Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

VHÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tele puttony, tele zsák... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 286. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. december 5., kedd Az újnak győznie kell Baják István elvtárs, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja mondotta nemrég, egy interjú során: „örven­detes tény, hogy az újítások — ha számszerű növekedés­ről nem is beszélhetünk — gazdasági szempontból egy­re értékesebbek.” Valóban... Hol vagyunk már attól a kezdeti szakasztól, amikor minden olyan javaslat újí­tásnak számított, amely el­enyésző népgazdasági ered­ményt hozott Az újítók ma már olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek meg­oldásával szélesebb utat tárhatnak az új technika alkalmazása előtt, amelyek elősegítik a műszaki fejlő­dést, s a rejtett tartalékok kiaknázását A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnek sok olyan újítója, feltaláló­ja van, akiknek nevét or­szághatárainkon túl is kez­dik megismerni, vagy már régebben megismerték. Ur- sitz József tröszti főmérnök a róla elnevezett hidrauli­kus fejtési páncélpajzs megszerkesztésével tette is­mertté nevét; Dobos Gábor fahántológépe az idei Buda­pesti Ipari Vásáron kapott aranyérmet; Kiss Sándor nevét is sokat emlegetik, akinek már több mint hat­van újitása van, köztük az okos szerkezetű fahomyoló- gép. De nem mindenütt beszél­hetünk olyan nagyszerű eredményekről, mint ami­lyeneket a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél az újítómozgalom felmutatni tud. Az újítómozgalom ki­bontakozását még igen sok gyárban, bányában bürok­ratikus merevségek bék­lyózzák, s baj van az újítók anyagi és erkölcsi megbe­csülésével is. Nem egy he­lyen bűnös hanyagság ta­pasztalható; de szép szám­mal akadnak olyan újítók is, akik évek óta nem kap­ták meg a nekik jogosan ki­járó honoráriumot — vagy legjobb esetben megkapták, de lényegesen kevesebbet, mint amennyi járt volna. A második ötéves tervben előttünk álló feladatok meg­oldása szempontjából igen nagy jelentőséggel bír az újítómozgalom kiszélesítése, komolyabb alapokra való helyezése. Erről is szó esett nemrég a megye iparveze­tőinek tanácskozásán, amely konstruktív segítséget adott az újítómozgalomban rejlő lehetőségek hasznosítására. A műszaki intézkedési terv­nek kell meghatároznia az újítási feladattervet — mon­dotta a tanácskozáson Fu- rucz János elvtárs, az SZMT vezető titkára —, a műszaki intézkedési tervekben kell rögzíteni, hogy milyen gyár­tási folyamatokat kívánnak megoldani újításokkal, s hogy ezek a megoldások milyen mértékben jelent­keznek a gyártásidő rövidí­tésében. S hasonló kérdése­ket vizsgált a kiváló újítók és feltalálók most lezajlott III. országos tanácskozása is. Meg kell szüntetni az újítómozgalomban ma is ható „visszahúzó” erőket; komoly harcot kell folytatni azok ellen, akik gáncsolják a mozgalom előrehaladását vagy bürokratikus módsze­rekkel. vagy bűnös vissza­élések elkövetésével. Az új­nak gvőznie kell! S aki nem szegődik az úi szolgálatába, az menthptetlenül lemarad, KISZ-eskü vő Szilvásváradon Szilvásváradon immár má­sodízben tartottak KlSZ-eskü- vőt. Ezen a meghitt, bensősé­ges ünnepen esküdött egy­másnak örök hűséget szomba­ton Nagy b. Sándor, az Egri Járási Tanács KlSZ-szerveze- tének titkára és Tóth Gizella, a Nagyvisnyói Állami Gazda­ság könyvelője, a szilvásváradi KISZ-alapszervezet titkára. Az esküvőt a községi tanács anyakönyvi hivatalában tar­tották meg. A fiatal párt Póbis József, a községi vb- elnök adta össze. Az ünnepé­lyen megjelentek az egri és a pétervásári járási KISZ-bi- zottságok képviselői is. A fiatal pár a község út­törőinek sorfala között vonult az anyakönyvi hivatalba, ahol az ünnepélyes aktus után a községi KISZ-alapszervezet, a járási KISZ-bizottságok és az úttörők képviselői köszöntöt­ték az ifjú párt és ajándékok­kal kedveskedtek nekik. Az esküvő után kezdetet vette a reggelig tartó lako­dalom. MENEKÜLÉS AZ ELSÜLLYEDT TENGER- ALATTJÄRÖRÖL ★ Krajczár Imre: SARVDI GONDOLATOK ★ BALOGH FLORIAN ÉS CSALADJA ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ NYIKOLAJ ALEXEJEVICS NYEKRASZOV ★ HASZNOS MÓDSZEREK ★ EZ TÖRTÉNT AZ NB IH-BAN Az őszi vebőszántás és vetés befejezése után megyeszer te teljes erővel fogtak hozzá az őszi mélyszántás elvégzéséhez, hogy tavaszra minden növény jól előkészített talajba kerül­jön. Ez a munka is, mint a vetés, a hevesi járás termelő- szövetkezeteiben halad a leg­jobban, ahol a gépállomások és termelőszövetkezetek tulaj­donában levő gépekkel végez­ték ezt a munkát. A lendüle­tes munka eredménye, hogy márcsak mintegy 800 holdnyi őszi mélyszántás van hátra. A megye területén a leg­utóbbi értékelés szerint min- j tégy 19 ezer holdnyi terület I van szán tattan — kivéve a még egyéni kezelésben levő kisebb fél-, egyholdas területeket. — néhJLnynapos esőzés után most mar jól haladnák a szántással, s a gépállomások, a tanácsok­kal egyetértésben, egyes helye­ken már át is csoportosították a gépeket, megkezdték a le­maradók segítését. A legna­gyobb lemaradás eddig az eg­ri járásban tapasztalható. Itta járás, a községek és a terme­lőszövetkezetek vezetőinek kö­zösen kell határozott intézke­déseket hozniuk, hogy az őszi mélyszántás időben befejeződ­jék. Kommunista szülők tanácskozása Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban megtar­tották negyedévi tanácskozá­sukat a kommunista szülők. A tanácskozáson az iskola igazgatója, Újvári Ottó szá­molt be az iskola tanulóinak negyedévi munkájáról, a kon­ferencia eredményéről, megál­lapítva, hogy az idei tanévben jobb eredmények születtek. Megvitatták a gyermekek vi­lágnézeti nevelésének problé­máit is, s azt, miben segíthet­nek a kommunista szülők, hogy megszüntessék a kettős nevelést. Befejezéshez közeledik a mélyszántás a hevesi járásban Sok még a tennivaló az egri járás szövetkezeteiben M. MIIP Nehéz dolog ilyenkor a választás. Az apró emberke gondolataiban ott kavarog a sok szép autó, a repülő, a mackók hada és olyan nehéz eldönteni, mit is írjon a Télapónak?! Most már mindegy! Borai Ákos is megírta a levelet, s mire az újság kezébe kerül, már a játékok is útban vannak a fényesre tisztított cipőcske felé! (Foto: Kiss Béla) JvS>K^iaÁAAW^WAAMAAAAAAAAAAAMAAMAÁMAAAáAA//AAAAAAAMAAAAAMAAAAAAAÁAAAáAAAAAAÁAAAAAAAAA* 30 forint mun kaegy sége n ként A hatvani járás termelő­szövetkezetei az idén az aszá­lyos időjárás ellenére is jól zárják az évet A termelőszö­vetkezetek többségében, ahol alkalmazták a premizálást, vagy más módon tették érde­keltebbé a tagokat a terme­lésben, sikerült túlteljesíteni a terveket. Az előzetes felméré­sek szerint egy munkaegység értéke a tavalyi 20 forintos átlaggal szemben eléri a 30 forintot, s nem egy termelő­szövetkezetben, mint a csányi Petőfi, a lőrinezi Petőfi, a rózsái Rákóczi, túl is halad­ják a harminc forintos átla­got. Kimagasló eredmény ígér­kezik a horti Búzakalász Tsz- ben, ahol az előzetes számí­tások szerint egy munkaegy­ség értéke eléri a 38 forintot. Vasárnap délelőtt tartották meg egyesülési közgyűlésüket Hatvan város termelőszövetkezetei A z új ísx Lenin elvtárs nevét vette fel feie fölött nelem! átgázol a törté­Vasárnap délelőtt 9 órára zsúfolásig megtelt Hatvanban a Városi Kultúrotthon nagy­terme. Több mint 500 ember, a város négy termelőszövetke­zetének tagjai jöttek el ide, hogy megtartsák egyesülési közgyűlésüket. A megjelent termelőszövet­kezeti dolgozókat Tóth József, az új tsz pártitkára üdvözölte, majd Hatvani György, Hatvan város tanácselnöke emelkedett szólásra. Hatvani elvtárs beszé. dében részletesen foglalkozott a termelőszövetkezetek egye­sülésének jelentőségével, an­nak előzményeivel, de szólt az elkövetkezendő évek feladatai­ról is. Ismertette a régi közös gazdaságok hibáit, eredmé­nyeit, s arra kérte a jelenle­vőket, hogy a jövőben csak azokat a módszereket alkal­mazzák az egyesült tsz-ben, amelyek a régi szövetkezetben is hasznos, és jó módszerek voltaik. Végezetül sok sikert és jó egészséget kívánt a terme­lőszövetkezeti tagoknak elha­tározásuk végrehajtásához. Ezután Sztankovics István, Hatvan város vb-titkára be­szélt a termelőszövetkezetek­ben érvényesülő szövetkezeti demokráciáról, és sok olyan jelenségre is felhívta a jelen­levők figyelmét, amelyeket a jövőben meg kell szüntetni, mert azok sértik a szövetke­zeti tagok „beleszólását” a ter­melőszövetkezet ügyeibe. Ugyancsak a szövetkezeti de­mokrácia jelentőségéről be­szélt Rabecz Lajos is, majd az egyesült szövetkezet jövő évi terveivel ismertette meg a je­lenlevőket. Szólt a munkabri­gádok kialakításának módjá­ról, a gépesítés jelentőségéről, és azokról a premizálási mód­szerekről, amelyeknek alkal­mazása nagyban elősegítheti, s egyénileg is felelőssé teszi a szövetkezeti tagokat a na­gyobb terméseredmények el­érésében. A felszólalások után került sor a „névadásra”. Az új szö­vetkezet tagjai egyöntetűen úgy döntöttek, hogy Lenin elvtárs nevét veszik fel, majd szavazással 31 tagú intéző bi­zottságot is választottak, amelyre rábízták az új tsz to­vábbi irányítását, s vezetését. Az egyesülési közgyűlés a délutáni órákban ért véget. Egercsehi és Szarvaskő bányászai törlesztették adósságukat! Milyen sors vár a földre öntött 1646 csille szénre? A sikertelen széngyalus kí­sérlet és egyéb nehézségek miatt az Egercsehi Bánya­üzem nem tudott eleget tenni tervkötelezettségének — több száz tonna szén kitermelésével s felszínre hozásával adósa maradt népgazdaságunknak. Most örömmel jelenthetjük, hogy a bányászok üzemegysé- gi szinten 103,7 százalékra tel­jesítették november havi ter­vüket, s törlesztették adóssá­gukat is, amely már 1110,2 tonnára gyűlt össze. Csakhogy ebbe az örömbe üröm is vegyül... A szarvas­kői szénbánya osztályozója kö­rül — november elsejéig — 1646 csille szén fekszik a föl­dön, kitéve az időjárás szeszé­lyeinek, amely nagyban rontja a szén — amúgy is alacsony — fűtőértékét. Miért lehetséges ez?! A TÜZÉP nem tudja át­venni a szenet! Ez a fura helyzet sürgetőbbé teszi az al­máid átrakodó építését, amely lehetővé tenné, hogy a szarvas­kői szén — nagy vasúti vago­nokba átrakva — eljuthasson olyan megyékbe, területekre, ahol a szénellátás korántsem kielégítő, s ahol szíves-örö­mest megvásárolnák az embe­rek. — HOLNAP délután előké­szítő értekezletein vesznek részt az ideológiai konferen­ciák vezetői az Egri Városi Tanács művelődésügyi osztá­lyán. Vízvezeték — társadalmi munkából Több mint négy kilométer hosszú vízvezetékhálózatot építettek ebben az évben a sarudi termelőszövetkezetek dolgozói. Az építőanyagot, a csöveket költségvetésből bizto­sított összegből szerezték be, de a hálózat megépítését, az árokásást, a csövek elhelyezé­sét társadalmi munkában vé­gezték a falu dolgozói. Az épí­tésre fordított társadalmi munka értéke meghaladja a 150 ezer forintot. A tervek szerint jövőre két kilométerrel hosszabbítják meg a meglevő vezetéket, s ezzel be is fejezik majd a hálózat építését. — Jó reggelt, lelkem! Nem tudja, hol lehet panaszt tenni? — Milyen panaszt? — Krumpliszedéskor el­loptak hat zsákomat, szeret­ném visszakapni. Egerbe küldött a körzeti rendőr, meg a községi tanács. Azt mondták, itt kell panaszt tenni. De hol? Egy öreg nénike állított meg ezekkel a kérdésekkel az egri utcán; 26 kilométert utazott, már reggel három­negyed 6 órakor vonatra ült a hat zsákja ügyében. Mert sem a rendőr, sem a tanácselnök nem mondta meg neki, hogy helyben is megteheti a feljelentést, egyikük sem vette feljelen­tésnek a kissé „szabályta­lanul” előadott panaszát. — Hadd menjen csak az öreg Egerbe! Nem szeretném, ha rólam is azt gondolná a néni, amit a tanácselnökről és a kör­zeti rendőrről, mikor Eger­ben megtudta, hogy nem is kellett volna beutaznia ... (— zár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom