Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

NEPÜJS AG 1962, január 12.. péntek sSfxcAd A holdfelszín kutatásának legújabb eredményei Kásáinké a szó: Nagy István, az Egri Dózsa labdarugó-csapatáról Az Egri .Dózsa labdarúgó- csapata általában a várako­zásnak megfelelően szerepelt. A bajnokság megindulásakor az elsőrendű szempont az egységes csa- ' patszellem ki- . alakítása volt, i s azt a célt tűztük ki ma­■íwaswrc*- sunk elé> hogy az együt­tes lehetőleg az élcsoportban foglaljon helyet. Ez sikerült is, hiszen az őszi idény befe­jeztével csapatunk a vezető Miskolci Bányász együttesé­vel azonos pontszámmal, de rosszabb gólfiránnyal a máso­dik helyen áll. Nagy hiba, hogy egyes játékosok még mindig nem tudták levetkőzni elfogódottságukat, ■ s emiatt sok esetben nem tudták azt nyújtani, amire valójában ké­pesek. Jellemző erre az, hogy egyetlen kivétellel minden mérkőzésen kaptunk gólt, noha a Szász, Hanus, Révász alkot­ta hátvédhármas csapatunk egyik erősségének mondható. Az együttes játékában a po­zitív vonás elsősorban a ha­tártalan . lelkesedés volt, ami az előző bajnokság során jó­részt hiányzott. Ennek kö­vetkeztében a gárda idegenbe­li szereplése Is sikeresebb volt, mint az elmúlt években. Negatív vonásnak könyvelhet­jük viszont el. hogy a csapat az idény végeidé, az utolsó négy mérkőzésen idegesen, kapkodóan játszott — s ez rá­nyomta bélyegét teljesítmé­nyére, de a játék szépségére is. Az Egri Dózsa együttese nagyjából a régi játékosokból tevődött össze, az egyetlen új játékos, Üsztölce László ör­vendetesen beváltotta a hozzá Kitüntetések A Magyar Tekézők Szövetsége elnökségének előterjesztésére a Magyar Testnevelési és Sport Ta­nács elnöksége Puminer György­nek, a Heves megyei Tekeszövet­ség főtitkárának a Sport és Test­nevelés Érdemes Dolgozója kitün­tető jelvényt adományozta. Az MTST oklevelét kapta Molnár László, a Heves megyei Tekeszö­vetség elnökségi tagja. Skovrán Albert, a Heves megyei Tekeszö­vetség elnöke könyvjutalomban részesült. fűzött reményeket. A tavaszi idényben viszont le kell szok­nia a fölösleges csengetések­ről, s a rúgótechnikáját is je­lentősen fejlesztenie kell. A taktikát illetően én a szo­ros emberfogásos játék híve vagyok. Egy technikailag nem teljesen képzett csapatnak ez felel meg legjobban! Sajnos, az utasításokat néhány játékos nem mindenkor tartotta be. Gondolunk itt dsősorban Vá- rállyayra, aki a góllövés érde­kében gyakorta elfeledkezett a védekezésről, s ez zavarólag hatott a védelem harci rend­jére. Ugyanebbe a hibába sokszor beleesik Révász is, aki a balhátvéd játékot összeté­veszti a balszélső játékával. Ha a csapat tavasszal az ed­diginél jobb eredményt kíván elérni — ezeken a helytelen felfogásokon sürgősen változ­tatni kell. Csapatom a Miskolci MTE elleni mérkőzésen játszott leg­jobban. küzdőképességből és erőnlétből jelesre vizsgáztak a játékosok, de technikailag és taktikailag is feladatuk ma­gaslatán állottak, s a csatárok végre bátran lőttek 16-oson kí­vülről is kapura. A leggyen­gébb teljesítményt viszont Egerben a Tiszálök elleni mér­kőzésen nyújtotta a csapat, S nem volt elég a rossz játék, sajnos, egy-két játékosunk a mérkőzés végén ráadásul még sportszerűtlenül is viselke­dett. A legtöbb gólt a „veterán” Nagy F. rúgta, aki ma is egyik legképzettebb játékosunk. Hi­bája, hogy a pályán sokszor feleslegesen beszél és rekla­mál, amiért a csapat sok sza­badrúgást kapott. A három legjobb egyéni teljesítményt a sok kapott gól ellenére is a hátsó alakzatokban találjuk. Szász, Révász és Kelemen já­téka volt a legegyenletesebb, I bár a többiek is csak egy ár- | nyalattál maradtak el tőlük. Nem mondható ugyanez el a támadósorról, amely egészen kitűnő teljesítmények után, egyik hétről a másikra telje­sen visszaesett, s szinte rá sem lehetett ismerni. Igaz vi­szont, hogy a szívvel és lelke­sedéssel ekkor sem volt baj. Az alapozó edzéseket janu­ár 9-én kezdtük el Mátrafüre- den, a műsorban, sok mezei fu­tás, és különböző játékok van­nak beiktatva, majd január utolsó vasárnapján már kétka- pus mérkőzésre is sor kerül. További műsor: február 11- én, Egerben MVSC—E. Dózsa, február 14-én, Egerben DVTK —E. Dózsa, február 18-án, Egerben Kecskeméti Dózsa—E. Dózsa, február 25-én, Miskol­con E. Dózsa—MVSC. A tavaszi idényben ugyanezt a lelkes és becsületes játékot várom a csapattól, mint ősz­szel, s akkor remélem, a ma­gunk elé tűzött cél sem marad megvalósítatlan. Négy új játékost sikerült le­igazolnunk: a Csepel Autó ki­tűnő gyors csatárát, Handó Gézát, a fiatal, tehetséges, Ino- táról jött. Bostait, aki összekö­tőt játszik, Csizmadiát, a jászberényiek balszélsőjét, és Mészárost, az egykor Egerben játszó hátvédjátékost, aki leg­utóbb a kitűnő képességű Za­laegerszegi Dózsa együttesét erősítette. A csapatot mindig a legjobb formában levő lab­darúgókból állítjuk össze. A Dózsa szurkolóinak azt üzenem: minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a mérkő­zéseken, hiszen a szarkólók lelkes biztatása sok esetben már félsikert jelent. Meglát­ják, a csapat sokkal jobb já­tékkal hálálja majd meg a buzdítást... Karácsondi helyzetjelentés Karácsony előtt fejeződött be Moszkvában a Hold és a két szomszédos bolygó kutatá­sának kérdéseivel foglalkozó csillagászati értekezlet, a leg­ismertebb szovjet kutatók részvételével. A későbbi űr­utazások szempontjából külö­nösen nagy jelentőségűek a Hold felszínének szerkezetével kapcsolatos új felfedezések. Rendkívül érdekes az a beje­lentés, amely szerint a Hold felszínét a por nem laza szer­kezetű réteg formájában bo­rítja, hanem igen könnyű, lyu­kacsos massza alakjában. Ez megkeményedett szappan-, vagy tejszínhabra emlékeztet. Kérdés, hogyan került a Hold­ra az a nagy mennyiségű por, amely most összeállt réteg­ként borítja a felszínt? A légkör hiánya — a porképződés forrása Régebben úgy vélték, hogy a por vulkanikus eredetű, s az évmilliárdokkal ezelőtti, hatalmas tűzhányókitörések maradványa, hamuja. Ezt a réteget lassan elborította a kozmikus por, a Holdnak üt­köző kő és vasdarabok (me­teorok) anyaga. Az utóbbi évek elméleti ku­tatásai arra utalnak, hogy a porképződésnek jelenleg ’ is működő mechanizmusa van. Valamennyi működő, porkép­ző folyamat a csekély légkör következménye. A vékony és ritka atmoszféra miatt a nap­palok és éjszakák hőmérsék­letingadozása igen jelentős. A holdbéli egyenlítő vidékén, a + 150 fokos perzselő nappalt az alkonyat nélkül beköszöntő — 150 fokos éjszaka követi. Az átmenet nélküli hirtelen hőmérsékletváltozás állandóan repeszti, morzsolja a sziklákat, ami folyamatos porképződéssél jár. A csekély légkörben a Nap ibolyántúli, röntgen- és gammasugarai akadálytalanul elérik a felszínt (a Földön e sugárzások jelentős részét a légkör felfogja, kiszűri), s e szüntelenül záporozó rövidhul­lámú sugárzás roncsolja a kő­zetek kristályos szerkezetét Következésképpen állandóan zúzódik, porlik a sziklák anya­ga. Néhány kutató elképzelése szerint a por és törmelék elektromos és gravitációs erők kombinált hatására végül is a Dermesztőén hideg januári, reg­gel. Karácsond község most ébre­dezik. A lámpák sorra kialszanak, és mozgolódni kezd az utca. A tsz-iroda udvarán meleg ruhákba öltözött emberek gyülekeznek, várva a munkaelosztásra, s kinyi­tott a szövetkezeti vendéglő is, ahová a határba igyekvő emberek be-betérnek egy Ids melegítő italra. A kellemes meleget árasztó cse­répkályha körül férfiak beszélget­nek. Sportdolgokról. Szóba kerül Sporthírek — közlemények-- Nagy veszteség érte Eger vá-1 sros és Heves megye sportját. Hosszas szenvedés után, 49 éves korában elhunyt dr. Ringelhann György, az Egri Dózsa vízilabda­csapatának szaktanácsadója. A ki­váló sportember mint aktív vízi- labda-játékps, majd később, mint a sportág országosan elismert egyik legnevesebb szakértője, hervadha­tatlan érdemeket szerzett Eger vá­ros vízisport jónak magasra eme­lésében* Temetése január 13-án, délután 3 órakor lesz a városi (volt Grober) temetőben. — A Hatvani JTST sportakadé­miája keretében 1962. január 15-én, hétfőn este 6 órakor a hatvani vá­rosi tanács tanácstermében Lo- rinczy Géza, a Magyar Testneve­lési és Sport Hivatal igazgatási osztályának helyettes vezetője tart előadást a magyar testnevelési és sportmozgalom 1962. évi feladatai­ról. Az előadás után az Athéntől Helsinkiig és a Labdarúgás című sportfilmeket vetítik le. — A megyei labdarúgó-bajnok­ság tavaszi idényének első fordu­lójára március 4-én, utolsó fordu­lójára pedig június 17-én kerül sor. A bajnokság alkalmazkodik az \B III. Észak-keleti csoportjának sorsolásához, s azzal párhuzamo­san kerül lebonyolításra. Eszerint a tavaszi idény az 1961 őszére ki­sorsolt második fordulóval kezdő­dik, majd utána a 3—15—1. fordu­lók kerülnek sorra. A tavaszi for­dulók párosítását a későbbiekben közöljük. — A Heves megyei LSZ mellett működő fegyelmi és intéző bizott­ság megváltoztatta a Heves—Füzes- • bony ifjúsági bajnoki labdarúgó- mérkőzés ügyében hozott határo­zatát, és a mérkőzést a pályán el­ért 1:0 arányú füzesabonyi győze­lemmel igazolta. — Az MHS hatvani járási elnök­sége január 13-án,. délelőtt 9 óra­kor a Hatvani Cukorgyár párt- helyiségében tartja kibővített el­nökségi ülését, amelyen beszámoló hangzik el az 1960—61-es évi ki­képzési év munkájáról, majd utá­na az 1961—-62-es év munkatervét tárgyalják meg. — A pétervásári járásban siker­rel folynak a téli falusi spartakiád versenyei. A községi versenyek befejeztével január 14-én a körze­ti, 2l-én pedig a járási döntőket bonyolítják le. — A Megyei Tekeszövetség el­készítette az 1962. évi bajnokság versenykiírását. Elöljárójában kö­zöljük, hogy a megyei I. osztály tavaszi idénye március 25-én, az őszi idény pedig augusztus 5-én kezdődik. A megyei DÉ. osztályban március 11-én, illetve július 22-én kezdődnek a küzdelmek. A szövet­ség január 14-én délelőtt 9 órakor a megyei TST helyiségében ülést tart, amelyen a szövetség tagjai, valamint az első és második osz­tályú csapatok vezetői vesznek részt. Az ülések a bajnoksággal kapcsolatos problémákról, továbbá a Téli Kupa megrendezéséről tár­gyalnak. —■ A hatvani járásban 13 csapat részvételével január 7-én elkezdőd­tek a járási sakk-csapatbajnokság küzdelmei. A január 14-i forduló párosítása: Lőrinci Elektromos I.— Lőrinci Elektromos II.; Heréd—H. Kinizsi II., Ecséd—H. Kollégium, Kerekharaszt—HVSE, ^plypi Épí­tők—H. Kinizsi I., Rózsaszentinár- ton—H. Spartacus. Szabadnapos: H. Gimnázium. — Február 17—18-án, továbbá feb­ruár 24—25-én a Heves megyei TST helyiségében teke játékvezetői to- vábbképző-tanfolyamot rendez a megyei szövetség, amelyen min­den teke-játékvezető részére köte­lező a részvétel. — 1962. február 1-től kezdődően minden olyan labdarúgó-mérkőzé­sen, amelyen az illetékes JT által kiküldött játékvezető működik, az edzők kötelesek ,,EDZÖ” feliratú karszalagot viselni a játék meg­kezdésétől a csapatoknak öltözőbe való vonulásáig. Ugyanakkor a mérkőzést rendező sportkör köte­les az edzők részére kispadot biz­tosit»«!. a magyar csapat délamerikai sze­replése, a világbajnokság várható esélyei, s a beszélgetők egyike azt vitatja, hogy a salgótarjáni Szojka Feri is beleférne a válogatottba. Aztán a karácsondi sportproblé­mákra terelődik a szó. A fiatalab­bak örömmel újságolják, hogy este nagy asztalitenisz-csaták zajlottak le a kultúrházban, Kiss Imre, Fe­hér Bandi, meg Thomann Ernő ne­vét emlegetik, mint a legjobb játé­kosokét ... . Nem véletlen, hogy ezen a ja­nuári reggelen éppen a földműves­szövetkezeti vendéglőben kerül na­pirendre a sport ügye, hiszen Ju­hász Pál, a vendéglő vezetője, fon­tos szerepet tölt be Karácsond sportéletében. Tőle tudtuk meg, hogy'a Karácsondi Kossuth Tsz SK helyi földmüvesszövetkezet és termelőszövetkezet támogatásával működik. A két szerv a legtelje­sebb egyetértésben segíti előre­vinni a mindössze négyezer lakosú kisközség sportját. A termelőszö­vetkezet nemrégiben remek felsze­relést vásárolt a labdarúgóknak, és teljes mértékben fedezi az uta­zási költségeket. A földművesszö­vetkezet pedig 17 000 forintot jutta­tott a sportkörnek. Nem csoda te­hát, hogy mind jobban és jobban fejlődik itt a sportélet. A labda­rúgó szakosztály felnőtt és ifjúsági csapatokkal rendelkezik, s a meg­levő asztalitenisz-, valamint sakk- szakosztályok mellé nemrégiben megalakult a kézilabda-szakosz­tály is. Érdekes, hogy bár Karácsond a gyöngyösi járáshoz tartozik, asz­talitenisz- és sakk-csapatuk — élve a jó közlekedési lehetőségekkel — a füzesabonyi járási bajnokságban szerepel. Hogy teljes legyen a kép Karácsond sportjáról, sokáig elbe­szélgettünk Hergelt Mátyás községi párttitkárral, és Sípos Lajos sport­köri. elnökkel. Mindketten szeretik a sportot, nemrégiben például a pártszervezet is tárgyalt a sportkör megerősítéséről és fejlesztéséről. Az általános iskolában László Ferenc tanár irányításával élénk sportélet folyik. Az úttörők nagy­szabású Kilián-túrán vettek részt, szorgalmasan gyűjtögetik Kilián- könyvecskéjükben az értékes pon­tokat. A karácsondi kultúrház télen ki­tűnő lehetőségeket biztosít a ki­sebb teremsportok űzésére. Dán Gyula, a kultúrház népszerű igaz­gatója, elmondotta, hogy a nagy­teremben három asztal áll az asz­taliteniszezők rendelkezésére és esténként példásan berendezett sakisterem várja a sakkozás hí­veit. Azzal a jő érzéssel búcsúztunk a behavazott Karácsond községtől, hogy ott a különböző vezetők va­lójában szívügyüknek tekintik a fiatalok sportolásának ügyét. í- iféntf) Hold mélyebben fekvő me­dencéibe, alacsonyabb szintű, ún. tengervidékeire vándorol, s ott koncentrálódik. Ez lehet a magyarázata annak a jelen­ségnek, hogy a porréteg miért nem egyenletes elosztású, miért vastagabb a Hold al­földjein, mint az azokat kör­nyező hegyvidékeken, a „kon­tinenseken”. A szovjet kutatók szerint csak a legfelsőbb vé­kony réteg a valódi porréteg, ez alatt és a sziklafelszín kö­zött elhelyezkedő közbülső övezet évmilliók alatt össze­állt, megkeményedett. E réteg lyukacsos voltát azzal magya­rázhatjuk, hogy a szüntelenül záporozó meteorok keresztül- kasul lyukasztják, átfúrják, Persze, az összetapadt réteg azért szilárdnak nem nevez­hető. Ennek ellentmond a 2. Lunyik 1959. szeptember 13-i becsapódása, amelynek nyo­món jól megfigyelhető porfel­hő keletkezett. Az ember hold­utazásakor ezt az új feltevést szem előtt kell tartanunk. Az összeállt réteg a rá nehezedő űrhajó nyomásától éppen úgy szétmálik, mint a karácsony­fák kedvelt habcsókja is, erő­sebb szorításra szétporlad. Hőmérsékletmérés rádióhullámokkal Igen érdekes a Hold rádió- sugárzásának mérése terén el­ért eredmények. A legmoder­nebb rádiótávcsövek már olyan kitűnő felbontó képes­ségűek, hogy képesek a Hold egy-egy kisebb területének, például egyetlen 10—15 km átmérőjű kráterének centimé­teres hullámhosszon jelentke­ző sugárzását önállóan észlelni. A régi műszerele csak az össz- sugárzást regisztrálták. A mo­dem műszerekkel sorra „jár­ják” a krátereket. Az óriási antennákat mindig más és más területek felé irányítják, s szinte szakaszonként feltér­képezik a Hold sugárzását, eb­ből pedig az egyes területek hőmérsékletére következtet­nek. Az új módszerek alkalmazá­sa révén kitűnt, hogy a Hold alföldjei, „tengerei” (szabad szemmel ezek sötét foltoknak látszanak), holdtöltekor igen gyorsan felmelegszenek, majd napnyugta után rendkívül hamar lehűlnek. A Hold ten­gerei tehát vaskályha módjára viselkednek. ellentétben a hegyvidékekkel, amelyek akár a cserépkályha, lassan meleg­szenek fel és nehezebben hűl­nek ki. A tengerek és konti­nensek egymástól eltérő visel­kedését azzal magyarázhatjuk, hogy a medencék felett vasta­gabb a lyukacsos szerkezetű porréteg, mint a hegyvidéke­ken. Ezt a feltevést egy érde­kes kivétel pillanatnyilag tart­hatatlanná teszi: a Maré Imb- rium az Esőik tengere, ez az J200 km átmérőjű hatalmas síkság úgy viselkedik, mintha hegyvidék volna. Erre a jelen­ségre ma még' nincs magyará­zat. Jégréteg a Hold kérge alatt ? A Hold belső szerkezetére vonatkozó kutatások arra mu­tatnak, hogy belsejében, sőt a kéreg alatt — a régi feltevé­sekkel ellentétben — ma is van víz, mégpedig jég formá­jában. Amennyiben a Hold a Smidt akadémikus által leírt módon meteorok összehalmo- zódásából jött létre, tehát hi­degen keletkezett, akkor a meteorok belsejében levő, jól ismert szerkezeti víz hő hatá­sára szabadulhatott. A Hold belsejében lezajló radioaktív folyamatok okozta hőmérséklet még ma is elérhe­ti az 1000 C fokot. Ez elegendő ahhoz, hogy a szétroncsolt kristályszerkezetekből a víz ki­szabaduljon és a felszín felé vándoroljon. Rádiócsillagászati megfigyelésekből tudjuk, hogy a Hold felszíne igen rossz hő­vezető. Ezért a víz még a fel­szín elérése előtt megfagy és a kőzeteket átitató jégrétegek keletkeznek. A Hold kristály- vízkészlete jégréteg formájá­ban igen jelentős lehet, s az űr­hajózás későbbi korszakában megfelelő berendezésekkel e vízkészlet az ember számára hozzáférhetővé válhat. A Hold látszólag halott, élet­telen világ: kozmikus értelem­ben mégsem nevezhetjük an­nak, mert a természet erői, ha lassan is, de működnek. S eze­ket az apró és jelentéktelennek tűnő változásokat a Holdba ké­szülő embernek nem szabad figyelmen kívül hagynia. Gauser Károly, a Budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársa. Ab emberiség története — a napilap nyelvén Nemrég jelent meg egy hamburgi kiadónál az ameri­kai Sylvan Hoffmann és C. Hartley Grattan könyve, melyek címe „Az emberiség története — a napisajtó stílu­sában”. A könyv i. e. 3000-től i. u. 1914-ig számol be a tör­ténelem legérdekesebb esemé­nyeiről a sajtó nyelvén. Az egyik beszámoló például az i. e. 41 — i. u. 9 közötti eseményeket öleli fel. Ismer­teti Augustus császár „leg­újabb” rendeletét: „Fényűzés és erkölcstelenség kapott lábra Rómában... Minden római, pol­gár és polgárnő köteles házas­ságra lépni. Aki a rendeletet megszegi, büntetendő cseleke­detet követ el...” A „lap” ugyanezen számában „külön- tudósítást” olvashatunk Cey­lonból: „Ceylonban, az Indiai­óceán egyik szigetén elkészült pali nyelven a ceyloni budd­hizmus tételes tankönyve... Amióta közel 500 évvel ez­előtt, az indiai Gautama, más népüjsag A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács -lapja. Felelős szerkesztő: Sába Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz a. 3. Teleíon: 12—57. 12—73. Postafiók: S3. Gyöngyös: Főtér S., fszt. W. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsiünszky utca 1. Telefon: 24—44. Postafiók: 28. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor utca 4. Mb. igazgató: Marosán József | Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. i Előfizetési díj: egy hónapra 11 Ft. néven Siddhatta herceg meg­alapította a buddhista vallást, a felekezet hívei állandóan gyarapodtak...” Ugyanebben a rovatban, a „kulturális hírek” között eímefuttatás olvasható „a korszak végéhez érkez­tünk?” A kritikus ebben a cikkben azon panaszkodik, hogy a római költők — de még UNIVERZAL traktorhoz vezetőt és kovács szakmunkást felvesz a Nagy József Mg. Tsz. Jelentkezés személyesen a tsz irodájában, Eger, Szarvas tér 2. ELADÓ két szoba, konyhás ház, 800 négyszögöles telekkel, azonnal beköltözhető, özv. Széplaki Ist­vánná, Hatvan, Bercsényi u. 32. 500-AS GERGELY keltetőgép el­adó. Válaszbélyeg. Bp„ V., Belgrad rakpart 13., Puskás Gábor. (—) A NAGYATÁDI Gépállomás gu­mivulkanizáló szakembert, Hoffer- és Diesel-motorszerelőket felvesz. Órabér megegyezés szerint. Je­lentkezés a gépállomáson. (—) KERESÜNK átvételre, könyvjó­váírással 1 db légkompresszort: tip. KL 75—33/32, vagy KV 7—59/a. teljesítményűt. Cifrakerti Állami Gazdaság, Cegléd. (—) az udvari költők is — vona­kodnak Augustus császár ra­gyogó tetteit versben dicsőí­teni. A könyv más helyén, 1500 évvel később, „Egy új világ felfedezése” fejcím alatt színes riportot közöl Kolumbusz dia­dalmas hazaérkezéséről és megállapítja, hogy a Santa Maria kapitánya „a spanyol udvar körülrajongott kedven­ce lett”. A riport részletesen ismerteti Kolumbusz útját, első találkozását az indiánok­kal, stb. Az Egri Háziipari Szövet­kezet képesítéssel és leg­alább 5 évi gyakorlattal rendelkező KONTÍROZÓ KÖNYVELŐT keres azonnali belépéssel. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés írásban, vagy személyesen. Útiköltséget csak felvétel esetén térí­tünk. Egri Háziipari Szö­vetkezet, Eger, Vörösmarty utca 21. szám. Azonnali belépésre keresünk diétás nővért, vagy szakácsot Érdeklődni lehet az Egri Vendéglátóipari Vállalatnál, Eger, Dobó tér 2. sz. Fizetés megállapodás szerint. Belépés esetén útiköltséget térítünk. EGRI VENDÉGLÁTÓIPAR! V. ********

Next

/
Oldalképek
Tartalom