Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

4 NßPOJSAG / 1962. január 11.. csütörtök ti i ai1i í/ÍÍ««OSSrtjg'OÍ Az idegeim — panaszkodott teg­nap egyik olvasónk — már nem bírják tovább, amit az ÉMÁSZ akarva, vagy akaratlanul is csinál Egerben, a Lenin úton, a Széna téren, a Szénáskert utcában, és még több helyen, amikor napjában tízszer is kikapcsolja az áramot. . . Valóban! Számtalanszor előfor­dul, hogy reggelenként, borotvál­kozás, vagy este vacsorafőzés. mo­sás, vagy éppen vacsorázás 'közben 5—10—15 percig is kialszik a villany az előbb említett utcákban és tere­ken. Az emberek szidják az ÉMÁSZ-t, közben petróleumlámpa és gyertya után kutatnak a szek­rényben, majd ezt sem találva a XX. század második felében, újabb szitkok özönét zúdítják a tette­sekre. A javaslat kézenfekvő! Mielőtt egyesek tovább szidnák az ÜMÁSZ-t az áramkikapcsolások miatt, jó lenne világosságot gyúj­tani a sötétség okaira ...- f. i. ­— JÓL HALAD az előké­szület a Hámán Kató sereg­szemle helyi bemutatóira. A recski, siroki, mátraderecskei színjátszók rendszeres mun­kával akarják biztosítani jó helyezésüket, ezért minden próbán megjelennek. — AZ ADÁCSI termelőszö­vetkezeti tagok között zár­számadáskor közel négymillió forintot osztanak szét munka­egység-részesedésként. Emellett a községben több mint félmil­lió forintot tesz ki az az ösz- szeg, amit a termelőszövetke­zetek saját erőből történő be­ruházásokra fordítottak 1961- ben. — A RECSKI asszonyok élénken érdeklődnek a ter­melőszövetkezeti munkával és a közös élettel kapcsolatos kérdések iránt, ennek köszön­hető, hogy a tsz-akadémiára közülük 50 asszony jár rend­szeresen és sajátítja el a nagyüzemi termelés módsze­reit. — A PÉT ÉRV ÁS ARI járás­ban január 11-én kezdik meg a termelőszövetkezetek zár­számadásának felülvizsgálását. Az első zárszámadási közgyű- Vésekre már január 18-án ke­rül sor. — A PÉTERVÄS Ari járás fiataljai csaknem száz száza­lékban teljesítették Az ifjú­ság a szocializmusért-mozga- lom próbakövetelményeit, s most várják a jelvények ki­osztását. jtoyUApolc Magyarok és a Risorgimento A Magyar Risorgimento Emlékbizottság a Hazafias Népfronttal és a fővárosi Sza- bó Ervin Könyvtárral együtt működve, a fenti cím alatt tette közzé Acs Tivadarnak, az „A magyar légionisták élet­rajzgyűjteménye” című mun­káját, a Risorgimento magyar bibliográfiáját, amelyet Gátiné Pásztor Mária állított össze. Risorgimentonak nevezzük az olasz történelemnek kb. 1840-től kezdődő korszakát, amikor az osztrák hatalommal szemben, dicsőséges küzdelem­ben, kivívták az olasz egysé­get, és lerázták magukról az osztrák zsarnokságot. Az olasz nép eme felemelkedésében ma­gyar hősök, magyar szabad­ságharcosok is nagyszerű tet­tekkel vettek részt. Ennek a történelmi epochának száz- esztendős évfordulóját az el­múlt három évben ünnepel­tük. Ez alkalomból jelent meg a kötet is. Ács Tivadar kísérletet tett azoknak a magyaroknak élet­rajzát megírni, akik 1849-ben a piemonti Magyar Légióban, vagy az 1850-es olaszországi Magyar Légióban, az 1860-as Garibaldi-féle Légióban és az azt követő, 1867-ig fennáló ún. olaszországi magyar segélyse- regbén szerepeltek. Türr Ist­ván, Tüköry Lajos, Klapka György nevei mellett és körül olvassuk mintegy 1800 kisem­ber, ismeretlen harcos élet­rajzát. Az egyszerű harcosok jelentős része a Kossuth emig­ráció tagjai közül került ki, de nem kevés azoknak a fiata­loknak a száma sem, akik 1859—60-ban kerültek a Lé­gióhoz, elhagyván az osztrák seregeket, hogy harcolhassanak műsora Egerben este 7 órakor: A lampionok ünnepe (Szeívénybérlet) Egercsehiben este 7 órakor: Juanita csókja Hevesen este 7 órakor: A tisztességtudó utcalány az osztrák zsarnokság ellen. A kutatások eredményeként olvasható életrajzok a magyar történelem és az európai po­litikai színtér színes és olykor izgalmas képét mutatják be a késői unokáknak. Mennyi hő­siesség, mennyi elszántság, mennyi áldozat, kaland, a sza­badság iránti lelkesedésnek mennyi ragyogó tette és pél­dája bontakozik ki a történe­lemírás száraz adataiból! S amikor az európai földrészen a megegyezések és békekötés­sel végződött alkudozások után a szabadságért harcoló magya­rok közeli reménnyel nem gondolhatnak arra, hogy Ma­gyarországot az osztrák uralom alól felszabadíthassák, sokan Amerikába mennek, az észa­kiba és délibe, hogy az esz­mét szolgálják. Az életrajzgyűjteményben hat Heves megyei név is ol­vasható. Bokros László Hort- ról, Cselkó Ferenc Gyöngyös­ről, Jenes Mihály Tardonáról, Kovács József Párádról, Ko­vács Simon és Montedego Al­bert Egerből indult él és ju­tott a Risorgimento hadai kö­zé. Montedego Albertról az életrajz megjegyzi, hogy tiszti minőségben szolgált a császári hadseregben, de tiszt maradt a magyar légióban is. ö a hí­res erlaui csillagász fia. A Risorgimento magyar bib­liográfiája Gátiné Pásztor Má­ria munkája. Szorgos munká­ * 11 12 val gyűjtögette és rendszerezte az elérhető anyagot, amelyből rekonstruálni lehetett — úgy- amennyire a Risorgimento magyar vonatkozásait. Tartal­mazza az 1848—1867-es évek magyar nyelvű könyv- és fo­lyóirat anyagát, de azokat az idegen nyelvű kiadványokat is, amelyek a Risorgimento- mozgalom magyar kapcsola­taira és részvevőire fényt de­rítenek? Az egykorú magyar folyóirat-cikkek Garibaldi hal­latlan népszerűségét hirdetik. Érdemes megjegyezni, hogy a cenzúrával és szigorú útlevél­tilalommal körülzárt Magyar- országon Garibaldinak minden fegyvertényéről tájékozódtak és számon tartották a hadse­regében szolgáló magyar ka­tonákat. S érdemes azt is ki­emelni a sok-sok adat közül, hogy amíg itthon a magyar szabadság ügye elbukott és a nemzet a megtorlás nehéz éve­it élte, addig a magyar sza­badságvágy a Garibaldiról szóló népdalokban, a róla köl­tött legendákban él és világít tovább. Amit a múlt század idegen­ben harcoló magyar szabad­ságharcosairól a kiegyezés utáni korban és a Horthy-ura- lom idején összegyűjteni nem lehetett, azt most az elmúlt évek során a tudósi szándék és ügyszeretet a százesztendős évforduló alkalmából teljesí­tette. (farkas) EGRI VÖRÖS CSILLAG 11— I7-ig: Szombat este és vasárnap reggel EGRI BRODY 12— 13-án: Békét az érkezének GYÖNGYÖSI PUSKIN 11—14-lg: Julius Caesar GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 11—14-ig: Kenyér és rózsák HATVANI VÖRÖS CSILLAG 11—14-ig: Tiszta égbolt HATVANI KOSSUTH 11— 14-ig: A nagyravágyó asszony HEVES 12— 14-ig: A gyűlölet áldozata PÉTERVASARA 13— -14-én: A macska kinyújtja karmait FÜZESABONY 12—14-ig: Puskák és galambok EGRI BÉKE 11-én: Rákóczi hadnagya Fél kettőkor már felkelt, iz- hátrább két férfit vett észre; gatottan készülődött, s három- mindketen a vietnami szabad­negyed kettő után elindult. Né- ságharcosok egyenruháját Vi­llány perc alatt leért a faluba, selte, s mindketten hadnagyok Az utca kihalt, csendes volt. voltak. Nemsokára az üzletház elé ért; Gazsó zavartan emelte kezét 43. Gazsó nem árulta el magát, szótlanul tett-vett, pedig úgy szeretett volna ő is valamelyik ágy szélére ülni és beszélni, beszélni, hiszen tudta, hogy a betegek szeretik... De ilyen kérdésben nem lehet eléggé óvatos... Nem tudja, ki elölt beszélhet és ki előtt nem... Az erőd parancsnoka, a ka­pitány tévedett, amikor azt gondolta, hogy egyetlen pa­ranccsal mindent elintézett. Az udvaron már a kora regge­li órákban csoportosulások ke>- letkeztek,' s mindenütt a viet­namiak felhívásáról beszél­tek. ... Délben Ti-ti lesütött szem­mel lépett Gazsó szobájába. Szótlanul lerakta az ebédet és fél szemmel a fiú felé pislo­gott. Aztán egyszerre gyerme­kes kíváncsisággal megkér­dezte: — Nos, hogy tetszett a dal? Gazsó arca elvörösödött. — Nagyon ... nagyon tet­szett. De mondd, hogy csinál­tad ezt? — Majd délután megtudod. A fiú titokzatos mosollyal nézett a lányra. — Egyébként én is tartoga­tok számodra meglepetést. — Igen? — élénkült fel a !ány. — Mi az? — Majd délután megtudod. A lány elnevette magát. — No jó, akkor két órakor találkozunk az üzletházban. — Pontosan kettőkor ott le­szek. Ti-ti a boldogságtól kipirult arccal távozott, Gazsó pedig ledőlt ágyára. Nem akart el­aludni, pedig az éjszaka igen Leveset pihent, attól félt, nem Ábred fel időben. körülnézett, majd gyorsan be­lépett. A tapétaajtó mögött Ti-ti várta. Kézen fogta, olyan erő­sen megszorította Gazsó kezét, mintha sohásem akarná el­ereszteni, aztán elindult vele a pince-szobába. Nao Ting kedvesen üdvözöl­te a légionistát, s kezet fogott vele. Gazsó csak most nézett szét jobban. Nao Tingtől kissé tisztelgésre, de félúton meg­állt. Az egyik hadnagy észre­vette a fiú bizonytalankodását, s előlépett. — Ugye, milyen furcsa — szólalt meg magyarul —, most nem tudja, tisztelegni kell-e a vietnami hadnagy előtt, vagy sem. Nos, a légiós-szabályok szerint ilyenkor elő kell venni a pisztolyt es lelőni a vietnami tisztét, mint egy kutyát, Nevetett; — Hadnagy úr — dadogta Gazsó —, ön magyar? — Igen. — Akkor ön olvasta be este a felhívást? .:. A hadnagy elmosolyodott. — Nem. Van még itt egy jó pár magyar rajtam kívül;.. De engedje meg, hogy bemutas­sam Maronics hadnagynak, ö jugoszláv. Gazsó most már valóban haptákba vágta magát a má­sik tiszt előtt, aki mosolyogva nyújtotta kezét. — Most pedig engedje meg, hogy én is bemutatkozzam — szólt a másik tiszt —, Zsitvad Károly vagyok. Megrázták egymás kezét. Ti-ti közeledett a beszélge­tőkhöz. Kezében kis ezüsttálca volt, rajta öt pohár konyak. Nao Ting nyúl először az ital után, azután a többiek.;: — A vietnami nép szabadsá­gára! — mondotta az idős em­ber. Valamennyien fenékig ürí­tették poharukat. Nao Ting, a „házigazda”, asz­talhoz ültette vendégeit és ci­garettával kínálta őket. — Hallottunk önről — kezd­te a beszélgetést Zsitvai had­nagy — és amit halottunk; na­gyon jólesett hallanunk: ön néhány hét alatt nagyon sokat segített nekünk... És látja..: Mindezt a vietnami szabadság- harcosok csak egy lemezzel, egy dallal tudják viszonozni... — Nem — tiltakozott Gazsó —, én nemcsak ezt kaptam a vietnamiaktól. — Hanem? — csodálkozott el a hadnagy. — Hanem emberséget aka­ratot... Megtanítottak arra, hogy az igazságért hogyan kell küzdeni, akár ezer ve­széllyel szemben ... A futingrai szabadságharcosok kitartásra, a haza és a nép határtalan szeretetére, továbbá az ellen­ség mérhetetlen gyűlöletére tanítottak... Ti-ti és apja szí­vósságra, önfeláldozásra ne­velt ... CSÜTÖRTÖK: Ágota 155 évvel ezelőtt, 1807-ben tet- ■3 meg az első utat ROBERT FULTON amerikai feltaláló hosszas kísérletezés - után meg­szerkesztett Claremont neVű gőzhajója a Hudson folyón New York és Albany között. A gőzhajó feltalálása után az egész világon rohamosan meg- mdult vele a belvízi hajózás. A 160 tonnás Claremont, mely 18 ló­erős géppel volt ellátva, föl­felé 8—10 km-es óránkénti se­bességgel haladt. 120 évvel ezelőtt. 1842. január ll-én született WILLIAM JA­MES amerikai filozófus, a pragmatizmus (— azon idealista filo­zófiai irányzat, amely az emberi cselekvés jogosultságát azok hasznosságával méri —) fő képviselője. Ez a filozófia a század- forduló burzsoáziájának ideológiai szükségletét szolgálja, szocio­lógiáját, illetőleg a társadalmi törvények tagadásával a történel­met az emberi tettek termékeként fogta fel. James rendezte be 1876-ban az USÁ-ban az első pszichológiai laboratóriumot. 145 évvel ezelőtt, 1817 januárjában halt meg MARTIN KLAP­ROTH német kémikus, aki I78p-ben felfedezte az urán nevű fé­met és meghatározta a stroncium, a titán és a tellur kémiai tu­lajdonságait. Robert Fulton és gőzhajója. 1962. JANUAR 11., FILM - FILM - FILM - FILM - FILM SS SS? M Z5S SS Békét az érkezőnek A film megkapó, művészi eszközökkel idézi fel a háború utolsó óráit. Velencében díjat nyeri film, amelyet az egri I Bródy Filmszínház mutat be január 12., 13-án és 16., 17-én. Gazsó felállt, arca kipiroso­dott. — Hadnagy úr, én az éjsza­ka nagyon sokat gondolkoz­tam. És döntöttem... Én nem megyek vissza többé a légió­hoz ... Én önök között mara­dok ... A hadnagy szintén felállt, s kezet nyújtott a fiúnak, aztán Nao Tinghez fordult. Néhány szót mondott neki Gazsó által nem ismert nyelven, az pedig bólintott rá. — Drága barátom — szólt a hadnagy melegen. — Engedd meg, hogy így szólítsalak és hogy tegezzelek. De csupán azért, mert én vagyok az idő­sebb. Szavaid végtelen örömet szereztek nekünk. Őszintén szólva, ezt vártam tőled és örülök, hogy nem csalódtam benned. De... Várj csak, ülj le előbb, nehogy meglepetés- sedben kelljen majd leülnöd... Szóval, ezt nem jól gondoltad ki Miska... Gazsó valóban leült megle­Iyan folytatta. Nézd, a vietna­mi nép egy emberként gyűlöli a franciákat és persze az ide­genlégiósokat is... A nép a í- vó szóra jön és harcol... A szabadságharcosoknak elég emberük van ... De a harchoz nemcsak ember kell... Kellet nek fegyverek, kell ruha, éle­lem, kellenek gyógyszerek és... hírek... Érted?... No nem, nehogy azt gondold, hogy ne­ked kell mindent előteremte­ned... De úgy véljük, jobb lenne, ha te a Bá-Kán-i kór­házban maradnál Ti-tivel együtt... A hadnagy a lány felé né­zett, alá nem értette ugyan a magyar beszédet, de amikor nevét hallotta, bólintott; igent intett. Zsitvai cigarettára gyújtott, s folytatta. — Nagyon nehéz és nagyon fontos íjiunka ez... Tudod Ti-ti milyen felmérhetetlen szolgáltat tett már eddig is vele?... A fu­tingrai ostrom előtt például minden legki­sebb dologról tudtunk, ami a Bá-Kán-i erőd­ben történt... És amikor a Bá- Kán-i felmen­tősereg elindult Putingra felé, gyerekjáték volt velük vé­gezni, mert pontosan tud­tuk, mivel jön­nek ... Persze, a te dolgod el­sősorban nem a hírszerzés len­ne... Ez is, de főleg gyógysze­rekről kellene gondoskod­pelésében. nod. .. Hidd el, nagyon fontos — Hogyan? ... Nem értem ... ez a mi számunkra. Orvo­— dadogta. sunk a hegyekben kevés van, — No, ne ijedj meg — neve- gyógyszerünk még kevesebb, tett a hadnagy, majd koma- (Folytatjuk.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom