Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

1981. november 14.. kedd 9 NBPÜJSAe 8 t A téli megbetegedések ellen idejében készüljenek fel az üzemek Az üzemek vezetőinek jó előre gondoskodnak kell a téli egészségvédő intézkedé­sekről, tudván azt, hogy ezzel sok bajnak, betegségnek, hi­ányzásnak, . munkakiesésnek veszik elejét. De ismerni kell ezeket a feladatokat az üze­mek dolgozóinak is, hiszen sok múlik őrajtuk is ebben a megelőző munkában. Az üzemekben a téli felké­szülésnek legkésőbb november közepéig már be kell fejeződ­nie, hogy ha az idő hidegre fordul, már ne legyen gond. De hát tulajdonképpen mit értünk téli felkészülés alatt? A megelőzés a helyes ruház­kodással kezdődik. Helytelen, ha már a hűvösre forduló őszi napokban „túlöltözünk”. Az emberi szervezet, ha helyesen irányítjuk, jól tud alkalmaz­kodni az időjárás változásai­hoz. De ha elkényeztetjük, ak­kor az igazi hideghez már nem tud alkalmazkodni. A meleg téli ruhaneműek viselé­se nálunk november vége, de­cember eleje előtt általában nem szükséges. Az első fel­adat tehát: fel kell hívni a dolgozók figyelmét, hogy az őszi, átmeneti időben NE ÖLTÖZZENEK TÜL MELEGEN. A munkásszállókban és szállásokon sokszor tapasztal­juk, hogy az ajtók, ablakok rosszul zárnak, megvetemed­tek, a kilincsek hiányoznak, az ablakszemek töröttek. Kü­lönösen így szokott ez lenni az eredetileg csak felvonulási épületnek szánt munkásszállá­sokon. Ha pedig még a kály­hák füstcsöve is rossz és rá­adásul olyan vaskályháról van sző, amely csak addig sugá­rozza a melet, amíg fűtik — akkor huzamosabb téli tartóz­kodásra a szállás alkalmatlan. Fel kell készíteni télre az üzemi öltözőket, a mosdókat, a fürdőket, is. A FÜTÖTT ÖLTÖZŐ LÉNYEGES KÉRDÉS, mert a dolgozók többsége, munkavégzés után mosdóból, fürdőből kimelegedve, hiányos öltözékben kerül az öltözőbe. Ha pedig az öltöző rosszul fű­tött, vagy éppen hideg: a meg­hűlés majdnem biztos. Gon­dolni kell az öltözők, mosdók, fürdők ablakainak épségére, valamint arra is, hogy a für­dők fűtése ugyanúgy szüksé­ges, mint az öltözőké, vagy a fürdőt az öltözővel összekötő folyosóké. A legnehezebb feladat: a munkahelyek téli előkészítése. A műhelyek jóformán átfűt- hetetlenek, nemcsak tágassá­guk, hanem a nagy ajtók mi­att is. Ezeknek a nagy méretű aj­tóknak' ponyvával történő el- függönyözése, bár akadályozza a hideg levegő beáramlását, de ugyanakkor akadályozza az anyagmozgatást is. Jó szer­vezéssel azonban el lehet érni, hogy a téli két-három hónapra a nagy műhelyeknek csupán egyik oldalán közlekedjenek, ott hordják a7, anyagot. Ezzel az intézkedéssel a huzatot, a hideg beáramlását a műhe­lyekbe nagymértékben csök­kenthetjük. Meg kell jegyez­nünk még, hogy a központi fű­tés mellett is jó szolgálatot tesznek a kisegítő fűrészporos­kályhák. Ott, ahol a levegő egészség­re ártalmas anyaggal szennye­ződik (por, füst, gáz, gőz) és ezért az üzem elszívó, szellőző berendezéssel van ellátva: gondoskodni kell arról, hogy a szellőzőberendezések által kí­vülről beszívott fri6s levegő előzetes felmelegítés után jus­son a műhelybe. Tehát: nem i szabad megfeledkezni a kalo j rimerek felszereléséről, kar- ( ban tartásáról. A téli készülődés munkájú-' ban támaszkodjunk az üzemi orvosra és üzemi ápolónőkre, vonjuk be őket a munkába Az üzemek egészségi viszo­nyait az üzemi'"egészségügyi szolgálat dolgozói ismerik a legjobban. Az üzemorvosnak például sok évre visszame­nően van statisztikai kimuta­tása arról, hogy az elmúlt évek során ■ az üzem melyik részlegében volt a legtöbb megbetegedés. Ennek alapján kell megkeresni és megelőzni e betegségek okát is. A téli melegítő italról is jó időben gondoskodni kell. Ép­pen ezért helyes, ha a vállalat munkásellátási osztálya idő» ben megrendeli azt a hazai teaféleséget, amelyet plusz 4 Celsius fok alatt már biztosí­tani kell a dolgozók ' részére. Erre a célra LEGJOBB A CSIPKEBOGYÓTEA. amelynek íze kellemes és a dolgozók szívesen fogyasztják. A tea kiosztásához szükséges edényekről is gondoskodni kell. Bár az elmondottak a leg­fontosabbak, mégis ezeket — az üzem sajátosságainak meg­felelően — még ki kell egészí­teni. De mindent összevetve, ha az üzemi bizottság, az üze­mi egészségügyi szolgálat, a vöröskeresztes aktívák, az üzem gazdasági vezetésével együtt megfelelő terv alapján elvégzik a szükséges teendő­ket, akkor csakhamar a meg­hűléses betegségek számának feltűnő csökkenésében mutat­kozik meg munkájuk eredmé­nye. Érdekes! TALÁLÉKONY FIGÁRÖ Az angli­ai Doncas- 'terbem egy találékony figaró úgy­nevezett „pá­ros” napo­kat vezetett be a fod­rász-szalon­jába. Ez azt jelenti, hogy bizonyos napokon párok ül­hetnek be a fodrászhoz, egy időben hozhatják rendbe a frizurájukat és ezáltal egy­szerre készülnek el. Az újításnak meglepő sike­re van. Nemcsak szerelmespá­rok, de házaspárok is szíve­sen veszik Igénybe az új szol­gáltatást. * HULLA A SZEMÉTDOMBON Besanconban, / a város egyik ^ ) JR 1 tisztviselője v megdöbbenéssel látta, hogy a középkori bás­tyák közelében fekvő szemét­dombon- fiatal nő holtteste fekszik. A hul­lát beszállították a bonctani intézetbe. A törvényszéki orvosszakér­tő meglepetve látta, hogy a nő teste csaknem teljesen be van fásliZva. Kiderült, hogy az ismeret­len nő a múzeum egy oszlás­nak indult múmiája, s a ki­selejtezett múmiát — a sze­métre vetették. Sajnos még sok — eredeti céljának megfelelően épített — munkásszállókban is gyakran tapasztalhatjuk a fenti hiá­nyosságokat, és azt, hogy ezek javítására, pótlására nem for­dítanak kellő gondot: Különösen fontos megelőző intézkedésekre van szükség az építőiparban, a külszíni bá­nyáknál — az olajiparban a szállítási vállalataiméi, a hi­dászoknál, a szerelő vasipar­ban, a mezőgazdaságban, az erdészetnél. Az ilyén munka­helyeken dolgozók számára biztosítva van vattaruha, esetleg gumicsizma, vagy ba­kancs, téli sapka és kesztyű is. Fontos feladat, hogy a téli ruhákat időben tísztíttassák és szállítsák ki a munkahelyekre, hogy amikor a hőmérséklet 10 Celsius fok alá süllyed, — a ruhákat ki lehessen osztani. Fel kell azonban hívni a dol­gozók figyelmét arra. hogy ha g vattaruhát 10 Celsius foknál melegebb időben hordják, csakhamar — munka végzése nélkül is — megizzadnak és csökkentik a szervezet alkal­mazkodási képességét, köny- nyen meghűlnek, betegek lesz­nek. «rgramwananaamBgffgCBtBg Átkötött nylonharisnya csík nélkül és fekete csíkkal 48.—Ft erős szálú nylonharisnya 60.— Ft [Vagy választékban az Állam» Áruházban Bobó tér Ha minden párttag tevékenykedik: még többre haladnak Vezetőségválasztó taggyűlés az egri vasútállomáson A MÁV EGRI vasútállomá­sának kommunistái szombat délután választották újjá pártvezetőségüket. A vezető­ségválasztó taggyűlésen meg­jelent és felszólalt Kácsor Já- nosné, az Egri Városi Pártbi­zottság titkára és Tóth János, a Heves megyei Pártbizottság munkatársa. A vezetőségválasztó taggyű­lésen sok szó esett az SZKP XXII. kongresszusáról. Külö­nösen Kácsor elvtársnő fog­lalkozott vele részletesen, be­szélt annak nemzetközi jelen­tőségéről és tanulságairól. A belpolitikai kérdések kö­zül' különösen a második öt­éves terv célkitűzéseivel fog­lalkozott a taggyűlés: elsősor­ban a tervnek a vasútról, a közlekedésről és az áruszállí­tásról szóló részével, több ol­dalról megmutatva, mit tehet­nek és mit tesznek a maguk munkaterületén a célkitűzések megvalósulásáért. Mind a vezetőség beszámo­lója, amelyet Karanyicz Jó­zsef ismertetett — mind a hoz­zászólók sokoldalú elemzését adták a pártszervezet, a kom­munisták tevékenységének. Megfelelő helyet kapott a munka értékelésénél a párt- szervezet gazdasági tevékeny­sége, a párttagság nevelése, tömegkapcsolata és a pártszer­vezet számszerű növelése is. A beszámoló és a vita alap­ján megállapítható, hogy a kétéves munka eredményes volt, nagyban elősegítette az állomás gazdasági sikerének megvalósulását. Az állomás 1960-ban 105 százalék felett teljesítette tervét és 1961-ben is minden negyedév tervét túlteljesítették, többször ré­szesült az állomás kollektívája .dicséretben és elnyerték az élüzem büszke címét. A párt­vezetőség azzal segítette elő ezeket az eredményeket, hogy együttműködött, támogatta a szakvezetést és mozgósította nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkívülieket is a felada­tok megvalósítására. Különö­sen sokat tettek a kommunis- ! ták a mtinkafegycleiB megja­vításáért és a munkaverseny kibontakoztatásáért. S a ma­guk munkája mellett a párt- szervezet és az állomás dolgo­zóinak erejéből még arra is futotta, hogy segítsenek a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében és megszilárdí­tásában. SOKAT TETT a párt- szervezet a párttagság és a dolgozók politikai és általános műveltségének fokozásáért is. Mindössze hat párttag nem vesz részt a pártoktatásban — ezek is főleg idősebbek és be­tegek —, 14 párttag középis­kolát, 13 a VII, VIII. osztályt, négy pedig egyetemet végez. Nincs probléma a szakmai ok­tatással sem és 130 fős mun­kásakadémia működik az állo­máson eredményesen. A pártvezetőség munkájá­nak egyik kulcskérdése volt a tömegkapcsolat ápolása, erősí­tése. Ez egyetlen- pillanatra sem került le napirendről. En­nek a következménye, hogy a pártonkívüli dolgozók bi­zalommal fordultak a nárt- szervezet vezetőségéhez. •» a pártszervezet igyekezett min­denkor segíteni. Természetesen előfordul, hogy olyan kérések­kel, panaszokkal is fordultak a kommunistákhoz, amelyek nem voltak jogosak, vagy nem voltak orvosolhatók. A párt- vezetőség őszintén, kertelés nélkül adott ezekre választ, mellőzött mindenféle elvtelen ígérgetést és ez az őszinte kö­vetkezetesség növelte a párt- szervezet tekintélyét. Sok se­gítséget kapott a pártvezető­ség a pártonkívüliekkel való eredményes munkához a szak- szervezettől és a KlSZ-szerve- zettől. A vezetőségválasztó taggyű­lés az eredmények összegezése mellett őszintén megmutatta azokat a hibákat is, amelyek az elmúlt két esztendőben megmutatkoztak. Elhanyagol­tak például a szocialista bri­gádokat, többször „új alapok­ra” helyezték ezeket, de a2tán magukra hagyták őket. Nem volt megfelelő a munka a párt számszerű erősítése te: rén sem. Két év alatt mindössze öt tagot, tagjelöltet vettek fel. pedig sok olyan dolgozó van, aki munkájával, magatartásá­val kiérdemelte a párttagsá­got. Vagy: előfordult, hogy a pártvezetőség és a szakszerve­zet vezetősége nem hangolta össze megfelelően a munkát és nyilván ezt a munka síny­lette meg. A taggyűlés megmutatta az utat az új vezetőségnek a hi­bák felszámolásához és a jobb eredmények eléréséhez. És éz az út: kollektiven vezetni, együtt dolgozni, Mert bizony előfordult, a tagság egy része eddig úgy gondolta, azzal, hogy megszavazta a határoza­tot, az ő feladata véget ért és a többi mér a vezetőségre tar­tozik. Nem vették ki mind­annyian részüket a közös munkából, így egyesekre sok feládat hárult, mások pedig nem dolgoztak. Űtravalóul azt kapta az új vezetőség, hogy szervezze úgy meg a munkát, hogy minden párttag, képes­ségéhez mérten Vegye ki ré­szét a határozatok megvalósí­tásából. Ha minden párttag tevékenykedik, még többre ha­ladunk, még eredményesebb a munka. Fontos ez azért is, hisz az állomásnak 350 dolgo­zója van és ezek között csak 53 a párttag. Nyilvánvaló, hogy a héttagú vezetőség, bár­milyen jó képességű elvtár­sakból tevődik is össze, csak úgy tud eredményt elérni, ha a párttagság aktív támogatá­sát élvezi. AZ ÁLLOMÁS pártonkívüli dolgozói előtt nagy tekintélye van a pártszervezet tagjainak. Bizonyítják ezt azok a felszó­lalások, ' köszöntések- is, ame­lyek a pártonkívüliektől a ve­zetőségválasztó taggyűlésen el­hangzottak. A kommunisták akkor őrzik meg, akkor nö­velhetik leginkább tekintélyü­ket, ha mindannyian áldozat­készen munkálkodnak a jö­vőben, ha valamennyien kive­szik részüket a munkából. {R/ipp JÁOŰfi HÓFEH ÉRKE HÁZA &&& kiéit tö-'/platt Tóth Józscíné munkája nagyon fontos, hi­szen az ö dolgos keze nyomán kerül mindig tiszta holmi a kicsikre. (Kiss Béla felvételei$ — Csókolom... — hangzik a bátortalanul nyújtott köszön­tés, nem szeretik a gyerekek az idegent. — Apukám hintát csinált a Kati babámnak! — menti meg a helyzetet a bölcsőde „kofája”, Pol­gár Kati. — A babám kocsija meg otthon van! — közli most már a szá­mára legfon­tosabbakat. Magyar Bar­na önfeledten szopja az uj- jacskáit, s bi­zonyára azon gondolkodik, hogy jó ez a bölcsődei isme­retség, mert a férfiember leg­alább megis­meri a lányo­kat! Csupa szö- szi meg barna fejecskék, de mind olyan, mint az életi Vidámak für­gék, jó étvágy- gyal reggeliz­nek, s most már nem za­varja őket az idegen néni. —, Tessék csak hagyni, azt a .cipőt, még nincs takarítva! — figyelmeztet Mak&zimovics Miklósné — én meg bizony na­gyon elcsodálkoztam, mert minden nagyon tiszta. emberke, betelepszik a napi „munka”, a játék, az alvás el­végzésére, s este, mint a kis­madár repül édesanyja szere­tő karjai közé. Téma Istvánná, * bölcsőde Cs. Adása Sva vezetője, most éppen házon kí­vül van, ügyeket intéz a ta­nácsnál. Az egyik most való­sul majd meg — fürdőt kap a bölcsőde, ami nagyon hiányzik« — Néhány probléma akad azért a szülőkkel is! — mond­ja Kácsorné. — Az egyik meg­gyökeresedett hiba, hogy még a fiúknak is meghagyják a szülők a nehe­zen kezelhető hosszú hajat, pedig az nem a legegészsége­sebb. Az átvevő­ben a legkisebb csecsemőt, Fe- rencz Ágikát vetkőzted a nagymamája. A 4 hónapo# cseppség ka­cagva öleli át a gondozónő nyakát. Még' egy kukkantás a konyhába, ahol Ficsor Bé- láné, a fiatal szakácsnő már nyakig munká­ban áll — főzi finom ebédet. Mert az sem közömbös ám, hogy az étke­zés ideje alatt milyen finto­rokat vág a gyereksereg, s ő azt szereti, ha a kicsi kezek még egyszer nyújtják a tá- lacskákat, s ki-ki hozzáfűzi: „addá!”, vagy ‘éppen csak any- nyit: „méd!” Reggeltől estig. Ez egy ilyen birodalom. Reggel bejön az Látogatás az egri Berzeviczy bölcsődében. ... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy ház, amelyiknek a legkisebb három szobájá­ban lakott nap­palonként sok kicsi ember­ke ... Azt hiszem, így valahogy kezdeném az egri Berzeviczy bölcsődében készített ripor­tom feldolgo­zását, hiszen alig mertem a padlóra lépni, minden pilla­natban attól tartottam, hogy a mesebeli kis házban egyszer csak meg jele-, nik Hófehérke és megkérdi tő­lem: — Mit akar egy felnőtt ' a mi kis birodal­munkban? Valóban meg is kérdezte egy hófehér ruhá­ba öltözött gon­dozónő, Kácsor Lászlóné, és kérdése hamar lehozott a mesevilágból a földre, s most már együtt sé­táltuk végig a tipegő cseppsé- gek és a csecsemők kis biro­dalmát. De jó így repülni! — gondolja Lajter Kat.ka Kiss Andrea legkedvesebb játéka a sok színes kocka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom