Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

1982. március 27., kedd (IfPÜJSAG 3 Az építőipai.9 l^eeslilete Nincs általános, közös mér­ce, ezért nem tudjuk megálla­pítani, hogy akad-e olyan szakma, amely az elmúlt más­fél évtizedben nagyobb felada­tot kapott volna, mint az épí­tőipar. Gyárak, iskolák, és la­kások épültek megyénkben, a fejlődésekre és eredményeinkre büszkék lehetünk. De ha azt vizsgáljuk, hogyan, milyen minőségben és mennyiért épí­tették mindezt, akkor egyál­talán nem lehetünk elégedet­tek. Az elmúlt év tavaszán és nyarán örült az ember szíve, ha Egerben, a 98 lakás építke­zése felé járt. Szinte szemláto­mást nőttek a falak, len­dület és lelkesedés jellemezte az építők munkáját. Aztán, amikor a szerelő- és szakipari munkákra került a sor, esős­től jöttek a bajok. Az A/l-es épületet december 15-én kellett volna átadni, de meghiúsult a január 9-i és egy későbbi idő­pont is- Minőségi hibákat és hiányosságokat állapítottak meg a jegyzőkönyvek, a pin­cétől a padlásig. Csurogtak, csepegtek a csapok, az emeleti helyiségeket újból át kellett festeni. A beépített szekrények felső ajtajait nem szerelték fel, az erkélykorlátokat le kel­lett szedetni és szakszerűen, a terveknek megfelelően, újra felszerelni, a parketta falpú- posodott, a kályhák mögött nem rakták le rendesen és nem szegték be, a mozaiklap- csatlakozásofcat nem fejezték be, ajtókat, ablakokat össze­karcoltak. A minőségi követelmény Igaz, olyan lakás még nem készült, amelyben hibát ne találtak volna a műszaki el­lenőrök. De az ÉM Hév® me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál immár évek óta és bi­zonyos mértékű javulás után is, túlságosan sok a hiba, a szervezetlenség és a kár. A 98 lakás építésvezetősége sem tagadta a hiányosságokat, csupán azt vitatták, hogy ezek­től az épület lakható. A szö­vetkezeti ée az OTP-lakások- pál különösein nagy a minőségi követelmény. Erre kormányin- 'ézkedés történt, az építők mégsem tartották be a szabá­lyokat Év végi rohammunká­ban összecsapták a munkát. A hiányok pótlását új határidő­be vállalták, de nem teljesítet­ték. A Közületi Döntő Bizott­ság 215 ezer forint kötbér fi­zetésére kötelezte a vállalatot. A felületes, rossz munka milliós károkat okoz a válla­latnak és sok bosszúságot a lakoknak. Hát nincs kiút, min­dig a legrosszabbak közé tar­tozik a vállalat? A szakszer­vezeti választáson az igazgató ezt mondotta: „Több ered­ményről nem tudunk beszá­molni, mert rosszul dolgoz­tunk. De részletesen megvitat­tuk a bajok okát és a teendő­ket ... Most, az év elején, tisz­ta lapot vettünk a kezünkbe. v Egy egri pedagógus panasz­kodott: elmesélvén az alábbi érdekes és — valljuk meg. — tanulságos esetet. Tipikus jó magyar étel a lekváros derelye, vagy aho­gyan mások nevezik: barát füle. Elhatározta barátunk is, hogy mivel már régen került az asztalra, csináltat feleségével. Az azonban közölte, hogy el­tört a régi derelyemetélő, — vegyen hát egy újat. Jobb sorsra érdemes pedagógusunk elment hát az illetékes Zalár József utcai vasműszaki szak­üzletbe és kért az eladótól egy derelyemetélőt. Az azon­ban nagyot nézett és kijelen­tette, hogy az efféle nem kap­ható! Valóban helyesen je­gyezte meg az illető, hogy ha kereskedelmünk ellátja az üz­leteket déligyümölccsel, készí­tenek üzemeink egész gyára­kat, tengerjáró hajókat és az ég a megmondhatója, hogy még mi mindent, — joggal el­várhatja tehát lakosságunk, hogy ne hiányozzék az áruvá­lasztékból egy tipikusan ma­gyar étel elkészítéséhez szük­séges, egészen primitív eszköz, a derelyemetélő sem! vagy ta­lán az illetékesek nem szeretik a barátfülét... ? Pöttyeik fröccsennek még rá, de ez nem akadályozhat meg bennünket a jobb munkában. A dolgozók hangulata és aka­rata garancia arra, hogy most jobban dolgozzunk, mint ed­dig.” Az EM Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál vég­re elérték, hogy a műszaki vezetők és a munkások több­sége nem másutt, hanem sa­ját magában keresi a bajok forrását. Az emberek önma­gukba néztél: és jobban akar­nak dolgozni. Egyre többen felismerik, ha nagyobb bért, nyereségrészesedést és jobb szociális ellátást követelnek, akkor előbb adni kell, altkor jobban kell dolgozni. A döntő láncszem Lehet jobban dolgozni ennél a vállalatnál? Amikor a mély­ponton volt a műszaki és gaz­dasági vezetés, akikor is akad­tak kiváló szakmunkások, erős brigádok és dicsérendő ered­mények. Azóta új vezetőség került a vállalat élére, sok minden másként van, mintegy esztendővel ezelőtt. És ma? Nézzük meg az egri színház­építkezésen a Kaknics-brigá- dot, a Baktai úti építkezésen a Barta komplexbrigádot, a Hadnagy utcai építkezésen Ki­rály hajós brigádját, vagy a Gólya utcában Bóth-Bírja Jó­zsef komplexbrigádját. A szak­ipari részlegeknél Is jelentkez­nek már eredmények. Várhelyi Aladár lakatosbrigádja, Csúzdi Zoltán vezetésével az asztalo­sok, és a gyöngyösi lakásépít­kezéseken Pataki György komplexbrigádja dicsérendő, szép eredményeket érnek el. — Sajnos, igaz, hogy a válla­lat vezetőinek elképzeléseit az alsóbb műszaki káderek még nem tették teljesen magukévá és ebből adóidnak a Hadnagy utcai és az ehhez hasonló hiá­nyosságok — írja levelében az igazgató. Nos, — mi úgy vél­jük — itt a döntő láncszem. Meg kell keresni a módját, hogy rátermett brigádvezető­ket, műszakilag képzett és a munkásokkal bánni tudó mű­vezetőket neveljenek. A műve­zetők tudásán, lelkiismeretes­ségén és akaratán múlnak a milliók, a lakásért súlyos ezre­ket áldozó emberek nyugalma és boldogsága. A brigádveze­tőknek és művezetőknek kell megsokszorozniuk a munkások lelkesedését, a műszaki-anyagi feltételek megteremtésével új lehetőségeket kell teremteni az egyéni versenyhez, a komp­lexbrigádok munkájához, az egy összegű munkautalványo­zás és a fix áras építkezések újabb sikeréhez. Bizalom, rátermettség és szaktudás Örvendetes, hogy közel 50 fő vesz részt jelenleg a műve- aetőképző tanfolyamon. Bizto­sítsák, hogy ezek az emberek a maximális tudást megszerez­zék. De a bizalom és megbe­csülés légköre övezze a régeb­bi szakembereket is. A ráter­mettség és szaktudás döntse el, hogy ki, és milyen beosz­tásban dolgozzék az építkezé­seken. A bizalom legyen a po­litikai és a gazdasági munka alapja. A műszaki vezetők ért­sék meg, hogy a mozgalmi szervek segítsége nélkül nem tudják megoldani feladataikat, másrészt a pártszervezet és a szakszervezeti bizottság, a bi­zalmiak támaszkodjanak job­ban a műszáki-gazdasági ve­zetőiere. Dolgozzák ki munka­helyenként a műszaki intézke^ dési terveket. Ne körlevelek­kel, hanem átgondolt helyszí­ni intézkedésekkel oldják meg a feladatokat. Sok még a bonyodalom és a hiányosság a szakipari mun­káknál? Gallai Antalnak, az új részlegvezetőnek nem lesz könnyű a dolga. De ha rendet, fegyelmet teremtenek a mű­vezetőknél, az építésvezetőség­nél, ha minden vezető elvégzi a maga feladatát, akkor töb­bet fognak törődni a munká­sokkal és akkor a kőművesek, szakipari munkások újra meg­szerzik az építőipar becsületét. Dr. Fazekas László ... hogy Franciaországban vá­lasztásokat rendeznek. Meg­kezdődik a versenyfutás a kép­viselőházi voksokért. — Vég­re egy kis izgalom a parla­menti életben is — sóhajt fel monsieur Jean — hiszen a 'parlamentre úgy sem bíz sem mit az ötödik Köztársaság. zár Két új oEitss S©*ig@riöff0 Olaszországban most építik az egyenként 43 ezer BR ton­nás, „Michelangelo” és „Raf- faello” nevű két új tengerjáró hajót, amelyek 29 csomós se­bességükkel a leggyorsabb ví­zi közlekedési eszközök lesz­nek a Földközi-tenger és Eszatk-Am erika között. E ten­gerjáró hajókon a Genova— New York utat 7 nap alatt egyszerre 1850 utas teheti majd meg és a két új hajó beállítá­sával Olaszországnak lesz a legnagyobb utasszállító flottája az észak-atlanti hajóforgalom­ban. Érdekes, hogy sz új hajókat már úgy építik meg, hogy amennyiben ez később gazda­ságosnak bizonyulna, atom­meghajtásúvá lehessen átalakí­tani őket. Másfél százalékért az: Egri Dohánygyárban Vállalatunknak mintegy 1,5 százalékkal csökkentenie kell a termelési költséget. Ezt anyag- takarékossággal kívánjuk fe­dezni. Mindenkinek kötelező az anyagnorma, valamint a technológia legszigorúbb be­tartása, ha vállalásunkat si­kerre akarjuk vinni. Az 1,5 százalékos csökkenés magában nem sokat mond, de nálunk igen nagy jelentőség­gel bír. Es ennek megvalósítá­sához valamennyi dolgozó se­gítésére szükség van. Termelé­si értekezleten, melyet min­den műhelyben, osztályon megtartottak, a dolgozókkal megbeszélték az anyagtakaré­kosság mértékét és a minőség javítását. Fokozottabb figye­lemmel kell kezelni a do­hányt, mindjárt a beérkezés pillanatától kezdve. Nem en­gedhető meg például, hogy a raktári munkások a dohány­bálákat dobálják, mert a szá­raz dohány törik és így a mor- zsalékképződés fokozottabb lesz. Ugyanezt . a szempontot kell az előkészítési osztályo­kon is szem előtt tartani. A bálabontás és válogatás lelki­ismeretes munkát kíván. A nyersanyag kihozatalát is javí­tani kívánjuk. A szivargyár­tásnál, a fonhulludék-csökken- tés bír nagy jelentőséggel. A szivarcsomagolósi dolgozók nagyobb figyelemmel dolgoz­zanak. Az elszakadt, vagy összetörött szivart senki sem vásárolja meg, de a tasakok- ba beragadt cigaretta is sok bosszúságot okoz a dohány­zóknak és kárt a vállalatnak. Arra kell törekedni minden egyes munkahelyen, hogy a selejtet csökkentsük és a mi­nőséget megjavítsuk. Ha sok a selejt, a drága cigarettapapír, raganyag, festék és nem utol­sósorban a munkabér, vész kárba és nem eredményez semmit. Azt pedig mindenki tudja, hogy a nyereségrészese­dés az elért eredmények alap­ján várható. A vezetőség teljes összefogá­sával és a dolgozók bevonásá­val, reméljük, hogy az 1962-e* előttünk álló esztendő is meg­hozza a maga várt gyümöl­csét. Bicska Pétemé, Egri Dohánygyár. AHOGYAN EGYES VEZETŐK SZERETNÉK...- Ez így nem megy tovább! Űj tagságot kell választani!... 1 (Szegő Gizi rajza) oo. Az ital tragédiája Két mindenképpen említésre érdemes apróság az „Egri Bisztró”-val kapcsolatban, amelyekre a városunkat szere­tő egriek hívták fel figyelme­met. A milliós költséggel elké­szült bisztró bejárata mellett jobb oldalon, egy falba vert nagy. rozsdás szögön lóg szo­morúan, betört üvegű keret­ben az étlap. Biztosítékul, hogy talán le ne essen, egy jó­kora madzaggal oda is van kötve, amelynek végeit ott li­begted a márciusi fagyos szél. Az a véleményünk, hogy talán valahogyan mégis másként kellene a közönség elé tárni az étlapot... Egy vasárnap, reggel 9 óra tájban, falusi asszony gyerme­kével tért be a bisztróba és kért „két kávé”-t. Két dupla feketét telek elibük, amin el­képzelhető nagyot csodálkoz­tak a derék falusiak, — hiszen ők nem szimplát, vagy duplát kértek, hanem ..két kávé”-t, azaz két tejeskávét. Azonban bármennyire is iparkodtál: meggyőzni a vendéglátóipari dolgozót, hogy cserélje ki te- jcskávéra, — nem tette meg... nem lágyult meg a szíve. Ügy hisszük, hogy valahogyan nem így kellett volna eljárni, — éppen az új „Egri Bisztró’- ban ... ★ De maradjunk csak a ven­déglátóipar területén. Szerdán panaszolták Buda­pestről Egerbe látogató terve­ző mérnökök. Elérkezvén az ideje, ebéd után néztek ... Első útjuk a „Vadászkürt”- be vezetett. Ott azonban tata­rozás fogadta vendégeinket. Onnan távozván, az újonnan megnyílt Ifjúsági Büfét láto­gatták meg, azonban teljesen tömve volt, úgyhogy tovább zarándokoltak az Alkotmány utcai Halászcsárdába. A köz­kedvelt kisvendéglő azonban Ennyi a hír: — Három fiatalember elhatá­rozta, hogy a lőrinci Petőfi Tsz kukoricás góréjából tengerit lop. Több zsákkal el is vittek belőle, majd eladták, s a ka­pott pénzen osztozkodtak és el­itták. Azután egy szép napon betörtek egy földművesszövet­kezeti italboltba, kerékpárt loptak, majd megkísérelték, hogy bemásszanak a lőrinci kis- trafikba is. Innen a Selypi Cu­korgyár kantinsához mentek, be akartak jutni a pincébe, majd a vegyeskereskedés rak­tárába és a hentesüzletbe is, azonban próbálkozásuk siker­telen maradt. Végül a selypi kultúrház söntésének ablakán keresztül, sikerült az itálmérő helyiségbe jutniuk, ahonnan készpénzt, rumot és cigarettát loptak. A társadalmi tulajdon fosztogatói a jól sikerült „vál­lalkozások” kézzelfogható ered­ményét azután elmulatozták. A bíróság börtönbüntetésre ítélte őket És ami a hír mögött van? Az ital tragédiája! Statiszti­kailag is kimutatható lenne, hogy napjainkban a bűnesetek nagy többsége az elfogyasztott szeszes ital miatt, vagy „-ért” történt meg. A közlekedési balesetek oko­zói csaknem kivétel nélkül az elfogyasztott ital hatása alatt sodorják szerencsétlenségbe szerdán tartotta szokásos heti szabadnapját, így zárt ajtó fo­gadta az éh® vándorokat. Mit volt mást tenniök, elmentek a Széchenyi utcai Otthon Étte­rembe. De sajna, mivel ott hétköznap délben csak üzemi étkeztetés folyik, korgó gyo­morral elbandukoltak hát a bisztróba. Oda azonban éppen akkor masírozott be egy egész tanfolyamnyi férfi, legalábbis annak lehetett nézni a tö­méntelen, zárt sorokban fel­vonuló ebédlőket. Reményte­len helyzetükön a minaret melletti Mecset Étteremben kí­vántak könnyíteni. Mikor már fáradtan elértek végül is az étteremhez, lesújtó kép fogad­ta jobb sorsra érdem® buda-< pesti yendégeinket. Ott is ta-‘> tarozás folyt. Ügy hisszük, hogy valaho­gyan nincs ez rendjén! A vá­ros vendéglátását ellátó három; vállalatnál:, illetve a városi ta- ná® kereskedelmi osztályának össze kellene hangolnia éttér-, meink munkáját. Egy kis koo­perációval bizonyára segíteni lehetett volna e kétségbeejtő helyzeten, amely semmiképpen; sem erősíti hírünket. embertársaikat, megfosztva őket egészségüktől vagy éle­tüktől, szaporítva az özvegyek és árvák számát, súlyos káro­kat idézve elő a közlekedési eszközökben is. Előfordulnál: még ma is falusi legényvirtuskodások, amikor könnyen csattan a pofon és elő­kerül a bicska. Az italboltok­ban verekedések zaja tépi szét a csendet, először csak a sza­vak csatája harsog, később pengék villannak, poharak röpködnek, asztalok borulnak. Az italt okolják sokszor ma­gukra maradt nők vagy férfiak, a gyermekek, akiknek éd®- apjuk él, mégis apa nélkül ma­radtak. Tönkrement családi életek, könnyes arcú éd®- anyák. ijedt tekintetű gyerme­kek, elszomorodott férjek bizo­nyítják, milyen szörnyű disz­harmónia megteremtésére ké­pes az ital. Es, ha valaki ittas, rendsze­rint kicsiségek miatt pattan a szó. A nyomdai® téket nem tűrő kifejezések azután gyors egymásutánban versengnek, egymással, az egyik túlszár­nyalja a másikat, és amikor már szegénynek bizonyul a szókincs, az egyik mégis nyelv­újítóként lép fel valami isme­retlennel, valami még meg- alázóbbal és újra fellángol minden. A betörőik és a tolvajok, a társadalmi tulajdon felelőtlen fosztogatói, könnyelmű keze­lői, a sikkasztok és csalók bí­rósági tárgyalásain gyakran kiderül, hogy azért nyúltak a máséhoz, mert a becsülettel megkeresett pénz kevésnek bi­zonyult italra és kártyára, és azután — már ittas állapotban — olyan könnyű megsérteni a büntető törvényeket és a tár­sadalmi együttélés szabályait. Mi más ez, mint az ital szomorú tragédiája!... Nemrégen egy fiatalember került a bíróság elé. Becsüle­tes és jóravaló, szorgalmas -és tiszteletet érdemlő, akivel még soha nem volt semmi baj, s aki őszintén megbánva tettét, ®e- lekményelnek súlya alatt meg­történ és szégyenkezve, köny- nyes arccal ugyancsak az italt okolta: — Magam sem tudom, mi­történt velem, barátaim kínál- gattak, többet ittam a kelleté­nél és az ötödik féldeci után.,. Igen, addig nem lenne baj, míg a mérték megengedi. De a baráti kör, a külső befolyás, a pillanatnyi meggondolatlan­ság ... mennyi baj és szomo­rú tragédia okozója volt már. Az italnak és a bűnözésnek szoros kapcsolata van. Vala­mennyien tehetünk valamit a tragédiák elkerülésére. Dr. Rőczey Ödön Közvetlen kapcsolás Moszkva, Prága és Berlin között-s Sugár István A moszkvai főpostán a napokban üzembe helyeztek egy félautomata telefonközpontot, amely közvetlen kapcsolatot lé­tesít Moszkva, Prága és Berlin, valamint e városok és más európai városok között. Az MN—60 típusos telefonközpontot a KGST keretében készítették magyar, keletnémet, szovjet és csehszlovák szakemberek közreműködésévzl. Gyártását é csehszlovák Tesla művekben 1962-ben. kezdik meg. A képen: Az új telefonközpont próbaüzemeltetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom