Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
4 HEPŰJSAg 1962. március 31., szombat íiinmf Kiváló állatgondozó Felmegyek a miniszterhez Bencze István, a tarnazsadá- Uyi Egyetértés Termelőszövetkezet kiváló állatgondozója. Az elmúlt évben is 993 munkaegységet teljesített, 53 éves létére. Három éve dolgozik a tsz-ben, és 12—16 tehenet gondoz, példamutatóan. — A HEVES MEGYEI Tanács péntek délelőtt tárgyalta megyénk 1962. évi és második ötéves helyi iparpolitikai terveit. A napirend előadója Ivády József vb-elnök- helycttes volt. — A KISKÖREI termelőszövetkezetek ezen a héten kezdtek hozzá a tavaszi árpa vetéséhez. Már hatvanöt holdat el is vetettek, tegnap pedig 15 holdon juttatták a magot a földbe. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya Vállalatnál csütörtök délután tartotta tanácskozását a műszaki klub. Itt tárgyalták meg a Nehézipari Minisztérium, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és a Körzeti Bányaműszaki Felügyelőség által tartott biztonsági ellenőrzések eredményeit és a szükséges intézkedéseket. — ÁPRILIS harmadikén, délelőtt 9 órai kezdettel Egerben, a megyei tanács nagytanács- termében fásítási ankétot rendeznek. Az ankéton a megye fásításban kitűnt községeinek, termelőszövetkezeteinek képviselői, és e munkában élenjáró dolgozók vesznek részt. — MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel tartja az Egri Vases Fémipari Ktsz évi mérleg- záró közgyűlését. A szövetkezet vezetősége és főkönyvelője beszámol az 1961. évi eredményekről, a munkavédelmi és szociális bizottság terjeszti elő jelentését és a tagság megvitatja az idei feladatokat. Sajnos, jó néhány hetet késve érkezett hozzánk ez az új magyar film, s oly sokat hallottunk, olvastunk róla, hogy csaknem régi ismerősként üdvözöltük a sok humorral, életigazsággal átszőtt történetet. Persze, más oka is van az ismeretségnek, elsősorban az, hogy Balogh Bódog itt élt és ma is itt él közöttünk, mi szeretjük őt minden furfangjával, virtuskodásnak beillő „függetlenségi” törekvéseivel együtt. És a film alkotói — az írók, Gálabárdi Zoltán és Markos József, s a rendes» Bán Frigyes — is szerették hősüket. Szerették, de már nem tisztelték. Ebből a reális igazságból táplálkozik a film meséje, s ehhez a valóhoz igazodnak a vígjátéki szituációk is. Balogh Bódog, a kívülmaradt egyéni, nem tekintély már a faluban, s így a néhány évvel ezelőtti drámák ingadozó paraszti hőséből minden hájjal megkent, ravaszkodó vígjátéki figura lett. Ezt az igazságot mondja el szatirikus formában, túlnyomórészt szellemesen és irodalmi igénnyel a Felmegyek a miniszterhez című új magyar film. Egy-két évvel ezelőtt még vitatott volt; lehet-e, szabad-e ábrázolni vígjátéki eszközökkel a falu átalakulását, a termelőszövetkezeti mozgalmat^ a belépni, vagy nem lépni nagy kérdését. E film bizonyíték rá, lehet, sőt kell is, persze kellő hozzáértéssel és mértéktartással. Arról szól a film, hogy Balogh Bódog, ez a jóeszű, de ravasz parasztember, inkább halottnak teteti magát, csakhogy kívül maradhasson a szövetkezeten. Ő egyedül a faluban. Csakhát éppen ez a baj, mivel hogy a szövetkezet a Uj magyar Síim szazszazalék nevet kapta, s ez a szám eggyel hibádzik. így vélik a vezetők, akik minden jót és rosszat elkövetnek, hogy az utolsó százalékot is beagitálják a téeszbe. Egy nagyszerű dramaturgiai fogással még az élenjáró szövetkezetek országos tanácskozására is feljuttatják Balogh Bódogot, sőt ott — mint tsz-tag — fel is szólal, s még egy pecsétes írást is szerez a minisztertől, miszerint aki akar, az ki is maradhat a tsz-ből. (Egyébként ezek a parlamenti részek a film legfrapánsabb jelenetei.) Ma már megmosolyogjuk, kinevetjük Balogh okoskodását, fondorlatait, de derülünk a vonalaskodó falusi vezetőkön, a kitüntetésre számító instruktorokon is, akiknek csak a statisztika miatt fontos a belépés, s hangot váltanak, amikor a minisztertől megtudják, hogy egy ember nem százalék, töredék csupán, amit el is lehet hagyni. De Balogh Bódog nem azért csökönyös ember, hogy belenyugodjon a döntésbe: hiába akar belépni, nincs már rá szükség, nevetségessé vált, eljátszotta tekintélyét. Felmegy ő a miniszterhez másodszor is, s megszerzi az írást, mert jól ismeri a törvényt; nemcsak a kívülmaradáshoz van joga, hanem a belépéshez is. Jól megszerkesztett, újszerű, szórakoztató filmet láttunk. A rendezőnek,’ s Szécsényi Ferenc operatőrnek sikerült mai hangulatú, magyar falut elénk varázsolni, a jeleneteknek van levegője, atmoszférája és jó ritmusa a pergő képeknek. Ez alól kivétel csupán a bárjelenet. Külön elismerést érdemelnek a parlamenti és a nagygyűlési részletek. Dicsérni kell az úgynevezett bemondásokat is, amelyek természetesnek hatottak a filmben, s az alkotók témaismeretéről tanúskodtak. A szereplők közül elsőnek Balogh Bódog alakítóját, Paper Antalt kell említeni. Igazi, csavaros észjárású, makacs pá- rasztot állított elénk sok színnel, bő humorral, öniróniával. Nagyon tetszett Bánhídy Lajos falusi tréfamestere, Gázon Gyula öreg parasztja, Mádi Szabó Gábor tanácselnöke, Farkas Antal tűzoltója, és Tompa Sándor plébánosalakítása. Szirtes Ádám minisztere hibás szereposztás eredménye. Folyik a vita; vígjáték, vagy szatíra ez az új magyar film. örömmel üdvözöljük, ha vígjáték is csupán, de mindenesetre nagy lépés a mélyebbre hatoló, maró, filmszatíra felé. S nem utolsó szempont, hogy története, mondanivalója mai és igaz. Márkusz László * I * I 235 évvel ezelőtt, 1727. március 31-én halt meg ISAAC NEWTON angol fizikus, a klasszikus fizika megalapozója. Munkássága a mechanika, az optika, a matematika és a csillagászat terén úttörő jelentőségű. A mozgás három, róla elnevezett törvényét 1687-ben a Philosophie naturális principia mathematica című művében tette közzé. 1666-ban kiszámította a bolygók tömegét, meghatározta mozgásuk törvényeit. 125 éve, 1837-ben e napon halt meg JOHN CONSTABLE angol festő. Realista meglátásé tájképein a természet fényei megfestésének űj módját alkalmazta. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon született KORNEJ CSUKOV- SZKIJ szovjet író és irodalomkritikus. Müvei közül kiemelkednek ifjúsági regényei. Mint irodalomkritikusnak, Nyekraszov művészetéről szóló müve és irodalomtörténeti tanulmányai jelentősek. 45 éve, 1917-ben e napon született KÁLLAI ÉVA (Szántó Miklósáé), a magyar munkásmozgalom mártírja. 20 éves korában kapcsolódott be a csepeli vasasok ifjúsági szervezetének munkájába, majd ennek vezetőjeként Ságvári Endrével dolgozott együtt. Amikor Ságvári illegalitásba kényszerült, ő lett az ifjúmunkás mozgalom országos vezetője, ezért 1942-ben letartóztatták. A fel- szabadulás után pártmunkás volt és 1950 óta a budapesti párt- bizottságon dolgozott. Az 1956-os ellenforradalomban szenvedett mártírhalált. 55 évvel ezelőtt, 1907. március 31-én nyílt meg az ifjúmunkások első országos értekezlete Budapesten. ISAAC NEWTON Ez évben befejezik az egei várban a gótikus palota helyreállítását EGEI VÖRÖS CSILLAG Felmegyek a miniszterhez EGRI BRODY Méreg GYÖNGYÖSI PÜSKEN Az őserdő urai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szilveszteri puncs HATVANI VÖRÖS CSILLAG A repülő 9-kor indul HATVANI KOSSUTH Az énekesnő hazatér HEVES Az ígéret földje FÜZESABONY Egy katona; meg egy fél PÉTERVÁSARA Milliók keringő) e mmmntrni — műsora Egerben este 7 órakor: BAL A SAVOYBAN (Szelvénybérlet) Pélyen este 7 órakor: Gyertyafénykeringő Kaiban este 7 órakor; Egy pohár víz A Műemléki Felügyelőség egri építésvezetőségét új helyen találjuk. Fux Nándort, a műemléképítés vezetőjét kérjük meg, hogy tájékoztasson bennünket az ez évi építési programról. — Most éppen az 1332-ben már állott mátraverebélyi gótikus barokk-templom helyreállítási munkálatairól beszélgetünk munkatársaimmal, és a Párádon megóvandó népi műemlékekről. — Egerben várhatók-e ez évre újabb feltárási munkák? — 1962-ben befejezzük a várbeli gótikus palota restau1 rálását. Hozza kell tennem, | hogy ez azon is múlik, hogy a I folyamatban levő gépészeti' I tervezések mikor kerülnek ki- ' vitelezésre. Olyan értesülése- j ink vannak, hogy májusban | megkezdik a közművesítést. Az épületre minden nyüás- | záró szerkezet megérkezett, és | nagyobbrészt azokat már be is ! helyeztük. Jelenleg belső va- j kolási munkálatokat végzünk, j Téli létszámmal, mindössze ! húszonnégy fővel dolgozunk. Mint érdekességet említem, a Tömlöc-bástyánál egy folyosót találtunk a palota alatt. Leg- J alább két méter vastagságú ; földréteget kell előbb eltávolí- tanunk, hogy megálllapítihas- I síik rendeltetését. — Miért költözött el régi helyéről az iroda? — Az iroda átköltöztetését az tette szükségessé, hogy a palota épületének nagyobb kiterjedésére utaló, néhány oszlopmaradványra találtunk. Ezek mutatják az épület eredeti, szélesebb kiterjedését. A régi iroda lebontásától reméljük, hogy erre teljes bizonyosságot is nyerünk. Ez esetben megépül a palota hiányzó része is. Lehet, hogy az északi kapu emiatt arrébb tevődik (eredetileg nem is lehetett ezen a helyen). Az ez évi munkálatokban sorra kerülnek: az épület lépcsőfeljáróinak kiképzése és a földszinti részek kialakítása, az ágyútermek lefedése és a Földbástya végleges elrendezése, a Tömlöcbástya szintjének süllyesztése. Itt még Lőré- sek is vannak a földben. Sor kerül még a Setétkapu és az északi irányban húzódó várfal rendbehozására, illetve az ott már megkezdett munkálatok tovább folytatására, s szó van a Szentélybástya munkálatainak megkezdéséről is. Ezenkívül persze, még sók-sok terv van a feltárási munkálatokkal kapcsolatban, amelyek majd (kivitelezésre kerülnek. Reméljük, még sok meglepetést tartogatnak számunkra az újabb feltárások. Mi is ezt reméljük, s szeretnénk, ha már mennél többet,; mennél több újat láthatnának az egri várat felkereső turisták. O. M. I éget ért a selypi munkásakadémia első évfolyama Az 1961—62. népművelési évben a Selypi Cukorgyár üzemi bizottsága élelmiszeripari munkásakadémiát indított. Az akadémia tizenhat előadásból állt. Az előadások tematikáját az üzem terveinek segítése, az általános világnézeti nevelés, a pedagógiai átgondoltság jellemezte. Az előadások során a hallgatóság megismerkedett a cukor- gyártás technológiájával, valamint irodalmi és vallástörténeti kérdésekkel. Az előadásokat mindvégig 45 főnyi közönség hallgatta végig. A munkásakadémia I. évfolyama befejeződött, s igen eredményesnek mondható. A hallgatók az előadások mellett tapasztalatcseréken is részt vettek. Egy alkalommal közösen megtekintették a Mátravidéki Erőművet. A munkásakadémia záróaktusaként a cukorgyári üzemi bizottság budapesti kirándulásra vitte a hallgatókat és az előadókat. A kirándulók Budapesten megtekintették a csokoládé- gyárat. ahol megismerkedtek a „testvérvállalat” munkásainak életével és kulturális tevékenységével. Ellátogattak a Parlamentbe is. Este pedig a Fővárosi Operettszínházban megtekintették Offenbach Banditák című nagyoperettjét. A sikeres első évfolyam biztosíték arra, hogy a második évfolyamot is hasonló érdeklődéssel és lelkesedéssel hallgatják végig a munkásakadémia hallgatói. Taksás Imre Halvan város anyakönyvéből Születtek: Sashalmi Marianna, Tóth Éva, Nagy Mária, Kovács Éva, Nagy Mária, Kovács Éva, Lakatos Zsuzsanna Mária, Tóth József, Molnár János, Kovács László. Házasságot kötöttek: Orosz István—Kosa Erzsébet Veronika, Nagy László—Leták Teréz Veronika. Meghaltak: Kindtner Fercncné (Csizmadia Ilona), Kovács József, Dávid Lászlóné (Dudola Erzsébet), özv. Pröstl Károlyné (Sallai Erzsébet), Kőmives Istvánné (Zsigri Rozália), Kovács Istvánné (Szálkái Ilona), Szabados Ferenc, özv. Nagy Józsefné (Kaszás Erzsébet), Pallag János, Mocsár József. — Valami történni fog ma. — Mi az, Gütig — mosolyo- dott el ismét a gépmester —, talán levelet kaptál a táborparancsnoktól? Lehajolt, úgy veregette válón a törpét. Különös pár volt ez a két ember. Leo Krebs hét esztendeje járt táborról táborra. Járt? Vitték! De a járni ige valahogyan polgárjogot nyert szörnyű kalandjaival kapcsolatban, mert magáról mindig tiiBiiBiisiiBUBiiafiBiiattE iiTiauaiia.iiiiiiiaiiii:«urnái.» párttag volt, valami bizalmiféle tisztséget viselt a szak- szervezetben is, de komoly szerep sohasem jutott rá. A helyettese jelentette fel harmincnégyben. Együtt voltak szociáldemokraták, de abból gyorsan újsütetű barnainges lett. Krebs elvitetésével egyszerre szabadult meg a kellemetlen szemtanútól, s a gépmestertől, akinek helyére pályázott. Az első évben Krebs papírt organizált, meg ceruzát szerzett valahonnan, beadványt szerkesztett kegyelemért, igazságért fohászkodott. Azután három tábort járt végig és mire Sachsen- hausenba érkezett, már pontosan tudta, hol a helye a náci államgépezet szörnyű fogaskerekei között. Es Gütig? Ha kérdezték, miért került a szögesdrótok mögé, a vállát vonogatta. A fecsegő emberke néma lett, vagy az a megfoghatatlan ősi fájdalom ült ki fagyott mosoly formájában szája szegletére. Üj jövevény volt, egy éve sem múlt, hogy belökték a tábor kapuján. Egyedül jött, nem transzporttal. (WoLyHitj.uk) csak harmadik személyben beszélt, mint a pokoljáróról. Ha igaz a régi bölcsesség, hogy az ellentétek vonzzák egymást, alighanem nehezen találhattak volna rá a két embernél kifejezőbb példát. Krebs szelíd, gesztenyebarna haja fa- kulóban volt, de ez a hét évi rettenet sem- törhette meg. Annak idején szociáldemokrata Ök nem kerültek életveszélybe. Abban éltek. Megszokták a múlandóság gondolatát, a fenyegető veszély tudatát, ahogyan trópusi vidékeken az esős évszakon át monoton kopogó záport. Ha egyáltalán valamikor is meg lehet szokni... És akinek létformája az életveszély, az megérzi a vihart, mielőtt akár szellő kerekedett volna. — Valami lóg a levegőben — mondogatta Gütig, az apró termetű cirkuszi bohóc, a nagydarab Leo Krebsnek. — Érzem, valami lóg a levegőben. — Jóslással nehezen keresnéd meg a kenyeredet, Gütig — nevetett az „óriás csecsemőnek” becézett gépmester —, ha annyi nappal rövidülne meg a háború, ahányszor te éreztél már valamit a levegőben, akkor régesrég a békét ünnepelnénk. Szótlanul mentek tovább néhány lépést az Appelplatz oldalán, azután Gütig újra rá- kezdte: akció. És engedje meg, hogy elsőnek gratuláljak hozzá: bevonult a történelembe. Vannak gyermekei? — Természetesen. Két fiam van — a százados szinte bo- csánatkérőleg egészítette ki saját magát —csak 1939-ben nősültem. — Nos, a fiai az iskolában már az Operation Bemhardról fognak olvasni tankönyvükben. Kruger elmosolyodott, 'vagy inkább torz vigyor jelent meg arcán és távozott. Schellenberg egyet kattintott a naptárán. Az idő engedelmesen ugrott 1942. május 11-ére. IV. A 19-ES BARAKKBAN Aki nem lát — annak élesebb a hallása. Akinek füle nem tudja befogadni a világ zaját és zörejeit, szemével, kezével tapintja le a szavakat a szájakról. Az életveszélybe kerülő agyában, szivében, idegeiben megsokszorozódik az életösztön és kifinomul az élet- művészet. 18. — A listán pontosan feltün- : tettem. Schellenberg félhangosan ol- i Vasta: — Az ötven főnyi őrség, ez rendben van, de a személyzeti i csoport; külön-külön válogassa ; ki őket. A könyveket a berni és a stockholmi nagykövetség elintézi. Az írásbeli felhatalmazást még ma megkapja. A wareni papírgyár rendelkezésére áll és értesítem a vegyi- anyag-kormánybiztost is, hogy , minden kívánságát teljesítse. Ha még bármi egyébre szüksége lenne, feljegyzését várom. A lényeg: gyors és pontos ínunka. Kruger bólintott. — És még valamit, százados. Gondolom, amit mondok, örömet okoz önnek — fűzte a szavakat várakozásteljesen Schel- íenberg. — A Führer hozzájárult, hogy tevékenységünket ftz ön neve fémjelezze. Ézentúl tsak úgy beszélünk róla, mint Operation Bernhard, Bernhard-