Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
* A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Feladataink az V. megyei küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásában faluban észrevételeiket nem tudatják a szövetkezet vezetőségével, és így az ott mutatkozó hiányosságokról nem szereznek tudomást az illetékesek. Szükséges tehát, hogy a szövetkezeti tagok segítsék elő a szövetkezet jobb munkáját, és járuljanak hozzá a vagyonvédelem megszilárdításálhoz. A költséggazdálkodás területén számottevő megtakarítások születtek a múlt évben. Megyénk kezdeményezésére országos szintű versenyek indultak a saját erőből való gazdálkodás megteremtésére. A versenyfelhívásnak földművesszövetkezeteink többségükben eleget is tettek, és ma már jó részük elérte a kitűzött célt. A jó helyezés megtartása azonban csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodás .minden területén a költségeket tovább csökkentik. Az eddigieknél hatékonyabban kell végrehajtani a takarékossági célkitűzéseket. A gazdálkodási fegyelem és a vagyonvédelmi munka megjavítása megkívánja a dolgozók általános és szakmai képzettségének növelését. Már az elmúlt időkben is tanfolyamokon, esti iskolákon lehetővé tettük, hogy a szövetkezeti dolgozók növeljék képzettségüket és minél többen sajátítsák el a munkakörükhöz szükséges képesítéseket. A megyei küldöttgyűlés ■rs- felhívásában bizalmát fejezte ld a földművesszövetkezeti tagok választott szervei iránt. Felhívta a dolgozókat és a választott vezetőségi tagokat, hogy a jövőben áldozatkészen végezzék munkájukat, tevékenykedjenek a második ötéves népgazdasági tervből a földművesszövetkezeti mozgalomra háruló feladatok sikeres végrehajtásában. Szabó Lajos Ma jelent meg utoljára a földművesszövetkezeti híradó A MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályának szerkesztésében hetenként — szombati napon — megjelenő földműves- szövetkezeti híradó ma jelent meg utoljára. Az elkövetkezendő Időkben nemcsak hetenként egy napon, hanem folyamatosan, az újság hasábjain rendszeresen tudósítjuk már megyénk dolgozóit a földművesszövetkezetekben folyó eseményekről. Az elmúlt négy év alatt igyekeztünk rendszeres anyagot közölni földművesszövetkezeteink életéből és az ott történő eseményekről. Mivel a híradó csak a bét utolsó napján jelenhetett meg, így olvasóinkat egyes esetekben csak későn tudósíthattuk egy-egy érdekesebb és mindenkit érdeklő szövetkezeti eseményről. Kérjük tudósítóinkat, hogy a jövőben cikkeiket, tudósításaikat továbbra Is küldjék el a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályára, hogy azt az újságban felhasználhassuk. SZERKESZTŐSÉG Alapító tagok találkozója Nemrégiben a makiári földművesszövetkezet vezetősége találkozóra hívta össze alapító és az igazgatóság újonnan megválasztott tagjait. Céljuk az volt, hogy megvitassák a földművesszövetkezet fejlődését és a régi tagok kellően tájékozódva legyenek az eddig elért eredményekről. A földművesszövetkezet elnöke meleg hangon üdvözölte a megjelent 22 alapító és igazgatósági tagokat. Ismertette, hogy a* elmúlt 4 év alatt milyen fejlődést értek el. Különösen a hálózatbővítésnél vannak eredmények, mivel a lakosság régi vágyát teljesítették. A múlt évben valamennyi egységüket korszerűsítették, modern boltokat létesítettek. Az állami támogatás mellett, mintegy 170 ezer forinttal járultak hozzá a korszerűsítésekhez. A tagszervezésben is szép eredményeket értek el. Jelenleg a szövetkezetnek 960 tagja van. Az elnök hangsúlyozta, hogy a részjegyalapjuk is jelentősen emelkedett, ma már meghaladja a 78 ezer forintot. A földművesszövetkezet gazdaságos és jó munkája elősegítette a saját vagyon növekedését, ez ma már 670 ezer forint. A beszámoló után az alapitó tagok szólaltak fel. Gulyás József elmondotta, hogy 1946-ban 20-an rakták le a földművesszövetkezet alapjait. Száz forint részjeggyel kezdték meg a működést q földművesszövetkezetben, mely a régi Hangya- szövetkezetből alakult meg. Az első lépések nagyon nehezek voltak, hiszen sem anyagi eszköz, sem épület nem állt rendelkezésükre. Szűcs József elmondotta, hogy jóleső érzés látni, menynyire megbecsülik az alapitó tagokat, és a vezetők nemcsak az áruellátásra, a szövetkezet fejlődésére gondolnak, hanem a régi alapító tagokra is. A továbbiakban arról a fejlődésről beszélt, amit az eltelt 16 év alatt községükben elértek. Egyre inkább megszűnnek azok a hiányosságok, amik korábban fennálltak. A barátságos légközben lefolyt eszmecserét a földművesszövetkezet elnökének összefoglalójával zárták le, aki befejezésül köszönetét mondott az alapitó tagoknak a földművesszövetkezet megalapításában és annak fejlesztésében végzett munkájukért. Mesögrasdasátri tanácsadó A tavaszi vetőmagesá vázasról Kalászos vetésterületeinken évről évre megjelennek, és súlyos károkat okoznak a üszögbetegségek. Egyes járványos években ez a kártétel súlyos méreteket ölt. Két legfontosabb kenyér- és takarmúnytermő kalászosunkat, a búzát és árpát kétféle üszögbetegség károsíthatja: a porüszög, és a fedett üszög. Tekintve, hogy a porüszög elleni védekezés a melegvizes csávázási eljárás a gyakorlatban nem terjedt el bonyolultsága miatt, tárgyalásától eltekintünk. Tanácskoztak a pétervásári járás földművesszövetkezeti boltvezetői 72 földművesszövetkezoti bolt — 47 Italbolt ós kisvendéglő 113 millió forintos forgalom — Hiánycikkek Vasárnap tanácskoztak a pétervásári járás földművesszövetkezeti boltvezetői, italbolt- és kisvendéglő-vezetői a járási kultúrotthon ban. Farkas József, az FJK elnöke üdvözölte a megjelent boltvezetőket, a MÉSZÖV és a járási tanács képviselőit, majd Zahar Gábor kereskedelmi felügyelő ismertette az elmúlt év eredményeit, elemezte a földművesszövetkezeti kereskedelmi hálózat munkáját, hiányosságait. — Járásunk községeiben a lakosság áruellátása csaknem teljes egészeben a földműves- szövetkezetekre hárul. A földművesszövetkezeti hálózat — amint ezt hosszú évek tapasztalata is igazolta — alkalmas is a feladat ellátásra. A járás 72 boltjában és 47 vendéglátó- ipari üzemegységében — ha nincs fennakadás az áruellátásban — kellő választékban találják meg a vásárlók azt, amit keresnek — mondotta, majd arról beszélt, hogy a földművesszövetkezet állandóan fejleszti, korszerűsíti üzlet- hálózatát, évről évre új boltok, üzemegységek épülnek. , Zahar Gábor az eredmények Ismertetése után foglalkozott azzal a problémával, hogy mi az oka annak, hogy sok helyütt fennakadás van a folyamatos áruellátásban. Néhány Boltban nem találhatók azok a cikekk, amelyeket nagyon keresnek a vásárlók, s amelyeket bőségesen szállít a nagykereskedelem is. Ez egyébként nemcsak a lakosság jó ellátását teszi lehetetlené, hanem a tervteljesítést is. Több boltvezető nem gondoskodik az árukészlet állandó felfrissítéséről, nem vezet pontos kimutatásokat arról, hogy nút keresnek leginkább a vevők, nem végez tervszerű, rendszeres piackutatást. A pétervásári földművesszövetkezet ruházati boltjában például az egyik ellenőrzés 24 olyan cikket n^rn talált sem a raktárban, sem a polcokon, amelyeket a vevők nap mint nap keresnek. De nagyon sok árucikk hiányzik a járás vegyesboltjaiból is, amelyeket szintén hiába keres a vevő. Elenyésző a választék a bodonyi és a bátort boltban, s nagyon sok vasmű- szaki cikk hiányzik a mátra- derecskei vegyesboltból. Kirívó példaként említette a bükkszentmártoni vegyesboltot, ahol az ellenőrzés alkalmával egyetlenegy rádió volt csak az üzletben. — Ilyen felületes munkával, a lakosság érdekeinek semmibe vevé- sével nem lehet jó eredményeket elérni — mondotta, majd hozzátette: Ez az oka annak is, hogy a legtöbb boltnál nem folyamatos a tervteljesítés. Zahar Gábor beszélt az árupropagandáról is. — A járási központ nagyon fontosnak tartja, hogy a boltok kirakata, s belső elrendezése ízléses legyen, az áruk önmagukért beszéljenek. De emellett helyes, ha a boltvezetők nem mondanak le a különböző rendezvények tartásáról, nem sajnálják a fáradságot és elmennek a vásárokra, s a hangos bemondón is hirdetik a friss árukat. Különösen a textilüzleteknek vannak nagy lehetőségei: hiszen divatbemutatót bármikor rendezhetnek a boltvezetők, s erre szívesen elmennek a község lakói. A beszámoló foglalkozott a boltvezetők felelősségével, felhívta figyelmüket a fokozott vagyonvédelemre. A kőüszög, vagy fedett üszög spórák útján terjed. Az üszögspóra a vetőmag felületére tapadva, a vetőmaggal együtt kerül a talajba. Ott kicsírázik, behatol a gabona gyökérnyakán kereszti a szárba, s eljut a kalászokba is. Ezt a jelenséget csírafertőzésnek nevezzük. A kalászban fertőzd a kialakult gabonaszemeket, amely duz- zadtabb a rendesnél, sötétebb, szürkésbarna színű. Az ilyen szemet puffancsnak is nevezzük. Csépléskor a puffancsok széttöredeznek, a szabaddá váló spóratömeg fertőzi az egészséges szemeket. A védekezés: lemosni a vetőmag felületére tapadt spórákat, méreganyaggal érintkeztetni, hogy hatására elpusztuljanak. A kőüszög ellen alkalmazzuk a por és nedves csávázási. Por- csávázáskor 20 dekagramm Ce- resan porcsávázószert adunk vetömagmázsánként. Előnyösebb a nedves csává- zás. Kis üzemekben jó hatással alkalmazták a Linhart-féle kosaras eljárást, de ez a módszer nagy gazdaságainkban, már nem alkalmazható. ' Előtérbe került egy gyors, és mégis hatásos csávázási eljárás kidolgozása, A magyar ta- lálmányú P. C. típusú csávázógép egyesíti a por- és ned- vescsávázás előnyeit. Gyors, félnedves esávázás végezhető el ezzel a géppel. Mázsánként három liter vízben oldott három százalékos (9 dekagramm/ mázsa), higanytartalmú csávázóanyagot juttat a vetőmag te- lületére, ami elegendő ahhoz, hogy az üszögspórákat elpusztítsa. Másik növényünk a kukorica, amelynek vetőrnagelőkészité. sével hasonlóan foglalkoznunk kell. A kukoricát különböző gombabetegségsk, és állati kár. tevők veszélyeztetik, és ezek ellen a védekezés egyik lehetősége: a vetőmagcsávázás. A kukorica száraz korhadért okozó gombabetegség ellen T. M. T. D. —hatóanyag tartalmú szerekkel kell vetömagcsá- vázást végeznünk. A kukorica Igen veszedelmes állati kártevője a drótfá- reg. Éppen ezért még a gyenge drótféreg fertőzött ség ű területeken is szükséges a vetőmagcsávázás1. Itt szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy erősen fertőzött területre kukoricát ne ültessünk. A drótféreg elleni vetőmag- csávázásra HCH 10 százalékos porozószert használhatunk. Kaptás Tibor vezetőség most azon töri a fejét, hogyan segíthetne az Újtelepen lakó háziasszonyokon. E falurész távol esik az üzlettől, és több, mint másfél kilométert kell megtenniök a vásárlóknak, hogy a napi szükségletüket beszerezhessék. A telep lakói készek arra, hogy célrészjegy-jegyzéssel és társadal. mi munkával segítsenek az új bolt építésénél. l*2 SS' volt a szövetkezet életében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy megkapták a kiváló föld- műve sszövetkezet megtisztelő címet és felkészültek arra, hogy az V. kongresszus irányelveinek megfelelően a munkát a jövőlien még jobban végez; Bolla. Antal né, Adács sével most új műsort próbálnak. A színjátszók rövid jelenetekből álló műsorokat állítanak össze, mert színpad htján nem készülhetnek nagyobb előadásra. E műsorral látogatnak el azokba a községekbe, ahol már ismerik őket. Múlt évben nagy sikerrel játszották a „Vők is- kolájá”-t, mellyel ugyancsak sok községet látogattak meg. A bevételből nyáron Lillafüredre kirándultak és most Budapestre, színházlátogatásra készülnek. Az olvasásban sem marad le a falu. Március 4-én könyvnapot és házról házra történő árusítást rendeztek. A könyvhónap keretében több, mint 10 ezer forint értékű könyvet árusítottak a könyvbizományosok. A nemrégiben megválasztott tott iparcikkbolt egyike a járás legkorszerűbb boltjainak. A kulturált szórakozás érdekében nemrégiben presszót nyitott a földművesszövetkezet, ahol csinosan öltözött fiatalok halk zeneszó mellett isz- szák kávéjukat, és fogyasztják el az azelőtt csak ritkán látott cukrászsüteményeket. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt is most, január hónapban nyílt meg. NAGY HIÁNY f köfség' ______________ ben,hogy még n incs készen a kultúrház. Szükséges lenne pedig, mert a községben nagyon szeretik az előadásokat, a kulturális rendezvényeket. A földművesszövetkezetnek évek óta 22 tagból álló színjátszó csoportja és tánccsoportja is van. A táncos lányok Varga László né vezetéHA VALAKI | ™r^ben a Heves megyei faluban, most már nehezen ismerné meg. Legtöbb utcájában járdát világítanak meg a lámpák — ahol t»z évvel ezelőtt még szántóföld volt, a vasút mellett százával sorakoznak a szebbnél szebb házak. Bennük most nagy a sürgés-forgás. A termelőszövetkezetben a zárszámadások megtörténtek, a tagok jövedelme jó volt, jól fizetett a termelőszövetkezet. Egyikben 55 forint, másikban 60 forintot ért egy munkaegység. Telik most az új házakban a villany bevezetésére is. A tavasszal került sor az Újtelep villamosítására. Van is gondja az iparcikk-bolt vezetőjének az árurendelések körül, hogy mindenki megtalálja a boltban azt a rádiót, csillárt és egyéb árukat, amit eddig csak városban tudtak megvásárolni. A nemrégiben megnyíAdácsoii Is szebb lett az élet A technikai feltételek biztosításával egy időben növelni kell az ellenőrzések számát a meglepetésszerű leltárak végzését és az ütemtervek betartását. A választott szervek fokozottabb ellenőrzésével nagyban elősegíthetik a vagyonvédelmi munka javulását és a vásárlók igényeinek jobb kielégítését. 1/ ülönösen sok tennivaló “ akad még a felvásárlási bizonylati fegyelem előírásainak betartásában. Sok dolgozó ezt a munkát lebecsüli és nem is fordít rá nagy gondot. Esetenként figyelmeztetni kell az ilyen dolgozókat és amennyiben nem változtatnak munkájukon, felelősségre kell vonni őket. Általában fokozott figyelmet kell fordítani a fogyasztók és a - szövetkezeti tagság érdekeinek védelmére és igényeiknek maradéktalan kielégítésére. Határozottan fel kell lépni azokkal az egységvezetőkkel szemben, akik hozzányúlnak a szövetkezeti vagyonhoz, vagy igyekeznek megkárosítani a fogyasztókat. Olyan légkört kell kialakítani a földművesszövetkezetekben, hogy ezek a dolgozók a megérdemelt büntetésen túl találkozzanak a szövetkezeti tagság megvetésével is. Ezért szükséges, hogy nagyobb gonddal végezzék társadalmi ellenőreink az ellenőrzéseket, és növeljék az ellenőrzések számát. Messzemenő együttműködésre van szükség a népi ellenőrzési bizottságokkal. A szövetkezeti tagságnak is segítséget kell nyújtania az ellenőrzések színvonalának megjavításában. Különösen a súlycsonkítások megakadályozásában adhatnak segítséget, ök azok, akik naponta látogatják a szövetkezeti egységeket, vásárolnak és mindennap találkoznak a szövetkezet munkájával. Sok (Befejező rész) \ küldöttgyűlés megálla- ** pította, hogy jelentősen javult a földrrííivesszövetkeze- tek gazdálkodási és vagyonvédelmi munkája. A legutóbbi küldöttgyűlés óta csaknem 67 millió forinttal nőtt megyénk területén a földművesszövetkezetek vagyona. Jelentősen csökkent a veszteséges üzemágak száma, és ma már veszteségesen működő földművesszövetkezet megyénk területén nincs is. Emellett azonban néhány földmüvesszövetikezetnél még akad tennivaló a bizonylati fegyelem és a gazdaságosság elérésében. Annak ellenére, hogy több éven keresztül eredményesen haladt a takarékos gazdálkodás megvalósítása, mégis, még mindig jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, amelyet az elkövetkezendő időben fel kell tárnunk. Ennek megfelelően a küldöttgyűlés határozatot hozott, hogy növelni kell minden szinten a tervek megalapozottságát, szélesíteni Kell a földművesszövetkezeteken belül a tervek teljesítését, a felelősségérzetet, stb. A jobb eredmények elérését főleg a munkaversenyek és a dolgozóik felajánlásai segíthetik elő. Már az elmúlt években is jelentős tervtúlteljesítések születtek az egységekben kialakult munkaversenyek alapján, és ez a szövetkezet eredményét is'nagyban növelte. A vagyonvédelem fokozása és a technikai előfeltételek megteremtése is előtérbe került a választmány határozatában. A földmüvesszövetkeze- tek éves beruházási kereteivel, valamint a tagság társadalmi hozzájárulásával biztosítani kell a raktárak és más felszerelések biztonságát. Az eddigi esetek arra figyelmeztetnek, hogy földművesszövetkezeteinkben még van e téren tennivaló.
