Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
4 N 6 p 0 J 1961. október 18., szerda SAG Megkezdődött az SZKP kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) gapadot, készüléket, műszert, automataberendezést készítettek. Gyökeresen megjavult a tüzelőanyag-gazdálkodás szerkezete. A tüzelőanyag-termelésben a kőolaj és a gáz most 42 százalékkal szerepel, az 1955. évi huszonhárom és fél százalékkal szemben. Üj technikai alapra helyezték a villa- mosenergia-termelést. A munkások rendelkezésére álló energiamennyiség körülbelül 40 százalékkal növekedett. 1956-tól 1965-ig a népgazdaságban 156 milliárd rubel értékű állami beruházást eszközöltek, többet, mint a 20. pártkongresszusig a szovjet hatalom éveiben. Körülbelül hatezer nagy állami vállalatot helyeztek üzembe. Több mint harmincezer kilométer hosszúságban fektettek le kőolaj- és gázcsővezetékeket. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt éveket a munka termelékenységének gyors növekedése jellemzi.. 1961-ben az iparban a termelékenység 43 százalékkal, az építkezéseknél 60, a vasúti közlekedésnél 56 százalékkal nagyobb az 1955. évinél. Ezen az alapon keletkezett az ipari termelés- növekedésének majdnem 70 százaléka. Következetesen végrehajtották a területek termelőÄ szovjet ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme 1956—1961-ben 10,2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont csak 2,3 százalék. Az iparcikkek egy főre jutó átlagos évi termelése a Szovjetunióban 8,2 százalékkal, az Egyesült Államokban 0,6 százalékkal növekedett. A beruházások átlagos évi növekedése az utóbbi hat év alatt a Szovjetunióban 12 százalék volt, az Egyesült Államokban itt nem volt növekedés, sőt bizonyos csökkenés állt be. A Szovjetunió ipari termelése jelenleg az Egyesült Államok ipari termelésének több mint 60 százalékát teszi ki.- Hruscsov emlékeztetett rá, hogy 10—11 évvel ezelőtt a Szovjetunió az amerikai ivar termelésének még csupán nem egészen 30 százalékát állította elő. A vasérc és szénkitermelés erőinek fejlesztését célzó irányvonalat. Mint Hruscsov hangsúlyozta, 'a haladás meggyorsítása szempontjából óriási jelentőségű volt az ipar és az építkezés irányításának átszervezése. Hruscsov közölte, hogy felülvizsgálták és megjavították a 21. pártkongresszuson elfogadott népgazdaság fejlesztési terv egyes feladatait. A terve módosításait „maga az élet, a szovjet nép önfeláldozó munkája eszközölte”. A hétéves terv eddig élteit három éve alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése 10 százalék, az eredetileg előirányzott 8,3 százalék helyett. A Szovjetunió ipara kb. 19 milliárd rubellel nagyobb értékben állít elő termékeket, mint a hétéves terv az első három évre előirányozta. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a Szovjetunió az utóbbi években az előzőkhöz hasonlóan lényegesen felülmúlta az Egyesült Államokat az ipari termelés növekedésének ütemében és már kezdi megelőzni az Egyesült Államokat sok nagyfontosságú termékfajta termelésének abszolút növekedésében is. „Most már arról van szó, hogy gyorsan csökken közöttünk a távolság a termelés színvonalát tekintve, arról, hogy volumenében, a koksz, vasbetonszerelék, fővonali dieselmozdonyok és villanymozdonyok, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a cukor, az állati zsírok, a halfélék és több más termék előállításában a Szovjetünk) máris túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét adja, vagyis többet, mint Anglia, Franciaország, Kanada, Japán, Belgium és Hollandia együttvéve. „A hétéves terv teljesítése hazánkat olyan határkőhöz vezeti el, ahonnan már csak kevés idő szükséges ahhoz, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat. Az alapvető gazdasági feladat megoldásával a Szovjetunió világtörténelmi győzelmet arat az Egyesült Államokkal folytatott békés versenyben” — hangsúlyozta Hruscsov. „Ügyeink, mint látják, jól haladnak” — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára — majd hozzá tette: minden lehetőségünk meg van, hegy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel szilárd alapot teremtsünk a párt programtervezetében megjelölt még hatalmasabb feladatok megoldásához. Hruscsov felhívta a figyelmet a szocialista gazdaság tartalékainak teljesebb kihasználására, a tékozlás és helytelen gazdálkodás megszüntetésére, a munka termelékenységének emelésére. „Gyorsan és teljesebben kell felhasználnunk mindazt, amit a tudomány és a technika hazánkban megteremt, bátrabban kell alkalmazni mindazt a jobbat, amit a külföldi tapasztalat nyújt, nagyobb mértékben kell fejleszteni a termelés szakosítását és összehangolását, meg kell gyorsítani komplex gépesítését és automatizálását”. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődésben a villamosítás játssza a vezető szerepet. Az ország teljes villamosítását megvalósító nagy kapacitású vízierőművek felépítése azt is lehetővé teszi, hogy párhuzamosan hozzálássanak a népgazdaság más problémáinak megoldásához. Mint Hruscsov bejelentette, a hétéves terv három évében a népgazdaságba beruházott összegeket több mint 3,5 milliárd rubellel kiegészítik. Az országban jelenleg több mint 100 000 építkezés folyik, s ennek fele termelési rendeltetésű, ilyen hatalmas számú létesítmény egyidejű felszerelése mellett az anyagi és pénzkészletek szétforgácsolódnak — mutatott rá Hruscsov —, sok vállalat csak két-három évvel később kezd termelni, mint azt a technikai lehetőségek megengednék. Hruscsov hangoztatta, hogy újabb vállalatok alapítását bizonyos időre — mint mondotta: „mondjuk egy évre”, valószínűleg szüneteltetni kell, s minden olyan eszközt, amely ebben az időszakban felhalmozódik, a már megkezdett létesítmények gyors befejezésére kell fordítani. Csak a különösen fontos építkezések tekintetében engedhető meg kivételezés. A beszámolási időszakban fontos intézkedések történtek a mezőgazdaság területén, s ezek az intézkedések a kommunizmus építésére már eddig is nagy hatást gyakoroltak, s hatásuk a jövőben még nagyobb lesz. a Szovjetunió első helyre kerül a világon egész sor termék és készítmény termelésében”. Megerősödött a kolhozok és szovhozok anyagi—technikai bázisa 1956—60 között a mezőgazdasági beruházások összege majdnem megkétszereződött, elérte a 27,2 milliárd rubelt. A mezőgazdaság 747 000 traktort kapott. Megnövekedett a szovhozok szerepe a kommunista építésben: Bevezettük a tervezés új rendszerét, amelynek alapját az az elv képezi, hogy az állami vezetést párosítani kell a tömegek alkotó kezdeményezésének sokoldalú fejlesztésével. Helyreállítottuk a kolhozisták, szovhozmunkások és a szakemberek anyagi érdekeltségének lenini elvét a mező- gazdasági termelés növelésében. A kolhozokat és szovhozokat vezető káderekkel és szakemberekkel erősítettük meg. Ezek a párt által megvalósított fontos intézkedések forradalmi jelentőségűek a mező- gazdaság fellendítése, az egész szocialista gazdaság fejlesztése számára. Az utóbbi öt év alatt a mezőgazdaság összes termelése a megelőző öt évhez hasonlítva 43 százalékkal növekedett. Hruscsov kijelentette, hogy „a szűzföldek feltörése hősi népünknek a kommunizmus építésében végrehajtott évszázadokra szóló nagyszerű hőstette”. A szűzföldek feltörésének következtében gyökeresen megváltoznak az ország keleti részének nagy területei. Hatalmas ipari bázist hoztunk itt létre. „A szovjet Kelet egész gazdasága a kommunizmus építésének nagy ügyét fogja szolgálni. Ez a föld igazi, kommunista újjáteremté- se.” Hruscsov rámutatott, hogy öt év alatt a mezőgazdasági termékek előállítása az országban jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként megnőtt a szemestermények és az egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlása. Míg korábban az állam körülbelül két milliárd púd gabonát vásárolt, az utóbbi években már három milliárd, vagy annál is több púdra növekedett a felvásárlás. „Ma teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy az állattenyésztés fejlődésében is gyökeres változások következtek be — mondotta a Központi Bizottság első titkára. — A szarvasmarha állomány 1960-ban elérte a 75,8 milliót, az 1955-ös 58,8 millióval szemben. A sertésállomány hasonlóan 34 millióról 58,7 millióra, a juhállomány pedig 103,3 millióról 133 millióra emelkedett. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme még mindig elmarad az ipari termelés növekedésének ütemétől,. valamint a lakosság növekvő szükségleteitől. Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságban elért vitathatatlan és jelentős sikerek ellenére az országban még most sincs elég egyes termékekből, különösen húsból. Ezért vannak nehézségek a lakosságnak az állattenyésztés termékeivel való ellátása tekintetében. — Azok a konkrét intézkedések, amelyeket a párt 1961. elején hozott a mezőgazdasági termelés növelésére, még nem hathattak teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — j,Az azonban, ami már megtörtént, az idén elért eredmények, azt a meggyőződést keltik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erősen növekedni fog”, — 1961-ben a szemestermények teljes betakarított meny- nyisége nagyobb volt, mint tavaly — közölte Hruscsov. — Növekedett a gabonaneműek felvásárolt mennyisége is. Október 15-ig 3086 millió púd szemesterményt vásároltunk fel, 354 millió púddal többet, mint 1960 hasonló időszakában. Az állam ebben az évben körülbelül 3300 millió púd szemesterményt vásárol fel, 450 millió púddal többet, mint a múlt évben. „Ez a párt és a nép nagy győzelme és annál értekeaebb, mert olyan évben vívtuk ki, amely az időjárási viszonyok szempontjából nem a legjobb”. Hangsúlyozta, hogy „óriási tartalékaink vannak”, az a legközelebbi években a Szovjetunióban még legalább nyolc millió hektár szűzföldet kell művelhetővé tenni. Ilyenformán összesen ötven millió hektár új föld kerül hasznosításra. „A szűzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, népünk büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek megművelése a szocialista mezőgazdaság kultúrájának szimbólumává váljék.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének növelése lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztésének gyorsabb megoldását is. „A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével kell meghódítanunk.” — Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov —, hogy emeljük a nép jólétét, fejlesz- szük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, hanem a fogyasztás területén is. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint 4 millió házat fognak építeni. „Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: mindent az emberért, az ember javáért!” — jelentette ki Hruscsov. Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetések és kedvezmények, amelyeket 1960-ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgtak az 1940. évi 4,2 milliárd rubellel szemben. A hétéves terv értelmében a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 millió nyugdíjast; körülbelül 4 millió tanuló számára biztosítanak állami öszminél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb kapitalista országokban. Hruscsov közölte a kongresszus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd. A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinybeni áruforgalma 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. „Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez munkánk komoly bírálata”. Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyvenmillió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralevő évei alatt a munkabérminimumot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960. október 1-vel már meg is kezdődött. 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli. „Az adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya” — mondta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemét tekintve, a Szovjetunió első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer főnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban. Szimbólumunkká vált az építődaru „Önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká jóléte. vált az építődaru” — jegyezte meg Hruscsov. Sikeresen teljesítettük az 1956—60. évi állami lakásépítési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást. „Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is igen komoly” — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett Közölte, hogy a hétéves terv hátralevő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szer többet, töndíjat és szállást; több mint 600 000 iskolai tanulót intemá- tusokban, alapjában véve állami költségen tartanak eL A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapiján több mint 7 millió munkás, kolhozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 millió anya kap állami segélyt „Lám, esd jelentik a közalapok!” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „joggrl büszkélkedünk aa- zal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén”. M A kommunizmus tudást ad mindenkinek. A tömegek ismereteiből, magasfokú kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez!” — A tudomány virágzása ennek ékes bizonyítéka — állapította meg Hruscsov, majd közölte, hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók száma meghaladja a 350 000-et, a tudományos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket. — A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán. Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb, ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében. A 20. kongresszus határozatainak valóraváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelés és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére. „Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi viszonyokra, a szabad, általánosan fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusáról, a barátságon és az elvtársiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját.” Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális-gazdasagi intézkedéseket hajtott _ • - tjiTiiifruiiiditfyun ^ ^■< forradalmi jelentősége nemcsak az, hogy lehetővé tették az anyagi-műszaki alap megszilárdítását, hanem az is, hogy fontos szerepet játszottak a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon két formájának további közelebb hozásában.” Az új csírái egyre világosabban láthatók a munka jellegében, a termelő munkások kapcsolataiban. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüknek, képességeiknek megfelelően dolgozzanak. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a kommunista munkakollektívák és élmunkások mozgalmának. Kétségtelen, hogy idővel az élet kitermeli a szocialista munkaverseny más, még tökéletesebb formáit” — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődnek az anyagi és a kulturális javak elosztásé ban is. Ez elsősorban kitűnik a munka szerinti elosztás szocialista elvének továbbfej - lődésében, amely elv a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvére való áttérésnek legfontosabb feltétele. „Az anyagi és eszmei Ösztönző erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket” — jelentette ki Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy „az az el képzelés, amely a bőség ismér vét a személyi tulajdon határ tálán megnövekedésében Iá ja, nem a mi elképzelésünk, az 5. oldalon) Fiié SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogj a legközelebbi években lehe tőség van a felvásárlás felemelésére a szemes terményeknél 42Ö0 millió púdra, 4 húsnál 13 millió tonnára és a tejnél 50 millió tonnára évente. Hruscsov közölte, hogy
