Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

NÉPÜJS AG 1961. áaeesab« 5., kedd A tsz-tagok anyagi érdekeltségének növeléséről Az emberség és haladás nevében Tegnap reggel Moszkvában megkezdte kéthetes tanácsko­zását az V. szakszervezeti vi­lágkongresszus. Európából, Ázsiából, Afrikából és a vi­lág minden részéről érkeztek küldöttek. Színes bőrűek és fehérek, a szocialista és a ka­pitalista országokból érke­zett küldöttek azzal az elha­tározással érkeztek Moszkvá­ba, hogy a szakszervezeti vi­lágkongresszuson az emberi­ség, a dolgozók ügyét képvi­seljék. A Marx Károly sugárúton, a Gorkij utcán és a Vörös téren nagyméretű piros és kék transzparensek köszön­tik a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom eddigi legna­gyobb seregszemléjét és az utcákon mindenütt ott látha­tók a Szakszervezeti Világ- szövetség jól ismert emblé­májával, a kettős féltekével diszitett üdvözlő feliratok és táblák — írja a Népszava ki­küldött munkatársa. Kettészakadt a világ, a szo­cialista és kapitalista világ- rendszer szemben áll és vi­lágméretekben folyik a harc — politikai, gazdasági és esz­mei síkon egyaránt. Minden dolgozó, az egész emberiség ügye és érdeke, hogy össze­fogjunk, hogy megakadályoz­tok a gazdasági harc világ­méretű háborúban való ki­robbanását. Van-e reális alapja annak, hogy a dolgozók érvényesít­sék akaratukat, megálljt tud­nak-e parancsolni a háborús uszítóknak? A történelem, az elmúlt évek eseményei arról tanúskodnak, hogy eltolódtak az erőviszonyok és a szocia­lizmus javára billent a mér­leg nyelve. A szocializmus világrendszer lett, a gyar­mati országok egymás után rázzák le magukról az ide­gen elnyomók igáját és csu­pán 1960-ban több mint 53 millió ember vett részt sztrájkharcban. Hogyan és mint lehet erő­inket tovább fokozni, mit kell tennünk, hogy megvéá- jük az emberiség békéjét? A Szakszervezeti Világszövet­ség kidolgozta programterve■* zetét. Louis Saillant főtitkár a világkongresszus elé ter­jesztette az akcióprogram­tervezetet. A nemzetközi ta­pasztalatok alapján megvi­tatják a világszövetség és a szakszervezeti-világmozgalom időszerű feladatait. A dolgozók millióinak kép­viselői hallatják szavukat a következő napokban Moszk­vában. Tanácskoznak és dön­tenek a dolgozó milliók ja­vára, az emberség és a ha­ladás nevében. A Dominikai Köztársaságban a Trujillo-csa- lád 3 évtizedes diktatúrájának megdöntését nemcsak az or­szág fővárosa nevének „Ciu­dad Trujillo"­X A NA DA; ^ nak „Santo Do­mingo”-ra va­ló visszaállí­tása jelzi, ha­nem egyúttal a forradalmi tö­megmozgalom gffi nagyarányú fel­lendülése is mutatja. .■ Ü;lS;A; A demokrati­:‘‘-s kus szabadság­•; **• •••; jogok védel­V.• mezésére a i8 500 négyzet­kilométernyi ••• ... •;« nagyságú köz­3a» • • . • . £l társaság több . ■& " C0ST1 mii; *fKaríb)-tgnQ (HO II) Y~.;.. -:V,V ÍN l|Uil|\ 7: • '--v: ■ |K0 l U M BI A !' y - V V B8 ! ■ 100 km városában tö­megtüntetések­re, és a 300 000 lakosú fővá­rosban utcai harcokra ke­rült sor. A no­vember 30-án kitört általá­nos sztrájk tel­jesen megbé­nította a fővá­ros életét. A dominikai re­akciós belső erők erkölcsi és esetleges katonai támogatására az Amerikai Egyesült Államok haditengerészeti flottájá­nak több hajója a Dominikai Köztársaság felségvizein, vagy azok határán horgonyzott le. A négymillió lakosú Dominikai Köztársaság mezőgazdasági ország. E fő gazdasági ág foglal­koztatja a lakosság nyolctízedét. A mezőgazdaság legfontosabb növényei közé a cukornád, a kakaó, valamint a dohány tartozik. A kis köztársaság ipara e termékek feldolgozására kor­látozódik. A legfontosabb cukorgyárak és szesz-feldolgozó üzemek a déli partvidék váro­saiban települtek. A kit ország gazdasági életét az amerikai, főleg az USA urdtje. dohány 8R.* Brazília J cukornád (fy^kakaó & kivé ^ cukorgyártás Q rumgyártás (Brit Ny. I.) * Brit NQugat-lntiia (fr.)* francia (Hell) 'Hallani/ programja lesz amely meg­felel éppen a kubai objektív feltételeknek, E2zel , egyetért a kubai nép: a munkásosztály, a parasztság, minden becsüle­tes értelmiségi, az ifjúság, minden tisztességes kubai pol­gár. Castro befejezésül érintette a kollektív vezetés kérdését. — Őszintén hiszem — mon­dotta —, hogy mindazok kö­zött a politikai rendszerek kö­zött, amelyeket az ember lét­rehozott egész történelme so­rán, a legjobb az olyan kor­mányrendszer, amely az állam irányításában a demokratikus alapokon megszervezett és kollektív vezetés alatt álló pártra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a vezetés funk­cióját a pártnak kell meg­valósítania. Minthogy a párt nem egy ember eszét, hanem tíz- és százezrek értelmét, nem egy ember hősiességét, hanem mindenki hősiességét, nem egy ember, hanem száz­ezrek harci szellemét és for- radalmiságát testesíti meg. Ilyennek kell lenni a Szocia­lista Forradalmi Egységpárt­nak! (MTI) ny-nyilatkoiat mánya a maga részéről ez ide­ig nem mutatott készséget olyan kötelezettség vállalásá-1 ra, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket. A Szovjetunió — hangsú­lyozza a nyilatkozat — őszin­tén törekszik a megegyezésle a nyugati hatalmakkal. Hasz­talan lenne azonban azt várni, hogy a másik fél nyugodtan szemléli, amint a nyugati ha­talmak kísérleteket végeznek a nukleáris fegyver tökéletesí­tésére és ily módon igyekez­nek katonai fölényt szerezni az agresszív NATO számára. Szeretnénk hinni — hangzik a szovjet kormány nyilatkoza­ta —, hogy a józan ész mégis felülkerekedik a nyugati ha­talmak kormányköreiben és végül is arra az útra lépnek, amely a nukleáris kísérletek­kel való veszélyes játék meg­szűnéséhez, e fegyverek ör időre szóló betiltásához vezet, mint ahogy azt a Szovjetunió javasolja. (MTI) Technikai intézkedések as NOK államhatárán BERLIN *(MTI): Vasárnap a késő délutáni órákban munká­sok és a népi rendőrség tagjai jelentek meg a berlini övezet­határnál és megkezdték a két szektort elválasztó fal egyes szakaszainak kijavítását, illet­ve megerősítését. Az NDK bel­ügyminisztériuma nyilatkoza­tot adott ki, amelyben közli, hogy olyan normális technikai intézkedésekről van szó, ame­lyek a biztonság fenntartása érdekében szükségesek. „Re­méljük, hogy ezek az intézke­dések segítenek majd elkerül­ni a nyugat-berlini politikusok meggondolatlan cselekedetei által okozott esetleges kocká­zatokat. Az övezethatár bizto­sítása újabb bizonyítéka an­nak, hogy az NDK kormánya nem szándékozik beavatkozni Nyugat-Berlin leendő szabad város belső rendjébe”. Az NDK intézkedései bizo­nyos nyugtalanságot keltettek Nyugat-Berlinben, ahol — el­sősorban az átkelőhelyek kö­zelében — kisebb csapatössze­vonások, illetve katonai cso­portosulások történtek az amerikaiak és az angolok ré­széről. Incidensre nem került sor. ■' WASHINGTON: Rusk amerikai külügymi­niszter egy sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva a többi között kifejtette azt a nézetét, hogy sok szempontból előnyös lenne, ha az Egyesült Nemze­tek Szervezetének bizonyos részlegeit Nyugat-Berlinbe he­lyeznék át. Ugyanakkor kije­lentette, hogy az ENSZ köz­pontjának áthelyezése már »nem lenne ilyen jót ötlet”. A reszesmúvelés bevezetése egyes növényféleségeknél nö­velte a családtagok bevonásá­nak arányát is. Az elmúlt esz­tendőben a hatvani járásban 709 taggal kevesebb vett részt a közös munkában, mint az idén. De erre az esztendőre nemcsak a munkában részt vevő tagok száma gyarapo­dott, hanem megnövekedett a részt vevő családtagok száma is. Hozzávetőleges számítások szerint az idén mintegy két­ezer családtag vett részt a kő zos munkában, elsősorban azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol a tagok részes­művelésre, egyénileg vállaltak bizonyos területet. A közös munkában való aktívabb rész­vételt azon is lemérhetjük, hogy a termelőszövetkezetek az idén valamennyi kampány- munkát időben végezték el, s a tervezettnek megfelelően, többször végezték el a kapá­lást, a permetezést, a külön­böző növényápolási munká­kat. A betakarítással is jóval hamarabb lettek készen. Az elmúlt esztendőben még de­cemberben is volt a járás te­rületén töretlen kukorica, most lényegében az összes szántás-vetés, betakarítás ok­tóber végére befejezést nyert. JO HATASSAL | feiern-6' elosztás új módszerére a közös vagyon védelme is. A boldogi Béke Tsz elnöke például el­mondotta, hogy a részesműve­lésre kiadott területen még jobban vigyáznak a termékek­re. Maguk az érdekeltek azért, mert az esetleges mezei lopás az 6 részesedésüket is csök­kentené, de ugyanakkor egy­más területét is szemmel tart­ják, hogy a közösséget se ká­rosíthassa meg senki. (Folytatjuk.) Deák Rózsi taricsev — Fémművekben MHS megyei elnöke fogadták. A szovjet főedző találkozott az erőmű céllövészetet kedve­lő fiataljaival, s baráti beszél­getésen elmondotta, hogy most jár először Magyaror­szágon, és nagy érdeklődéssel figyeli az üzemi sportkörök te­vékenységét. kai nagyobb gondosságot igé­nyeltek, bevezették a részes­művelést, vagyis adott terüle­ten az elért jövedelem bizo­nyos hányadát kapta a szövet­kezeti tag. Természetesen, amennyiben a reá bízott terü­leten magasabb átlagot ért el a tervezettnél, olyan arány­ban nőtt részesedése is. A jö­vedelem elosztásának új mód­ja az első esztendőben adott ugyan bizonyos bizalmatlan­ságra okot, de már az első esztendő megmutatta, hogy ahol kézben tartják a részes­művelést is, ahol a vezetőség állandóan ellenőrzi, hogy ez a munka a szövetkezet szocia­lista elveinek megfelelően történjék, ott a közösség és a tagok egyaránt hasznát látta a jövedelem új elosztásának. E termelőszövetkezetek ta­pasztalatait felhasználva, az idén a hatvani járás több termelőszövetkezetében kezd­ték bátrabban alkalmazni az új módszereket, s ennek már az első esztendő végére is igen jó eredményei is lettek. a 7 és legfontosabb AZ EGYIK eredménye az új jövedelemelosztásnak, a termésátlagok és ezzel együtt az áruértékesítési terv teljesí­tésének növekedése. A járás termelőszövetkezetei ebben az évben közel kilencmillió fo­rinttal több árut adtak át a népgazdaságnak, mint az elő­ző esztendőkben, noha a ked­vezőtlen időjárás egyes termé­keknél gátolta az eredeti terv elérését. Nem kevésbé jelentős az, hogy e nagyobb árumeny- nyiséget kisebb ráfordítással termelték. Az előzetes számí­tások szerint ebben az évben a járás termelőszövetkezetei mintegy 113 600 munkaegység­gel kevesebbet használtak fel a különböző növényféleségek megtermelésére, ugyanakkor kilencmillió forint crtékkel többet termeltek*----- i IW——>V l\ yikola j Si a Máíravidéki A napokban Magyarország­ra érkezett Nyikolaj Szaricsev, a Szovjet Honvédelmi Szövet­ség központi lövészklubjának főedzője. A szovjet sportveze­tő tanulmányozza a magyar lövészklubok életét, az edzők munkáját. Szaricsevet nem­csak a fővárosi egyesületek problémái érdeklik, megis­merkedik a vidéki egyesületek munkájával is. Így ellátogatott a Mátravidéki Erőműbe is, ahol a lövészklub vezetői tá­jékoztatták a sportág üzemi eredményedről, feladatairól, lehetőségedről. Szaricsevet a Mátravidéki Erőműben Nagy Imre és a klub vezetője, Katona Béla, az _ A LŰRINCI I mekf'zövet­kezet az elmúlt gazdasági év­ben a megye leggyengébb ter­melőszövetkezetei közé tarto­zott. Nem végezték el időben a növényápolási munkákat, emiatt nagy volt a terméski­esés. Az esztendő végére a szövetkezetben egy munkaegy­ség értéke éppen hogy elérte a 19 forintot, pedig jelentő­sebb beruházásuk sem volt. Az idén ugyanez a termelő- szövetkezet, ugyanazokkal a tagokkal, igen jól oldotta meg a feladatokat. A munkaegység várható értéke megközelíti a 30 forintot, s bár az időjárás jóval kedvezőtlenebb volt, mint az elmúlt esztendőben, termésátlagaik sokkal jobbak lettek. Hogy csak a legfonto­sabb növényféleségeket említ­sük, a kukorica termésátlaga 5, a cukorrépáé 80, a szőlőé hat mázsa volt tavaly, ezzel szemben az idén kukoricából 21, cukorrépából 111, szőlőből 14 mázsás átlagtermést takarí­tottak be. A burgonya 15 ezer forinttal hozott többet holdan­ként, mint tavaly. A szövetkezet gyors fellen­dülésének egyedüli magyará­zata: ebben az évben a szö­vetkezet vezetői sokkal bát­rabban alkalmazták a munka után járó jövedelem elosztásá­nak új módszereit, érdekel­tebbé tették a szövetkezeti ta­gokat a tervek teljesítésében. PÁRTUNK Központi Bi­PAK1UJNK. zottsága a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével egy időben a mezőgazdasági termelés növe­lését is feladatul tűzte ki. E kettős feladat végrehajtása nem könnyű, mert a nagy­üzemi táblák kialakításával még nem tart lépést az em­berek öntudatának a fejlődé­se. Idő és nevelőmunka kel­lett ahhoz, hogy a szövetke­zetekbe lépő dolgozó parasz­tok egyáltalán magukénak érezzék a közös, nagyüzemi gazdaságokat. Ugyanakkor a jövedelem helyesebb elosztá­sával érdekeltté kellett ten­ni az embereket abban, hogy a nagyüzemi módszerekkel való­ban nagyobbak legyenek a termésátlagok is. Sőt, ne csak teljesítsék a szövetkezet ter­vét, hanem minden növény- féleségnél túlteljesítésre is tö­rekedjenek. Ez szükségessé tette azt, hogy a végzett mun­ka után járó jövedelmen fe­lül is részesedjék az a tsz-tag, aki a tervek túlteljesítésére törekedett. A hatvani járásban már az elmúlt esztendőben is volt tö­rekvés arra egyes termelő­szövetkezetekben, hogy a munkaegység-részesedésen fe­lül premizálják a tervek túl­teljesítését, egyes növényféle­ségeknél pedig, amelyek sok­kezdödik egy teljesen új fel- i adat, a kommunizmus építésé- j nek megvalósítása. j A kapitalizmus pusztulásé- * nak elkerülhetetlenségéről ; szólva, Castro kijelentette: i figyelembe kell venni azt, i hogy nincs középút a kapi- \ talizmus és a szocializmus kö­zött. Aki harmadik álláspon­tot keres, hamis, utópisztikus 1 útra téved és az imperializ­mus cinkosává válik. A szó- , cializmus építésének korsza­kába léptünk. Valóra kell vál­tanunk a tudományos szocia­lizmus tanítását. Hiszünk a marxizmusban, hiszünk abban, hogy a marxizmus a leghelye­sebb, a legtudományosabb, az , egyetlen valóban forradalmi elmélet. Mélységes megelége­déssel és teljes meggyőződés­sel kijelentem: én marxista— leninista vagyok és életem utolsó napjáig marxista—leni­nista leszek. Castro elmondotta, hogy hi­vatalosan még nem alakult meg a párt, de a kubai for­radalmi erők egyesítésével - már lerakták az alapját. A pártot az első kongresszusán alakítják majd meg. A párt­nak olyan marxista—leninista Szovjet korma MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet kormány kijelen­tette, hogy amennyiben a nyu­gati hatalmak többek között a föld alatt folytatni fogják nuk­leáris kísérleteiket, a Szovjet­unió biztonságának biztosítása érdekében kénytelen lesz olyan nukleáris kísérleteket végezni, amilyeneket szükségesnek tart védelmi erejének megerősítése végett. A nyilatkozatban a szovjet kormány a genfi tárgyalások felújításával kapcsolatban megelégedéssel állapítja meg, hogy a világ népei megfelelő­en értékelték a nukleáris és termonukleáris kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó szovjet javaslatokat. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azonban azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok kormánykö­rei olyan kijelentéseket tettek, hogy a jövőben Is folytatni fogják a nukleáris kísérlete­ket. Jelenleg nyíltan folynak a soron levő robbantás előké­születei. Anglia és Franciaország kor­HAVANNA (TASZSZ): Fidel Castro miniszterelnök decem­ber 1-én, este beszédet mon­dott a Népi Egyetemen. Be­szédét — amelyet a rádió és a televízió is közvetített — a Szo­cialista Forradalmi Egységpárt megalakítása kérdésének szen­telte. Castro részletesen foglalko­zott a kubai forradalmi harc fő szakaszaival, jellemezte az ország alapvető forradalmi szervezeteit, tevékenységüket és fejlődésüket, indokolta, hogy miért kell egyesíteni őket és megteremteni az egységes marxista-leninista pártot, amely nélkül nem lehet szocia­lizmust építeni. Kijelentette: az ideális kormány csak a for­radalmi párt kormánya lehet, kollektív vezetéssel és az egy­séges forradalmi párt program­ja megfelel majd az országban ténylegesen kialakult feltéte­leknek. Fidel Castro részletesen ele­mezte a kubai forradalmi ha­talom létrejöttének folyamatát, majd önmagáról beszélt. El­mondotta, hogy ő, aki kizsák­mányoló osztályból származik, miként vált forradalmárrá, többek közt megjegyezte, hogy már az egyetemen megismer­kedett a Kommunista Kiált­vánnyal, Marx, Engels és Lenin műveivel. Így kezdődött a fej­lődés — mondotta Castro. — Be­csülettel beismerhetem — fűzte hozzá Castro —, hogy abból, amit a forradalom idejében tet­tünk, sok minden távolról sem volt a mi saját találmányunk. Minél több. tapasztalatot gyűjtöttünk — folytatta Castro —, annál inkább megértettük Marx tanításainak igazságát. Minél inkább szembe találjuk magunkat a forradalmi való­sággal és az osztályharccal és minél inkább látjuk a reális életben, a forradalmi küzde­lemben az osztélyharcot, annál inkább meggyőződünk Marx és Engels műveinek és a szocializ­mus valóban zseniális lenini magyarázatának teljes igazsá­gosságáról. Fidel Castro ismertette a to­vábbiakban Marx és Engels életét és tevékenységét és V. I. Leninnek, mint teoretikusnak és mint vezetőnek történelmi jelentőségű érdemeit. Most végbemegy a marxizmus fejlő­dése — mondotta Castro —, N. Sz. Hruscsovnak a XXII. kong­resszuson elhangzott beszámo. lói olyan igazi politikai tanul­mányt alkotnak, amellyel mog­Fidel Castro^ beszéde a Szocialista Forradalmi Egységpárt megalakításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom