Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-25 / 20. szám
1962. január 25., csütörtök NEPCJSÄG s Ha egy csavar hiányzik . • • vagy: mit jelent az alkatrészhiány a gépállomásokon SAJNOS, nem alaptalan a panaszkodás a gépállomásó kon, amikor az alkatrészellátásról beszélnek, mert ahogy van, úgy sehogy sem jó. A Sa- rudi Gépállomás téli gépjavítási munkáinak kapcsán már ejtettünk erről néhány szót hetekkel ezelőtt, épp ezért kérdeztük meg ismét az itt dolgozókat, mint „elsőrendű vádlókat”: mit jelent az egy gépállomáson ilyenkor, a javítások idején, ha akár csak egy csavar is hiányzik. — Egy csavar? Az nem sok, de még az is nagy bajokat okozhat, ha nincs — mondja Török. István igazgató. — De ráadásul a nagyobbik rossz, a csavarnál sokkal fontosabb alkatrészek hiányoznak mostanában, s ez még jobban hátráltatja a munkát. — Mit mondjak, mennyire? Olyan nagymértékben, hogy ha így megy tovább, nemi tudjuk munkába állítani uni- verzál gépeink egy részét a tavasszal. Pedig a talajelmun- káló, műtrágyaszóró és más eszközöket ezek után kellene akasztani. Még az igazgató előtt _ jött be a szobába, az egyik műszaki vezető: Ferenc Lajos. Gondolkodás nélkül sorolta fel, mi az ami nincs a gépjavításokhoz a gépállomásokon. Golyóscsapágy a traktorokhoz, de ami még rosszabb, csoroszlya, előhántó a munkagépekhez, persely a lengyel tárcsához. — Ez a persely fából készül — mondta —, most tessék elképzelni. hogy az asztalosunk készíti, faragja, igazán „kisüzemi módon” valamennyit, rengeteg időveszteséggel, mert csak egy tárcsába nyolc persely kell. De ha csak ez okozna Időkiesést, még megbékul- nénk, sajnos azonban számos hasonló eset is van. Az elmúlt hetekben egy Hoffher traktorunk javításához két könnyűfém dugattyúra lett volna szükségünk. Nem kaptunk az AGROKER-nél, pedig kétszer is voltunk ott. Végigjártuk _ a tiszafüredi, füzesabonyi^ gépállomásokat, míg a végén Decken találtunk rá arra, amit Serestünk. AZ IGAZGATÓ tovább fejtegette a Ferenc Lajos által elmondottakat: — Hát nem luxus ez? Rengeteg időt, energiát és pénzt is elpocsékolni? Mert nemegyszer kell például a fővárosba is felszaladni valamilyen fontos anyagért. Hiába körzetesítették nemrégen az AGROKER-eket - s így, ha valami nincs meg Egerben, telefonálnak, vagy táviratoznak | Miskolcra, Debrecenbe, vagy Nyíregyházára — az eredménv sokszor semmi. Hozzá még néha két hét is beletelik, amíg az egri vállalat értesít, hogy próbálkozása hiábavaló volt, s akkor ugorhatunk a gépkocsiba, s futás Pestre. — Nem nehéz kiszámítani, mibe kerül egy ilyen út. Csak a nyers költségeket tekintve legalább hatszáz forint a kiadás, de ezen felül nem tüntethető fel az a kiesés, amit a főmérnök elutazása okoz. A legtöbbször ugyanis ő megy a fővárosba, mert ha szorul a helyzet, szükségmegoldást legfeljebb ő talál, ez idő alatt viszont itthon hiányzik a mindenhez értő, mindent látó „gazda szeme”, pedig sokszor erre is lenne olyan szükségünk, mint valamilyen hiányzó alkatrészre. Még mindig jönnek sorban, egymás után az újabb és újabb „tételek”, amelyeket úgy lehet elkönyvelni: mint kiesést, külön költséget, a megtorpanások miatt számos kihasználatlan műszakot okoznak. Ezek ugyan már nemcsak ^csavar-ügyek”, de szorosan összefüggenek azokkal. Mert például azt senki sem tételezi fel. hogy egy traktor el tud indulni motor nélkül, szántani, vetni. A Hódmezővásárhelyi Gépállomáson azonban mégis azt hiszik, hogy a saru- diak képesek erre a csodára, máskülönben — mint ennek a körzetnek dieselmotorokat javító vállalata — nem igazolták volna vissza az itteniek négy traktorának két főjavított motorját április végére, a másik kettőt meg május elsejére. Addig — nyilván ezt képzelik —, a négy traktor dieselmotorok nélkül is eljárogathat kinn a földeken a tavaszi munkák idején. ITT VAN TEHÄT az újabb feladat: annak kiszámítása, mit jelent a termelőszövetkezeteknek és a gépállomásoknak, ha négy traktorral kevesebb áll rendelkezésre rügyfakadás idején. A példa kidolgozásánál figyelembe kell venni a több költségen kívül azt is, a négy traktor hány hold földön végezhetne el mindent, ha „mozgásképes” lehetne időre. Amennyiben a feladatok mindegyikével végeztek az érdekeltek, akkor befejezésül még egyet (azért hagytuk a végére, mert ez kizárólag sarudi jellegzetesség, — a többi gépállomásunk nagyobb, de ugyanígy vonatkozhatna más helyre is), mit jelent a gépjavítás szempontjából az, ha egy traktor több hétig elfoglalja a műhely egynegyed rés2ét, alkatrészhiány miatt? A sarudi műhely ugyanis, nagyon kicsi, s egy SZ 100-as traktort már több mint egy hónapja nem tudnak kitelepíteni innen, mert képtelenek befejezni javítását, „okjektív” okok miatt. Kik azok az „érdekeltek”, akik számára hasznos lenne a feladott példák megoldása, — tanulságképpen? AzAGROKÉR is, amely úgy látszik, nem készült fel eléggé a várható alkatrész keresletre. De úgy gondoljuk, elsősorban külkereskedelmünk, amelynek tevékenysége áldásos volt a múltban, addig amíg sok ezer külföldi traktor behozatalát elintézte, de nem az attól kezdve, hogy ezekhez a gépekhez nem gondoskodott megfelelőképpen alkatrészekről. Érthetetlen, hogy miért nem, mert azt nerp nehéz kitalálni: egy traktor nem örökéletű, s ha ezt tudjuk, s a beérkezett traktorok számának is birtokában vagyunk, akkor mi akadálya van ezek alapján kiszámítani, mennyi és milyen csapágy, dugattyú, főtengely, csavar, stb. kell majd a gépjavítások során. S mi akadálya van a. megrendelések elküldésének — időben? EZT NEM TUDNI, mert még olyan egyszerű dolgot sem kaptak meg épp a sarudiak az elmúlt nyáron, — amikor a legnagyobb szükség volt rá —, mint a Belorusz típusú traktorok hidraulikai berendezéséhez az alátétként szolgáló gumigyűrűk. Végső kétségbeesésükben a gépállomásiak a Minszki Traktorgyárhoz for- doltak segítségért. Kaptak is innen egy láda gumigyűrűt, de még most sem értik: ha van traktor, miért nincs alkatrész, s hogy legyen, miért kell a futkosás, érbe való szaladgálás miatt akár egy csavarnak is száz forintba kerülnie? Vagy: miért kell egy egyszerű kis gépállomásnak még „külföldi levelezési szolgálatot” is felállítania, csakhogy gépei dől gozhassanak? Az ilyen „magas” dolgokhoz nem értenek a sarudiak, más gépállomások dolgozói, — s mi sem. Weidinger László ...hogy De Gaulle tábornok francia hadosztályokat vont ki Algériából, a berlini válság miatt. A francia anyák, menyasszonyok és feleségek bizonyára örültek az intézkedésnek, nem kevésbé maguk a katonák, akiket kivezényeltek az arcvonalból, mert Európában azért mégis hallgatnak a fegyverek. Vajon észrevétték-e az algíri fellahák, hogy a franciák kevesebben vannak? — Ha másból nem, legalább abból, hogy. azóta még szabadabban lincselnek az ultrák. — Mintha helyettük is ölni akarnának, a Gloire nagyobb dicsőségére, — zár — — AZ ÉM HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál eddig hat dolgozó szerezte meg a nehézgépkeze'ői képesítést. Most Pelykó István és Rejlik István bészü'nek Budapestre, az Építésügyi Minisztérium által szervezett tanfolyamra. Még egyszer gondosan elolvasta a „Szülőknek nevelésről' rovatba szánt cikkét: Miért megalázó a gyermek verése7 Ahol hiányzott eg vessző, kitette, ahol nem hiányzott, onna lehúzta és egészé’ véve nagyon megöl' gedett volt, mert r cikk netncsa1 nem nélkülözte “ a kellő pedagógiai megalapozottsú- d» tcrt-'vetd"- sikerült kimutatni, hogy különböző pedagógiai elvek hogyan helyeselték, ilI letve ítélték el a gyermek verését. Hátradőlt a széken, rágyújtott és elégül- ten szemlélte a kéziratot, amely most a beteljesedettség és tökéletesség szimbóluma volt. Ebben a pillanatban valaki, vagy valami meglökte az asztalt, az üveg borult, a tinta folyt, ö felordított: — Adta büdös köly- ke! És olyan pofont kent le csemetéjének, hogy a maradék tinta is ráömlött a cikkre, amelyet pedig á „Szülőknek— nevelésről” rovatnak szánt. (- ó) Kétmillió forint megtakarítás a növény védő szerek nagybani vásárlásával Kormányzatunk az elmúlt évben megjelent 3004/4-es rendeletével ismét nagy lépéseket tett a termelőszövetkezetek anyagi megsegítésére. A rendelet a többi között előírja, hogy mindazok a közös gazdaságok, amelyek nagykereskedelmi tételben vásárolnak növényvédőszert, 30 százalékkal csökkentett árat fizetnek. A rendelet azt is meghatározza, hogy az egyes növényvédőszerekből milyen mennyiséget kell vásárolni a kedvezmény elérésére. Nem vonatkozik a kedvezmény a rézgálicrá és állati tápszerekre (Futorra és Pekk- re). Tudott dolog ugyanis, hogy rézgálic alapanyagunk nincs, ezt külföldről vásároljuk, ezért kutatóink hosszabb idő óta kísérleteznek újabb anyagokkal, amelyek hatásosak lennének a peronoszpóra elleni védekezésre. Legutóbb külföldről hoztunk be új növényvédőszert, Vitigrán néven, amefyben van ugyan még réz, de ebből a szerből lényegesen könnyebben készíthető el a permedé, mint más anyagokkal a bordói lé. A Vitigránhoz ugyanis nem kell meszet használni a kö- I zömbösítésre. Az előírt permetanyagot vízben kell feloldani és már használható is. Erre a növényvédőszerre ismét vonatkozik a kedvezmény. Megyénkben az elmúlt esztendőben az egri Nagy József és a nagyrédei Szőlőskert tsz-ekben már sikeresen használták a Vi- tigránt a peronoszpóra ellen. A számítások szerint a 30Ó4/4-es rendelet alapján a növényvédőszerek nagy tételekben való megvásárlása az elmúlt évi forgalmat tekintve, a termelőszövetkezetek számára mintegy 2 024 000 forint megta- korítást jelentene. Elöházi Kálmán A Népművelés januári számából •1l«llllllHllilllllllllltllMirillllllllllllllllllllllllIl!llllii*iil]lllll!lltll<iliilllllr|lllllllllllliHlll,,fllllUllllllillillll»Mlu|iilii|iiliiliiltilii|ii|ii|1i|*|ii» 111111111111111 A lap a főhivatású, tiszteletdíjas, társadalmi munkás népművelők, s a kulturális nevelőmunkával foglalkozó vezetők szaklapja, amely Heves megyében is nagy népszerűségnek örvend. Sok segítséget, elvi, módszertani: tanácsokat ad, ta- pasztalatokatiközöl, _ felhasználása ma már elengedhetetlen a kulturális munka területén. Havonta csak egyszer jelenik meg, bár szívesen vennénk, ha legalább kéthetenként olvashatnánk. Eleven, színes, sokoldalú, s minden közölt anyag hasznosítható. Januári számában a falusi kulturális munkáról tárgyaló országos ankét hozzászólásaiból közöl részleteket. Az elején, Aczél György miniszternek, Orbán Lászlónak, az MSZMP I KB osztályvezetőjének é »*••«»« « an 1 uiiiati■naiifiiaiiiiiiiisfiBiiiiiitiaitittaiiaiiBf VASTAG KÖD BORÍTJA a síkos utakat. Vigyázni kell ilyen időben a közlekedéssel, mert könnyen baj lehet a vége a figyelmetlenségnek. Erre figyelmezteti Hatvanban, a Dózsa György téren Tóth József, a helybeli Lenin Termelőszövetkezet párttitkára is az U—28-as traktorok vezetőit, akik Egerbe indulnak. Hét új traktort visznek vizsgára — az elmúlt napokban kapták — és szeretnék mielőbb bevonni ezeket is a munkába. Ügy látszik, megfogadhatták a tsz- párttitkár óva intő szavait a traktorosok, mert amikor egymásután a hármas számú fő- közlekedési úthoz érkeznek, megállnak, szétnéznek és csak azután hajtanak rá az útra, óvatosan, egyenként. — Nagyon a lelkűkre kötöttük, hogy vigyázzanak a traktorokra — mondja a párttitkár bent az irodában, amely még magán hordja a friss festés jellegzetes illatát. — Nemrég kaptunk kilencet belőle, így tizenhatra emelkedett az erőgépek száma. De kell is ez a sok gép, hiszen 4800 hold a tsz területe, 550 a tagok száma, s bőven akad mit tenni a traktoroknak is. Mint ismeretes, ez év január elsejétől közösen végzik a munkát Hatvan város terme- őszövetkezetei. Megválasztották már az új vezetőséget — 31 taggal —, és megindult a munka: tervezés, a tervek lebontása brigádokra, munka- sapatokra. Egyesült új tsz, egyesült új tervek, nos, erről :aggatom a párttitkárt én is, rr Ok, ötszázan így tervezik . .. aki az elmúlt évben még a helybeli Kossuth Tsz párttitkára volt, de az egyesülés után őt választották meg az új tsz párttitkárának is. — A tervek — magyarázza elgondolkodva — még csak tervek, sőt csak elgondolások, mert konkrét, rögzített terveink nincsenek. Ne lepődjön meg — mosolyog — azért néhány nap múlva ezek az elgondolások is papíron lesznek. A régi tsz-ek zárszámadásra készülnek, előbb ezt kell végrehajtani és csak azután tud az új vezetőség teljes erőből az idei év feladatainak megoldásán fáradozni. Bár reggeltől késő estik dolgozik itt mindenki szívből, lélekből, teljes erőből. Elgondolásainkból azért néhány érdekeset elmondhatok. Azonnal szólok a főkönyvelőnek, ő a pontos számadatokat is meg tudja mondani. KISIET AZ IRODÁBÓL. Néhány percig magamra maradok. önkéntelenül is kutatni kezd a szemem. Az ajtót néhány napja festhették, de a falakról is árad még a friss meszelés szaga. Ennek ellenére csinos, szép a parkettázott szoba. Űj íróasztal, kerek asztalka, párnázott székek, és egy fogas teszi barátságossá a helyiséget. Később tudtam meg, hogy néhány napja költöztek ide, hiszen csak ebben az évben készült el az új iroda helyiség«. De hamarosan visszaérkezik az irodába a párttitkár, Szénást Vera főkönyvelő társaságában. Azonnal a „tárgyra térünk”: — 11 és fél millió forint pénzforgalomra számítunk ebben az évben — mondja a főkönyvelő —, a tervezett jövedelem pedig hétmillió forint. Ha ezt sikerül teljesíteni, akkor 40 forint 64 fillért fizethetünk majd a zárszámadás napján. — Természetesen, ha az idő is megengedi — vág szavaiba a párttitkár. — Nem félünk az időtől, de gondolni kell erre is. Mi nagyon szeretnénk, ha egy év múlva tervtúlteljesítésről számolhatnánk majd be. Mert célunk, hogy bebizonyítsuk az embereknek, Hatvan város tsz-tagjainak csak haszna volt abból, hogy egyesültek. — A kapás területeket már kiosztottuk —1 ez ismét a főkönyvelő hangja. — A tagok szerződést kötöttek a tsz vezetőségével. A kertészeti növényeket 40, a többit 33 százalékos arányban adtuk ki. Ügy hogy most már tudja minden tag, mennyi területet kell megdolgoznia az év folyamán, EZUTÄN az állattenyésztésre terelődik a szó. A párttitkár elmondja, hogy közel ezer számosállata van jelenleg a tsz- nek, és 4300 köbméter silótakarmányuk a téli etetéshez, ötszáz köbméter hiányzik, mert a helybeli cukorgyár nem adott nekik kellő mennyiségben répaszelétet.: Sok az állat, újabb és újabb szaporulatra számítanak, újabb és újabb férőhelyre van szükség. Az idén építkezni akarnak,: hogy az állatokat a pagyüzemi állattenyésztés követelményeinek megfelelően tudják majd nevelni. — De félünk is ettől az építkezésektől — mondja, — mert rossz tapasztalataink vannak. Decemberben el kellett volna készülnie a papmalmi istállónak, 80 férőhellyel, de napjainkban is csak a falak állnak, a tető még mindig hiányzik. Hatvanezer forint hitelünk fekszik benne. Ha már kész lenne, ideiglenesen megoldhatnánk az állatok elhelyezését. Felelősségérzet csendül ki szavából. Itt a tél, és az állatokat nem tudják rendes körülmények között teleltetni, elhelyezni, mert nem készült el az istálló. Ha ezt az épületet sem készítették el időre — ez a véleményük — mi a biztosíték arra, hogy a jövőben az újabb épületeket időre adják át majd rendeltetésének az építők? Egyszóval: rendet kellene már teremteni a határidők betartásában, egyik tervszerűtlenség szüli a másikat... — Most már egyre jobban lüktetni kezd a szövetkezet vérkeringése — magyarázza találóan — hordják a trágyát a földekre az emberek, és hamarosan elvégezzük a kalászosok fejtrágyázását is. 700 hold kertészetünk vízellátását csűku- takkal akarjuk megoldani, ezért rövidesen hozzákezdünk a próbafúrások végzéséhez. Ezen kívül a melegágyak készítése is tervbe van véve. És így tovább, ahogy megyünk ki a télből, úgy szaporodik nap ról napra a tennivalónk is. — Két tsz-akadémia működik a városban. 70—78 lag jár foglalkozásra. — Folytatja. — Január 16-á tartja a szövetkezeti nőíanács alakuló gyűlését. Körülbelül 250 asszony tömörül majd ebbe a szervezetbe. Hamarosan életre hívjuk a KISZ-szervezetet is, hiszen tervbe vettük, hogy olyan „fiatalos” életet teremtünk itt a tsz-ben, hogy mindenki erről fog majd beszélni. Tatarozzák a kultúrházat, itt lesz a fiatalok találkozási helye, itt lesz az ezer kötetből álló könyvtár, és itt tartják meg majd a fiatalok színpadi előadásaikat is, mert színpadot is építünk ide. LELKESEN BESZÉL a tervekről. Látni, hogy ízig-vérig benne van már a munkában. De ugyanilyen lelkesen szól a szövetkezeti tagok munkájáról, életéről is. Bizakodik, remél, sőt, biztosra veszi, hogy a hatvani szövetkezeti tagokkal ezeket a szép terveket valóra lehet váltani. Szerinte tevékeny a vezetőség, de tevékeny a tagság is, és ez a legfontosabb a tervek megvalósításában. Fazekas István Barta András füzesabonyi tsz- elnöknek, országgyűlési képviselőnek hozzászólásait ismerteti, ugyanezzel foglalkozik dr. Durkó Mátyás cikke is, amely a falusi értelmiség problémáját tárgyalja az ankét tükrében. A műveltség kérdése több formában, több ágban korábban is felvetődött már. A korszerű műveltség anyaga, feltételei, stb. jelenleg is egyik nagyon fontos téma és probléma. Dr. Szilágyi János a munkás- osztályunk politikai és társadalmi műveltségi problémáiról ír, dr. Kocsis Ferenc a „Tudományos technikai forradalom és a műveltség” címmel közöl nagyon figyelemre méltó gondolatokat, míg Lukácsi Sándor a műveltség klasszikus alapjainak problematikáját tárgyalja. A mezőgazdaság területe mindig fő téma a lapnál^ éppúgy, mint a munkásosztály művelődése. Dr. Fábián László cikke jól érzékelteti, hogy a mezőgazdasági szakkörök mit tehetnek a tsz-ek megszilárdítása érdekében. A januári számban megtalálható a honismereti mozgalommal kapcsolatos cikk (Morvái Péter) ép- penúgy, mint a jó tapasztalati anyagot nyújtó, színjátszó rendezők munkáját segítő, rendezőpéldány készítése sorozat. Ezenkívül a december végén megtartott, különféle művészeti szakágak országos tanácskozásait ismertető anyagok is helyet kaptak. Az olvasó hangja rovatban megyei anyag is szerepel, Varga László MÉSZÖV művelődési előadó ismerteti az fmsz-ek kulturális tevékenységét. Jól egészíti ki a lapot a Népművelési Tájékoztató anyaga. Januári szám hasznos minden embernek, aki forgatja és felhasználja. Kár, hogy áruspéldány nem kapható. Szilvási Lajos a Heves megyei Népművelési tanácsadó főelőadója. Kétcentsmé!©r®s üiut'orodás ez eiföernyésöknél Svéd kutatók megállapítása szerint a sugárhajtású repülőgépből kiugró ejtőernyős pilóták két centiméterrel alacsonyabbak, amikor földet érnek, mint amikor a gépből kiugrottak. A ,zsugorodás” atmen? i ’«Uegf. 1 'Tény nap múlva a hátgerinc visszanyeri eredeti hosszúságát.