Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

961. október 17., kedd NPpOJSAG 7 I vezetSségválasztás előkészületei a hatvani iírás üzemi pártszervezeteinél Kilenc felejthetetlen nap az Elba partján A Politikai, Bizottság 1961 június 8-i határozata értelmé­ben 1961 október 15 és de­cember 20 között beszámoló- vezetőségválasztó párttaggyű­léseken újjá kell választani a párt valamennyi alapszerve­zetének vezetőségét. Az újjává- lasztásról szóló párthatároza­tot a hatvani járás párttagsá­ga is örömmel fogadta és meg­értette, hogy ez a feladat ösz- szefügg az ország építésének, a párt előtt álló nagy felada­taival, amely az új ötéves tervben hárul a pártvezetésre, amelyhez feltétel a pártveze­tés színvonalának emelése. Pártszervezeteink a vezető­ségválasztás előkészítésével és lebonyolításával együtt, ezzel szorosan összekötve küzdenek a termelési feladatok jó meg­oldásáért is. Az üzemekben je­lentős erőfeszítéseket tesznek a tervek teljesítésére. Vala­mennyi üzemben az elmúlt hó­napban értékelték a Politikai Bizottság I960 szeptemberi határozata végrehajtásának helyzetét és eredményeit. A tapasztalat azt mutatja, hogy üzemi párt- és gazdasági ve­zetés megértette a határozat jelentőségét és komoly előre­haladást ért el. Most pedig a vezetőségválasztás előtt né­hány nappal azt állapíthatjuk meg, hogy a negyedik negyed­évben a mennyiségi tervek teljesítése mellett a termelé­kenységben, önköltségben, ta­karékosságban — a párt hatá­rozatát figyelembe véve — si­kerrel teljesítik az éves ter­vet. A pártszervezetek értéke­lése nyomán azonban felszínre jött néhány negatív tényező is: a Mátravidéki Szénbányá­szati Trösztnél, a Selypi Cu­korgyárnál és a Selypi Ce­mentgyárnál a termelési költ­ségeknél bizonyos fokú túllé­pés mutatkozik, A vezetőségválasztás előké­szítő . szakaszában nagyobb fi­gyelmet fordítottunk arra, hogy megértessük a párttagsá­gunkkal a vezetőségválasztás jelentőségét és azt, hogy mi­lyen vezetőségi tagokra _ van szükség a párt előtt álló fel­adatok megoldásához. Megtár­gyaltuk a Politikai Bizottság határozatát kibővített pártbi­zottsági ülésen, a pártszerve­zetek az előkészítés feladatait gyök parancsnoksága alá he­lyezte. • A magyar reneszánsz fejlő­désének igazi továbbvivőit a Perényi, Dobó-féle főurakban kell keresnünk, akik a rene­szánsz kor szellemében gátlás­talan individualizmussal tör­tek nagyobb célokra. Ezek a parvenű főurak a szélsőségek között ingadoznak, tetteik kü­lönbözőek, politikai állásfog­lalásuk a legtarkább, magatar­tásuk ellentmondásos. Dobó István is azok közé a főurak közé tartozott, áld sarokba szo­rítva hősiesen ' küzdött olyan területen, ahol már uradalmai elvesztése forgott kockán. A Losonczyak, a Dobó Istvánok abban különböznek osztá lyuk­beli, ugyancsak birtokszerző, ugyancsak Habsburg-párti kortársaiktól, hogy nem a ké­nyelmesebb, olcsóbb megol­dást, nem a meghátrálást vá­lasztották. Dobót éppen az emeli kortársai, osztályának tagjai fölé, hogy Eger védel­mét vállalta, s elvégzésében helyt állt, harcát a győzelemig tudta vinni. A népi várvédök élén. haláltól nem rettegve küzdött; ez teszi szemünkben Js naggyá. Az egri győzelem azért született meg, mert Do­bó legalább életének ebben a kiemelkedő szakaszában, a tö­rökkel szemben tudott és mert a nép hazaszeretetére támasz­kodni. A nagy cél érdekében mozgósítani tudta a végvári katonák és népi önkéntesek hatalmas erejét, akik cselek­vői voltak a várvédelemenek. Dobó számára az egri várka-, pitányság volt az a keret, s Eeer megvédése volt az a fel­adatkör, amelyben földasúrból nemzeti hőssé emelkedhetett, ahol az egyéni érdeke, katonai ambícióin, birtokszerző törek­vése találkozott a haza érde­kével. \ * 1552. évi várvédelem hőri példáiénak keil tulajdonítanunk. hogy Eger vára röviddel a győzelem után A magyarság „vitézlő iskolája” pártvezetőségi, taggyűléseken és pártcsoport-értekezleteken beszélték meg és tájékoztatták az egész párttagságot a veze­tőségválasztás jelentőségéről. A járási párt-végrehajtó bi­zottság az újjáválasztás előké­születeit már értékelte, ellen­őrizte az elkészült pártvezetö ségi beszámolókat és megálla­pította, hogy lemaradás az elő­készületekben nincs, mert a beszámolók többsége már el­készült, s ez a pártvezetősé­gek gondos munkájának ered­ménye. A beszámolókban bá­tor, őszinte bírálat szelleme érződik a párttagság és a gaz­dasági vezetés iránt. A beszá­molókból mindenütt érződik a pártszervezetek fejlődése, ön­állósága és felelősségérzete a termelés, a dolgozókkal való kapcsolat javítása iránt. A mélységes bizalom meg­nyilvánulása, hogy valamennyi alapszervezetnél ellenőrzésünk során találkoztunk azzal az el­képzeléssel, hogy a vezetőség­választó taggyűlésekre meg­hívják a pártonkívüli aktíva­kat, elsősorban műszakiakat, élen járó munkásokat, a szo­cialista brigádok vezetőit, stb. Üj és pozitív vonás az üzemi pártszervezetek beszámolói­ban, hogy az üzemi termelés mellett mindenütt érződik a munkásosztály felelőssége a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdítása iránt. Az erő­műi és a Petőfibánya altárói pártszervezetek alkotó módon kapcsolják össze az üzem, a falu politikai arculatának meg­változtatását akkor, amikor azt tárgyalják, hogy az üzem­ben dolgozó, de falun lakó munkások osztályharcos szem­lélete, politikai magatartása nem kis mértékben fontos té­nyező a falu helyes politikai szemléletének kialakításához. A -vezetőségválasztás előké­szítésének időszakában • és a választás Mején a párttagság aktivitása mellett nagy Jelen­tőséget kell tulajdonítani a fa­lu. az üzem pártonkívüli dol­gozóinak véleményére. Meg kell hallgatni és ki kell kérni a pártonkívüli aktivisták, munkások véleményét, ezáltal is erősíteni a párt és a pár- | lett. Lantosaink s hegedőseink az egriek dicsőségét énekel­ték. Eger várában vitézkedett a végvári élet legszebb szavű költője, Balassi Bálint. Öt is az egriek jó vitézi híre vonzotta ide. Eger várának nagyszerű hagyományai. Ö is hozzájárult ahhoz, hogy az egriek vitézsé­ge az egész országnak például állíttatott. S ennek a vitézség­nek ő adott szebbnél szebb hangot a végvári vitézekről szóló verseiben. A reneszánsz kor lengyel— magyar kapcsolataiban érdekes színfoltot jelent Czahrowski Ádám személye és működése. A halicsi kisnemesi családból származó katona-poéta amo­lyan lengyel Balassinak is ne­vezhető, bár tehetsége, költői életműve jóval kisebb jelentő­ségű. Mindkettőjüknél azonos indítékok, .okok következmé­nyeként jelentkezik a becs­vágy: visszaszerezni a család egykori anyagi erejét és erköl­csi hírnevét, méghozzá nem elsősorban becstelen, könnyű kockázat nélküli úton. A párt­harc Zsigmond és Miksa hívei között az 1588. évi byczyni csatában Zsigmond pártiának javára dőlt el; így érthető, hogy a Miksá-párti Cza­hrowski jobbnak látta eltá­vozni hazájából. Ekkor jött Magyarországra szerencsét próbálni. „Magyarországra mentem, meg akarván javítani szegényes híremet, emlékezvén ama versre, hogy vir fugiens iterum pugnabit, gondom volt rá ott, Egerben, valamint másutt, bárhol emésztettem időmet” — írja versei 1599-es lembergi kiadásának előszavá­ban. Czahrowski közel kilenc esz­tendőt töltött a magyar vége­ken 1588 és 1596 között. 1588 szeptemberében érkezett meg Egerbe és október 8-án pedig már részt vett a győzelmes szikszói csatában Rákóczi Zsigmond oldalán. A szenve­désben. megpróbáltatásban va­ló közös sors azt eredményez- te, hogy Czahrowski lengyel tonkívüliek kapcsolatát, amely a mi pártunk tevékenységé­nek, sikereinek egyik kiapad­hatatlan forrása. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak pártszervezeteink a pártdemokrácia további k'- szélesítésének, amely az eddi­gi titkos szavazás mellett új vonása a most sorra kerülő pártvezetőségi választásnál:. Tudni kell, hogy ez nem egy­szerűen a szavazási mechaniz­mus változása, hanem azt a nagyon fontos célkitűzést kí­vánja gyakorlatilag biztosíta­ni, amelyre a Politikai Bizott­ság felhívja a párttagság fi­gyelmét, hogy a pártszerveze­tek vezetőségeinek újjáválasz- tósa során messzemenően él­jen jogaival és kötelességeivel, a párt vezetőségébe olyan kom­munistákat válasszanak, akik a feladatokhoz mérten a legrá­termettebbek a párt politiká­jának következetes érvényesí­tésére. A hatvani járás üzemeiben az eddigi tapasztalatokat f1 gyelembe véve a vezetőségvá­lasztásra való készülés, a párt­tagság politikai, termelési ak­tivitása, az újonnan megvá­lasztott pártvezetőségek, kom­munisták és pártonkívüliek kapcsolatának további erősö­dése biztosíték az 1961. évi üzemek tervfeladatainak sike­res végrehajtására. De ezt érezték az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv ránk háruló feladatainak sikeres el­végzése is. A kommunisták és pártonkívüli munkások, mű­szakiak lelkesedése így bizto­sítja, hogy az üzemi pártszer­vezeteink a párt politikáját helyesen valósítják meg a gyakorlatban. Iglódi Ferenc, járási párttitkár — A MÁTRAVIDÉKI Fém­művek dolgozói közül az idén tízen járnak levelező hallga­tóként az egri közgazdasági technikumba és további öt tő különbözeti érettségire ké­szül. A vállalat segíti a ta­nulni vágyókat, térítés elle­nében gépkocsit ad, hogy he­tenként a kötelező konzultá­ciókon részt vehessenek a tanulók. Három dohánygyári asszony­társammal együtt kilenc fe­lejthetetlen napot töltöttünk az NDK legszebb vidékein. Utunk Szlovákián keresztül vezetett az Elba festői part­jára, ahol a hatalmas sziklák tövébe épültek az apró, kis emeletes házak, amelyeknek tarkasága, szépsége, még most vízellátását szolgálja. A vár nevezetességei közé tartozik egy óriási űrméretű, beépített boroshordó, amelyet annak idején a vár urai egy évben csak egyszer töltöttek tele, de az aztán elég volt az egész évi mulatozáshoz... Pillnitzben, a barokkstílben épült paloták ragadták meg tűk a világhírű Zwinger palo­tát, amelynek képtára a világ legjelentősebb alkotásait gyűj­ti magába. Mély benyomást tett ránk az elbai sétahajózás, amelynek végén, Pirnában, ebben a kedves hangulatú városkában, megtekintettük a halhatatlan német zeneköltőnek, Wagner­is eleven valóságként él em­lékezetünkben. A folyó szür­ke vizén karcsú testű hajók és anyaggal megrakott uszá­lyok haladtak lassan, s a víz partja tele volt kirándulókkal, külföldi turistákkal... Szép élmények kötnek az Elba partján 200 méter magas­ba emelkedő bástyákon épült Bastei városkához, ahol a szik­lák teteje kopár, és mégis él rajtuk néhány karcsú fenyő. Szobánk ablakából nagyszerű látvány nyílt a tájra, s délután a sziklák közé épített szabad­téri színpadon „A bűvös va­dász” című operában gyönyör­ködhettünk, amelyet a drezdai operaház művészei mutattak be. A következő napokon láto­gatást tettünk Königstein vá­rába, amelynek hatalmas ka­puját az ellenség sohasem tud­ta beVenni, A vár három és fél méter átmérőjű, 153 méter mély kútja ma is a lakosság volta ellenére is magyar szem­üvegen át tudta nézni a vég­beliek életét, problémáit. /"’zahrowski magyar tár- gyű versei és a Balassi költészete közötti rokonvoná­sok részletes, pontos filológiai kutatás alapján történő meg­vizsgálása még várat magára. Költészetének összetevőiből vi­lágosan kirajzolódik egy — a magyar végvári élet, s a ma­gyar szokások élményeiből fa­kadó — fő elem, amely a Cza- hrowski-hagyomány felhasz­nálásával ötvöződik végső so­ron egy sajátos, nem éppen első-, vagy másodrangú, de számunkra feltétlenül érdekes életművé. „Eger gyásza és a híres egri vitézségről” címen ismert versében ezeket olvas­suk: „ ... szívemet átjárja a bánat miattad egri Vitézség, te ügyes, férfias, magyarságnak tükre, Vitézek oskolája .. (Csorba Tibor szabad fordítása) Majd alább: „Még egy kicsit... felemlítelek benneteket, híres egri Vitézek, meg a ti férfias és ügyes derekasságtokat, Amelynek férfiasságát ott saját szemeimmel láttam". Czahrowski költői működé­sének egyébként nekünk, eg­rieknek legérdekesebb és egy­ben legjelentősebb vonatkozá­sa az, hogy Eger 1596. évi el­este után komoly hangú intő szóval fordul a lengyel ren­dekhez, mondván: „ ... őrizzétek, tanácslom, Krakkót ma jól — Ez az én egyszerű tanácsom, de úgy hiszem, egészséges, Amelyet okos fejetekben jól mérlegeljetek, Es még idő előtt hazátoknak segítséget adjatok”. Tisztelt Konferencia! A nemzetközi vándor- gyűlés napja, október 13-ika egybeesik az 1552-es eg­ri várvédelem legkiemelke­dőbb eseményének, az utolsó török roham visszaverésének 409-ik évfordulójával. Ezen a napon a várvédők különösen érezték, hogy vagy visszaverik végleg a törököt, s az többet nem próbálkozik, vagy pedig mindnyájan a romok alá te­metkeznek. A végső veszede­lemben még az asszonyok és gyerekek is segédkeztek a vé­delemben. Az egri vár az októ­ber 12— 13-i ostromban any- nyira megrongálódott, hogy inkább nyílt mezőhöz, mint erődített helyhez hasonlított; A török mégis abbahagyta az osí romot, mert elvesztette a győzelembe vetett reményét. Néhány napig még apró csatá­rozások folytak, aztán a török tábor feloszlott. Eger falainak állítólagos ereje, meg a török sereg élelmezésében mutatko­zó nehézségek, s a korán beál­ló őszi fagyok semmiképpen nem tekinthetők olyan körül­ményeknek, amelyek egymá­sukban kényszerítették volna őket elvonulásra. A várfal, ha­difelszerelés. bátorszívű harcos védők nélkül csak holt tömeg. Ahogy Vörösmarty írja Eger­ről szóló hőskölteményében: „Óh, Eger! A sziklák nem tesznek téged erőssé. Minden erőd a bátorság, mely hős fiaidban Mint az örök gyémánt ragyog és nem retteg időtől”. Eger győzelmes védelmének 409. évfordulóján felszabadult népünk kegyelettel emlékezik a vár hős védőire és tanul nagy példájukból. Ha a király­tól és uraktól magára hagyott csekély számú várőrség, a be­vonult önkéntesektől támogat­va a maga erejéből is meg tudta állítani a rabló ellenség iszonyatos túlerejét, akkor népünk, a végvári vitézek és népi önkéntesek örököse, sok­kal inkább győztesen meg tudja állni a helyét napjaink békés alkotó munkájában és a béke megvédésében. legjobban figyelmünket. A parkjuk 30 hektárnyi területen fekszik és három méter ma­gasságú sövény osztja fel apró parkokra. A „japán parkban” láthat­tunk egy 200 évvel ezelőtt ültetett különleges kaméliát, amely május elején hozza cso­dálatos szépségű, tűzpiros vi­rágját és amelyet a hideg idők beálltával üvegfallal vesznek körül. Az „orgonás-parkban” 90 ritka orgonafajta van tele­pítve. Mondják, hogy rajtuk a dús virágfürtöktől nem le­het a leveleket látni és ta­vasszal, orgonavirágzás idején, bódftó illat üli meg a. tájat. . Drezda — amelyről már oly sokat írtak — még ma is ma­gán viseli' a háború nyomait. Az is igaz viszont, hogy sehol annyi virágos ablakot nem láttunkj* mint ebben a sokat szenvedett városban. Láttuk egyetemeit, amelyekben ma több mint 20 ezer fiatal ta­nul. Gyönyörködtünk Luther Márton monumentális szobrá­ban, s elragadtatással bámul­nék 12 méter magas, hatal­mas szobrát. Az alak egyik kezében lobogó tűz, a másik kezében hárfát tart. A körü­lötte elhelyezkedő öt alak tu­lajdonképpen a wagneri mu­zsika öt elemét testesíti meg. A nagy muzsikus sok időt töl­tött ezen a csodálatosan szép tájon és az erdők csendje nagyban elősegítette elmélyült munkáját. A 9 nap hamar elszaladt. A búcsúvacsorát Rathewaldeban, egy kedves kis vendéglőben rendezték meg. Odaérkezé- sünk pillanatában látványos tűzijátékban volt részünk. A vendéglátók az étterem ajta­jában fogadtak bennünket s a vacsora utáni pohárköszöntők elhangzása után felváltva énekeltünk magyar és német dalokat. A feledhetetlen élmények­től meghatottan vettünk bú­csút az Elba csodálatosan szép vidékétől, amelynek kedves lakosaira nagy szeretettel gon­dolunk mindig. Licska Péterné „Ex a vonat most van indulóban“ Az őszhöz hozzátartozik a katonai szolgálat megkezdése, amikor a 20. életévüket elért fiatalemberek magukra öltik a néphadsereg egyenruháját, búcsút véve a hozzátartozók - tó, s megkezdik a fegyveres szolgálatot. A napokban a füzesabonyi járásból bevonuló fiatalokat búcsúztatták így a járási művelődési házban. Az orvosi vizsgálaton bebizonyo­sodott, hogy a bevonuló fia­talok valamennyien egészsége­sek, később pedig meggyő­ződtek arról is, hogy szociális viszonyaik is mindannyiuknál megengedik, hogy katonai szolgálatra bevonulhassanak. A déli órákban kezdetét vette a bevonulok búcsúzta­tása. A járási párt- és KISZ végrehajtó bizottság nevében Kovács János, a járási KISZ- titkár mondott búcsúztató be­szédet, amelyben arra kérte a párt- és KXSZ-tagokat, legye­nek példamutató katonái a néphadseregnek, majd ígéretet tett arra, hogy időnként meg­látogatják a járásból bevonult fiatalokat katonai állomáshe­lyükön, amint ezt az elmúlt években is tette a KISZ-bi- zottság. Az édesanyák nevében Csífc Barnabásné mondott beszédet, amelyben arról szólt, hogy nem is annyira búcsúztató ez az ünnepség, inkább csak el- köszönés. „Mikor majd becsülettel le­szolgáljátok katonaidőtöket, visszavárunk benneteket, ad­dig is, fiaim, legyetek jó ka­tonák” — mondotta Csík Bar­nabásné, majd szerencsés ka­tonaéveket kívánt a bevo- nulóknak. A kiegészítő parancsnoka szólt ezután a fiatalokhoz, majd sorba álltak az újsütetű katonák, s elindultak a vonat­hoz, ahonnan nemsokára fel­harsant a bevonuló nóta: „Ez a vonat most van induló­ban...” Szigetváry József Régi helyén megnyílt a korszerű önkiválasztó méteráru szaküzlet EGER, Főutca JiiiimiiiiiniiiiiimiiiaiF -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom