Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

1962. január 11., csütörtök NEPtJJSAG Tanulságok és eredmények HURKA? KOLBÁSZ ? SZALONNA? Néhány sxó a téli táplálkozásról Ezért kerestük meg a gyön­gyösi város pártbizottság szer­vező titkárát. Bokros Lászlót és kértünk tőle felvilágosítást a vezetőséget újraválasztó tag­gyűlésekkel kapcsolatban. — Elég csak arra rámutatni, hogy október 16-tól kezdve de­cember 13-ig 38 alapszervnél tartottuk meg a taggyűléseket, amelyeken 157 vezetőségi tagot választottak újra. A választá­sokat tervszerű, előkészítő munka előzte meg, aminek módját és tartalmát nemcsak a párt végrehajtó bizottsága vitatta meg és jelölte ki, ha­nem a pártbizottság is megtár­gyalta és jóváhagyta. — Ml volt a tömegszervezetek feladata a vezetőség újraválasz­tásával kapcsolatban? — A KISZ, a nőbizottság és a szakszervezet különböző gyű­léseken és tanácskozásokon nemcsak a termelési feladato­kat beszélte meg, hanem ele­mezték, megvitatták az idősze­rű politikai kérdéseket is. Így jutott el a dolgozók széles tá­borához a párt álláspontja a fenti kérdésekkel kapcsolat­ban, de így tudatosodott a ve­zetőség újraválasztásának je­lentősége is. — A párttagokkal hogyan foglalkoztak? — A párttagok figyelmének a választásokra való irányítá­sát az alapszervezetek titkárai végezték. Legfőbb feladat ek­kor a széleskörű politikai mun­ka kibontakoztatása volt. Az alapszervezetek vezetőségé­nek tagjai nap mint nap be­szélgettek a párttagokkal, s ezen keresztül fokozódott a pártonkívüliekkel való foglal­kozás is. Így értük el, hogy a vezetőségbe bekerülő tagok az összes dolgozók bizalmát él­vezték és élvezik. — Milyen hatása volt a poli­tikai munkának a gazdasági munkára? — Nyugodtan megállapíthat­juk, hogy a gazdasági eredmé­nyek növekedése ebben az idő­szakban éppen a politikai ak­tivitás fokozódásának hatását mutatta. A Szerszám- és Ké­szülékgyár, a XII-es akna, a Vas- és Fémipari Vállalat, a Vízmű Vállálat, a Vágóhíd, a Vendéglátóipari Vállalat, az Állami Pincegazdaság teljesí­tette tervfeladatát, illetve túl­teljesítette azt. — Milyen volt a taggyűlése­ken való részvétel aránya? — Több alapszervezetnél a tagság száz százaléka jelen Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a vezetőség-újravá- lasztó taggyűlések olyan jelenségekkel párosultak, amelyek megnyugvással töltenek el mindannyiunkat. Bebizonyoso­dott, hogy a párt programja mögé ma már egyre szélesebb tömegek zárkóznak fel, mivel ez a program, ez a politikai munka egyre inkább, nagyobb sugárban terjed. A pártmun­kának pedig egyetlen értelme az, hogy a jobb, boldogabb élet építésére szervezze a tömegeket, így felszabadítja a dol­gozók alkotó készségét és energiáit, s a lakosság millióinak érdekeit képviseli és szolgálja. (gmf) Öntevékeny színjátszó csoport alakult Szarvaskőben Szarvaskő azok közé a köz­ségek közé tartozik, amelyik­ről mindig hall valami újat az ember. A kis községben már több mint egy éve kigyulladt a villany, felépült az új is­kola, folyik az út rendbesze­dése, november 7-re csaknem teljesen társadalmi munkával építettek újjá . egy helyiséget mozi céljaira és most ismét Mi az oka annak, hogy a téli táplálkozásról külön kell szólni? Talán télen rosszabbul táplálkozunk, mint nyáron? Hiszen télen van a disznóvá­gások ideje, ilyenkor bősége­sen kerül az asztalra hús, kol­bász, szalonna és a hízóból készült különféle ízéé étel. Ezeket általában mindenki kedveli, szívesen fogyasztja é,s kielégítőnek is találja. De vajon A jóllakottság érzése biztosíték é arra, hogy szerve­zetünk mindent megkapott, amire szüksége van? A tápanyagok egy része - üzemanyag (zsír, liszt és cu­kor). Ha ezekből keveset eszünk, nagyon hamar észre­vesszük azon, hogy nem lak­tunk jól. A tápanyagok másik fontos csoportjába tartoznak azok, amelyeknek hiánya már csak hosszabb idő után derül ki. Ezek a test felépítéséhez kel­lenek, s ha keveset eszünk be­lőlük, főleg a fejlődő szerve­zetben okoznak nagy károkat. Ma már eléggé ismert, hogy a tej, tojás és húsfélék fehér­jéi és a különféle ásván"' anyagok a szervezetnek nél­külözhetetlen építőkövei. Azonban hiába adjuk meg a szervezetnek ezeket a fontos tápanyagokat, ha az nem tud velük mit kezdeni, mert hié nyóznak a táplálékból azok a csak parányi mennyiségben szükséges anyagok, amelyek a szervezet háztartásának irá­nyítói. Ezek az anyagok a vi­taminok. Vajon hogyan vesz- szük észre, hogy szervezetünk eleget kapott-e ezekből a fon­tos anyagokból? Bizony ez nem olyan egyszerű dolog, mert ha napi táplálékunkbar kevés is a vitamin, nem ma­radunk éhesek s nem is beteg­szünk meg azonnal. Annál veszedelmesebb tehát a hely­zet, minthogy a kevés vita­minfogyasztás alattomban ás­sa alá egészségünket, s így nem is gondolunk időben ar­ra, hogy védekezzünk ellene. Éppen a téli és kora tava­szi hónapok azok, amikor egyes vitaminokból, első­sorban az „A” és „C” vitamin­ból jóval kevesebbet fogyasz­tunk, mint amennyire szük­ségünk van. Ennek oka az, hogy téli étrendünkben általá­ban kisebb szerep jut a főze­lékeknek és gyümölcsöknek, amelyek ennek a két vitamin­nak legfontosabb forrásai. Pe­dig ezek a vitaminok bizto­sítják szervezetünk ellenálló­képességét a fertőző megbete­gedésekkel szemben. Hogyan állítsa tehát össze a gondos háziasszony a család léli étrendjét, hogy abban a szervezet számára nélkülözhetetlen valamennyi tápanyag megtalálható le­gyen? Első tanácsunk a reggelire vonatkozik. Ha a jó fagyos szalonna és kolbász ott lóg a kamrában, sokan néha hóna­pokon keresztül ezt reggelizik és így gyakran hosszú időn át tejét egyáltalán ném fogyasz­tanak. Pedig sem a kolbász, sem a szalonna nem pótolják a tejben levő értékes tápanya­gokat, amelyeket nemcsak a gyermekek, de a felnőttek sem nélkülözhetnek. Bár a beköszöntő téllel né­hány zöldségfélének és gyü­mölcsnek búcsút kell monda­nunk, jó néhány tárolásra al­kalmas fajta kitart velünk egészen az újig. Ma már köz­ismert, hogy a túl hosszú ide­ig tartó főzéssel és a főzőviz kiöntésével az értékes vitami­nok nagy részét elveszítjük. A gondos háziasszonyokra hárul ennek figyelembevételén túl az a feladat, hogy a télen is rendelkezésre álló főzeléket, a megszokott és megunt rántás­sal készült ételeken kívül vál­tozatos, a kényesebb ízlésnek is megfelelő formában készít­sék el. Ha nem szereti a csa­lád a kelkáposztafőzeléket, akkor a kelkáposzta sós vízben megfőzve, rizzsel és darált húsfélével lerakva, tejföllel leöntve — rakott kel formájá­ban — biztosan ízlik majd. Olyan megátalkodott sárgarépagyűlölő meg aztán igazán kevés akad, aki a tartármártással leöntött vegyes zöldségsalátában is ki­fogást talál. Aki pedig a csí­pős ízek kedvelője, hintse meg paprikával a zsírban pároit sárgarépát és igen kelleme* ízű körítést fogyaszthat. Csak néhány példát említet« tünk, de a meglevő szakács- könyvek áttanulmányozása és a háziasszonyok leleményessé­ge még sok megoldást talál­hat arra, hogy minél többfaj­ta értékes zöldségféle körül« jön ízletes formában az asz­talra. Télj ételeink vitamin tártál« mát egyszerű módon növel­hetjük, ha a magyaros konyha fűszereihez' jól illeszkedő pa- radicsom-paprikapürét, az úgynevezett „Pritamint” hasz­náljuk ízesítésre. Pörköltek, gulyásfélék, levesek, burgo­nyasaláta fűszerezésére igen allkalmas. És természetesen nem szabad megfeledkezni ar­ról sem, hogy a télire el tett savanyúság, hordós káposzta, valamint a csipkebogyótea és lekvár értékes C vitamin rak­tár. Vegyünk sokszor e „rak« tárból” a téli hónapokban! A téli szegényes gyümölcs­választékot jelentősen bővítik a méltán kedvelt gyümölcsle­vek. Nálunk eddig ezeket fő­képp nyáron fogyasztották hű­sítő italként, pedig téli táp« lálkozásunk fontos kiegészítői is lehetnének. A friss gyü­mölcs és zöldségfélék eredeti íz- és zamatanyagait és érté­kes vitaminjait sikerült meg­őrizni a mélyhűtéssel. — Csak­hogy — mint mindenhez — a mélyhűtött készítmények fel« használásához is kell egy kis szakértelem. A mirelit árukat csak felhasználásuk előtt né­hány órával szabad megvásá­rolni, mert ha felengedett ál­lapotban hosszabb ideig tá« roljuk az árut, abban a vita« minők igen gyorsan elbomla­nak. Dr. Sz. K. A termelőszövetkezetek egészségügyi felelőseinek továbbképzéséről Téli munkák a halmajugrai Béke Tsz-ben Heves megyében 176 terme­lőszövetkezetben alakult ki az egészségügyi hálózat. Az elő­ző években egynapos képzést biztosítottak az egészségügyi felelősök számára, ebben az évben, figyelembe véve a megnövekedett felelősséget — a mezőgazdasági és művelő­désügyi osztállyal karöltve, 3 napos, bentlakásos tanfolya­mon, értékes előadások során ismerkedtek meg a tsz-ek egészségügyi felelősei a leg­fontosabb problémákkal. A három nap alatt meghallgatták és gyakorlatban is elsajátítot­ták az elsősegélynyújtás alap­vető elemeit, majd a termelő- szövetkezetekben előforduló szociális tennivalókkal, az ide­vonatkozó rendeletekkel, jog­szabályokkal, a nyugdíjtör­vény lényeges paragrafusai­val ismerkedtek a hallgatóki A harmadik napon a baleset- elhárításról tartott előadást a munkavédelmi megyei felelős, s a szakmai tudnivalókon túl, az SZKP XXII. kongresszusá­nak leglényegesebb kérdéseiről hallottak összefoglaló értéke­lést. A háromnapos tanfolyam le­hetővé tette, hogy a meginduló nagy tavaszi munka során az egészségügyi felelősök úgy lás­sanak hozzá tevékenységük­höz, hogy az megelőzze a bal­eseteket, s javítsa a közegész­ségügyi helyzetet. Nehéz, szürke felhők 1 | úsznak a halmajugrai dom­bok felett, sőt néhány he­lyen befészkelik magukat a völgyek vágásaiba, vgy megszállják az utakat, ahol ! aztán nehezen haladnak a csörgő szekerek és csupán i a kocsisok kurjantgatása alapján lehet észlelni köze­ledésüket. ; A járókelők arcát barna - pirosra csípi a fagy, és a csizmák patkója hangos nótát ver a jég szilánkoktól síkos rögökön. Valamikor erre az időszakra mondták, hogy alszik a falu, és szo­rongó tétlenséggel várja a tavaszt, mert a kamrákat üresre fogyasztották a mun­ka nélküli hónapok. Ami­kor a faluvégiek rozséért lopakodtak az urasági er­dőkbe, vagy homályos istál­lóban álmodoztak egy bő­ségesebb életről, vagy han­'t gatták asszonyaik keserű szi- í dalmait, mert c. hetek mű- J í Hsával egyre szűkült a gye ? 1 rekeknek juttatott kenyér- 1 > adag. > Ma hangos a Béke Tsz ta­nyaközpontja, de kopácsolás zaja veri fel a falut is, sőt kint a szőlősorok között szin­tén hangos nevetés csattan, férfiak szednek ott sima vesz szőt a jövő évi gyökereztetés- hez és a fagy dermesztő ha­tását megolvasztja a jókedv, a munka vidámsága. Nem keve­sebb, mint egymillió vesszőről van szó, amely ha gyökérbe szökken — Rózsavölgyi Pál főkönyvelő gyors számvetése szerint — nyolc-tíz forint több­letet jelent munkaegységen­ként a jövő évi zárszámadás­kor. — Ez lesz a fő üzemágunk. Rá kell térnünk az intenzívebb gazdálkodásra, mert kevés a szőlőterületünk és a kertészet. A siker érdekében már előké­szítettünk mindent. Kutat fúr­tunk, hogy legyen elegendő vizünk a locsoláshoz. Ugyan­ezt a kutat vesszük igénybe a kertészethez is. A községi ta­nácstól kaptunk egy búvár- szivattyút a víz kiemeléséhez. Ebből a szempontból tehát nyugodtan várhatjuk a ta­vaszt. De a víz nemcsak a palántáit és az oltvány nevelése szem­pontjából jelent felbecsülhe­tetlen értéket, hanem a mint­egy 400 darabot kitevő tanyai állatállomány vízellátását is lényegesen megkönnyíti. Ed­dig Detkről hordták a vizet lajtokkal, ami állandó jelleggel két igás fogatot foglalt le. Ha már a tanyát említettük, nézzünk talán * körül kissé, mert van látnivaló és munka bőven, még így télvíz idején is. Az természetes, hogy az ál­latgondozók ugyanúgy serény­kednek, mintha virágos tavasz vagy éppen hevítő nyár lenne. Az állatok az évszaktól füg­getlenül nyűgösködnek, ha el­jön az etetési Idő. Emberek foglalatoskodnak az Istállók tetején is. Pedig a Mátra fe­lől gyakran süvölt jeges szél, amely utat talál a csontok­hoz, még a meleg ruha ellené­re is. De zsúppal kell pótolni a szerfás épületek tetejét is. nehogy később az eső átver­jen a hiányos tetőzeten. A magtárból élénk asszonybe­széd szűrődik ki. így, zsákfol- tozgatás közben meg lehet hányni-vetni a szövetkezet ügyeit, a tavaszi terveket, no meg — már bocsánat, mivel asszonyi nyelvről van szó — alkalom adódik egy kis plety­kára is. Amonnan, távolabb­ról, ahol a földművelőszer­számok pihenik téli álmukat, kopácsolás hallatszik. Ez csak férfimunka lehet. És valóban! Boronákat, ekéket javítgatnak, hogy mire a napsugarak kien­gesztelik a tél fagyát, már minden készen várja a mun­ka megkezdését. Aki munkát akar, kaphat tehát bőven, még a téli időszakban is. El is vé­geznek mindent az Uj Elet Tsz tagjai becsülettel, a jó gazda gondosságával. Az irodában is lázas tevé- vékenység folyik. A számosz­lopok tükrözik a tsz éves ered­ményeit. Vannak sikerek, veszteségek, már ahogy egy nagyüzemben általában min­den előfordul. Például a nyá­ri vihar kipergette és elsodor­ta a lekaszált borsót. Ez bi­zony nem kevesebb, mint 110 ezer forint kárt okozott. De a másik oldalon már dupla nye­reség mutatkozik, mert a sző­lő a tervezett 270 000 forinttal szemben közel félmillió forin­tot hozott a tsz-nek. Előzetes számítások alapján, a nyári aszály és a különböző elemi károk ellenére: valószínűleg meglesz a munkaegység terve­zett értéke. Szívesen fogadtak, mégsem zavarom tovább őket, mert lát­ni Rózsavölgyi Pál arcán a türelmetlenséget. Nem csoda, hiszen, ahogy mondja, a mér­leggel legelsőnek szeretnének készen lenni a járás területén. Reméljük: sikerül, mert az év folyamán mindig a rend jel­lemezte a szövetkezet kimuta­tásait. Kopácsolás, víg asszonyi j szó, a kocsisok kurjantása, \ tehát a munka zaja kísér j bennünket, távozókat az']' utunkon. Jöhet a tavasz, a ; munkakezdés, a halmajug­rai Űj Élet Tsz-ben tettre \ készen várják. ! Laczik János Hogyan lesz az orvos Jó napot kívá­nok, kedves dok­tor úr... Magához jöttem, mert pana­szom van, azt hi­szem, súlyos is a baj .,. Hát kérem szépen, ha itt meg­nyomom, nagyon fáj, de előfordul, hogy meg se nyo­mom, s akkor is fáj. Aztán az is előfordul, hogy nyomom és mégse fáj, s ez a leggya- núsabb... Ja, meg aztán káprázik a szemem. Gyakran. Hát kéthetenként és mindig délután, úgy három és négy között... És na­gyon káprázik, kü­lönösen, ha erősen nézek valamit. Már megfigyel­tem, onnan tudom az időt is ilyen pontosan, hogy ha három és négy kö­zött erősen és so­káig nézek vala­mit, akkor káprá­zik a szemem. De tudja, mi az érde­kes, hogy nem a jobb. vagy a ba’. hanem mind a kettő... ... Hallottam, hogy maga egy igen kitűnő orvos, hogy valósággal tudósa a szakmá­jának, hát eljöt­tem magához, mert én már nem bízom ezekben a sarlatánokban . . . Mert azok. Hát nem tudják meg­állapítani a bajom és közben csak hízok.., hízok ... hízok... És ez is a betegségemtől van... Á, nem eszem én sokat. Ezzel a gyomor­ral? Mert a gyom­rommal is baj van, komoly baj, hisz azért is jöttem magához, kedves doktor úr, mert hogy olyan jó hire van, nem úgy, mint ezeknek a sarlatánoknak, akiknek hiába mondtam el, hogy beteg a gyomrom és a májammal is lehet valami ... Azt fiiszem. ván­dormájam va n.. Ne tessék moso­sarlatán lyogni, tényleg az van... Érzem, kép­zelje el, doktor úr, hogy érzem, amint vándorol a májam innen ide, onnan meg ide ... Ülök éjszaka az ágyban, mert nem tudok én már aludni se, ülök és figyelem, hogyan vándorol a májam... Segít­sen rajtam.. .Vizs­gáljon meg, hisz maga olyan kitű­nő, neves és tudós orvos! Hogy mit tetszik mondani? Én kép­zelődöm? Én? Szó­val maga szerint semmi bajom. S ezt igy, a szemem­be meri mondani, minden felelősség nélkül?! Pfuj... Maga sarlatán ... Van még orvos a világon, megyek... Hogy nem szé­gyellt magát. És még az ilyen sar­latánoknak szabad emberekkel bán­niuk? .. . Hová ju- ‘r'tt ez az ország, '•óvá jutott... lalkoztak. A párt tagjainál az elmúlt időszakban megkö­zelítően sém‘ volt annyi őszin­te bírálat, mint eze­kén a Vezetőségi újraválasztó taggyűléseken. Több alapszer­vezetnél nemcsak a beszámoló, hanem a felszólalók is bírál­ták a pártbizottság munkáját. Általában azt kérték, hogy az apparátus dolgozói gyakrab­ban legyenek kint az alap­szervezeteknél. — Hogyan vették részt a pár- tonkívüliek a taggyűlésekén? — A pártonkívüli dolgozók jelenléte a taggyűléseken na­gyon jó szolgálatot tett a tö­megkapcsolat kiszélesítésében. Hozzászólásaikban hangoztat­ták, hogy nagy megtisztelte­tésnek vették a méghívást, az így kifejezett, irántuk meg­nyilvánult bizalmat. Sok eset­ben mind politikai, mind gaz­dasági vonatkozásban helyes, előbbre vivő javaslatokát is tettek. Egyetlen alapszerveze­tünknél fordult elő, hogy egy idős, veterán elvtárs helyte­lenítette a pártonkívülieknek a taggyűlésen való részvéte­lét. — A vezetőségváiasztó tag­gyűléseknek milyen hatása érezhető? — A választások sikeréért kifejtett politikai munka el­■ érte a célját. Az alapszerve­zetek vezetőségei megerősöd­tek az új vezetőségi tagokkal, és alkalmassá váltak a meg­növekedett feladatok végre­: hajtására. Eddig nem tapasz­talt lelkesedést sikerült kivál- ; tani a politikai és a gazdasági ; munkában. A XXII. kongresz- i szus nemcsak a párttagokban, ■ hanem a pártonkívüliekben is ’ rendkívüli érdeklődést váltott . ki, ami fokozta az aktivitást • is. volt a választáson, amire az utóbbi időkben nem volt pél­da. A nagyobb üzemek meg­szervezték a párttagok utazási lehetőségét, így csak az igazolt hiányzók maradtak távol, bár kezdetben a XII-es aknánál a hiányzók száma szokatlanul nagy volt. s ez csak a távo­labbi községekben lakó bányá­szok rossz közlekedési lehető­ségével .magyarázható. — Hogyan folyt le a válasz­tás? — Mindenütt a Politikai Bi­zottság idevonatkozó határoza­ta szellemében. A választások demokratikusan és titkosan történtek. A tagság akarata maradéktalanul érvényesült. Igazolja megállapításomat szá­mos olyan eset, amikór a jelö­lőbizottság által javasolt sze­mélyek közül egy-kettő nem került be végülis a vezetőség­be. De helyettük mindenütt sokkal rátermettebb személyt választott meg a tagság. Így történt ez például a Szerszám- és Készülékgyárban, a Nö­vényvédő Állomáson, a XII-es aknánál, a Kitérőgyártó ÜV- ben, a pedagógus pártszerve­zetnél és az Építőipari Válla­lat I. alapszervezetében is. —1 Milyen volt a taggyűlések aktivitása? — A taggyűléseket nemcsak a hozzászólások számának mértéke jellemezte, hanem a hozzászólások tartalma is. A felszólalók a XXII. kongresz- szus munkájának jelentőségé­ből kiindulva, a helyi, válla­lati, üzemi problémákkal fog­tervezgetnek. Megkapták az Egri Járási Tanács nagytermé­ből lebontott színpadot. S hogy legyen mit bemutatni az új létesítmény deszkáin, színját­szócsoportot alakítottak, s megkezdik hamarosan a pró­bákat, hogy farsangkor fel­avathassák a „színházat”, s bemutatkozhassék az új cso­port. Az elmúlt év utolsó negyedének a pártélet szempontjából legfontosabb eseménye az alapszervezetek vezetőségeinek új­raválasztása volt. Nyugodtan állíthatjuk: nemcsak a párttag­ság kísérte nagy érdeklődéssel és fokozottabb aktivitással ezeket a taggyűléseket, hanem a pártonkívüli dolgozók is. Érthető ez, hiszen a XX1L kongresszus hatása mindenütt és mindenben jelentkezett, elsősorban pedig a pártélet vonatko­zásában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom