Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

NEPOJSÄG 1363. február 1., cs!ti8r'“k A legfőbb mérce: a végzett munka Gondolatok a szakszervezeti választásokról Heves megyében január 15 és április 15-e között 286 alap szervezetnél 2729 szakszerve­zeti bizottsági tagot, 1239 számvizsgáló bizottsági tagot, 438 műhelybizottsági tagot es 2963 bizalmit választanak meg. Mindez alapos szervezési és agitációs munkát jelent. De hogyan készítsük elő a szak- szervezeti választásokat, mivel agitáljunk? A választást úgy kell meg­tartani, hogy az elősegítse a szakszervezetek előtt álló fel­adatok megoldását. A válasz­tások előkészítését és a válasz­tásokat fel kell használni arra, hogy növekedjék a szakszer­vezetek tömegbefolyása,' ja­vuljon a vezetés színvonala. Vagyis el kell érni, hogy a dolgozók széles rétegeit azok­nak a feladatoknak a megol­dására mozgósítsuk, amelye­ket a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. és a szakszerve­zetek XIX. kongresszusának határozata állított a szakszer­vezetek elé. Tehát nem admi­nisztratív munkáról, nem a választások technikai lebonyo­lításáról van szó, hanem a vá­lasztásokat a legfőbb felada­tok megoldására kell felhasz­nálni. A választás időtartama alatt el kell érni, hogy szélesedjék a szocialista versenymozgalom, növekedjék a szocialista bri­gádmozgalom, mind tartalmá­ban, mind számszerűségében. Szilárduljon a törvényesség betartása, javuljon a dolgozók munka- és egészségvédelme, emelkedjék politikai, szakmai és világnézeti látókörük. Mindez megköveteli, hogy a választások ne formálisaik le­gyenek, hanem mindenben te­gyünk eleget pártunk és a szakszervezeti kongresszus ha­tározatainak, a szakszervezeti demokrácia követelményeinek. Éppen ezért a szakszervezeti vezetők beszélgessenek a tag­sággal a szakszervezeti mun­káról, a különböző politikai és gazdasági kérdésekről, a dol­gozók egyéni problémáiról. Ébresszék fel érdeklődésüket, kérjék ki véleményüket a ter­melésről, az üzem és a hivatal vezetéséről. Egyéni beszélgetések és a válásztásokkal kapcsolatos röpgvűlések, rendezvények alkalmával meg kell magya­rázni a termelékenység növe­lése és az életszínvonal közöt­ti összefüggést, a törvények és a rendeletek betartásának fontoságát. Bátran ki kell kér­ni a dolgozók véleményét az üzem előtt álló problémák megoldásáról. El kell érni, hogy az 1962. évi munkaver­senyt az 1022-es rendelet sze­rint úgy szervezzük, hogy azok az eddigieknél még na­gyobb gazdasági eredményeket biztosítsanak. Szakszervezeti bizottságaink tudatosítsák a dolgozókkal ötéves tervünk célkitűzéseit, azok népgazda­sági kihatását és egyéni célki­tűzéseinkkel, egyéni sorsunk­kal való közvetlen kapcsola­tát. El kell érnünk, hogy a dolgozók megismerjék a rájuk háruló feladatokat, mert csak így tudnak konkrét vállaláso­kat tenni. A munkaverseny irányuljon a műszaki fejlesztésre, a mun­kafegyelem megszilárdítására, a biztonságos munkafeltételek megteremtésére, a balesetek számának csökkentésére. A választási munka segítse elő, hogy a dolgozók egészségvé­delme, a biztonságos munka­pmxB&swwzerwoow&tt'e ® <■ Adminisztrációban na­gyobb jártassággal ren­delkező férfi munkaerőket felveszünk Számviteli képesítés előnyben. — Jelent­kezés az OKSZAGOS TAKARÉK- PÉNZ r\R Heves megyei fiókjánál, EGER, Széchenyi u. 6. feltétel társadalmi üggyé vál­jék. Szakszervezeti bizottsága­ink gondoskodjanak arról, hogy a műszaki fejlesztési ter­vek és az újítási feladattervek között kellő összhang legyen, gondoskodni kell az újítási és műszaki fejlesztési feladatok széleskörű ismertetéséről. A termelési feladatok meg­oldását jelentősen elősegíti az ösztönző bérek kialakítása. Ezért szakszervezeti bizottsá­gaink törekedjenek arra, hogy a szocialista elosztás elvének megfelelő bérezési fonnák ala­kuljanak ki. Ez megköveteli, hogy az üzemekben növeljék a műszaki normák arányát. A premizálást és jutalmazást használják fel az üzem előtt álló legfontosabb feladatok megoldására. Törvényes rend- deleteink biztosítják, hogy a szakszervezeti bizottságok részt vegyenek az új bérszabályzat és a vállalati ügyrend kialakí­tásában. A szakszervezeti bi­zottságok éljenek jogaikkal. A törvényesség betartásánál az eddigieknél jobban meg kell követelni, hogy a gazda­ságvezetés megfelelő munka- körülményeket teremtsen. Biz­tosítani kell, hogy a szociális normákat (étkeztetésnél, szál­láshelyeken) betartsák. El kell érnünk, hogy a túlóráztatások a minimumra csökkenjenek. Gondoskodni kell a nők és fia­talok foglalkoztatására vonat­kozó törvények és rendeletek betartásáról. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók pana­szainak és problémáinak or­voslása a törvényesség alap­ján gyors elintézést nyerjen. Kiket jelöljünk? Az említett feladatokból lát­ható, hogy a szakszervezeti bizottságainknak sokrétű fel­adatot kell megoldaniok. Ez megköveteli, hogy a jelölő­bizottságok a szakszervezeti vezetőségbe olyan dolgozókat javasoljanak, akik elvhűségük mellett képesek is a szakszer­vezetek előtt álló feladatok megoldására. A dolgozók ne szemlélői legyenek a választá­soknak, hanem aktív közremű­ködői. Jól fontolják meg és alaposan vitassák meg, hogy a választások során kire adják le szavazatukat. Mielőtt a jelölő bizottságok döntenének, vizsgálják meg a jelöltek eddig végzett munká­ját, emberi magatartását. Kér­jenek véleményt a dolgozók­tól. Idejében függesszék ki a jelölőlistát, a szakszervezeti vezetők tartsanak fogadóórá­kat, hogy a dolgozók véle­ményt nyilvánítsanak a jelöl­tekről. A jelöltek legfőbb mércéje a munka legyen. A választások alapvető ré­szét képezik a bizalmi válasz­tások, hiszen a feladatok vég­rehajtása nagyrészt a bizalmia­kon múlik. Ezért fontos, hogy a bizalmiak választását a leg­nagyobb gonddal készítsük elő. A beszámoló elkészítésénél a bizalmi kérje ki a kollektíva véleményét, hogy a végzett munka mellett a beszámoló­ban azok a feladatok is szere­peljenek, amelyeket a követ­kező időben a szakszervezet­nek végre kell hajtania. Ezek a választások váljanak munka- értekezletekké, ahol a beszá­moló alapján a dolgozók vi­tassák meg az eddigi munka tapasztalatait. A dolgozók fejt­sék ki véleményüket, bátran mutassanak rá a hibákra és a sürgős tennivalókra. A válasz­tásokon nem szabad megen­gedni, hogy a szakszervezeti bizottságok előre elkészített sablonszöveget adjanak a bi­zalmiaknak. Ez elveszti önálló­ságukat, a bizalmit és a dolgo­zókat megfosztja a kezdemé­nyezéstől. Törvényességet és nyílt őszinteséget A dolgozók legyenek legfőbb őrei annak, hogy a választások a szakszervezeti alapszabály­nak megfelelően történjenek. Ne engedjék meg azt, hogy a bizalmit ne a csoportja vá­lassza meg Az ilyen választá­sok sértik a szakszervezeti de­mokráciát, érvénytelenek és az ilyen választásokat a szakszer­vezetek megyebizottságainak meg kell semmisíteniök. Ahol a törvényességet és a nyílt őszinteséget nem engedik ér­vényesülni, nem tartják be, a dolgozók tegyenek jelentést a felsőbb szakszervezetnek. A beszámolót a szakszerve­zeti bizottság titkára ne egye­dül állítsa össze. A beszámoló a szakszervezeti bizottság kol­lektív munkája legyen és a dolgozók véleményét tükrözze. A beszámolóban szabadon ér­vényesüljön a tagság vélemé­nye, a beszámolók legyenek kritikusak és önkritikusak. A dolgozók bátran tárják fel a tapasztalt hiányosságokat, ne hallgassák el a hibákat. Konkrét vállalások történje­nek a feladatok megoldására. A választás akkor lesz sike­res, ha az nemcsak a szakszer­vezeti bizottság, hanem az egész tagság ügyévé válik. El­engedhetetlenül fontos, hogy valamennyi szakszervezeti tag kivegye részét a szakszerveze­tek előtt álló feladatok meg­valósításában. Mudriczki János, SZMT-titkár. fl Szsvletungé EüSZ-képviseleléuek nyilatkozata NEW YORK (TASZSZ): A Szovjetunió ENSZ-képviselete kedden közzé tette az alábbi nyilatkozatot: A Szovjetunió ENSZ-képvi­selete 1962. január 25-én a szovjet kormány megbízásából kérte: sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy meg­vitassák. m'ként teljesítették a Biztonsági Tanácsnak a kongói kérdésben hozott 1961. novem­ber 24-1 határozatát. Ismeretes, hogy jóllehet a Biztonsági Tanács említett ha­tározatának elfogadása óta több mint két hónap telt el, e határozat igen fontos követe­léseit nem teljesítik, mivel bi­zonyos katangai érdekeltségek­kel rendelkező gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállást ta­núsítanak. A szovjet küldöttség, amikor felveti a Biztonsági Tanács összehívásának kérdését, abból indul ki, hogy sürgősen meg kell vitatni a kialakult helyzet okait és a tanácsnak olyan intézkedéseiket kell hoznia, amelyek minden külföldi zsol­dos Katangából való haladék­talan kikergetésére és a katan­gai szeparatista tevékenység megszüntetésére irányulnak, — a Biztonsági Tanács világosan kifejtett határozatainak és a Kongói Köztársaság központi kormánya politikájának meg­felelően. A szovjet küldöttség még mi­előtt formális kérését ólju Itatta volna az ENSZ titkárságához, a Biztonsági Tanács összehívá­sára vonatkozó indítványáról tanácskozott, az afrikai orszá­goknak a Biztonsági Tanács­ban helyet foglaló képviselői­vel, a Kongói Köztársaság ENSZ-képviselőjével, valamint V Thant-nal, az ENSZ ügyve­zető főtitkárával és ők semmi ellenvetést nem tettek. Ugyanakkor Dean-nel, Nagy- Britannia képviselőjével, a Biztonsági Tanács elnökével folytatott tanácskozások során kiderült, hogy a nyugati hatal­mak ellenzik a tanács gyors összehívását és egyesek közü­lük szükségtelennek tartják éri a lépést. Emiatt, továbbá néhány más küldöttség meg­fontolásait is szem előtt tartva, a szovjet küldöttség hozzájá­rult ahhoz, hogy a tanács ösz- szehívásának időpontját január 29- re, hétfőre halasszák, ami­ről értesítette a Biztonsági Ta­nács elnökét. A Biztonsági Ta­nács elnöke mégis csak január 30- ra, keddre tűzte ki az ülést. Az ENSZ ügyvezető főtitkára január 28-án tájékoztatta a szovjet küldöttséget Adoulá- nak, a Kongói Köztársaság mi­niszterelnökének Lagosból kül­dött táviratáról. A táviratban Adoula tiltakozik a Biztonsági Tanács összehívása ellen, első­sorban amiatt, mert maga ké­szül New York-ba utazni. E táviratra nyilvánvalóan az adott okot, hogy Adoulát nem kielégítően, vagy egyoldalúan tájékoztatták a tanács össze­hívásának céljairól. A Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldött­ség világosan kijelentette: kí­vánatosnak tartja, hogy a Kon­gói Köztársaság miniszterelnö­ke személyesen vegyen részt a Biztonsági Tanács munkájá­ban, amikor megvitatják a Tanács november 24-i határo­zata teljesítésének kérdését és úgy véli, hogy az első ülés után — ahol majd mint a tanács összehívásának kezdeményező­je, kifejti álláspontját —, elha­lasszák a tanács munkáját, amíg Adoula kongói miniszter- elnök megérkezik New Yorkba, és személyesen részt vehet a tanács vitájában. Az ülés menete azonban vi­lágosan megmutatta, hogy a gyarmattartó hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, minden­képp akadályozzák a Bizton­sági Tanács november 24-i ha­tározata teljesítésének megvi­tatását, mert a tanácson kívüli, kulisszamögötti manőverekkel akarják elérni kongói céljaikat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői meg akarják akadályozni a kérdés bármifajta megvitatását, mert ez leleplezhetné a gyarmattar­tó hatalmak ügynökségeinek megmentésére, mindenek­előtt Csőmbe megmentésére irányuló kulisszamögötti ma­nővereiket. Ezért a tanács ügyrendi szabályai durva meg­sértésének útjára léptek, ami szemléletesen lelepleződött az ülés során és még a napirend megvitatása előtt az ülés fél­beszakítását idézte elő. Tehát e hatalmak szavakban ugyan állást foglalnak as ENSZ szerepének fokozása mellett, de tetteikkel aláássák az ENSZ és legfontosabb szer­ve, a Biztonsági Tanács tevé­kenységének alapjait. Mindez e hatalmak önző gyarmatosító érdekeit szolgál­ja és semmi köze a kongói nép általános érdekeihez és ahhoz a törekvéséhez, hogy megőrzi a Kongói Köztársaság területi épségét és függetlenségét. (MTI) A legjelentősebb országok nem szavazták meg a Punta del Este-i értekezlet Kubaellenes határozatát Szalagavató után — pályaválasztás előtt Hatvanban A FOLYOSÓKON sürgés­forgás, a feldíszített osztályter­mekben meghatódott gyerekek — a végzős negyedikesek fo­gadják könnyes szemű szüleik és ismerőseik jókívánságait Egy-egy kedves leányarc is feltűnik a fiúk előtt, s a pi­ruló lányok arca is arra utal, hogy valaki nagyon kedves nekik, akivel kezet szorítottak. Szalagavató... A hatvani Bajza Gimnázium diákjai ezen is túl vannak. Vége az ünneplésnek, az ün­nepségnek, a negyedikesek ru­háján ott díszeleg a szalag, felnőtté válásuk jelvénye. Igaz, az érettségi még hátra van, de aki három és fél évig becsületesen tanult, annak nem sok félni valója van! Ezek a napok a töprengés, a gondolkodás napjai, hiszen ke­zükben a félévi bizonyítvány­nyal most kell eldönteni, mit akarnak tenni a továbbiakban. — Ki merre, ki hová megy? — Mezőgazdász, vagy jogász szeretnék lenni — válaszol Kiss Erzsébet a IV/d-ből. — Igaz, hogy nem rokonszakma, de mindkettőhöz nagy kedvet érzek! Azt hiszem, mégis in­kább a jog mellett maradok, az vonzóbb számomra. — A Műszaki" Egyetem vil­lamosmérnöki karára jelent­kezem — mondja Tort István IV/e osztályos tanuló —, de nem vagyok benne biztos, hogy felvesznek. — Mert... — Mert szerintem is helyes az, hogy először a termelő­munkában tevékenykedjék az ember, mielőtt az elméletet el­sajátítaná. — MÁSÉRT is jó a terme­lőmunkában való elhelyezke­dés — veti fel a közös prob­léma során Sípos Inke —, mert mi, végeredményben, mióta élünk, eszünket tudjuk, csak az iskola falai között is­merkedtünk az élettel. Ha egy-két évre dolgozni me­gyünk, az csak hasznunkra le­het az egyetemen. Én például orvos szeretnék lenni, s most a kórházban jó lenne elhe­lyezkedni egy kis gyakorlati munkára. — Na, ez az elhelyezkedés olyan dolog — mondja Bartos Imre —, hogy én is orvos sze­retnék lenni és ezért helyez­kedtem el tavaly a nyári szü­netben a székesfehérvári kór­házban. Persze akkor magam sem gondoltam volna, hogy — kertésznek alkalmaznak. Kipattan a nevetés. Jogosan, mert ilyen módon nem sok gyakorlatra tesz szert a leendő orvostanhallgató. — Azért betegeket csak lát­tam! — jegyzi meg melanko­likusan Bartos Imre. — S re­mélem, valamelyik évben csak lesz helyem a debreceni egyetem orvos karán! — Van még orvosjelölt? — Én egészen más pálya után nézek. Nagyon szeretem a nyelveket, tolmács szeretnék lenni. A Marx Károly Köz- gazdasági Egyetem külkeres­kedelmi szakán angol—orosz nyelvre akarok menni. En is gondolkoztam azon, hogy mit is kezdek, ha nem vesznek fel, s arra jutottam, hogy jó lenne egy szállodában elhe­lyezkedni, vagy a Ferihegyi repülőtéren valahová, egyszó­val oda, ahol sok idegen meg­fordul. Ez még nagy hasznom­ra lehetne. Sajnos, érdeklőd­tem és a szállodákba 8 évre előre nem vesznek fel senkit ilyenfajta beosztásba. De igaz, vidéken még nem próbáltam. Lehet, hogy ott lesz hely. TERVEK, gondok, bizakodás, de elsősorban az árad a fia­talok szavaiból, hogy ők már megértették a ma szavát, már nem türelmetlenkednek az egyetemi felvételek miatt, tudják, hogy nemhiába vált gyakorlattá a termelőmunkába való bekapcsolás az egyetem előtt. Lelkesek, egyik sem mond le arról a dédelgetett álmáról, amelyikkel a gimná­ziumba beiratkozott, de van ideje, türelme és szívóssága dolgozni azért, hogy ha most nem, majd jövőre, ha altkor nem, még egy év múlva, de csak elér oda, ahová elindult... Cs. Ádám Éva PUNTA DEL ESTE (MTI): Az amerikai külügyminisz­terek értekezlete Punta del Este-ben két nappal az ere­detileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozáso­kat követően kedden este megkezdte a szavazást a be­nyújtott határozati javaslatok­ról. Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsége végül feladta a harcot, hogy keresztülhajszol- ja a közös fellépés egyhangú elfogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados több­ségével, bár ez kifejezésre jut­tatja az amerikai országok Washingtonban sokat hangoz­tatott „egységének” felbomlá­sát. Az értekezlet kedden tehát lényegében azért ült össze, hogy az Egyesült Államok ez alkalommal fáradságosan ösz- szetákolt szavazógépezetével elfogadtasson egy olyan komp­romisszumot, amely sokkal enyhébb, mint amire a hala­déktalan és szigorú megtorlást követelő Washington töreke­dett és amelynek legfontosabb pontját a legjelentősebb ame­rikai országok még így sem szavazták meg. Az elfogadott, voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősülő határozatok azt állítják, az amerikai államok rendszerével összeférhetetlen, hogy ameri­kai ország marxista—leninista politikát folytasson, mert csat­lakozása a szocialista országok tömbjéhez „megbontja a nyu­gati félteke egységét”, s Kuba „ennek az összeférhetetlenség­nek” révén önmagát zárta ki a nyugati félteke országainak rendszeréből. Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is tá­mogató 12 kisebb latin-ameri­kai ország, valamint hosszas huzavona után Haiti és ter­mészetesen a washingtoni küldöttség. Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó küldöttsége mérsékeltebb ál­láspontra helyezkedett, tartóz­kodott a szavazástól, Kuba pe­dig a határozat ellen szava­zott. A Reuter tudósítójának meg­jegyzése szerint a hat ország küldöttségének az volt az ál* láspomtja, hogy az értekezlet csupán tanácskozó jellegű es végleges intézkedések nem tartoznak hatáskörébe. A Re­uter idézi az argentin küldött* ség szóvivőjének nyilatkozatát^ aki megállapította, hogy a „szavazás veszélyes precedens* teremthet”. A szavazást követően fel­szólalt Dorticos elnök, a kubai küldöttség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. „Előre tudtuk, hogy enne* az értekezletnek összehívására a Kubával ellenséges szellem­ben került sor. Ami azonban itt történt, nem lesz befolyás­sal a kubai forradalomra, Ezért nem Kuba hagyja el vesztesíként a tárgyalótermet. Akár tagja Kuba az amerikai államok szervezetének, akár nem, mi megnyerjük a csatát* — mondotta. (MTI) 3 ceyloni kormány ura a helyzetnek Nyolc magMsracgű tieztel tariúzlatlak le COLOMBO (MTI): Ceylon­ban kormányellenes összees­küvést lepleztek le és a ható­ságok nyolc magasrangú tisz­tet letartóztattak. A Reuter- iroda értesülése szerint jobb­oldali összeesküvésről volt szó, amelynek részt vevői el akar­ták fogni Bandaranaike asz- szonyt, Ceylon miniszterelnö­két, valamint több minisztert és baloldali pártvezetőt. A le­tartóztatottak között van a volt ceyloni vezérkari főnök és helyettese, továbbá egy nyugalmazott magasrangú rendőrtiszt, valamint a ceyloni haditengerészet volt parancs­noka. A kormány bejelentette* hogy országszerte ura a hely­zetnek. Ceylonban a múlt évi áprilisi zavargások óta még mindig érvényben van az őst* romállapot. (MTI) Idő járás jelen lés A Meteorológiai Intézet jelenti'. Várható időjárás csütörtök estig: Délen felhős idő, északon változó mennyiségű felhőzet. Az ország déli felében több felé kisebb ha­vazás. Elénk északkeleti, keleti szél. Helyenként hófúvás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nulla—mínusz 4 fok, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5-10 fok között. (MTI) Gyöngyös Város Tanácsa V. B. PÁLYÁZATOT HIRDET a megüresedett iparügyi előadói állásra A pályázni óhajtok a városi tanács vb ipar-műszaki osz­tály vezetőjéhez nyújtsák be kérelmüket, melyhez csa­tolni kell önéletrajzot, és a végzettségről szóló bizonyít­ványt. Az állás betöltéséhez közgazdasági egyetemi vég­zettség szükséges. Fizetés: 116/1960. (XII. 12.) Mü. M. ss. rendelet, V. bércsop., 1533. kulcs szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom