Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I A kéziformázó AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 278. szám ABA: 50 FILLÉR 1961. november 25., szombat Közösen alakítsuk ki azokat a módszereket, í amelyekkel 1962-ben tovább tudunk haladni Tanácskoztak megyénk ipari vezetői Tegnap délelőtt az egri Szakszervezeti Székház emeleti nagytermében — az MSZMP Heves megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa közös rendezésében — tanácskozásra ültek össze megyénk iparának vezetői. A ta­nácskozás elnökségében helyet foglaltak: Putnoki László, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Zimándy Mátyás, a megyei Pártbizottság közlekedési és ipari osztályának ve­zetője, Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság titkára, Ivády József, a megyei tanácsVB-elnökhelyettese, Mudriczki János, az SZMT szervező titkára. A tanácskozás Zimándy Mátyás megnyitó szavaival vette kezdetét. A tanácskozásnak egyetlen napirendi pontja volt: „Az 1962. évi tervekkel Icapcsolatos feladatok végrehajtásá­nak megbeszélése”. Ennek előadója: F urucz János, az MSZMP megyei párt-végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára. magasabb szinten való megva­lósítása területén. Ennek a tanácskozásnak egyik igen fontos célkitűzése, hogy elemezzük a megye ipari üzemeinek termelési adatait, és vonjunk le belőle megfelelő következtetéseket, hogy mun­kánkat még eredményesebbé, jobba tegyük. Bár az elért eredményekhez igen sok té­nyező járult hozzá, megálla­píthatjuk, a termelékenység növelésének igen fontos részét képezte a normák .karbantar­tásával” kapcsolatban tett in­tézkedések. 1962-ben a nor­mákkal kapcsolatban ilyenek nem lesznek. Mégis teljesíte­nünk kell azt a feladatot, hogy a termelés növekedésének 70 százalékát a termelékenység ; fokozásával hozzuk. > Már ebben az évben ki kell > dolgozni azokat az intéz- , kedéseket, amelyek biztosí­tékul szolgálnak arra, hogy ez iránya célkitűzéseinket maradéktalanul teljesítsük. A normák felülvizsgálásá­nak egyik célja az is volt, hogy emeljük a teljesítmény­bérben foglalkoztatott munká­sok arányát, ezen belül a mű­szaki normák arányát. Megál­lapíthatjuk, hogy ezen a terü­leten nem sokat mentünk elő­re. 1961-ben a megye ipari üzemeiben az összdolgozók 32 százaléka dolgozott teljesít­ménybérben. A normák felül­vizsgálása után augusztus hó­napban az összdolgozók 34,4 százaléka; még igen alacsony a műszaki normák alapján dolgozó munkások száma. Ki kell tehát dolgoznunk ezen a területen is a gyorsabb előre­haladás feltételeit. Persze, itt nem arról van szó, hogy olyan helyen vezessük be a teljesít­ménybérezést, ahol ennek fel­tételei nincsenek meg, de to­vábbra is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a teljesít­ménybérben foglalkoztatott munkások számarányát növel­jük. A normák felülvizsgálása után helyesen, a vállalatok többsége tovább foglalkozik a veszteségidő tanulmányozásá­val. Igen sok erőfeszítés törté­nik annak érdekében, hogy a vezetés, különösen a műszaki vezetés színvonalának emelése nagyobb ütemű legyen. Külö- ' nősen a Szerszám- és Készü­lékgyár, de több más vállalat is tesz intézkedéseket ennek érdekében. Az ilyen erőfeszí­tések mellett — amit helyes- ; nek tartunk — megengedhe­tetlen az, melyet a közelmúlt- ’ ban a mi bérbizottságunk ’ vizsgálata is megállapított, hogy egyes vállalatok a nyolc- , órás munkaidőn belül reggeli- [ zési időket és uzsonnázási idő- . két rendszéresítettek. Alkot­mányunk az üzemek többsé­gében nyolcórás munkarendet " ír elő. (kivételt képeznek a ‘ csökkentett munkaidőben fog- - lalkoztatott dolgozók), tehát ' megengedhetetlen az, hogy egyes vállalatok, saját elhatá­rozásuk alapján hét cs fél . órás munkarendet, vezessenek c be. Megengedhetetlen az is. s (Folytatása a 2. oldalon,) A gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál dolgozik Varga Ferenc, a fiatal kézifor­mázó. Munkáját nagy szakértelemmel, odaadással végzi, de sok segítséget nyújt fiatal dol­gozótársainak is. Mint az üzem szervező KISZ-titkára, nemcsak a munkában, a termelésben, hanem a KISZ szervezeti életének irányításában is jó munkát végez. Április 4-én kapta meg először a kiváló dolgozó oklevelet, de minden reménye megvan arra, hogy a legközelebbi értékelésnél a kiváló dolgozó jelvény büszke tulajdonosa lehet. (Foto: Kiss Béla) ^^AAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAAäAAAAAAAaaaaa a a a, a a a a ^ Vasárnap nyílik meg Szegeden a Heves megyei képzőművészek kiállítása nemcsak Heves megyében, ha­nem az ország különböző he­lyein is kiállítják műveiket — cserekiállítások keretében. Az eddigi tárlatokon is jól sze­replő művekből összeállított képanyagot most Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban ál­lítják ki. A kiállítás vasárnap délelőtt nyílik. KISZ-taggyűlést tartottak a káli gimnazisták Szerdán délután a Káli Gimnázium KlSZ-alapszerve- zete gyűlést tartott. Az alap- szervezeti ülésen meghallgat­ták Horváth Ferenc elvtárs­nak, a Füzesabonyi Járási Pártbizottság titkárának elő­adását az időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről. Horváth elvtárs előadásában részlete­sen ismertetette az SZKP XXII. kongresszusának és az MSZMP Központi Bizottságá­nak határozatát Beszélt az előadó a szemé­lyi kultusz leleplezésének idő­szerűségéről, ennek hátrányos voltáról és az Albán Munka­párt vezetőinek szakadár ma­gatartásáról is. Az előadás végén a KISZ- fiatalok kérdéseket tettek fel Horváth élvtársnak, mélyre az előadó választ adott. A beszámolót az elkövetke­zendő időben osztály KISZ­alapsaervezetenként vitatják meg majd a szervezet tagjai. A LOTTO e heti nyerőszámai: A lottó 47. játékhetének nyerőszámait pénteken Ruda- bányán sorsolta a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatósági . A kisorsolt nyerőszámok a következők:- 11, 15, 56, 58, 79 A legközelebbi jutalomsor­soláson a 44. játékhét szelvé­nyei vesznek részt (MTI) — NAGY ÉTEMBEN folynak a parkosítási előké­születek a petőfibányai lakó­telepen. Még tetszetősebb és szebb külső képet kap tehát tavasszal a bányász városka. öregek napja Kerecsenden Az elmúlt napok egyik dél­utánján szokatlan látvány volt, hogy ünneplőbe öltözött öregek és piros nyakkendős úttörők igyekeznek a mozite­rembe. A nőtanács megrendez­te az öregek napját. A szé­pen feldíszített moziteremben közel 40 hetvenöt éven felüli öreg jelent meg a szíves hí­vásra, meg sok-sok kíváncsi, mert még ilyen nem volt Ke­reesenden. Az öregek tiszteletére ren­dezett kultúrműsort és Pál Istvánná tanítónő kedves sza­vait meghatódva hallgatták végig a nagymamák és nagy­apák. A műsor után a kisven­déglőben uzsonnán látta ven­dégül a nőtanács az öregeket. Közben élénk beszélgetés ala­kult ki a régmúlt időkről. Az egyik dédmama még nő tázott is, hogy bebizonyítsa igazát: nincs szebb a magyar nótánál. Könnyes szemmel köszönték meg az öregek a szívélyes, kis ünnepséget, amiért , köszönet illeti a nőtanácsot, főképp Kabalyuk Mihályné és Német Magdolna pedagógusokat. Ezt a napot nem fogják elfelejteni a kerecsendi öregek... (Sz. í.) UT /7 Telefonon jelentették: Befejezte az őszi mélyszántást a mezőszemerei Kossuth Tsz Tegnap, a délutáni órákban telefonon jelentették Mezősze- meréröl, a helybeli Kossuth Termelőszövetkezetből, hogy a tsz befejezte az őszi mélyszán­tását. A tervezett 606 holddal szemben tegnap délután két órára már 608 holdon végeztek ezzel a munkával. Az ősz fo­lyamán négy erőgép dolgozott állandóan kint a földeken, s két erőgép ebből éjjel-nappali műszakban szántott. Jelentették továbbá azt is a termelőszövetkezetből, hogy „50 kiló húst minden hold háztáji területről” nevű moz­galom követelményét is telje­sítették az elmúlt napokban, mert mind a szövetkezeti, mind a háztáji területről hol­danként 50 kiló húst adtak el az államnak. Aki a hurkát szereti, 1 rossz ember nem lehet — I aktualizálhatnánk ezt a • régi mondást, ha ez a jő\ ember ehetne is sült hur­kát az egri Falatozóban. 1 Két hónappal ezelőtt „min- j tát” vettek a sütniváló \ hurkából, hogy kalkulációt J készíthessenek, vajh’ meny- 1 nyiért adhatják adagját. \ Két hónap felt el azóta és < kalkuláció éppúgy nincs, \ mint hogy emiatt nincs \ sült hurka sem. „Tíz perc az nagy .idő, Elemér” — imigyen a dal. Két hónap sem kevés! Imigyen a valóság. (—0) ilőadói beszéde léka a termelékenység növelé­se következtében jött létre. Igen kedvezően alakult a termelékenység emelése különösen a III. negyedévben. A minisztériumi iparon belül a III. negyedévben a termelés emelkedésének több mint 98 százaléka a termelékenység növeléséből ered, az állami he­lyiipar termelésének 73,5 szá­zaléka, a szövetkezeti iparnak pedig 64,9 százaléka. Ekek a számok azt mutatják, megvan a lehetősége annak, hogy az 1962-es évben a megye ipari üzemeire háruló termelési fel­adatok végrehajtásánál betart­suk a VII. kongresszus határo­zatát, és az országgyűlésnek azt a rendelkezését, hogy a termelés növekedésének 70 szá­zalékát a termelékenység nö­vekedéséből érjük el. Az eredmények eléréséhez lelkesítőén hatott a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának programter­vezeti vitája és a XXII. kong­resszuson elfogadott program. Azok az adatok, amelyet a program nyilvánosságra hozott, megyénk dolgozóira is igen lel­kesítő hatást gyakoroltak. Ra­gyogó és lelkesítők azok a cé­lok, melyeket a szovjet kor­mány a szovjet nép elé tűzött. A programnak különösen azon részei ragadták meg figyel­münket, amelyek .kimunkálták, hogyan fog áttérni a Szovjet­unió a „mindenki képessége szerint?’ és „mindenki szükség­letei szerint”-! elv megvalósí­tására. . A program további magya­rázása az SZKP XXII. kong­resszusa anyagának fokozatos feldolgozása továbbra is lelke­sítőén fog hatni a megye dol­gozóira. Ezért a program rend­szeres ismertetésére, feldolgo­zására a jövőben vissza kell térni. Magyaráznunk kell, hogy a gyorsabb előrehaladás felté­telei nálunk is megvannak, s azok a célok, melyeket a szov­jet kormány a szovjet dolgozók elé tűzött, a mi részünkről is elérhetők, ha gazdaságosabban használjuk ki a rendelkezé­sünkre álló eszközöket. Ha a megye ipari üzemeinek termelési adatait globálisan nézzük, megállapíthatjuk, hogy az elért eredmények eléggé kedvezőek. Ha azonban részle­teiben nézzük a termelési ada­tokat, már azt kell monda­nunk: igen sok még a tenni­való a vezetés színvonalának emelése, a gazdaságos termelés Furucz elvtárs € Kedves elvtársak! Néhány héttel ezelőtt vitatta meg az ország lakossága máso­dik ötéves tervünk célkitűzé­seit. Ezt követően az ország- gyűlés tárgyalta meg és emelte határozattá. Második ötéves tervünk elő­irányzatai reálisak, és minden fettétel megvan ahhoz, hogy az ebből adódó feladatokat me­gyénk üzemeiben teljesítsük, A második ötéves terv 48— 50 százalékos termelésemelke­dést tűzött ki célul. Ez éven­ként mintegy 8,5 százalékos emelkedést jelent. Ha az előző évek termelésemelkedésénék ütemét vizsgáljuk, megállapít­hatjuk, hogy a termelésnek ilyen ütemben való emelése megyénk területén teljesítve volt már a korábbi években, s a dolgozók munkalendülete, ak­tivitása, a tervek végrehajtá­sával kapcsolatban továbbra is biztosítékot jelentenek arra, hogy az előttünk álló feladato­kat végre tudjuk hajtani. A párt és a kormány helyesen határozta meg a dolgozókkal váló megvitatás alapján azokat a feladatokat, amelyeket a má­sodik ötéves tervben, ezen be­lül 1962-ben el kell érni. A párt Központi Bizottsága rész­letesen kidolgoztatta, hogy a tervek végrehajtásával kapcso­latban a gazdaságos termelés megvalósítása érdekében or­szágos szinten milyen intézke­déseket kell tenni. Az egyik ilyen feladat a Politikai Bizottság I960, szep­tember 16-i és 20-i határozata. Ez célul tűzi ki, hogy emelni kell a vezetés, ezenbelül a mű­szaki vezetés színvonalát, fo­kozni kell a takarékosságot minden területen, de különö­sen az imporianyagok terüle­tén. javítani kell a munka­fegyelmet, a technológiai fe­gyelmet. E határozat alapján 1961-ben normafelülvizsgálatot hajtot­tunk végre üzemeinkben. Meg­állapítottuk. hogy a normafelül­vizsgálásokat üzemeink túl­nyomó többsége eredményesen és helyesen hajtotta végre. Kezdetben voltak kisebb-na- gyobb zökkenők, de a normák felülvizsgálásával kapcsolatos intézkedések végül is ered­ménnyel jártak1. Elősegítették, hogy a megye termeléseméi - kedésének több mint 66 száza­A lassan már egy. évtizede dolgozó Heves megyei Képző­művészeti Munkacsoportról talán egy évben sem hallot­tunk annyit, mint az idén. Eb­ben az évben a szokásos kö­zös tárlatok mellett többször rendeztek egyéni, vagy kis csoportkiállítást. A tervek szerint most már

Next

/
Oldalképek
Tartalom