Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

4 HEPŰJSAg 1962. március 31., szombat íiinmf Kiváló állatgondozó Felmegyek a miniszterhez Bencze István, a tarnazsadá- Uyi Egyetértés Termelőszövet­kezet kiváló állatgondozója. Az elmúlt évben is 993 munkaegy­séget teljesített, 53 éves létére. Három éve dolgozik a tsz-ben, és 12—16 tehenet gondoz, pél­damutatóan. — A HEVES MEGYEI Ta­nács péntek délelőtt tárgyal­ta megyénk 1962. évi és má­sodik ötéves helyi iparpoliti­kai terveit. A napirend elő­adója Ivády József vb-elnök- helycttes volt. — A KISKÖREI termelőszö­vetkezetek ezen a héten kezd­tek hozzá a tavaszi árpa veté­séhez. Már hatvanöt holdat el is vetettek, tegnap pedig 15 holdon juttatták a magot a földbe. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya Vállalatnál csütör­tök délután tartotta tanács­kozását a műszaki klub. Itt tárgyalták meg a Nehézipari Minisztérium, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és a Körzeti Bányaműszaki Felügyelőség által tartott biz­tonsági ellenőrzések eredmé­nyeit és a szükséges intézke­déseket. — ÁPRILIS harmadikén, dél­előtt 9 órai kezdettel Egerben, a megyei tanács nagytanács- termében fásítási ankétot ren­deznek. Az ankéton a megye fásításban kitűnt községeinek, termelőszövetkezeteinek képvi­selői, és e munkában élenjáró dolgozók vesznek részt. — MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel tartja az Egri Vas­es Fémipari Ktsz évi mérleg- záró közgyűlését. A szövetke­zet vezetősége és főkönyve­lője beszámol az 1961. évi eredményekről, a munkavé­delmi és szociális bizottság terjeszti elő jelentését és a tagság megvitatja az idei fel­adatokat. Sajnos, jó néhány hetet kés­ve érkezett hozzánk ez az új magyar film, s oly sokat hal­lottunk, olvastunk róla, hogy csaknem régi ismerősként üd­vözöltük a sok humorral, élet­igazsággal átszőtt történetet. Persze, más oka is van az is­meretségnek, elsősorban az, hogy Balogh Bódog itt élt és ma is itt él közöttünk, mi sze­retjük őt minden furfangjával, virtuskodásnak beillő „függet­lenségi” törekvéseivel együtt. És a film alkotói — az írók, Gálabárdi Zoltán és Markos József, s a rendes» Bán Fri­gyes — is szerették hősüket. Szerették, de már nem tisztel­ték. Ebből a reális igazságból táplálkozik a film meséje, s ehhez a valóhoz igazodnak a vígjátéki szituációk is. Balogh Bódog, a kívülmaradt egyéni, nem tekintély már a faluban, s így a néhány évvel ezelőtti drámák ingadozó paraszti hő­séből minden hájjal megkent, ravaszkodó vígjátéki figura lett. Ezt az igazságot mondja el szatirikus formában, túlnyo­mórészt szellemesen és irodal­mi igénnyel a Felmegyek a miniszterhez című új magyar film. Egy-két évvel ezelőtt még vitatott volt; lehet-e, szabad-e ábrázolni vígjátéki eszközök­kel a falu átalakulását, a ter­melőszövetkezeti mozgalmat^ a belépni, vagy nem lépni nagy kérdését. E film bizonyíték rá, lehet, sőt kell is, persze kellő hozzáértéssel és mértéktartás­sal. Arról szól a film, hogy Ba­logh Bódog, ez a jóeszű, de ravasz parasztember, inkább halottnak teteti magát, csak­hogy kívül maradhasson a szö­vetkezeten. Ő egyedül a falu­ban. Csakhát éppen ez a baj, mivel hogy a szövetkezet a Uj magyar Síim szazszazalék nevet kapta, s ez a szám eggyel hibádzik. így vélik a vezetők, akik minden jót és rosszat elkövetnek, hogy az utolsó százalékot is beagitálják a téeszbe. Egy nagyszerű dramaturgiai fogás­sal még az élenjáró szövetke­zetek országos tanácskozására is feljuttatják Balogh Bódo­got, sőt ott — mint tsz-tag — fel is szólal, s még egy pe­csétes írást is szerez a mi­nisztertől, miszerint aki akar, az ki is maradhat a tsz-ből. (Egyébként ezek a parlamenti részek a film legfrapánsabb jelenetei.) Ma már megmoso­lyogjuk, kinevetjük Balogh okoskodását, fondorlatait, de derülünk a vonalaskodó falu­si vezetőkön, a kitüntetésre számító instruktorokon is, akiknek csak a statisztika mi­att fontos a belépés, s hangot váltanak, amikor a miniszter­től megtudják, hogy egy em­ber nem százalék, töredék csu­pán, amit el is lehet hagyni. De Balogh Bódog nem azért csökönyös ember, hogy bele­nyugodjon a döntésbe: hiába akar belépni, nincs már rá szükség, nevetségessé vált, el­játszotta tekintélyét. Felmegy ő a miniszterhez másodszor is, s megszerzi az írást, mert jól ismeri a törvényt; nemcsak a kívülmaradáshoz van joga, hanem a belépéshez is. Jól megszerkesztett, újszerű, szórakoztató filmet láttunk. A rendezőnek,’ s Szécsényi Fe­renc operatőrnek sikerült mai hangulatú, magyar falut elénk varázsolni, a jeleneteknek van levegője, atmoszférája és jó ritmusa a pergő képeknek. Ez alól kivétel csupán a bárje­lenet. Külön elismerést érde­melnek a parlamenti és a nagygyűlési részletek. Dicsérni kell az úgynevezett bemondá­sokat is, amelyek természetes­nek hatottak a filmben, s az alkotók témaismeretéről ta­núskodtak. A szereplők közül elsőnek Balogh Bódog alakítóját, Pa­per Antalt kell említeni. Igazi, csavaros észjárású, makacs pá- rasztot állított elénk sok szín­nel, bő humorral, öniróniával. Nagyon tetszett Bánhídy La­jos falusi tréfamestere, Gázon Gyula öreg parasztja, Mádi Szabó Gábor tanácselnöke, Farkas Antal tűzoltója, és Tompa Sándor plébánosalakí­tása. Szirtes Ádám minisztere hibás szereposztás eredménye. Folyik a vita; vígjáték, vagy szatíra ez az új magyar film. örömmel üdvözöljük, ha víg­játék is csupán, de minden­esetre nagy lépés a mélyebbre hatoló, maró, filmszatíra felé. S nem utolsó szempont, hogy története, mondanivalója mai és igaz. Márkusz László * I * I 235 évvel ezelőtt, 1727. már­cius 31-én halt meg ISAAC NEWTON angol fizikus, a klasszikus fizika megalapozója. Munkássága a mechanika, az optika, a matematika és a csil­lagászat terén úttörő jelentő­ségű. A mozgás három, róla elnevezett törvényét 1687-ben a Philosophie naturális principia mathematica című művében tette közzé. 1666-ban kiszámí­totta a bolygók tömegét, meg­határozta mozgásuk törvényeit. 125 éve, 1837-ben e napon halt meg JOHN CONSTABLE angol festő. Realista meglátásé tájké­pein a természet fényei megfes­tésének űj módját alkalmazta. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon született KORNEJ CSUKOV- SZKIJ szovjet író és irodalomkritikus. Müvei közül kiemelked­nek ifjúsági regényei. Mint irodalomkritikusnak, Nyekraszov mű­vészetéről szóló müve és irodalomtörténeti tanulmányai jelentő­sek. 45 éve, 1917-ben e napon született KÁLLAI ÉVA (Szántó Mik­lósáé), a magyar munkásmozgalom mártírja. 20 éves korában kapcsolódott be a csepeli vasasok ifjúsági szervezetének munká­jába, majd ennek vezetőjeként Ságvári Endrével dolgozott együtt. Amikor Ságvári illegalitásba kényszerült, ő lett az ifjúmunkás mozgalom országos vezetője, ezért 1942-ben letartóztatták. A fel- szabadulás után pártmunkás volt és 1950 óta a budapesti párt- bizottságon dolgozott. Az 1956-os ellenforradalomban szenvedett mártírhalált. 55 évvel ezelőtt, 1907. március 31-én nyílt meg az ifjúmunká­sok első országos értekezlete Budapesten. ISAAC NEWTON Ez évben befejezik az egei várban a gótikus palota helyreállítását EGEI VÖRÖS CSILLAG Felmegyek a miniszterhez EGRI BRODY Méreg GYÖNGYÖSI PÜSKEN Az őserdő urai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szilveszteri puncs HATVANI VÖRÖS CSILLAG A repülő 9-kor indul HATVANI KOSSUTH Az énekesnő hazatér HEVES Az ígéret földje FÜZESABONY Egy katona; meg egy fél PÉTERVÁSARA Milliók keringő) e mmmntrni — műsora Egerben este 7 órakor: BAL A SAVOYBAN (Szelvénybérlet) Pélyen este 7 órakor: Gyertyafénykeringő Kaiban este 7 órakor; Egy pohár víz A Műemléki Felügyelőség egri építésvezetőségét új he­lyen találjuk. Fux Nándort, a műemléképítés vezetőjét kér­jük meg, hogy tájékoztasson bennünket az ez évi építési programról. — Most éppen az 1332-ben már állott mátraverebélyi góti­kus barokk-templom helyreál­lítási munkálatairól beszélge­tünk munkatársaimmal, és a Párádon megóvandó népi mű­emlékekről. — Egerben várhatók-e ez évre újabb feltárási munkák? — 1962-ben befejezzük a várbeli gótikus palota restau­1 rálását. Hozza kell tennem, | hogy ez azon is múlik, hogy a I folyamatban levő gépészeti' I tervezések mikor kerülnek ki- ' vitelezésre. Olyan értesülése- j ink vannak, hogy májusban | megkezdik a közművesítést. Az épületre minden nyüás- | záró szerkezet megérkezett, és | nagyobbrészt azokat már be is ! helyeztük. Jelenleg belső va- j kolási munkálatokat végzünk, j Téli létszámmal, mindössze ! húszonnégy fővel dolgozunk. Mint érdekességet említem, a Tömlöc-bástyánál egy folyosót találtunk a palota alatt. Leg- J alább két méter vastagságú ; földréteget kell előbb eltávolí- tanunk, hogy megálllapítihas- I síik rendeltetését. — Miért költözött el régi he­lyéről az iroda? — Az iroda átköltöztetését az tette szükségessé, hogy a palota épületének nagyobb ki­terjedésére utaló, néhány osz­lopmaradványra találtunk. Ezek mutatják az épület ere­deti, szélesebb kiterjedését. A régi iroda lebontásától remél­jük, hogy erre teljes bizonyos­ságot is nyerünk. Ez esetben megépül a palota hiányzó ré­sze is. Lehet, hogy az északi kapu emiatt arrébb tevődik (eredetileg nem is lehetett ezen a helyen). Az ez évi munkálatokban sorra kerülnek: az épület lép­csőfeljáróinak kiképzése és a földszinti részek kialakítása, az ágyútermek lefedése és a Földbástya végleges elrende­zése, a Tömlöcbástya szintjé­nek süllyesztése. Itt még Lőré- sek is vannak a földben. Sor kerül még a Setétkapu és az északi irányban húzódó várfal rendbehozására, illetve az ott már megkezdett munká­latok tovább folytatására, s szó van a Szentélybástya mun­kálatainak megkezdéséről is. Ezenkívül persze, még sók-sok terv van a feltárási munkála­tokkal kapcsolatban, amelyek majd (kivitelezésre kerülnek. Reméljük, még sok meglepe­tést tartogatnak számunkra az újabb feltárások. Mi is ezt reméljük, s szeret­nénk, ha már mennél többet,; mennél több újat láthatnának az egri várat felkereső turis­ták. O. M. I éget ért a selypi munkásakadémia első évfolyama Az 1961—62. népművelési év­ben a Selypi Cukorgyár üzemi bizottsága élelmiszeripari mun­kásakadémiát indított. Az aka­démia tizenhat előadásból állt. Az előadások tematikáját az üzem terveinek segítése, az ál­talános világnézeti nevelés, a pedagógiai átgondoltság jelle­mezte. Az előadások során a hallga­tóság megismerkedett a cukor- gyártás technológiájával, va­lamint irodalmi és vallástörté­neti kérdésekkel. Az előadáso­kat mindvégig 45 főnyi közön­ség hallgatta végig. A munkásakadémia I. évfo­lyama befejeződött, s igen ered­ményesnek mondható. A hall­gatók az előadások mellett ta­pasztalatcseréken is részt vet­tek. Egy alkalommal közösen megtekintették a Mátravidéki Erőművet. A munkásakadémia záróaktusaként a cukorgyári üzemi bizottság budapesti ki­rándulásra vitte a hallgatókat és az előadókat. A kirándulók Budapesten megtekintették a csokoládé- gyárat. ahol megismerkedtek a „testvérvállalat” munkásainak életével és kulturális tevé­kenységével. Ellátogattak a Parlamentbe is. Este pedig a Fővárosi Operettszínházban megtekintették Offenbach Ban­diták című nagyoperettjét. A sikeres első évfolyam biz­tosíték arra, hogy a második évfolyamot is hasonló érdeklő­déssel és lelkesedéssel hallgat­ják végig a munkásakadémia hallgatói. Taksás Imre Halvan város anyakönyvéből Születtek: Sashalmi Marianna, Tóth Éva, Nagy Mária, Kovács Éva, Nagy Mária, Kovács Éva, Lakatos Zsuzsanna Mária, Tóth József, Molnár János, Kovács László. Házasságot kötöttek: Orosz Ist­ván—Kosa Erzsébet Veronika, Nagy László—Leták Teréz Veroni­ka. Meghaltak: Kindtner Fercncné (Csizmadia Ilona), Kovács József, Dávid Lászlóné (Dudola Erzsébet), özv. Pröstl Károlyné (Sallai Erzsé­bet), Kőmives Istvánné (Zsigri Ro­zália), Kovács Istvánné (Szálkái Ilona), Szabados Ferenc, özv. Nagy Józsefné (Kaszás Erzsébet), Pallag János, Mocsár József. — Valami történni fog ma. — Mi az, Gütig — mosolyo- dott el ismét a gépmester —, talán levelet kaptál a táborpa­rancsnoktól? Lehajolt, úgy veregette vá­lón a törpét. Különös pár volt ez a két ember. Leo Krebs hét esztendeje járt táborról tábor­ra. Járt? Vitték! De a járni ige valahogyan polgárjogot nyert szörnyű kalandjaival kapcso­latban, mert magáról mindig tiiBiiBiisiiBUBiiafiBiiattE iiTiauaiia.iiiiiiiaiiii:«urnái.» párttag volt, valami bizalmi­féle tisztséget viselt a szak- szervezetben is, de komoly szerep sohasem jutott rá. A he­lyettese jelentette fel harminc­négyben. Együtt voltak szociál­demokraták, de abból gyorsan újsütetű barnainges lett. Krebs elvitetésével egyszerre szaba­dult meg a kellemetlen szem­tanútól, s a gépmestertől, aki­nek helyére pályázott. Az első évben Krebs papírt organizált, meg ceruzát szerzett vala­honnan, bead­ványt szerkesz­tett kegye­lemért, igaz­ságért fohász­kodott. Azután három tábort járt végig és mire Sachsen- hausenba érke­zett, már pon­tosan tudta, hol a helye a náci államgépezet szörnyű fogas­kerekei között. Es Gütig? Ha kérdezték, miért került a szögesdrótok mögé, a vállát vonogatta. A fecsegő emberke néma lett, vagy az a megfoghatatlan ősi fájdalom ült ki fagyott mosoly formájá­ban szája szegletére. Üj jöve­vény volt, egy éve sem múlt, hogy belökték a tábor kapu­ján. Egyedül jött, nem transz­porttal. (WoLyHitj.uk) csak harmadik személyben be­szélt, mint a pokoljáróról. Ha igaz a régi bölcsesség, hogy az ellentétek vonzzák egy­mást, alighanem nehezen talál­hattak volna rá a két ember­nél kifejezőbb példát. Krebs szelíd, gesztenyebarna haja fa- kulóban volt, de ez a hét évi rettenet sem- törhette meg. An­nak idején szociáldemokrata Ök nem kerültek életveszély­be. Abban éltek. Megszokták a múlandóság gondolatát, a fe­nyegető veszély tudatát, aho­gyan trópusi vidékeken az esős évszakon át monoton kopogó záport. Ha egyáltalán valami­kor is meg lehet szokni... És akinek létformája az életve­szély, az megérzi a vihart, mi­előtt akár szellő kerekedett volna. — Valami lóg a levegőben — mondogatta Gütig, az apró ter­metű cirkuszi bohóc, a nagy­darab Leo Krebsnek. — Ér­zem, valami lóg a levegőben. — Jóslással nehezen keres­néd meg a kenyeredet, Gütig — nevetett az „óriás csecsemő­nek” becézett gépmester —, ha annyi nappal rövidülne meg a háború, ahányszor te éreztél már valamit a levegőben, ak­kor régesrég a békét ünnepel­nénk. Szótlanul mentek tovább né­hány lépést az Appelplatz ol­dalán, azután Gütig újra rá- kezdte: akció. És engedje meg, hogy el­sőnek gratuláljak hozzá: bevo­nult a történelembe. Vannak gyermekei? — Természetesen. Két fiam van — a százados szinte bo- csánatkérőleg egészítette ki sa­ját magát —csak 1939-ben nősültem. — Nos, a fiai az iskolában már az Operation Bemhardról fognak olvasni tankönyvükben. Kruger elmosolyodott, 'vagy inkább torz vigyor jelent meg arcán és távozott. Schellenberg egyet kattintott a naptárán. Az idő engedelmesen ugrott 1942. május 11-ére. IV. A 19-ES BARAKKBAN Aki nem lát — annak éle­sebb a hallása. Akinek füle nem tudja befogadni a világ zaját és zörejeit, szemével, ke­zével tapintja le a szavakat a szájakról. Az életveszélybe ke­rülő agyában, szivében, ide­geiben megsokszorozódik az életösztön és kifinomul az élet- művészet. 18. — A listán pontosan feltün- : tettem. Schellenberg félhangosan ol- i Vasta: — Az ötven főnyi őrség, ez rendben van, de a személyzeti i csoport; külön-külön válogassa ; ki őket. A könyveket a berni és a stockholmi nagykövetség elintézi. Az írásbeli felhatal­mazást még ma megkapja. A wareni papírgyár rendelkezé­sére áll és értesítem a vegyi- anyag-kormánybiztost is, hogy , minden kívánságát teljesítse. Ha még bármi egyébre szük­sége lenne, feljegyzését várom. A lényeg: gyors és pontos ínunka. Kruger bólintott. — És még valamit, százados. Gondolom, amit mondok, örö­met okoz önnek — fűzte a sza­vakat várakozásteljesen Schel- íenberg. — A Führer hozzájá­rult, hogy tevékenységünket ftz ön neve fémjelezze. Ézentúl tsak úgy beszélünk róla, mint Operation Bernhard, Bernhard-

Next

/
Oldalképek
Tartalom