfajtákat, amelyek alkalmazkodni tudnak a különféle övezetek sajátosságaihoz. A mezőgazdaság-tudomány halaszthatatlan feladatai közé tartozik a fajállat-tenyésztés további javítása. Komoly támogatást érdemel Liszenko akadémikus munkája, amely a tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelésére irányul. Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyészekre, valamint a mezőgazdasági gépesítés területén működő tudósokra. Napjainkban — hangsúlyozta Hruscsov —csak a tudomány és a technika alapján lehet nagyhozamú mezőgazdálkodást folytatni. A mezőgazdaság vezetésének kérdéseiről „Gyökeresen át kell szerveznünk a mezőgazdaság irányító apparátusát, helyesebben szólva, újjá kell teremtenünk ezt az apparátust”. Az előadó emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a legutóbbi időkben bizonyos munkát végzett a mezőgazda- sági szervek átszervezésében. A mezőgazdasági szervek átszervezése azonban még nem érintette magát a termelést, nem érintette a kolhozok é$ a szovhozok közvetlen vezetésének kérdését. "Hruscsov hangsúlyozta: a kolhozok és a szovhozok termelési tevékenységének irányítási kérdéseik nyomulnak ma előtérbe. A mezőgazdaság olyan irányító szerveit kell megteremtenünk — mondotta — amelyek a tervezéssel, a könyveléssel és a számadással foglalkoznak, s a termelés szervezésére minden kolhozban és szovhozban befolyást gyakorolnak. Enélkül lehetetlen a mezőgazdaság irányítása. Az előadó hangsúlyozta: a vezető szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolhozokkal és a szovhozokkal, termelésük szervezésével közvetlenül senki sem foglalkozik. Végeznünk kell a mezőgazdaságban a irányításnélküliséggel, a tervszerütlenséggel. A Központi Bizottság elnökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plénum elé: szervezzenek a területeken kolhoz-szovhoz — vagy szovhoz-kolhoz — termelési igazgatóságokat, attól függően, hogy a kolhoz, vagy a szovhoz forma van-e többségben. Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfontosabb feladat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghaladóbb gazdaságok legjobb tapasztalatait átadják- minden kolhoznak és szovhoz- nak. Az igazgatóság által egyesített kolhozok es szovhozok számára termelési tervet állapítanak meg. Ez a terv előirányozza, mennyi terméket kell termelnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tartozik, hogy teljesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, feladatokat ad, felkutatja a tartalékokat, szervezi a termelést, ellenőrig. Hruscsov egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az utolsó szót a kolhozok és a szovhozok vezetőinek kell kimondaniok. „Ha az utolsó szó az ellenőrzést illeti meg, akkor csökkentjük a kolhoz és a szovhoz szakembereinek felelősségét, dezorgani- záljuk a mezőgazdasági termelést”. A termelési igazgatóság munkája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valamennyi mezőgazdasági termékekkel való ellátását. „A mi szocialista gazdaságunkban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés megszervezését jelenti.” Hruscsov azt mondotta, gondolkodni kell azon, nem lenne-e célszerű, ha a Központi Bizottság, vagy a területi párt- bizottság apparátusából két- három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósításában. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy meg kell alakítani az országos, a köztársasági, a határterületi és területi mezőgazdasági bizottságokat. A köztársaságokban a köztársasági kommunista párt Központi Bizottsága első titkárának kell vezetnie ezt a bizottságot. A Szovjetunióban a mező- gazdasági bizottságot valószínűleg a minisztertanács elnökhelyettesének kell vezetnie. A szövetségi bizottság fő feladata: megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jellegű ■'határozatai teljesítésének mindennapos ellenőrzését. Lehetséges — mondotta E feladat megoldásának fő irányaj: a már meglevő traktor és mezőgazdasági gépgyárak teljesítményének növelése, legalább három új, hatalmas traktor- és mezőgazdasági gépgyár, illetve az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felszereléseket előállító üzem felépítése. Rá kell lépni a nagy teljesítményű traktorok és egyéb gépek még szélesebb körű alkalmazásának útjára. — Az élen haladó gazdaságok tapasztalatai azt mutatják — mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy „erősen emelni tudjuk a termékek termelését és csökkenteni tudjuk azok önköltségét”. Megvitatjuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével meg lehet valósitani a program életbevágóan fontos és talán legnehezebb részét: a mezőgazdaság fejlesztésére teendő intézkedéseket és azokat a lépéseket, amelyeknek alapján bőség lesz hazánkban szemesterményekből, húsból, tejből és a nép növekvő szükségleteinek teljes kielégítését szolgáló egyéb termékekből. E feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladataink egyikének tekintjük, mivel a társadalom termelőerőinek fejlesztésére, a mező- gazdaságnak az élelmicikkek bősége megteremtésében játszott szerepére és jelentőségére vonatkozó marxista-leninista tanításból indulunk ki. A nehézségek abban rejlenek, hogy mezőgazdaságunk még mindig lényegesen elmaradt az ipar mögött mind a termelés megszervezése, mind pedig a vezetés és a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása területén. A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meghódítanunk — mondotta Hruscsov. „Egyes burzsoá közgazdászok és politikusok véleménye szerint hazánk nem képes biztosítani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. Igyekeznek lejáratni a mezőgazdaság szocialista rendszerét, mondván, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb a szocialista rendszernél.” „Az Amerikai Egyesült Államokban — mondotta Hruscsov — kénytelenek voltak csökkenteni egyes növényfajták vetési területét, mert felesleg gyűlt fel mezőgazdasági termékekből. Nem azért van Amerikában túltermelés, mert nincs aki elfogyassza a terméket, hiszen ott vannak a munkanélküliek milliói, akik nem esznek eleget, és vannak, akik egyszerűen éheznek.” „A Szovjetunió, a szocialista országok — mondotta Hruscsov — tovább haladnak majd a termelés fokozásának útján és nem félnek a túltermeléstől. A kapitalisták azért csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat és mesés profithoz jussanak. Mi csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást, s ez lehetővé teszi a kiskereskedelmi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásárolhasson, amennyire szüksége Ez a mi utunk, ilyenek a szocialista gazdaság fejlődésének távlatai“. „Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát és a legmagasabb életszínvonalat biztosítja a lakosság számára” — mondotta Hruscsov. Pártunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a Központi Bizottság jelenlegi plénumának. E plénum feladata kidolgozni a mezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedéseket, amelyeknek segítségével hamarosan megoldhatjuk a a XXII. pártkongresszuson kitűzött feladatokat: a mező- gazdasági termékek bőségének megteremtését. Ha megoldjuk azt a feladatot, hogy teljesen kielégítjük az ország mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségleteit, akkor gazdasági fejlődésünk egyik fő magaslatát hódítjuk meg, történelmi jelentőségű győzelmet aratunk a pártunk programjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a marxista—leninista tanítás újabb győzelme lesz, azé a tanításé, amely a kommunizmus diadaláért vívott harcban a népeket lelkesíti. (MTI)
