Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

1962. jaaoár 12., péntek NfPtMSÍG Téglagyári Egyesülés — Az elmúlt évben 7 üzem­ben gyártottunk téglát és cse­repet. Tervünket égetett tég­lából 103 százalékra, égetett cserépből 95,2 százalékra tel­jesítettük. A cserépgyártásban mutatkozó lemaradást azzal indokolhatjuk, hogy a mátra- derecskei üzem — mely a cse­répgyártás nagy részét adja — bővítése a múlt év során na­gyobb részt befejeződött ugyan, és ezzel egy korszerű üzemet kaptunk, de az új gépek kezeléséhez még nem rendel­kezünk megfelelő képzettségű szakemberekkel. Az év folya­mán üzemeink között verseny folyt a legjobb üzem cím el­nyeréséért. Negyedévenkénti értékelés során az egri Vécsey völgyi, a putnoki és a göröm- bölyi üzemek, egymást váltot­ták az elsőségben. Tervünk 1962-es évre: az előző években a termelékeny­ség emelkedése mindig két százalék körül ingadozott, de az idén 12 százalékkal maga­sabb termelékenységet irá­nyoztak elő. Ha a derecskéi üzem és ezzel együtt a többi üzemek gépeinek gyors és szakszerű kezelését elsajátít­ják munkásaink, ezt az emel­kedést is teljesíthetjük. Egri Bútorgyár­az évben megkezdik az új üzem építését, de beruházási korlátozás miatt ez meghiú­sult. Most már addig jutot­tunk, hogy az új telephely ré­szére a területkisajátítás meg­történt, a terveket készítik és a hírek szerint 1963-ban meg­kezdik az építkezést.' Ez azt jelenti, hogy még két évig a jelenlegi körülmények között kell dolgozni. Uj fürdő és új beszálló akna épül Rózsaszentmártonban A rózsái VII-es aknánál új fürdő épül. Félig készült el még az épület, a szerelőknek sok munka akad még rajta, de a bányászok nagyon várják az új fürdő megnyitását. Egészségügyi szempontból is sokat jelent ez, jó és kényel­mes lesz a fürdő, senkinek sem kell porosán, piszkosan elindulni a falu, az otthon fe­lé. Jó ütemben halad az akna­hajtás. A Vll-esnél új ki- és beszálló aknát nyitnak. Köze­lebb kerülnek a munkahely­hez, 45 percet nyernek. Na­ponként és dolgozóként szá­mítva a 45 percet, könnyű kiszámítani, hogy milyen so­kat jelent ez, lényegesen csök­kenthető a veszteségidő. A tél eleje óta új, modern iskolába járnak a rózsái gyerekek, az utóbbi években kényelmes csa­ládi házakat építettek és a legtöbben sajátjuknak mond­hatják a házat, mert a bányá­szok megvásárolták azt. S"' minden épült, szépült a rózsái bányászkolónián és most már nem kell az akna miatt sem szégyenkezni. Az V-ös akna alsótelepi fel­tárása még folyik. ’ Gyönyörű szép, 2,50—3,80-as szén van itt, örül az ember, ha látja. Milyen a kereset? Hát a száz százalékot el kell érni, mert különben . nincs prémium. Tudja ezt minden bányász, iparkodnak is. Persze sok függ attól is, hogy milyen a csapat gazdája. Szászi András csapata nem ismer rossz mun­kahelyet. Gyakran önként vál­lalják a munkát és műszakot cserélnek, ha vízbetörés, vagy más nehézség jelentkezik. Szervezetten, nagy fegyelem­mel és hozzáértéssel dolgoz­nak. A fizetési jegyzéken is látszik ennek eredménye. Át­lagosan 100 forinton felül ke­resnek műszakonként. Téli vendégek Az emberek feltúrt gallérú kabátban járnak az utcákon, s a jó meleg sál puhán simul a nyakukra. Zuzmarás díszruhát öltöttek a fák, a bokrok, s a fű­tött szobák ablakából ki lehet nézni a fehér, januári tájra, a kéklő, hósapkás hegyekre. De, nicsak — miféle érdekes madarak csoportosulnak a fák hajló, vékony ágain? Hintáz­nak a gallyakon, s a fák borsó­nagyságú bogyótermését látha­tó élvezettel fogyasztják. Jelentjük olvasóinknak, hogy itt vannak telenként megjelenő vendégeink — a csonttollú ma­darak. A bóbitás fejű, vörhenyesen szürke színű, dús tollú, sere­gély nagyságú madarak csapa­tostól szállnak fáról fára. Eve­ző tolláik feketék, de végük világossárga, kormánytollaik is feketék, s hegyük aranysárga színű. Messzi északi tájakon fész­kelnek, s ha ott bogyó-táplálé­kuk elfogy, vándorútra kelnek, s szállnak országokon át, hogy létük fenntartásához szükséges élelmet megtalálják. Friss mozgásuk meg-megál- lítja a járókelőket, s el-elnézik, amint szedegetik a bogyókat a zuzmarás fákról. Kedves látvány a csonttollú madarak csapata — távoli tá­jak idegen vendége a magyar télben. (Cs. L.) Tehenésstan A hevesi kultúrház klubter­mében, fotelekben, vagy kár­pitozott székeken vagy húsz ember üli körül a leterhelt asztalt. Idősebb, fiatalabb ve­gyest, kezükben ceruza, előt­tük füzet és nem éppen írás­hoz edzett ujjaikkal körmölik mindazt, amit elmond, meg a táblára ír Kiss József főál­lattenyésztő. Csendben üldö­gélek jómagam is az egyik sa­rokban és tanulok — ha nem is hivatalosan. Megtanulom például, hogy a magyar tarka szarvasmarhát, a magyar szür­kéből és a szimentáliból ke­resztezték, hogy mit jelent ez a fogalom — telivér, meg azt is... Hát nem sokat, de vala­mit én is tanultam azokkal együtt, akik a járás termelő­szövetkezeteiből jöttek el a mai előadásra. Itt van például Keresztesi József, a tarnamérai Béke Termelőszövetkezetből, Dudás József, az erki Üj Barázdából, Bodor István a pélyi Arany­kalász Termelőszövetkezetből — valamennyien a tehenész­brigád vezetői és most tehe­nésztant tanulnak. A tantárgy­nak ugyan hivatalosan nem ez a neve, de a lényege kétségkí­vül ez. A szövetkezeti állatte­Hevesen nyésztők három év alatt heti hat órában . megismerkednek, az első évben általában a nagyüzemi mezőgazdaság fon­tosabb gyakorlati kérdéseivel, s most már a második évben specializálódnak — szarvas­ma riia tenyésztést tanulják. Mert azt bizony tanulni kell, ha nem egy vagy kettő, de ötven, vagy még több szarvasmarha nevelése, te­nyésztése vár egy-egy szövet­kezet brigádvezetőjére. — Hiányzás, lemorzsolódás itt nincs — mondja a fiatal előadó. Minden ember tudja, hogy tudnia kell — csinál egy kis szójátékot a tudni igével és már áll is fel, indul a táb­lához, hogy elmagyarázza, mi­lyen előnyei vannak, s ho­gyan alakultak ki tulajdonsá­gai a svájci szarvasmarhák­nak. Harsog a kréta a fekete táblán, csendben kocognak a ceruzák a fehér papíron és negyedszáz „hallgató” tanulja azt, amiről még néhány évvel ezelőtt azt hitte, nála azt ugyan jobban senki nem is­meri. Nem a szarvasmarhák vál­toztak — hanem az idő! (- 6) ii i Levél — tsz-elnököknek Az anyagi ösztönzés fokozása az egri termelőszövetkezetekben Az éves tervünket már a múlt év december 20-ig telje­sítettük. Az év során több mint 39 ezer darab asztalt gyártottunk, s a legtöbb eb­ből ebédlőasztal, de készült az üzemünkben rádió- és tár­gyalóasztal is. A szépen, ízlé­sesen elkészített asztalokból a Szovjetunióba is exportáltunk. Gyártmányaink ellen minőségi kifogás nem merült fel, rek­lamáció csak a szállításból és a csomagolásból származott. Tervünk 1962-ben a múlt év­hez viszonyítva 12 százalékkal emelkedik, így 44 000 darab asztal gyártására készültünk fel. Ez az előirányzat megha­ladja a bútorigazgatósóg ter­melésének átlagos emelkedé­sét, és a jelenlegi körülmé­nyek között feszített feladatot elent. Minden évben nagyobb ís nagyobb a követelmény. De :v telepünk szűk, kicsi. Előző­leg már úgy volt, hogy ebben A link ember fittyet hány a biológia törvényeinek, — osztó­dással szaporodik. Persze, van­nak nála elvetemültebb bűnö­zők is. Csakhogy az amolyan gazi bűnözővel ritkán találko­zom személyesen, s ezért köny- nyü• emelkedett szellemben gondolkodnom felőle. A link ember viszont folyvást a kőze­temben van, mérgezi napjai- :nat, felkorbácsolja a dühömet. Megfoszt attól a lehetőségtől, tőgy emelkedett szellemnek hihessem magamat. Ezt nem bocsátom meg neki. Szabadjára engedem a fan­táziámat és magam elé álmo­dok egy olyan felnőtt férfit ■lágy nőt, aki még nem találko­zott vele. Ez a képzeletbeli ény megkérdezi tőlem, milyen s hát a link ember, s én bi­zony bajban vagyok. Mert tér­né szetrajzának jellegzetes vo­nása éppen az, hogy nehezen ogható meg. Kocsonyás. Ki­siklik a kézből. Ha egy-egy tét­ét, egy-egy napját vizsgálom, oly jelentéktelen, oly apró­seprő hibákra találok, hogy elhánytorgatásukkal csak sa- át kicsinyességemet bizonyl­ata. Amit egy alkalommal tét, az már szóra sem érde­mes, amit egész életében, — az nár maga az ártalom. Először is: ígér. Mindig és mindent. Kérhetsz tőle bármit, le az is elég, ha csupán véli, ogy kérni akarsz. Elmondod zándékodat — mialatt te ma- ad aggódsz, hogy küzdelmes, onyolult lesz a megvalósítása ~, ő azonnal érzékelteti veled: z emberiség évszázadok óta rra vár, amit te tervezel. Ter­mészetesen — mivel reá tartó­ik —, már a következő órától ezdve mindent megtesz majd z érdekedben. Alighogy ki- íondta ezt, elfeledi. Eltűnik az miékezetéből, mint a magne- ofon-szalagról a letörölt szö­Az elmúlt napokban levelet kézbesített a posta megyénk valamennyi termelőszövetke­zeti elnökének. A feladó a me­gyei tűzrendészeti parancsnok, és a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya volt. A levélben a termelőszövet­kezetek elnökeinek figyelmét hívták fel arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nya meghatározza a társadal­mi tulajdon védelmét, és ebből kifolyólag milyen nagy felelős­ség hárul a tsz vezetőségére a termelőszövétkezeti tulajdon megvédésében. A levél utal a tűzrendvédelem előírásaira, és öt pontra hívja fel különösen az elnökök figyelmét, akik el­sősorban is felelősek a társa­dalmi, illetve szövetkezeti tu­lajdon megvédésében. A levélben szó van arról, hogy az elmúlt évben hanyag­ságból, és egyéb hibák miatt 29 esetben volt tűz a tsz-ek­LÁSZLÓ ANNA: A link vég. Ha később érdeklődsz, többnyire álmatagon néz rád, nem is sejti, miről beszélsz. Újra elmondod, s most már azt javasolod: írja fel. ö, bár azt állítja, erre nincs szüksége, mégis készségesen megteszi. Ha cédulát használt, ezt még aznap elveszti; ha füzetet, azt nem nyitja ki soha többé. Továbbá: az órát nem is­meri. A megbeszélt időpontot nem tartja be. Elkésik. Vidá­man, könnyedén, egy kisgyerek ártatlanságával. Meg sem ki­sérti a gondolat, hogy talán el­késett. Máskor sebesen szalad­tok egymás mellett, sietve ker- getőztök egymással, az idő és te. Az idő — mert kevés van belőle — kívánatos a számod­ra, nem teltek be egymással. De amíg a link emberre vársz, mindez megváltozik. Az idő rád nehezül, nyűggé, lomhává válik. Foglalkozni nem tudsz semmivel, hiszen már jönnie kell. Erőddel nem tudsz gaz- dálkodni, nem tudod, mennyi van még hátra szenvedésedből, hiszen a link ember nem is­meri az órát. Es ha ma nem várod meg, holnap sem lesz másképp vele, tárgyalnotok pedig kell. Jobb tehát, ha ma tűrsz. Súlyosbítja a helyzete­det. az a veszély, hogy talán el sem jön. Végtelen ártatlansá­gában talán azt is elfeledte, hogy te a világon vagy, s va­lahol messze, önfeledten má­sok elé önti kincseit. A link emberben talán az a leglényegesebb, hogy a perc­nek él. A percet feltétlenül megmenti, sőt, ha van rá mód­ja. meg is cukrozza. Az egy­más sarkára lépő percek kiszo­ben, amely 128 965 forint kárt akozott a szövetkezeti vagyon­ban. A levél különösen ki­emeli a tarnamérai Virágzó Tsz-ben, a sarudi Petőfi Tsz- ben és a szajlaí Búzakalász Tsz-ben történt tűzesetek kö­rülményeit. Végezetül a levél arra kéri az elnököket, hogy ők legyenek elsők, akik szó­szólói a tűzrendvédelemnek, és szakítsanak időt mindig arra, hogy a tűzrendvédelem elő­írásait a szövetkezet tagjaival is megismertessék.- JANUÁR 14-EN a tanul­mányi felügyelők számára to­vábbképzést tart a megyei mű­velődésügyi osztály, hogy meg. ismertesse a tanulmányi fel­ügyelőkkel a gyermekvédelem problémáit, és felkészítsék őket arra, hogy saját hatáskörükben tevékenyen részt tudjanak ven­ni ebben a munkában. ember rítják tudatából az elmúltakat. A következőkhöz pedig nincs kapcsolata. Az adott percben telítve' van jó szándékkal, de a következőben már egy másfaj­tával, s nem törődik vele, hogy az előző percek jó szándéka ár­talommá válik. Szerdán talál­kozol a link emberrel, s ö azt mondja: vasárnap el akar láto­gatni hozzád, baráti beszélge­tésre. Elképzeli; milyen kelle­mes lesz ez számára, s téged is biztosít•' múlhatatlanul vágyik utánad. Vasárnapig százféle más hatás éri, s mire eljön az idő, amikor indulnia kellene hozzád, már csak a kötelessé­get érzi, ha egyáltalán érez kötelességet. Minthogy nem érez, — aggály, nélkül máshová megy. Te, mivel nem vagy link ember, egész vasárnap várod őt. És bár nem te hívtad, a lel­kiállapotod most hasonlít a partravetett baléhoz. A link ember nem ismeri ezt az álla­potot, meg sem érti tehát. Megnyugszik. Azt gondolja, hogy ugyanúgy dolgozol a 'la­kásodon, mint máskor — avagy pihensz. Nos, mi bajod törté­nik? És ha ezután találkozol ve­le? Ha bármi lágyan érinted is a felelősségét, — összeborzad, elhárít, menekül. Előző ígére­teire utaló kérdéseidet is szem­rehányásnak bélyegzi, s nem tűri. A szemrehányás elrontja megcukrozott perceit, egész lé­nye tiltakozik ilyenkor. Épp annyira, mint... — tisztesség ne essék szólván — a tetű a tisztaság ellen. Ellenképe a felelős ember, az egészet akarja, a múltat és a jövőt. Az egészért szívesen TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK egész sorának példája bizonyítja, hogy ott, ahol a tsz-tagokat anyagilag érdekel­tebbé tették a tervek teljesí­tésében, túlteljesítésében, ott sokkal jobb eredmények szü­lettek. Ott az aszály ellenére is több növényféleségből túl­teljesítették a termelési terve­ket, mert a reájuk bízott terü­leten nagyobb gonddal és gyakrabban végezték a nö­vényápolási munkát, gondos­kodtak a magasabb termésát­lagok elérésének feltételeiről. E tapasztalatokból kiindulva, megyénkben már egyre több az olyan szövetkezetek száma, ahol a régi, hagyományos munkaegység-rendszert prémi­ummal egészítik ki, vagy egyes növényeknél részesmű­velést alkalmaznak, anélkül azonban, hogy megbontanák a táblás gazdálkodást. Közéjük sorakoztak fel. az egri terme­lőszövetkezetek is. áldoz órákat, s a későbbi jóért; elviseli a kellemetlent. A fele-] lös embert emlékeztetheted', mindarra, amit valaha kiejtett' a száján. Vállalja, még akkor is, ha, azóta mást hisz, mást; tesz.' Vállalja, mint szerves; múltját, s mint állomást a jő-; vőbe vezető úton. A link em-\ bért azonban óvakodj emlé-\ keztetni perccel ezelőtti önma-] gára. Ha ezt a szabályt meg\ nem tartod, csupán egyet ér-\ hetsz el: meggyűlöl téged. Félj a gyűlöletétől, annál is' inkább, mert ha már lobog is! benne, akkor sem veszed észre. < ö mindig nyájas. A kedvesség i úgy hozzátartozik, mint utcai lányhoz a festék. Ha letörölné,! ára zuhanna, kelendőségét el-’ vesztené. A kedvesség, a\ „charme” egyik fenntartó ele-' me. Ragaszkodik is hozzá szil vósan. ! Legrútabb tulajdonsága az,', hogy téged, aki különb vagy, nála — silányabbnak láttat és; ferde helyzetbe lök. Vele', szemben te vagy az illetlen, a\ kellemetlenkedő, hiszen te j megsérted a játékszabályt, s; olyasmiket kérdezel tőle, ami\ nem való. Te vagy az önző,', mert amíg ő szívélyesen érdek-', lődik egészségi állapotodY és' atyafiaid, felől — te semmiről< nem érdeklődsz, mert torkig' vagy vele. Te vagy az ízléste-' len, a pedáns, a szőrszálhaso-' gató, mert olyasmin lovagolsz.' ami az ö szemében jelentékte-' len. Ha ő vét, te vagy zavar-' ban, hiszen nem érted, hogyan< is tud ily habkönnyű kedéllyelí továbbsíklani. 0 magabiztosan,' s tündöklő mosollyal pusztítja! idődet, energiádat, pénzedet, s< emberi méltóságodat. í Ha a világ csak hangulat,< csupán percek változékony< színjátszása, akkor ő a világ! ura. Ha nem, akkor kisöprűznii való. i Az egri termelőszövetkeze­tekben a vezetőségek széles körben ismertették a tagság­gal, milyen módon premizál­hatják a tervek túlteljesíté­sét és meghallgatták a tagok véleményét erről, kiegészítő javaslatokat kérve. Ezekben a termelőszövetkezetekben természetesen a szőlőművelés premizálásának módszereiről volt a legtöbb vita, mert erre háromféle javaslat is szüle­tett: 1. A munkaegység, plusz prémium. 2. A betermelt érték utáni részesedés. 3. 40 száza­lékos részesművelés. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI tagság véleményének meghallgatása után születtek meg a javaslatok a premizálás módjáról. A Dobó István Ter­melőszövetkezetben a szőlőmű­velésnél a munkaegység plusz prémium-rendszert fogadták el. A tervezett átlagtermés 50 százalékának értékét osztják el a tagok között' — termé­szetesen a végzett munka ará­nyában. Az egész közösség iránti felelősségérzetet növeli az a határozat, mely szerint prémium csak akkora jár, ha a termelőszövetkezet egész szőlőterületén túlteljesítik a tervet. A szántóföldi terme­lésben a kukoricát és cukorré­pát 33, a burgonyát 40 száza­lékos részesművelésre osztják ki a tagoknak. A város másik három ter­melőszövetkezetében, a Rákó­cziban, a Nagy Józsefben és a Petőfi Termelőszövetkezet­ben szintén munkaegység plusz prémium-rendszert al­kalmaznak, itt azonban az át­lagtermést brigádterületre ál­lapították meg, így az egyes brigádok, ha tervüket túltel­jesítik, megkapják a többlet­termés után járó prémiumot, attól függetlenül, hogyan tel­jesít az egész szövetkezet. A cukorrépa és kukorica művelését részes alapon bizto­sítják. Kidolgozták a termelő­szövetkezetekben az állatte­nyésztők prémium-rendszerét is, itt a munkaegységkönyv­ben meghatározott eredmé­nyességi munkaegységekkel jutalmazzák a tejtermelési és a szaporulati tervet túlteljesí­tő állattenyésztőket. A premizálás bevezetésével egy időben minden termelő- szövetkezetben határozatot hoztak arról, hogy a szőlő és a kapások területét családok­ra lebontják, így ezzel kíván­ják biztosítani, hogy a mun­kák a legnagyobb munkacsú­csok idején is időben el le­gyenek végezve. A területnek a családokra való felbontása különösén ott hozhat nagy eredményeket, ahol — mint a Dobó és Rákóczi termelőszö­vetkezetekben — éppen a leg­nagyobb munkák idején jelen­tős munkaerőhiánnyal kell számolni. A területnek csalá­dokra való felbontása azonban mindenütt úgy történik, hogy a nagyüzemi jelleg megma­radjon, egyes összefüggő terü­leteken a gépi munkát is el lehessen végezni. EGER VAROS termelőszö­vetkezeted jól zárták az elmúlt gazdasági évet. A közös és az egyéni jövedelem már ebben az évben is túlnyomórészt el­érte a tervezettet. Bizonyos* hogy az új gazdasági évben* amikor a szövetkezetek tag­sága még jobban érdekeltté vált a közös tervek teljesíté­sében, illetve túlteljesítésében* még nagyobb eredmények vár­hatók. ——d— Ml—i Felhívás 1962 február elején állatte­nyésztési tagozatú felsőfokú mezőgazdasági technikumi le­velező oktatás indul Debrecen- Pallagon. Tanulmányi idő három év. A felvétel feltételei: 25—40 éves korhatár, ötéves szakmai gyakorlat, érettségi bizonyíts vány, munkahelyi javaslat. A felső felvételi korhatár alól az FM felmentést adhat. A jelentkezési lapot isko­lánktól kell igényelni, amelyre 30 forintos okmánybélyeget kell ragasztani, s az alábbi mellékletekkel kell ellátni: Érettségi bizonyítvány (tech­nikumi oklevél). Születési anyakönyvi kivo­nat. Önéletrajz. Munkahelyi javaslat. A jelentkezés határideje: 1962. január 20. A felvételi vizsgát január végén tartjuk. Azok az elvtársak, akik érettségivel nem rendelkez­nek, de szakmunkás-bizonyít­ványuk van és egyébként az egyéb feltételeknek megfelel­nek. szintén jelentkezhetnek. Ezek az elvtársak előzőleg fel­sőfokú mezőgazdasági techni­kumi előkészítőre nyernek fel­vételt (hathónapos). Az előkészítő tanfolyamon részt vettek, tanulmányaikat azonban 1963 januárjában kez­dik meg. Ezen elvtársak részére a fel­vételi vizsga az élőkészítő tan­folyam sikeres befejezése után,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom