Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-08 / 289. szám
I NÉPtJ 1SÄG 1961. december S„ péntek Szivükön viselik az elesettek sorsát Sok apró embert tett boldoggá a Télapó. A hagyományos csomagok és az elmaradhatatlan virgácsok tették felejthetetlenné ezt az ünnepet. Még azok számára is, akiket a sors megfosztott szüleiktől, vagy testi épségüktől. A Télapó ellátogatott a Süketnéma Intézetbe és a Gyermekvédő Otthonba is. A Süketnéma Intézetben maguk a. növendékek rendezték meg — tanáraik segítségével — az ünnepet. Kis műsort állítottak össze s az est fénypontjaként a Télapó kiosztotta közöttük az ajándékokat. Az Egri Gyermekvédő Otthon is meghitt, kedves ünnepségnek örvendett. A gyermekeket a Sjfzilágyi Erzsébet Leánygimnázium TU. c. osztálya látogatta meg. Rövid műsor után a kiosztott csomagok mosolyra derítették — a sajnos, nem mindig mosolygó arcokat. Mindkét ünnep méltó példája annak, hogy a dolgozók mennyire szívükön viselik az elesettek sorsát. — TANÁCSTAGI beszámolót tart 1961. december 9-én, délután 5 órakor a II. számú Általános Iskolában (Vorosilov tér), a 49. körzet válásztóinak Szikla Károly tanácstag, a 53. körzet választóinak Hevesy Sándor tanácstag.- A HEVES megyében dolgozó függetlenített népművelők december 12-én tartják továbbképző konferenciájukat Egerben. Az egész napos konferencián fontos elméleti kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek megkönnyítik a munkájukat a népművelés területén. — 1500 NÉGYZETMÉTER járda építését tervezik Eger- ber 1962-ben. A külterületeken építendő járdákra 1 millió 203 ezer forintot irányoztak elő.- ZÁRSZÁMADÁST megelőző közgyűlést tart december 13-án az egri Nagy József Termelőszövetkezet az egri Városi Művelődési Házban. — KÉTEZER baromfit neveltek fel a tenki Béke Termelőszövetkezetben. A hízott baromfiak elszállítását a jövő hétre tervezik a szövetkezeti tagok.- A VÖRÖSKERESZT Heves megyei Bizottsága szervezésében rendezték meg tegnap este Felsőtárkányon az öregek napját. Az ünnepélyen a helybeli kultűrcsoportok rövid műsort adtak, aztán „Házi patika” című kisfilmet vetítették le. a vendégeknek. i Uj szobrászati alkotások Egerben EGERNEK, ennek a nagy múltú, igen nagy számú, értékes műemlékkel bíró városnak egyik sajnálatos érdekessége, hogy igen kevés szobor, dombormű díszíti tereit, utcá-r it, parkjait. Közismert, hogy a város központi terén levő Kis- íaludy-Strobl-féle Dobót és várvédő társait ábrázoló szobor mellett, csupán a népkerti szovjet emlékmű, a várfeljá- rat melletti várharcot illusztráló bronz dombormű és újabban, az Ady Endre' fiúkollégium előtti teraszon, a kollégium névadóját megörökítő szobor díszíti városunkat. Éppen ezért vette igaz örömmel a város közönsége még 1959 tavaszán azt a hírt, hogy Fazola Henrikről is szobor készül. A szobor azóta már elkészült és csupán Egerbe váló szállításra vár. A mű alkotója Laborcz Ferenc, a jónevű magyar szobrászok közül való. A szobor — bár felállítása után minden bizonnyal élénk vitát fog kelteni — mindenképpen megérdemli, hogy olyan helyen nyerjen elhelyezést, amely méltó az ország legnagyobb kovácsművészéhez és nem utolsósorban, a diósgyőri vasgyár megalapítójához, aki egyszerű lakatossorból fejlődött országos, sőt európai vonatkozásban is élvonalba. Az eredeti elgondolások szerint, az úgynevezett „Rossz- templom”-ban nyert volna elhelyezést, egy országos jelentőségű. múzeumix kiállítás, az Iparművészeti Múzeum által Egerbe szállított országos hírű gazdag anyagú kovácsoltvas- gyűjtemény bemutatásával. A vas-múzeum Fazola Henrik nevét viselte volna: Az új nyolctan termes iskola, a tervezett múzeum szomszédságában, hasonlóan, a közéli múzeumról, Fazoláról lett volna elnevezve. így tehát a szobor is, amely a névadót ábrázolja, az eredeti terv szerint az új, modem iskola udvarában nyert volna méltó helyet Azonban — közbejött körülmények folytán —a „Rossz- templom-”ból színház, ha szabad azt mondanunk, a Gárdonyi Géza Színház kamara- színháza lett — így tehát az iskola elnevezése sem volt, bizonyos mértékig, kötve — és Gagarinról lett elnevezve. Mint Budapesten, a Képző- művészeti Alap illetékes előadójától értesültünk, pillanatnyilag az a helyzet, hogy az új iskola udvarán állítják fel a Fazolát ábrázoló új és szép szobrot. A városi tanács azonban nem azonosítja magát ezzel az elgondolással és a Képzőművészeti Alap szakzsürijé- nek bevonásával, egy helyszíni szemlén, a város valamelyik utcájáp, terecskéjén keres alkalmas helyet az Európa- szerte 1 ismert kovácsművész szobrának felállítására. # VALÓBAN, nem érné el a kiváló művészeti alkotás a teljes célját, ha egy része teljesen idegen, zárt iskolaudvarban lenne elhelyezve és nem is láthatná azt, a város lakossága mellett az évente idelátogató 330—350 ezer idegen. A városi tanács másik művészeti alkotást is el helyez a közeljövőben a város egyik pontján, előreláthatóan az egri várban, illetve annak környékén. A budapesti millenniumi emlékmű átépítésével kapcsolatban leszerelték az emlékműről a Zala György készítette egyik szép bronz domborművet, mely Dobó várnépének harMESTERSÉGÜNK CÍMERE ■íe.r\esiar^ö £&ielcalfísc/S cait ábrázolja. A Művelődés- ügyi Minisztériumtól sikerült megszereznie a tanácsnak a kimagasló értékű . reliefet. A közeljövőben tartandó helyszíni tárgyalások során dől el, hogy hol helyezik él, ezt a várost jelentősen díszitő, nagyértékű művészeti alkotást. Ha már szobrokról beszélünk, * — mondjuk el art is, hogy az újjászülető Gárdonyi Géza Színház előcsarnokát a nagy egri író mellszobra fogja díszíteni. A munka már előrehaladott állapotban van. A neves budapesti szobrászművész, Ohmann Béla már elkészítette a mészkőből készülő szobor gipszmintáját s azt a Képzőművészeti Alap szakzsürije el is fogadta, A szobor mintázásánál Gárdonyi Géza több fényképét is felhasználta a művész, de munkáját nagyban megköny- nyítette, hogy Ohmann mester fiatal korában többször megfordult, vendégeskedett az egri remeténél, mint fia barátja. AMIKOR megnéztük a műteremben Gárdonyi Géza mellszobrának agyag-, majd gipszmintáját, az volt az érzésünk, hogy az valóban jól sikerült és hozzá fog járulni a korszerű, új egri1 színház belső művészeti térhatásához. Itt kívánkozik még tollhegyre, — sajnálattal vesszük tudomásul —, hogy sem az Egészségház —, sem pedig a Gólya utcai új lakótelepet egyetlen szobrászati alkotás, játékos szökőkút, vagy kis szobrocska sem díszíti, mint ahogyan azt már a más városokban létesült új lakónegyedeknél szinte megszoktunk. A hiányosság még pótolható, hiszen a beruházások 2 ezrelékét művészeti alkotás céljára kell fordítani. Sugár István EGRI VÖRÖS CSILLAG Nem ér a nevem EGRI BRÓDY Túléltem a halálom GYÖNGYÖSI PUSKIN Az ígéret földje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az igazi vizsga HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szabad szél HATVANI KOSSUTH Szombat este, vasárnap reggel HEVES Megöltek egy leányt pétervAsára Nincs előadás FÜZESABONY A halálhajó----' 1961. DECEMBER 8*> P£^'rEK* í 23 0 évvel ezelőtt. 1681. december 8-án halt meg GERARD TER- r BORC1I holland festő, a szobai jgjP ipjajlsm zsánerképek mestere. Műveire az IfevA aprólékos, finom ábrázolásmód és a tompított színhatások jellemzők (Csellókoncert, Levélíró nő, Hang- 'y- ** ß'M verseny, A westfalieni béke rész205 évvel ezelőtt. 1756-ban e na- pon született ÁNYOS PAl költő, a szentimentális, irány egyik korai Wfflra képviselője. A kalapos király című é^Üjigúnyverse a II. József elleni nem- zeti m°/gai?rn egyik 3eiiemz<5 ir°" GERARD TERBORCH 165 évvel ezelőtt, 1796-ban e napon halt meg PJOTR RUMJANCEV orosz tábornagy, a hétéves háború egyik hadvezére,' majd az L768—74-es orosz—török háború főparancsnoka. 120 évvel ezelőtt, 1841-ben e napon halt meg JOHANN DANNECKER német szobrász, a klasszicizmus képviselője. Kiemelkedő művei: Schiller mellszobra, Ariadne a párducon. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 220 éve halt meg VITUSZ BERING, dán származású orosz tengerész, aki Nagy Péter cár megbízásából több expedíciót vezetett Távol-Keletre, 1728-ban ő hajózta át az 1648-ban Gyesnev által felfedezett és később róla elnevezett tengerszorost Ázsia és Amerika között. A Nagy Északi Expedíció (1733—43) során, 1741- ben Stellerrel együtt elsőnek lépett Alaszka földjére. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben született FJODOR BREDIHIN orosz csillagász, a pulkovói csillagvizsgáló igazgatója. Kutatásai jelentősek az üstökösök alakjára és pályájukra vonatkozóan. Csóváikra vonatkozó elmélete ma is helytálló. FILM: Túléltem a halálom Miért hurcolták el a nácik Tondát, a hatalmas erejű, fiatal boxolót a koncentrációs táborba? Erre ad feleletet ez a művészi csehszlovák filmdráma, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be december 8—9-én és 12—13-án. 17. — Igenis, hadnagy úr! — Tehát, ide figyelj! Amint az . autót észreveszed, azonnal vezényelj sorakozót az őrségnek, de olyan hangosan, hogy benn az udvarban is meghalljuk! így az őrséggel együtt a századok is felsorakoznak! Megértetted? — Megértettem hadnagy úr! XVII. A hadnagy távozása után 'Gazsó maga is :odaállt a sorompóhoz, az őr mellé, s most már ketten figyelték az utat. Gazsó szíve a torkában dobogott. Valahogy nem tetszettek a hadnagy szavai. A legkisebb hiba esetén ... Türelmetlenül rágta szája szélét. Végre a távolban feltűnt a gépkocsi. Idegességében akkorát ordított, hogy az épület legtávolabbi sarkában is meghallották. — Fegyveeer-be! Az őrség azonnal felsorakozott, benn az udvaron is pillanatok alatt felállt a három század; élükön a 12 őrmester, minden, század előtt egy-egy hadnagy és legelöl a kapitány. A gépkocsi györsan közeledett. Már tisztán lehetett látni a szép fekete Hudsont, a lefüg- gönyzött ablakokkal. A kocsi lassított. Az őr felhúzta a sorompót, aztán feszes vigyázzba merevedett. Gazsó idegei pattansáig feszültek, amikor a Hudson elsuhant az őrség előtt. Benn az udvaron a kürtös megfújta a harsonát, amely egy colonelnek jár. A kocsi megállt. Minden szem a kocsi ajtajára tapadt. Néhány másodperc telt el, de az ajtó nem nyílt, A pillanatok óráknak tűntek. Végre lassan feltárult a le- függonyzött ajtó és farral előre kilépett egy hölgy. Felegyenesedett, majd mosolyogva integetett a felsorakozott egységek felé, megköszönte a kedves fogadtatást. Az első pillanatban mindenkiben meghűlt a vér. A mademoiselle1 a tábor nyilvános há^ za hat tagjának egyike volt. Előző éjszaka kimaradt, és most barátja, a fiatal ültetvényes hozta haza kocsival. A következő pillanatban kitört a nevetés. Egetverő hahota reszkettette meg a falakat: Mindenki nevetett, a kapitány és az őrség parancsnoka kivételével. Gazsó azt hitte, megnyílik alatta a föld. Szegyenpir öntötte el arcát. A kapitány rohant feléje. — Mi volt ez?! — ordította. — Mit csináltál, te barom?! — Kapitány úr.;: én nem tudtam..: az előző őrség nem mondta, hogy a kisasszony kint van — dadogta Gazsó. — Kuss! — ordította még haragosabban a parancsnok. — Szolgálatod letelte után jelentkezel nálam. Megértetted? Elrohant Gazsó századának hadnagya is sietve közeledett az őrség felé, sőt az őrmesterek közül is jöttek néhányan. A haragos, kipirult arcú hadnagy éppen megállt Gazsó előtt, amikor a sorompónál álló őr felkiáltott. — Gépkocsi a láthatáron! A hadnagy és az őrmesterek rohantak vissza az udvarra, Gazsó pedig ismét elkiáltotta magát: — Fegyverbe! A gépkocsi már a kapu előtt megállt A colonel pillanatok alatt kiugrott belőlé és Gazsó, mintha mindent most akarna helyrehozni, feszesen előtte termett, tisztelgett és határozott hangon jelentett. Mondatai szabályosak, katonásak voltak. Az őrnagy kedvtelve nézegette a feszülő izmú, tökéle-/ tes testtartású,, bátor fellépésű fiút. — Köszönöm. Megszemlélte az őrség^, semmi hibát nem talált. Érdeklődve fordult ismét Gazsó felé. — Ön milyen nemzetiségű? — Magyar vagyok, monsieur colonel. Az, őrnagy elmosolyodott, hozzálépett és megveregette a vállát. — Monsieur captain — fordult a közben odasiető paGazsó megtörölte verejtékező homlokát. Egy kissé megnyugodott. De a kapitány kijelentései még mindig nyugtalanították... Monsieur captain!... Egy vadállat! Elég sokáig a hírhedt büntetőtábor parancsnoka volt, Colomb-Be- charban. No, ezt le sem tagadhat^... Nevelési módszerei rncjít is ugyanazok... <Eh, lesz, ami lesz!... Tíz óra sem volt, amikor a colonel kocsija kigördült a tábor kapuján. Az őrnagy arca láthatóan derűs volt. Az újoncok kiképzése jól sikerült, ez megelégedéssel töltötte el. Alig ült el a porfelhő az őrnagy kocsija mögött, amikor az előbbi hölgy közeledett Garancsnokhoz — kérem, 5 üveg fehérbort Írasson fel a kantinban az én számlámra, az őr- parancsnok javára. Mosolyogva intett az őrségnek, aztán a kapi tánnyal együtt bevonult az udvarra... zsó felé. Arcán mosoly, kezében egy üveg pálinka. — Nagyon, nagyon köszönöm ezt a kedves fogadtatást — csicseregte már messziről. — Igazán kedves volt. öntől. — Jaj, mademoiselle Manna, ne köszönjön semmit... Tévedés vélt az egész... — Akkor is jólesett... Kérem, fogadja el tőlem ezt az üveg pálinkát... — Köszönöm..., de ne haragudjék, félek az eset miatt... Szolgálatom letelte után jelentkeznem kell a kapitánynál. — Egy percig se búsuljon emiatt... Majd én elintézem vele... Egyébként... meghívom ma estére a szobámba... — Köszönöm, Marina..., de nem ígérem meg. — Érdekes..., ha visszaem- lékszem, magát még nem fogadta vendégként egyikünk sem. Valami baja van talán? — Nincs semmj... — Hát akkor?... Gyűlöli Nuviont? Nem szereti a légiót? — Dehogynem... — Akkor nem értem... Gazsó lázasan gondolkozott. Most mit mondjon? El nem árulhatja magát semmiképpen. — Tudja... van nekem odahaza valakim... Ah! A nagy szerelem...! A hűség... nevetett a lány. No, a viszontlátásra! Ha mégis meggondolná magát, várom... A kapitánytól pedig ne féljen, majd én megszelidítem. Gazsó megtörölte a homlokát. Egészen zavarba hozta ez a lány... S hogy rátapintott az igazságra!... Hogy gyülöli-e Nuviont? Hát van erre szó, van erre kifejezés, mennyire utalja az egészet!... S őket, nyilvánosháziakat is, akik azért vannak itt, hogy „megédesítsék” a nyomorultak életét... Mennyire utálja ezeket a „kisasszonyokat”, akiknek az a feladatuk, hogy a pokolban, nyárson megforgatott, s a kétségbeesés szélén álló újoncok lelki egyensúlyát visszaállítsák egy-egy mosollyal, forró öleléssel... Fuj! (Folytatjuk4