Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

Napjaink legfontosabb feladata: A burgonya felvásárlása Több segítséget vár a nőszva ji helyi szervezet Az időjárás szeszélyessége — az őszi napokban már „el maradhatatlan” eső — az utóbbi hetekben, de az azt megelőző időszakban sem aka­dályozta a betakarítás mun­kálatait. Megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink döntő része idejében készült fél az őszi csúcsmunkára, köztük a burgonya betakarítá­sára, mégis vannak termelő- szövetkezetek — igaz, kisebb­ségben —, ahol igen vontatot­tan és lassan halad a burgo­nya szedése, betakarítása. Minden olyan intézkedés, amely a burgonya betakarítá­sának késleltetését, eladását szolgálja — egy esetleges hosszan tartó esőzés bekö­szöntésével — igen komoly károkat idézhetne elő. Ezt mindenki tudja, de nem le­het elégszer hangsúlyozni és ismételni ahhoz, hogy azt mindenki kellő jelentőséggel értékelje és megfelelő időben munkájában meg is valósítsa. Megyénkben a termelőszö­vetkezetek általában étkezési burgonyából a minimális hol­danként 40—50 mázsára kö­töttek termelési szerződést. Ez a mennyiség a kedvezőt­len időjárás ellenére is — egy­két kivételtől eltekintve — megtermett. Mint már említettem is, a termelőszövetkezetek/ nagy ré­sze betakarította burgonyáját, de a leszerződött mennyiség átadása bizonyos okokból igen vontatottan és lassan halad. A népgazdaságnak a leszer- lődött burgonya teljes meny- nyiségére szüksége van. Ezt, úgy gondoljuk, megérti és meg kell értenie mindenkinek; tsz- elnöknek és felvásárlónak egyaránt, akikre tartozik, és akiknek tevékenységétől függ az ország lakosságának bur­gonyával való ellátása. Elítél­hető, de akad több ilyen tsz, közelebbről tsz-vezető, aki a népgazdasági érdek mellőzé­sével, a szerződésben foglalt törvényességet megsérti és más, spekulatív útját keresi a burgonya értékesítésének. Így van ez a bodonyi Mát- ragyöngye Termelőszövetke­zetben, ahol a hétszáz mázsa leszerződött burgonyából még a mai napig sem adtak át egyetlen kilót sem. A tsz-nek 59 holdas burgonyatábláján az átlagtermés meghaladja a 40 mázsát. Ugyanez a helyzet a pétervásári Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben is. A 90 holdas vetésterületből nem tudják biztosítani a leszerző­dött 8ü0 mázsa burgonya át­adását. Legtöbb termelőszö­vetkezetben pedig csak a le­szerződött területen termett burgonyát akarják átadni, nern pedig a leszerződött mennyi­séget. Ez, úgy vélem — és azt hi­szem, ez a véleménye minden­kinek — járhatatlan és meg­engedhetetlen út, melyet el kell ítélnünk. Tudjuk, hogy ettől termelőszövetkezeteink döntő része távol áll. A szerződés, a népgazdaság igénye, a munkás, a bányász igénye törvény; olyan törvény, amelynek betartása minden­kire kötelező. Amire kötelezettséget vál­laltunk a népgazdaság iránt, azt teljesítenünk kell. Nem lehet azt megenged­nünk, hogy az étkezési bur­gonya takarmányozásra legyen felhasználva, vagy spekulatív úton, magas áron kerüljön a dolgozók asztalára. Ebben, azt hiszem, egyetért velünk min­denki. Nagyon sok olyan termelő- szövetkezet van, amelyik 100 százalékra, vagy ezen túl Is teljesítette pótszerződés meg­kötésével burgonyaátadási kö­telezettségét, mint a Nagy­gombosi Tangazdaság, a He­vesi Állami Gazdaság, vagy pedig az ivádi Dózsa Terme­lőszövetkezet. Itt a 400 má­zsán felül még pótszerződést kötöttek 100 mázsa burgonya átadására. Jó eredmény született még a karácsondi Kossuth Ter­melőszövetkezetben, ahol a leszerződött 480 mázsával szemben 527 mázsa burgonyát adtak át. Vagy Vámosgyörkön, ahol a leszerződött mennyiség­gel szemben túlteljesítették a kötelezettségeiket. Ezek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok idő­ben teljesítették az állam iránti kötelezettségeiket, meg kell jegyezni, ezek a me­gye legjobban gazdálkodó ter­melőszövetkezetei közül ke­rülnek ki leginkább. Az eddig felvásárolt burgo­nya még kevés. A hátralevő időben sokkal nagyobb ütem­ben kell az átadást, illetve felvásárlást végezni, azt nem­csak a lakosság szükségszerű ellátása indokolja, hanem még a „rendelkezésre” álló meg­felelő csapadék nélküli időjá­rás is. Ez napjainkban csak a termelőszövetkezeteken múlik (N. L.) :-I Gyümölcsöző együttműködés A mezőgazdaság szocialista átszervezésével új erő lépett lel megyénk községeiben. A termelőszövetkezetek egyre jobban és jobban tudják irá­nyítani a községek kulturális életét is. A termelőszövetkeze­tek megerősödéséig kultúrak- tíva-hálózatunk kiépüléséig szükség van a községekben a jelentős taglétszámmal bíró földmüvesszövetkezet testvéri segítségére is. Segíteniük kell a termelőszövetkezet kulturá­lis életének kibontakozásában, a kultúrmunkások kinevelésé­ben, ismeretterjesztő előadá­sok, szakkörök, akadémiai; vagy éppen közös kultúrcso- portok szervezésében. Nagyrédén, a megye egyik legjobb termelőszövetkezeti községében, fejlett kulturális élet van. A szövetkezeti egy­ség megteremtése és a jó együttműködés elősegítésére most közös kultúrcsoportot alakítottak. Az új csoportnak máris nagy tervei vannak. Ma­sukra vállalták a nagyrédei népi hagyományok feldolgozó sát és színpadra vitelét. A munka beindult és estén­ként a negyven főnyi népi együttes készül a bemutatóra. Oravecz elvtárs, az általános iskola igazgatója oktatja a lel­kes fiatalokat. Jelenleg a fő műsorszámukat, a nagyrédei lakodalmast próbálják eredeti táncokkal, énekekkel. A nagyrédei lakodalmas be­mutatása érdekesnek ígérke­zik, értékes feldolgozás, hi­szen a lakodalmast maga az Állami Népi Együttes is átvet­te és decemberben az Erkel Színházban közösen adják elő. Az együttes ezután több alka­lommal szerepel a megye kö­zönsége előtt, részint önálló­an, részben pedig a Heves megyei Földművesszövetkezeti Népi Együttes csoportjaként. Ez a földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti együtt­működés példamutató kezde­ményezés, kell hogy követők­re találjon megyénkben. Varga Lóiéit A földművesszövetkezetek munkájának, gazdasági hely­zetének megjavítására már az elmúlt években is sok helyes kezdeményezés született. Ta­karékosabb gazdálkodásunk kiterjesztésének egyik igen fon­tos intézkedése volt a kisebb földmúvesszövetkezetek ösz- szevonása. Ezen keresztül je­lentős összegű megtakarításo­kat értünk el, ezenkívül szá­mos irodahelyiség felszaba­dult, amelyeket más célra — új. egységek létrehozására — használtak fel. Az összevonás­ra került földművesszövetke­zetek választott vezetői támo­gatták a fontos kezdeménye­zést, azzal a feltétellel, hogy továbbra is ők irányítják köz­ségükben a munkát, a köz­ponti igazgatóság útmutatása alapján. A földművesszövetkezeteink többségében be is tartja a rendelkezésben és alapsza­bályban lefektetett jogok gya­korlását. Van azonban olyan körzeti földművesszövetkezet is, ahol néha a helyi szerv meg­kerülésével intézkednek. így történt ez Noszvaj esetében is. A földművesszövetkezet még ez-év elején kérte Egerhez va­ló csatolását. Így a község földművesszövetkezeti mun­káját a helyi szervezet irá­nyítja. Azaz csak irányítaná, mert néhány esetben szabály­talanul megkerülik őket. Az italbolt átalakítását ugyan megbeszélték a helyi vezető­séggel, de néhány személyi kérdés megtárgyalásában a központ már a helyi szerv megkerülésével intézkedett. Jóllehet, hogy ebben az idő­ben nem tartott ülést a veze­tőség, és a község vezetőivel megbeszélték a megoldást. A helyes út mégis az lett volna, hogy vezetőségi ülésen hatá- rozatilag fogadták volna el a dolgozó beállítását. A helyi szerv munkájának elhanyagolását mutatja az a tény is, hogy május, június és július hónapokban vezetőségi ülést egyáltalán nem tartot­tak. Pedig a választott veze­tőségi tagokat ma is éppen úgy érdekli a szövetkezet munká­ja, mint amikor önállóan dol­goztak. így történt, hogy ami­kor látták munkájuk elhanya­golását, panaszos levélben mondták el sérelmeiket. Au­hétszáx A Szeptember hónapban in­dult be megyénkben a Szövet­kezet cimű lap terjesztése. Mint már az elmúlt években is célul tűztük ki, hogy minél több dolgozó, földművesszö­vetkezeti választott vezető­ségi tag és a szövetkezet tagság széles rétege olvassa ezt az újságot. A szövetkezeti sajtófelelősök és dolgozók igen jól bekapcsolódtak a terjesz­tésbe. Különösen jó eredmény szü­letett e téren a hevesi járás­ban, ahol szeptember hónap- bat kétszáz új előfizetővel nö­velték az olvasótábort. gusztus és szeptember hónap­ban már rendszeresen meg­tartották az üléseket, ahol ugyancsak fontos ellenőrzési és személyi kérdéseket tár­gyaltak meg. Amint látjuK. ma sem közömbös számukra a községben működő szövetkeze ti egységek jó, vagy rossz munkája. Az ülések meg nem tartása elsősorban a helyi szerv veze­tőjének hiányos munkáját ter­heli, de nem kisebb a felelős­sége a körzeti földművesszö­vetkezet vezetőjének sem. Amíg az egyik nem fogta ösz- sze a helyi munkát, a másik elhanyagolta az ellenőrzést. Nem követelték meg a helvi szerv vezetőjétől a vezetőségi ülések rendszeres megtartá­sát, illetve a tájékoztatást. Ezen hibájukat még azzal te­tőzték. hogy a helyi választott vezetőség kikapcsolásával in­tézkedtek egyes esetekben. Mindezek arra figyelmeztet­nek valamennyi körzeti föld­művesszövetkezeti vezetőt, hogy bátran támaszkodjanaK a helyi vezetőség munkájára, és mindig vonják be őket a feladatok végrehajtásába. Mint helyi ismerettel rendel­kezők, nagy segítséget tudnak adni egy-egy probléma meg­oldásában. Fontos ez azért is, mert a község dolgozói ma­gukénak érzik a földműves- szövetkezetet és elvár’4 V, hogy vé'eményüket >s k"-’ - j-Mc a fontosabb feladatok megoldásában. Egyszóval, nem lehet elha­nyagolni a helyi választott vezetőség munkáját és több segítséget kell adni nekik, mert csak így tudjuk megvaló­sítani célkitűzéseinket, és így tudunk elérni még nagyobb eredményeket. A körzeti föld­művesszövetkezetek vezetői nézzenek szét a hozzájuk tar­tozó községek munkájában és gondoskodjanak az esetleges fennálló hiányosságok kijaví­tásáról. Vigyázzanak arra, hogy a helyi vezetőség tevé­kenységében mindig szem előtt tartsák az alapszabályban előírt rendelkezéseket. Adja­nak meg minden segítséget munkájukhoz és rendszeresen »’’enőrizzék azok végrehajtá­sát. Szabó Lajos f előfizető A földművesszövetkezeti sajtóterjesztők munkájában legjobb eredmény Hevesen született, ahol Mikus Kálmán negyvenkét új előfizetőt gyűj­tött. Ugyancsak jó eredményt értek el Tamaszentmiklóson is, ahol 35 új előfizetővel nö­velték a Szövetkezet olvasói­nak számát. Az eredmény még jobbnak mutatkozik, ha azt is elmondjuk, hogy az új előfize­tők egész évre előfizették a lapot. A terjesztési munka nem állt meg, hanem azon dolgoznak, hogy ezután is mi­nél több földművesszövetkeze- ti taghoz jusson el az újság. Őszi vásár Hatvanban Az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is megrendezésre kerül a hatvani őszi vásár. A múlt évi tapasztalatok alap­ján, a földművesszövetkezetek is még jobban felkészülnek a vásárra. Október 21 és 22-én, a hatvani kastélykertben tart­ják meg az idei vásárt. A kis­kereskedelmi vállalatok mel­lett megyénk három földmű­vesszövetkezete, Apc, Hatvan és Gyöngyös képviseli a föld­művesszövetkezeti kereskedel­met, A földművesszövetkezetek iparcikkekkel, őszi-téli ruhák­kal vesznek részt a vásáron A jó vásárhoz ugyancsak meg teremtik a jó hangulatot és a jó ellátást is. Az apci, gyön­gyösi földművesszövetkezetek borkóstolókkal, az egri föld­művesszövetkezet pedig laci­konyhával vesz részt a kétna­pos vásáron. A vásár előké­születei folynak, hogy idő­ben megnyithassa kapuit a vasaló közönség előtt. Domoszlói kezdeményezés A domoszlói földművesszö-1 vetkezet dolgozói nemrégiben termelési tanácskozásra ültek össze. Ezen a tanácskozáson értékelték a földművesszövet­kezet harmadik negyedévi tervteljesítésének, valamint a tett vállalások teljesítésének állását. Külön napirendként szere­pelt a takarékossági hónap megtartásával kapcsolatos fel adatok megbeszélése. A föld­művesszövetkezeti dolgozók kivétel nélkül vállalták, hogy október hónap folyamán — a takarékossági hónap idősza­kában — egy-egy új takarék­szövetkezeti tagot szerveznek I be és ezer-ezer forint betétet gyűjtenék. Ez a vállalás, illet­ve annak teljesítése a taka­rékszövetkezetnek a betét- gyűjtés és n részjegy-befizet­tetés terén több ezer forintos növekedést jelent. Ezen a termelési tanácsko­záson a földművesszövetkezet dolgozói részjegy-befizetési és betétgyűjtési versenyre hívják ki a markazi földművesszövet­kezet dolgozóit, A verseny ér­tékelésére a járási központot kérték fel. Az eredmények el­ső értékelésére október 15-én kerül sor. Szabó Zoltán, Gyöngyös. Hozzászólás a szocialista brigád munkájához A verpeléti áruházon belül ez év május elsején alakítot­tuk meg a szocialista brigádot 12 fővel. Az áruházunkban négy osztály működik és a dol­gozók saját elhatározásukból léptek szövetségre a szocialis­ta brigád célkitűzéseinek meg­valósítására. Amíg a brigád meg nem alakult, az osztályok között nemigen beszélhettünk összhangról. A dolgozók kü- lön-külön végezték munkáju­kat és igyekeztek az egyéni tervek teljesítésén dolgozni. A munkatársi jó viszony fennállt közöttünk, azonban nem érdeklődtünk különös­képpen egymás munkája iránt. Amióta a brigádunk megala­kult, egyre több időt töltünk együtt munkán kívül is. Közös kiránduláson, színházlátoga­táson vettünk részt és a több rendezvényen való közös rész­vétel egybekovácsolta a brigád tagjait. A brigád célkitűzésében sze­repel, hogy munkánk mellett önmagunkat is tovább képez­zük. Az elmúlt napokban va­lamennyien egyöntetűen je­lentkeztünk a szakszervezet által indított tanfolyamra. A tervteljesítésben még itt-oít van lemaradás, ám dolgozó­társainkkal együtt célul tűztük ki, hogy a megadott terveket teljesítsük és azon leszünk, hogy minél jobb eredménye­ket érjünk el. A célkitűzés megvalósítása már az elmúlt hónapban is eredményt ho­zott. Brigádunk 10 százalék­kal jobb teljesítést ért el a for­galmi tervekben, mint az elő­ző hónapokban. A jobb munka és a brigád célkitűzéseinek megvalósítá­sa érdekében elhatároztuk, hogy versenyre hívunk ki egy Csongrád megyei — hozzánk hasonló egységben dolgozó szocialista brigádot. Brigádunk tagjai felajánlották, hogy min­dent megtesznek annak érde­kében. hogy a versenyből mi kerüljünk ki győztesen. Nem dicshimnuszokat aka­runk zengeni brigádunk mun­kájáról, mert még van nehéz­ség. A pontosság, az udvarias kiszolgálás és a szocialista életmód körül akad még tenni­való. Ha ilyen ütemben hala­dunk azonban, mint az eltelt néhány hónap alatt, a tervtel­jesítés is jobb lesz. Bízunk ab­ban, hogy még ebben az évben Verpeléten is elnyerjük a ki­tüntető címet. Fauer Zoltán, Verpelét. Protekció, ó! Ügy adódott az elmúlt na­pokban, hogy az erdőtelki földművesszövetkezetben egy igen szokatlan protekció-fajtá­val találkoztam. Mint érdekes­séget és tanulságos esetet sze­retném megírni csak azért, hogy az illetékesek is figyelje­nek fel rá. Ahogy ülünk az irodában, egy feldúlt arcú ember rohan be. — Ez mégiscsak disznóság — kezdi minden bevezető nélkül — a másik italboltvezető elvi­szi előlem a bort. A könyvelőnő, aki a megle­petéstől alig tud szóhoz jutni, érdeklődik feldúdt arcú bará­tunktól, hogy miért viszik el az ő borát. Egyben fel is kéri, hogy mesélje el az estet. Én is ott hallottam és úgy adom to­vább: — Tetszik tudni, az úgy tör­tént, — fog az elbeszéléshez a károsult —, hogy az elmúlt na­pokban az egyik vállalat em­bere bejött hozzám az italbolt­ba és bort kért. Mondtam ne­ki, hogy negyedév vége van, a keretünk kifogyott és így pil­lanatnyilag nem szolgálhatok vele. Erre az idegen felháboro­dott és azt mondta, hogy majd ő megmutatja, mégis lesz bor az italboltban. Erre betelefonált Egerbe az idegen ember és rendelt a ré­szemre három láda palackozott bort. Egyben azt is kikötötte, tekintettel arra, hogy ő több hónapig lesz a községben és borszerető ember lévén, lehe­tőleg másnak ne szolgáljam ki ezt a bort. Néhány nap múlva, azaz ma, meg is érkezett a szállítmány. És most az italboltvezető azért van felháborodva, mert a má­sik kartársa el akarja vinni tő­le ezt a néhány üveg palacko­zott árut. A történet nem min­dennapi, még ha hozzáteszem azt is, hogy a földművesszövet­kezet már több ízben rendelt italt, de mivel keret nem lé­vén, az illetékesek nem küld­tek. Ügy látszik, vannak még helyek, ahol a hivatalos utat megkerülve, ismeretség és pro­tekció útján lehet eredményt elérni. A földművesszövetkezet ve­zetői most tanácstalanul áll­nak, hogy ez a bor-szállítmány beszámít-e keretjükbe, hiszen nem ők rendelték. Azért is ta­nácstalanok, hogy ha ez a meg­rendelés hivatalos úton tör­tént akkor igazságosan kellett volna elosztani a községben levő italboltok között. Azt hi­szem, hogyha más út is van* az ilyen és ehhez hasonló ügyekhez, az illetékeseknek jobban fel kellene rá figyel­niük, mert azt én sem tudom megérteni, hogy miért van bor akkor is. ha arra keret nincs, és ha ve" ekkor miért csak is- tnerekscg úján lehet elintézni. (SzaLt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom