Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

1961., október 29., vasárnap NGPOJSAG 3 lenmgrífd ® (Minsík * >/®GorWj ^arl(0vyfefOnile7.=;. . IKujbisev ©^ , Bosztoy^jo 16 » M [I | Srvercflovsik Mabarovsík Akní-Aía, GAZDASÁGI NAGYKORZETEK A SZOVJETUNIÓBAN 1000 km ŐSZI TÁRLAT A tízéves képzőművészeti munkacsoport kiállításáról TÍZ ÉVE ANNAK, hogy né­hány képzőművész megalakí­totta a Heves megyei Képző- művészeti Munkacsoportot. A csoport működését kezdetben előítéletek gátolták. A munka- csoport azonban — dacolva az ítéletekkel, a rosszindulatú megjegyzésekkel —, hozzálát­tak a munkához. Nem volt könnyű dolog az első idő szakban. A város hosszú időn keresztül eléggé érdektelenül szemlélte a művészek munká­ját. Teltek, múltak az évek, s ma már ott tartanak, hogy rendszeres tárlatokat rendez­nek, közösen állítják ki mű­veiket. Több segítséget ad már a művészeknek a megyei ta- lács művelődésügyi osztálya s és szép számmal kelnek el ; tárlatokon kiállított művek. \ megbecsülést az is jelzi, rogy a tárlatokat az utóbbi evekben tanácsi vezetők, most pedig a Pedagógiai Főiskola igazgatója nyitotta meg. Erről az őszi tárlatról sze­retnék — a teljesség igénye nélkül — rövid beszámolót adni. A tárlatra 20 művész 170 al­kotását küldte be. Ebből a zsűri 66 alkotást tartott alkal­masnak kiállításra. Örvende­tes jelenség ez, mert a megye képzőművészei munkájának termékenységét bizonyítja, to­vábbá a zsűri válogatási lehe­tőségét is növelte. EZEN A KIÁLLÍTÁSON néhány új névvel is megis­merkedik a közönség. Kéregné, Bánóczy Adrien munkái közül a Bogiári kikötő, Gyenes Istvántól a konstruk­tív törekvésű Nagyrédei ősz tetszett. Reméljük, a jövőben is sok szép alkotással örven­deztetik meg a megye művé­szetet szerető közönségét. A munkacsoport régebbi tagjai festői kifejezésmódjuk, de többnyire témájukat te- kihtve is sokat fejlődtek. Kastaly István kedvenc té­máját, az Eger környéki tájat festi szívesen. A Paphegy ősz­szel című festménye a szűkebb hazáját melegen szerető mű­vészt mutatja be. Kátai Mihály a tőle meg­szokott biztonsággal kompo­nálta a Tengeritörés-t. Igen tetszett a Dombos falurészlet is. Gergely Pál kiállított művei közül legjobban Önarckép-e és a MÁVAUT-megálló tűnt ki. Ez utóbbi, két emelet magas­ságból mutatja be esős időben az autóbuszra várokozókat. Nagy Ernő két olajfestmény­nyel és öt guache-sal jelent­kezik a kiállításon. Kiemelke­dő képe a Festő lány, amely lírai hangvételével hívja fel a figyelmet. A parasztság megváltozott, új életét tükrö­zi az Első közös cséplés és a Szénarakodás című érett alko­tásai. Kocsis Arpádné a veszpré­mi várba vezeti el a nézőt. Csodálatos panorámát tár in­nen elénk a vár előtti völgy­gyei és az azt áthidaló via­dukttal. Lazúros ecsetkezelé­sével szinte mozgásba hozza a völgyet megülő vibráló pá­rát. Dr. Berenczné, Saár Zsuzsa munkája az elmúlt évekhez képest határozott fejlődést mutat. Kifejezésmódjában so­kat bátorodott. Balaton kör­nyéki tájai közül különösen szép a Fények a Balatonon és a Keszthelyi este. NAGY FIGYELMET érdem­lő alkotás Baksayné Dienes Klára öregek című festménye, amellyel a munkában kifáradt magyar parasztnak állít em­léket. Balogh László az útkeresés végefelé jár. Kezd nála kiforr­ni az egyéni hang. Nagy ér­deme műveinek az egységes­sége. Képei közül legjobb a íuturista-ízű Kis-Eged. Gádor Kálmán megszokott, kemény ecsetkezelése a Szőlő­metszők című képén nem bán­tó, bár a kissé frontálisnak ható kompozíció helyessége vitatható. Kár, hogy színská­lájával még mindig túl „hi­degnek” mutatja a világot. Nagy Béla munkás-témákat ábrázol Lemezdomborítók és Hajókovácsok című képein. A francia impresszionisták hatá­sa érződik a Vendéglőben cí­mű kompozícióján, amely me­leg hangulatával ragadja meg a nézőt. Szilágyi Elek képei közül a jó kompozíciójú Útépítőket, Kishonti Jenőnek Leányport- ré-ját, Nagy Rózsának Borús táj-át kell kiemelni. Viszonylag kevés a grafikai anyag ezen a tárlaton, bár Tróján Marian Libák, Tit­les Béla Verekedő kakasok és Kengyel Zoltán Lovak című képe méltán érdemel figyel­met. Igaz, ez utóbbi műnél felvetődik a kérdés, szerencsés dolog-e linóleumba ilyen gi­gantikus formákat metszeni. Király Róbert Közös ter­més című kisplasztikája és Orbán József lovas figurája a két művész nagy mesterség­ben! tudásáról tanúskodik. A tárlat hűen tükrözi, hogy a megye képzőművészei igye­keznek lépést tartani a kor­ral. Nagy örömünkre szolgál, hogy a munkacsoport köre egyre bővül. Több művésznél tapasztalható a témabővülés, egyre merészebben nyúlnak a mindennapi élet apró és na­gyobb eseményeinek ábrázo­lásához. Majdnem valameny- nyi művésznél jelentkezik az egészséges útkeresés, vala­mennyien igyekeznek a körü­löttünk zajló életet reálisan és mindenki számára érthető nyelven tükrözni. IGEN SZIGORÚ VOLT a zsűrizés, de a kiállításra került művekről az a zsűri vélemé­nye, hogy régen volt ilyen szép anyag Heves megyei ki­állításon. Kiss István Sikeresen teljesítették felajánlásukat a nagyiugedi Dózsa Tsz tagjai A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán N. Sz. Hruscsov elv- társ, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, kongresszusi beszámolójában utalt az egyesített gazdasági területek és ezeken belül működő Népgazdasági Tanácsok jelentősé­gére a Szovjetunió tervezési rendszerében. A Szovjetunióban jelenleg 19 egyesített gazdasági terület — azaz gazdasági nagykörzet van. A jelenlegi gazdasági nagykörzetek létrehozása előtt 13 nagykörzet szolgált a Szov­jetunió központi tervezésének területi tervezési alapjául. Az új gazdasági nagykörzetek minőségileg különböznek az előzőektől. Mindegyikük összehangolási (koordinációs) és ter­vezési tanáccsal rendelkezik. A területi tervezés tehát közelebb került az élethez. Az új körzetek a Szovjetunió új, nagy gazdasági területi egységeinek tekinthetők. A Szovjetunió 15 szövetséges szovjetköztársasága az alábbi gazdasági nagykörze­tekre oszlik: az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságban 10 gazdasági nagykörzet van (sorszámozás megfelel a térképen karikában levő számoknak, zárójelben a körzet székhelye): 1. Észak-Nyugat (Leningrád), 2. Központ (Moszkva), 3. Volga-Vjatka (Gorkij), 4. Központi-Csernozjom (Voronyezs), 5. Volgamellé k (Kujbisev), 6. Észak-Kauká- zus (Rosztov-na-Donu), 7. Ural (Szverdlovszk), 8. Nyugat-Szibéria (Novoszibirszk), 9. Kelet- Szibéria (Irkutszk), 10. Távolkelet (Habarovszk). Ukrajnában 3 nagykörzetet találunk: 11. Donyec—Dnyeprmellék (Harkov), 12. Dél-Nyugat (Kijev), 13. Dél (Ogyessza). A három balti szovjetköztársaság — Észtország, Lettország és Litvánia — egy nagy gazdasági körzetbe tar­tozik: 14. Nyugat (Riga). Ugyancsak egy körzetbe tömörül az Azerbajdzsán, a Grúz és az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság: 15. Kaukázusontúl (Baku). A 16. gazdasági nagy­körzetet, Közép-Azsiát: Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kirgizia alkotja. Szék­helye: Taskent. A 17. nagykörzet, Alma-Ata székhellyel, egész Kazahsztán területére ter­jed ki. A felsorolt gazdasági nagykörzetek mindegyike több gazdasági-igazgatási körzetet egyesít magában. A térképünkön 18. számmal jelölt Belorusszia (Minszki és 19-es Moldava (Kisinyov) nem tartozik a fenti nagykörzetekhez, hanem továbbra is mindkettő önálló gaz­dasági-igazgatási körzetet alkot. November 30-án nyit az Egri bisztró Az elmúlt hetekben a nagy- fügedi Dózsa Termelőszövetke­zet tagjai az SZKP XXII. kongresszusának, valamint a községi pártalapszervezet ve­zetősége újjáválasztásának tiszteletére vállalást tettek, hogy október 28-ra befejezik az őszi betakarítási, és vetési munkát. Mint tegnap jelentet­ték, ezt a vállalást sikerrrel Hírek az egri 96 lakás építkezéséről A harmadik épület külső homlokzatvakolása elkészült, a festés is kifogástalan. A hideg- burkolás, csempézés folyik. Kellene a festő, üveges, kü­lönösen az első épületre. Villany-, víz- és gázszerelés fele részben kész. Nem lesz baj a másik felével sem — hal­lőttük az építkezésen —, bár a szakipari munkák szoktak akadozni. Reméljük, ezen a jól indult munkahelyen a be­fejezéssel és a munka minő­ségével sem lesz baj. Remél­jük..^ de jobb lenne, ha biz­tosak lehetnénk ebben. teljesítették, mert már októ­ber 26-án estére sikerült be­fejezni a vállalásban szereplő feladatokat. A nagyfügedi Dózsa Tsz tag­jai elvetettek 1285 hold búzát, 15 hold rozst, 125 hold árpát, 11 hold őszi takarmánykeveré­ket. A vállalás teljesítésében minden tei'melőszövetkezeti tag becsületesen kivette részét, de mégis külön dicséretet ér­demel Somogyi Imre, Bozsik Sándor, Szökő Gyula, Talics- kó János, Szilágyi György, a tsz traktoristái, Kelemen Gá­bor, Már Mihály, Jakab Al­bert, Szabó László, Papp Jó­zsef, Nagy József, Lukács Sán­dor, Faragó József, Már László, a gépállomás traktoristái, Bo­zsik József, Deme András, Ju­hász István, Sipos János tsz- tagok; a vetőgépek mellett vé­geztek kiváló munkát. Az egri és az Egerben Vá­sárló vidéki emberek kíván- :sian szemlélődnek az új elne- ' vezést kapott „talponálló” előtt. Bizony-bizony — mondo­gatják —, jó másfél éve an­nak, hogy az építőmunkások megjelentek az épületben és nekivágták a csákányt a városi tanácsháza eltávolítandó fa­lainak. Azóta többször ott­hagyták a megkezdett munkát, majd újból nekifogtak és most végül komoly ígéret van arra, hagyha már november 7-re nem, de 30-ára teljesen készen átadják a bisztrót rendelteté­sének. Persze, a kész helyzeteket a közönség nagy része tudomá­sul veszi, de vannak azért szervek, hivatalok, és hát egyes emberek is, akik kíváncsiak arra, hogy miért készül ilyen sokáig ez az átalakítási mun­ka? Mit mond ebben az ügyben Pálinkás Győző, a megyei ta­Közös szüret Andomaktályán Az idén először kezdett együttesen a falu népe a közös termés betakarításához. Az első közös szüret vidám hangulatban zajlott le, a puttonyosok, szedők örömét elsősorban a szép termés hozta meg, de hozzájárult a Búzakalász Termelőszövetkezetben, uralkodó jó- közösségi szellem i*. (Foto; Kiss Béla} nács kereskedelmi osztályának vezetője? — Mi megállapítjuk, felmér­jük a szükségletet. Javaslatot teszünk, pénzt szerzünk, szó­val, elintézzük a ránk váró fel­adatokat. Azután a dolgok mennek a maguk útján. A tervező megtervezi, az épí­tő vállalat meg kivitelezi a munkát. Elmondani ezt így elég egyszerű, de sok-sok akadállyal kell megküzdeni, amíg egy-egy szándékból való­ság lesz. És ebbe a gondolat­körbe beletartozik az is, hogy Egerben — mint tudjuk —, a lehetőségek korlátozottak. A Széchenyi utca, Vöröshadsereg útja, Dobó utca és Sándor Im­re utca jóformán zárja azt a területet, amely Egerben a for­galom szempontjából számítás­ba jöhet. És itt meg kéll még jegyeznem azt az eléggé el nem ítélhető mohóságot, amely egy-egy üzlethelyiség és általában a helyiségek iránt megnyilvánul az érdekelt vál­lalatok és intézmények részé­ről. Sok esetben még azt is ‘kö­vetelik, ami nincs. — Eiger sok tíz- és százezres idegenforgalma nagyon nél­> külözte a fő szezonban egy kö- ; zeli és olcsó kisvendéglő étel­eid és itallal való felkészülését [és a közönség kiszolgálását. — Ez a hiány szűnik meg > november 30-ával, amikor > nemcsak a bisztró, de a Marx ; Károly utcai, volt Széchenyi >kávéház is megnyílik a közön- j ség számára. Ezután a Vendéglátóipari ! Vállalatnál érdeklődtünk a > munkálatok elhúzódásának tokai felől. Szabó János igazga- ; tóhelyettes a helyszínen mu- >tatja meg az építkezés, illetve [az átalakítás közben előadódó > nehézségeket. — A sok „kiváltás” és új [tartófalak, tartógerendázat be­> helyezése nagyban késleltette > a munkálatok haladását — > mondja az igazgatóhelyettes. >— Közben a pincében félmé­teres víz állt, aminek az eltá- ►volítása újabb feladat volt. A [ méter vastagságú eliszaposo- [dás miatt, száz köbméternyi > agyagot, taxái termeltek ki a pincéből, hogy le tudják beto­nozni. Ezek a különmunkák nagyon sok pénzt fölemésztet­tek. Emiatt azután — és ez nem is titok —, elfogyott a pénz és pénzhiány miatt egy ideig állt a munka. Az építkezés megtekintése közben kiderül, hogy az utca frontjáról bizony nem sok lát­szik ebből az építkezésből, mert az építkezés nagyobb ré­sze befelé, az épület udvar fe­lőli részében történt. Jól esően állapítottuk meg, hogy a bisztró kiszolgáló sze­mélyzetének a félemeleten öl­tözőket és fürdőt létesítettek. Az építkezés egyébként a kor­szerű megoldások mellett, min­denütt az egészségügyi szem­pontok betartását is figyelem­be veszi. Így van egy „előkészítő” he­lyiség, ahol a főzelékfélék mo­sása, tisztítása történik. Külön mészárosfülke, hidegkonyha, mosogatóhelyiség az ételes edé­nyeknek, mosogató az italos edényeknek. A hűtőszekrények mellett szellőzőberendezés, szívó-fúvó rendszerű, kettős mennyezetű légmozgással ol­dották meg a levegő cserélődé­sét Az üzletben egy büfé és egy éttermi rész létesül. Itt fagy­lalt, cukrászkészítmények, presszó és italok, azonkívül egy „infra-sütő”, hirtelen sült különlegességek szolgálják az ínyencfalatok kedvelőit. A két borsózöld emelettartó oszlopot a műmárványkészítők most csiszolják és kezük mun­kája nyomán szép, görbülő vo­nalak, flóderos alakzatok tűn­nek elő. AZ oszlopfejekre már nem jutott pénz, azok csiszo­latlan maradnak. Így mondja az igazgatóhelyettes. — Mennyibe is kerülhetett ez az építkezés? — Kétmillióba — válaszolja Szabó János. Ezért a volt Szé­chenyi már házilag készül, a vállalat szakemberei végzik itt a munkát. Itt is szétnézünk és bizony megállapítható, hogyha lassan is, de halad a munka, és no­vember végére az ifjúságnak is lesz egy szórakozóhelye. Okos Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom