Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

2 NÉPÜJS ÄG 19gl. december 8., péntek Törvénybe öltöztetett önkény Még negyvenhárom küldött szólal fel a kínai vitában ROMA (TASZSZ): Umberto Terracini szenátor, az Olasz Demokratikus Szövetség elnö­ke, a TASZSZ római tudósító­jának adott nyilatkozatában elítélte az amerikai kommu­nisták üldözését. Terracini szenátor nyilatko­zatában rámutatott, hogy a bejegyeztetés olyan bűn be­ismerésével volt egyértelmű, amelyet a Smith-törvény ér­telmében a legszigorúbban kellene büntetni. Az Egyesült Allamolí Legfelső Bírósága vagy arra akarja rábírni a kommunista pártot, hogy a besúgó szerepét játssza tag­jaival szemben, vagy arra akarja kényszeríteni a pártta­gokat, hogy egyenként jelent­kezzenek . a rendőrségen. A neves olasz jogász meg­állapítja, hogy a kommunis­ták üldözésének amerikai módszere még Adenauer mód­szereit is felülmúlja aljasság­ban. A bonni Németországban minden további nélkül beje­lentették a kommunista párt feloszlatását és tevékenységé­nek betiltását, nem folyamod­tak ilyen megdöbbentő kép­mutatáshoz. Az Egyesült Államok Legfel­ső Bíróságának döntése — mu­tatott rá Terracini — ellent­mond mind a nemzetközi jog­nak, mind az amerikai állam belső törvényeinek. Az Egye­sült államok alkotmánya meg­hirdeti a vélemények szabad­ságát, s ugyanez a tétel megta­lálható az emberi jogokról szóló ENSZ-nyilatkozatban, amelyet az Egyesült Államok is aláírt. Bizottsági ülése NEW YORK (MTI): Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottsága szerdán folytat­ta a vitát a világűr békés fel- használásának kérdéséről. Okazaki japán nagykövet elismeréssel nyilatkozott a kozmikus térség meghódítása terén elért szovjet eredmé­nyekről és sürgette a nemzet­közi együttműködést, hangoz­tatta, hogy hazája két éven belül tudományos célokat szolgáló mesterséges holdakat szándékszik felbocsátani. Kízja ukrán küldött bírálta az ameriakaiák által kezde­ményezett határozati, javasia­A KOSSUTH Lajos utca — ahol az egri megyei könyvtár épülete is emelkedik — Eger­nek az egyik legszebb, és je­lentős útvonala. Az elmúlt időkből számos elnevezését is­merjük: így sokáig Belső-Hat­vani utcának hívták, majd Császár utcának is emlegették, az itteni ferencrendi szerzete­sek miatt pedig Barátok utcá­ja volt hosszú időn át a hét­köznapi neve. A hivatalos ut­canév később — nem kétséges, hogy a sok kanonoki ház mi­att — Káptalan utca lett, a fel- szabadulástól 1957-ig Vörös­hadsereg útja volt, hogy ez­után — amikor a Szvorényi út a Szovjethadsereg útja elneve­zést kapta, és a városi tanács­ház előtti tér Kossuth térről Dobó István térre változott — a megyei könyvtár előtt veze­tő út hirdesse Egerben Kossuth Lajos emlékezetét. Az útvonal fontossága külö­nösen nagy volt a középkor­ban, hiszen a Budáról, az or­szág fővárosából jövő út itt ve­zetett fel a híres, messzi vidé­kek felett uralkodó egri várba. A török hódoltság elmúltával azonban, 1687 után az egri vár fokozatosan elvesztette straté­giai jelentőségét, és ezzel meg­szűnt a várhoz vezető út hadá­szati szerepe is. Ennek ellené­re az útvonal — bár ezután más jelleggel — Eger nevezetes útja maradt, amely különösen a XVIII. század második ne­gyedétől kezdve — amint már említettük — településünk építőművészetileg egyik leg­szebb együttesévé fejlődött. A szóban forgó út közepe­táján — a mai Kossuth Lajos utca 16. sz. ingatlan helyén — a török uralom megszűntével Körber Fülöp élelmezési kom- miszárius háza állott, tőle vet­te meg a házat és telket elő­ször Aranyossy kanonok, majd 1735-ben Kilián Dániel kano­nok lett a tulajdonos. A telek — amint a későbbiekben látni fogjuk — egyike volt a belvá­ros legnagyobb telkeinek, de a ház is nagy, jó állapotú lehe­tett, ez magyarázza az akkori időkben szokatlanul magas: 3000 forint vételárat. Kilián Dániel 1747. augusz­tus 17-én Győrben kelt vég­rendeletében az ingatlant az egri Káptalanra hagyta. így került az épületbe következő lakónak Engelmayer Sámuel nagyprépost, majd Batthyány Ignác, 1773-tól 1780-ig szintén egri nagyprépost. BATTHYÁNY Ignác nagy műveltségű, széles látókörű, haladó szellemű férfi volt, aki a művészetek és tudományok 6zeretetét mint a római német —magyar kollégium kiváló nö­vendéke szívta magába. Itt még csak annyit, hogy később Erdélyben lett pü%pök, és ne­vét mint a gyulafehérvári hí­res könyvtár alapítója tette emlékezetessé. Batthyány nagypréposti ki- neveztetése után a Kilián-féle régi házat mindjárt lebontatta, hogy helyére új, az akkor kü­lönösen fejlődésijén levő Eger­hez méltó palotát építtessen. Az újjáépítés idejére a mai Kossuth Lajos utca 10. sz. alat­ti Püspöky-féle házban ren­dezte be lakását, és itt emel­tette az udvar déli részén ma is meglevő kedves kis kerti pa­vilont. Az új, pompás palota — a mostani, megyei könyvtár ott­hona — az 1773 utáni években épült. A munkák irányítását Batthyány a befejezés idősza­kában már későbbi utódának: Dobronyai Miklósnak engedte át, aki 1783—1809 közötti kis- préfjóst volt ugyan, de akkor eem'ment át a már előbb elké­szült kispréposti palotába (Kossuth L. u. 4.) —, hanem megmaradt végig a vezetése alatt befejezett szép épület­ben. Az elkészült házban az élet a következő évtizedekben kü­lönösebb események nélkül, a rendeltetésszerű használatnak megfelelően folyt tovább. Vál­tozást csupán az 1848—1849. évi szabadságharc hónapjai hoztak. 1849 február közepén a ma­gyar katonai vezetés támadó Tájékoztató a pártnapi előadók részére Több mint 200 pártnapot szerveznek a megyében a párt- alapszervezetek kommunistái, hogy minél nagyobb tömegek ismerkedhessenek meg a XXII. kongresszus anyagával. A pártnapi' előadók részére tegnap délelőtt tartottak tájé­koztatót Egerben. A tájékozta­tót Balló István, a Központi Bizottság ágit- prop, osztályá­nak munkatársa tartotta. * 10 Az epület tervezőjére vo- vatkozóan hiteles adatok ál­lanak rendelkezésünkre. Egy­részt az ugyanezen években épült nagyszabású Líceum rendkívül hasonló, sokszor teljesen megegyező stílusjegye', miatt, másrészt a két építtető — Eszterházy és Batthyány — közeli barátságát tekintve, már eleve feltételezhető volt, hogy a könyvtárépület terve­zője is csak Felln Jakab, a magyarországi copf stílus ki­váló művésze lehet. Ezt az elképzelésünket tel­jes mértékben alátámasztja Fellnemek egy 1772. január 11-én kelt — bizony gyatra németséggel írt — levele, amelyben a nagypréposti pa­lota terveit is küldi: „... Ich wintzhete dass Herr Graff Patiany an dem Ab Riss des Hauses eine zu Friedenheit finden möge, welches nach meinen erachten in guter ein- theilung bestehet, und auch die Facciada nach neuer Ahrt eingerichtet ist...”. (Kívánnám, hogy Batthyány gróf a terv­vel meg lehne elégedve, amely az én véleményem szerint jó beosztású és a homlokzata új stílusban készült...) Nehezebb kérdés az ugyan­csak nagy hozzáértéssel ki­alakított kovácsoltvas munkák mesterére következtetni. Hi­szen ekkor '— az épület befe­jezése és a vasrácsok elké­szítése idején — Fazola Hen­rik, a megyeházi híres vas* rácsok alkotója már nem mű­ködött városunkban, Fazola Henrik öccse pedig: Lénárd — többi hiteles munkája után ítélve — aligha lehetett ezen művészi rácsok elkészítője is. AZ ÉPÜLET MAGA — sze­rencsére — a későbbi idők­ben alig változott. Utólagos — XIX. századi — munkának kell tekintenünk az udvari homlokzat délkeleti kisebb toldását, de ez nem zavarja a szép palota összhangját. Az épületet az 1959. évben‘hozzá­értéssel és kifogástalanul res­taurálták. Most még néhány szót a te­lekről. Amint már említettük, az eredeti ingatlan egyike volt a belváros legnagyobb házhe­lyeinek. A nyugati határ a XVIII. században egészen a szomszédos ferencrendi temp­lomig terjedt: a mostani Egészségház utcát csak 1838. körül nyitották. A telek vége pedig eredetileg az Eger pa­takig ért, ezt a hátsó nagy kertrészt az 1950-es évek ele­jén választották le az ingat­lanról, amikor megindult az Egészségház utcai új lakótömb kialakítása. Hevesy Sándor hadjáratot készített elő. A fő­hadiszállás Egerben volt. 1849. február 25-én és 26-án a nagy­préposti palotában lakott Dembinszki Henrik altábor­nagy, az akkori fővezér, mint Lévay Sándor nagyprépost vendége. Február 25-én este Dembinszky a palota erkélyén fogadta Eger lelkes közönségé­nek üdvözlését, amely fáklyás menettel tisztelte meg a nagy lengyel katonát. Másnap, február 26-án, Dembinszky a délelőtti órák­ban az épület nagytermében haditanácsot tartott, amelyen részt vett Görgey Artúr — áld ebben az időben tábornok­hadtestparancsnok volt — és részt vettek vezérkari főnöke­ik: Molnár Nándor őrnagy és Bayer József századosok is. Dél volt, amikor a tanácsko­zásnak vége szakadt és ebéd­hez ültek. Az ebéd már vége felé tartott, amidőn egy kül­dönc nyitott be nagysietve és jelentette, hogy Verpelét felől heves ágyúdörgés hallatszik. A vezérek és a kíséret gyorsan kocsikba ültek, hogy a Tárná völgyében megkezdődött har­cokhoz siessenek... Sajnos, a két napig tartó kápolnai csatát a magyar se­reg — hősies magatartás mel­lett is — elvesztette a három­szoros osztrák túlerővel szem­ben. A vesztett csata után a császári sereg átmenetileg (március 2—13.) megszállotta a várost. A megszálló csapatok parancsnoka: Török őrnagy ugyancsak a nagypréposti pa­lotába kvártélyozta be ma­gát. Itt kelt a következő pa­rancsa: „ö Csász. Kir. Felsé­gétől kiküldött Fő Tábornok Windischgrätz parancsolatja következtében rendelem, hogy Eger városának lakossai hol­nap, azaz Marczius 3.-án reg­gel 9 óráig az én lakásomnál (kanonok Lévay) ... átadjanak — és itt felsorolja, mint kell beadni hadisarcként — (pl,, ötvenezer forintot „pengő oszt­rák papír pézbe”, stb.) ... Költ Egerben, 1849-ik évi Marczius 2.-án, esteli 7 óra­kor. Gf. Török m. p. őrnagy.” ★ AZ ÉPÜLET államosítására 1949-ben került sor, a megyei könyvtár pedig az 1957. évben foglalta el jelenlegi helyét. ★ Az egykori nagypréposti pa­lota városunknak is egyik legszebb, nagyértékű műemlé­ke, a későbarokk, ún. copf stílusnak jellegzetes alkotása. Az utcai főbejárati kapu két két oldalán lombfüzéres páros ion oszlopok tartják az eme­leti erkélyt és ugyancsak a stílusra jellemző füzéres díszí­tése van az emeleti ablakok hangsúlyos részének is. Fi­gyelemre méltóak a még ro­kokó stílusú emeleti erkély­rács és a földszinti szép ab­lakrácsok is. A megyei könyvtár épülete megkezdeni az oktatást. Több- tárgyas tanfolyamokon 234, egytárgyas tanfolyamokon 120 az oktatási órák száma. Ennek megfelelően a heti óraszám többtárgyas tanfolyamokon 9— 10, az egytárgyasokon körül­belül 5—6 lesz. A tanfolyami foglakozásokat munkanapo­kon általában 17,30 és 21 óra között tartják. Az üzem kérésére az egye­temek az üzemben is szervez­hetnek előkészítő tanfolyamol, ha az ottani hallgatók létszá­ma miatt ez szükséges, és az oktatás tárgyi feltételeit az üzem biztosítja. Az oktatást legkésőbb júni­us 30-ig minden tanfolyamon be kell fejezni. A jelentkezőket a felvéte­lükkel kapcsolatos döntésről, illetve a további tennivalókról írásban értesítik. A tanfolya­mokra történt jelentkezés, il­letőleg felvétel nem helyette­síti az egyetemi felvételhez szükséges szabályszerű jelent­kezést. (MTI) rendező szerv — indokolt eset­ben — e határidőt meghosz- szabbíthatja. Azok a jelentkezők, akik. a választott egyetem (főiskola) székhelyén laknak, az illetékes dékáni hivatalba, az összes többiek a lakóhelyük szerint illetékes megyei művelődés­ügyi osztályra (megyei jogú városban lakók a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­ra, fővárosi lakosok a fővárosi tanács oktatási osztályára) nyújtsák be felvételi kérelmü­ket. A tanfolyam részvételi dija — többtárgyas tanfolyamok esetében, személyenként 450 forint, egytárgyas tanfolyamo­kon (tanfolyamonként) 230 fo­rint. A részvételi díjat mun­kaviszonyban álló dolgozónak az üzemi szakszervezeti bi­zottság megtérítheti. A tanfolyamokon — általá­ban — 1962. január 3-ig (több­tárgyas tanfolyamokon pedig legkésőbb január 10-ig, egy­tárgyas tanfolyamokon pedig legkésőbb február 1-ig) kell A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében az idei tanévben is országszerte megszervezik a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgái­ra előkészítő esti tanfolyamo­kat, amelyeken a következő szaktárgyakat' oktatják: mate­matika, fizika, magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, biológia, kémia, ’ föld­rajz és a műszaki egyeteme­ken — a rajz. Ezekre az önköltséges tanfo­lyamokra jelentkezhetnek a 30. életévüket be nem töltött, érettségizett fiatalok, munka­adójuk javaslatával, illetve — munkaviszonyban nem állók — az érettségiztető iskolaigaz­gatójának javaslatával; továb­bá munkaadói javaslattal azok a 22. életévüket már betöltött, de 40 évesnél nem idősebb érettségizett dolgozók, akik az egyetemi (főiskolai) levelező vagy esti oktatásban részvé telre jogosultak; A kérelmeket — általában — december 16-ig kell benyújta­ni. Azonban a tanfölyamot December 16-ig lehet jelentkezni az egyetemi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokra ják. A nagyhatalmak ugyanis egyöntetűen helyeslik az ülés­szak berekesztésére eredetileg kitűzött december 20-i határ­idő betartását. Másrészt U Thant ügyvezető főtitkár a világszervezet anyagi nehézsé­gei miatt, szintén e határidő mellett foglal állást, mert az ülésszak meghosszabbítása újabb költségeket jelentene a világszervezetnek. A kínai kér­dés megvitatása, előrelátható­lag, még á jövő héten is tart, mert még 43 küldött szerepel a szónokok listáján. Emiatt ke­vés idő marad más napirenden szereplő kérdések, köztük az angolai helyzet megvitatására, amit az afrikai tagállamok többsége szorgalmaz. Mint is­meretes, az algériai kérdés megvitatása december 14-én kezdődik. (MTI) igat-beritni kérdés t követelik , Franciaországban lat azokkal, akik provokációt provokációra halmoznak az NDK berlini államhatárán, sőt, erre bátorítja a militaris­ta és revansista elemeket. Az effajta veszélyes politika méginkább igazolja az NDK kormányának a határok vé­delmében foganatosított intéz­kedéseit — hangsúlyozta Da- nelius. Az NSZEP nyugat-ber­lini szervezetének titkára fel­szólította az ADN-nek adott interjújában Nyugat-Berlin la­kosságát, hogy lépjen fel a há­borús propaganda ellen, a vá­rosi szenátus és az NDK kor­mánya közötti tárgyalásokért. E tárgyalásokat — mint mon­dotta — még a német béke- szerződés megkötése előtt kell nyél beütni. PÁRIZS: R. Guyot, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja kedden felszó­lalt a francia szenátusnak a német kérdésben rendezett vi­táján és kijelentette, hogy a franciá kommunisták a követ­kezőket várják a kormánytól: kezdeményezze. a két német állammal kötendő béketárgya­lások megszervezését, az Ode­ra—Neíse határ elismerése alapján; vegye ki részét a nyugat­berlini kérdés tárgyalások út- ’ ján történő rendezéséből; szálljon szembe azzal, hogy Nyugat-Németországban atom­fegyvert gyártsanak vagy al­kalmazzanak; ismerje el az NDK-t. Felszólalásában Guyot köve. telte, hogy vonják ki Francia- országból az Ott állomásozó nyugatnémet csapategysége­ket. (MTI) »rsnínyésicik i az ENSZ-hez ményeknek, amelyeket az ame­rikai fél részéről követtek el a< Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen tengeren, le­vegőben és szárazföldön. A jelenlegi katasztrofális dél-koreai helyzetből csak egy .kivezető út vap. s ez egyben a koreai kérdés végleges megol­dásának útja is: az amerikai csapatok kivonása Dél-Koreá- ból, az ország békés egyesí­tése. Korea egyesítése a koreai nép belügye — jelenti ki az emlékirat, A KNDK kormá­nyának őszinte törekvései azonban mindig beleütköztek az Egyesült Államok obs*ruk- ciójába és a dél-koreai hatósá­gok makacs ellenállásába. Tel­jes egészében az Egyesült Álla­mokra hárul a felelősség azért, hogy Korea a mai napig még mindig kettéosztott ország. (MTI) dőiárásV entéü A Meteorológiai Intézet, jelenti: Várható időjárás péntek estig- Felhős ide, több helyen újabb eső­vel, bővel. Elénk északi, később tszakkeleu Szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet plusz egy—plusz négy fok, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet nulla-mínusz 3 föle között. (MTI) NEW YORK (MTI): Az ENSZ- közgyűlés szerdán délután, ma­gyar idő szerint esti ülésén folytatta a Kínai Népköztársa­ság törvényes ENSZ-beli jogai helyreállításának megvitatását. Az ülésen — AP és Reuter tu­dósítás szerint — Ghana, Auszt­rália és Kuba küldötte szólalt fel. Ghana és Kuba képvise­lője támogatta azt a szovjet határozati javaslatot, amely in­dítványozza a Kínai Népköz- társaság bebocsátását a világ­szervezetbe és a esangkajsekis- ta-klikk képviselőjének eltávo­lítását az ENSZ szerveiből. Ausztrália küldötte ellenezte a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítását. A közgyűlés csütörtökön folytatta a vitát. A Reuter-iroda összefoglaló jelentésében nem tartja való­színűnek, hogy a közgyűlés je­len ülésszakát meghosszabbít­A német és a nyu megoldásál Nyugat-Berlinben, BERLIN (TASZSZ—ADN): Az ADN hírügynökség in­terjút készített Daneliusszal, a Német Szocialista Egységpárt nyugat-berlini szervezetének titkárával. Danileus kijelentette: Nyu- gat-Berlinnek szabad és demi- litarizált várossá kell válnia. Brandt nyugat-berlini polgár- mester szabotálni akarja a nyugat-berlini helyzet megol­dása érdekében küszöbönálló tárgyalásokat, közösséget vil­ii az ENSZ-ben tot és többek közt rámutatott, hogy az amerikai javaslat olyan feladattal bízná meg az ENSZ-titkárságot, amelynek ellátására ez idő szerint nem képes. Kifogásolta továbbá az ENSZ világür-bizottáágának kibővítésére előterjesztett amerikai indítványt, s rámu­tatott, hogy nem elegendő — mint ahogyan azt az ameri­kaiak javasolják — csupán Ni­géria és a Csád Köztársaság bevonásával bővíteni a bizott­ságot. A politikai -bizottság csütör­tökön folytatta a vitát. Az ENSZ-közgyűlés ! yám- sági bizottságának szerdai ülé­sén az afrikai és az ázsiai or­szágok csoportja határozati ja­vaslatot nyújtott be, mely in-< dítványozza, az ENSZ 1962. májusáig küldjön héttagú kü- lön-bizottságot Délnyugat- Afrikéba, hogy az előkészítse a Dél-Afrikai Köztársaság ál­tal mandátumos területként igazgatott Délnyugat-Afrika függetlenné válását. Hírügynökségi jelentések szerint a nyugati hatalmak el­lenzik a határozati javaslatot. A KNDK ke memorandum« PHENJAN (TASZSZ): Pák Szón Csői, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, kormánya meg­bízásából emlékiratot juttatott el Monzsi Szlimhez, az ENSZ- közgyűlés 16. ülésszakának el­nökéhez és U Thant ügyvezető főtitkárhoz a koreai kérdés ENSZ-beli megvitatásával kap­csolatban. Az emlékirat kiemeli, hogy a Korea egyesítésére és újjáépí­tésére alakult ENSZ-bizottság 11. évi jelentése ismét a való­ságnak meg nem felelően is­merteti a koreai helyzetet és palástolni igyekszik azt a tényt, hogy a jelenlegi dél­koreai helyzet akadályozza Ko­rea .békés egyesítését és fenye­geti mind a távol-keleti, mind a világbékét. Az emlékirat az események elemzésével, bő tényanyag fel­vonultatásával bizonyítja, hogy a dél-koreai fasiszta katonai hatóságok terrort akalmaznak az ország békés egyesítéséért küzdő demokratikus erők ellen. Az emlékirat rámutat arra, hogy a Dél-Koreában kialakult helyzet az amerikai megszállás egyenes következménye: rési- letes felsorolását adja azoknak a provokációs katonai cselek-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom