Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Bajnoki öröm ... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 35. szám ARA: GO FILI ER 1962. február 11., vasárnap A termelőszövetkezetek megszilárdításában Heves megye az élen jár Feher Lajos elvtárs a Tiszanánai Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén Zárszámadási közgyűlésre gyülekezni a község egyik nevezetes helyén, az mindig különleges eseményt jelent a termelőszövetkezetekben, s különösen azt, ha a tagok tudják, vendég is érkezik, egész esztendőt lezáró összejövetelükre. Tiszanánára is ez az ilyen alkalmakkor jellemző izgalom nyomta rá bélyegét szombaton délelőtt. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai készültek ugyanis zárszámadó közgyűlésükre, s vendégükként Fehér Lajos elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát várták. A községi pártszervezet házát zsúfolásig meg is töltötték a tagok, s szeretettel üdvözölték az időközben megérkezétt vendéget. Fehér Lajos elvtársat ezúttal elkísérte Tiszanánára Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Schramkó László elvtárs, a Hevesi Járási Pártbizottság titkára, Magyar István elvtárs, a Hevesi Járási Tanács V. B. elnöke, s Nagy Károly elvtárs, a hevesi járási tanács termelőszövetkezetekkel foglalkozó előadója is. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését Pallai János, a községi tanács elnöke-nyitotta meg, majd később Sallós Gyula a közös gazdaság elnöke emelkedett szólásra és tartotta meg beszámolóját. Bevezető szavai után részletesen ismertette a Vörös Csillag Tsz tagságának elmúlt esztendőben elért eredményeit. — Ha az ember a gazdasági tervek teljesítését, a gazdálkodás eredményességét kíséri figyelemmel, minden túlzás nélkül megállapíthatja, hogy a termelőszövetkezetben a tagság többsége szorgalmasan, lelkiismeretesen és hozzáértően dolgozott az elmúlt esztendőben. Erről tanúskodik, a többi között az a tény is, hogy a tsz- ben levő 272 családból mintegy 315 tag tevékenységére mindig lehetett számítani. és az egy dolgozó tagra jutó munka-egység- átlag 370 lett az év végére — mondotta. A továbbiakban részletesen foglalkozott a termelőszövetkezet belső gondjaival, majd áttért a termelési tervek teljesítésének értékelésére. — A búzatermés a terv szerint 10,5 mázsa volt az elmúlt gazdasági évben, ezzel szemben 12,1 mázsát takarítottunk be átlagosan holdanként. Másik gondunk a takarmány biztosítása volt. E tekintetben a szálas és abraktakarmányból az árpát tudtuk biztosítani a terv szerint, de a kukoricából jelentős kiesésünk volt, kezdte a felsorolást az elnök, majd így folytatta: — Az állattenyésztés tekintetében. a szarvasmarhára^ vonatkozó tervszámainkat teljesítettük és az év eleji állományt, mintegy húsz százalékkal növeltük. A sertésszaporulat terén is túlteljesítettük tervünket, mert a várt 650 helyéit 789 darab szaporulattal dicsekedhetünk. Az elmúlt évben a baromfitenyészet alapvető feltételeit is biztosítottuk. A jelenlegi törzsállományunk 1200 darab tyúk és 240 darab kacsa. — Az áruértékesítési tervről szólva — mondotta a továbbiakban Sallós Gyula —, igyekeztünk már az év közben keresni a lehetőségeket a jobb teljesítésre. Szándékunk sikerrel is jáft, így az 1 216 000 forintos áruértékesítési tervünket 1 600 000 forintra, azaz 134 százalékra tejlesítettük. — Ami pedig gazdálkodásunk eredményességét illeti, örömmel jelenthetem a közgyűlésnek, hogy a szövetkezet tiszta vagyonának növekedése az elmúlt évben 706 000 forint volt. A munkaegységrészesedés ösz- szege 2 773 000 forint, a tagságnak a közösből származó összes jövedelme pedig 2 ínillió 881000 forint. Gazdasági tervünk szerint az elmúlt évben 88 887 munkaegység felhasználására számítottunk, ezzel szemben a tényleges szám 80 272, így a tagok részesedésére egy munkaegység után, a tervezett 32,97 forint helyett, 34,54 forintot oszthatunk ki. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke beszámolójában ezután még számos a közös gazdaság problémáival foglalkozó gondot említett, amelyek orvoslására az 1962-es esztendőt jelölte meg, majd átadta a szót a vitában felszólalni kívánóknak. A közgyűlésen részt vevők közül számosán mondották el az elmúlt év folyamán tapasztaltak közül azokat az eseteket, amelyek szerintük javítást kívánnak. Mások azonban a gazdaság vezetőinek helyes elképzeléseit támasztották alá példáikkal. ilyen volt Erdélyi József állattenyésztési brigádvezető, aki' közölte a közgyűléssel, hogy az itatásos borjúnevelés, mint kiszámította, nemcsak eredményes, de rendkívül nagyarányú pénzmegtakarítást is jelent a termelőszövetkezet számára. — Az itatásos módszerrel nevelt borjak táplálásához főként fölözött tejet használunk, — mondotta a többi között, - s ennek révén, ha száz borjút nevelünk, hatvannyolcezer forintot takarítunk meg a tejszín hasznosításával, ha kétszázat, akkor mindjárt duplájára rúg a megtakarítható ösz_ szeg, amellett, hogy az itatásos módszernek az állatok sem látják kárát. Több hozzászólás után Fehér Lajos elvtárs emelkedett szólásra Bevezető szavaiban üdvözölte a tiszanánai Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén résztvevő tagokat, majd általánosságban megemlékezett a Heves megyei termelőszövetkezetek elelmúlt évi munkájáról. — A tiszanánai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1961. évi munkája jónak mondható — mondotta a többi között —, sőt jelentősen jobb az országos átlagnál. Máskülönben is az eddigiek alapján az ország összes termelőszövetkezetei közül a Heves megyeiek zártak a legjobban, s elmondhatjuk, hogy a közös gazdaságok megszilárdítása tekintetében Heves megye az élen jár. — Természetesen a tiszaná- naiak 34 forintos munkaegysége nem ad teljes képet az, elmúlt esztendőben itt végzett munkáról — folytatta a Központi Bizottság titkára. — Ehhez még hozzá lehet számítani a különböző járandóságokat, a prémiumokat, s a háztáji gazdaságok jövedelmét, s akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az egy tagra eső jövedelem átla/ gosan évi tizenháromezer f! rint. Fehér Lajos elvtárs ezután az elnöki beszámoló több pontját értékelte. — Helyesen tette Sallós elvtárs — mondotta —, hogy elsőként 'a vezetőség munkájával, annak megszilárdításával kapcsolatos teendőkkel foglalkozott, mert ahol jó a vezetőség, ott jól megy minden. Itt, úgy hallottam, hogy a tsz megalakulása óta mór 13 elnök váltotta egymást. A mostani azonban, úgy hiszem, beválik, csak eredményes tevékenységéhez az is szükséges, hogy a tagság is becsülje meg a vezetőket, a határozatok, a közgyűlésen elfogadott javaslatok maradéktalan betartásával. A Központi Bizottság titkára ezután’ a munkafegyelemmel kapcsolatos, még általánosságban is felmerülő gondokkal foglalkozott. — Sallós elvtárs azt mondta, hogy még az elmúlt esztendőben is akadt negyvenkét olyan tag, aki nem dolgozta le a kötelező 80—120 munkaegységet sem. Ha ezt ebben az évben is Kitűnő időben, jó hóviszonyok mellett, a Gályán rendezték meg Magyarország 1962. évi országos ifjúsági síbajnokságának küzdelmeit. Különösen a fiatalok 4x8 km-es váltófutása keltett nagy izgalmakat. Az Üjpesti Dózsa Tóth—Jelinek—Zauper—Holéczi összetételű „legénysége” remek futással szerezte meg a bajnoki címet a Vasas együttese előtt. Képünk a váltó célbaérkezését követően készült. Kábel Ferenc edző elégedetten gratulál a boldog újpesti fiúknak. (Kiss Béla felvétele) Májusra várnak az egri vasöntödében tűrik, akkor azt kérdezem, hogyan kapálják meg háromszor kukoricájukat. Az elnök élvtárs ugyanis azzal is eldicsekedett beszámolójában, hogy soha ennyi őszi mélyszántás nem volt a község határában, mint amennyi most van. Á kukoricatermesztés kulcsa tehát az elvtársak kezében van a szántások révén, de nem ér semmit, ha sokat vetnek és nem kapálják, gondozzak megfelelően. 1961-ben alkalmazták a munkakerülőkkel szemben a munkaegység levonást. Ezt továbbra is meg kell tenni, ha szükséges. De határozat van arra is, hogy évközben a háztáji földet is felére lehet csökkenteni, ha a vezetőség úgy látja jónak, — s élni kell ezzel is, ha a sor úgy adja, mert a közös munkában mindenkinek részt kell vennie. — Éppen ezért nagyon jó lenne, ha igyekeznének hazahívni a fiatalokat is — folytatta Fehér Lajos. — S ezzel elsősorban a szülőkhöz fordulok, mert nagyon sok esetben ők voltak azok, t akik biztatták gyermekeiket, menjenek csak el máshová dolgozni, mert szükség lesz az ő keresetükre „Január, február, jön a nyár!” — mondogatjuk, pedig hát alapos téli időjárást hozott ránk az esztendő második hónapja. Reggelenként kopogósra fagy a sár, és metsző, hideg a szél is. De ki törődik most mindezzel az egri vasöntödében? Inkább a melegebb hónapokról beszélgetnek az emberek. Májusról. — Ha tehetnénk, előre forgatnánk egy-két hónapot a naptár lapjain — mondja Hesz János rftitrnök,,äz'öhitöde vezetője. — Nagyón * várjuk az. idén „belépő” beruházások megvalósítását. Űj üzemrészekkel hővül az öntöde. A tervek — a részletes tervek is — már elkészültek, s csak a melegebb hónapokra várnak, hogy a fundamentumok ásását megkezdhessék, a kijelölt épületrészeket lebonthassák. — Májusban kell felvonulni a kivitelező vállalatnak. Ebben már megállapodás történt az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalattal. Több mint négymilliós beruházási programban teljesen megfiatalodik az üzem, csak az öntőcsarnok marad meg eredeti formájában. A készülő, emeletes épületben nyugodt, szociális körülményeket biztosítanak a dolgozóknak: fekete és fehér öltözőhelyiségek, tágas ebédlőterem, mosdó, zuhanyozó áll majd rendelkezésükre. i——irvary — Elkészül-e az idén az öntvénytisztító műhely? — Több mint hét esztendőt kellett arra várni, hogy az öntvénytisztítóműhely félbehagyott épületének munkálatait bevégezzék. A szükséges gépek rhár megvannak, s az idén beszerelhetjük valamennyit. Normálisabb körülmények között dolgozhatnak így az öntvénytisztítók, nem kell kitenni egészségüket az időjárás sze- szélyieinek-tfj gépeinkét por- szíyő-bét&ndéaéssel is éllátták.' A szilikózis .elleni- küzdelemben igái’ jelentős 'lépés. Teaest a hevesi 1. Általános Iskolában A Hevesi I. számú Általános Iskola szülői munkaközössége gondol arra is, hogy a szülők alaposan megismerjék egymást, hogy szorosra fűzzék a kapcsolatot az iskola és a nevelők, illetve a szülők között. Ennek érdekében rendeztek az elmúlt napokban teaestet, ahol mintegy kétszáz szülő jelent meg. Elbeszélgettek a nevelőkkel, megtárgyalták a soron következő. teendőket, ,s a tehéfí asztal mellett a hajnali órákig; együtt maradtak. A termelőszövetkezetek és az iskolák helyzete a községi tanácsülések napirendién A hónap közepén az egri járás községi tanácsülésein a községek termelőszövetkezeteinek és iskoláinak helyzetét vizsgálják meg. Az egerszalóki tanács mai ülésén Halmai Lajos igazgató számol be a község oktatási helyzetéről. Ugyancsak iskolai kérdésekről tárgyal a Bélapátfalvi Községi Tanács is e hónap 15-én, 17-én pedig a verpelétiek beszélik meg községük iskolahelyzetét. Február 13-án a makiári tanács a termelőszövetkezetek problémáját vitatja meg, egy nappal később pedig Nagy- visnyón kerül napirendre ugyanez a kérdés, míg Nova- jon 17-én ül össze a tanács, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom múlt évi tapasztalatait megvitassa. Amerikai zsoldosokat képeznek ki a Panama-csatorna övezetében BOGOTA (ADN): A Voz de la Democracia című kolumbiai lap leleplezi, hogy Panama- csatorna övezetében levő Fort Sherman-táborban 1960—ölben különböző latin-amerikai országok ötszáz tisztjét képezték ki az amerikaiak ellenforradalmi tevékenységre és gyarmati háborúra. Megtanítják az amerikai szolgálatban álló zsoldosokat arra, hogyan kell elviselniük az életet a dzsungelben, miként lehet szabotázscselekményeket elkövetni, stb. is. Az élet azonban bebizonyította, hogy a termelőszövetkezet megalakulása óta senki nem halt éhen, sőt mindinkább jobban él, így a fiatalok is minden bizonnyal megtalálják itt is számításukat. Nekünk meg szükségünk van arra, hogy erejüket adják a termelőszövetkezetek megszilárdításához. ..................... Fe hér Lajos elvtárs ezután még részletesen foglalkozott a baromfineveléssel is, s javasolta, hogy bérmunkásokként vonják be ebbe a tevékenységbe azokat az asszonyokat is, akik eddig valamilyen komoHadititok? Nem hinnénk. Inkább fölösleges és nem helyénvaló óvatosság. Készülő írásunkhoz érdeklődtünk arról, mennyibe került egy falusi művelődési ház felépítése. Meg akartuk írni 15 ezer példányban. Ezt a választ kaptuk a megyei tanács tervosztályától: „telefonon nem szolgáltatunk ki semmiféle adatot?’. Jó. De a kérdezett kultúrházat fel is avatták, az előadó el is mondta a beszédében, hogy mennyibe került, de mivel naponta új adatokat jegyzünk meg a munkánk során — ehge- delmet, ezt már elfelejtettük. S most nem itt állunk, a legnagyobb tudatlanságban? Az ügyhöz hozzátartozik még az, hogy a faluban is tudja mindenki, sőt a meghívott vendégek is tudják. Esetleg megkérdezzük a községi tanácsot? De az messzebb van, telefonköltségbe és időbe kerül. Megéri? (ódám) I lyabb ok miatt a közösben nem dolgoztak. A Központi Bizottság titkárának felszólalása után a termelőszövetkezet tagságának zárszámadó közgyűlése véget ért, s a központi irodában megkezdődött a pénz kiosztása. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet ezúttal utoljára osztott munkaegységrészesedést tagjainak, mert a jövőben Lenin neve alatt együtt dolgozik az eddigi Üj Élet és Lenin tsz-ek tagságával. Ez a I változás azonban, mint az 1962-és tervek is mutatják, j még jobb eredményt hoz | majd, mint az eddigi tévé- ; kenység. W. L.
