Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962. március 2t., kedd Két választás — két világ Ef y hét a külpolitikában Az elmúlt hét lő külpoli- “ tikai eseményei ritkán tapasztalható közös vonással rendelkeznek. Nemcsak a pil­lanatnyi világhelyzetre gyako­rolt hatásuk a iontos, hanem általános érvényű tapasztala­tok is levonhatók belőlük. Itt van mindenekelőtt a Szovjetunióban lezajlott vá­lasztás. Csaknem 140 millió ember, szó szerint a Szovjet­unió egész felnőtt lakossága járult az urnákhoz — a szava­zatok 99,43 százalékát a kom­munisták és pártonkivüllek blokkjának 1443 jelöltjére ad­ták le. Ez az imponáló arányú választási eredmény ország­világ előtt megmutatja a szov­jet nép erkölcsi-politikai egy­ségét. Azt, hogy a szovjet em­berek helyeslik és támogatják az SZKP XXn. kongresszusán kijelölt irányvonalat, a kom­munizmus felépítésének, a bé­kés együttélésnek programját. Talán nem is kell különöseb­ben bizonygatni, mekkora je­lentősége van ennek, éppen ezekben a napokban, amikor Genfben és más diplomáciai fórumokon a szovjet kormány minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy végre, a békés együttélést biz­tosítani hivatott egyezmények felé gyakorlati lépések történ­jenek. Hruscsov elvtársnak választási kampány során mondott múlt pénteki beszédé­ből a nyugati sajtó legfőkép­pen azt a bejelentést boncol­gatta, hogy a Szovjetunió új, globálisnak nevezett rakétatí­pussal rendelkezik, amellyel szemben nincs védekezés. Pe­dig ennél sokkal fontosabb az az erő, amely megteremtette ezt a rakétát, de mindazokat a hatalmas ipart, tudományos, társadalmi, politikai vívmá­nyokat, amelyek az egész Szovjetuniót a kommunizmus magaslataira emelik. Oasonlóan a szovjet vá- lasztásokhoz, érdekes tanulsággal szolgál egy másik, ugyancsak a hét elején lezaj­lott választás. Erre a távoli Argentínában került sor, eb­ben a több mint 20 millió la­kosú dél-amerikai országban. A választásokon 86 parlamen­ti mandátum, 14 tartományi kormányzói és alkormányzói szék sorsa dőlt el. Frondizí köztársasági elnök és pártja megsemmlsitő vereséget szen­vedett. Negyven mandátumot és 11 kormányzóságot ellenzé­ki csoportosulás, az Illegalitás­ban levő kommunista pórt ál­tal támogatott peronisták sze­rezték meg. A peronisták Argentína 1955-ben elűzött diktátorának, Juan Peronnak a hívei, leg­alábbis nevükben. De a pero­nista párt mögött álló töme­gek, s még inkább a rájuk sza­vazó milliók Frondizí ellen, az állata képviselt amerikabarát politika ellen indultak harcba. Frondizit, Raul Roa, a kubai kormány külügyminisztere „az menti demokrácia. Mihelyt az uralkodó osztályok nem képe­sek a polgári politika klasszi­kus eszközeivel, a tömegek fél­revezetésével megtartani ha­talmukét, azonnal félredobják a parlamenti játékszabályokat, s felrúgják ugyanazt a „de­mokráciát”, amelynek pedig szavakban oly nagy védelme­zői. Ez az eljárás azonban ter­mészetesen, nem erejüket, ha­nem gyengeségüket mutatja. S Argentínában ezen túlmenően azt is feltárta, hogy Dél-Ame- rikában ma már alig-alíg le­hetséges alkotmányos módsze­rekkel biztosítani az ameríka- barát politikát. Ennek a föld­résznek a lakói is egyre na­gyobb erővel harcolnak a tényleges nemzeti függetlensé­gért, az amerikai domináció le­záráséért. Az amerikai politika világ­méretekben is óriási problé­mákkal találja szemben ma­gát. A leszerelési értekezlettel kapcsolatban a héten két ked­vező és egy kedvezőtlen fejle­mény következett be. A ked­vezőtlen, hogy a háromhatalmi nukleáris albizottság eddigi megbeszélései nem hoztak eredményt. Az amerikai és az angol delegáció makacsul ra­gaszkodik a nukleáris kísérle­tek nemzetközi ellenőrzéséhez. A szovjet küldöttség álláspont­ja —• s efelé hajlanak a sem­leges országok képviselői is —. hogy a nemzeti ellenőrzés tel­jesen elegendő, a nemzetközi ellenőrzés valójában a kémke­déssel egyenlő. Ennek csak akkor van jogosultsága, ha a leszerelést lehet már ellen­őrizni. A nyugati hatalmak azonban megkötik magukat, s ez annak a következménye, hogy nem akarják beszüntetni a nukleáris kísérletéket Hi­szen minden megegyezés első­sorban a megegyezésre való hajlandóságtól függ. |7 ppen a két kedvező fej- lemény bizonyítja ezt legjobban. Pénteken Genfben megegyezés jött létre a tizen­nyolchatalmi bizottság továb­bi munkáját illetően. Lénye­gében elfogadták a szocialis­ta országok képviselőinek ál­láspontját. A megállapodás el­ismeri, hogy a legfőbb feladat megegyezni az általános és teljes leszerelésben; a fő kér­dés vitájával párhuzamosan megvizsgálják a különböző or­szágok által javasolt részintéz­kedéseket; folytatói fogják az eddigi bizalmas üléseket is. Ez a mun Ica rend elejét, veszi annak a nyugati törekvések­nek, hogy a munkát albizott­ságok között aprózzák fel, s ott vég nélkül húzzák a vitá­kat, amire már volt példa a közelmúlt leszerelési értekez­letein. De talán még ennél is jelentősebb, hogy a genfi ta­nácskozás napjaiban megegye­zés jött létre közös szovjet— amerikai űrkutatási program kidolgozására. Hruscsov elv­társ Kennedyhez intézett üze­netében öltött formát ennek a megyezésnek az alapja. S ez azért Is teszt Jelentőssé a dol­got, mert megmutatja, meny­nyire helyes a Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy a leg­nagyobb siker a vezető állam­férfiak személyes eszmecseré­jétől várható. Kétségtelen, hogy még nagyobb erővel fog érvényesülni a közeljövőben a * a törekvés, hogy az állam- és kormányfők bekapcsolódjanak a leszerelési bizottság munká­jába is. A nyugati sajtóban nem ritkák az olyan jóslatok, hogy májusra csúcstalálkozó várható, s bár a politikában még nehezebb előrelátói, mint az időjóslásban., nem lehet vi­tatni, hogy reális feltételezé­sek szólnak a csúcstalálkozó lehetősége melleit. A hét végére forrpontra ju­tott az algériai helyzet. A múlt hét vasárnapján Evianban alá­írt fegyverszünet az algériai nép és a francia haladó erők hatalmas győzelme. Azt jelen­tette, hogy a fegyverzetben és létszámban nagy fölényben le­vő francia hadsereg nem volt képes legyőzni az algériai nép szabadságharcát. Az ev:ani egyezmény ugyan nem tükrözi mindazt, amiért az algériai nép harcolt, de minden ko­rábbinál kedvezőbb feltétele­ket teremt a függetlenség fej­lődéséhez, Mindenki tisztában volt azonban azzal, hogy a tűzszünetl egyezménnyel nem zárult le az algériai kérdés: az ultóakoloniallsta körök és fegyveres szervezetük, az OAS nem tették le a fegyvert. El­lenkezőleg: terrorjuk a muzul­mán lakossággal szemben dü- höngőbb, mint valaha, s nyílt támadásba kezdtek az Algéri­ában levő francia katonaság ellen Is. Sálán, az OAS vezé­re, puccsista kormányt alakí­tott, amely első ülésén meg­fosztotta De Gaullet és kor­mányát tisztségétől. jVI őst tehát teljes nyíltság- gal feltárult az a kér­dés, amely elé az események menete már nemegyszer állí­totta De Gaullet. Hajlandó-e, képes-e leszámolni azokkal a jobboldali erőkkel, amelyek a fasizmus árnyékát borítják Franciaország fölé? Mindeddig lavírozással próbált kitérni sz­elői, hogy döntő lépésre szán­ja el magát, s kritikus pilla­natokban mindig az OAS-sze! való leszámolást követelő népi, baloldali tömegekre sújtott le. Ezzel azonban valójában az OAS-t bátorította fel. De Gaul­le rendelkezik elegendő erővel, hogy véget vessen az OAS garázdálkodásának, s ebben, tá­mogatják azok is, akik külön­ben a legélesebben bírálják politikájának káros vonásait. A legközelebbi napok előre­láthatólag meghozzák a dön­tést, s megmutatják: képes-e De Gaulle érvényt szerezni a kormánya által írt tűzszünet! egyezménynek. Révész József Harcok Oran belvárosában As algériai feinxahadUó hadsereg disssemtéje Slal/atban ALGÍR (MTI): Vasárnap délután Oran- ban a rendőri egységek által támogatott francia csa­patoknak sikerült áttörniük az OAS autóbuszokul, teherau­tókból, személygépkocsikból vont barikád gyűrű jé*. Már tt délelőtt folyamán robbanásig feszült volt a légkör, amikor a francia csapatok a tenger­parton felsorakoztak, mintegy előkészületként az európai ne­gyedbe történő bevonulásra. Ezt megelőzőleg az algériai ultrák titkos terrőrszervezeté- vel rokonszenvező európai la­kosság autókat és egyéb aka­dályokat helyezett el a belvá­ros felé vezető utakra. Az OAS titkos rádióadójának még volt ideje felszólítani a francia katonaságot, ne vonul­jon be az európai negyedbe, később azonban az adót be­mérték és elpusztították. He­ves harc kezdődött a központ birtoklásáért az ultrák és a katonaság-rendőrség között. Végül a délutáni órákban a kormánycsapatok behatoltam a belvárosba, átkutatták a háta- kát, a betárt mozikat és kávé- házakat, s megszállták a fon- iosabb stratégiai pontokat. ★ Algír körülzárt Bab-El-Oued negyedéből az éjszaka folya­mán — a Reuter-iroda jelenté­se szerint — tömegével szök- döstek át az OAS emberei a kormányesapatok gyűrűjén. A Francia-Algéria hívei több ezer emberből élő láncot ala­kítottak, hogy utánpótlást, élel­miszert, lőszert juttassanak a gyűrűn belül rekedt terroris­táknak. Eddig az ÓAS-negyed állítólag egyharmadát sikerült csak a francia csapatoknak át­kutatniuk. Innen a barikádvo­nalakon át teherautókon szál­lították el a hadsereg által ej­tett, mintegy nyolcszáz foglyot a körülzárt városrészből. A vá­rosban egyébként — hírügy­nökségi jelentések szerint -* változatlanul, szórványos .lö­völdözés hallatszott és számos plasztikbomba robbant. RABAT: A Reuter-iroda jelenti: Ben Bella, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökhe­lyettese és három, ugyancsak a francia börtönből szabadult minisztertársa, vasárnap a ke­let-marokkói Ouidban részt vett az algériai felszabadító hadsereg egységeinek első, nyilvános disszemléjén. (MTI) Walter Ulbricht beszéde a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának ülésén BERLIN (TASZSZ): A De­mokratikus Németország Nem­zeti Frontja Országos Tanácsá­nak vasárnapi ülésén mondott beszédében Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsá­nak elnöke részletesen szólott ,A Német Demokratikus Köz­társaság történelmi feladata és Németország jövője” címmel az országos tanács elé terjesz­tett dokumentumról. Ulbricht hangsúlyozta, hogy a két német állam között el­engedhetetlenül szükséges a békés együttélés. Ennek leg­elfogadhatóbb formája volna a két német állam konföderáció­ja, amelyben a demilitarizélt és semleges Nyugat-Berlln szabad város is részt vehetne. E konföderáció különösen fon­tos volna a német nép békéjé­nek biztosítása szempontjából. A nyugat-németországi hely­zetet jellemezve Ulbricht hangsúlyozta, hogy az Acie- nauer-kormány végzetes hábo­rús és revattspoUHkáJát a jó­zan ész és a béke politikájá­nak kell felváltania. Ebből a szempontból nagy szerep vára nyugatnémet munkásosztályra, mint vezető erőre a demokra­tikus reformokért, a militariz- mus és az imperializmus meg­szüntetéséért vívott harcban. Ulbricht méltatta a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval fennálló barát­ság jelentőségéi az NDK lakos­ságára nézve. Ulbricht beszámolója után élénk vita bontakozott ki a de­mokratikus pártok és társadal­mi szervezetek vezetőinek részvételével. (MTI) Véget ért a Nemzetközi Nőtaiálkosó Bécsben BECS (MTI): Vasárnap vé­get ért a nők háromnapos le­szerelési világértekezlete. A nemzetközi nőtalálkozó zéró­határozatában összegezte azo­kat a feladatokat, amelyeknek megoldásával a nők a világ valamennyi országában ered­ményesen hozzájárulhatnak a béke védelméhez, a leszerelés­Hellponli'a iuloHak ÄdoulQ és Csőmbe megbessélósei Az amerikai nagykövet közbelép hez és a népek közötti megér­tés és barátság megszilárdítá­sához. A bécsi nőtalálkozó elhatá­rozta: delegációt küld az ame­rikai békeharcos nők április 2-án kezdődő genfi konferen­ciájára és a genfi , leszerelési értekezlet tagjaihoz intézett felhívásában nyomatékosan kéri az államférfiakat: ne en­gedjék, hogy presztízs-kérdé­sek, vagy ideológiai meggondo­lások megakadályozzák a le­szerelési egyezmény létrejöt­tét. A nőtalálkozó vasárnapi ülé­sén a világ hatvan országából LEOPOLDVILLE (MTI): Nyugati hírügynökségek meg­bízható kongói forrásokra hi­vatkozva azt jelenük, hogy Adoula miniszterelnök mind­addig felfüggesztette a Csom­óéval folytatott tárgyalásokat, amíg Csőmbe nem tisztázza a tárgyalási felhatalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Csőm­be ugyanis mindeddig ragasz­kodott ahhoz, hogy az általa kötött egyezményeket el kell fogadnia a katangai tartomá­nyi parlamentnek is, ami Ka­tanga állami különállásának elismerését is jelentené. Adou­la nem fogdta el ezt az áliás­polot. Ugyanakkor a kongói miniszterelnök nyugati diplo­matáknak kijelentette, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg. A Reuter és az AP jelentése szerint Gullion amerikai nagy­követ pénteken este felkereste Adouiát. Az amerikai diploma­ta és az ENSZ — írja a Reuter — rá akarja venni a kongói miniszterelnököt, hogy tegye félre Csőmbe tárgyalási felha­talmazásának kényes kérdését, és inkább konkrét politikai problémákról folytatódjék a megbeszélés. (MTI) érkezett küldöttek felállva tapsolták meg a huszonötezer budápesti nőnek a nemzetközi nőnap alkalmából megszava­zott és a bécsi nemzetközi le­szerelési nőkonferenciához in­tézett üzenetét. A huszonötezer aláírással megerősített béke­felhívást és a több mint fél­millió magyar nő országos ta­lálkozóin meghozott határoza­tokat Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak titkára, a bécsi konferen­cián részt vevő magyar kül­döttség vezetője nyújtotta át a találkozó elnökségének. (MTI) emberiség rákfenéjének” ne­vezte, s ez a goromba elneve­zés helytálló. Frondizí három év alatt kiszolgáltatta az ar­gentin olajat az észak-ameri­kai monopóliumoknak, a lét­fenntartási költségeket az 1958. évi 217 pontról 1961-re 600 pont föl emelte és politikáját egyre jobban a legreakciósabb katonai klikk akarata szerint alakította. Ez történt nem sok­kal a választások előtt: Fron­dizí a tábornoki kar követelé­sére megszakította a diplomá­ciai kapcsolatokat Kubával. S megismétlődött ugyanez a vá­lasztások után. Azokban a tar­tományokban, ahol peronista jelölt győzőit, a hadsereg vette kezébe a hatalmat, a peronista pártot sebtében betiltották. A minisztereket a hadsereg veze­tői részben lemondatták, néhá- nyan saját akaratukból mond­tak le. Pénteken a szakszerve­zetek általános sztrájkba kezd­tek, tiltakozásul a választások eredményeinek erőszakos meg­semmisítése miatt. Argentínát szélsőséges katonai diktatúra veszélye fenyegeti. A helyzet pillanatnyi ala- kulósán túlmenően azonban az argentínai helyzet azt is mutatja, mennyit ér va­lójában az úgynevezett parla­Az OAS megkeztüs támadását Aitplrfean A képén: Polgári személyek és katonák, betörött ablakú taxi, az úttesten vérfoltok az algíri Kormányzósági téren, támadás után. (Telefoto—MTl külföldi képszolgálat) Sulzberger tip tanúsága A címben szereplő Sulzber­ger űr, teljes nevén C. L. Sulzberger: a New York Ti­mes vezető munkatárs'!. Any- iiyira az, hogy annak idején ö készítette a lap számára az emlékezetes Hruscsov-intcr- jút Is. Sulzberger úr tehát nem akárki, érdemes odafi­gyelni arra, amit mond. Most például Géniből lapjának küldött kommentárjában a írszerelés gazdasági kihatá­sait boncolgatja. Véleményét különösen érdekessé teszi, hogy nem általában beszél, hanem lényegében azt vizs­gálja, mit hozna a Szovjet­uniónak és mit az Egyesült Államoknak, ha a jelen tör­ténelmi pillanatban meg­egyeznének a leszerelésben. „Kétségtelen — írja —, hogy egv nagyobb arányú le­szerelés kedvező lenne a szov­jet gazdaság számára, bök ember szabadulna fel, s kap­csolódhatnék be a mezőgaz­dasági termelésbe, több pénz jutna a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak beruhá­zásaira... (Sulzberger, úgy látszik, ismeri az SZKP cél­kitűzéseit ...) Az Egyesült Államokban ezzel szemben egy alaposabb leszerelés ne­héz helyzetbe hozná a gazda­ságot éppen abban a rendkí­vül kényes pillanatban, ami­kor fel kell készülnünk m Európai Közös Piaccal való erős konkurreneiára, s még nem oldottuk meg az arany­kiáramlás kérdését... A fegy­verkezési hajsza folytatása tehát bizonyos előnyüket tar­togat több amerikai iparág számára, de nem előnyös a Szovjetunióra nézve.” Sulzberger úr tanúségtéicle figyelemre méltó: a legtekin­télyesebb amerikai napilap hasábjain mondja ki, hogy a két világhatalom közül a Szovjetuniónak gazdasági szempontból is érdeke a le­szerelés, míg az Egyesült Ál­lamoknak gazdasági szem­pontjai sem diktálták, hogy sürgesse az érdemi leszere­lést. Őszinte hálával tarto­zunk Sulzberger úrnak, amiért a maga tanúságtételé­vel hozzájárult ahhoz, hogy még élesebben lássuk, milyen érdekek és szándékok húzód­nak meg a Genfben és Wa­shingtonban elhangzó ameri­kai szép szavak mögött. (s»»

Next

/
Oldalképek
Tartalom