Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

1963. január 25., csütörtök NEPÜJSAC 5 •HÍR Óvjuk megl Vigyázzunk rál A petőfibányai lakótelep karbantartására, javítására, szépítésére és parkosítására évente több százezer forintot fordít a tröszt. Ezzel kapcso­latosan meg kell említenünk, hogy azok a létesítmények, amelyek a bányászok kényel­mes lakásait magába foglal­ják és a lakások környezetét széppé varázsolják, sok millió forint költséget képviselnek. Ezek megóvása, karbantartása éppen ezért mindnyájunknak igen fontos érdeke. Elsőrendű feladatunk tehát lakótelepünk, s a létesítmények állagának megóvása. Lakótelepünkön a lakók dön­tő többsége szívügyének te­kinti lakása környezetének csinosítását és a tisztaságát, de még mindig vannak olya­nok, akik nem törődnek a közvagyonnal, fittyet hánynak lakótársaik véleményére, ron­gálják az épületeket, letörde­lik a parkok fáit, szemetel­nek, tehát nem értékelik azt a munkát, amit a dolgozók tár­sadalma ezekbe a létesítmé­nyekbe befekteti. Olyan esetek is előfordul­nak, hogy az ilyen semmivel nemtörődő lakók sertéseiket és egyéb jószágaikat a telep kicsinosított parkjaiba enge­dik s az elég forgalmas bá­nyatelep útjain szaladgálni hagyják. A rendfenntartó kö­zegek eddig már sok esetben figyelmeztették a szabálysér­tőket. Igen sok rongálást okoznak a felügyelet nélkül hagyott gyermekek is. Vandál pusztí­tást végeznek a parkokban, legázolnak, letördelnek sok szép fejlődésnek indult fács- két, bokrot. Saját életükét ve­szélyeztetve a forgalmas út­testeken játszanak, akadá­lyozva a közlekedést. Lakótelepünk védelmének és tisztaságának megóvása nemcsak egyes emberek kí­vánsága, szívügye, hanem — küzi.igy is. Ezt tudomásul kell venni a rendet nehezen szokó kevés számú itt lakónak is. Az elmúlt időszakban az il­letékesek nevelő szándékkal igyekeztek hatni a kártevők­re, súlyosabb esetben szabály­sértési eljárás is indult elle­nük. Nekünk nem célunk, a mindenáron való büntetés, de azt akarjuk, hogy a társadal­mi tulajdonra éppen úgy vi­gyázzon mindenki — sőt még jobban! —, mint a saját, egyé­ni tulajdonára, és gyermekei­ket Is rendszabályozzák meg. A társadalmi tulajdon vé­delméhez tartozik az is, hogy a lakásokban történő meghi­básodást azonnal jelentsék be. mert annak elhanyagolása for­rása, illetve okozója lehet to­vábbi meghibásodásoknak, amelyek keletkezése súlyo­sabb kárt okozhat a lakóház állagában. A kis hiba kijaví­tása kis költséget jelent, amit ajánlatos azonnal kijavíttatni, akkor is, ha az a bérlőt terheli, mert ha a bejelentés elmulasz­tásából nagyobb kár keletke­zik, azt szintén a bérlő terhé­re javítjuk ki és az aránytala­nul nagyobb költséget fog je­lenteni. Felhívásunk intő figyelmez­tetés minden lakó száméra a társadalmi tulajdon megvédő­„Akadémikusok“ vizsgája Már napokkal előbb hallani lehetett itt-ott — a munkahe­lyeken, a fürdőben, az autó­buszon — a suttogást: — „Vasárnap vizsga lesz...!" Bizony ettől a szótól általá­ban viszolyognak az emberek, még azok *fí,' akik becsülettel töltenek ' hosszú órákat szabad Idejükből könyvek mellett. Hát még azok, akiknek a ke­zében otthonosabban fekszik a csákány, mint mondjuk a ce­ruza. A vájárok, a csillések, a szocialista munkabrigádok tag­jai, készültek „számadásra”. Mert miről is van szó tulaj­donképpen? Nem másról, mint hogy a gyöngyösi XII-es akna bányászakadémiája vasárnaD délelőtt tartotta záróvizsgá- ját. Már a kora délelőtti órák­ban kivétel nélkül összegyűl­tek a hallgatók a bányász- 'club helyiségében. Csoporto­san, vagy egyénenként elősze­dett jegyzetekből nézegették az egyes előadások anyagát, hogy mégis, mire az elnökségi asztalhoz kerülnek, élénkeb­ben éljen tudatukban az a tö­méntelen mennyiségű tudo­mányos anyag, amelyet a 18 előadás folyamán hallgattak, no, és... meg is tanultak. — Hogyan alakultak ki a széntelepek? — tette fel a kér­dést Varga János, a XII-es akna főmérnöke. A „felelő helyen” ülő Ju­hász Mihály lőmester kezdő szavaiban még kissé elfogul- an — mert ritkán adódik, hogy valaki előadást tartson számos jelenlevő előtt —, de ’.zután egyre felszabadultab- >an- adott választ a kérdésre. — Erdőségek, sűrű növény­zet ... a föld tektonikus moz­gása ... tengerek áramlása! Az antracitok, karbonkorszakbe- iek, de a Moszkva környéki 'ignittelepek is ebben a kor­ban keletkeztek. Meg a vár­palotai lignit is egyidős a 'renbergi kőszénnel... tehát a ’.egykéoző erők mozgása. A mi igniítelepeink püocénkorszak- beliek, egyidősek a Balaton- taU... A feleletek hallgatásakor nemcsak az. alapossággal át- "ondolt tudás ragadja meg az »mbért, hanem az a tény is, -ogy ma már bányászaink tu- iOmányos alapon vizsgálják a ermészeti jelenségeket és vem a rég1', elavult dogmák ■zerint. Megszűnt a babonás -•■eíHsi Vedelem és a biblia .Ital sokat hangoztatott, gyer­mekkorunkban számtalanszor hullott vízözön és Noé bárká­ja már a múlté. Már csak ke­vesekben él a hiedelem és azokban is gyöngén. Alapos felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot a tanulók és nem használunk merész ki­jelentést, amikor azt állítjuk, hogy Both József F-4-es gép­kezelő kőzetnyomásról adott felelete, vagy Fekete Pál frontmester, a bányalevegő mechanikájáról adott felelete még műszaki körben is meg­állta volna helyét. A 18 tudományos előadásso­rozatot magában foglaló aka­démia szeptemberben kezdő­dött, 84 hallgatóval. Az érdek­lődésre és a tudásvágyra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a négy hónap alatt mindenki eljárt lelkiismeretesen az elő­adásokra. És ez a vizsga sike­rének egyik sarkalatos pont­ja. A másik pedig, hogy az előadók legalább olyan lelki- ismeretesen készültek az elő­adásokra, mint a bányászok, azok meghallgatására. Varga János főmérnök úgy az elő­adásokon, mint az üzemben minden esetben készséggel se­gített az. ^akadéaűkyíipkíiíUs;; '.és választ adott á -tanulás so­rán felmerülő problémákra, olyan kérdésekre, amelyeket még homály fedett. A hallgatók oklevelet kap­tak a sikeres vizsga után. De a „zsűri”, brigádonként is ér­tékelte a feleletek pontszámát, így kitűnt, hogy az együttesen induló F-i-es brigádok tekin­télyes pontszámmal előzték meg versenytársaikat. Máso­dik helyezést az 57-es front brigádjai értek el, míg az 55- ös és 43-as frontok holtver­senyben végeztek. De ez nem szabályszerű! Tehát még egy utolsó kérdést, s az 55-ös frontbeliek hódították el a harmadik helyet. Laczik János se érdekében. Ha tevékenyen nem is működnek közre a rendfenntartásoknál, legalább bejelentéseikkel segítsék elő a lakótelep ügyeinek intézését. Azokhoz szóltunk elsősorban, akik kárt okoztak, vagy nem­törődömségük miatt kár kelet­kezett; szokják meg végre, hogy rendezett lakótele-ri él­nek és a rend betartása ráb'k nézve is kötelező. Wämser Gyula Hogyan élnek, pihennek, szórakoznak és tanulnak a bányászok a petőfibányai munkásszállón ? Tizennégy esztendővel ez­előtt épült Petőfibányán a 100 személyes munkásszálló. A szállón lakók 70 százaléka fia­tal. nagyrészt KISZ-tagok; kö­zülük 25 fő KISZ-akadémiát végez. A szálló lakói közül többen járnak még technikum­ba, de részt vesznek különböző üzemi — vájár, lőmester, gép­kezelő és egyéb továbbképző — tanfolyamokon is. Sportolnak is a szálló lakói, mert érzik, hogy egészségük megvédése és a jobb munka­végzés érdekében a sportolás, a testedzés segíti őket. Kulturális szempontból is fejlesztik magukat, csaknem valamennyien tagjai a kultúr- ház könyvtárának és nagy sze­retettel olvasnak, művelődnek. Minden szobában van rádió, a klubszobában pedig televízió szórakoztatja őket, segíti kul­turális fejlődésüket. A szóra­kozás kiegészítéseképpen a te­levízió-adásokon kívül külön­féle társasjátékok, asztalite­nisz és rex, biliárd is rendel­kezésükre áll. A munkásszállón a szálló gondnoka és a tröszt vezetői igyekeznek megvalósítani a kulturált ellátást; paplanok, szőnyegek, függönyök és éjjeli szekrények beszerzésével bizto­sítják ezt. A szálló lakói kéthavonként szállógyűlést tartanak, ahol problémáikat, észrevételeiket megvitatják. A problémák, egyéb feladatok és a szálló rendjének a megvalósítását 7 tagú önkormányzati bizottság segíti. Tóth—Tarl Újítók és újítások — a Gépüsemhen A Gépüzem elsődleges fel­adata a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt bányaüzemei­ben meghibásodott gépek ja­vítása, valamint a termelést szolgáló szállítási, és osztályo­zó! berendezések zavarmentes üzemeltetése. Karbantartó munkájuk mel­lett, az itt dolgozók, újítások kivitelezését, új gépek gyár­tását is végzik. A Gépüzem dolgozói az újítások területén is évről évre jelentős eredmé­nyeket érnek el. Ezekkel az újításokkal nemcsak a bánya­gépek javításának idejét gyor­sítják meg, hanem sokszor a javítandó gépen hajtanak vég­re olyan újításokat, változta­tásokat, amelyek a bányabeli termelő munkában hasznosab­bá és üzembiztosabbá, vala­mint a meghibásodás tekinte­tében hosszabb életűvé teszik azokat. Természetesen az újí­tásoknak — ezek „mellett, a gazdaságosságra kiható szem­pontjai mellett —; abban is nagy a jelentőségük, hogy a javítási idő lecsökkentésével hamarabb kerülnek vissza a gépek a termelő munkába, ami a teljesítménynövelésük hatásával azonos arányban könnyíti meg a nehéz fizikai munkát. 1961. évben a Gépüzem dol­gozói 126 újítási javaslatot nyújtottak be. A benyújtott javaslatokból 65 .újítást fogad­tak el az év folyamán. Az el­fogadott újítások bevezetése, Illetve alkalmazása jelentős megtakarítást eredményezett. Az 1961. évi újítási ered­ményt nagyban elősegítette a bányásznap tiszteletére beindí­tott újítási verseny. Az újí­tási versenyben legjobb újítá­sokat benyújtó dolgozók kö­zött 22 értékes jutalomtárgyat osztottak ki, amelyből tízet a Gépüzem dolgozói kaptak. A kapott jutalomtárgyak között volt rádió, csillár, teáskész­let és a többi is hasonló ér­tékes használati tárgy, amit természetesen az újítási díjon felül kaptak. A Gépüzem többszörös újí­tója Czímer István lakatos és Rezsnyák Mihály csoportveze­tő, de nemcsak egyénileg nyújtottak be újításokat, ha­nem a brigádtagok közösen is. A gumiszalagjavító műhely „szocialista brigád” címet vi* selő ifjúsági brigádja is kö* zösen nyújtott be újításokat. Á benyújtott újítások komoly megtakarítást eredményeztek, amely az önköltség alakulásá­ra is kedvezően hatott. Az újítások, azon túlmenő­en, hogy emelik a munka ter­melékenységét és gazdasági megtakarítást eredményeznek, igen jelentősek a nehéz fizikai' munka megkönnyítése szem­pontjából is. (Gp.) Szeszélyes autóbuszok Kedves olvasók, nem Stein­beck világhírű regényéről aka­rok e sorokkal szólni, hanem a MÁVAUT petőfibányai üzemegységének munkásszállí­tó autóbuszairól. Mint vidéki dolgozó, nap mint nap bosszankodom, hogy a délutáni indulási időt nem tartják be pontosan. Ennek következményeképpen, amikor a munkásautóbusz megérke­zik az indulási helyre, a vára­kozó dolgozók valósággal meg­ostromolják, s mikor a nagy tolakodásban sikerül felszáll­ni és már bent vannak az autóbuszban, akkor derül ki, hogy nem jó buszra szállták: fel. Sokszor megtörténik áz is, hogy a dolgozók megkérdezik a MÁVAUT forgalmistáját és a tröszti forgalmistát is és ők is téves információt adnak. Ezt a káoszt és szeszélyessé­get meg lehetne szüntetni, ha az autóbuszok oldalára kiír-, nák a menetrend szerinti in­dulást és a végállomás helyét. (komáromi) Vasárnapi látogatás Az apel bányász-klubban 'wyvYwvyvYVYVvyyyvvYWWVvwv vvyyywwww: A MÁTRAVIDÉKI Szénbá­nyászati Tröszt közel 800 bá­nyásza lakik Apc községben. Az apci bányászok közül igen sokan elismert, jó dolgozói a »szénbányászatnak. Napról papra kemény, szívós munkát [végeznek a föld mélyén, hogy ►a népgazdaságnak szükséges ;szenet felszínre hozzák. Egész napi helytállásuk egy ;kis pihenőt, kikapcsolódást is kíván, hogy újult erővel vé­gezhessék nehéz, föld alatti [munkájukat. A megérdemelt [pihenés a mai kultúrigények [mellett jól felszerelt és min­iden igényt kielégítő társas he- ilyen jelent teljes kikapcsoló­dást. Ennek a gondolatnak a [megvalósítása, a kultúrigények [megnövekedése és a dolgozók [általános és politikai ismere­teinek továbbfejlesztése kész­tette arra az apci bányászokat, Ihogy megalakítsák a bányász- íklubot. — A kezdet nehéz volt — [mondja Juhász Pál, a bányász- [klub elnöke. — Törekvésünk '.megvalósítását nagyban előse­gítette a tröszttől kapott 10 [ezer forint anyagi támogatás. [Az épület adva volt, annak [renoválására, rendbehozására lés felszerelések beszerzésére fordítottuk a tröszttől kapott forintokat. A BÁNYÁSZ-KLUB szépen berendezett, a falakat ízlése­sen díszítik a festmények, s a preparált fácáncsalád, meg egy bagoly. Szemeik mintha azt figyelnék, hogy a klubban szórakozók a játékszabályokat betartják-e. Herczeg József, a klubhelyiség gondnoka, a szen­vedélyes vadász hangján meg­jegyzi: „lesz ezekből több is, csak ki kell várni, amíg pus­kacső elé kerülnek". A bányász-klubnak jelenleg 140 tagja van, a létszám azon­ban napról napra emelkedik. A tagok magukénak tekintik a klubot és annak egész be­rendezését: belépéskor 50 fo­rint alapítás; díjat fizettek be, és havonta 10 forint tagdíjat fizetnek. Az így befolyt ösz- szeg lehetővé teszi a beren­dezés pótlását, a klub további korszerűsítését, szépítését és azt, hogy a családtagok is lá­togathassák. A klub-teremben éppen ház: sakk-verseny folyik. Fiatalok, idősebbek nagy figyelemmel vezetik bábuikat a táblákon. A terem sarkában idősebb bá­nyászok — tódbuyzre 4/útdí­jasok — kártyáznak —, ter­mészetesen nem hazárdjáték­ról van szó, hanem csak úgy módjával —, a vasárnapi ulti­partijuknak hódolnak. TÁVOLABB FIATALOK állnak a rex-asztal körül. Át­engedve magukat a játék iz­galmainak. A fal mellett könyvszekrény áll, amelyben Petrik István, a klub könyvtárosa rendezgeti a könyveket. Kérdésünkre közli, hogy a 140 főnyi tagsághoz vi­szonyítva nagyon kevés a 170 kötetből álló könyvállomány. Igaz, jegyzi meg, hogy amíg a tervezett új könyvszekrény nem lesz meg, addig ezzel kell megelégedniük, mert nincs más hely, ahol több könyvet elhelyezhessenek. A jelenlegi problémán úgy pró­bálnak segíteni, hogy állan­dóan cserélik a könyvállo­mányt a községi és a petőfi­bányai könyvtárakban. Petrik elvtárs reménykedik, hogy hamarosan olvasóterme is lesz a klubnak, ahol az új könyvszekrény is helyet kap és a megszaporodó könyvállo­mánnyal együtt az olvasók lét­száma is lényegesen növeked­het*. Elk£sziil-e a petőfibányai strand, mire megjön a nyár?! Hat hónapja, hogy megkezd- miatt a víz-záró vakolatokat ték Petöfibányán a strandfür- azonban nem lehetett elkészi- dő építését. A nagy és kis me- teni, így az a fagyok elmúltá- dence betonozási munkái már val, tavasszal végezhető el. befejeződtek. A télies időjárás Nincs még vízvezeték sem a medencék többségéhez és a [ tereprendezési munkálatok is hátra vannak. Ezen kívül, ter­mészetesen sok más kellék is hiányzik még: kabinok, parkí­rozás, fásítás és egyéb olyan felszerelés, ami a strandolok kényelmét szolgálja. Tudjuk, hogy mindez a nyár beköszöntéséig nem fog elké­szülni, mégis szeretnénk a nyá­ri kánikula idején a strand hús vizében lubickolni. Reméljük, lesz rá lehetőség, hiszen nem lehetetlen! Semmi más nem szükséges hozzá, mint az elv­társi, baráti összefogás, a még hátralevő munkák elvégzésére. A strand megvalósításához szükséges anyagi fedezet bizto­sítva van. Azonban a terepren­dezéssel és, egyéb szépítéssel kapcsolatos munkákat társa­dalmi munkában kell elvégezni addig, amíg a kivitelező válla­lat a medencét teljes egészében befejezi. Aggodalomra nincs különösebb okunk, csak a mi akaratunkon múlik, hogy fü- rödhetünk-e a nyáron a petőfi­bányai stranduszodában. Hogy elkészülhessen az új létesítmény, hogy álmunk mi­előbb valósággá legyen, ezúton is felhívjuk Petöfibánya lakóit: társadalmi munkájukkal a leg­messzebbmenőkig támogassák, segítsék a még hátralevő mun­kák elvégzését és befejezését, hogy mire beköszönt a nyár, ‘ valóban — mint a szólásmon­dás is tartja — „élvezhessük munkánk gyümölcsét" és a jól ‘.végzett munka tudatának örö­mével „saját” strandunkon fű­ződhessünk. Halápi Jói Csendesen benyitunk a tv- szobába, ahol már az adás folyik, 50—60 ember foglal helyet a készülék előtt. A ké­nyelmes ülésű székekben kel­lemes szórakozást jelent a tv nézése. Az üresen álló, kényel­mes székek sora azt mutatja, hogy a jelenlevőknél sokkal többen is elférnének a helyi­ségben. Szembetűnő helyet foglal el a „Bányász-híradó" táblája. A klubnak van házirendje is, amelynek betartására nagy gondot fordítanak. A bányász­klubot fiatalok is látogathat­ják, de este 7 óra után már el kell hagyniuk a helyiséget. Beszélgetésünk során kitű­nik, hogy az apci bányászok nemcsak a munka frontján állják meg a helyüket, hanem a társadalmi munkában is. A nyáron is megragadták a kasza nyelét, de más esetben is se­gítették az apci termelőszö­•t/pl pf LASSAN ZÁRÓRA követke­zik. Mindenki szedelőzködik és indul hazafelé, hogy hol­nap felfrissültén és kipihenten tovább folytathassák kemény munkájukat. Kávém* Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom