Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
4 népújság 1982. január 12.. Az első egri tudományos ismeretterjesztő: ALBEIT FERENC 4 szerkesztő bizottság közleménye Számos olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy a rádió- és televízióműsort naponta közöljük. Olvasóink kérésének eleget téve, közöljük, hogy a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Bratislavai Televízió műsorát e hó 14-től, vasárnaptól kezdve, naponta jelentetjük meg lapunk 4. oldalán. — SZAKSZERVEZETI taggyűlést rendeznek ma délután Egercsehiben. A taggyűlés egyetlen napirendi pontja: a vezetők és a bizalmiak újjáválasztása. — PÉTERVÁSÁRÁN az elmúlt évOen 50 fővel működött a járási baromfitenyésztői tanfolyam. A jó eredménnyel zárult tanfolyam hallgatói az idén azzal a kéréssel fordultak a járási mezőgazdasági osztályhoz és a járási nőtanácshoz, hogy a tél folyamán folytassák tovább ezt a tanfolyamot, A két szerv, eleget téve a hallgatók kérésének, az idén 55 fővel szervezte meg a baromfitenyésztői tanfolyam második évfolyamát is. — FALAZZÁK AZ EGER- CSEHI Bányaüzem III-as keresztvágatát az Aknamélyítö Vállalat munkásai. Ebben a vágatban villamosmozdony közlekedik majd hamarosan, itt bonyolítják le a meddő Beniczky-aknán történő felszínre szállítását. — A POROSZLÓI orvosi szolgálati lakás felújítására az idén kerül sor. A megyei tanács 230 000 forintot tervez a munkák elvégzésére. — A CSÚCSFORGALOM lebonyolítása után sem állt meg az élet az Állami Áruházban. Újabb és újabb áru érkezik, a választék nagy, különösen a nyloningek érkeztek most nagy számban, amelyek a csúcsforgalom idején hiánycikket jelentettek. — A RECSKI Kékesi Gyopár Termelőszövetkezet január elsején egyesült a helybeli Alkotmány Tsz-szel. Az egyesült termelőszövetkezet tagjai már megkezdték a közös munkát. Az elmúlt napokban fogtak hozzá gyümölcsösükben a selejtezési munkák elvégzéséhez, cs a gyümölcsös új kerítéseinek elkészítéséhez is. AZ UTÓBBI IDŐBEN, akár az Egri Állami Levéltár kutató-szobájában, akár a líceumi könyvtárban fordultunk meg, — egy egri kutatót láttunk sárgult iratok és vaskos fóli- ánsok, régi újságok kötetei fölé hajolni: dr. Zétényi Endrét, az Egri Pedagógiai Főiskola adjunktusát. Amikor feltesszük neki a kérdést jelenlegi kutatása tárgyát illetően, s ő elmondja montedégói Albert Ferenc életútját — amellyel most foglalkozik, illetve amelyet most tárt fel az ismeretlenség homályából —, az első egri tudományos ismeretterjesztő portréja bontakozik ki előttünk. A tehetséges, fiatal Albert a budai csillagvizsgálóban Tittel Pál keze alatt sajátítja el a csillagászat tudományát és a magasabb matematikát. Titelt, ebben az időben, otthagyva az egri csillagvizsgálót, 1824-ben kinevezik a gellérthegyi obszervatórium igazgatójának, sőt* egyúttal ő tölti be az egyetem asztronómiai profesz- szori tisztét is. A 24 éves Albert Ferenc doktorátust szerez a pesti egyetemen csillagászat- tanból, 1849-ben, a szabadság- harc időszakában tanúsított magatartása miatt bebörtön- zik, azonban hamarosan sikerül szabadlábra jutnia. Ebben az időben Albert Ferenc a gellérthegyi intézet adjunktusa. Innen hívja Bartakovics Béla Egerbe, 1851-ben a líceum tanára, a csillagvizsgáló igazgatója és könyv tárnok lesz a tehetséges természettudós. Remélte, hogy az akkor már erősen elhanyagolt egri csillagvizsgálót fel fogja tudni vi- rágoztatni. Beadvánnyal fordult az érsekhez és 1800 forintot kér erre a célra. Beadványa nyomán Bartakovics kéri a Helytartótanácsot, hogy bocsássa a líceum rendelkezésére az elhagyatott gellérthegyi obszervatórium megmentett és használatlanul heverő műszereit. A bécsi kormány azonban a szerény és jogos kérést elutasítja. Bartakovics, saját anyagi erejéből nem támogatja az egri obszervatórium ügyét. Albert azonban lázas munkába kezd Egerben! Egymás után jelenti meg a legkülönbözőbb helyeken tudományos, ismeretterjesztő tanulmányait, cikkeit. Munkája ebben az időben úttörő jellegű volt. A „Pesti Napló” 1857-60-ban közli írásait, az „Idők tanújá”-ban is ír, na, és nem utolsósorban a helyi lapban, az „Eger”-ben. „Lehetséges-e valamely üstökös összeütközése a Földdel?” — veti fel a kérdést egy egri cikkében, egy másikban — a sok közül — a hullócsillagokkal foglalkozik. Az országosan ismert, „Közhasznú Esméretek Tárá”-ban jelenik meg értekezése a Holdról, Napról és a tűzhányóhegyek ről. 1852-BEN MEGSZERVEZI a líceum obszervatóriumában az első egri meteorológiai megfigyelő állomási. Az országban megjelenő naptárak részére Albert Ferenc készíti el az időszámítási részt, amely a Nap, a Hold keltét és nyugtát és a Hold változásait tünteti fel. Széles tudását mutatja tanári pályája is. A maternal i- ka, fizika, statisztika, geográfia, asztronómia mellett még a német nyelvet is tanítja a líceumban. 1868-ban nagy esemény színhelye Eger: itt tartják a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlését. Ebből az alkalomból két munkáját jelenteti meg. Egyikben mesterének, Tittel Pálnak életútját írja meg a másikban pedig földrajzi és meteorológiai megfigyeléseit közli. E tanulmányában összefoglalja Heves megye térképezésének és Eger város sarkmagassága meghatározásának történetét. Ebben az időben ezek a munkák voltak a magyar csillagászat egyetlen életjelenségei. Ismeretterjesztő, nevelő munkáját mi sem dicséri jobban, mint hogy 1863-ban kiadja földrajzkönyvét, majd fizikai kézikönyve, illetve fizikaicsillagászati könyve lát napvilágot 1871-ben lemond tanári pályájáról és nyugalomba vonul. Ekkor már bizony a teljesen elavult csillagvizsgáló nem nagyon foglalkoztathatja, hiszen a XIX. század második felére az egykor páratlan értékű műszerek teljesen korszerűtlenekké váltak. 1879-ben Egerben jár a magyar csillagászat egyik legnagyobb egyénisége, Kon- koly-Thege Miklós. Egri tapasztalatairól tanulmányt készít, amelyben elmondja, hogy az egri obszervatórium ebben az időben csupán történeti jelentőségű régiség'. DE NYUGDÍJBA VONULÁSA nem jelenti a tanító, felvi-1 lágosító munkájáról való le-1 mondást is. Kinevezik a megye tanfelügyelőjévé és így a megye közoktatásának első embere lesz. Üj munkaterületén is emberfeletti munkával igyekszik előrelendíteni kultúránk elmaradott ügyét. így például 1876-ban 176 iskolát látogat meg személyesen és a legrészletesebben vizsgálta az oktatás helyzetét: 26 iskolát az ott észleltek miatt meg is ró. Albert Ferenc még öregségére is jellegzetes személyisége.marad Eger városának. Tipikusan magyar ruhás alakja még ekkor is fel-fel tűnik a Líceum környékén, hol oly sokat tanított, írt, dolgozott a tudományos ismeretek terjesztése érdekében. Minden munkájában hevesen küzd mindennemű babona, miszticizmus és tudománytalanság, tudatlanság ellen. A misztikus véleményekkel szemben mindig szilárdan kiáll a tudomány akkori állapotának megfelelő valóság mellett. Munkáját egy cél vezette: a tudományos gondolkodás minél szélesebb alapokon verjen gyökeret. 1883. augusztus 9-én munka közben, az íróasztal mellett érte utói a könyörtelen halál — mint az újság írja: ,,o tudomány és a népoktatás kiváló képviselőjét”. Mintegy szellemi végrendeletének tekinthetjük egy írásának nagyszerű gondolatait: „... azért fárasztom a tisztelt közönségnek figyelmét hosszú cikkem által, hogy hazám kezdő, fiatal tudósait ez érdekes tárgyra figyelmeztessem, észleletekre indítsam, adatok gyűjtésére serkentsem...! Rajta hát, a tudománynak fiatal kedvelői e hazában, észleljünk, tanulmányozzunk, gyűjtsünk adatokat, művelődjünk és művelve műveljük édes anyánkat, e drága hazát is...” Sugár István műsora ■ Egerben este 7 órakor: Juanita csókja (Katona- és Vörösmarty-be riet) Horton este 7 órakor: A tisztességtudó utcalány —■ A művésznő hintója Egerfarmoson este 7 órakor: A lampionok ünnepe GUZ! MIHÁLYKÁROLY 44. A legfontosabb gyógyászati eljárásokat és gyógyítási módokat magunk is ismerjük már, hiszen a szükség arra kénysze- rített, hogy megtanuljuk azokat, de ez gyógyszer nélkül mit sem ér... Érted, Miska?... Erről van szó!... Elhallgatott, s kérdően nézett Gazsőra, az pedig a lányra. Ti-ti halványan elmosolyodott és bólintott. Gazsó felállt, s határozottan mondotta: , — Megértettem, hadnagy úr! A feladattal tisztában vagyok. Vállalom ... Zsitvai keményen kezet szorított vele, aztán Nao Ting és Maronics hadnagy is. Ti-ü újra az ezüsttálcával közeledett. Most Gazsóék sikerére, eredményes munkájára Ürítették poharaikat. — Hadnagy úr... olyan furcsa most minden ... — Igen, Miska... — felelte elgondolkozva a hadnagy. — Hazánktól 10 ezer kilométernyire találkoztunk ... Itt ismertük fel egy maroknyi nép igazát, s értünk el gondolkodásunkban, ítéletünkben óriási haladást. S itt ismertük meg annak a csillogó, de hazug világnak minden szennyét, amely bennünket a légióba hozott;;. Én tanító voltam odahaza 45 előtt... Fiatal, lelkes... Hazugságot tanítottam, pedig akkor azt hittem, mindaz igazság ... Hittem mindabban, amit tanítottam! S amikor a háború után kivergődtem Nyugatra, akkor győződtem meg róla, hogy tévedtem... Nagyot tévedtem. Vissza akartam térni hazámba, de egy mámoros éjszaka után a légióban találtam magam;.; És most itt vagyok ... Nem tudom, megérem-e Vietnam felszabadulását? Ez lenne életem legboldogabb perce... S akkor visz- bzatemek hazámba, úgy erezve, hogy valamit, valamicskéit jóvátettem az igazság ellen korábban elkövetett bűneimért ... De lehet, hogy nem érem azt meg és csak egy sírfelirat hirdeti majd, hogy itt harcolt és halt meg egy magyar származású hadnagy ... No, de hagyjuk ezt Miska™ Bízni kéül és hinni töretlenül ... Ügy, mint ezek az emberek itt... Egy vietnami harcost agyonverhetnék, mégsem árul el senkit, semmit... 3 olyan rendületlenül bíznak mielőbbi győzelmükben!... Szóval, Misíka, próbáljunk meg mi is olyan kemény, hajlítha- tatlan emberek lenni, mint ők... Végezd el becsülettel, amit vállaltál... Használj ki minden kínálkozó lehetőséget... — Ügy lesz, hadnagy úr! — Ne mondd nekem mindig, hogy hadnagy úr. Mondd csak egyszerűen így: Karcsi. — Ügy lesz... Karcsi. A jugoszláv hadnagy szódáit meg franciául. — A kapcsolatot nem közvetlenül velünk tartod majd, hiszen mi kint vagyunk a hegyekben ... Minden arra érdemes dolgot Ti-tin keresztül juttass el a falubeli összekötőnkhöz, aki azonnal továbbítja nekünk... Tehát elsősorban gyógyszert várunk... Ti-tihez ment, s kézen fogva odavezette Gazsóhoz. Maronics megfogta mindkettőjük kezét. — Ugye isyckeatek syosy szerhiányunkon enyhíteni? — kérdezte halkan. Mindketten némán bólintottak. Nai Ting lépett melléjük. — Fiam — mondta Gazsónak —, szolgálataidért ezer és ezer vietnami mond majd köszönetét a győzelem után, ami nemsokára elérkezik. Hangja elcsuklott. — Én már öreg ember vagyok, de ezt még meg akarom érni ... A feleségem a harcóik során meghalt... Szeretném, ha legalább a lányom nagyon- nagyon boldog lenne... Mindenki megértette. Ti-ti és Gazsó fülig pirult. — Most menj, fiam — folytatta Nao Ting —, nehogy gyanús legyen távolléted. Ilyen sokáig még úgysem maradtál el... . Gazsó még egyszer kezet fogott mindenkivel. Zsitvai magához ölelte honfitársét. — Sok szerencsét, Miska ... Gazsó az üzletben úgy érezte, most feltétlenül vásárolnia kell valamit. Nem tudta miért, de nyugtalanság fogta el, amint ki akart lépni az ajtón. Visszafordult, egy törülközőt és két zoknit kért. A kórházban az orvos már türelmetlenül várta beosztottját. — Hol az istenben járt eny- nyi ideig? — rivalt rá. — Vásárolni voltam a faluban, kapitány úr ... — Igen?... Mutassa, mit vett? Gazsómafc torkában dobogott a szíve, de azért nyugalmat erőltetett magára, s kibontotta a csomagot. — Ezt, monsieur captain. Két pár zoknit és egy törülközőt. — No vigye gyorsan a szó- bajába sréssca wMSiza. 1982. JANUAR 12., PÉNTEKI ERNŐ FRANCOIS COPPEE 70 évvel ezelőtt, .1392. január 12-én zületett KELEN JÓZSEF mérnök, a háborúellenes mozgalon legaktívabb vezetője az első világháború idején. 1918. november 20-án az ő Lakásán alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Tanácsköztársaság.idején a szociális termelés népbiztosa volt, majd elfogták és a Horthy-terror életfogytiglani fegyházra ítélte. 1922-ben a fogolycsere révén a Szovjetunióba került, ahol a hőerőtelepek központi irányító szervét vezette. 120 évvel ezelőtt, 1842. januar 12-én született. FRANCOIS COP- PÉE francia költő, lírai verseinek a maga idejében nagy sikere volt. Coppeíp a kisemberek költője volt, a kispolgári és a munkáséletet ábrázolta (A kovácsok sztrájkja című mefódrámája, A valódi, szegények) 1866-tól kezdve kilenc verskötete jelent meg. A cremonai hegedűs című költeményéből, készült Hubay híres operája. Nagy tisztelője volt Petőfinek és verset is árt hozzá. Győzzünk ketten, Ivánkái Tudom, nem könnyű a győzelmet megosztani. Még egy futamban sem. De mégis azt mondom: győzzünk ketten! Ho- mályosítja ez az első dicsőségét, aki biztos elsőnek fut be? Mert én csak kimondottan a második díjra pályázom, legyen az bármily szerény. Pályázom, mert olvasom az Esti Hírlapban, hogy milyen „kegyetlen'* maradt a sors Budapest bajnokságáért induló gyorskorcsolyázók egyikéhez, a bajnok Ivánkáihoz, ö ugyanis, az eddigi jelentések szerint, az 500 és 5000 méteren egyedül fut be a célba. No, igen, mert egyedül indul. Hát erről van szó. Segítsünk egymáson! Lendítsük még nagyobb magasságba a korcsolyasport népszerűségét. A második helyezésre beszállok. Isten látja telkemet, csak a becsület miatt. De nemcsak ez a. fontos, ketten leszünk, hamarább lemegy az a nyavalyás ötszáz méter. Igaz, korcsolyázni nem tudok, de ez cseppet se aggassza a tisztelt rendezőséget. Nyertem én már spartakiád helyettes-bajnokságot síkfutásban, anélkül, hogy futó lennék. Igaz, akkor is hasonló volt a „tolongás”, mint most az 500 méteren Ivánkái esetében. Azt mondta az írnok: te, Kovács, nem akarsz egy töltőtollat nyerni? Nem kell a dicsőség? Mit is válaszolhattam erre? Persze, hogy kell. No, akkor futás — mondja ő. Most indul a rajt. Illetve, az az egy szál ember, ott, a futópálya elején várakozik. Lezavarod a négyszáz métert, te leszel a biztos második. Ügy is lett. Ketten futottunk, az igaz. Azért mondom: miért ne szerezhetném meg most a Budapest bajnok-helyettese címet. Ügy elkelne Egernek. Ivánkát - kám, fussunk ketten. Nem fél úgy az ember az eséstől, se a kieséstől. Lesz dicsőség, mert a bajnok mégiscsak legyőzött valakit. Mégse egy induló lesz a futamban. Verseny lesz, bajnok és bajnokhelyettes, s talán még korcsolyázni is megtanulok ... Ezért ■mondom, míg nem késő, fussunk együtt... Győzzünk ketten, Ivánkái. (kovácsi Gazsó kissé megrettent ... Mi ez? ... Megsejtett volna valamit az orvos? ... Nem... Akkor azonnal nyakon csípte volna őt... Vagy csupán gyanakszik?... De hát miért?... A gyógyszerkészletet és a raktárt soha meg nem nézi... Mindenesetre még jobban kell vigyázni... Sietett vissza az orvoshoz, aki azonnal elkezdte a man- dókáját. . — A 4-es kórteremben voltam. Bartelli helyzete súlyos. Ezzel a kétoldali sérvvel nem boldogulunk. Nincs más hátra, operálni kell, Hajlandó asszisztálni az operációnál? — Parancsára, kapitány úr. — Régen végeztem ilyesmit — mondotta az orvos elgondolkozva — szeretnék már túljutni rajta... — Túl leszünk rajta, kapitány úr — válaszolta Gazsó —. nem letet semmi bajt l I Az orvosnak szemmel láthatóan tetszett a válasz. A fiúra nézett, s közölte elhatározását. — Holnapután 11 órakor operálunk. Készítse elő a beteget és az operációhoz szükséges kellékeket. — Igenis, kapitány úr. Ezután végigjárták a több; kórtermet is. A rövid ideig tartó vizit után a kapitány él- viharziott. Gazsó is a szobájába ment és a történteken gondolkozott. Mi történt a kapitánnyal?.» Miért volt bizalmatlan? Gyár nút nem foghatott! _ Hát ak kor?... A beteg sorsát vette annyira szivére, vagy a% aggasztotta, hogy nem. tud megbirkózni a feladattal?... Vagy egyszerűen rossz kedve volt, összeveszett a nővérkével? ... Volt már máskor is ilyen hangulat ban? ... Nem emlékszik rá!... Vagy talán csak ő volt ilyen minden iránt érzékeny hangulatban?... Lehet, hogy az orvos ingerültebb hangja máskor nem tűnt volna fel ennyire, mint most, a szabadságharcosakkal történt találkozás után?... Lehet... Mindenesetre most egy ideig vigyáznia kell ... Néhány napig nem megy le a faluba, és Ti-tiv^l sem küld „szany- nyest”... {t'ouuta,tjuk4
