Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

6 WEPÜJSAG december 53.. bombát Nagyúton szeretnek sportolni a fiatalok A. nagyút! vasútállomásra nagy szuszagással robogott be a sze­mélyvonat. Az emberek fázósan, dideregve kászálódtak le a kocsik­ból és a hideg délutánon feltűrt gallérú kabátban, sietős léptekkel igyekeztek a falu felé. Mi is arra felé vettük az irányt, hogy bepillantást tegyünk Nagyút sportéletébe. Utunk közben egy jó­kedvű diákesoporthoz csatlakoz­tunk. Tőlük érdeklődtünk arról, hogy hol találjuk ilyenkor a sport­köri. vezetőség valamely tagját. Fiatal barátaink — vonattal bejáró anulók — készségesen adtak felvi- ágosítást, elmondták, hogy Nagy- útón Murányi János és Kőhegyi Béla pedagógusok a sport „min­denesei”. A patakhoz érve, az egyik fiú a közelben elterülő kézilabda-pályá­ra hívta fel figyelmünket. A körü­lötte feketéllő salakdombok arról .mulkodnak, hogy egészen új, friss még ez a pálya. — csak most vé­geztek a munkálatokkal. Már az iskola felé közeledtünk, •mikor a fiú ismét megszólalt: — Ez meg itt a kultúrházunk lenne... Az alapja kész. az építő­anyag itt hever mellette, de az építkezés nem halad. Vajon mikor lesz belőle valami? Elbúcsúztunk újdonsült bará­tainktól, akik közül az egyik büsz­kén jegyezte meg, hogy ő is spor­oló a helyi tsz sportkörében. MURÁNYI JÄNOS pedagógust az •skola kapujában találtuk, amint eppen nagy figyelemmel szemlélte az udvaron labdázó gyerekeket, -öle tudtuk meg, hogy az 1200 főt ■ ni áló községnek a Nagyúti Tsz p hivatalos sportköre. Négy : .osztálya működik: kézilabda-, Jétikai. asztalitenisz- és sakk- lakosztály. Talán mondanunk sem kell, hogy legnépszerűbb a kézilabda-sport. A megyei I. osztályban játszó férfi csapat mérkőzéseit vasárnapon­ként nem egyszer 400—500 ember — tehát a község lakosainak több, mint egyharmada — tekinti meg. Most nagy tervek megvalósításán munkálkodnak a nagyútiak. Sport­telepet építenek a vasútállomás szomszédságában, a kis patak mentén. A kézilabda-pálya salak- borításával már készen vannak, s most kisméretű futópályát akar­nak köréje építeni. A futópálya egyik oldalát röplabda-pálya, va­lamint magas- és távolugró-helyek foglalnák el. A tervek valóraváitásában nagy segítséget nyújtanak a helyi ter­melőszövetkezetek, amelyek való­ban magukénak vallják a sport­kört, s csak az 1961. évben 15 000 forint összegű támogatást nyújtot­tak! Ha az új sporttelep elkészül, — még nagyobb lehetőségek állnak majd a sportot nagyon szerető nagy úti fiatalok előtt. Mert a Kilián-mozgalom is nagy népsze­rűségnek örvend ebben a Ids köz­ségben, a megyei I. osztályban szereplő kézilabda-csapatnak is minden tagja lelkesen gyűjtögeti a Kilián-pontokat, s a vezetők célul tűzték ki, hogy a mozgalomban résztvevők számát 1962-ben a két­szeresére emelik. BESZÉLGETÉSÜNKBE Kőhegyi Béla iskola-igazgató — egykor ne­ves röplabdázó — is bekapcsoló­dott. Elmondotta, hogy télen, saj­nos, nincsenek valami jó lehetősé­gek a sportolásra, az iskolai tan­termei?: túlságosan kicsik arra, hogy ott valamiféle versenyt tud­janak rendezni. Bizony, nagyon elkelne Nagyúton egy kultúrház... S hogy egy kis úttörő lépett hoz­zánk és jelentette, hogy a sport­köri foglalkozás részvevői együtt vannak, — a két pedagógus társa­ságában mi is megtekintettük a nagyúti pajtások sportköri dél­utánját. Az egyik tanteremben félretol­ták a padokat, helyükre ugrószek­rény került. A lányok — Zele Er­zsébet, Fülöp Rozália, Csomós Má­ria és a többiek — ügyes gyakor­latokat hajtottak végre rapa. Az igazgató elvtárs külön megdicsérte a rendkívül szorgalmas. VI. osztá­lyos Sári Évát, aki szép mozdula­taival a többiek közül is kitűnt. Egy másik csoport Murányi Já­nos irányításával, az udvaron lab­darúgó-edzést tartott. A szabály- szerű bemelegítés és gimnasztikái gyakorlatok elvégzése után a kézi­labda-pályán kétkapus játék kö­vetkezett. az: V. és a VI. osztályo­sok vívtak egymással nagy csatát. Egy másik teremben a sakko­zók és az asztaliteniszezők „dol­goztak”. Itt már „tétre” ment a küzdelem, a házi bajnokságért folyt a harc a pajtások között. Az asztaliteniszezők között Varga iLaci, Kapás Ernő és Kerejc Béla látszott különösen tehetségesnek. NAGYÜTON tehát szeretnek sportolni a fiatalok, s ügyük jó kezekben van, — erről győződtünk meg ott jártunkkor. Elbúcsúztunk a szorgalmas gyerekektől, a sportot lelkesen támogató iskolaigazgató­tól. Amint az iskola kapujához ér­tünk, Murányi elvtárs még rámu­tatott egy fiúra: — Nézzétek ezt a gyereket, Lóczi Jánosnak, hívják. VIII. osztályos, jórendű tanuló. Tizenhárom éves és 140 cm-t ugrik magasba! Min­den adottsága megvan hozzá, hogy jó magasugró váljon belőle . .. SZIGETVARY JÓZSEF ut&Jlcte&lö? CODßßO® Érdekességek a labdarúgó-világbajnokságok történetéből IX. A hatodik labdarúgó-világbaj­nokság rendezési jogát Svédország kapta. 1958-ban a magyar labda­rúgó-válogatott szereplését már jó­val mérsékeltebb várakozás kísér­te. mint négy évvel korábban. Az esélyekről szólva, közvetlenül a VB rajtja előtt, egyik kiváló szak­értőnk így nyilatkozott:- Ne álltassuk magunkat, csa­patunktól komoly sikereket nem ' árhatunk. Régi nagyjaink részint elhagytak bennünket, részint pe­dig lassan kiöregednek. A labda­rúgásban nincs lehetetlenség, elő­fordulhat, hogy csapatunk tovább kerül csoportjából. De ha veresé­get szenvednénk első ellenfelünk­ül. Walestöi vagy Svédországtól, legfeljebb bosszúságra van okunk, meglepetésre nincs. Csapatunk szerény tagja a tizenhatos me­zőnynek, már az is eredménynek számít, hogy az ellenforradalmi események következtében súlyo­san meggyengült magyar labdarú­gás ott tud lenni a világ legjobb­jai között. Valóban, labdarúgó-csapatunk mérsékelten szerepelt Stockholm­ban. a csapat Sandvikenben 20 000 néző- előtt játszotta első mérkőzé­st Wales labdarúgói ellen. A ma- . .var együttes Grosics — Mátra, Sípos, Sárosi — Bozsik, Berendi — Sándor. Hidegkúti, Tichy, Bund- vi’ák, Fenyvesi összeállításban lé­nett pályára. Két veszélyes walesi - ámadás után már az ötödik perc­ben megszületett a vezető gólunk: lartdobás után Tichy Bozsik elé adta a labdát, Bozsik visszajátszott ' ’ichynek. A középcsatár újra '• nggy lendülettel előretörő Bo- ~sik elé tálalt. A jobbfedezet egy­más után két védőt kicselezve, 14 méterről, nehéz szögből, a jobb első sarokba vágta a labdát. A • ezetést nem sokáig tudták tarta­ni, mert a walesi támadósor, élén J. charlesszel és Allchurchcsal egyre veszélyesebb támadásokat • czetett és a 26. percben egyenlí­tették. Jones szögletrúgására J. Charles ugrott fel, a kaputól mintegy öt méternyire, Grosics először kimoz­dult, de aztán megtorpant és a hó- rihorgás középcsatár homlokáról Az SZMT sportbizottsága kiírta Eger város 1962. évi üzemi sakk- és asztalitenisz csapatbajnokságát. A verseny célja: sportolási, szóra­kozási, és felüdülési lehetőséget nyújtani üzemi, vállalati, hivatali dolgozók részére ,— akik nem ren­delkeznek ‘ sport-minősítéssel. Célja továbbá a versenynek a Kilián testnevelési ' Mozgalom elősegíté­se. • A küzdelmek mindkét sportági­ban január l-én kezdődnek és ezt öve főén hét léten át tartanak, •• r.- ,j ........... helyezett’ érem díja­iig *: ÍcTe v...................- - A Por tba a következő-'csapatok -ke­iül lek: Gyógyszeripari Vallalat, inomszerelvérygyár# Finom­élesen a jobb alsó sarokba vágódó labdát már nem tudta megkapa- rítani. A második félidőben sok támadást vezettünk, de belső hár­masunk tehetetlennek bizonyult a walesiek védőfalával, elsősorban a ragyogóan véd$ Kelsey kapussal szemben. A rajtnál bizony kicsit bentra­gadtunk Svédországban. A csatár­sor, főként a belső hármas, erőtlen játéka csak félsikert eredménye­zett. Másik mérkőzésünkön az ottho­nában játszó svéd válogatottal ke­rültünk össze- Stockholmban, negyvenezer néző előtt Grosics — Mátrai, Sípos, Sárosi — Szőj ka, Berendi — Sándor, Tichy, Bozsik, Bundzsák, Fenyvesi összeállításban játszottunk. Hatalmas küzdelem­ben győztek a svédek 2:1 (1:0) arányban, a későn magára találó csapatunkkal szemben. Hamrin, a nagyszerűen játszó svéd jobbszél­ső két góljával szemben, a máso­dik félidőben támadósorunk Tichy révén szépített az eredményen. A A világ legnagyobb befogadóké­pességű stadionjai Dél-Ameriká- ban vannak. Rio de Janeiróban tizenegy évvel ezelőtt avatták fel a Maracana Stadiont, amelynek a befogadóképessége 175 ezer néző. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy alkalommal, az .1950. évi világ- bajnoki döntőn, a Brazília—Uru­guay mérkőzésen kétszázezren szorongtak a tribünökön. A sta­dion kizárólag a labdarúgás ré­szére épült, a pálya mérete 110x75 méter. Esti mérkőzéseket is lehet itt játszani. Sorrendben a második helyen Glasgow stadionja, a Hampdén Park áll. Ez 1936-ban épült és pontosan 153 059 néző lát­hatja az itt sorra kerülő mérkőzé­seket. Telt ház még sohasem volt, de egy alkalommal, 1937-ben 149 000 ember tekintette meg a Skócia— Anglia mérkőzést. A stadion fő­tribünje fedett. Labdarúgó-mérkő­zéseken kívül itt még atlétikai versenyeket is rendeznek. A futball ma már jobban vonzza mechanikai Vállalat. Igazságügy, Lakatosárugyár, EMÄSZ. AKOV. A B) csoport tagjai: Hajtómügyár, Pedagógusok. Kórház, Gárdonyi Színház. Dohánygyár, Bútorgyár, Közúti Üzemi Vállalat. Asztaliteniszben a férfiak két. a nők egy csoportban küzdenek a bajnokságért. — Férfi A. csoport: Gyógyszeripari Vállalat, Pedogó- gusok. Igazságügy, AKÖV. Bútor­gyár, Finomszerelvénygyár.TÜZÉP, T/al£§.ié>sárugyár B, Hajtóműgyár A. Férfi b. csoport: Kórház, Lakatos­árugyár A. Közúti Üzemi Vállalat. ro'':;’’rsúr, Ha.* tó mű gyár B, Vas 1 ;• 'Ti': ...-ki Nngykercrk de'mi Vá'-j ai. KM AVZ. ?T-?g"Ci Tanács. Fi- i ü’"->v::*ha“»iVa.i Vál'aú;'. • Nők .- Kórház-. -Igazságügy . -Finom- j mechanika, Gárdonyi Színház, Szaksserregaffe- Mqgyl Ifeaac&a, 1 magyar válogatottban Sípos és Berendi játszott kiemelkedően, ál­talában az egész csapat javuló for­mát mutatott, s bár az eredmény igazságos volt, könnyen döntetlen is lehetett volna. Harmadszor ismét a Wales elle­ni mérkőzés színhelyén, Sandvi­kenben lépett pályára csapatunk Mexiko együttese ellen. A magyar válogatott kapuját ezen a mérkő­zésen Ilku védte. Változatlan ma­radt a Mátrai, Sípos, Sárosi hát­védhármas. A fedezetpár Szojka, Kotász volt, míg a csatársor Budai, Bencsis, Hidegkúti, Tichy, Sándor összetételben lépett pályára. A magyar csapat első perctől frissen, lendületesen mozgott. Hi­degkúti már a 12. percben hatal­mas kapufát lőtt. A 20. percben pedig megszületett vezető gólunk Tichy lövéséből. A második félidő 2. percében ezt újabb Tichy-gól követte, majd Sándor és Bencsics gólja állította be a 4:0 (1:0) vég­eredményt. A magyar játékosok végig nagy fölényben voltak. (Folytatjuk) a közönséget Spanyolországban, mint a bikaviadalok. Ezért volt szükség az új nagy-stadionra, ame­lyet a Real Madrid elnöke, Berna- beau építtetett és róla is nevezték el. A stadiont négy évig (1943—47.) építették, és jelenleg 125 000 a be­fogadóképessége. A legnagyobb be­vétel 1957-ben volt, a miliő r az Európa Kupa döntőt játszotta a Real Madrid és a Fiorentina. A stadion kizárólag futballcélokat szolgál. A játéktér 96x74 méter. Természetesen esti világítóberen­dezés is van, emellett a labda­rúgók részére uszoda, orvosi ren­delő, tornaterem. A nézőtéren csu­pán 20 000 az ülőhelyek száma. A Real Madrid itt játssza valameny- nyi bajnoki és nemzetközi mérkő­zését, és legtöbb esetben itt ren­dezik meg Spanyolország váloga­tott csapatának találkozóit is. A tengeren túl és Európában még több országban található 100 ezer nézőnél valamivel többet be­fogadó vagy csaknem ekkora sta­dion, mint például Pekingben, Ró­mában, Moszkvában, Leningrád- ban, Londonban. NÉPÚJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelő? szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. 3. Telefon r 12—57 12—73 Posta ttok: 33 j Gyöngyös Főtér 3.. fszt. 19. i Telefon- 697 Kiadóin vatai: tf.ger Baí>'v-Z-ilinszkv uica l Telefon Post a fiók • 23 tíeves megyei Nyomda Vaílalat. j Eger. Bródy Sándor utca 4. Ufe, tora* 1 Kiírták Eger város üzemi sakk- és asztalitenisz-bajnokságát A világ legnagyobb stadionja flz alaposan elkészített leltár biztosíték a zárszámadás helyes lebonyolítására A zárszámadás december 31-i fordulónapra készül. A termelőszövetkezeti tagok eb­ben az időszakban kíváncsian figyelik, hogyan alakul a közös­ből származó jövedelem, az egy munkaegységre eső része­sedés, a földjáradék, stb. A zárszámadás készítése ko­moly feladat. S minél több tagot mozgósítunk, szervezünk erre a munkára, annál ered­ményesebb lesz.* A leltárt leghelyesebb az állóeszközökkel kezdeni, mert azokban nem olyan gyakori a változás, mint a forgóeszkö­zökben. Az állóeszközök a termelés során elhasználódnak, elavul­nak, értékükből veszítenek: ér­tékük csökken. Ezt az elhasz­nálódást hivatott kifejezésre juttatni az úgynevezett érték­csökkenésleírás, amely idősza­konként — rendszerint éven­ként — leírja az eredeti érték­ből a műszakilag megállapí­tott értékcsökkenést. Ez a fo­galom a termelőszövetkezetek részére új, de szükséges vele foglalkozni, mert úgy érezzük, hogy a közeljövőben ezt a mu­lasztást pótolni kell. A tsz-ek könyvei nem mutatják az álló­eszköz helyes értékét. Éppen ezért szükséges a termelőszö­vetkezeteknél is egy olyan alapleltár, amely alkalmas az állóeszköz újraértékelésére és az állóeszközök értékcsökkené­sének elszámolására. Az újra­értékelés alapja az 1961. de­cember 31-i állóeszköz-leltár lesz és ezután is felhívjuk a termelőszövetkezetek figyel­mét az állóeszközök pontos számbavételére, műszaki jel­lemzői feljegyzésére és azok egyedi leltári számokkal való megjelölésre. Az állóeszközök után a kész­letek leltározása következik. Készletek közé soroljuk az állóeszközökön kívül a termé­nyeket, termékeket, anyagokat, fogyóeszközöket, a melléküze­mek termelvényeit, hízó- és egyéb állatokat, a befejezetlen termelést, a készpénzt és az értékcikkeket. A készletek egyes csoport­jainak leltározásánál felhívjuk a figyelmet néhány fontos szempontra: Becsléssel nem szabad leltá­rozni. Az olyan terményeknél, termékeknél, amelynek egy­részt jellege, másrészt tárolási módja (kazal, verem, prizma, stb.) olyan, hogy mázsálásra nincs mód, ott a rendelkezésre álló adatok alapján számítá­sokat kell végezni. Az ilyen számítások megkönnyítésére térfogatszámítási példák és fajsúlytáblázatok rendelkezés­re állnak. A leltározásnál legyünk fi­gyelemmel a minőségre is. A hasznavehetetlen készletet dobjuk ki, a csökkent értékűe­ket pedig csökkentett érték­kel vegyük leltárba. A hízó- és egyéb állatok lel­tározásánál fontos tudni, hogy a növendékállatokat egyedi mérlegeléssel kell leltározni. A növendéksertés és juhállo­mányt. falkák szerint mérlegel­jük, míg a kis állatokat az adottságoknak megfelelően. Nagy gondot fordítsunk az anyagok és fogyóeszközök, va­lamint göngyölegek leltározá­sára is. Még a leltár meg­szervezésénél gondoskodjunk a készletek rendezéséről. Gon­dolunk itt arra, hogy azonos termékek, anyagok, fogyóesz­közök egymás mellé kerülje­nek. A romlott, csökkent érté­kű, de még használható kész­leteket különítsük el. A pin­cékben. padlásokon tárolt készleteket megfelelő módon készítsük el. A műhelyekből minden készterméket a rak­tárba szállítsunk át. A górék­ban tárolt csöveskukoricát a pontos mennyiség megállapí­tása érdekében egyenletesen, és azonos magasságban kell elteregetni. A terményeket a leltározás megkezdése előtt táblával kell megjelölni fajta és minőség feltüntetésével. A leltár befejezése után ke­rül sor az egyeztetésekre. Az egyeztetés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a ténylegesen ta- j Iáit mennyiséget egybevetjük a nyilvántartásokkal, könyve­léssel. Ha különbözet van, azt tisztázzuk, rendezzük. Mutat­kozhat eltérés a könyv szerinti és a tényleges készlet között, mégpedig hiány, vagy többlet. Ilyenkor az első teendő, hogy a felvételezést és a nyilván­tartást megvizsgáljuk, nincs-e azokban hiba. Ha azok helyesek, úgy a többletet raktárrá vesszük. A hiánynál más a helyzet. Meg kell néznünk, hogy a hiány származhat-e természe­tes kálóból, stb., ha igen, úgy a hiányt leírjuk. Ha nem szár­mazhat kálóból, a hiány te­kintetében felmerül a felelős­ség kérdése. Ezt a hiányt a felelősnek meg kell térítenie. Ugyanez vonatkozik, termé­szetesen — fokozottabb mér­tékben — az állóeszközökre is. Azért fokozottabb mérték­ben, mert nagyobb értékről van szó. Az állóeszközöknél semmiféle hiány el nem fo­gadható. Hiány esetén szigorú vizsgálatot kell indítani és an­nak alapján a fegyelmi és anyagi felelősséget megálla­pítani és érvényesíteni kell. Az ellenőrző bizottságnak a gazdasági év folyamán előre elkészített munkaterv szerint ellenőrzéseket kell lefolytatni. E munkája az ellenőrző bi­zottságnak fokozódik a zár­számadás készítésének ideje alatt. Éppen ezért az ellen­őrző bizottság vezetőjének a tsz egészére érvényes jogkör­rel ellenőrzési csoportot kell kijelölni, amelynek feladata az egész leltározás ellenőrzése és a szabályok betartása. Ha az ellenőrző bizottság fend- ellenességet észlel, de szak­mai képzettség hiányában esetleg nem tudja a kérdéses ügyet eldönteni, úgy külső szakértőt kérjen. A zárszámadást megelőző munkák közé tartozik a ta­gokkal kapcsolatos elszámolá­sok végrehajtása is. Kimuta­tást kell készíteni tagonként, hogy ki, mennyi előleget ka­pott. Természetesen pénzben; előlegként kell figyelembe venni a tagokat terhelő 1960. december 31-ig esedékes bal­esetbiztosítási díjakat, nyug­díjjárulékot, valamint a tagok részére adott szolgáltatások ér­tékét, fuvar, háztáji földmű­velést, stb. Ugyancsak el keli készíteni a földjáradék fizeté­sének alapját szolgáló kimu­tatást is és mindkettőt a ta­gokkal ismertetni kell. Ennek különböző módjai vannak, így például a tsz legforgalma­sabb helyén történő kifüg­gesztés, vagy tértivevényes ér­tesítés, stb. A tsz vezetői az- a formát választják, mely a legkedvezőbb. A zárszámadás szerves részé a gazdasági beszámoló. A be­számoló szöveges részében fel kell vetni és megvitatni a közös gazdaság lényeges voná­sait, erősségeit és gyengesége­it. Értékelni kell a tagok kö­zös munkájának, munkafegyel­mének -és munkaversenyének helyzetét, kik végeztek kima­gaslóan jó munkát és milyen lazaságok fordultak elő. Adjon számot a beszámoló arról is, hogy mit tett a ter­melőszövetkezet vezetősége a kulturális lehetőségek fejleszt tésére, a tagok szociális ígér nyeinek kielégítésére, hogyan gondoskodtak az öregekről. i Az elmondottak alapján a tsz-ek vezetői és tagjai közös erővel törekedjenek arra, hogy a zárszámadás határidőre el­készüljön és a közgyűlése et legkésőbb február 35-ig lebo­nyolítsák. Dr. Egri Károlyné T ermelőszövetkezetek FIGYELEM! 1962. évi termésű SÖRÁRPÁRA már most értékesítési szerződés köthető Tsz-ek minden mázsa átadott sörárpa után 30 kiló keveréktakarmányt, vagy takarmányárpát igényel­hetnek hatósági áron. Érdeklődni lehet a TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT járási kirendeltségeinél. KEVESET futott fekete Danuvia' eladó. Eger, Maloih utca 11. GYÖNGY'ÖS legjobb helyén, el­adnám azonnal beköltözhető, ket­tőszobás, összkomfortos, telefonos, gyönyörű lakással levő házrésze­met. Kimondottan komoly, igénye­sek érdeklődjenek. Cím: Gyön­gyös, Kossuth u. 22. Telefon: 560. TATRA 57/b„ felújított karosszé­ria és motorral, garanciával eladó. Megtekinthető: 26-án, Eger, Park Szállónál, 12—2 között. PIANORGAN olasz elektromos asztalharmonika kitűnő állapotban eladó. Eger, Baktai u. 2. Tóth. FÜRÉSZPORT vidékre, vagonté­telben szállít: Bútorlap és Faáru Ksz, Bp„ TV., Tavasz u. 39—41. FIATAL, gyakorlott gyors- és gépírónő elhelyezkedne Egerben. Cím a Kiadóhivatalban. HALÓ és kombinált bútorok ké­szítése, fizetési könnyítéssel is. Herkules asztalos, Egercsehi köz­ség. ÉRTESÍTJÜK az utazóközönséget* hogy hídépítési mufiliák miatt de­cember 28-án és 29-én az Egerből 13,40 órakor és Füzesabonyból 14,25 órakor induló személyvonatok, át­szállással fognak közlekedni. 30 HOLD paradicsom-, paprika-, dinnyekertészetünkhöz szakember: keresünk. Bővebb felvilágosítás a Markazi Mátravölgye Termelőszö­vetkezetnél. Díjazás: megegyezés szerint. ÜJTÍPUSÜ, 175 köbcentis motor- kerékpár, bejáratva eladó. Eger, Almagyar u. 13. Főkönyvelői minőségben Kedves vásárlóinknak változatlan udvariassággal állunk rendelkezésére. Kívánunk erőt, egészséget a következő évre BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ DÓI,GOZÖI EGER fel vessünk gyakorlattal bíró. szám­viteli képesítéssel rendel­kező férfi munkaerőt. Jelentkezni lehet szemé lyesen, vagy írásban a Városi Tanács V. B. > ipari műszaki osztályán. í j Jelentkezési határidő: 1962. I január 15. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom