Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

1962, március 20., kedd Pí BPO JSAG A Lenin Tsz kovácsai a kis Épület kéményé­___________.bői sűrű, fek ete rajokban száll fel a füst a tavaszi ég felé. Bentről vi­dám kalapácsolás hangja hal­latszik. Cseng-bong az üllő, mély hangot ad a nagykala­pács, feleletül vékonyka han­gon vitázik vele a kisebb ka­lapács hangja. Messziről is sejthetjük hát, hogy kovács- műhely közelében vagyunk. Nézzünk hát be egy pillanatra, ismerkedjünk meg a szorgal­mas, jó munkát végző, derék kisiparosoikkal. Az egyik mes­ter, Bettenbukk János éppen a műhelyajtó előtt szorgoskodik. Most afféle kádármunkát vé­gez, mert egy kisebbfajta hor­dó abroncsozásán fáradozik. — A föidművesszövetkezet szá­mára csinálom — mondja, s amint a későbbiekből is kide­rül, bizony sokféle vasmunkát és egyéb szerelési munkákat is elvégeznek itt a szövetkezeti kisiparosok. A másik mester, Bozsik Fri­gyes, erős, szélesvállú fiatal­ember. Külsejére nézve is va­lóban kovácsnak való. Fején lapos bőreapka, előtte börkő- tény, mert éppen most, meleg vasat kalapálnak. A műhely létszáma még mindig nem tel­jes ezzel a felsorolással, mert hozzájuk tartozik Kriston And­rás kisegítő, és két fiatal ipari tanuló is. mészetes, hogy ők sem marad­tak kívül. A szövetkezet vezetői csakis jókat tudnak mondani ková­csaik munkájáról. Valóban így van ez, hiszen most is a tava­szi felkészülés sikere nagyrészt az ő érdemük is. Bettenbukk János elmondja, hogy egész té­len át sokat dolgoztak, — a szövetkezetnek mintegy 40 fo­gata van, s elsősorban karban­tartották és kijavították a sze­kereket, lovaskocsikat. Egész télen át ellátták a lovak rend­szeres patkolását, körömápolá­sát, ezenkívül megjavították, o tavaszi munkára előkészítették a szövetkezet vetőgépeit, boro­náit és a többi munkagépeket is. Fontos emberei a szövetke­zetnek a kovácsok, és munká­jukkal most is egy jelentős do­log megvalósítását segítették elő. Erről Bozsik Frigyes a kö­vetkezőket mondja: Tudvalevő, hogy a szövetkezet az idén át­tér a csőkutas öntözési rend­szer alkalmazására- Mivel sok kutat kell fúrni az öntözéshez, készítünk egy gyorsam működő kútfúró berendezést, s ennek elkészítéséhez, szereléséhez mi kovácsok is nagy segítséget adunk. Lám, ezek az emberek már­is élhelyezkedtek, és jól érzik magukat a termelőszövetkezet­ben. Folyamatosan végeznek minden munkát, úgy, mint ezekeiőtt, tanulókat neveinek, Az elmondottakon kívül ter­mészetesen minden vasmunkát készséggel és szakszerűen elvé. geznek a derék kovácsok. — Mindent megcsinálunk mi, ahogyan sorra jön, — mondják dolgoznak, különösen ha sür­gős a munka, de megéri szá­mukra, hiszen növekszik a tel­jesítményük. — Elégedettek-e keresetük­kel? — tesszük fel a szokásos kérdést, mire mindketten el­mondják, hogy így sokkal jobb nekik, mintha más vidékre, vagy gyárba járnának el dol­gozni. Naponta áltlag két mun­kaegységet írnak javukra, megkapják a háztáji földet, s a pénzbeli juttatásokon kívül a szövetkezel bőségesen ellátja őket terménnyel. A kisegítő­jük, Kriston András, a meste­rek munkaegységének 70 szá­zalékát kapja, és az elmúlt év­ben is többek között 23 mázsa búzát vitt haza. HA PANASZKODNAK is ezek a derék mesterek, ak­kor sem a keresetük, vagy a megbecsülésük ellen emelnek panaszt — ilyen problémáik már nincsenek. Olyan dolgokat kifogásolnák csupán, hogy igen gyengék a mai gyártmányú reszelők. Egy-egy új reszelő alig tart néhány napig, hamar elkopik. Azt is hibának róják fel, — s ebben is igazuk van —, hogy a 4-es patkőszeg helyett a kereskedelem igen gyakran más méretűt, 6-ost, vagy 3-ast ad számukra, ami nem megfe­lelő a szakszerű munkához. S végül még egy problémá­ról tegyünk említést. A műhe­lyük, a környezetük nem ne­vezhető valami egészséges és modem műhelynek. Régebben pajta volt ez a műhely, s most sziükségmegoldásként használ­ják. Am az idő, mondhatnánk a közeljövő, orvoslást ad erre is, 706 előadás — 30 ezer hallgató Az ismeretterjaiztő idény első félévében 706 előadást szerveztek a megye szaksszer- vezeti kultúrvezetői. Az szb- titkárok, a szakszervezeti kul- túrfelelősök, kultúrotthon- igazgatók a megye majd min­den településén szerveztek előadást. Főleg a politikai témájú be­számolók voltak népszemek: a 247 tájékoztatót tízezer hall­gató előtt tartották meg. Ugyanakkor sikeresnek mond­hatók a műszaki és az egész­ségügyi előadások is: e két Ne kötbért — Gyakori jelenet a gyön­gyöspatai földművesszövetke­zet előtt a vásárlók sorba­állása, A sorbaállás bármi­lyen furcsa is, — kenyérért folyik. A gyöngyöspataiak ugyanis sok esetben csak bot­rányos jelenetek közepette juthatnak friss kenyérhez, mert a szállítás rendszerte­len, a kenyér gyakorta más­fél—három órát késik. Elő­fordul az is, hogy délután két óra helyett csak zárás után érkezik meg a kenyér, s ad­dig ott várakozik a boltos és a vásárló, késik a vacsora, veszekednek az emberek, pa­naszt tesznek panasz után, de friss kenyeret eddig nem sokat változott a helyzet. A föidművesszövetkezet ve­zetői most kötbérezni akar­ják a sütőipart a rendszerte­len szállítások miatt. Hátha így megszűnnek a rendszeres késések. A gyöngyöspataiak egyetér­tenek a kötbérezéssel, de job­ban szeretnék, ha kötbér he­lyett rendszeresen időben kapnák meg a friss kenyeret, s nem kellene több órát vá­rakozni, sorba állni, vesze­kedni, míg kenyérhez jutnak. Remélhetőleg a Sütőipari Vállalat méltányolja ezt a jogos óhajt. tárnakor mintegy 12 ezer hall­gatót érdekelt. K. E. s szorgalmas munkával telnek hétköznapjaik. Valóban így van ez, s amint a beszélgetésiből is kitűnik, Bettenbukk János és Bozsik Frigyes két éve tagja a termelőszövetkezetnek. Azelőtt kisiparosok voltak, itt a köz­ségben. Parkolták a gazdák lo­vait, javították szekereiket, egyszóval úgy éltek és dolgoz­tak, mint bármelyik falusi kis­iparos. ezelőtt azon­ban Besenyő­KÉT EVVEL telken is megindult a föld, a község lakosai tömegesen lép­tek be a szövetkezetbe, s ter­—, s nemcsak a szövetkezet, hanem más szervek számára és egyéni megrendelésre is dolgozunk. — Vidáman és jó­kedvűen végzik ezt a munkát, hiszen otthonra találtak a szö­vetkezetben. Megbecsüli őket a tagság. A vezetőség gondosko­dik számlikra kovácsszénről, a szükséges anyagról és alkat­részről, úgyhogy ilyen beszer­zési gondjaik nincsenek, mint egyéni korukban. Előfordul, hogy naponta 10—11 órát is hiszen a szövetkezet új tanya- központjában felépült már szá­mukra a korszerű, új üzemrész. Jobb és egészségesebb, modem gépekkel felszerelt kovácsmü- hely lesz. Üj gépek váltják majd fel a régi, kézi fúrókat és elavult satukat is. Természetesen, az új környe­zetben, rendesebb körülmé­nyek között még jobb és hasz­nosabb munkát végeznek majd a szövetkezet számára. Császár István Eduardo de Filippo és társulatának vendégjátéka a Petőfi Színházbem. Bemattb tásra került Eduardo de Filippo: „Sanitai komédia” című színdarab. A képen: A társulat megköszöni a tapsot. Középen E. de Filippo. (MTI Foto — Bartal Ferenc fel».) AAAAAAA/ViAŐAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAA\\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAWVWVVVVWV\AAA/W Ne legyen egyenlősdi ... Az elmúlt napokban Eger termelőszövetkezeteiben a ház­táji gazdaságok problémáit vizsgálták meg a vezetőségek, valamint újraosztották a ház­táji földeket. Ellátogattunk a négy terme­lőszövetkezetbe, hogy ott meg­tudjuk: ebben az évben mi­lyen elgondolás szerint vizs­gálták felül, illetve osztották újra a háztáji gazdaságokat. Cseh István, az egri Dobó Tsz elnöke, kérdésünkre el­mondta, hogy a háztáji terüle­teket az elmúlt gazdasági év 'AAAAAA^A*AAAAAAAAAAAAAAAAAA/VSAAAAAAAAAAAAA/'»A»^AAA/*^sAAA/\AAAA/VVVNAAAAAAAAAAAAAAA/VVWVAAAAAA/\^^ ' Nevezetes évfordulóhoz ér a magyar ősemberkutatás a közeli napokban. 1932 kora ta­vaszán kerültek napfényre az első magyarországi ősember- maradványok a Bükk-hegység- ben, a Subalyuk-barlangban. A jelentős esemény egy egri amatőr régész, Dancza János nevéhez fűződik. Dancza elv­társ ma az egri Dobó István Múzeum munkatársa. — A harmincas évek gaz­dasági válsága engem is in- ségmunkára kényszerített, — mondja — dr. Pálosi Ervinnek, a vár akkori egyik fel tárójá­nak javasoltam, hogy a szer­vezendő városi múzeum részé­re ínségmunkások igénybevé­telével, nyíljék lehetőség né­hány bükki barlang átkutatá­sára, hiszen jól begyakorolt természetbarát kollektívával rendelkeztünk. Nagyon nehe­zen sikerült csak Pálosinak 300 pengőt szereznie erre az- „érdekes” ínségmunkára, amelynek eredményében még azok sem igen bíztak, akik pártolták az ügyet. 18—20 fo­kos dermesztő hidegben, meg­feszített erővel dolgoztunk. Két hét alatt sikerült is fel­tárni a Hór-völgyi Füzérkő barlangot. — Mikor kezdődött a ne­vezetes subalyuki ásatás? — 1932. február 8-án már ott dolgozott az egri termé­szetbarátok barlangkutató cso­portja. Hamarosan értékes le­letek birtokába jutottunk, — barlangi oroszlán, medve, bö­lény, ló és orrszarvú marad­ványai kerültek elő a szikla­üreg belsejéből. Előkerült a barlang gazdájának nyoma is, néhány pattintott kőszilánk formájában. Az értékes lele­tek annyira tűzbehozták a tár­saságot, hogy még a dermesz­tő hideg gördítette akadályo­kon is kifogtunk. Rendkívül gazdag leletanyagci. tártunk fel, hiszen volt olyan 2x?.xl ásatási négyszögünk, amely­Az első magyarországi ősemberleletek nyomában ből egyetlen nap 34 paleolit kőeszközt hoztunk napfényre. A valóban nem várt siker nyomán további 200 pengőt kaptunk ínségmunkánkra... — Milyen körülmények között került elő az első ma­gyarországi ősemberlelet? — Az ásatások folyamán, a nagy rétegnyomás következ­tében több helyen megrepedt és a nehéz körülmények kö­zötti feltárás során megsérült emberi állkapocs került nap­fényre munkánk nyomán. Elő­ször azt hittem, hogy „csak” a jégkorszak alatt élt ember áll­kapcsa került kezünkbe, amire alaptalanul, de annál általá­' nosítóbban mondják, hogy „ősember”. Hiszen már az 50 —80 ezer évvel ezelőtt élt kro- manyóni embert is csak a „homo sapiens fossilis” név illeti meg, de nekünk már ez is óriási eredmény lett volna... Hogy valóban ősembert, a „homo primigenius”-t találtuk meg, mi amatőr régészek, az csak az ásatás éjjelén derült ki. Társaim már a nehéz munka után aludni tértek, de én a gyér világítás mellett az előkerült csontrészekből igyekeztem összerakni az áll­kapcsot, amely bizony csak éjfélre sikerült. Mikor ott nyu­godott előttem egy felíordított csajka fenekén az első ma­gyarországi ősember állkapcsa, olyant kiáltottam örömömben, hogy társaim is felriadtak... — Milyen típusú ősember nyomára bukkantak? — Az enyhén hátrahajló, la­pos állcsontú állkapocs nyo­mán megállapíthatóan a ne­andervölgyi típusú ősember maradványa került elő a bük­ki subalyuki barlang mSyé­mi tanárok mellett ott olvas­ható Dancza János, volt egri lakatossegéd tanulmánya is, a kutatás történetéről. így került be a magyar bar­langkutatás történetébe Dancza elvtárssal az élen Csutor Gyu­la, Hajdú Imre, Hoffman Sán­dor, Horváth József és Kovács József neve, akik közül a 30 esztendős évfordulót csak hár­man,Dancza János, Hajdú Im­re és a ma Miskolcon élő Hor­váth József érték meg. — Mi a jelentősége a su­balyuki leletnek? — Elsősorban is az, hogy van! Hiszen 1932-ig a több év­tizedes kutatás eredménytelen volt A német szakemberek pe­dig iki is mondták a szenten­ciát: „az ősember Magyaror­szág területén nem élt” A su­balyuki leletek lehetővé tették, hogy a neandervölgyi ősember- típusnak egy új előfordulási helyét rögzíthessük a tudo­mány számára. Igen nagy szen­zációt jelentettek még az előke ­rült „Y” és „T” alakú pattin­tott eszközök is, amelyekhez hasonló némely afrikai kultú­rában előforduló eszköz. — Vannak-e további tervei a subalyuki ásatások eredmé­nye kapcsán? — Az egyik kiadó biztatására most nemcsak ennek, de vala­mennyi barlangkutatásom tör­ténetének és eredményének le­írásán dolgozom. A kiadó kí­vánságára természetesen a munka nem száraz szaknyel­ven, hanem olvasmányos stí­lusban készül és gazdag kép­anyaggal nyer illusztrálást. Reméljük, hogy érdeklődő ifjúságunk nemcsak haszonnal, de élvezettel is fogja forgatni a munkát, amely mögött egy lakatossegédbőil amatőr régész- szé érett egri munkásmozgal­mi ember szorgalma, tudása és szívós akaratereje áll. Sugár István ezzel a témával foglalkozó közgyűlésének határozata sze­rint — változatlanul hagyták. Módosítások csak azoknál a tagoknál történtek, ahol a fe­lülvizsgálat alapján a föld mi­nősége nem volt megfelelő. Az újonnan belépett 40 tsz-tag között 32 hold szántó és 24 hold szőlőterületet osztottak ki, A Rákóczi Tsz-ben Puskás Sándor elmondta, hogy a ház­táji területek csak azoknál a tagoknál változtak, akik erre a gazdaságra -méltatlanok voltak, akik a többszöri felszólításra sem vették fel a munkát és így gátolták a termelőszövetkeze­tet a jobb eredmény elérésé­ben. A közgyűlés ezenkívül hatá­rozatot hozott egyes pártoló tagok háztáji területeinek csökkentésére, illetve meg­szüntetésére, akik bár mint pártoló tagok szerepeltek a tsz névsorában, valójában egyálta­lán nem „pártolták” a tsz-t. ;Négyszáz négyszögölre csök­kentették a munkafegyelem : ellen vétők háztájiját. A ki­osztott területek egységesen: 1600 négyszögöl szőlő és 800 : négyszögöl szántó. ; — A tagság zöme — mondta ' Puskás Sándor — elégedett : ezzel a megoldással. | A Petőfi Tsz-ben éppen dol­gozott a háztájit felülvizsgáló ; bizottság, amikor ellátogat- ; tunk ide. Az előző nap tartott ; közgyűlés határozata jelentős ; feladat elé állította a vezető­céget. A tavaly kiosztott terü­leteket a végzett munkaegység ; szerint kell újraosztaniok. ; Eszerint a tágok 800 négyszög- ; öltől 1400 négyszögölig kaphat­lak ,,a munkaegység arányá­lban” háztáji földet. Természe- ! tesen, a vezetőség figyelemmel lesz a családi körülményekre, • és a betegségekre. Az újonnan ; felvett 27 tsz-tag pedig a tava­lyi kiosztás elve szerint kap • földet, a nyugdíjas tsz-tagok [ 800 négyszögölet kapnak. 1 A Nagy József Tsz-ben ; ugyancsak a végzett munka­• egység szerint módosítják a ; háztáji gazdaságokat — négy­száz négyszögöltől ezer négy- ; szögölig, míg az új tagoknak a munkaképességük szerint. CK. Ghj — Eredményeink nyomán élénk „érdeklődés” indult meg. Dr. Pálosi és dr. Pataki taná­rok rá akartak venni, hogy az ő nevük alatt jelenjék meg az ásatások történetének leírása a készülő monográfiába. A ri­deg tények mellett kitartva, visszautasítottam kérésüket. Dr. Kadic is ki akarta sajátí­tani magának a subalyuki ásatások eredményét, dolgában annyira biztos volt, hogy írás­ban és szóban is így nyilatko­zott. Ebben a szívós harcban is a pártra és a Természetbará­tokra támaszkodva vettem részt Régi újságok kerülnek eli- bém az asztalra, — a „Népsza­va” 1932. július 10-i képes ri­portja, 1934. január 11-iki cik­ke, „Az Est” 1935. július 20-i példánya, de nem hiányzik Ka< die dühtől sziporkázó riportja sem, amely a hírhedt „Magyar, ság”-ban látott napvilágot. A harc tehát javában tombolt a subalyuki értékes leletek Kö­rül, — de hogyan is ért véget? — A páratlan értékű lelete­ket Kadic magával vitte a Földtani Intézetbe, de ott azok gondatlanság révén nemcsak megrongálódtak, de meg is csonkultak. Amikor ezt közöl­tem az intézet derék igazgató­jával, dr. Lóczy Lajossal — az szigorú vizsgálatot rendelt el és dr. Kadic Ottokár m. kir. főgeológust és egyetemi tanárt, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök jó ismerősét, a vizsgálat eredményeként nyom­ban nyugdíjazták! Vaskos kötetben lapozgatok. Ez a monográfia dolgozza fel a subalyuki ősemberre vonatkozó anyagot. A 320 oldalas tudo­mányos műben, neves egyete­ről. Tehát nem 50—80 ezer évvel ezelőtt élt, hanem 150 ezer esztendeje! — Szakemberek, tudomá­nyos kutatók is kapcsolódtak a munkába? — A nagyszerű esemény után telefonáltam tanítómes­teremnek, dr. Kadic Ottokár főgeológusnak, aki hamarosan meg is érkezett Egerbe és megerősítette megállapításo­mat. Pálosi és Kadic jelenlé­tében folytattam az ásatást másnap és szinte bombaként ért a következő eredmény: egy tejfogakkal teli állkapcsú gyermek koponyája, csigolyái és végtagcsontjai kerültek nap­fényre munkánk nyomán. — Mivel jutalmazták az ásatások sikerét? Kesernyés mosoly fut végig Dancza János arcán. — Nem mondhatom, hogy nem akarták honorálni De hogyan? ... Budapesten Ka­dic egy baráti vacsora után azt az ajánlatot tette, hogy állást biztosítanak részemre a Földtani Intézetben, biztosít­ják továbbképzésem lehetősé­gét, de... lépjek ki a Termé­szetbarátok Turista Egyesüle­téből és lépjek át a Magyar Turista Egyesületbe. Az aján- 1 latot természetesen udvaria­san visszautasítottam, ugyanis a Természetbarátokhoz való tartozás egyúttal baloldali po­litikai állásfoglalást is jelen­tett! A TTE-ben kizárólag baloldali magatartásé és ér­zelmű emberek tömörültek. — Milyen körülmények között történt a nagy jelen­tőségű subalyuki leletnek irodalmi közlése, publikálá­sa?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom