Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

1961. november 24., péntek NÉPtJSAG n Őszinteség és felelősség Az AKÖV kommunistái a valóság kendózetlen tényeire építik munkájukat Zsigmondi Vilmos nevét vette fel a TSagyalföldi Köoln jlermelö Vállalat egri telepének KÍSZ-stervevete te fel az alapszervezet. Az újjáalakult KISZ-szerve­zet fiataljai a névadó-ünnep­ség alkalmából műsort rendez­tek, majd a késő esti órákig együtt maradtak, s vidáman töltötték az estét. Beváltak a hazai kísérletek: Napszemüveget gyártanak a Parádsasvári Üveggyárban A Parádsasvári Üveggyár­ban befejeződtek a kísérletek a napszemüveg hazai előállítá­sára. Ezt a nagy jelentőségű közhasználati cikket ugyanis eddig külföldről kellett behoz­ni, jelentős összegű devizáért. Az eredményes kísérletek alap­ján a közkedvelt füst színű, va­lamint a zöld színű üvegek ke­rülnek gyártásra, amelyre a kísérletező Parádsasvári Üveg­gyár már megkapta a megbí­zást. Az üveggyár 1962-es ter­vében már új gyártmányként szerepel a napszemüveg, amely­re jelentős megrendelést is kaptak. Az eddig beérkezett igények szerint negyedéven­ként kétmillió napszemüveget állítanak elő, jelentős hazai alapanyag felhasználásával. A parádsasvári üvegesek új gyártmánya jelentős deviza- megtakarítást is jelent. A ha­zai szükséglet biztosítása mel­lett a jövő évben mér külföld­re is jelentős mennyiséget ex­portálnak. (k a) „Hogyan láncoljunk ízlésesen modern láncot ?“ Táncbemutató Petőfibányán Tegnap este 7 órai kezdettel „Hogyan táncoljunk ízlésesen modern táncot?“ címmel klub- est keretében gazdag programú táncbemutatót rendeztek a pc- tőfibányai kultúrházban. Üdülőben Kéthetenként új és új beutalt csoporttal telik meg az immár országos hírű noszvaji De La Motte-kastély. Képün­kön a kastély egyik beutaltja és a. kultúrfclelös megbeszélik a programot: mi legyen az esti szórakozás? Dzsessz-múzeum New Orleans-ban A louislanai New Orleans- ban — az amerikai dzsessz szülőhazájában — nagy nép­ünnepély keretében felavatták a dzsessz-múzeumot. A mú­zeumban megőrzik az ameri­kai dzsessz történetének összes emlékeit és a legkiválóbb dzsessz-zenészek hangszerét A múzeumban egyébként tíz telefonkészülék áll a lá­togatók rendelkezésére: külön­böző számok tárcsázásával bárki ötórás dzsessz-hangver- senyt élvezhet fejhallgatóval. Pillanatfelvételek — autóból néz felénk. A közeledi autó fé­nyében zöldesen csillan meg a szeme. Vagy tíz méterre köze­líthettük meg tovább nem bír­ta türelemmel. Szép, koronáz fejét rosszallóan megcsóválva, leugrott az útról, — Még ilyenkor is mászkál­tok? — kérdezhetné. Egy ideig még láttuk, aztán egy kanyarnál végleg eltűnt a szemünk elől. Felejthetetlen élmény volt. Aztán már csak a nyulak táncoltak a kocsi előtt és ugrottak el mindig az utol­só pillanatban... Az autó robogott tovább ... A Hold követte csak.,. Ké­sőre járt már... Az égen összekacsintottak a csillagok... (hátai) VVVA/kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAA/V^AA^A^AAAAAAAAt^AAA^AA/VNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^A^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VSAAAA^VSAAAAAAAAAA^AAéi^SAAAAyVS^ Mivel tölti szabadidejét: Három arc Egerből a boltvezető a kőműves és a tisstviselő leköszön, helyébe ül Neményi György, a Sütőipari Vállalat pénztárosa. — Nimzóindiai vé­delem... — morogja fogai kö­zött e meg van győződve, hogy mindenki tudja, min-, denki érti, miről van szó, pa- dig talán a partner sincs vele tisztában. — Ezt miért lépte? — kérde­zi a kollégától s már teszi is vissza az ellenfél futárját, hi­szen az nincs védve, kétszere­sen is leüthetné! De ez sem segít: húsz perc, és mattot ad. így tölti el estéit, délután­jait Neményi György. Nézi a sakkozókat, a táblát és olvas­sa a szakkönyveket. Sakkra­jongása kissé piától, hiszen a könyvekből komoly mérkőzé­sekre készül fel, komoly, erős ellenfél viszont ritkán akad. — Favágás ez, nem sakkozás — mondja elégikusan, de azért beszáll a következő partira is. Visszavonult életet él, a 64 kockán érzi igazán otthon magát. A sakk logikai szépsé­ge, kombinációs lehetőségei, a variánsok, minden idejét, gon­dolatát elfoglalják. Három ember, háromféle ember. Boltvezető, kőműves és pénztáros. Nemcsak koruk, időtöltésük tekintetében kü­lönböznek egymástól, egész más a lelki alkatuk is. Egyi­küknek mindene a mozgás, az erdő, a vadászat, a másik bé­lyegek és pénzdarabok között mozog otthonosan, a harma­diknak a sakktábla a hazája. — Ahol szabad idejét is tölti. K. L Ez az ellentét, amely talán személyi okokra vezethető vissza, semmiképpen sem szolgálja a tev teljesítésének biztosítását, tehát nem szol­gálja a népgazdaság egyete­mes célkitűzéseinek elérését sem. Káros hatása végső kö­vetkeztetésként idáig vezethe­tő el. Helyesen állapította meg a taggyűlés, hogy ez az állapot tovább nem tartható fenn, az alapszervezet új vezetőségé­nek egyik fontos feladata kell hogy legyen ennek a követ- kezményeiben káros ellentét­nek a megszüntetése: a köl­csönös segíteni akarás, a köl­csönös bírálat alapján. Felelősség. őszinteség: ismét ezeket a fo­galmakat kell említenem — erre mutatott rá Molnár Gusi- táv, a párt városi bizottságá­nak titkára a hozzászólásá­ban. Felelősség, őszinteség, kommunista nyíltság: ezt hangsúlyozta Jandek Géza, a központi pártbizottság megbí­zottja. De idézte Lenint is, aki a gazdasági feladatok megva­lósításét a párt második prog­ramjaként értékelte. A 32-es AKÖV gyöngyösi üzemegységének kommunistái ezen, az alapszervezet vezető­ségét újraválasztó taggyűlé­sen mindenben ezt a célt fi­gyelték, mindenben ennek a célnak a szorgalmazását hang­súlyozták. így vált érzékelhetővé ezen a taggyűlésen a XXII. kong­resszus éltető levegőjének je­lenléte, aminek egyetlen kö­vetkezménye volt: a pártta­gok és a meghívott, kiváló munkát végző pártonkívüliek azzal a biztonsággal, meggyő­ződéssel távoztak, hogy sokat tettek a jobb munka biztosí­tásáért, újabb akadályokat há­rítottak el a sikerek út,Iából, eredményes munkát végeztek, mert szembe néztek bátran s tényekkel, mert a lelkesítő célok elérésére szabadították fel az alkotó emberi energia*. G. Molnár Ferenc Megint arra hivatkozhatok: éppen a vezetők, a párt- és a gazdasági vezetők, adtak pél­dát ezen a taggyűlésen a bírá­lat és az önbírélat — mert ők ezzel a lehetőséggel is él­tek! — eszközének kommunis­ta őszintesógű használatára. Ugyanis az történt, hogy néhány hozzászóló eleinte csak félig kimondott gondola­tokkal utalt bizonyos hibákra, utalt az anyagellátás nehézsé­gére, jelzést adott arra, hogy a részlegvezetők közül agyik- mósik vagy túlságosan „jóem­ber”, vagy hátrányos helyze­tet teremt a kommunisták kö­rül — és ezzel mindkét eset­ben vétenek az igazságosság ellen. Ezeket a félig kimondott gondolatokat fogalmazták meg közérthetően a vezetők. Ma­guk adva példát arra, hogy a taggyűlés csak a valóság tel­jes feltárása alapján végezhet eredményes munkát. A bírálat a felsőbb szervek­re vonatkozóan sem hallgatta el a hibákat. Élesen vetődött fel a vállalat igazgatósága részéről megnyilatkozó, kü­lönböző területű, sorozatos megkülönböztetés, ami a gyöngyösi üzemegységet kö­vetkezetesen hátrányos hely­zetbe hozta. Nehezményezték a gyöngyö­si üzemegység kommunistái - és joggal —, hogy erre a nagy fontosságú taggyűlésre a vállalat vezetői közül senki sem jött el, pedig ketten is jártak Gyöngyösön közülük és a taggyűlés előtt fél órával utaztak el. Molnár Gusztáv, a párt vá­rosi bizottságának titkára és Jandek Géza, a központi párt- bizottság megbízottja is el­ítélte a vállalat vezetőségé­nek ezt a magatartását, amely az üzemegység 116 kommu­nistájának és a gyöngyösi üzemegység dolgozóinak lebe­csülését jelenti — ezt a lát­szatot kelti. Szombaton este ünnepélyes gyűlés keretében névadó-ün­nepséget rendezett a Nagyal­földi Kőolajtermelő Vállalat egri telepének KlSZ-szerveze- te, amelyen Zsigmondi Vilmos olajkutató, feltaláló nevét vet­Nagy örömmel vették tudo­másul az AKÖV gyöngyösi üzemegységének kommunistái, hogy a Központi Pártbizottság figyelemmel kíséri a vezető- gég-újraválasztó taggyűlésü­ket, ami abban nyilatkozott meg, hogy taggyűlésükön meg jelent a Központi Pártbizott­ság megbízottja, Jandek Géza, a párt városi bizottsága titká­rának, Molnár Gusztávnak a kíséretében. A taggyűlés ünnepélyessé­gét fokozta a pártonkívülieK küldöttsége, akiknek nevében Jakabovits Andrásné, a KISZ küldöttsége, akiknek élén He­gedűs András és a legfiata­labb szakmunkás-jelöltek, az ipari tanulók küldöttsége, akik Bogdány Ferenc személyén ke­resztül köszöntötték a taggyű­lés részvevőit. Márkus István elnöki meg­nyitója után a párt-alap- szervezet vezetősége nevében Qonda Gyula párltitkár tar­totta meg a beszámolót­Most talán úgy lenne a legegyszerűbb, ha a beszámoló ismertetése után a hozzászólá­sok lényegét is elmondanám, de ez a taggyűlés olyan lég­kört alakított ki, ami a szo­kásos forma mellőzését teszi nekem is lehetővé. Talán ép­pen azért, mert a taggyűlés már sugározta magából a XXII. kongresszus új munka­stílusát, s az MSZMP Közpon­ti Bizottságának a XXII. kongresszus jelentőségéről va­sárnap nyilvánosságra hozott határozatát. Mindenekelőtt az őszinteségről* a nyíltságról kell szólnom. Ez a nyíltság a beszámolót is jellemezte, s minden bizonnyal ennek kö­vetkezménye volt a hozzá­szólók szavaiból kicsendülő őszinteség is. De ugyanígy hivatkozhatok a felelősségérzetre, ami szin­tén a taggyűlés jellemző vo­násai közé tartozott. Felelős­ségről szólott az üzemegység tervfeladatainak teljesítéséről, az ezzel kapcsolatos nehézsé­gekről Gonda Gyula párt­titkár, Nagy István, Orosz Já­nos, Halász Ernő, Gábori Tivadar, Jakabovits András, Jekkel Ferenc és Suha Gyula, ez üzemegység vezetője. Nem szépítették az üzem­egység helyzetét, noha az eredmények kisebbítésére sem törekedtek, örömmel mond­ták el, hogy az első negyed­évben az önköltségnek több mint egymillió forinttal való. túllépését ma már behozták, sőt« ott tartanak, hogy megtakar!-; tásuk közel félmillió forintot; tesz ki. í Arról is önérzettel számol-; tak be, hogy a IV. negyedév; tervének teljesítése most már; biztosítottnak látszik, hiszen a; dolgozók lelkesedése, verseny-J szelleme erre lehetőséget; nyújt, biztosítékot ad. I A számadatok megcáf olha- J tatlan bizonyítékai igazolták J az üzemegység erőfeszítését; és a dolgozók alkotó energiá-3 jának már mutatkozó gyümöl-J csét. Nem szépítették pilla-! natnyi helyzetüket, hiszen ez-I zel önmaguk ellen is vétet-! tek volna. De jellemzője volt ennek a! taggyűlésnek ; az elvtársi bírálat bátor alkalmazása is. Hozzá-; tehetjük — és ezt szintén a; taggyűlés részvevői vették; észre először —, hogy az ön-; bírálat fegyverét már nem al-; kalmazták ugyanilyen haté-; konysággal. A kongresszus és a Közpon-; 'ti Bizottság határozatának; szellemét tükrözte az a jelen-; ség is, hogy a bírálatot, a jo-; gos kritikát, az értékelésnek; azt a részét, amely a meglevő; hiányosságokat is feltárta: ép-; pen a további eredmények el-; érése céljából, senki sem uta-: sította vissza. Elfogadta a párt-; alapszervezet vezetősége, elfő-: gadta a gazdasági vezetőség, elfogadta a szakszervezet, sőt: maguk is tovább fejlesztették e.> r-' ’’es, a valóság őszinte feltárását, a javítani- akarást kifejező jogos bírála­A boltvezető l A 43-as cipőüzletet vezeti SMolnár Mihály. Jól ellátja ^munkáját; nemcsak felettesei >elégedettek vele, szeretik be­osztottjai, és a vevők sem pa­naszkodnak rá. Mikor délután >fél ötkor lehúzza a rolót, „be­csukja a boltot”, gyakran még itovább marad; sok a tennivaló, la raktár, a rendezgetés, a nyil- Svántartás ezernyi gondot okoz. SS ha már mindennel végzett, s Skéső van, nem érdemes sehova Sse elmenni. Ilyenkor hazamegy, solvassa a Vadász Újságot. Az s„elmenés” nála nem kocsmá- Szást jelent, pipaszó melletti siddogálást, hanem csatangolást saz erdőben, a réteken, puská­ival a vállán, nyulakat, szarva­ssokat keresve. ? Molnár Mihály 1945-től va­?dásztársasági tag, azóta már ^rengeteg nyulat, szárnyast és ^körülbelül 80—100 nagyvadat fejtett el, ami ezen a vidéken ^vaddisznót, s szarvast jelent. ^Vasárnap és csütörtökön — csü­törtökönként veszi ki szabad­napját — már kora hajnalban >kel és cserkészni megy. Ha csak ^kettesben mennek Árvái Gusz­I ívval, akkor a sörétes puskát kasztja vállára, a Frommert, ilyenkor egy-két nyúl után azatér. Ha a Dobó István Va- ásztársaság tart vadászatot, nagyobb vadakra mennek”, ajtókkal — a Mauser-jét viszi ragéval. Vaddisznóra, szarvas- a jobb a golyóspuska. minden magyar sorozat meg­található. 1871-ben adták kí az elsó bélyeget — kőnyomaté« ritkaság, ez is be van ragaszt­va az album első lapjára. A bélyegei közül a legkisebb címlet egykrajcáros, a legna­gyobb 50 billió adópengő. Ol­csó és drága bélyegek mind megvannak neki, nem hiány­zik egy sorozat se s még abból az időből sem, mikor ő maga katona volt s a felesége a ház­tartási alkalmazotti fizetésé­ből vásárolta számára a bé­lyegeket, mert 21 éve gyűjti már „kihagyás nélkül”. A bélyeg: földrajz, történe­lem, művészet, esztétika, ál­lattan, események és törekvé­sek, politika és csodás tájak. A gyűjtők egy része a bélye­geken kívül semmi mással nem foglalkozik, így számuk­ra ez a kis színes papírlap vastag falat von a világ elé, eltakarja tőlük a külvilágot, az életet. Szalai Pál nem ilyen ember, nemcsak remek bé­lyeggyűjteményével dicseked­hetik, első a társadalmi mun­kában is, s megállja helyét a politikai gazdaságtan szeminá­riumán is. A tisztviselő Áll az asztal mellett, ahol két ismerőse sakkozik. Nem szól bele, pedig nem könnyű szó nélkül megállni, hiszen... No de egy jó sakkozó mindig tod- na jobb tippet adni a kezdők­nek. De Neményi György csak néző marad, legfeljebb bólint egyet, ha a lépés szerinte is jól sikerült. Befejezik a partit. Az egyik játékos begombolkozik, feláll, érnek a bélyegek és a pénz együtt? Talán húszezret, de lehet, hogy háromszor annyit Nem is érdekel. De nézzen csak ide — s egy 1949-ből való rézkrajcárt mutat három és fél milliméter vastagot, akko­rát, mint egy ötforintos. Látja ezt a csíkot a közepén. Itt vág­ták ketté, kivájták a belsejét aranyat öntöttek bele s isméi összeforraszották. Így csem­pészték külföldre az aranyat A falon is pénzgyűjtemény: egy nagy rámában — 30 darafc ezerpengős; még ívben, nincs is felvágva. A nyáron 1500 fo­rintot ajánlott érte az egyik Heves megyei tanító. De ő nem azért gyűjti. Míg a pénzeket nézem, ki­hozza a bélyeggyűjteményt Szovjet, holland, francia, an­gol, osztrák és kínai bélyegek sorakoznak egymás mellett, celofán-burkolattal ellátva Rakosgatja a lapokat, mintha egy-egy oldalt hajtana a Tör­ténelemből. — Ezt a sorozatot az Eszaki-sark kutatói tiszte­letére adták ki, ezt a Lomo­noszov évfordulóra, emezt a győzelem ünnepére, a másikai az űrhajó felbocsátása alkal­mából. — A szovjet bélyegekre elő­fizetek, minden sorozatot meg­küldenek. Egyébként csak né­hány sorozatot veszek a többi országok kiadványaiból. A ma­gyarokat annál inkább. Szálai Pál gyűjteményében Szabad idő ... Kevés a sza­bad idő, pedig a társaságnak nem nagy a vadászterülete. De itt nemcsak vadászni lehet, nemcsak az a feladat, őrizni kell, nehogy a nyulakat, muf­lonokat, őzeket mások, orvva­dászok kapják puskavégre. Emellett a mezőket is meg kell óvni a kártevőktől, s ezért gyakran olyankor is elsétál a vadászterületre, mikor „békés” szándékkal megy. A vadak és a termények őrzése sok szabad óráját foglalja el, amit mások inkább pihenésre fordítanak. A kőműves Szalai Pál kőműves, bélyeg- gyűjtő. Tulajdonképpen korri­gálással kell kezdenem, meri ő nemcsak bélyeget gyűjt — komoly pénzgyűjteménye is van. — Csak aztán le ne ejtse — mondja —, amikor a kezem­be adja az érmés ládát —, amelyben a pénzgyűjteményt tartja. A fiókokban 6zépen el­rendezve fénylenek a pénzda­rabok, Claudius korától 1961- ig. Minden magyar uralkodó pénze megtalálható ebben a gyűjteményben, legtöbbjük két példányban is megvan, ezeket számos és figurás felé­vel helyezi egymás mellé, úgyhogy egyik oldala „fej”-et, a másik pedig „írás”-t mutat. Egyszerre látja mind a két ol­dalát. Két és fél kiló ezüst — mondja —, ugye a súlyáról akart kérdezni? Hogy mennyit Hold világította dombok felé. Villanypóznák suhannak el mellettünk, s mind beljebb- beljebb fúrja magát az autó a Biikkbe. A Nagy-Eged téli álomba merült, mögötte a Várhegy sö­tét csúcsa rajzolódik az égre . .. Erdők... Szántóföldek ■., Rétek.,. Szőlők... Az autó motorja álmosítóan zümmög, s csak akkor erősö­dik a hangja, ha egy dombra kell fölkapaszkodnia. Fénytől megbabonázott nyú­lok ugrálnak az úton.,. Amott meg ... hát az meg mi?l Nézd csak!... Szarvas! A szép, nagy állat ott ócso­rog az út szélén és gyanakodva Este van ... A telihold kerek képpel szemlélgcti a mozdulatlanná meredt csupasz bokrokat... Egy teherautó zötyög el mel­lettünk a kényelmetlen sikfői makadámúton... November... A tél hideg lehelete ráfagy a fákra. Hajnalban deresek lesznek a gallyak... Az autó reflektora éberen fi­gyeli az út csíkját, makacsul követi a kanyarokat. Az út melletti, frissen szántott föl­dekről vadnyulak ugrálnak az útra párosával, a reflektor fé­nyében megzavarodva, szök- dösnek, aztán eltűnnek a túlsó oldal fái között... Szép este volt. A tiszta leve­gőben messze elláthattunk a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom