Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

19S1. november 12,, vasárnap

NPPÜTSAG

Minden erőt a mélyszántás elvégzésére 1

Megyénk gépállomásai évről évre a termel őszö ve tkezetex megszilárdításában, a munkák időben és jó minőségben való elvégzésében és nem utolsósorban a megyék közötti versenyben példamutatóan helytálltak és kivívták a párt és . állami szervek elismerését.

Különösen jól végezték ez évben a nyári és az őszi mezőgazdasági munkákat. Tevékenységük eredményeként Heves megye termelőszövetkezetei a megyék között elsőnek teljesítették az őszi vetéstervet, bár egyetlen évben sem volt olyan nehéz és küzdelmes a talajmunka, mint most, a rendkívüli aszály miatt. ^ A gépállomások dolgozói a párt és tanácsi határozatok alapján mindent elkövettek, hogy a határidőket betartsák. A gépállomások vezetői és dolgozói tudták, hogy az a munka, amit a földeken végeznek, harci feladat, amely a termelőszövetkezetek megszilárdítását segíti.

Az az út, amit ebben az évben a tavaszi, nyári, őszi mezőgazdasági munkák elvégzése terén megtettünk, eredményes volt. De ez csak akkor lesz teljes értékű, ha a szántóföldeken a mélyszántást is maradéktalanul befejezzük; Az, amit gépállomásaink dolgozói eddig fettek, nehéz és komoly munka volt, de ha a mélyszántás gazdasági kihatásait vizsgáljuk, le kell szögezni, hogy ennek elvégzése, vagy elmaradása is nagymértékben erősítheti, vagy gyengítheti a termelőszövetkezeteket.

Ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, megállapíthatjuk, hogy egyetlen évben sem tudtuk maradéktalanul végrehajtani a mélyszántással kapcsolatos feladatainkat. Nem végeztünk gazdasági számításokat sem és beletörődtünk abba — néha objektív okok miatt is —, hogy évről évre több tízezer katasztrális hold szántóterület tavasszal került felszántásra.

Az is igaz, hogy amíg megyénk területén az egyéni gazdálkodás volt az uralkodó, nem álltak rendelkezésünkre azok az eszközök, módszerek és gazdasági számítások sem, amelyek figyelmeztettek volna a mélyszántás! munkák elmaradásának gazdasági kihatásaira. Ma azonban, amikor termelőszövetkezeti megye lettünk, égetően és sürgősen jelentkezik a mélyszántási munkák időben és jó minőségben való elvégzésének szükségessége.

Ha csak az elmúlt év őszének tevékenységét értékeljük, amikor több mint ötvenezer katasztrális hold terület mélyszántás! munkája maradt él — részben objektív okok miatt —, megállapíthatjuk, hogy súlyos milliókat dobtunk ki az ablakon, illetve vettünk ki a termelőszövetkezeti tagok zsebéből. Minden egyes termelőszövetkezeti tag láthatja, hogy milyen hátrányos helyzetet

Hihirmagy órásat...

„Bebizonyosodott, hogy a cápák menekülnek a sárga szín elől. Ha nem menekülhetnek, belepusztulnak.”

Megnyugodtam. Egy sárga úszónadrág és kipusztítom körülöttem a cápákat.

*

„Egy laboratóriumban 12 millió fokos hőmérsékletet értek el...”

Szerintem egy laboratóriumban ez nem kunszt. Csináljanak azok a tudósok 24 fokot a központifűtéses házban. Az a valami!

*

„Az új, elektronikus mikroszkópon szabad szemmel látható az atom”.

Na. most már elhiszem, hogy van atom. Az ember győződjön meg mindenről a szemével.

*

„Erősen megdrágult az oroszlán. Ára egy év alatt 8 millió afrikai frankról 10 millióra emelkedett...”

Kétségbeejtő. Egy négygyermekes családapa ezentúl aligha veheti meg a napi oroszlánszükségletét. Kénytelen tyúkot venni. S ezt nevezik életszínvonalnak! (egri)

tud teremteni, ha tavaszi szántásba kerül a tavaszi árpa és kukorica.

Ebben a gazdasági évben mintegy 50 000 katasztrális hold takarmánygabona területet véve alapul (tavaszi árpa, kukorica), a tavaszi szántásba vetés átlagosan négymázsás takarmánygabona terméskiesést eredményezett. Ez azt jelenti, hogy ekkora területen a mélyszántás elmaradása miatt mintegy kétezer vagon takarmánygabonával termett kevesebb, amelynek értéke mintegy 40 millió forint. Ez megyei átlagban egy-egy munkaegység értékét négy forinttal csökkenti. Azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol a mélyszántási munkákat az elmúlt év nyarán és őszén elvégezték és természetesen a növényápolási munkákra is időben sor került, a nyár folyamán fellépett rendkívüli szárazság nem okozott lényeges terméscsökkenést, illetve kiesést az elmúlt évekkel, vagy a tervezett átlagokkal szemben.

A példákból okultunk, s most a megyei párt és tanács VB-határozatai előírják a mélyszántási munkák utolsó katasztrális holdig való elvégzését. Ezt kötelességünk végrehajtani. Nem hátráltathatja a mélyszántási munkát az, hogy vajon mit fogok szántani tavasszal, ha minden területet most felszántunk. De egyetlen termelőszövetkezeti elnöknek sem lehet olyan nézete, hogy majd ráérünk tavasszal szántani, vagy esetleg a géppel művelhető területen lófogattal csökkenteti értékű szántást végezni, esetleg takarékossági szemponból. Nem te. hetjük próbára egyetlen termelőszövetkezetben sem a gazdasági eredmények alakulását, ilyen gondolkodás miatt.

Az elmúlt hetekben a megye és járások vezetői elemezlek a gépállomások tevékenységét és megállapították, hogy például az Egri Gépállomás körzetében vannak olyan traktoristák, akik dekádtervüket 150-200 százalékra teljesítik, de vannak olyanok is, akik ezt a tervet egyáltalán nem, vagy esetleg 30—40 százalékra teljesítették.

Feltétlen szükséges és helyes, ha a gépállomások vezetői felmérik a helyzetet és megállapítják a traktorosok részére az elvégzendő mélyszántási feladatokat. Jelen esetben az időjárás kedvező a mélyszántási munkákhoz, az 50 000 katasztrális hold mélyszántásra alkalmas terület felszántása azonban nagy feladatot jelent és jó szervező munkát igényel. Minden napot, minden órát ki kell használni. Ebben az időszakban az éjszakák még nem olyan hűvösek, hogy ne lehessen két műszakban dolgozni, ezért azt is meg kell szervezniük a gépállomások vezetőinek. Az azonban fontos feladat, hogy a gépállomások vezetői megfelelően gondoskodjanak az éjjeli műszakban dolgozó traktoristák ellátásáról. Számtalan termelőszövetkezetben meleg ételről és védőitalról is gondoskodnak. Ezeken a helyeken traktoristáink példamutató, jó munkával viszonozzák a gondoskodást. Ez annál inkább helyes, mert a gépállomási traktoristák döntő többsége termelőszövetkezeti tag, akik közvetlenül is érdekelve vannak a munkák időben és megfelelő minőségben való elvégzésében.

A tavasz és a nyár folyamán nagy arányban bontakozott ki a járási, a megyei és az országos szántóversenyre való felkészülés. Ennek a versenynek pozitív hatása az, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a szántások minősége igen sokat javult. A hiba csak ott volt, hogy jelentős azoknak a traktoristáknak a száma, akik nem neveztek be a versenybe, mert idegenkedtek ettől. A hátralevő hetekben az őszi mélyszántások ideje alatt helyes lenne, ha a gépállomási igazgatók megszerveznék az üzemi szántási versenyt, értékelnék az üzemekben a legjobb traktoristák eredményeit. A lemaradókat viszont a tél folyamán mer’*'1elő szakmai képzésben részesíthetnék.

Lelkesítsen minden gépállomási dolgozót az a tudat, hogy munkájától függ, egy-egy termelőszövetkezet megszilárdulása, a gazdasági eredmények javulása és nem utolsósorban a tsz-tagok és a maguk élet- színvonalának emelkedése is.

Vajda László

a megyei tanács VB mezőgazdasági- osztályának vezetője

Mozgalom a gépek szocialista megőrzéséért!

A gyöngyösi XII-es aknában jelentős összegeket tesznek ki azok a károk, amelyek a gépi berendezésekben keletkeznek. Gyakori eset,' hogy a páncélpajzsos frontokon nem az előírásoknak megfelelően telepítik a robbantólyukakat, s ennek következtében „fellövik" a kaparószalagot. Ismétlődő rossz jelenség a pajzsoknál az orsócsere is, mert a dolgozók nem tartják be az előírt 2,3 méteres magasságot.

A XII-es akna KlSZ-szerve- zetének munkájában kevés kifogásolni való akad. eredményesen, dicséretesen látják el feladatukat a fiatalok. Az ő összefogásuk gátat tudna vetni azoknak a hanyagságoknak, amik miatt a gépi károk előfordulnak. Indítsanak mozgalmat a gépek szocialista megőrzéséért. Tekintsék saját tulajdonuknak a gépeket, amelyeket az ő gondjaikra bízott államunk.

ízt mondta a gyöngyösi SZTK...

... október 20-án. a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet számára keltezett levele, hogy amennyiben október 30-ig nem jelentik be SZTK- biztosításra a tsz Filcsik Rudolf nevű alkalmazottját, nem tudják a nevezett részére a kért családi pótlékot kiutalni.

Ez eddig helyes, mert való igaz, nem tarthat igényt egy munkáltató arra, hogy dolgozója a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központtól családi pótlékot kapjon, ha maga nem tesz eleget elemi kötelezettségének: munkása

biztosítási bejelentésének.

Csakhogy a gyöngyösi SZTK ez esetben egy kissé túllőt a célon. A Petőfi Tsz főkönyvelője ugyanis fél perc alatt elő tudta szedni és megmutatni azoknak a leveleknek másolatát, amelyek bizonysága szerint egyetlen hónapban sem mulasztotta el eddig a tsz alkalmazottainak

bejelentését. Filcs’k Rudolf a levélmásolatokban május óta szerepel — mióta a tsz dolgozója. A levelek eredeti példányaiban is ez idő óta szerepel neve a gyöngyösi SZTK-ban. csak éppen eddig nem vélték észre.

Sajnos — mert ez azt bizonyítja, hogy egy ügyviteli adminisztrációt nem túlságosan kedvelő és gyakorló gazdasági ágban jobban megy ez a munka is, mint a nagy ügyviteléről ismert SZTK-ban.

Nem lenne csodálatos ilyen eset után, — hiszen Filcsik Rudolf első bejelentése idestova hat hónapja történt —, ha a hatvani Petőfi Tsz irodai dolgozói egyszer csak felkerekednének és Gyöngyösre utazva rendbetennék az az' SZTK irattárát, hogy előkerüljön dolgozójuk valamelyik hónapi bejelentése, hogy végre megkaphassa a családi pótlékot.

(w)

A szövetkezet építői

Épül az abasári Rákóczi Tsz 96 férőhelyes növendékistállója. Az ácsok már a léceket szegezik a tetőn, nem sok a munka rajta, mire beköszönt a hideg téli idő, készen is lesznek, elhelyezhetik benne a növendékeket. A munkákat az utolsó szeg beveréséig a szövetkezet építőbrigádja végzi. Így hozzávetőlegesen számítva is, 80—100 ezer forinttal kerül kevesebbe, mintha valamelyik vállalattal építtetik fel. 80 ezer forint pedig nagy pénz, egy kisebb új beruházás telik belőle.

A szövetkezet építőbrigádja sok pénzt megtakarított már a szövetkezetnek, s nemcsak olcsóbban építenek, mondja a szövetkezet elnöke, hanem pontosan határidőre is, és jó minőségű munkát végeznek. Azt az előnyt meg nem is kell külön mondani, hogy úgy dolgoznak, ahogy a vezetőség irányítja őket — mindig ott és azt a munkát végzik, amelyik a legfontosabb.

Az év tavaszán, amikor még az első lépéseket tette meg a

szövetkezet, bizony a legnehezebb az építőbrigád megszervezése volt. Az iparosok egy kicsit húzódoztak a belépéstől. Négy emberből alakult meg, a brigád tagjai: Dér István, aki most a brigádvezető helyettese, Palumbéli János. Bányász János és Holecz Mihály. A négy munkára kész ember megvolt, csak képzett vezető hiányzott. Később az is akadt, a község egyik kisiparosa, Előházi János vállalta a brigád vezetését. Felesége tsz-tag, maga azonban most még szerződéses munkása a tsz-nek. Most még, mert olykor-olykor már számolgatják az asszonnyal, hogy semmivel sem keresne kevesebbet — sőt több lenne a havi átlag, ha munkaegységre dolgozna.

Első feladata az újdonsült építési brigádvezetőnek az volt, hogy megteremtse a legelemibb feltételeket. Állványozáshoz a bontott épületekből szereztek anyagot, szerszámokat részben a tagok hoztak magukkal, részben vásároltak.

Most már megvan minden legszükségesebb felszerelés.

Első nagyobb munkájuk a szőlőfeldolgozó üzemrész építése, illetve az épület átalakítása volt Ehhez a munkához szakmai segítőjük is akadt, az 1PAHTERV egyik mérnöke, Hidasi Lajos személyében. A többi munkát, — az új növendékistálló, a két juhhodály felépítését, a székház átalakítását a brigádvezető irányító sával végzik. Erejükből és idejükből a sok munka mellett arra is futotta, hogy a? egyik tag családi házát is tető alá hozzák

Jó hét hónapja dolgozik a szövetkezet építőbrigádja, da máris elérték, hogy a szövetkezeti tagok és vezetők egyaránt a dicséret hangján beszélnek róluk. Dicsérik őket, mert pontos, jó és olcsó munkát végeznek — a maguk területén ők is sokat tesznek azért, hogy szövetkezetük hónapról hónapra erősebb legyen.

—d—

a ... ha küzdünk a békéért, ha szeretjük az életet és az emberek alkótó munkáját, nem lehet közömbös számunkra, hogyan irányítják és készítik fel az életre az emberiség fiatal hajtásait, arra tanítják-e őket, hogy becsüljék az ember által alkotott anyagi és szellemi javakat, vagy ellenkezőleg, az emberiség alkotásainak tagadása, a faji és nemzeti gyűlölködés, a militarizmus és a háború szellemében nevelik őket...’*

(Gheorghiu-Dej, az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán elmondott beszédéből, az Intézkedések a béke és a népek közötti kölcsönös megbecsülés és egyetértés gondolatinak érvényre juttatása az ifjúság soraiban c. javaslat előterjesztésekor.)

Az emberiség rég felismerte már, hogy jövője nagymértékben függ attól, milyenné nevelik a felnövő nemzedéket, a jövő letéteményesét. A történelem során valahányszor egy- egy társadalmi osztály döntő harcba szállt a társadalmi előrehaladást gátló reakciós erőkkel, fegyvertárában ott szerepelt az új, az addiginál tökéletesebb ember nevelésének terve is. Ezek a tervek azonban mindvégig csak papíron maradtak, nem váltak — és nem is válhattak! — valósággá. Hiába volt a francia felvilágosodás, a marxizmus előfutárai, a szocializmus úttörői, az utópisták minden önfeláldozó erőfeszítése, — tervük, szándékuk terméketlen és meddő maradt. Terméketlen és meddő, mert az embereket lealacsonyító, az ember egyéniségét és személyiségét letipró társadalom megsemmisítését nem vették fel programúkba, — ami nélkül pedig az ember tökéletesítése elképzelhetetlen; nem építettek egy forradalom esetlegességeire, — pedig mind a társadalom, mind az ember átalakítása csakis forradalmi harcban valósítható me*.

Lenin rendelkezése . . .

A győztes októberi forradalom — amely „alapjaiban rendítette meg a világot” — adta meg a lehetőséget arra, hogy a szocialista állam megteremtésével felnevelődhessék a szocialista állam, s mindenekelőtt az új kor — kommunista korszakunk — feladataihoz méltó új, kommunista ember. Az 1917-ben megteremtett lehetőséget fejleszti, bontakoztatja tovább az SZKP húsz esztendőre szőlő programja.

Az ember annyiban a körülmények terméke, amennyiben a körülmények az ember alakító munkájának termékei — tanítja Marx, s éppen ez a tétel magyarázza: az épülő kommunizmus körülményei között miért tekintheti az SZKP programja a kommunista nevelést az új társadalom megteremtése egyik fő eszközének. A program így méltatja a kommunista nevelés fontosságát: „Minél magasabb fokú a társadalom tagjainak öntudata, annál teljesebben és szélesebben bontakozik ki alkotó aktivitásuk a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában, a kommunista munkaformák és az emberek közötti új viszonyok fejlesztésében, és következésképpen annál gyorsabban és sikeresebben oldhatók meg a kommunista építés feladatai.”

A tettekben megmutatkozó kommunista öntudatra való nevelést a párt nem elvont követelésként állítja a kommunista nevelők elé. A jelen gyakorlatából, s a világosan körvonalazott jövő szükségleteiből kiindulva, tárja fel a kialakítandó embertípus részletes „tervrajzát” is.

Mik 0, kialakítandó új embertípus legfőbb jellemvonásai ?

A tudományos világnézet kialakítása — a marxi—lenini ideológia alapjain; hűség a néphez, a párthoz, a kommunista eszmékhez; kérlelhetet- lenség a kommunizmus ellenségeivel, a népek békéjének és szabadságának ellenségeivel szemben; az önként és meggyőződésből végzett munka szeretete, az ember magatartásában mélyen gyökerező kol- lektívizmus, szilárd becsületesség, — s minden fontosabb dolgot fel sem lehet sorolni ilyen kurta cikk keretében.

Lenin 1920. október másodikén, az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán beszédet tartott a kommunista nevelésről. Azok a feladatok, amelyeket Lenin több mint negyven esztendeje kitűzött, lényegükben ma is aktuálisak, önként adódik a lehetőség, hogy párhuzamot vonjunk a Leriin kitűzte feladatok és a programban megjelölt intézkedések között...

Lenin a komszomolisták előtt azt mondotta: „az a nemzedék, amely a kapitalista társadalomban nevelkedett, aligha fogja megoldani a kommunista társadalom felépítésének feladatát. Ez a feladat a fiatalokra hárul”. (Kalinyin: A kommunista nevelésről. Szikra. 1950. 80. old.) A program a következőket rögzíti: „A párt különösen nagy jelentőséget tulajdonít a serdülő nemzedék nevelésének.”

Lenin: „A munka termelékenysége, ez végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog... A kommunizmus a kapitalizmus-.

sál szemben az önkév‘es, az öntudatos, az egyesült, a modem technikát felhasználó munkások magasabb fokú munkatermelékenységét jelenti.” (Lenin: Marx, Engels, marxizmus. Szikra. 1948. 374— 75. old.) A programban a következőket olvashatjuk: „Az elkövetkező 10 évben több mint kétszeresére, 20 év leforgása alatt pedig négy, négy és félszeresére kell emelni az iparban a munka termelékenységét ... Húsz év múlva a szovjet iparban a munka termelékenysége az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát körülbelül kétszeresen, az egy órára jutó termelést tekintve pedig... jelentősen nagyobb mértékben múlja felül... a társadalom javára végzett munka mindenki számára elsődleges létszükségletté, felismert szükségszerűséggé válik...”

Lenin: „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva, kezd gondolkozni... arról, hogy minden púd gabonát, kőszenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is a ,hozzátartozói’, hanem ,távolállók’, azaz a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember ...” (Lenin: Marx, Engels, marxizmus. 375. old.) A program a kommunizmus építőjének fontos erkölcsi elvként határozza meg: „a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról való gondoskodás”-t.

És így mehetnénk tovább pontról pontra, mondatról mondatra. De e kevésből is látható: Lenin útmutatásai vörös fonálként húzódnak végig az SZKP programjának a kommunista nevelés továbbfejlesztésére előirányzott intézkedésein.

A párt részletes „tervrajzot” dolgozott ki a kialakítandó új embertípusra. E tervrajz tiszta, világos és áttekinthető, — ugyanakkor grandiozitása is érzékelhető a kommunista nevelés új távlatai feltárásának módozataiban.

Régen is készítettek tervezeteket az ember erkölcsi arculatának megváltoztatására. E tervezetek a rosszul értelmezett humanizmus elvére épültek, nem a rossz társadalom megsemmisítését tekintették a legfontosabb célnak, hanem csupán a meglevő rossz társadalom „átnevelését” akarták megvalósítani. E régi tervezetekben a kizsákmányoló kisebbség — oligarchia — prédikálta a maga „kívánságait”; templomi szószékekről hirdette meg például az önmegtartóztatást — természetesen a dolgozó, milliónyi kisember számára. Ha akadtak is elvétve a történelem során olyan embernevelési tervek, amelyek nem voltak osztályok korlátáihoz kötöttek, — ezek közös fogyatékossága abban dominált, hogy járhatatlan utakat jelöltek meg a kitűzött eszmények felé. A program megszabta út járható. Ez az út elénk tárja mindazt, amit az épülő kommunista társadalom tenni szándékozik és tenni fog a testileg és szellemileg sokoldalúan fejlett, magas erkölcsi színvonalú, fejlett művészi ízléssel rendelkező kommunista ember neveléséért — az emberért, az ember javára, aki vassá, betonná, erőművekké, gyárakká, valósággá változtatja a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának mondatait.

Patak? Dezső

9