Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

3 NÉPÚJSÁG 1961. október 14., szombat Ezerhétszáz ezüstkalászos tanfolyam, ezer falusi akadémia, 2500 szövetkezeti téli este A recski pártnapon közösen hallgatták meg Kádár elvtárs parlamenti beszédét 1961. október 21- én 22- én vásár HATVANBAN flz ENSZ-közgyülés Politikai Bizottságának csütörtök esti ülése gos és határozott kijelentésével ellentétben, hogy a Szovjetunió kész eltiltani mindörökre a nukleáris fegyverkísérleteket, olyan állításokkal hozakodott elő, mintha a Szovjetunió „el akarná süllyeszteni” a nukleá­ris fegyverkísérletek eltiltásá­ra vonatkozó szerződést. A Szovjetunió indítványozza a kérdés megvitatását az álta­lános és teljes leszerelés egész problémájának, rendezése kere­tében és ezzel szem előtt tartja a nyugati hatalmak kívánsá­gait is. Az Egyesült Államok képviselője kijelentette ugyan, hogy kormánya ..bízik az álta­lános és teljes leszerelésben”, de mindjárt ki is fejtette, mit is jelent ez a „bizakodás”. Az általános és teljes leszerelés — mondta — bonyolult, igen átfo­gó kérdés, amely nehezen old­ható meg. Az ülésen felszólalt még Ni­géria, az EAK és az Elefánt­csontpart képviselője. Vala­mennyien India javaslata mel­lett foglaltak állást, amely in­dítványozza a nukleáris fegy­verkísérletekre vonatkozó ön­kéntes moratórium meghosz- szabbítását. Az ülést 23,50 órakor bere­kesztették. A bizottság a köz­gyűlés pénteken kezdődő ülése után folytatja munkáját. (MTI) képviselői annak idején han­goztatták, hogy a leszerelés kérdésének megvitatása nem különíthető el a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának problémájától, most viszont az amerikai és az angol küldöttek ennek ellenkezőjét mondják. Az Ukrán SZSZK képviselő­je leleplezte a nyugati orszá­goknak az emberek egészsége iránt tanúsított képmutató ag­godalmait, majd hangsúlyozta, hogy természetesen senki sem tagadja a nukleáris fegyverkí­sérletekkel járó radioaktív szennyeződések veszélyességét, s a szovjet kormány fájó szív­vel folyamodott a kísérleti rob­bantások felújításához. A kér­dés nem csupán e szennyező­déseknek az emberi szervezet­re ható káros befolyására, ha­nem az emberiséget sújtó nuk­leáris háború megakadályozá­sára, illetve elhárítására vo­natkozik. A háború megakadá­lyozásáról van szó — hangsú­lyozta az Ukrán SZSZK képvi­selője —, ez pedig csak általá­nos és teljes leszereléssel old­ható meg. Meglehetősen különösen hangzott az Egyesült Államok küldöttének ezután következő újabb felszólalása, amelyben a szovjet küldöttnek azzal a vilá­NEW YORK (MTI): AzENSZ- közgyűlés Politikai Bizottsága csütörtökön délután, magyar idő szerint este 20,19 órakor, folytatta a napirendjén szerep­lő kérdések sorrendjének meg­vitatását. Ponomarjov, a TASZSZ tu­dósítója, kiemeli jelentésében azt az angol—amerikai mester­kedést, hogy háttérbe szorítsák korunk legfontosabb kéx'désé- nek, az általános és teljes le­szerelés problémájának megvi­tatását és elsőnek tárgyalják meg a nukleáris fegyverkísér­letek eltiltására vonatkozó szerződés kérdését. Az ameri­kai küldöttségnek ez az állás­pontja — írja Ponomarjov —, érthetetlen több küldöttség előtt, mert az említett kérdés csak a leszerelés általános problémája keretében oldható meg. Lengyelország. Albánia, Bul­gária és Ukrajna képviselői kiemelték az Egyesült Államok és Anglia e kérdésben elfog­lalt álláspontjának következet­lenségét, A bolgár küldött idé­zeteket olvasott fel az előző közgyűlési ülésszak jegyző­könyvéből, amely szerint az Egyesült Államok és Anglia lódtak el és mivel a szocializ­mus erői mérhetetlenül meg­növekedtek, lehetőség van ar­ra, hogy a háború kitörését megakadályozzuk. Politikai gazdasági és katonai erőnket kell növelni. — Második ötéves tervünk immár törvény, teljes erővel hozzá kell látnunk annak ma­radéktalan megvalósításához. Helyt kell állnia mindenkinek a munkában. Érdemes erőnket megfeszíteni, mert pártunk és kormányunk nagyszerű prog­ramot tűzött ki, és annak vég­rehajtásához minden előfelté­telünk megvan, önmagunk és utódaink, szebb, gazdagabb holnapját építjük, munkánk­kal, minden erőfeszítésünkkel az ország, a szocialista tábor erősítéséhez járulunk hozzá Bizalommal fogadjuk a Szov­jetunió. a szocialista országok, pártunk és kormányunk intéz­kedéseit. mert azok a dolgo­zók javát, a béke megvédését szolgálják. AZ ELŐADÓ SZAVAIT elé­gedetten, megnyugvással hall­gatták a munkások. A válla­lat igazgatója köszönetét mon­dott a tájékoztatásért, össze­fogásra, még jobb munkára hívta fel az üzemek dolgozóit. jetunió és a népi demokrati­kus államok körül, állig fel­fegyverezték középhatósugarú rakétákkal látták el a reváns- ra vágyó nyugatnémet hadse­reget, sőt Adenauer és Strauss már atomfegyvert követel. A Német Demokratikus Köztár­saság, a Szovjetunió, és egy békeszerető ország sem néz­heti mindezt tétlenül. Az or­szág sorsáért, a szocializmus és a béke ügyéért felelősséget érző kormányoknak megfelelő ellenintézkedéseket kellett tenni, hogy megfékezhessük a fasisztákat, hogy megvédjük népünket, vívmányainkat, és békénket. Ezért helyeseljük kormányunk intézkedéseit és az országgyűlés megadott fel­hatalmazásait. A gyűlés előtt sokan kér­dezgették, hogy merre halad a világ, mi vár ránk? Ezt az előadó így válaszolta meg: Jóllehet a mai nemzetkö­zi helyzet bonyolult és fe­szült, azonban az eseménye­ket nem szabad mindig csak a pillanatnyi helyzetből meg­ítélni. A nemzetközi helyzet helyes megítéléséhez látnunk kell, hogy az erők milyen irányban hatnak. Az erőviszonyok a szocializmus, a béke javára to­MÜSZAKVALTASKOR gyü­lekeztek az emberek. Az ideig- lenes gyűlésteremmé átalakí­tott műhelyben sorban helyet foglaltak a munkások, a mű­szaki vezetők és az irodai dol­gozók. Z i m á n d í Mátyás, a me­gyei pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője az időszerű politikai helyzetről és a soron- levő gazdasági problémákról tájékoztatta a gyár munká­sait. — A nyugati hatalmak, min­denekelőtt az amerikai és nyu­gatnémet imperialisták maga­tartása miatt eléggé kiélező­dött a nemzetközi helyzet. Az imperialisták a Szovjetuniót és a szocialista tábort okolják a nemzetközi helyzet kiélező­déséért. De a nyugatiak állí­tása hamis, csak arra alkal­masak, hogy leplezzék igazi szándékaikat, s ezzel megté­vesszék a becsületes, jószán­dékú embereket. — Akarhat-e háborút olyan állam, amely a közelmúltban terjesztette a világ elé a kom­munizmus felépítésének prog­ramját? Az olyan ország, amely ilyen nagyarányú, az élet minden területére kiter­jedő, a kommunizmus felépí­tését szolgáló tervet terjeszt népe és az egész világ elé, az csak a békét és nem a háborút akarja. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak nincs szüksége a háborúra, mert nincsenek területi köve­telései, nincsenek olyan osz­tályok, amelyeknek érdeke lenne a háború. — MI MEG VAGYUNK győ­ződve arról, hogy békés ver­senyben is legyőzzük a kapi­talizmust, ezért a Szovjetunió­nak és a népi demokratikus államoknak nincsenek olyan tervei, hogy háború útján semmisítsük meg a kapitaliz­must. Ezután Zimándi elvtárs rész­letesen, adatokkal és tények­kel magyarázta a német kér­dést, a Szovjetunió, pártunk és kormányunk álláspontját a teljes leszerelés és a béke ügyében. — A béketábor eddigi erő­feszítései nem jártak ered­ménnyel. Az imperialista ha­talmak meghiúsítottak minden ésszerű javaslatot. Támasz­pontokat építettek ki a Szov­A Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási osztályán, a tanácsoknál, a tudományos ismeretterjesztő társulatnál és a tömegszervezeteknél már készülnek a falvak téli okta­tási-művelődési programjának tervei. A mezőgazdasági ta­nulók képzése most bontako­zik ki, amikor — a tavalyi szórványos kísérletek után — a termelőszövetkezetek is nagy számban szerződtettek tanulókat. Az 1500 másodéves mellett az idén 4800 falusi fiatal kezdi meg 20 különböző szakma elsajátítását. Az álla­mi gazdaságok 2000, a szövet­kezetek ennél valamivel több tanulót szerződtettek, többiek mezőgazdasági vállalatoknál tanulnak. Az eddigi jelentkezések és a tanácsok előkészületei sze­rint az ezüstkalászos tanfolya­moknak az idén több mint kétszer annyi hallgatójuk lesz, mint tavaly. összesen 1700 tanfolyam indul; s az első év­folyamon 25 000 termelőszö­vetkezeti tag kezdi meg ta­nulmányait. A harmadik, a szakmunkás-vizsgára előkészí­tő évfolyamra hét-nyolcezer hallgatót várnak. Nagymértékben fokozódik a mezőgazdasági dolgozók ér­deklődése a magasabb fokú, már technikusi képzettséget biztosító tanulás iránt. A me­zőgazdasági technikumok le­velező tagozatán tavaly az első osztályokba 5300-an je­lentkeztek — az idén hétez­ren. Mind jobban tért hódít a két évvel ezelőtt kialakult új forma: a kihelyezett osz­tály. Az idei télen több mint száz kihelyezett osztály nyílik az első évfolyamon, túlnyomó többségében szövetkezeti ta­gok és állami gazdasági dol­gozók részére. A januárban kezdődő új tanévben a mező- gazdasági technikumoknak már csaknem 14 000 levelező hallgatójuk lesz. A szövetkezeti parasztság általános ismeretei is gazda­godnak. A többféle oktatási forma közül a legjelentőseb­bek a TIT különböző falusi akadémiái. A szervezett mezőgazdasági szakoktatás és ismeretterjesz­tés az idei télen a mezőgaz­dasági dolgozóknak 15—20 százalékára terjed ki. A töb­bieket a közös művelés ke­vésbé kötött formái várják. Üj kezdeményezés a régi, an­nak idején igen népszerű Szabad Föld téli esték felele­venítése új, nagyüzemi for­mában. A szövetkezetek tag­jai az idén mintegy két és félezer szövetkezeti téli estén beszélik meg az időszerű problémákat, gyara­pítják szakmai és kulturális ismereteiket. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szer­vezésében több száz tanul­mányút, kirándulás, üzem- és múzeumlátogatás is szerepel a falusi lakosság téli program­jában. (MTI) ártott Egerben konferencia téseket, amelyek feltárták a lengyel—magyar kapcsolatokat, s a közös küzdelmeket a kor haladó eszméiért a haladó tu­dományok fejlődéséért. A hallgatóság soraiban külföldi vendégeket is köszöntött a kon­ferencia. Itt volt a lengyel— magyar bizottság lengyel dele­gációja, amelyet Kazimir Lepszy professzor vezetett, s a delegáció tagjai közt volt Ma­rian Malowist professzor, ne­ves történész is. A szovjet tör­ténészeket Szmirin professzor, a reformáció világszerte ismert kutatója képviselte. Eljöttek a vándorgyűlésre csehszlovák és belga, lengyel és magyar tör­ténészek, irodalom- és művé­szettörténészek és meghallgat­ták az előadást a város tanító és kutató történészei, iroda­lomtanárai is. Dobrowsky professzor elő­adása után Szántó Imre kandi­dátus zárószavában Egernek a reneszánsszal kapcsolatos ha­gyományairól és a reneszánsz kor lengyel—magyar kapcsola­tainak néhány kevésbé ismert színfoltjáról beszélt. A konferencia hivatalos ülé­se után a részvevők megtekin­tették a történelmi nevezetes­ségű helyeket, a várost és a várat. kell dolgoznunk. Egységesek­nek kell lennünk a munká- ban, magatartásunkban és po­litikai meggyőződésünkben, éberen őrkördjünk szocialista vívmányaink, hazánk érdekei fölött. Ezzel szolgálhatjuk a béke ügyét. Az előadás befejezése után bekapcsolták a rádiót és közö­sen hallgatták meg Kádár elvtáre beszédét. Vándorgyűlést t a történész A Magyar Történelmi Tár­sulat és a Társulat észak- 1 magyarországi csoportja a Ma- : gyár Tudományos Akadémián a lengyel—magyar reneszánsz < és a reformáció témaköréből i rendezett nemzetközi konfe- ■ renciája alkalmából vándor- : gyűlést tartott tegnap délelőtt Egerben a városi tanács nagy- ; termében. A vándorgyűlésen Szántó < Imrének, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatójának meg­nyitója után Kovács Endre történész a Magyar Tudomá- ; nyos Akadémia Történettudo- I mányi Intézetének tudomá- ■ nyos munkatársa előbb ma­gyarul, majd lengyelül üdvö­zölte a vándorgyűlés részvevő- : it a lengyel—magyar vegyes­bizottság nevében. Hangsúlyoz- < ta a konferencia jelentőségét, néhány szóban ismertette az eddigi eredményeket, amelyek a lengyel—magyar tudomá- • nyos élet kapcsolatában jelen­tős fejlődésfokot mutatnak. Ez után került sor Jan Dob­rowsky akadémikus „A huma­nizmus a krakkói egyetemen a XV.—XVI. században” című előadására. A nagyszámú hall­gatóság érdeklődéssel fogadta azokat a tudományos fejtege­A ghanai tájékoztatásügyi miniszter nyilatkozata az angol lapok rágalmairól Ugyanakkor közölte a szó­ban forgó angol újság azt iát hogy a ghanai kormány ere­detileg háromszáz fiataltakart a szovjet katonai akadémiára küldeni, de brit közbelépésre számukat húszra csökkentette. Adamafio nyilatkozatában kijelentette, hogy a kiutasítás­sal kapcsolatos hír koholmány. A szovjet katonai akadémi­ára küldött fiatalokról szólva a ghanai tájékoztatásügyi mi­niszter kijelentette, hogy a Daily Telegraph rosszul érte­sült, mert a ghanai kormány nem háromszáz fiatalt akar szovjet katonai iskolára kül­deni, hanem négyszázat. Erre pedig sor is fog kerülni, ha pedig szükségesnek ilálják, akkor még ennél többet ta küldenek. (MTI) ACCRA (MTI): Adamafio, a ghanai kormány tájékozta­tásügyi minisztere nyilatkoza- ] tot adott azzal a rágalmazó i hírveréssel kapcsolatban, ame- ; lyet az angol sajtó folytat ] Ghana ellen. s A Daily Telegraph több más angol újsággal együtt azt a hírt terjesztette, hogy Peggy Crippset, aki Aki Joe i Appiah — letartóztatott : ghanai ellenzéki vezér felesé- i ge — gyermekeivel együtt ki- l utasították az országból. Az ! accrai kormány ezt a hírt : megcáfolta, a Daily Telegraph : a cáfolatot úgy kommen- < tálta, hogy a ghanai kormány ; a brit közvéleménytől félve ; vonta vissza a kiutasításra vo- ; natkozó rendelkezését. TASZSZ-jelenté» a laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezletről Quinim Pholsena, a törvé­nyes kormány küldöttségének vezetője kijelentette: Laoszból biztató hírek ér­keznek, ez az utóbbi hetek el­ső pozitív eredménye. Mind­amellett tudjuk, hogy a Boun Oum—Nosavan csoport még mindig gátolja és halogatja a nemzeti koalíciós kormány megalakítását. Ez a csoport nem hajlandó megvitatni a Laoszban megtartandó általá­nos választások kérdését. Álta­lában nem tanúsít jóindulatot, mégis reméljük, hogy sikerül leküzdeni a nehézségeket. Jevízió műsora er 16 - 22-ig nata, TV-film. 21.00: Dalók. 21.15: Legjobbjaink. 21.30: A nap visszhangja. Péntek: 15.00: TV-összeállj- tás a huszita forradalmi moz­galomról. 19.00: TV-híradó. 19.30: Mezőgazdasági híradó: 19.45: Német költők versei: 20.20: Menekülés a pokolból, NDK-film. 21.50: A nap vissz­hangja. Szombat: 17.00: Rejtvény­műsor gyermekeknek. 18.00: Gyermekműsor. 19.00: TV-hír- adó. 19.30: Külpolitikai kom­mentár. 19.50: Űj dalok. 20.00: Klasszikusok humoros írásai­ból. 21.30: Női és ifjúsági ke­rékpárverseny közvetítése Prá­gából. 22.30: A nap visszhang­ja. Vasárnap: 10.00: Gyermek- műsor. 12.00: Mezőgazdasági adás. 14,25: Sportközvetítés. 18.00: Gyermekműsor 19.00: TV-híradó. 19.30: Sportered­mények. 19.55: A vasárnap verse. — 20.00: A bmói va­rieté műsora. 21.40: A na fi visszhangja. GENF (TASZSZ): A három laoszi herceg találkozójának eredménye és Souvanna Phou- ma jogának elismerése a nem­zeti kormány megalakítására, nem élénkítette meg a laoszi kérdéssel foglalkozó genfi ér­tekezlet munkáját. A nyugati hatalmak továbbra is arra pró­bálják felhasználni az értekez­letet, hogy ennek segítségével olyan laoszi rendezést hozza­nak létre, amely biztosítja be­avatkozásukat az ország bel- ügyeibe. Emiatt az értekezlet beláthatatlan ideig tovább hú­zódik. A bratislavai te 1961. októbi Hétfő: 18.00: Természetbú­várok klubja. 18.30: Műszaki magazin. 19.00: TV-híradó. 19.30: Trenyov: Ljubov Jaro- vaja, TV-játék. 21.45: TV- híradó. Kedd: 18.00: Gyermekmű­sor. 19.00: TV-híradó. 19.40: Filmriport a Barátság kőolaj- vezetékről. 20.00: A hetedik földrész, cseh film. 21.30: Csehszlovákia 1961. A Dél- Morvaországi Kerület és népe. 22.00: A nap visszhangja. Szerda: 15.00: Diákklubok műsora. 16.00: Óvodások mű­sora. 19.00: TV-híradó. 19.45: Három férfi egy kunyhóban. TV-vígjáték a falu életéről. 20.45: Ajándékműsor a kőolaj- vezeték építőinek tiszteletére. 21.15: Három hét a volán mö­gött. A szervezett motorkirán­dulások előnyeiről. 21.45: A nap visszhangja. Csütörtök: 9.30: TV-érdekes- ségek. 10.00: A hetedik föld­rész, cseh film. 18.00: Ifjú­sági adás. 19.00: TV-híradó. 19.30: Az emberek és jele­nünk. 30.00: A doniéi pilla­sizmusának egyenes örököse. Az imperialista körök, első­sorban az Egyesült Államok biztatására új, minden eddigi­nél borzalmasabb háborút ké­szít elő. Ezzel szemben a Né­met Demokratikus Köztársa­ság a szocializmus útján ha­lad, Európa és a világ békéjé­ért küzd. — De. akármilyen nagyok is ma még a háború erői, a vi­lág fejlődését nem a háború, hanem a béke, a szocializmus erői határozzák meg. A szoci­alista világrendszer nélkül nem lehet egy kérdést sem el­dönteni. Tovább kell növel­nünk a szocialista országok erejét politikai, gazdasági és katonai erőinket egyaránt — Mit kell tennünk? Fe­gyelmezetten, becsületesen, jól Csütörtök este megtelt a recski bányász kultúrotthon. Polgár Miklós, a megyei párt- bizottság munaktársa tájékoz­tatta a megjelenteket az idő­szerű nemzetközi helyzetről. A hallgatóság nagy figyelemmel kísérte az előadó szavait, ami­kor arról az erőfeszítésekről beszélt, amelyet a Szovjet­unió vezetésével a béketábor kifejt a feszült nemzetközi helyzet enyhítésére, a leszere­lés, a gyarmati rendszer vég­leges megszüntetése és az em­beriség békés boldogulása ügyében. Bányászok, tsz-dolgozók, párttagok és pártonkívüliek meghallgatták az érveket, té­nyeket és adatokat, hogy ma két Németország létezik. Az egyik Németország Hitler fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom