Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

VILÁG PRO .hRJAI. EGYESÜLJETEK! Egyre jobban hódít a sportlövészet Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 38. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. február 15., csütörtök Szakmai gőg Mi az igazi munka? Ahány ember, s ahány szakma, a vélemények is annyira sokfélék. A hegesz­tő a hegesztésre, az eszter­gályos az esztergályozásra, a menetcsiszoló a menetcsi­szolásra esküszik. Ez a köz­mondásos ízű — „a cigány is a maga lovát dicséri” — filozófia nem hasznos do­log. Nem lehet egyszerű vir­tuskodásnak, hivalkodásnak nevezni, öntelt, felfuvalko- dott emberek azok, akik csak azt a szakmát tartják értékesnek, amit saját ma­guk művelnek, a többit nem becsülik, lenézik. Igen fur­csa érzéseket váltott ki be­lőlem egy ezzel kapcsolatos megnyilatkozás... Még a múlt nyáron történt, az ecsédi külfejtésen jártam, s az ott dolgozó emberek helytállásáról, munkaered­ményeiről írtam. Ottjár- tamkor, s előtte is hallot­tam már arról, mennyire le­becsülik a föld alatti, mély- művelési bányászok a kül­színieket. Nem hittem akkor az effajta szóbeszédnek. De hogy írásom megjelent a külfejtésről, fehéren-feke- tén is bebizonyosodott előt­tem, mennyire igaz mindaz, amit beszélnek. Levelet kaptam a rózsái IX-es akna egyik vezetőjétől, aki ke­ményen és erősen adta tud­tomra: személyes sértésnek vette az írást, s az nem nyerte meg a többi IX-es aknai bányász tetszését sem. A cikkben nem volt semmi olyan kitétel, ami bárkinek is önérzetébe vágott volna! Mégis, miért érzett abból sértést a levélíró? Vélemé­nyem szerint: pusztán csak azért, mert a külfejtési bá­nyászokról írtam, azokról az emberekről, akiket a földmélyiek nem tekinte­nek bányászoknak. Hadd említsek egy másik esetet is... Könyvelő isme­rősöm mesélte: az egyik szőlőmunkás azzal állt elé­be, hogy könnyű neki, csak ül az íróasztal mögött, egész nap csak irkafirkál, bezzeg ő sós verítéket izzad a tő­kék között. Bátor gondolata támadt erre ismerősömnek: cserét ajánlott, mondta, pró­bálja meg egy kicsit a köny­velést. Nagy dérrel-dúrral elfoglalta a könyvelő he­lyét az asztalnál, s a köny­velő ment, hogy kapáljon, s megmutassa, ért ő ahhoz is... Kicsit hihetetlen ez a törté­net, ismerősöm erősen állít­ja, hogy igaz. De nem is azért említettem, mintha itt most azt kívánnám eldön­teni, mennyire igaz és mennyire nem, hanem in­kább azért, hogy bizonyít­sam: mennyire szélsőséges esetek fordulhatnak elő, ha a szakmai gőg doppingolja a hozzá nem értőt, a más munkáját nem becsülőt. Minden szakma annyit ér, amennyit abban produkálni tud valaki. A szakma senki­nek se biztosít privilégiu­mot, elsőséget, vagy mond­juk így: felsőbbrendűséget másokkal szemben. Olyan ez, mint egy hatalmas gépe­zetben az alkatrészek, szer­kezetek, — mindegyikre szükség van. mindegyiknek megadott a maga célszerű­sége. rendeltetése. És végső fokon is: az eredmények számítanak, az a hasznos munka, amit ki-ki felmutat­hat a maga területén! Min­den más csak üres, hiába­való és bosszantó fecsegés, ami nagy hiba. Becsületes munkája után mindenkinek kijár a dicsérő szó, a meg­becsülés! (pd.) könyvbarát-mozgalomról tárgyaltak a mónosbéli művelődési vezetők Mónosbélen megbeszélést tartottak a helyi pártszervezet és a tömegszervezetek vezetői. Az ülésen megvizsgálták a könyvtár helyzetét, s a községi könyvtáros ismertette az 1961-es év eredményeit A múlt évben 1893 kötet könyvet kölcsönzött ki a 103 mónosbéli olvasó. Az eredmények még nagyobbak leshetnének, ha si­kerülne kiegészíteni a könyv­tár berendezését. A községi művelődési veze­tők nagy súlyt helyeznek a könyvek propagálására: isme­retterjesztő előadásokon, szü­lők akadémiáján soha sem fe­ledkeznék meg a könyvekről. Erdélyi Ervin BÁNYÁSZ HÍRADÓ ★ ASSZONYOKNAK ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ HÍREK — SPORT A kulturális seregszemléről tárgyal az egri járási kulturális bizottság Pénteken, február 16-án dél­után ülést tart az egri járási kultúrbizottség. A bizottság tagjai az ülésen megbeszélik a KISZ kulturális seregszemle járási problémáit, megállapít­ják a benevezési feltételeket, s meghatározza!': a körzeti be-^ mutatók helyét és idejét. Az úttörő- és KlSZ-csopor- tok szerepléséről Alagyi Já-< nos népművelési felügyelő tart 3 beszámolót. A honvédelmi sportok között előkelő helyet foglal el és egyre jobban tért hódít a sportlövészet. Egerben például az MHS lövészei az ország legjobbjai közé küzdötték. magu- kat, de rövidesen sokat fogunk hallani a Honvéd Dobó SE fiatal lövész-szakosztályáról is, amely Soós János edző irányításával végzi munkáját. Képünkön: Soós edző egyik tanít­ványa, Mózes Ferencire részére tart egy kis szakmai előadást (A képes riport folytatása a 6. oldalon) t^AAAAAAAAAy\AA/SAAAA#w^VWVAAAAAAAAAA*VVAAAA^ÁiMAé»»A(»S<^A^A^AA^^A^A^AA^AAA/^AA^AAAAA^AA<VVVVVVW Elkészült a Mátra tárlati üdülőfejlesztés! térré . / , t * ' , ' , 1 Uj üdülőközpont Csór réten és Csukás-patak völgyéhen Az ország legjelentősebb magaslati üdülőterülete a Mátra, amely annyi vendéget fogad évente, mint a többi hegyvidéki üdülők együttvéve. Eddig azonban ötletszerű volt az üdülőtelepek bővítése Ezért az Építésügyi Miniszté­rium megbízására a Város- építési Tervező Vállalat elké­szítette a Mátra fejlesztésének húszéves gyógy- és üdülő­berendezési tervét. Farkas Vilmos építész, Rimaszombati Jenő közgazdász és Tanay Je­nő, Herczeg Márta mérnök csaknem egy évig dolgozott a terveken. A legfontosabb feladat az egységes, a minden települést kiszolgáló vízellátási rendszer kialakítása. A Köszörű-patak völgyében máris megkezdőd­tek a próbafúrások. A második ötéves terv végére készül el az a mesterséges tó, amely Pá­rád, Bodony, Parád-Öhuta, Parádfürdő, Mátraháza és Kékes vízellátását bizto­sítja. Újabb tárolók és összefüggő vízhálózat megépítését 1970-ig irányozták elő, s így összesen 28 községben szüntetik meg a vízhiányt. Orvosok gondos tanulmánya alapján dolgozták ki a terve­zők a Mátra üdülőinek fejlesz­tési programját. A vérsze­génység, az idegrendszeri és emésztőszervi betegségek gyó­gyítására kedvező éghajlatú területet, Parádfürdőt csak az enyhülést kereső betegeknek, vagy lábadozóknak szánják. Újabb építkezésekkel mintegy háromszáz ággyal bővítik a község gyógyüdülőhálózatát. Bükkszéken a gyomorhurutot, az ízületi és légzőszervi bán- talmat gyógyító világhírű Salvusvíz forrásához négyszáz ágyas új gyógykórházat ter­veztek. Az úttörőknek és a KlSZ-fiataloknak 22 sátorvá­rost:, a felnőtteknek 3 camping­tábort rendeznek be, s ezenkí­vül az autósok és motorosok részére még 10 táborhelyet alakítanak ki. A nyári hóna­pokban így több mint 26 000- ren pihenhetnek majd a Mátra sátorvárosaiban és a táborok vendégházaiban. A fejlesztési terv szerint té­len is az eddiginél jobban be­népesül majd a Mátra. A természetbarátoknak és a téli sport híveinek hat új turistaházat építenek. A tervezők javaslatára új épü­letet kap a kékesi szanató­rium, hogy a régit átalakít­hassák szállodának és környé­kén vendéglátóipari létesítmé­nyeket, autóbuszállomást, me­legedőt rendezhessenek be. Galyatetőn és Kékesen 1500— 1600 méter hosszú sífelvonót szerelnek fel, meghosszabbít­ják a lesakló- és futópályákat és három új ugrósáncot állíta­nak fel. Gondoskodnak a mű­kedvelők, a kezdő és gyakorló síelők szórakozásáról ie. A Vö­rösmarty Turistaház mellett éjszaka megvilágított süesiküó- pályát, Mátraházán és Galya­tetőn pedig csúszófelvonóval ellátott ródlipályát építenek. Galyatetőn, Mátraházán és Mátrafüreden korlátozza a fej­lesztést, hogy kevés a hely az új építkezésekhez. Ezért három új üdülőközpontot alakítanak ki. A Csórrétre, a festői szép­ségű gyöngyössoiymosi völgybe telepítik a legna­gyobbat, amelyben 1600 vendéget helyeznek el 200 személyes, korszerű üdü­lőkben. A tervezők erre a területre javasolják egy víztároló építé­sét, amellyel nemcsak a vízel­látást segítenék, hanem nagy örömet szereznének a vízisport kedvelőinek, a horgászoknak és a csónakázóknak is. Építenek üzleteket, mozit, művelődési házat, iskolát és más közintézményt is, mert Gyöngyös helyett az új község lesz majd a mátrai üdülőterü­let közigazgatási központja. Uj üdülőtelepet rendeznek be mintegy 1000 vendég foga­dására Mátraszentimre köze­lében, a Csukás-patak völgyé­ben és Parádsasvárt is nagy nyaralóközponttá bővítik, öt. szőrösére fejlesztik. A húszéves fejlesztési prog­ram több mint kétszeresére, 4715-ről 10 300-ra növeli majd a mátrai üdülök férőhelyeinek számát. így 1980-ban már elő­reláthatóan mintegy kétszáz­ezer dolgozó töltheti szabadsá­gát a Mátrában. (MTI) Halálos szerencsétlenség a Recski Ércbányában Halálos szerencsétlenség tör­tént hétfőn a Recski Ércbányá­ban. Az éjszakás műszakban dolgozó Viteti Vince parádi bá­nyászra, csillézés köziben rá­szakadt a főtéből egy hatalmas kőzetdarab, s a bányász az omlás következtében szörnyet­halt. A halálos baleset körül­ményeinek tisztázására, a bal­esetért felelősök megállapítá­sára a vizsgálatok azon nyom­ban megindultak. A szeren­csétlenül járt bányász család­járól, hozzátartozóiról a gon­doskodás megtörtént. Vitai Vincét a vállalat saját halott­jának tekinti, temetéséről máris intézkedtek. Ötödik „születésnapjátu ünnepelte a hatvani MÁV munkásörssakas* 'Ä njs^kfoa* tartótig 'meg' jufeüejyími ünnepséget a>hatvá- ni < vasútállomás múnkásőr- szaisasza. Az ötödik ' születés­napját ünneplő 'szakasz össze- jövétélén a munkásőrség tag­jain kívül részt'vettek a mun­kásőrök családtagjai, hozzátar­tozói — mintegy százan. Az ünnepségre a. hatvani vasútállomás utasellátójában került sor. Péter László MÄV munkás- őr, ' szakaszparancsnok tartott ünnepi beszámolót, ismertette az elmúlt fél évtized eredrrié­WA X - ’ nyert,, s.a,szakasz előtt álló fel­adatokat. A beszámoló után felszólalt Panyik István mun­kásőr, beszélt Erdélyi Vilmos századparancsnok és Zábráczky Ferenc megyei parancsnok is. , Az ünnepség végén' Papp Béla járási munkásorparancs- riok, a szakasz 33 „alapító tag­jának” átadta az ötéves mun­káért járó . jelvényeket és ki­tüntetéseket. Az ünnepség után a fehér asztal, mellett és a táncparket­ten folytatódott az est műsora. Szűcs' Ferenc Elkészült a noszva ji népfrontbizottság féléves munkaterve Elkészítette munkatervét a! Hazafias Népfront Nosxvaj községi bizottsága. A munka- terv a „szervezési és admi­nisztratív” féladatok megoldá­sa mellett nagy súlyt helyez a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésére, támogatására, a községi népművelési > tevé­kenység segítésére, és a béke­mozgalom népszerűsítésére. A népfrontbizottság mindhárom kérdésről külön ülést tart, ahol megvitatja, mit tettek a terv­Fekete porcelán A bajorországi Selb híres porcelángyárában hosszas kí­sérletezés után a világon elő­ször sikerült fekete porcelánt előállítani. • Minden eddigi kí­sérlet égéstechnikad nehézsé­geiken bukott meg. ben megjelölt feladatok telje­sítéséért. UT ■ — AZ IDÉN a múlt évihez viszonyítva, közel egymillió forinttal többet fordít az Egri Városi Tanács Eger város- gazdálkodására. Ebből az ösz- szegb'ől új parkokat létesíte­nek — főleg az újonnan épült lakótömbök környékén — de ebből az összegből fe­dezik a régi parkok felújítási, utak, utcák, terek tisztítási és javítási költségeit is. , Megértem a 32-es AKÖV egri parkirozási nehézsé­geit. Tény az, hogy gépko­csi . állománya növelcedésé- nek arányában nem lehet növelni parkírozást he­lyét. Ügyes megoldás volt ! a Vasút utca szélesítése, s az autóbuszok „élére állítá­sa”. De az már egyáltalán nem ügyes megoldás, sőt, hogy reggelenkint — és nemcsak reggelenkint — az autóbuszok elállják az üz- j let előtti kis hídhoz vezető utat, és az. iskolába menő apróságoknak, a felnőttek­nek a kocsik közötti résen kell átfurákodniok. A bu­szoktól pedig nem látják az elég sűrűn közlekedő jár­műveket, s szerencse, hogy még baleset nem történt. Egy-két autóbusz áthelye­zéséről van csupán szó, s úgy gondoljuk, a, járókelők biztonsága érdekében sza­baddá teszi az átjárót az AKÖV. -P-,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom