Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. március 29., ftedá

Íí

111

A világfi

A jó idő beálltával megkezdődnek az utazások a környező országokba. Az IBUSZ, az Expressz rendszeresen indít különvonatokat. Az egyik barátom is részt vett ilyen, németországi turnén. Az utazással együtt összesen hét napig volt távol. Mikor hazajött, természetesen vártuk, hogy megtartsa élménybeszámolóját. Kicsit késve meg is érkezett a megbeszélt helyre és exkuzál- va magát, ezeket mondta:

— Ne haragudjatok, de késett a repülőgép, és elnézést kérek a rossz magyar kiejtésemért, de négy napig külföldön Voltam. (Kisbé)

— BEFEJEZŐDTEK az egri járásban a termelőszövetkezetek ez évi terveinek jóváhagyása. A tervek szerint az év végéig a járás közös gazdaságainak szarvasmarhaállománya 39,7 százalékkal, ezen bedül a tehénállomány pedig 87,7 százalékkal emelkedik majd. (Horváth Ferenc)

— A MARKAZI Mátravöl- Oye Tsz-ben 500 ezer oltványvesszőt készítenek szerződéses alapon a SZÖLFÁ-nak. A munkákat már egy hete elkezdték, de folyik a szőlők metszése is. Napjában 200 tsz- tag végez rendszeres munkát a szövetkezetben.

— A KÖZELMÚLTBAN megalakult a Földmű vesszö- vetkezetek Heves megyei Irodalmi Köre. Tagjai elhatározták, hogy valamennyien

részt vesznek a Hámán Kató irodalmi seregszemlén. Az egyik tag pedig tervbe vette, hogy megírja a verpeléti földművesszövetkezet 15 éves történetét. (Varga László)

— AZ EGRI Járási KISZ Bizottság tervei szerint a járás községeiben a kiszisták szervező brigádokat alakítottak, akik agitációt fejtenek ki a községekben munkahellyel nem rendelkező fiatalok között. Az agitációnak az a célja, hogy minél több fiatal vegyen részt a termelőszövetkezetek munkájában.

műsora

Egerben este 7 órakor: BAL A SAVOYBAN

(Bérletszünet) Egerbocson este 7 órakor: Gyertyafénykeringö

Pályaválasztási tervek és gondok két egri középiskolában

Az iskolai félév után, a farsangi hetekben a középiskolák negyedik osztályosainál nemcsak az volt a kérdés és nem is a legelső kérdés, hová menjenek táncolni, hanem az, hol, milyen egyetemen, milyen fakultáson tanulhatnának tovább, vagy hol, milyen munkára kellene elhelyezkedniük.

Felkerestünk két egri középiskolát: mondanák el az igazgatók és a diákok, hogyan is állunk az érettségi előtt néhány hónappal a pályaválasztással.

Az egri közgazdasági technikumban

dr. Csernyik József igazgatótól megnyugtató választ kaptunk.

— A pályaválasztást tanács- adásszerűen megbeszélték az osztályfőnöki órákon — mondotta. — Kilencvenöt diák érettségizik az idén, ezek közül 76 lány, 19 fiú. Az előzetes felmérés szerint — ismerve a lányok és fiúk képességeit — 20 —22 diákunkat javasoltuk egyetemi és főiskolai továbbtanulásra. Hárman kerülnének az Egri Pedagógiai Főiskolára, négyen a Közgazdaságtudományi Egyetemre, a jászberényi felsőfokú tanítóképzőbe öten jelentkeztek, a Testnevelési Főiskolára egy, a kecskeméti főiskolára ugyancsak egy, a debreceni egyetemre, bölcsészkarra és a mezőgazdasági akadémiára szintén egy-két növendékünk kíván bekerülni.

— Tudjuk jól azt is, hogy az egyetemi és főiskolai felvételekre sokkal többen jelentkeznek, mint ahányan be is ülnek majd az egyetemi-főiskolai padokba, ezért diákjaink nemcsak az egyetemi felvétel gondolatával barátkoztak meg. Azzal is, hogy képesítéssel a kezükben, munkát vállalnak, — ha továbbmenniök egyelőre nem sikerül.

Néhány diákot is megkérdeztünk, miért választott úgy, ahogyan. Géczi István, a labdarúgó ifjúsági válogatott kapusa, jeles tanuló és a Test- nevelési Főiskolára jelentkezett.

— A Sport, különösen a labdarúgás, évek óta érdekel. Az ifjúsági válogatott tagjaként szeretnék kijutni az UEFA tornára és jól szerepelni színeinkben. Ezt megelőzően még zsúfolt program vár: legutóbb Olaszországban turnézott a csapat, aztán edzések Budapesten, de mindenekelőtt az — érettségi. Ez a legfontosabb!

Ádám Lídia az Egri Pedagógiai Főiskolára jelentkezett,

magyar—orosz—történelem szakra.

1962. MÁRCIUS 20., KEDD: HUBERT

45 évvel ezelőtt, 1917 márciusában halt meg EMIL BEHRING német orvos, az immunitás felfedezője és a szérumok ílkalmazásának megalapozói a. Ö használt először (1090) a torokgyík (diítéria), majd a merevgörcs (tetanusz) ellen védőoltást. Működése révén teljesen új módszereket vezettek be a gyógyászatba. 1901-ben Nóbel- díjjal tüntették ki.

260 éve, 1702. március 20-án halt meg MISZTÖTFALUSI KIS MIKLÓS, híres nyomdász, ag§3E||rff > aki Hollandiában 1684-ben elő- szőr adta ki a Bibliát, majd hazatérve, mintegy 100 könyvet nyomtatott. Egyszerűsítette a helyesírást, ő törölte el a„cz” és ,,ph” betűket. Reformjaiért üldöztetésben volt része, Maga személyének mentsége című védőiratát elégettették. Regényes, verses életrajzát Pápai Páriz Ferenc írta meg.

90 éve, 1872-ben e napon született KARIN MICHAELIS dán írónő. Műveiben főleg női jellemeket mutatott be olvasóinak, munkásságával hozzájárult a nőmozgalom fejlődéséhez. Sok regényét magyarra is lefordították (Veszedelmes életkor, U11 a Frangel sorsa, Gyöngynyakék, Halálos szerelem).

20 éve, 1942-ben e napon halt meg JÓSÉ DIAZ spanyol munkásvezető, 1932-től haláláig a Spanyol Kommunista Párt főtitkára volt. Dolores Ibarrurival együtt a Franco-ellenes küzdelem szervezője, a szabadságharc egyik vezetője volt.

30 éve, 1932-ben e napon alakult meg a Szovjetunióban a Kara-Kalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

LESZERELÉSI TÄRGTALÄSOK FOLTNAK

EMIL BEHRING

»■•iiifiiiaitBiiaiiiiititgiiiiuniaKaitcnruijiiifufiiiiiiuiMrotK

— Tárgyalni? Majd jövök. . • csak még egyet-kettőt robbantunk! ... (Gis rajza)

*—

Eleven szervezeti élet a maki ári

Új Élet Tsz KISZ-szervezetéken

Most, a tavaszi mim teák megkezdésekor a termelőszövetkezet fiataljai elhatározták, hogy ebben az évben a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyeznek majd. Vállalták, hogy legalább 18 mázssa májusi morzsolt kukoricatermést érnek el holdanként a rájuk bízott területen. Gazdasági előirányzatuk mellett általános és szakműveltségük növelését is tervbe vették. Kulturális igé8.

— Elkéstem, ismét elkéstem *— morgott a tanár.

Szomszédja meglepetten né- isett rá.

— Mi az, hogy ismét?

— Ma már egyszer sikertelenül próbáltam meg valamit. De persze maga ezt nem tudhatja. Butaságokat beszélek. A magány teszi.

— Hát magány, az van. Pedig éppen csak megkezdődött a háború. Mégis, alig van már férfi Berlinben — mondta a nő.

A szürkés gomoiygás már régen szurokfekete sötétséggé változott és a kétfajta magány hordozója még mindig beszélgetett. A tanár úgy érezte, a Sors rendelte ezt így, hogy ő teljesen, maradéktalanul megnyugodjék. És csak most jutott eszébe, hogy nem ebédelt

— Itt kell lennie valahol a kocsimnak, öngyújtófénynél talán megtaláljuk. Beülünk valahová — mondta Lange és el volt ragadtatva a határozottságától.

A Hotel Nordbanhof porbasa nem hitt a szemének, amikor á magas, hajlotthátú, szemüveges, őszülő halántékú, könjwmoly külsejű Herr professzort egy hölggyel a karján látta fel- andalogni.

Meglepetése tovább növekedett, amikor a bécsi vendég tíz perc múlva kijött, a kezébe nyomott egy cédulát, és közölte, hívja be neki „dringend”- re, azonnalra ezt a bécsi telefonszámot.

★

Közben a második emelet hatos számú szobájában is történt némi változás. A nő, akit a tanár olcsó ékszerei vei teleaggatva, magas nyakú ruhában hagyott, a szekrényből előkerült konyakos üveg előtt, akkorra kombinéra vetkőzve osztotta meg magányát a szegényes bútorzattal. Langet vad öröm járta át, krákogott néhányat, szeretett volna valami stüszerűt, valami illendőt mondani. Vörös arccal lépett közelebb, a kezét nyújtotta, köny- nyedén meghajolt, és kijelentette:

— Azt hiszem, még be sen* mutatkoztunk. Dr. Lange.

A nő nevetett: — Fkán Brandt, Ha már ilyen ünnepélyeseik vagywrtlfl, a Teenesateiév ráér.

Csend következett. Lange végre megszólalt:

— Szép haja van.

A nő nevetett, egy mozdu lat - tal kibontotta kontyát, íésül- ködni 'kezdett.

— Köszönöm, csak egy kicsit pontatlanul mondta.

— Hogy kellett volna?

— Úgy, hogy szép hajad van. Ti, osztrákok, átkozottul sokat adtok a formákra. Háború van. Ilyenkor naások a viszonyok Herr Doktor. Át kell állítani az ember gondolkodását. Én mindig fütyültem az emberek véleményére, de hosszú ideig nem gondoltam arra, hogy Henriiken kívül más férfi is van a világon. Henrik a férjem. A napokban kellett volna szabadságra jönnie. Három sorban írta meg, hogy nem jöhet Aztán kitört a háború, én meg döntöttem.

— Es... En lennék a szerencsés eszköz, amellyel a döntést végrehajtja... végrehajtod?

— így van, drágám. Te vagy az eszköz.

Bs Frau Brandt «tust nem no»c*ctt. Lange JeBiaítertfca poharát, szókincse ettől határozottan gyarapodott.

— Evőé, tudatosság, hideg értelem — lelkesedett. Ezzel fogjátok meghódítani a világot.

Maga sem hitte volna: keze egy Don Juan lendületével fonódott a nő dereka köré, a hangja szárnyalt:

— Eveken keresztül bolyongtam a filozófia ösvényein. Ebben is ti vagytok a legnagyobbak. Kant, Nietsche és a többiek. Sikerült elérnem, hogy mindenbe belebonyolódtam, zavaros és kusza lett előttem minden. Mocsár. Úgy éreztem, nem szabadulok belőle soha. De sokat tudtam. Azt hiszem,

vér, a fegyver, az erősebb igazságát hoztátok.

Frau Brandt ekkor még hát- rahanyatlott, éhes karjai bilincsként szorították a filozófia professzorát,

— Szépen beszélsz — zihálta. — Úriember vagy. Sokat tudsz. Akkor kopogtak az ajtón. Hagosan, kérlelhetetlenül.

— Bocsánat, Bécs befutott! — haliaszott a portás álmos hangja.

— Megyek — szólt ki Lange és megpróbált felemelkedni. A nő visszahúzta.

— Van olyan telefon, amiért most itt tudsz hagyni?

— Van — mondta tárgyilagosan a férfi és Frau Brandt karjai erre már lehanyatlottak.

Lange a portásfülkében izgatottan emelte füléhez a kagylót

— Bauer körvezető? Itt Lange. Nem, nem fogadtak. Pedig most... Most, a lengyelországi események után még fontosabb lenne. Értse meg, most is azt mondom,

mindent megtanultam, amit lehetett. Mégsem nekem adták a tanszéket. Egy zsidó kapta meg. Azt mondták, az én tudásom nem elég alkotó, túl lexíkanos, talán majd később. Aztán jöttetek ti. Kiszabadítottatok a mocsárból, egyszerűvé tettetek mindent. A faj, ■

hogy magával nem közölhettem. Nem vagyunk gyerekek, hogy megsértődjünk. Bízzék bennem és intézkedjék. Kérem, sürgősen csináljon valamit, kár minden napért. Holnap? Köszönöm, akkor holnapután újra bemegyek.

JELI - *1 - T r~..

nyűk kielégítésére elhatározták, hogy színházba és a moziba kollektiven, közösen járnak majd el. Külön dicséretet érdemelnek azért, mert azt is elhatározták, hogy a szövetkezet két nyugdíjas tagjának — akiknek nincs gyermekűk, sem támogatjuk —, segítséget nyújtanak a háztáji terület megművelésében.

Ma még a tsz irodájának helyiségében jönnek össze ezek a fiatalok vitára, tervezgetésre, de ha továbbra is ilyen nemes szándékok, tervek vezérlik őket, biztos, hogy hamarosan ott találkozunk nevükkel a tsz vezetőségében is, és azokon a posztokon, ahol a közösség jövőjéért fáradoznak az emberek.

Szarka István

EGRI VÖRÖS CSILLAG Julius Caesar EGRI BRÓDY

Fiatalok voltunk GYÖNGYÖSI PUSKIN

Üj barázdát szánt az efce (in. rész)

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pesti háztetők

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halászlegény frakkban HATVANI KOSSUTH Napfény a jégen HEVES

Nagyravágyó asszooy FÜZESABONY Szabad szél PSTERVASÄRA

tudja, hová menjen, mi legyen vele.

Itt is meghallgattuk a tervek néhány tulajdonosát.

Czirják Júlia:

— Orvos akarok lenni, mert ezt a pályát már régen megszerettem, szívspecialista szeretnék lenni. A család ismerősei között sok kiváló és igen becsületes orvost ismertem meg, ezért is tetszett meg a pálya. Már általános iskolás koromtól fogva ez a tervem. — Kitűnő rendű, az arcán is látszik a komoly elhatározás. S ha nem sikerül? — vetem ellen az illúziót rombolni kész kérdést:

— Diétás nővér leszek, vagy asszistensnő, de nem fogom csak egyszer megkísérelni a felvételit.

Pálinkás Klára:

— A debreceni egyetemre szeretnék kerülni matematika- geometria szakra.

Helyette az igazgató mondja, kitűnő tanuló, a felvételin minden bizonnyal megfelel.

Iványi Csilla •'

— A Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezem. Már március végén indulnak a selejtezők és szeretnék a harmadik fokon lenni már, ahol a végleges felvétel eldől. Első alkalommal B. Shaw Szent Johannájától adok elő. — Ha nem vesznek fel, a népi együttesben szeretnék helyet kapni, mert mindenképpen művészi pályán kívánok boldogulni.

Bóta Mária, a IV/a-ból:

— Édesapám a Hajtóműgyárban dolgozik, magam is oda szeretnék kerülni az érettségi után, adminisztratív dolgozónak. Ha a megfelelő gyakorlati időm meglesz, a gépírásból és az adminisztrációból szeretnék előrerukkolni könyvelőnek és vizsgák után — főkönyvelőnek.

Kalina Erzsébet, ugyancsak a IV/a-ból:

— Pestre akarok menni, a Telefongyárba. Két évig leszek ipari tanuló és a szakvizsga letétele után műszerészként akarok dolgozni. Pályaválasztásom nem véletlen, a családban van példa, aki megkedveltette velem ezt a szakmát Finom munka, nagy türelem játék műszerésznek lenni, de én szeretem. Régóta barkácsolok és a választott szakmát élethivatásomnak szeretném tenni.

Csak színfoltok a tervezge- tésekből, a gondokból, az izgalmaktól, amik a tizennyolc éves fiatalokat foglalkoztatják. A tervek mögött a megvalósulás lehetőségei nyitva állnak.

(f.a.)

A makiári Űj Élet Tsz-ben minden hétfőn este lelkes hangulatú összejövetelt tartanak a tsz-fiatalok: kiszisták. Február ötödikétől az SZKP XXII. kongresszusának anyagát tanulmányozták, és vitatták meg, hét héten keresztül. A vitán példásan jelentek meg a fiatalok, mert soha nem hiányzott senki közülük.

— Szeretem a pedagógus-pályát. Legszívesebben valamelyik egyetem bölcsészkarára jelentkeztem volna, de a család anyagi adottságai miatt — az öcsém most egyetemista — megelégszem az egri főiskolára való bejutással — mondja ko- , molyán.

Várállyay Éva kertészeti főiskolára kíván menni, jeles tanuló.

— Már általános iskolás koromban a kertészet érdekelt, s ha nem sikerülne a felvételim a kertészetire, gyakorlatra kér- ■ tészetbe mennék — mondja Várallyay Éva, aki két nyáron KISZ építőtáborokban dolgo- • zott, Balatonbogláron és Kisfián toson.

Dorogházi Mária jó rendű 1 kollégista:

— Édesanyám a vécsi Rákóczi Termelőszövetkezet tagja, én is odamegyek könyvelni. Ez 1 nem ten.-, vagy nemcsak terv, mert már a termelőszövetkezet vezetőségével elintézett az al- 1 kalmaztatásom.

Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban

százhuszonhét lány végez az idén. Ez más iskolatípus, mint a technikum, s az általános hiedelem szerint itt a munkára való jelentkezésnél a szakképzettség hiánya hátrá- 1 nyos helyzetet teremt. Erre _ a kérdésre így válaszol Üjváry Ottó igazgató:

— Tavaly 105 növendékünk végzett és ezek közül mindösz- sze heten , nem helyezkedtek el, vagy nem mentek egyetemre. Ebből a hétből is ketten nem akartak elhelyezkedni, mert a férjhezmenés volt a „programjuk”. Az eddigi számítások szerint az idén mintegy negyvenen akarnak dolgozni különböző munkahelyeken. A vidékiek jelentős része a termelőszövetkezetben helyezkedik el, a többiek a kereskedelemben, de a legtarkább változatban van lehetőségük az elhelyezkedésre.

— Feltűnő nálunk a pedagógiai pálya iránti érdeklődés növekedése. Csak az Egri Pedagógiai Főiskolára huszonhármán akarnak bejutni, orvosiak készül 13, bölcsészkarra 16, gyógyszerésznek 4, ápolónőnek 8, óvónőképzőbe 7, mérnöknek 5, színművésznek 3 jelentkezett. Akad külföldi ösztöndíjra pályázó is, olyan, aki a szállodaipari technikumot akarja elvégezni, de nem hiányzik a fényképész, a külkereskedelem, a könyvtár-szak jelöltje sem. Csak egy lány van, aki nem