Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A XXII. pártkongresszus tiszteletére AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 343. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. október 14., szombat A szocializmus zászlaja alatt Amint szerteröppent a hír az országban, hogy a par­lamentben ismét összegyűlnek a nép képviselői, hogy a napjaink legfontosabb kérdéseiről tárgyaljanak és tör­vényeket hozzanak, az emberek figyelme a parlament felé fordult. Annál is inkább nagy érdeklődés kísérte az országgyűlés mostani időszakát, mert ez az ősz nagyon sok kül- és belpolitikai kérdést adott fel az embereknek, amelynek megoldását az országgyűléstől várták. Rövidesen nyilvánosságra került a tanácskozások napirendje és mindenki megelégedetten vette tudomásul, hogy a legfontosabb kérdések: a nemzetközi helyzet meg­tárgyalása, a második ötéves tervünk elfogadása, az új oktatási rendszer kialakítása, s még néhány igen fontos kérdés szerepel az országgyűlés napirendjén. Aztán meg­kezdődtek a tanácskozások, s az érdeklődés a csúcspontra hágott. A képviselők felszólalásai, a parlament üléster­mében és folyosóin lezajlott viták és beszélgetések mind azt bizonyították, hogy a képviselők felelősségük teljes tudatában bölcs és igazságos döntésekre törekednek, olyan törvényeket kívánnak alkotni, amelyek az ország népének teljes egyetértésével találkoznak, amelyeknek végrehajtásáért készek többet tenni, lelkiismeretesebben dolgozni. A jelenkor legnagyobb problémáiról tanácskoztak napokon át az országgyűlési képviselők, de ez az ülésszak visszapillantás is volt az elmúlt évekre, — szükséges visz- szapillantás, hogy folyamatában ismerhessük meg a nemzetközi helyzet alakulását, hazánk politikai, gazda­sági és kulturális fejlődésének egyes állomásait, hogy ennek a fejlődésnek ismeretében alakíthassuk ki a jelen feladatait, s körvonalazhassuk az ország jövőjét. S e visz- szapillantás során olyan eredményekről számolhattak be a képviselők, mint a nemzeti jövedelem 32 százalékos növekedése, a 40 százalékos ipari fejlődés rövid három év alatt, olyan számokat ismerhetett meg az ország, amely azt bizonyította — mintegy a való élet szimbólumaként —, hogy az élet hazánkban a nép számára, minden be­csületes dolgozó számára biztonságos, szép és remények­kel teljes. De szükséges volt visszapillantani a nemzetközi helyzet, utóbbi években lezajlott eseményeire is, amelyek során az imperializmus törvényei szerint a monopóliu­mok vezető körei világuralomra, a világ leigázására töre­kednek, s Európában olyan helyzet alakulhatott ki, amely fenyegeti a világ békéjét.­A nemzetközi' légkör feszültségének növekedése egy sor komoly feladatot rótt népünkre, s a szocialista tábor valamennyi országára, ezért került az országgyűlés napi­rendjére is. Meg kellett állapítani, kik a felelősek a nem­zetközi helyzet feszültségéért, meg kellett állapítani az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország felelősségét a Németországban kialakult helyzetért, s a nyugati katonai tömbök nagyarányú háborús készülődései láttán nekünk is gondoskodni kell az ország megfelelő védelméről. A magyar népnek alapos okai vannak arra, hogy aggódva szemlélje Nyugat-Németország militarista törek­véseit, hiszen sokszor lett már áldozata a német világ­uralmi törekvéseknek, s a második világháborúban is százezrek életével, a nemzeti vagyon 40 százalékának elvesztésével kellett fizetni ezekért az őrült tervekért. A mi országunkat most is békés tervek foglalkoztat­ják, ez világlott ki az országgyűlés tanácskozásaiból is, amikor második ötéves tervünk megvalósítására hoztak törvényt, amelynek során „Magyarországon befejeződik a szocialista társadalom megalapozása és teljes lendület­tel áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére” — amint ezt Kádár elvtárs is hangoztatta országgyűlési fel­szólalásában. Olyan törvényt fogadott el az országgyűlés az ötéves terv jóváhagyásával, amely népünk magasabb életszín­vonalának, az ország felvirágzásának nemcsak lehetősé­geit, de biztos alapját adja. Ügy is mondhatnánk: tör­vényerőre emelték jobblétünket. E célok elérése azonban rajtunk, — munkánkon, to­vábbi tevékenységünkön múlik. A jólétet nem lehet vá­ratlan szerencsével, valamiféle csodával biztosítani, dol­gozni kell érte, hogy valóság legyen az iparban, mező- gazdaságban a gazdaságos, kulturált termelés, az anyagi javak olcsóbb előállítása. Ez a terv tehát mindenkitől, aki a szocializmus építésén dolgozik komoly munkát, lel­kiismeretességet követel, megvalósítása csak így válik lehetővé. Miközben a második ötéves terv számainak jóváha­gyásával az országgyűlés gazdasági fejlődésünket kör­vonalazta. a következő napon már arról tanácskoztak, miként lehetne jobbá tenni oktatási rendszerünket, mi­ként lehetne biztosítani előrehaladásunk egyik fontos feltételét: a közoktatás megjavítását. A törvényjavaslat vitája után, amikor törvénnyé vált a tankötelezettség felemelése, a szak-középiskolák és felsőfokú technikumok létesítése, egész oktatási rendszerünk megreformálása, biztosítékot kapott a nép arra, hogy e törvény segítségé­vel a kulturális forradalom a vártnál is rövidebb idő alatt megy végbe, s kulturált, művelt nemzedék láthat hozzá a kommunizmus felépítéséhez. A második ötéves terv megvalósítása, az új oktatási rendszer bevezetése, a nemzetközi helyzetből ránk háruló feladatok megoldása — mint ezt az országgyűlési képvi­selők többször is hangsúlyozták — csak az egész nép ös­szefogásával, hozzájárulásával, alkotó munkájával való­sulhat meg. De mivel ezek a tervek, ezek a törvények mind az emberért születtek, az emberek sorsának jobbra- fordítására hivatottak, a párt és a kormány számít arra — és joggal számíthat —, hogy e törvények megvalósí­tását, a szocializmus zászlaja alá tömörülve, haladék­talanul és következetesen végrehajtja majd az ország népe. 44 milliós beruházással megkezdték a felnémeti mósziizem korszerűsítését Az üzem gépesítésével teljesen kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát A gépipar ötéves tervéből Hazánk egyik leggazdagabb ínészlelőhelye a Bükk hegység. Az itt üzemelő felnémeti mészkőbányában a legjobb mi­nőségű mészkövet termelik or­szágosan. A mészkő igen fon­tos ipari anyag, a mezőgazda­ságban a talajművelés, ipar­ban pedig a cukorgyártás és a kohászat területén nélkülözhe­tetlen. A Mátrai Ásványbánya Vállalat a termelés fokozása érdekében új lelőhelyeket tárt fel, amelynek üzemeltetésére az idén megkezdték a felné­meti mészüzem korszerűsíté­sét, és tervbe vették új bánya nyitását A korszerűsítéssel gépesítik a robbantástól az el­szállításig a mészkő kitermelé­sét és feldolgozását, ezáltal valamennyi nehéz fizikai munkát gépek végeznek, az emberi erő csak a gépeket fog­ja kiszolgálni. Nagy teljesít­ményű törő- és osztályozó­gépeket szerelnek fel és új kö­télpályát is építenek. Gépi be­rendezéssel végzik majd a ra­kodást és a szállítást, amely eddig a legnehezebb fizikai erőkifejtést kívánta a bányá­szoktól. Az új technológiák al­kalmazásával duplájára növe­lik az üzem termelési kapaci­tását és mintegy 25 százalék­kal csökkentik az önköltséget. A gépek alkalmazásához új munkamódszereket kell elsajá- títaniok a bányászoknak, ebből a célból a vállalat gépkezelő­szaktanfolyamokat szervez. Az első gépkezelő-tanfolyamon, amely már befejeződött, 36 bá­— GYÖNGYÖSHALÄSZON jövőre 200 holdra növelik a tsz-tagok kertészetüket. E te­rületről az idei 1,2 millió fo­rint bevétel helyett három­millió forint bevételt tervez­nek. nyászt képeztek át exkaváto­rok kezelésére. A Mátrai Ásványbánya Vál­lalat felnémeti mészüzemében a korszerűsítést a tervek sze­rint 1963. év végére fejezik be és 1964-től már évente 750 000 tonna mész feldolgozására ren­dezkednek be, amelyhez az új bánya elegendő nyersanyagot biztosít. Az üzem gépesítésére és korszerűsítésére 44 millió forintos beruházást fordíta­nak. (Kovács) Eger termelőszövetkezetei, a felfejlődöttek és az újonnan alakultak egyaránt nagy ered­ményekről adhatnak számot, most, az esztendő vége felé. Jelentős mértékben növeke­dett a közös vagyon, s ehhez jelentős összegekkel járult hozzá államunk is, amikor hi­teleket biztosított a gazdasági épületek létrehozásához. Eger város termelőszövetkezetei eb­ben az évben közel másfélmil­lió forint hitelt kaptak rész­ben gazdasági épületek létesí­téséhez, részben gépek vásár­lására. Építkezésekre a város ter­melőszövetkezetei 577 ezer fo­rintot fordítottak, ebből épí­tettek három 120 férőhelyes sertéshizlaldát — a Dobó, Nagy József és Petőfi termelőszövet­kezetekben. A Dobó és Petőfi termelőszövetkezetek két .d- lencvenhat férőhelyes növen­dékistállót is építettek. No­vember 10-re befejezik a Do­bó Tsz-ben a 20 férőhelyes serésfiaztató építési munkála- 1 iáit is. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Általános Gépipari Igazgatóságának feladatairól Eredics Károly iparigazgató, a következőket mondta: Az általános gépipar terme­lése 1961 és 1965 között mint­egy nyolcvan százalékkal nö­vekszik, az export pedig majdnem megkétszereződik. Az élelmiszeripari és a vegy­ipari gépek gyártását körülbe­lül két és félszeresére, illetve majdnem négyszeresére fej­lesztjük­Elsősorban a komplett kon­zervgyári berendezéseink ke­Jelentós az az összeg is, amelyet az üzemágak, első­sorban a szőlőtermesztés fej­lesztésére fordítanak. A város termelőszövetkezeteiben az idén és a jövő év tavaszán 120 hold szőlő, és tíz hold gyü­mölcsös alá készítik elő a ta­lajt. A szőlő alá 73 hódat már megforgattak. Az állami segítség mellett a termelőszövetkezetek tagjai igyekeztek saját erőből is nö­velni a közös vagyont, a Rá­kóczi és Nagy József termelő- szövetkezetek 3000 férőhelyes csibenevelőt építettek, a Dobó Tsz-ben egy 50 férőhelyes lá­basszín is elkészült, és a sző­lőpermetezési munkák meg­könnyítésére egy 60 köbméte­res permetlé-tornyot hoztak létre. Az állattenyésztés jobb ellátását szolgálja egy 24 ka­lapácsos daráló vásárlása. A Rákóczi Tsz-ben a meglevő épületek bővítését végezték el saját erőből: 27 férőhelyes ló­istállót, sertésszállást és a hiz­lalda férőhelyét növelték. resettek a nemzetközi piacon, főleg a Szovjetunióban, öt év alatt összesen 190 konzervgyá­rat kell készítenünk exportra. Kötelezettségünk évről évre növekszik: az idén még csak húszat, 1965-ben azonban már 60 különböző típusú konzerv­gyárat készítünk. Húsipari gépgyártásunk a legfiatalabb, világhírneve már most is tekintélyes. Az a ter­vünk, hogy a most gyártott 60 —70 féle húsfeldolgozó gépen kívül mintegy 15 teljesen új, korszerű, a világpiacon is ver­senyképes húsgépet hozzunk létre. Ezenkívül már megkezd­tük komplett vágóhíd és hús- feldolgozó üzem tervezését is. A Szovjetunió máris mintegy száz vágóhidat és húsfeldolgo. zó üzemet rendelt. (MTI) Előadás KISZ-titkároknak Az egri városi KlSZ-bizott- ság titkára a napokban elő­adást tartott az üzemi és ter­melőszövetkezeti KlSZ-szer- vezetek titkárai részére. A tájékoztatón az aktuális nemzetközi kérdésekkel, az ipari üzemek, a termelőszö­vetkezetek gazdasági felada­taival, Az ifjúság a szocializ­musért mozgalom helyzetével, valamint egyéb szervezeti kérdésekkel ismerkedtek meg az ifjúsági vezetők. Pénteken délután ugyan­ilyen előadás hangzott el a hi­vatali KISZ-szervezetek titká­rai számára. Jelentős összeget fordítottak beruházásra az idén Eger Táros tsz-ei KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ AZ EGRI KELEMEN LÁSZLÓ IRODALMI SZÍNPAD MŰSORTERVÉRŐL ★ G. Martinov: 220 NAP ŰRHAJÓN ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ HÍREK ★ SPORT R LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó j Igazgatóság tájékoztatása sze- • rint a 41. játékhétre 4 130 543 ; lottószelvény érkezett be, s; így egy-egy nyerőosztályra < 1 548 953 forint jut. A Szany; községben megtartott sorsolá­son a következő nyerőszáma-; kát húzták: 12, 21, 77, 84, 85. (MTI): Hónapokkal az SZKP kongresszusa előtt versenyre keltek a Szovjetunió munkásai, pa­rasztmi. műszaki dolgozói, hogy kimagasló sikerekkel köszöntsék a kommunisták nagy ta­nácskozását. A bányászok is azon igyekeznek, hogy az új technikát maximálisan kihasznál­ják, s versenyt indítva egy hónap alatt két és félezer tonna terven felüli szenet hoztak fel­színre. Képünkön a Luganszki terület bányászai összegezik a kongresszusi munkaverseny eredményeit,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom