Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

1962. március 6., kedd NÉPÚJSÁG 3 gyermeket meg kell menteni Nem mindennapi esetről lesz szó. Társadalmunkra nem jellemző az ilyen állapot, de mint ténnyel és kirívó esettel számolni kell. Sőt, megoldást ■Sell találni, ezt páranCsólóan követeli öt gyermek sorsa. Hatvan város tanácsa az él­múlt év szeptemberében kar­hatalmat igényelt és végre­hajtotta a bíróság 1954-ben hozott határozatát, a Feren- csik családot kilakoltatták a Balassa Bálint utca 58. szám alatti lakásból. Így kerültek a Mészáros Lázár utcába, szükséglakásba. Itt élnek ti­zennégyen, egyszoba, konyhái lakásban, öt nő, négy férfi és öt gyermek. Hatvanban, bárhol említet' tűk a Ferencsik család nevét, a tanácsnál, orvosnál, szom­szédoknál és a munkahelyen, mindenütt zavart megrökö­nyödéssel néztek ránk. Miért lakoltatták ki őket? „Megsértették a szocialista együttélés szabályait” — ol­vastuk a hivatalos határozat­ban. Fenyegették, megverték •a szomszédokat, állandó ve­szekedés dúlt a régi lakhe­lyen. A kilakoltatás tehát jo­gos és törvényes. De... De mi történt azóta? Meg­változott ez a család? Nem. Mi lett az öt gyermekkel? Hogyan élnek? Ki és hogyan neveli őket? Tizennégyen egy kicsi konyhában és egyetlen szobában! öt nő, négy férfi ás öt gyermek. Két törvényes há­zasság, a másik két nő csak együtt él a férfival és az egyik fiatalkorú családtag gyerme­ket vár. És öt gyermek ilyen környezetben! A legkisebb egy-, a legnagyobb nyolcéves. Lehet ezt tétlenül nézni? Mi lesz az öt gyermekkel? Miért él így a Ferencsik család? Hiszen nyolcán keres­nek a családban. A legidősebb férfi fuvaros volt, most kocsis a iszikvízüzemnél, a többiek építőipari segédmunkások. Mennyi a jövedelem? Nagyon változó, mert könnyen veszik a munkát, éppúgy, mint az életet. És sokat költenek ital­ra, gyakran hiányoznak a munkából. Kétségtelen, sok rosszat mondtak erről a családról. Mennyi igaz mindebből? Fe- renasikék sok mindent más­ként akartak féltüntéthi, de a vaskos tényekét nem akarták és nem tudták titkolni. t)é jo­guk van-e ítéletét mondám fe­lettük azOkrtik, akiknek köte­lességük és módjuk lett volna a környezetén változtatni? igazságos-e, megengedhető-e, hogy a szülők vétkéért az öt apró gyermek bűnhődjék? Le­het-e mindez magánügy? A mi társadalmunk megenged­heti-e, hogy a gyerekek ilyen környezetben nőjenek fel? Nem, semmi esetre sem, mert ez embertelen, és szöges ellen­tétben áll társadalmunk er­kölcsi felfogásával, a törvé­nyes gyakorlattal és ellenkezik a józan ésszel is, mert ha most nem oldjuk meg a prob­lémát, akkor pár esztendő múlva a Ferencsik-ügy meg­sokszorozódik. Bizonyossággal állítható, hogy magukra hagy­va, segítség nélkül az öt gyer­mek nem válik társadalmunk hasznos tagjává. Hát az öt kicsi gyermek sorsáról nem tud a tanács, a gyámügyi előadó, a védőnő, a gyermekvédelmi felügyelő? Többen hallottak róluk, de bizonyára másképp véleked­nének és talán már intézked­tek volna, ha szeptember óta egyetlenegyszer is meglátogat­ták volna a Ferencsik csalá­dot, ha beszéltek volna velük otthoni környezetükben, ha látták volna az összetolt szé­ken alvó gyermekeket, ha ér­deklődtek volna a szomszédok­nál éis a munkahelyen. De ha­tóságaink és a társadalmi szervek mindezt elmulasztot­ták. Kinek kell cselekednie? A megyék és a megyei városok mellett életre hívták a gyer­mekvédelmi tanácsot. A városi tanács mellett is működik ki­segítő bizottság. Hatóságok és társadalmi szervek, orvosok és pedagógusok az illetékesek és hivatottak, hogy segítsenek. Mi legyen a megoldás? Vé­gezzenek gondos, minden részletre kiterjedő környezet­tanulmányt és főleg intézked­jenek — emberiséggel és tel­jes felelősséggel. A szülők és a kiterjedt csa­lád vétkeitől függetlenül az öt gyermeknek elsősorban la­káéra van szüksége. Jól tud­juk, hogy nehéz lakást szé- íézhi, dé öt gyérmekfől vari szó és értük a „lehététlént” is meg kell próbálni. Nem vá­lasztható az a kényelmesebb megoldás, hógy állami gondo­zásba vegyék az öt gyermeket. De ha a bizottság azt állapíta­ná meg, hogy á lakáshelyzettől függetlenül is a fiatalkorú gyermekek kirívóan súlyos veszélyeztetettségével kell szá­molni, akkor a gyermekeket intézetben kell elhelyezni. Ezt diktálja a törvény szel­leme és a társadalom érdéke. C$. Ádám Éva Dr. Fazekas László ... hogy tóbább gyűrűznek ÉötlhbdfL íi Kroll-ügy hullá­mai. Az NSZK politikái hang­adói a nagykövet fejét köve­telik, mert szerintük „túl messzire ment”, s nem tar­totta magát szórósán a kor­mány utasításaihoz. A kampányban letészik a magúk obulusát a lapok is. Adenáuét ugyan még nem döntött vezető diplomatája sorsáról, dé a revdnsista la pok már most előkészítik a közvéleményt, hogy ne le­pődjék még, ha Krollt me­nesztik. (zár) Tavaszra készülnek Lázas munlca folyik az Egri Gépállomás javítóműhelyé­ben, 112 erőgép „új ruhában” várja a tavaszt, hogy munkába állítsák. Kicserélik a meghibásodott, vagy kopott alkatrésze­ket. Szerencsi József 12 éve dolgozik a gépállomáson és nagy szaktudással javítja a motorokat. Képünkön az egyik Zetor főjavítását végzi. Családi ház építése A Népújság egy — a közel­múltban megjelent — számá­ban elmondottuk, hogy a csa­ládi ház építésével kapcsolat­ban, milyen gondosan kell ki­választani a megfelelő házhe­lyet, — a telekre vonatkozóan rhilyen adatokat — és hol — kell beszerezni. Mai ismerte­tésünkben tovább kívánunk menni: hogyan jutunk el odá­ig, hogy az építkezés megin­dulhasson, végül pedig a csa­lád beköltözhessék a régen óhajtott, új otthonába. A műszaki tervek elkészíté­se szempontjából döntőek a házhely méretei, és hogy ott az illető területen az építési ha­tóság milyen beépítési módot ír elő. Szabadon álló beépítés ese­tén — a telken egy földszintes lakást és közművesítést felté­telezve, — a házhely legkisebb szélessége az új Országos Épí­tési Szabályzat szerint legalább 14 méter, mélysége legalább 24 méter kell, hogy legyen. Több lakás esetén, vagy közmű hiá­nyában a méreteik az OESZ- nak megfelelően növekszenek. Ilyen beépítésnél általában 5 méter utcai előkertet írunk elő, a ház alap területének nagyságát pedig meghatározza, hogy a szomszédos telek felé maradó, ún. oldalkerteknek a homlokzat fele magasságának megfelelő, de legalább 3 méter szélességűnek kell lennie. Nem ritka a már sok helyen látható „ikerházas” beépítés sem. Itt a két szomszédos ház tűzfallal csatlakozik egymás­hoz. A telekszélesség valami­vel kisebb (11 méter) lehet, mint a szabadon álló beépítési módnál. Ikerházak építése ese­tén a két önálló részből álló épületnek egységes képef kell mutatnia az utca felé: az elő­írás tehát egyenlő párkány- rs tetőgemic magasság, egyenlő tetőhajlás és hasonló homlok­zati kialakítás lesz. Városi „foghíj-beépítéseknél” előfordulhat az ún. „zártsorú” építkezés, amikor az új épület mindkét oldalon tűzfallal csat­lakozik a szomszédokhoz. Az így beépülő telkek szélességé­nek is el kell érni a 9 métert, amelyik méret 7,5 méterig csökkenhet egységes beépítési terv és több szomszédos ház egyidejű felépítése esetén. Helyszűke miatt csak futó­lag említhetjük meg az inkább faluhelyen szokásos „fésűs” beépítési módot, az erre vonat­kozó előírásokat a járási taná­csok ipari-műszaki csoportjai közlik az érdeklődőkkel. ★ Miután tisztában vagyunk a telek adottságaival, a beépítés lehetőségeivel, a család meg­tárgyalta a szükséges helyisé­gek nagyjából való számát, kapcsolatát (vigyázat: az OESZ a helyiségek méreteire is tesz előírásokat), most már tényleg következhet a részletes terve­zés! Szabadon álló és ikerházas beépítés esetén őszintén ajánl­juk a „típustervek” használa­tát. Ma már igen nagyszámú ilyen terv áll az építtetők ren­delkezésére. Az elmúlt hóna­pokban maga az Építésügyi Minisztérium adott ki egy „Családi ház tervgyűjtemény” című füzetet, amely 51 külön­féle, igen átgondolt tervet tar­talmaz. (A tervgyűjtemény kapható az Állami Könyves­boltokban, és azt az építési ha­tóságoknál is meg lehet tekin­teni.) A tervgyűjteményből ki­választott tervek egyszerűsített kiviteli dokumentációja (terv­lapjai) néhány forintért külön is megvásárolhatók. Ez a do­kumentáció egyaránt alkalmas az építési engedély-kérelem­hez, az OTP hitel-kérelemhez, továbbá a ház felépítéséhez. Tekintettel a típustervek gazdasági előnyeire —, ami népgazdasági szinten is jelent­kezik az OTP és a TÜZÉP előnyben részesíti azokat, akik családi lakóházaikat típuster­vek szerint kivitelezik. Különleges telekadottságok­nál — és főleg „zártsorú” be­építés esetén — gyakran elke­rülhetetlen lesz az egyedi ter­vezés. Itt különösen fontos az, hogy családi házakkal kapcso­latosan, mindennemű tervezés­re csak azok jogosultak, akik az Országos Tervezési Név­jegyzékben szerepelnek. Az il­letékes építésügyi hatóság ad felvilágosítást arról, hogy az Országos Tervezői Névjegyzék­be kik vannak felvéve, és, hogy a tervezői munkáért a tervezők hozzávetőlegesen mi­lyen összeget számíthatnak fel. A típustervekről — a terve­zőkkel kapcsolatban — még csak annyit, hogy a típusterv- változatok nagy száma ellené­re is, előfordulhat, hogy a ter­vek az építtető igényéit csak némi változtatással eléghes­sék ki. Erre is megvan a lehe­tőség: az OTN-be felvett ter­vezők ezt az ún. „terv-adaptá­lást” (tervmódosítást) is elvé­gezhetik. A tervek kiválasztása (vagy elkészülte) után az építtetők­nek az építési engedélyt kell megszerezniük. Az építési en­gedélyt az előzőkben már em­lített, elsőfokú építési hatósá­goknál (községekben a községi tanácsnál) kell benyújtani —, ugyanitt adnak felvilágosítást a részletekre vonatkozóan is. Az építési engedély-kérelem­hez az alábbiakat kell csa­tolni: a) az építtetőnek a telken való építési jogosultságát iga­zoló okiratot 1 példányban (pl. telekkönyvi kivonat, stb.) b) az építkezés helyéről és környékéről készített helyszín­rajzot (1:500, vagy 1:1000 lép­tékben), 3 példányban, c) az épület műszaki tervét (1:100 méretarányban), 3 pél­dányban, d) az épület műszaki leírását 3 példányban, e) esetleges szilárdságtani számításokat, 3 példányban, f) a már rendelkezésre álló anyagoik jegyzékét, 1 példány­ban. Amennyiben a munkák ki­vitelezése típusterv szerint tör­ténik, úgy a külön megvásárol­ható tervlapok beadványi terv. ként felhasználhatók, és csak az a), b), és f) pontokban fog­laltakat kell a tervlapokon kí­vül az építési engedély-kére­lemhez csatolni. Az építési engedély-kérel­met (a tervlapokat) alá kell írni és a kérelmezőnek, az in­gatlan tulajdonosának, a terve­zőnek és kivitelezőnek. ★ Az építési kölcsönt illetően mbst csak annyit, hogy azt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell az illeté­kes OTP-fióknál benyújtani. A nyomtatványokat az OTP- fiókoknál lehet megvásárolni és ott adnak a további teen­dőkről is részletes felvilágo­sítást. Az anyagbeszerzés ügyében forduljunk kellő időben a TUZEP építőanyag telepeihez! E rovatban már ki féjezésre juttattam ta­nácstalanságomat az édességhónap célját és miértjét illetően, de a tanácstalanság kapcsán még csak a humórízálásig jutot­tam el. Most már azonban a mély fel- hábóródás diktálja e sórokat, mert olvas­tam az újságban, hogy az édesség eszi a fo­gakat. Amivel eszik az édességet, azt eszi meg az édesség! Hát kérem: én meghallgattam, hogy 'I az alkóhól mit csi­nál az emberrel... én meghallgattam, hopy a kávé, mit csinál a szívvel... a cigaretta a tüdővel ...a zsíros étel a gyomórrál: — és ettem, ittam, dohá­nyoztam, kávéztam... De a fogaimat nem hagyom! Le az édességgel és a műfogakkal! Éljen a koffein, » sertéscsülök és a kis- fröccs! Halál a promeclicu- korra... (egri) Régi tsz-tagok — új szakemberek Véget ért az oltványkészitő tanfolyam Egerben Az Egri Városi Tanács kul­túrtermében, szombat délután öt óra tájban már együtt volt az Oltványkészítő tanfolyam 69 hallgatója, öregek, fiatalok, férfiak, asszonyok. A tanfolyamon — amely ja­nuár 16-án kezdődött — mind a négy egri termelőszövetke­zetből részt vettek, s ahogy a február 28-án tartott elméleti és gyakorlati viasgán kiderült, mind a 69-en sikerrel sajátí­tották el az olványkészítés fo­gásait. Hetenként kétszer 5—5 órában tartották foglalkozásai­kat dr. I’só Andor és Zimány Sándor vezetékével. Szombaton délután zártkörű „évzáró” összejövetelt tartot­tak a hallgatók, ahol kiosztot­ták közöttük a tanfolyam el­végzését igazoló okleveleket, amelyeken nemcsak az „ered­ményes” jelző szerepelt, ha­nem „jó” és a „kiváló” is — szép számmal! Ágoston József, a Hazafias Népfront egri városi mezőgaz­A kivitelezés csak építőipari ktsz-ek és iparengedéllyel bíró kőműves iparosok által végez­hető. Vigyázzunk azonban: amíg a kőművesmesteri képe­sítéssel rendelkező iparos a szokásos családi lakóházat ál­talában felépítheti, addig a mesteri képesítés nélküli kő­műves-kisiparos egy ún. „két­traktusos” lakóház emelésére már nem jogosult. Ha az építtető saját maga kívánja, rokonai, vagy bará­tai segítségével az építkezést elvégezni, akkor gondoskodnia kell egy kellő képesítéssel bí­ró személyről, aki az építkezé­sért szakmailag is felelős lesz. A családi ház elkészülte után az illetékes építésügyi hatóságtól használatba vételi engedélyt kell az építtetőnek kérnie. Ez azért is fontos, mert államunk ennek alapján bizto­sítja a tizenöt évig terjedő házadómentességet. ★ Kormányzatunk célul tűzte ki, hogy 15 éven belül lényegé­ben felszámoljuk a lakáshiányt és biztosítsuk, hogy minden igényjogosult család önálló la­káshoz jusson. Az ezen cél el­érésére kidolgozott 15 éves la- kásfejlesztési terv mintegy egy­millió lakás megépítését irá­nyozza elő. Az egymillió lakás jelentős hányadának megépí­tése magánerőből, illetve álla­mi támogatásos családi ház építkezések formájában törté­nik. Ezért szükséges az, hogy az épülő családi házak a kellő kulturáltságú lakásokat adják,! gazdaságosan, szervezetten épüljenek: és úgy gondoljuk, ezért nem volt felesleges a he. lyes családi házépítés módjaira itt, a Népújság hasábjain is az | érdeklődők figyelmét felhív-1 ni. (Hevesy Sándor) dasági akcióbizottságának el­nöke tartott rövid bevezetőt, amelyben méltatta a szőlőolt« ványkészítő tanfolyam — vá­rosunkban, mint ilyen, a leg­első — jelentőségét. Ezután Takács Imre a Ha­zafias Népfront egri városi szervezetének titkára tartott beszédet. Elmondta, hogy a termelő­szövetkezeteknek nem kell a szaporító anyagot beszerez­niük, ami eddig elég költséges volt — vannak most már szak­emberek, akik ezen a tanfolya­mon szerzett tudásukkal és előző tapasztalataikkal maguk is elő tudják ezeket állítani. Tudásukra Eger szőlőre­konstrukciós tervének meg­valósításakor, különösen az új telepítéseknél (amelyek számá­ra az ötéves terv ideje alatt 2 millió 400 ezer szőlőoltványt kell készíteni), lesz nagy szük­ség. Méltatta a tanfolyam veze­tőinek — dr. I’só Andornak és Zimány Sándornak — lelkes, odaadó munkáját, akik segí­tették a hallgatókat az olt­ványkészítés szakszerű elsajá­tításában. Beszéde után Takács Imre kiosztotta az okleveleket, és a kiválóan végzett hallgatók kö­zött a könyvjutalmakat. Meg kell emlékeznünk még arról, hogy a tanfolyamon két kisfiú is részt vett — Pál András és ifj. Szeredi András, az egri IX. sz. általános iskola VI. osztályos tanulói — akik az oltványkészítő tanfolyam vizsgáján mind elméleti mind gyakorlati szinten kiválóan megállták a helyüket! A hallgatók nevében Csőke Bernát, az egri Petőfi Tsz tagja köszönte meg a tanfo­lyam vezetőinek munkáját. Az Összejövetel hivatalos részének lezárása után egy kis hazai sütemény és bor mellett megkezdődött a poharazgatás, s az eredményes vizsga után most mindenki nagyon jól érezte magát. Reméljük, hogy a hasonló célú mezőgazdasági tanfolya­moknak mindig ilyen szép számmal lesznek hallgatói. (K. G.) Tű *vész a Mátrav.déki Fémmű veknél Vasárnap délután fél három­kor tűzlángok csaptak fel a Mátrai Fémművek tubusüze­mében. Riasztották az őrséget, a helyi tűzoltókat, majd a helyszínre érkeztek a környék­beli tűzoltók is. Estére sikerült a tűzet elohani. Emberéletben nem esett kár, az anyagi vesz­teség jelentékeny. A tüzeset keis.kezesének és I a kár megállapításának tiszta- I zására folynak a vizsgálatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom