Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

2 NÉPÜJS AG 1981. november 25., szombat Közösen alakítsuk ki azokat a módszereket, i amelyekkel 1962-ben tovább tudunk haladni Tanácskoztak megyénk ipari vezetői fFolytatás az I. oldalról) hogy a megye ipari üzemeiben teljesítménybérben foglalkoz­tatott munkások 40 százaléka, 95 százalékon alul és 20 száza­léka 85 százalékon alul telje­síti átlagszázalékát. A kor­mány 22-es rendelete világo­san előírja, hogy ilyen esetekben meg kell vizsgálni a nemteljesítés okát, és intézkedéseket keli hozni a teljesítmény­százalékok száz körüli ki­alakítására. Több helyen javasoltuk, a rendelkezés lehetőséget ad ar­ra, hogy progresszív bérezést alkalmazzunk ezeknél a dol­gozóknál. A porgresszív bére­zést úgy gondoljuk, hogy az^k a dolgozók, akik 85 százalékon alul teljesítenek, amennyiben 95 százalékra növelik teljes-'t- ményüket, automatikusan száz százalékos bért kapjanak Azok, akik 90 százalékkal tel­jesítik, ha 95 százalékra fel­hozzák, automatikusan 98, vagy 100 százalékos bért kap­janak.- A 100 százalék felett teljesítőknél ilyen progresszív bérezést alkalmazni nem le­het. Nagy gondot kell fordíta­nunk a beruházások célszerű és legszükségesebb területekre történő felhasználására. Me­gyénkben ez évben több mint 400 millió forint értékű beru­házás kerül megvalósításra. Bár ez a felhasználási összeg a III. negyedév végéig kedvező­nek mondható, megállapíthat­juk, ezen a területen még igen sok a tennivaló. Egy pédlát erre: A Heves megyei Tégla­gyári Egyesülés mátraderecs- kei telephelye rekonstrukció alá került. Modem cserépprést és szállítót helyeztek üzembe. Olyan automata gépet is mun­kába állítottak, amelynek tel­jesítőképessége naponként meghaladja a 20 ezer darabot. Több hónapon keresztül ebben az üzemben és ugyanezen az automatán gyártott termék­nek több mint 80 százaléka selejtté vált. Egy nyers cserép előállításának költsége több mint nyolcvan fillérbe kerül. Nem kell hát nagy számadást készíteni ahhoz, hogy megál­lapíthassuk: igen sok kár szár­mazott ebből népgazdaságunk­nak. A beruházások elhúzódásá­ban még mindig jelentős sze­repe van az építőipari vállala­toknak. Bár megállapítható, hogy ezeknél a vállalatoknál is van javulás az elmúlt évhez viszonyítva. Ez a javulás azonban rendkívül lassú üte­mű. Az építőipari vállalatok­nál a vezetés, a munkaszerve­zés igen kezdeti stádiumban van. A vezetés következetes megszilárdításával a vállala­tok eredményeit meg lehetne duplázni, s ezt meg is kell tenni, mert az építőipari vál­lalatokra még nagyobb, nehe­zebb feladatok várnak 1962- ben. Igen kedvezőtlenül alakult ebben az évben — korábbi évekhez viszonyítva is — a balesetek száma. Különösen rosszabbodott a helyzet az építőipar és a közlekedés te­rületén. 1959-hez “ viszonyítva az építőiparban több mint 60 százalékkal növekedett a balesetek száma, a közle­kedésben szinte meghá­romszorozódott. De a többi iparágakban is hasonló a helyzet. A baleseti százalék emelkedésének alap­vető okát az üzemekben a nemtörődömségben, a szerve­zetlenségben és a baleseti ok­tatás rendszertelenségében látjuk. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a dol­gozók számára biztonságos munkafeltételeket teremtsünk. A vezetésnek állandóan tanul­mányozni kell a balesetek oka­it és megtenni a megfelelő in­tézkedést a baleseti veszély- források megszüntetésére. Ugyanakkor felelősségre kell vonni mindazokat, akiknek hibájából a balesetek bekövet­keztek. Kedves elvtársak! A megyei párt-végrehajtó bizottság célul tűzte ki, hogy ’decemberben pártbizottsági ülésen tárgyaljuk meg azok­nak az intézkedési terveknek, illetve versenyvállalásoknak tapasztalatait, amelyeket a megye ipari üzemeiben a ve­zetés kidolgoz az 1962-es év­ben a termelés területén ránk háruló feladatok sikeres vég­rehajtása érdekében. Fokozottabban rá kell térnünk a reális tervezésre, — hangsúlyozta Furucz elv­társ. — Olyanoknak kell len­niük a normáknak, hogy azok megfelelő munkaszervezés mellett száz, esetleg 105 száza­lékig teljesíthetők legyenek. Ez nem jelenti azt, hogy ne ter­meljük meg azt, amit megfe­lelő vezetéssel, szervezettség­gel meg tudunk termelni. De tervezzünk alaposabban, s ak­kor a százalékok nem okoznak meglepetést fiépgazdaságunk számára. Egyébként a megye ipari üzemei — négy vállalat kivételével— teljesítették ter­veiket. Jelentősebb lemaradást a III-as számú kőbánya terv­teljesítésénél tapasztalha­tunk. Az elmúlt napokban néhány vállalatvezetővel, főmérnökkel és műszaki osztály vezetőjével tanácskoztunk. Megkértük, hogy dolgozzák ki azokat a tennivalókát, amelyeknek vég­rehajtása biztosítja a tervfel­adatok teljesítését, a termelé­kenységi előírások végrehajtá­sát. Véleményünk szerint ezt az intézkedési tervekben úgy kell kidolgozni, hogy megálla­pítsuk a terv végrehajtásához szükséges normaórákat, kidol­gozzuk azt, hogy a termelé­kenységi mutatók teljesítése érdekében mennyi normaóra megtakarításra van szükség, ezt felbontjuk gyártmányféle­ségekre, illetve üzemekre, s havonként, vagy negyedéven­ként rendszeresen értékeljük. Helyes az a módszer, amelyet a Szerszám és Készülékgyár al­kalmaz, hogy a technoólgiai osztály és a normaosztály, va­lamint azoknak a dolgozóknak a premizálását, akik érirftve vannak a normaóra-megtakarí­tásban, prémium feladataikat a normaóra előirányzott száza­lékának csökkentéséhez kötik és a dolgozók 100 százalékos teljesítményéhez. Megállapít­ják a prémium kifizetésének r feltételeit, de ugyanakkor meg­állapítják a csökkentő ténye­zőket is és ezt szigorúan ellen­őrzik. A prémiumfeltételek ki­dolgozásánál el kell érni, hogy csak azok premizálhatók, akjjt közvetlen részt vesznek a ter­melés irányításában. Ki kell dolgozni a műszaki intézkedési tervekben, hogy a vezetés színvonalát hogyan, s milyen módon kívánjuk emel­ni. Helyesnek tartjuk a Hajtó­műgyár vezetésének az elkép­zelését az intézkedési tervek­kel kapcsolatban, ök megha­tározzák a teendő intézkedése­ket s azt is, hogy mikor milyen intézkedéseket vezetnek be és mennyit jelent éves viszony­latban a bevezetett Intézkedés norma-megtakarítása. Meg­határozzák, hogy a gyártási folyamatban milyen intézke­déseket eszközölnek, ciklikus kialakítás, anyagellátás, szer­számellátás és egyéb terüle­ten. Konkrétan kidolgozták, hogy tapasztalatok átvételével (tapasztalatcser* útján), mi­lyen folyamatokat gyorsítanak meg és ez mennyit jelent nor­maórában. Több helyről beérkeztek a műszaki intézkedési tervek vázlatai. Ezekben az intézke­dési tervekben vannak helyes elképzelések, azonban semmi­féle tervszerűséget, céltudatos­ságot nem tükröznek. Ezért azt javasoljuk, hogy az intézkedési tervekben meghatározott fel­adatok céltudatosak legyenek. Helyesnek tartjuk, a Szerszám- és Készülékgyár intézkedési tervét, ahol meghatározták például azt is, hogy a termelé­kenyebb gépeket milyen száza­lékban használják ki és ez mennyivel fogja meggyorsítani a munkafolyamat elvégzését. A Statisztikai Hivatal mé­rései szerint az üzemekben a gépkihasználás 45—50 szá­zalékos, sőt vannak üzemek, ahol csak 30 százalékos. Ezért a gépek tervszerű kihaszná­lására is — és a kihasznált­ság növelésére is — ki kell dolgozni az intézkedéseket. Tehát az intézkedési tervek­nek minden esetben tökrözni kell, hogy a termelés, ezen belül a termelékenység nö­velését milyen módszerekkel akarjuk elérni és egy-egy megtett intézkedés, norma­órában kifejezve, mit hoz éves viszonylatban a terme­lékenység növelésében. A munkaversényszervezés, értékelés és a munkaverseny eredményei nyilvánosságra ho­zásának célja a gazdaságos termelés megvalósítása, a ter­melési feladatok teljesítése, a termelékenység növelése. En­nek kell képezni a munkaver­sényszervezés alapját 1962- ben is. A műszaki intézkedési terv­nek kell meghatározni az újí­tási feladatterveket is. Újítás területén nagyobb eredménye­ket értünk el 1961-ben. mint az előző években. Ezért megvan a lehetőség arra, hogy az újítási mozgalmat még szélesebb ala­pokra helyezzük: jelöljük meg a műszaki intézkedési tervek­ben, hogy milyen gyártási fo­lyamatokat kívánunk megolda­ni újításunkkal és azok meg­oldása a gyártási folyamatot mennyi időre rövidíti le. Ha­sonlóan a különböző tanfolya­mok, szakmai továbbképzés, műszaki továbbképzés, külföldi tapasztalatcsere-utaknál is meg lehet tervezni, hogy mit aka­runk elérni. Furucz elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tervekből nem hiányozhat: hány százalékkal akarjuk növelni a teljesít­ménybérben foglalkoztatott munkások számát és milyen területen. Megvan a reális alapja — mondotta —, hogy 1962-ben mintegy 20—25 szá­zalékkal növeljük a teljesít­ménybérben foglalkoztatott munkások létszámát. Hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy emelni kell a dolgozók szakmai tudását, szaktanfolya mok beindításával, munka- módszer átadással, tapasztalat- cserével, stb. S nem elhanya­golható feladatként jelöl le meg a fiatal szakmunkások nevelésével való fokozottabb törődést. Beszédében kiemelte Furucz elvtárs: nagyon fontos a termelékenység növelése szempontjából, hogy a vállala­tok a megadott létszámterve­ket tartsák be. különösen az improduktív létszámnál. Itt is törekedni kell a reális terve­zésre. s meg kell szüntetni a még néhány helyen jelentkező „bújtatott” létszámot. Befejezésül Furucz elvtárs a következőket mondotta: A legfontosabb feladat, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyeket a párt és a kor­mány elénk állít, eredménye­sen és legjobb tudásunk sze­rint hajtsuk végre. Azért, hogy még szebb, virágzóbb le­gyen a dolgozó nép élete or­szágunkban. Fontos feladatunk a ter­melési tervek maradékta­lan végrehajtása, a terme­lékenység megfelelő növe­lése, s ez kell, hogy képez­ze a munkaverseny szerve­zésének, az emberek moz­gósításának alapját. Az 1962-es évben isimét ko­moly feladat áll az üzemek vezető szervei előtt, amelyek­nek megoldása magasabb hoz­záértést, nagyobb felkészült­séget igényel. Minden feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy fel­adatainkat maradéktalanul teljesítsük. Arra van szükség, hogy a dolgozókkal megta­nácskozva, véleményük, ta­pasztalataik figyelembevéte­lével, a dolgozók érdekében, a dolgozókkal együtt tegyünk eleget az előttünk álló felada­tok végrehajtásának. (Furucz János elvlárs beszé­dét vita követte. A felszólaló sok ismertetésére lapunk leg­közelebbi számában visszaté­rünk! Hruscsov beszéde a celinográdi értekezleten MOSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, szovjet kor­mányfő a celinográdi mező- gazdasági értekezleten, novem­ber 22-én beszédet mondott. Beszédét, amely több mint há­rom kolumnát ölel fel, a Prav­da pénteki száma közli. Hruscsov kijelentette, hogy i Szovjetunió a legközelebbi tíz év alatt a világ első ipari hatalmává válik, megelőzi az Egyesült Államokat mind az ipari termelés abszolút mérve, mind az iparcikkek egy la­kosra jutó termelése tekinte­tében. , Hozzáfűzte, hogy a Szovjet­unió körülbelül ugyanennyi idő alatt másfélszeresen múl­ja felül az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésnek az Egyesült Államokban jelenleg tapasztalható színvonalát. A szovjet nép, amely a. hősiesség csodáit mutatta meg a világ­nak, becsülettel megoldja ezt a történelmi féladatot is. A szovjet kormányfő száza­dokra szóló dicsőséges hőstett­nek nevezte a szűzföldek megművelését. (Az utóbbi években a Szovjetunióban több, mint 41 millió hektár szűz- és parlagföldet vettek művelés alá.) A továbbiakban megjegyez­te, . hogy a párt rendkívül nagy feladatot tűzött ki, ame­lyeket a kommunizmus építé­sét illető jelentőségükre való tekintettel teljes joggal nevez­hetünk történelmi feladatok­nak. A legközelebbi húsz év fo­lyamán a Szovjetunióban alapjában véve felépül a kommunizmus. — Az SZKP programja — folytatta ezután — nemcsak a politikai célokat hirdette meg, hanem tudományosan is meg­indokolta, hogy miért szüksé­ges megteremteni a kommu­nista társadalom anyagi és műszaki alapjait. — Ellenségeink — folytatta — dühödten és fejvesztett za­varral fogadták a programot. Meg kell azonban mondani, hogy ma már a legmegrögzöt- tebb reakciósok is kénytele­nek számolni a reális tények­kel. — A programban lefektetett, tudományosan megalapozott gazdasági számítások megren­dítették a Icapitallsta világot, ennek vezetőit, ideológusait — jelentette ki Hruscsov és hoz­zátette: „és ez nem véletlen”. Volt idő, amikor az impe­rialisták azt hitték, hogy ka­tonai erővel felszámolhatják a szovjet nép szocialista vívmá­nyait — mondotta Hruscsov, majd rámutatott: „A szovjet­ország mostanáig a világ leg­hatalmasabb államainak egyi­kévé lett. Gazdasági és kato­nai erőnk olyan nagy, a szov­jet népek egysége olyan meg­bonthatatlan, s a kommuniz­mus eszméi iránti hűségük olyannyira határtalan, hogy az Imperialisták bármely kísérlete, hogy agressziót szervezzenek a Szovjetunió vagy valamely más szocia­lista ország ellen, elkerül­hetetlenül az agresszor ve­reségével végződik.” Hruscsov hangsúlyozta azt is: összeomlott és örökre elte- metődött az imperialistáknak áz a reménysége is, hogy a Szovjetuniónak nem sikerül erős ipart létrehoznia. „Né­pünk hatalmas, virágzó gaz­dasági életet teremtett. Most magabiztosan oldjuk meg azt a történelmi feladatot, hogy rövid időn belül nemcsak utol­érjük, Hanem túl is szálnyal­juk az Egyesült Államokat mind az összetermelés, mind pedig az egy főre jutó terme- i lés tekintetében”. Az SZKP Központi Bizottsá- 1 gának első titkára kijelentette, hogy a Szovjetunióban több mint kétszeresére kell növelni a szemestermény termesztését, csaknem négyszeresére a hús előállítását és majdnem há­romszorosára a tejhozamot. Ezekről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy „a mező- gazdaság fellendítésére irá­nyuló program valóra váltásá­ért folytatott harc — egyike a legfontosabbaknak a kommu­nista építés frontjai között.” „Ez nemcsak méreteiben példátlan gazdasági feladat, hanem pártunk szervező, poli­tikai és ideológiai munkájának nagyon fontos része is” — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megemlí-' tette, hogy a világ népei a szovjet társadalmi rendszert tartják a legjobb, leghaladóbb társadalmi rendszernek. S ez azért van, mert a társa­dalmi rendszer ideológiai alapját a legforradalmibb el­mélet, az ember ember által való kizsákmányolását elvető marxizmus—leninizmus alkot­ja. Azért, mert a szovjet rend­szer megteremti a társadalom termelő erői fejlesztésének legjobb feltételeit, azért, mert célunk és legközelebbi gyakor­lati feladatunk a nép anyagi jólétének és bőségének meg­teremtése. — „Az SZKP új programja — mondotta Hruscsov — azért is gyakorol olyan vonzóerőt a kapitalista országokban élő munkásemberekre, mert e program a forradalmi marxiz- vius—leninizmus alapján világosan megmutatja, milyen politikai, gazdasági és kulturá­lis felemelkedést hoz a nép­nek a kommunizmus”. Beszédében Nyikita Hrus­csov hosszan és részletesen foglalkozott a kazahsztáni szűz- föld-területek mezőgazdasági termelésének kérdéseivel. Rá­mutatott, hogy e köztársaság részaránya az ország mezőgaz­dasági termelésében rendkívül nagy. A szemestermény termeszté­sének a távlati terve szerint Kazahsztánban hárommilliárd ötszázmillió púdra kell emel­kednie (1960-ban 150 millió púd volt), húst 4 200 000 tonnát (1960-ban 550 000 volt), tejet 3 600 000 tonnát (1960-ban 2 482 000 tonna volt), gyapjút 323 000 tonnát (1960-ban 67 000 tonna volt) termelnek majd. Páncélkocsik, fegy1 a dominikai ( SANTO DQM1NGO (MTI): Ismét feszült a helyzet Domi­nikában — tűnik ki hírügy­nökségi jelentésekből. Csütörtökön délután repülő­gépre rakták a Trujillo-család eddig még Dominikában ma­radt utolsó tagjait is. A hír villámsebességgel terjedt el, s a repülőtéren nagy tömeg je­lent meg. Az emberek hatal­mas tüntetésbe kezdtek, ami­kor a rettegett zsarnok család­tagjai beszálltak a gépbe. A re­pülőtéri tüntetés városszerte megmozdulásokra, később,' mint a nyugati tudósítók ír­ják, zavargásokra vezetett. Az utcákon hömpölygő tömeg be­hatolt a Trujillo-familia házai­ba, dühében összerombclta a berendezést, s egy-két Trujillo­Washinsfonban tervei dolgozlak ki az Indokinai háború kiszélesitéMCre Kazahsztánnak annyi áruga­bonát kell termesztenie, ameny- nyit 1952—53-ban az ország va­lamennyi szovhoza és kolhoza együttesen adott az áliámnak — mondotta Hruscsov. — Ellenségeink úgy számol­nak — mondotta —. hogy a kol­hozok és szovhozok nem tud­ják megtermelni a szükséges mennyiségű húst és tejet és ki­elégíteni hazánk szükségleteit e cikkekben. Abban a remény­ben ringatják magukat, hogy ezzel a szocialista rendszer, a szocialista földművelési rend­szer lejáratja majd magát. — Ránk, kommunistákra, akik új utakat törünk nemcsak hazánk, hanem az egész em­beriség számára is — jelentette ki Hruscsov tapsoktól kísérve —, vár annak bebizonyítása — s az ipar, a tudomány és a tu­domány és a kultúra fejleszté­sében már bebizonyítottuk ezt —, hogy a mezőgazdaság terén is magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat Meg tudjuk és meg is fog­juk teremteni a munkának a kapitalista gazdaságénál magasabb termelékeny­ségét. Befejezésül Hruscsov kije­lentette: — A kazah nép a Szovjetunió testvérnépeinek legaktívabb támogatásával több tízmillió hektár új földet tett művel­hetővé. Nagy. forradalmi lépes volt ez a köztársaság földművelé­sének és egész mezőgazda­ságának fejlesztésében. A szűzföldek megművelő! nagy hőstettet vittek véghez. A pártnak az a meggyőződése, hogy a szűzföldek fejlesztésé­nek újabb szakaszában szintén nagy hőstetteket visznek majd véghez: a szűzföldek szovho- zait szocialista mintagazdasá­gokká változtatják, amelyek gabonát és állattenyésztési termékeket: húst, tejet, gyap­jút adnak. Kazahsztán így se­gíti döntő módon elő a kommu­nizmus építését. Hruscsov ISovosxibirszkben NOVOSZIBIRSZK (Taszsz): Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, pénteken Novoszibirszkbe ér­kezett, ahol részt vesz a szi­bériai mezőgazdasági dolgo­zók értekezletén. Hruscsov Novoszibirszkben találkozik Urho Kekkemen finn elnökkel, aki csütörtö­kön este érkezett oda. (MTI) veresek, tüntetések Főváros utcáin villát felgyújtott. Az AFP tu­dósító jelenti, hogy ekkor még a hadsereg és a karhatalom, valamint a rendőrség tétlenül nézte a tömeg megmozdulását, sőt több fegyveres segített is a felháborodott népnek. A főváros utcáin még mene­telt a tüntető tömeg, amikor Balaguer államfő elmondotta korábban beharangozott rádió­beszédét. Balaguer kísérleteket tett a nyugtalanság lecsillapí­tására, majd kijelentette, hogy szándékában áll ideiglenes, esetleg koalíciós kormányt ala­kítani az ellenzéki pártok be­vonásával. Szót. ejtett néhány ellenzéki párt, főleg az úgyne­vezett Nemzeti Polgári Unió pártjának vezetőivel folytatott tárgyalásairól is, és azt mon­dotta, hogy közösen akarják megoldani a köztársaság prob­lémáit. Az államfő a párt egyik száműzetésben levő ve­zetőjét, Bonillát nevezte ki Dominika új ENSZ-képviselő- jévé. (MTI) Az MSZMP sztálinvárosi bi­zottsága. a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi elnök­sége új, szocialista városunk kívánságára azzal a kéréssel fordult a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsához, hogy változtassa meg a város1 nevét. Az Elnöki Tanács eleget lett a kérésnek és Sztálinváros nevét Dunaújvárosra változtatta. WASHINGTON (MTI): A News And World Report című amerikai folyóirat leg­utóbbi száma közli, hogy Washingtonban új tervet dol­goznak ki a- indokínai hábo­rú fokozására. Ennek első ál­lomása a laoszi helyzet feliz- zítása lenne. A laoszi lázadó csapatokat nyugati alakula­tokkal erősítenék meg. A láza­dók mellett körülbelül húsz­ezer amerikai, ausztráliai, thaiföldi és fülöpszigeti kato­na harcolna. A terv még azt is kilátás oa helyezi, hogy különlegesen ki­képzett alakulatokat dobnak át Eszak-Vietnamba, ahol ha­jókat, kikötőket, vasutakat, hi­dakat és gyárakat törölnének el a föld színéről. A garázdá'- kodó osztagok — vélik Wa­shingtonban — egy-két napig maradnának e Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom