Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

1962, február 1., csütörtök NEPCJSáG 3 Pártoló tagok és — „pártoló tagok Ahogy Farkas József fő' könyvelő szavaiból negyedórái beszélgetés után kitűnt, nem így képzelték ezt annak idején a poroszlói Rákóczi Tsz tag­iak .. Amikor a termelőszövetke­zet fejlesztésére sor került, tudomásul kellett venníök, hogy számos földdarab gazdá­ja, nem él már hosszabb ideje a községben, másutt dolgozik, üzemben, vállalatnál. Amíg nem volt közösben a földjük, részes művelésre adták ki mindannyian, s legfeljebb a nagyobb munkáiénál jöttek le valamit segédkezni, vagy a betakarítás után a részeket el­osztani. Ezek az emberek többségük­ben a felfejlesztésnél pártoló tagnak léptek be, másokat ké­sőbb minősítettek azzá, ami­kor az SZTK olyan tagok után varrt 67 ezer forint fizetniva­lót a Rákóczi Tsz nyakába, akiket egész évben még csak nem is láttak. — Addig, hogy kit fogadunk el pártoló tagnak, s kit nem, nem volt semmi hiba a meg­egyezésben a tagok között — emlékezik vissza a főkönyve­lő. — Sőt, hasznos javaslatok alapján még addig teljesen kí­vülállókat is felkértünk erre a szerepre. így lett pártoló tag a po­roszlói Rákóczi Tsz-ben dr. Gyulai László megyei fő­ügyész, Dr. Gyulavári Endre ügyész, Takács Sándor, Péter- falvi Tibor, Mucsi Sándor, a megyei tanács vb ipari osztá­lyának vezetője, dr. Komári Endre megyei jogtanácsos és még mások. Mindannyiukkal „jól járt” a szövetkezet, Rendszeresen el­látogatnak Poroszlóra, jogi, pénzügyi, vagyonvédelmi ta­nácsokat adnak, intézik a gaz­daság vitás dolgait, vagy se­gédkeznek a termény-, állat­értékesítésben, törzsállomány beszerzésében. — Tegyük azonban azt is hozzá, hogy csupán a felkért pártoló tagokra vonatkozik ez — figyelmeztet Farkas Jó­zsef, s alapos okkal. A többi pártoló tag ugyanis — több mint félszáz a számuk —, talán azt sem tudja, mi­lyen eredményekkel dolgozik a Rákóczi Tsz Poroszlón. Azok az emberek, akik máskor nyá­ron és ősszel rendszeresen le­jártak, ha csak szabadságuk idejére is dolgozni földjeiken, most feléje se néznek a tsz- nek. Evenként zsebre vágják az aranykorona érték után a földjáradékot — ennyi az ösz- szes kapcsolatuk a Rákóczi Tsz-szél. Pedig a megindulás után' sokáig vártak a Rákóczi- beüek az érdeklődésükre, se­gítségükre számítva. — Ez idáig azonban senki­nek eszébe sem jutott a tsz- be jönni — mondja ki az egész tagság jogos panaszát a fő­könyvelő —, pedig nagyon szí­vesen látnánk mindegyik pár­toló tagot. Nem kellene kapál­niuk, kaszálniuk, ezeknek a PILLANATKÉP leszerelő katonákról A fiatalember életének egyik legszebb, legörömtelibb napja az a nap, amikor kato­nai szolgálattétele után vissza­tér a családi körbe. A tanuló­évek után szakmai képesítést szereztek, egyikük-másikuk már dolgozott is, és egy napon bevonultak katonának. Letöl- tötték a tényleges időt, meg- emberesedtek, megismerked­tek az élet több oldalával, s ha szívesen is éltek együtt bajtársaikkal, a vége felé csak számolták már a leszerelés napjait. A napokban egy megható jelenetnek voltunk tanúi a fü­zesabonyi járási kiegésztítő parancsnokságon. T. főhad­nagy elvtárs egy csoport le­szerelő fiatalt hozott a járási parancsnokságról. A tiszt elv­társ annak rendje, s módja szerint átadta a fiúkat a pa­rancsnokságnak, ahol azok megkapták irataikat, s a szó­beli eligazítást és most kö­vetkezett a megható pillanat. A főhadnagy elvtárs a szülők, hozzátartozók előtt búcsúzott volt katonáitól. Kezet fogott velük, megölelte őket, és ami­kor B. tartalékos tizedeshez ért, őszinte szóval mondta ne­ki: „Sok örömet szereztél ne­künk, kiváló katona voltál, kívánom, hogy a civiléletben is így álljátok meg a helye­teket mindannyian”. Aztán el­ment és volt katonái egy ki­csit szomorúan néztek a tá­vozó tiszt után, aki távol a szülői háztól nevelte, tanította őket a hadseregben. A parancsnokság körül áll­dogáló szülők, hozzátartozók összenéztek, s a hajdani ka­tonák előtt furcsán festő ked­ves jelenetről egy ősz hajú, fekete kendős néni foglalta össze a véleményét: „ezért kár volt két évig bánkódni a fiúk miatt. Jó helyen voltak ők!” — Szigetváry — munkáknak a nagyját a gépek elvégzik, de a vasas szakmá­ban dolgozók segédkezhetné­nek a gépjavításban, vagy a kovácsmühelyben képzettsé­gük szerint, amíg szabad ide­jük engedi. Még szakács fog­lalkozású pártoló tágunknál; is tudnánk munkát adni. Se­gíthetne a nagy mezőgazdasá­gi munkák idején üzemi kony­hát szervezni, megindítani. Hasznos lenne ez az „intéz­mény” a tsz-tagok számára. Sokat könnyítene az asszo­nyok munkáján. Persze, amiről a főkönyve­lővel beszélgettünk, csak el­képzelés — sajnos. A törvény, amely kimondja, kik lehetnek pártoló tagok, azt is megha­tározza, hogy akik e címet vi­selik, alkalomszerűen és ön­kéntesen részt vehetnek a munkában — és mindenki er­re hivatkozik. Mit mondjanak ilyen tapasztalatok után a tsz- tagok? Csak hallgatnak — de szótlanságuk is beszédes. Mert mindannyian látnak, és hozzá ezt.: akinek tulajdonképpen „semmi köze” nincs a tsz-hez, nem vitt be földet, nem kap föld járadékot utána, az segít, önzetlenül fáradozik, kisebb nagyobb ügyökben, akire meg némi joggal számíthattak vol­na, azt nem érdekli a közös dolga. Közeledni hozzájuk? Meddő kísérlet volna, mert elég az egy ellenszó a törvényből: ön­kéntesen tehetnek valamit, ha akarnak — s a kísérletező Rá- kóczi-beliek máris visszavo­nulhatnak. De hát akkor mit? Vigasztalódni azzal, hogy ál­talában másutt is így van, sőt talán még rosszabbul, mert még az annak idején felkért pártoló tagra sem számíthatnak? Ez­zel, az eddig a tsz-re rá sem nézők, nem válnak segítőtár­sakká. A hibán maguk a tsz-ek nem tudnak segíteni, a párto­ló tagoknak kell megkeresni magukban: mi is a cím — amit annak idején kaptak — értelme. A pártoló tagság az, amit vagy egy tucat ember tesz a poroszlói Rákóczi Tsz-ben: a a maga munkáján kívül segít ott, ahol tud a közösségnek. Ami pedig a másik részt, a több mint fólszáz tagot illeti, az ő pártolásukat csak idéző­jelek közé lehet tenni. Csu­pán addig voltak szó szerint azok, amíg aláírták a nyilat­kozatot, hogy földjüket a kö­zösbe adják, pedig a tsz-t — ezt is a többit is — más tet­tekkel is lehetne „pártolni” — s maguk is hasznát látnák. Weidinger László ... hogy Goa felszabadítá­sával véget ért a gyarmati uralom Indiában, s most már csak azokat a „szépség hibákat” kell eltüntetni, amelyek a francia gyarmato­sításra emlékeztetnek. 1954- ben ugyan Pondicherry, Ka- rikkal, Janaon és Maheval francia birtokok harmadmd- liónyi lakossága is lerázta a kolonialista igát, de az erről szóló megállapodásokat a, francia nemzetgyűlés mind ez ideig nem ratifikálta. A „párizsi obstrukció” a gyarmatosítók ellenszenvéről árulkodik. amellyel volt gyarmatukkal szemben érez­nek. De egyben tehetetlensé­gükről is: ha. már nem tud­ták megakadályozni a felsza­badulást, legalább megta­gadják tőle a gall törvények szenteltvizét. — zár — Dr. Kársai E'ek előadássorozata Egerben Az egri művelődési ház és a KISZ ifjúsági akadémiáján dr. Karsai Elek — a Berchtes- gadeni sasfészektől a berlini bunkerig és A budai Sándor- palotában történt című írások szerzője — öt előadásból álló sorozatot vezet le a művelő­dési ház ifjúsági klubjában. Az érdekesnek ígérkező előadá­sokat február 8-tól kezdve, min­den második héten, csütörtökön tartja dr. Karsai Elek. Témái: 1. A Szovjetunió elleni had- balépés előzményei, utána a Boszorkánykonyha című film vetítése. 2. A második magyar hadsereg pusztulása, film: Ha­lálkanyar. 3. A hadüzenettől a Szálasi-puccsig, film: Az utol­só felvonás, I. rész. 4. Az utols felvonás és a hasonló című film második részének vetítése. 5. Az ötödik előadás­ban dr. Karsai Elek legújabb kori kutatásaival kapcsolatos élményeit mondja el. Farsangi bált rendez a KPVDSZ Február 3-án este fél kilenc órai kezdettel Egerben, a Szakszervezeti Székházban nagyszabású farsangi bált ren­dez a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága. Ételekről, italokról az Üzemi Vendéglátóipari Vál­lalat gondoskodik, a zenét Szálkái Miklós zenekara szol­gáltatja. A farsangi bál kere­tében tombolát és táncbemu­tatót is rendeznek. L. néni 70 éves, nyugdíjas tsz-tag. Ennek ellenére azon­ban napok óta készülődött a zárszámadási közgyűlésre, mintha legalább 50 ezer forin­tot kapna ott. Amikor kézhez kapta a meghívóját, hatszor is megkérdezte a szomszédjától: hol van az a Gárdonyi Színház. Elmagyaráztatta, s hogy meg­kérdezték tőle, minek megy oda, azt válaszolta: közgyűlés lesz, zárszámadási közgyűlés, nagyon kíváncsi vagyok, mire mentek a fiatalok a közösben. Hétfőn reggel fél kilenckor már ott volt bekecsben, nagy­kendőben, fején fekete ünnep­lőkendővel, pedig hát csak ki­lenc órára hirdették a kezdést. A padsor végén helyezkedett el, hogy közelebb legyen a ra­diátorhoz, amelyből dőlt a meleg. Fél tízkor már izzadt, és ki- gombolkozott. — Meleg van itt, lelkem — szólt szomszédjának. — Meg lehet főni. — Hát miért nem vetette le a bekecsét, s adta be a ruha­tárba. Ingyen van — válaszolt amaz, de amikorra jobban oda­nézett, már késő volt. Az ájult asszonyt hárman vitték ki a színházból. ★ — Egy tag átlagban véve 188 munkaegységet tudott teljesí­teni az elmúlt gazdasági év­ben. De vannak olyan tsz-tag- jaink is, akik jóval többet dol­goztak ennél. Itt van például Juhász Bernét, aki 965 munka­egységet teljesített — hangzik élesen a nagy csendben a be­számoló. És itt, ennél a kije­Mozaik egy zárszámadási közgyűlésről lentésnél morgás, mocorgás hullámzik végig a 600 fős tö­megen. Érthető is, hiszen ez 45 ezer forintos évi tiszta jövede­lemnek felel meg, amihez még hozzájön a háztáji és a föld já­radék. Ilyen nagy jövedelem­mel azért nem mindenki di­csekedhet ebben a tsz-ben. Nem is csoda, hogy a beszá­moló elhangzása után felpat­tan a hallgatóság soraiból egy idősebb bácsi és mellét verve kijelenti: — Én nem tudom megérteni, hogyan lehetséges ez! Egész nap dolgoztam a nyáron be­csületesen, s még 300 munka­egységem sincsen. Pedig hát vagyok olyan legény, mint ő. Vagy talán Juhász egyfolytá­ban éjjel-nappal dolgozott a nyáron? — Ülj már le, mert „leváglak” — szól rá szomszédja kissé nyersen, dühösen, kezét meg­emelve. — Nem is tudtam, hogy ennyire buta vagy. Ho­gyan kereshette volna azt a 900 munkaegységet, hogyan ... hát a családjával! ★ — Kérem a tisztelt tagságot, hallgasson meg — kezdi emelt hangon az egyik felszólaló a hátsó sorokból. — Amikor a háztájit szüreteltem, kértem a tsz-t, adjon fogatot a szőlő ha­zaszállítására. Nem adott, de másnak, előtte adott. Kértem a tsz-t, hogy fizesse a nyugdí­jamat, mert beteg vagyok, nem tudok dolgozni, nem fizeti. Úgy bánnak vélem, mintha nem is volnék szövetkezeti tag. Ha nem vagyok az, hát zárja­nak ki. Általános megdöbbenés ül rá a teremre. Vádlón néznek az elnökre, aki feláll és azonnal válaszol: — Azért nem adtunk nyug­díjat, mert a rokkantság meg­állapítása az orvosok dolga. Tudomásom szerint az ügy ki­vizsgálás alatt van. Fogatot meg azért nem adtunk, mert akkor már a közöst szedtük, és megmondtuk, mindenki addig szüretelje le a háztájit, míg meg nem kezdjük a közös sze­dését, mert csak addig tudunk fogatokat biztosítani. — így van! — pattan fel az egyik fogatos. — Máskülönben azt is hazavittük volna. Hány­szor előfordult, hogy éjszaka mentünk a termésért. Ott se volt a gazdája, mégis felpakol­tuk, és hazavittük. Pincéje elé álltunk, utána mentünk felkel­teni az ágyból, hogy itt a ter­més, jöjjön, pakoljuk le. De amikor a közöst szedtük, nem foglalkoztunk tovább a háztá­jiak fuvarozásával. — Be kellett volna tartani a rendelkezést — hangzik innét­onnét a vélemény. De erre már? nem jön válasz a hátsó sorok-> bői. ? ★ ? — Kérem, én sérelmesnek? tartom az ellenőrző bizottság? elnökének azt a kijelentését,? miszerint a malomban (a dará-s lóban) rendellenes dolgokat? tapasztalt. Kétszer is tartott ott? ellenőrzést, és azt írta be a fü-S zetbe, hogy mindent rendben? talált. Ezek szerint ő nem jól? látta el a feladatát — magya-? rázza a felszólalók egyike,? hangja szinte metszi a levegőt.? — Ez mégiscsak abszurdum,? hogy az embert ilyen tömeg? előtt jogtalanul mocskolják ...? — Hát válaszolni akarnék —? mondja, amikor szót kap az el-? lenőrző bizottság elnöke — az? engem ért vádra. Beszámolóm? elején hangsúlyoztam már, ? hogy kezdetén tartunk mi még? ennek a feladatnak ellátásé-s ban. Nincs gyakorlatunk, nem? csináltuk mi ezt sohasem. Nem? akarok én egy embert sem? mocskolni, sem bántani, sem? megsérteni, de ami igaz, az? igaz. Hát mondják meg —? emeli hangját, szeme tüzese-? dik, és egyre pirosabbá válik? az arca —, hogy a mennydör-? gős mennykőbe tudtam volna? a hibát felfedni, amikor két? számviteli szakembernek is két? napig tartott, amíg kibogozta? azokat az adatokat, amiket? kelmed írt be össze-vissza:? ahová a kiadást kellett volna? könyvelnie, oda a bevételt, ahová a bevételt könyvelte.? oda a kiadást kellett volna ír-? nia... Fazekas István Nagy történelmi feladat szolgálatában 1042. február 1-én je­lent meg a Kommunis­ták Magyarországi Párt­jának új központi lapja, a Szabad Nép, amely a párt politikájának szel­lemében valamennyi számában és cikkében a fasisztaellenes nemze­ti összefogásért, az or­szág függetlenségéért és szabadságáért harcolt. E napon ünnepeljük a párt lapja megjelenésé­nek huszadik évfordu­lóját, s ebből az alka­lomból idézünk a lap el­ső vezércikkéből, ame­lyet a később vértanú- halált halt Schönherz Zoltán írt „Szabad nép, szabad országban” cím­mel. ★ „Pártlapunk neve jelképezi a történelmi feladatot — írta a többi között —, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott veze­tőjét, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártját állította. A reakció sötét erőinek el­söprése szabaddá teszi az utat Európában a demokratikus fejlődésnek, amely ezen a kontinensen végképp kikü­szöböli a népek erőszakos el­nyomását és a háborút. A KMP megragadta azt a törté­nelmi pillanatot, amely az egész nemzetet egyesítheti a munkásság vezetése alatt, év­százados történelmi feladatá­nak megvalósítására: a füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarország megteremté­sére. Ennek a nagy történelmi feladatnak a szolgálatába ál­lítjuk a Szabad Nép-et, pár­tunk hivatalos lapját. A há­ború és a reakció nyomaszt# sötétségében a Szabad Nép­nek, mint a szabadság világí­tó tornyának kell sugároznia. A Szabad Nép-nek kell azo­kat az eszméket kisugároz­nia, amelyek a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágítják. De a Szabad Nép csak akkor felelhet meg rendeltetésének, ha nagy és erős pártra támaszkod hátik. Olyan pártra van szükség, amely ideológiailag felké­szült, egységes és fegyelme­zett, amelynek szervezetei mindenütt jelen vannak. Egy il5-en felkészült párt vezetni tudja osztályának széles tö­megeit, napi harcaiba be tud­ja vonni a többi néprétegeket is a lét érdekeiért folytatott harcba, aktív tényezője a po­litikai életnek. A Szabad Nép arra fordítja munkásságát, hogy a párt­tagság politikai színvonalát emelje és ideológiailag fel­készítse vezető szerepére. A Szabad Nép a külföldi és magyarországi aktuális poli­tikai eseményeket fénycsóvá­jával a marxizmus—leniniz- raus éles megvilágításába he­lyezi, irányt ad elvtársainak az összes aktuális politikai eseményekhez és azoknak a napi munkában való felhasz­nálásához. Gyorsítsátok meg ezt a folyamatot, elvtársak, azzal, hogy a Szabad Nép cikkeit figyelemmel olvassá­tok és megvitatjátok és napi munkátokban felhasználjá­tok,” — 1,11 ———.. ............ MA s Tapasztal aíesere-anhét a Füzesabonyi Kísérleti Gazdaságban A Heves megyei KlSZ-bi- zottság mellett működő fia­tal agrárértelmiségiek tanácsa növénytermesztési szekciója ma délelőtt fél tíz órakor gya­korlati bemutatóval egybekö­tött tapaszalatcsere-ankétot tart a Füzesabonyi Kísérleti Gazdaságban (Pusztaszikszón). Az ankéton megvitatják a kukoricatermesztés és tárolás néhány korszerű módszerét. Szó lesz a gazdaság kukorica­termesztési tapasztalatairól, a betakarítás gépesítésének prob­lémáiról, a vegyszeres gyomir­tás legújabb kísérleteinek eredményeiről és a kukorica­tárolás új módszeréről. • Az előadások és a hozzászó­lások után kerül sor a gyakor­lati bemutatóra. A jövőről is határozott a közgyűlés A makiári Béke Termelőszö­vetkezet tagjai is igen elége­detten hallgathatták végig az éves munkáról szóló beszámo­lót a zárszámadási közgyűlé­sen. A szövetkezet az elmúlt két esztendőben megteremtette a jó gazdálkodás alapfeltéte­leit, s ennek már ebben az év­ben látják gyümölcsét. Az egy munkaegységre jutó részesedés 35 forint lett. A zárszámadási közgyűlésen, amelyen megvi­tatták az új gazdasági év teen­dőit, határozatot hoztak arra, hogy az új gazdasági évben minden hónapban, rendszere­sen, 24 forintot fizetnek egy- egy munkaegységre, előlegként. A tsz közgyűlésén részt vett a szomszédos Füzesabonyi Ál­lami Gazdaság igazgatója is, és ígéretet tett arra, hogy a gaz­daság dolgozói a jövőben is se­gítik a termelőszövetkezet munkáját, szaktanácsokkal, s ha szükség van rá, gépekkel is. Az Amerikai Államok Szervezete Ezekben a napokban a lapok első oldalán olvasha­tunk az Amerikai Államok Szervezete (Organisation of American States) külügyminisztereinek Punta del Esle-i értekezletéről. Mi a csoportosulás célja, lényege? Az 1948. évi bogotai pánamerikai konferencián elfoga­dott Karta szerint a szervezet célja a béke biztosítása, támadás esetén a védelmi intézkedések koordinálása, va­lamint az érdekelt államok kulturális, szociális és gazda­sági együttműködésének előmozdítása. Valójában pedig az AÁSZ az amerikai földrész feletti USA-uralom megszilár­dításának eszköze; illetve az Egyesült Államok és a gazda­sági, politikai függőségek megszüntetéséért küzdő latin­amerikai népek küzdelmének színhelye. Ilyen harc folyik a jelenlegi Punta del Este-i értekezleten is, ahol az USA mindent elkövet a Kuba-ellenes határozatok elfogadtatása érdekében. Már a szóban forgó értekezlet összehívása is törvénytelen volt; hiszen közismert, hogy a Kubai Köztár­saság nem fenyegeti más országok biztonságát, az pedig, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el a kubai kormányt, nem ok szankciók alkalmazására, még a Karta szerint sem. Az alapokmány ugyanis leszögezi, hogy minden ál­lamnak joga van sérthetetlenségét és függetlenségét meg­védeni, fennmaradásáról és jólétéről gondoskodni, s maga választhatja meg államformáját, és társadalmi rendszerét. E jogok gyakorlásának a nemzetközi jog keretein belül csak a többi államok jogai szabnak határt. A szervezet tagjai vitás kérdéseiket kötelesek saját fórumaikon megvitatni, mielőtt a Biztonsági Tanácshoz fordulnának. Az AÁSZ főtitkára 1948 óta megfigyelőként részt vesz az ENSZ közgyűlésein is. Az Amerikai Államok Szervezetének tagja. 21, jogilag teljesen független, amerikai állam; Kanada, amely a Brit Nemzetközösség tagja, nem tartozik a szervezethez. (KO ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom