Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

iS IMS. január 4.. csütörtök NEPÜJSAG A belvároson átvezető új, forgalmi út tervjavaslata el­készült, ez elbírálás végett az Építésügyi Minisztérium előtt fekszik. A vasúti létesítményeknél változás nem volt: csupán a Vasnagykereskedelmi Vállalat új raktáraihoz készült el a szükséges iparvágány, a Nagy­váradi út folytatásában. * A lakásépítés az egyik leg­égetőbb kérdésünk. Bár mi is úgy érezzük, hogy ezen a té­ren eredményeink még nem oldják meg teljesen a nehéz­ségeket — sok beszéd helyett — inkább csak egy táblázatot közlünk: 1955 I960 1961 193 249 330 Ili 192 426 198 329 59l uiami, szövetkezeti, OTP, a mi- trácpitesek adatait tünteti fel). munkaterápiás otthon létesül a Baktai úton. A Petőfi utcai anyás csecsemö-oithön néhány héten belül készért lesz. A Ráchegy felé emelkedő fennsíkon az egészségügyi gyermekotthon építését 1963- ban kezdik meg, kb. ekkorra várjuk az SZTK új irodaháza munkáinak a meg'ndulását is a Mártírok terén. Ezzel szem­ben az Egészségház utcai ren­delőintézet emeletráépítésének talán mór 1962-ben tanúi le­hetünk. A sportot illetőén különösén fontos lesz az északi új sport­telep kialakításának megkez­dése 1062-ben, a Felnémet fe­lé eső „káposztásföld" déli ré­szén. A most elmúlt évben a sportolók részére új tekepá­lya, kosárlabdapálya épült a Népkertben. Az 1961. év egyik legna­gyobb jelentőségű eseménye Egerben kétségtelenül a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése. Ezt követően szinte azonnal megindultak az épít­kezések is a tsz-központokban. A négy tsz-nél csak 1961-ben 12 nagyobb létesítmény készült el: istállók, hizlaldák, górék, stb. A tsz-ek közös — több milliós — beruházása a gép­állomás mellett most épülő csibenevelő „üzem”. * Végére értünk — koránt­sem teljes — felsorolásunk­nak. Beszámolónkat ismét Eger várospolitikai tervének szavaival zárjuk: „Hisszük, hogy a lerögzített feladatok.,, megvalósíthatók, és hozzá fog­nak segíteni bennünket a még szebb, városunk minden dol­gozójának, polgárának jobb boldogulását is jelentő új Eger kialakulásához.” Hevesy Sándor A francia bíróságok igen ere­detiek tudnak lenni. Ezt álla­pította meg a Le Monde is a minap. Az Avesnes sur la Grande Helyp-i bíróság ugyan­is zárt tárgyaláson mindössze 150 frank pénzbüntetésre ítélt három csendőrt. E boldogtalan csendőrök, mert „a hosszú val­latásban elfáradtak” és ennek következtében „elvesztették ítélőképességüket”, a szándé­kosság legkisebb jele nélkül — bekapcsolták a villanyáramot négy arab testébe. A jóindula­tú csendőrök „Csak nyolc na­pon belül gyógyuló” sérülése­ket okoztak az araboknak. Az „Ítélőképességüket” el­veszített csendőrök tökéletesen mégnyugodtak a „tárgyilagos" bíróság ítéletében. Most már csak az a vitás, ki fizeti meg az elpazarolt villanyáramot? Talán a vallatott arabok? f. m. Dolgoznak és tanulnak a füzesabonyi iárás szövetkezeti tagiai A hideg időjárás, a téli idő­szak éllenére is bőven akad munka a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben. Min­denhol dolgoznak a takarmá- nyosok és az állattenyésztők, de bőven akad munkájuk, fu­varozni valójuk a fogatosok- nak Is. Sokan úgynevezett bel­ső munkákat végeznek, javít­ják a szerszámokat, gépeket, sokan pedig a kukoricamor- zsolásnál és a dohánylevelek csomózásánál kapnak munkát. A járás területén egyébként igen sok a csomózni való do­hány, hiszen a termelőszövet­kezetek az idén mintegy 406 holdon termeltek füstölni va­lót. A csomózást folyamatosan követi az elszállítás. Eddig már a besenyőtelki és a dor- mándi termelőszövetkezetek adták át termésüket a dohány­beváltónak. Jól sikerült do­hánytermés átadására készül­nek a poroszlói Rákóczi Tsz tagjai, akik mintegy 200 ezer forintos bevételre számítanak dohányból. Nemcsak munkával és téli pihenéssel télnek a falusi em­ber hétköznapjai, hanem jelen­tős szerepet kap életükben a tanulás is. A járás területén kilenc helyen működik ezüst- kalászos gazdatanfolyam, a ezeken Igen eredményesen ta­nulnak a sarudi tsz-tagok. A szövetkézé ti tagók szívesen tanulnak, mert a két évfolyam elvégzése után szak­munkásvizsgára jelentkezhet­nek, és ennek sikeres letétéle után, mint mezőgazdasági szak­munkások tudják hasznosítani tudásukat saját maguk és a szövetkezetük közössége szá­mára. Cs. I. Téli gépjavítás Idején Sarudon — HÓGYAN HALAD a téli gépjavítás? — ismétlik a kér­dést egyszerre, Rózsa Kálmán, a Sarudi Gépállomás főmező­gazdásza és Gulyás Béla üzemgazdász, s egymásra néz­nek. Gondolkodnak egy keve­set, s később Rózsa Kálmán kezdi el ismét: — Tulajdonképpen nálunk nincs is kifejezetten téli nagy- javítási kampány — mondja. — Erőgépeink javítását előre határozzuk meg égy esztendő­re, s ahogy sor kerül rájuk, úgy hozzuk be a műhelybe, rendbehozni. A nyolcvanhá­rom gépből most épp nyolc van benn, esedékes főjaví­táson, egy meg motorcserén. A többi téli hónapban is így lesz; körülbelül ilyen csopor­tokban javítjuk a rászoruló erőgépeket. Magyarázni kezdik az oko­kat, miért van ez így, s miért jó, hasznos számúkra. A Sa­rudi Gépállomás az utóbbi időben „kinőtte” magát, meg szaporodtak traktorosai, a műhelyek azonban nem bő­vültek, a felszerelés sem sza­porodott. Sőt, nagyon is rosz- szul állnak e tekintetben. Esz­tergagépük például mindössze egy van — az is csupán ezer milliméter csúcstávolságú ta­nulópad. De hiába kérnek már évek óta másikat, na­gyobbat — mindig szcwnszé- dolni kell, ha a gépállomáson valami nagyobb esztergályos­munka van,, mert otthon nem tudják elvégezni. Ez azonban még nem min­den. Az alkatrész-ellátás is döcög, hiába ígérik az illeté­kesek évről évre javulását. Szász Ferenc műszaki vezető kapásból sőrólja. — Nincs gölyóscsapágy, görgőscsapágy, fékferódól, bi­luxégő, s a DT-khez lánged­zett hüvely, pedig ez a motor „lelke”. AZ ÉV UTOLSÓ napjaiban még pénz sem volt nagyon a gépállomás bankszámláján, úgyhogy ha nagyobb mennyi­ségű alkatrész mégis befutott volna, nem biztos, hogy ki tudják váltani. Az üzemgaz­dász erről így beszél: — Tervünket az év minden szakában erősen túlteljesítet­tük. Ez jó volt, «Je egyben azt is magával hozta, hogy a gé­pek jobban, erőteljesebben koptak, romlottak. így termé- szétes, hogy az anyagköltsé­günk teljes egészében kime­rült. Mert a saját erőgépiek javítását tekintve, hiába „ki­csi” a téli nagyjavítás, anyag­ra azért szükség van. A nyáron betakarításkor használt munkagépek javítá­sára majd csak ezután kerül sor, közben ugyanis a soros traktorok rendbehozásán kí­vül még egy új feladattal is meg kell birkózniuk a saru- diaknak. Egy rendelkezés ér­telmében ugyanis 1962 janu­árjától a gépállomás körzeté­hez tartozó tsz-ek saját tulaj­donú erőgépeit is itt tartják rendben, itt javítják. — Ez újabb harminc erőgép és munkagép javítását jelenti számunkra — számolja a „sza­porulatot” a műszaki vezető — s még azt is, hogy összesen tízféle típusú gép kerül majd a műhelybe javításra, Ha az alkatrészeket nem tudják jobban biztosítani rendbehozásukhoz, ez nemva­^ükáelóbait tö-Ftmt EGY BARDOT-RAJONGÓ-Ne féljen, csak az OAS miatt vigyázok magaral Ketten ballagtunk és mind a ketten nagyon fáztunk. Én alig látszottam ki a bundából, ő meg alig tudott lépni a hosszú kabátjában. — Kisebb nincs? — néztem rá lentről, mert hogy ö volt a hosszabb. — Van, de hidegebb. — No hallja, más kabátjában járni! — Lesz ez még cifrábban is! — néz rám furcsa pillantással, — Ezt nem értem. Nem mi- gyarázná meg? — Nem — volt a lakonikvs válasz. Üjra esett a hó, újra ballag­tunk tovább. Én soha nem is láttam ezt a nyurga fiatalem­bert, de valamiért mellém• csa­pódott a főutca forgatagában, s hiába jöttek sokan, hiába vá­lasztottak szét bennünket, 6 mindig megkerülte az embere­ket és újra ott termett mellet­tem. Felőlem jöhet, gondoltam, de amint ismét oldalra néz­tem, látom, hogy az előbbi emberkerülésből úgy került ki, hogy most már kifordítva van rajta a szőrmebéléses kabát Megrökönyödve néztem rá, s mielőtt szóra nyitottam volna számat, máris elővett egy hi­hetetlenül csúnya, piros jam- bósapkát, azt is a fejébe nyom­ta. majd két harisnyaszárai húzott a kezére és bocsánat- kérőén fordult hozzám. — Tudja, úgy fázom! Már arra gondoltam, hogy ’“rázom magamról ezt a fic­kót, amikor a szakszervezeti székház kapujából nagy haho­tázás közepette előállt vagy öt hozzá hasonló siheder és mindkettőnket körülfogtak. — Tessék — mondta az én kísérőm — végigmentem az utcán ebben az öltözékben egy nővel! — * diadalmasan húzo­gatni kezdte lefelé a kiállha- tatlan göncöket. Nem tudtam, hogy nevessek- e vagy bosszankodjam, amikor váratlan fordulat állott be. — Nem gilt! Elvesztetted a fogadást, sőt még rá is fizetsz, mert nem arról volt szó, hogy egy asszonyt szedjél rá, az úgy is kinevet, vagy levegőnek néz, hanem arról, hogy egy ma­gunkhoz hasonló korú 'ánnyai. menj végig az utcán! — szólt közbe egyikük. — Vagy újra csinálod, vagy vesztettél! — Miben fogadtak? — kér­dem én is. — Egy tábla tejszínes csoki­ban! , — No akkor, ha megengedik, meghívom mindannyiukat egy gesztenyepürére a cukrászdá­ba, mert kíváncsi vagyok, mi volt ez az egész história. Mindannyian örömmel fo­gadták az ajánlatot, és minit a hatan beültünk gesztenye­pürét enni. — Nos? — néztem rájuk vá­rakozóan. — Elmondjuk, srágok? — né­zett szét az én lovagom. — El hát! Ha már ilyen szí­ves meghívást kaptunk! — Tetszik tudni, mi tizenöt évesek vagyunk! — De többnek néznek ben­nünket! — kottyantott közbe éppen az a legényke, amelyi* két aligha nézik többnek. — Szóval, itt a szünet, nincs suli, és valamit csinálni akar­tunk, ami érdekes, meg amin mi is nevetünk, és lehet nyer­ni. Ezért kitaláltuk, hogy min­dennap más-más ötlet alapján mindig más lesz az, akire fo­gadunk. Ma Jancsi volt a so­ros ezzel a maskarával, de amint tetszik látni, ez nem sikerült. Holnap lesz klassz.' Csak tessék erre járni úgy dél­után öt óra felé! — csillant fel a félig még gyerekember sze­me. Elárulni nem árulták el. hogy mi is lesz az, nekem meg nem volt szivem meghagyni őket ebben a téves hitben, hogy ez valamiféle hőstett, vagy nagy dolog, hogy e% hasznos időtöltés Ignne. Feléb­redt bennem a. pedagógus és beszéltem nekik a hasznos idő- kihasználásról, sok mindenféle elfoglaltságot emlegettem, és meglepődve hallottam a vá­laszt: — Jó. jó. de ez mjed nem szüneti elfogloHréa! csi­náljuk akkor, amikor suli után van szabad időnk. £n kértem lami örvendétés megállápítia. ERRE A KÉRDÉSRE egy­szerű választ kaptunk: növe­lik a műhelymunkások szá­mát. Ez valaménnyire meg­nyugtató, de mégsem minden. A műhelyek például önma- guktól ném nőnek még, mert több gépet kell megjavítani a gépállomáson, a felszerelések sem szaporodnak, korszerű­södnek önmaguktól, segítség nélkül. Hogyan birkóznak meg ak­kor a nagyobb feladatokkal a sarudiak? Erre is Rózsa Kál­mán főmezőgazdász igyekszik: válaszolni. — Eddig mindig, így 1961- ben is, ha segítséget kértek tőlünk, a magunk feladatának gyors elvégzése után igyekez­tünk eleget tenni a kívánság­nak — mondja. — 1961-ben más körzeteknek segítettünk a vetésnél, az őszi mélyszántás­nál, mikor magunk végeztünk, sőt Borsod megyébe is küld-; tünk át gépeket. Az egy trak­torra eső teljesítmény így 1960-ban 915 normálhold, 1961- ben pedig már 1156 normál­hold volt. ' Ez azt mutatja, hogy nem ijedünk meg a több munká­tól, nagyobb feladatoktól... S ennek alapján biztosra ve­hető, hogy a javítási munkák nehézségei sem jelentének majd áthatolhatatlan akadályt itt Sarudon. Annyira nem, hogy amint tervezik, ezért a soros javításra beérkező gépe­ken kívül a többit is tüzetesen átvizsgálják a tavasz előtt, mert a földeken aztán nem le­het majd egy percre sem megállni hiba miatt. Weldinger László apát, hogy vigyen el kuglizni, nem is akarok d,obni, csak nézni akarom, és fütyült rám. Még le is hordott. Hát mit csi­náljak. — Én is meg akartam tanul­ni főzni a szünetben, mert a nyáron indiántáborba akarunk szállni, olvastunk erről és rám osztották ki a szakácsságot, de azt mondta a mutter, hogy agyonüt, ha ott mászkálok a lába alatt, keressek magamnak valamilyen fiús foglalkozást! Ezt találtam. — Én nem is akartam sem­mit, csak sokat akartam a szü­netben aludni, de már hét óra­kor mindig zavartak, és azt mondta a nagymamám, mert velünk lakik, hogy egy ilyen nagy fiú keressen magának el­foglaltságot. De mit? Akárhá­vá dugtam az orrom, mindig azzal raktak ki, hogy vagy még nem vagyok nagy, vagy már nem vagyok kisnyerik. Legjobb a haverok között. ... Körülbelül így zajlott le a beszélgetés, fin nem akarok hozzáfűzni semmit. Csak talán még annyit: nemcsak a hat­évesekkel és a férjhezmenen- dnl-.kel, meg a vőlegényekkel kell törődni, n legérzékenyebb lelkű gyerek n kamasz. Ezt mindenki tud i. Nas, ez a foga­dás-história most nem sike­rült. De ha egyszer olyanban fogadnak, aminek botrány lesz a vége? Akkor a szülök újra csak a-t mandm’- - ' elvét alig találó kamasznak: „Nem vagy már gyerek!?” Cs. Ádám Éva mós között és a Vécsey-völgy- ben. Az autóközlekedési vállalat új, Kerecsendi úti telepének tervei elkészültek, az építke­zés — végre! — az 1962. év elején megkezdődik és az • AKÖV előreláthatóan az 1963. évben kitelepülhet a Park Szálló mellől. A Kővágó téri üzemanyag- töltő állomás az év folyamán megkezdte működését és így a Líceum melletti benzinkutat meg lehetett szüntetni. Az autóparkíroző helyek ki­alakítása — közbejött akadá­lyok miatt — nem volt ered­ményes. Kiadott építési engedélyek száma: Hány lakásra adtunk építési engedélyt: Hány szoba keletkezett (keletke­zik) az előbbi lakásoknál: (A fenti táblázat a különféle i gán-lakásépltkezéseket és az emele Az idegenforgalom céljait szolgáló létesítményeink is szaporodtak. Az új szálloda építése a Park Szálló mögött megkez­dődött. Befejezést nyert az Ifjúsági Büfé és a városháza épületében levő Bistro. A strand területén meleg­vizű medence, modern, vízöb- IítéséS WC-k létesültek. Folyik a tervezése a . Park Szálló (különösen konyhaüze­me) korszerűsítésének, továb­bá a strand bővítésének: ezek a munkák az 1962. évben ke­rülnek kivitelezésre, illetve indulnak meg. * A művelődésügyet szolgáló események közül nevezeteseb­bek: Megkezdődött a Gárdonyi Géza Színház átépítése, meg­nyílt a volt trinitárius temp­lom épületében a kamaraszín­ház. A Gárdonyi Gimnázium Csí- ky utcai toldaléképítkezése fo­lyamatban van, a Szilágyi Gimnázium bővítése 1962-ben kezdődik. A Kővágó tér feletti gyer­mekváros tervei elkészültek, az építkezés ugyancsajc 1962- ben indul. A 304 férőhelyes Főiskolai Kollégiumnak a helykijelölése megtörtént az Almagyar dombon, Itt a ter­vezés időpontja: 1962, az épít­kezésé: 1963—64. örvendetesen folyt t a* egri vár rekonstrukciója: a gótikus palotában a helytörténeti ki­állítás 1962. őszén nyílik meg. * A kereskedelem fejlesztésé­ben sokat jelent a peremből-' tok építésének megkezdése: most elkészült a Mindszenti utcai Új bolt, ilyen épül 1962-$ ben a Sas úton. 5 Jelentős eredmény a Textil-5 nagykereskedelmi Vállalat és < a Vasnagykereskedelmi Válla-< lat új raktárainak az elké- < szülte: ez a sorozat a jövő év- < ben remélhetőleg a hasonlói AGROKER, Gyógyszertári i Központ, stb. építkezésekkel < folytatódik. ' } A kommunális létesítménye-i két szinte külön cikkben kel*? lene felsorolni. Bővült a víz- $ vezeték, villany-, stb. hálóza-i tunk, sok utat, gyalogjárdát $ építettünk. Bővült a kórház, új i „Az időszetű tanácsi fel­adatok között az egyik legna­gyobb jelentőségű a helyes vá­rospolitika kialakítása, a táv­lati fejlesztéssel számoló vá­rospolitikai tervek kidolgozá­sa": állapítja meg bevezető­jében Eger város váröspoli- • tikai távlati fejlesztési terve. Azóta, hogy a tervet 1960 márciusában Eger város taná­csa elfogadta, közel két esz­tendő telt el. Az első év ered­ményeiről annak idején be­számoltunk, és a kezdeti si­kerek — azon túl, hogy öröm­mel töltöttek el — bizalmat is adtak, hogy a megkezdett út helyes, a kitűzött célok túl­nyomórészt elérhetők. Most ismét eltelt egy év, tizenkét munkában eltöltött hónap van mögöttünk. Nem lesz tehát érdektelen az új esztendő küszöbén megvizs­gálni: hol tartunk a terv telje­sítésében, mit végeztünk, mennyire jutottunk? * Az iparfejlesztés terén első­nek kell megemlítenünk a Hajtómügyár nagyszabású, fo­lyamatban levő építkezéseit a Kistályai út mentén. A sok milliós beruházás munkái jól haladnak, az érdekes vonalú nagy műhelycsarnok és a töb­bi, gyorsan emelkedő létesít­mény messziről elárulják, hogy itt alakul ki Városunk egyik legkorszerűbb, legna­gyobb ipari üzeme. A városfejlesztési — rende­zési tervek alapján ide, a Kistályai út mellé kerül majd a Lakatosárugyár és a Bútor­gyár is. 1961-ben lezajlott az új telephelyek kisajátítása és ha kisebb mértékben is, de 1962-ben beindulnak a két üzem előkészítő építkezései. A Szeszipari Vállalat Sas úti telepe a nyár közepén el­készült, a termelés már itt fo­lyik. A közelben, a Kertész utca Végén megindult a Sütő­ipari Vállalat ottani üzemé­nek korszerűsítése, ami rész­ben hozzá fog járulni Eger lakossága sütőipari termékek­kel való jobb ellátásához. Az építőiparról szólva, meg kell említenünk a Heves me­gyei Tanácsi, Építőipari Válla­lat Sas Úti telephelyének fej­lesztését, és azt, hogy a Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat és az Út- és Vasútépítő Vállalat új telepének helyki­jelölése a Külsősor utcától délre levő területre megtör­tént, ahol ezek az építőipari vállalatok az 1962. évben új, nagy raktárakat építenek, az Építőipari Vállalat pedig ezen felül egy épületelem-előgyártó üzemet létes’ít. A gázszolgáltatásban az 1961-es év még kevés ered­ményt hozott, a jelentősebb munkák itt 1962-ben indulnak meg. Az 1961. január 1-vel Eger­hez csatolt felnémeti telepü­lésen megemlítjük a Mátrai Ásványbánya Vállalat üzemé­nek és bányájának nagyméretű bővítését. * Eger közlekedési kérdéseit illetően is vannak eredménye­ink. A város különféle helye­in végzett kisebb útépítkezé­sek, felújítások közül kiemel­kedik az eger—bogácsi állami lit átkelő szakaszának kiépí­tése a Szarvas tér — Várállo­Egy év városfejlesztési mérlege

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom