Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

1961. október 1., vasárna« NÉPÚJSÁG Félmi fiié facsavar — 420 ezer forintért őrlőgolyó Egy és más a készletgazdálkodásról lehet a bérek emelése, keve­sebb lakást építhet az állam. Anyaghiány és milliós feleslegeli Bizonyára sok munkásnak furcsa lehet, hogy felesleges anyagkészletekről írunk. Azt tartják, akkor van baj, ha nincs anyag. De vajon tudo­mást szereznek-e a munkások arról, hogy a raktárakban fe­leslegesen sok az anyag? Pe­dig nem ritka eset, hogy az egyik vállalatnál évekre ele­gendő anyag, szerszám és al­katrész hever, másutt meg ép­pen az hiányzik. Nos, a kettő között könnyű összefüggést ta­lálni. És ezzel magyarázható az, hogy egyes vállalatok nem tudják beszerezni a termelés­hez szükséges készletet, bár országos szinten a mennyiség és az összetétel megfelelő. Ha a műszaki vezetők, az anyagbeszerzők azt tapasztal­ják, hogy valamilyen anyagot nem lehet kapni, akkor a ténylegesnél többet rendelnek, néha két helyről is. A teljesí­tetlen megrendelések járják a maguk kiszámíthatatlan útjai­kat, aztán csak akkor kapnak észbe a megrendelő vállalatok, amikor nincs pénz a bank­számlán, hitelt kell kérni. Va­lahogy így járt a Faipari Vál­lalat is, mert hosszú idő óta mintegy félmillió facsavarral nem tud mit kezdeni. Az Egri Finommechanikai- és Vasipari Vállalatnak a második félév elején hárommillió nyolcszáz­ezer forint értékű norma fe­letti készlete volt, azaz, majd­nem kétszeres mennyiségű anyagot tárolt. A Bélapátfalvi Cement és- Mészműveknél évek óta elfekszik 420 ezer forint értékű őrlőgolyó. Több mint 300 ezer forint értékű alkatrészt kiselejteztek, de ugyanez a sors vár még to­vábbi 600 ezer forint értékű­re. A Téglagyári Egyesülésnél a bankellenőrzés 314 ezer fo­rintnyi elfekvő tartalékalkat­részt tárt fel. A Lakatosáru- gyárban 317 ezer forintnyi el­fekvő alapanyagot tartanak- nyilván. A Mátravidéki Fém­művek sűrűn gépelt, 18 olda­lon mutatta ki a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalatnak eladásra felaján­lott anyagokat, szerszámokat és gépeket. De több oldalra terjedt a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt, a Heves me­gyei Vasnagykereskedelmi yállalat és a Selypi Cukorgyár kimutatása is. Raktárszállítás*, és kamatgondok Sok gyár és vállalat anyag- szükségletét ki lehetne elégí­teni, ha a felesleges készlete­ket mindenütt feltárnák és azokat megfelelő helyre irá­nyítanák. De a nemtörődöm­ség és a helytelen szemlélet még több helyen akadályt je­lent. Másutt meg a szállítási költségtől húzódoznak. Pedig inkább arra kellene gondolni, hogy a népgazdaságnak meny­nyivel többe kerül a másutt hiányzó anyag beszerzése. So kan panaszkodnak a raktár­hiány miatt. Általában igazuk van. De mennyi hely szaba­dulna fel, ha nem tárolnának felesleges készleteket. Az áru türelmes, „enni sem kér”. De mennyi kamatot szá­mít fel a bank. Némelyik igazgató és főkönyvelő tapasz­talta, hogy néha 18 százalékot. Könnyen ki lehet számítani, hogy a milliós hitelek kamata mennyire rontja az önköltsé­get és mennyit visz el a nye­reségrészesedésből. A vállalat- vezetők egy része belátta, hogy a felesleges készletek nagy károkat okoznak a nép­gazdaságnak, másokkal csak ezután fogják ezt megértetni — a büntető kamatok fokozott alkalmazásával. Nem volt célunk és egy ilyen cikk keretében lehetőség sincs rá, hogy a normafeletti és az elfekvő készletek kelet­kezésének okait keressük, vagy „magyarázzuk”. Egy-két nyug­talanító jelenségre és azok gazdasági kihatására kíván­tunk rámutatni, örvendetes, hogy az említett vállalatoknál is jelentkezik bizonyos javu­lás, de sajnos, ez nem általá­nos és részben időleges. A fel­ügyeleti szerv és a vállalatok műszaki-gazdasági vezetőinek összefogására, megfontolt, de célravezető intézkedésekre van szükség. Dr. Fazekas László Már most tenni kéne valamit Az egri Gólya utcai lakó­telep házaiban nincs egyet­len telefon sem. A Posta il­letékes vezetői csak ígérget­nek, ígérgetnek — s aztán minden marad a régiben. Pedig fontos beosztású em­berek laknak itt — kórházi főorvos, gyárigazgató, a me­gyei tanács VB-elnökhelyet- tese, a szavasköi szénbánya vezető mérnöke s egyebek között két újságíró — akik­nek foglalkozása igényli a telefont. Ám akiken a tele­fon beszerelése múlik, sem­mit sem tesznek. Így fordul hatott elő, hogy Simon Sán­dor, a szarvaskői szénbánya vezetője, egy szombaton éjjel történt súlyos balesetről csak vasárnap délben értesült, s akkor is úgy, hogy műszak­ból jövő bányászok hozták meg a hirt. És most leg­utóbb. 26-án, kedden délután fél ötkor történt szerencsét­lenség a bányában — szaka­dás következtében két bá­nyász rekedt az egyik vágat­ban — s az ügyeletes bányá­szok csak este 7 órakor tud­ták értesíteni erről vezetőjü­ket. Mindez azért, történhe­tett meg. mert a Posta illeté­kesei még mindig nem intéz­kedtek arról, hogy az új la­kótelepi házakba is bevezet­tessék a telefont. Ez a leg­utóbbi szerencsétlenség sú­lyos figyelmeztetés: most már tényleg tenni kell valamit, hogy ezt. a furcsa és kényel­metlen állapotot megszüntes­sék!!! (pataky) — A SZERSZÁM- és Ké­szülékgyárban gyakori volt a gépmeghibásodás. Fokozot­tabb go«flot fordítottak a szakoktatásra és a gépeket szocialista megőrzésre adták át a brigádoknak. Táblával jelölték meg, hogy mikor vet­ték át a gépet és melyik bri­gád felelős érte. Azóta a mun­kások sajátjuknak érzik és jobban vigyáznak a gépekre. Ünnepélyes évnyitó az egri Bugát Pál Szabadegyetemen Hétfőn, október 2-án este hat órakor az Egri Pedagógiai Főiskola 10-es számú termé­ben találkoznak mindazok, akik tanulmányaikat a szabad- egyetem különböző tagozatain és nyelviskoláin akarják foly­tatni. Évnyitó beszédet mond dr. Szántó Imre főiskolai igaz­gató, a TIT megyei elnöke. Az évnyitó alkalmával tájékoz­tatja majd a hallgatókat a szabadegyetem vezetősége az előadások idejéről és helyé­ről. Az előadások a filozófiai jogi, pedagógiai és műszaki tagozaton a megnyitó után va ló héten kezdődnek. Pótbeíra tásra október 6-ig lesz lehe tőség. Jelentkezni lehet az év nyitón, illetve a megyei tit kórságon. . ■,$« x i i í s • i; Forradalmi és történeti múzeum Pekingbon. A fővárm központjában egy éve nyílt meg az új nemzeti múzeum, amely összesen 65 000 négyzetméternyi területen fekszik. A hatal­mas épület 34 kiállítási termet foglal magában, amelyek te­rülete 23 000 négyzetméter. meg, kiheverte a polgárháború sebeit és megteremtette a szo­cializmus felépítésének alap­jait. Hatalmas gazdasági és szo­ciális átalakulás történt abban az országban, ahol azelőtt, a javak egyenlőtlen elosztása miatt, 100 millió ember éhe­zett. Ma már eltűntek a népet béklyóba verő földesúri birto­kok, hatalmas üzemek, ener­giatelepek épültek és az elma­a kínai nép előrehaladásának megdönthetetlen alapja. Ma is nehéz a harc. Az ENSZ-ben még mindig a Csang Kai-sek-klikk „képviseli” Kí­nát. A 647 milliós kínai nép képviselői még mindig ki van­nak rekesztve a békeharc és világpolitika e fontos fórumá­ról. A Szovjetunió és a szocia­lista államok állhatatos harca következtében sikerült elérni azt, hogy a most megindult Egy értekezlet margójára A hatvani Vörösmarty Mű­velődési Ház klubhelyiségé­ben megbeszélésre gyűltek össze a Hatvani Járásbíróság ítélkezésében részt vevő népi ülnökök. Dr. Fülöp Andor, a járás­bíróság elnöke tájékoztatta a bírósági ülnököket arról, hogy az ítélkezésben részt vevő dolgozók politikai és szakmai továbbképzése ma már elen­gedhetetlenül fontos követel­mény s ennek érdekében a TIT szervezésén belül akadé­miák létesülnek az ország kü­lönböző területein. Az akadé­miák elsődleges célja, hogy a bírósági ülnökökkel megis­mertessék azokat a fontos jo­gi alapelveket, amelyek isme­rete nélkül fejlődésünk ma.i szakaszán már nem képzel­hető el színvonalas, az igaz­ságszolgáltatás érdekeinek mindenbe i megfelelő ítélke­zési, jogi tevékenység. Nehéz lenne röviden ősz- szefoglalni az akadémiák rendkívüli jelentőségét. De hogy a megbeszélés részvevői valamennyien őszintén szük­ségét látták annak, hogy jo­gi vonalon is művelniök kell magukat, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy az értekezlet va­lamennyi részvevője bejelen­tette beiratkozási szándékát. Az ítélkezésben részt vevő dolgozók elmélyültebb szak­mai tájékozottsága feltétlenül emelni fogja az ítélkezés színvonalát, de alkalmas lesz arra is, hogy az üzemek, ter­melőszövetkezetek és intéz­mények megválasztott ülnö­kei munkahelyeiken is töb­bet tehessenek a szocialista törvényesség megszilárdítá­sáért. (röczeyi 2000 esztendős aréna a homok alatt őrizte az ülőhelyeket, a be- és kijáratokat. A feltárt aré­na 3000 néző befogadására al­kalmas és a közeljövőben a nemzetközi izraeli zenei feszti­válon. a világhírű csellómű­vész, Pablo Cassals hangverse­nyével nyílik meg a közönség számára. Egyik ismerősöm a hónap közepén pénzt kért tőlem köl­csön. Csodálkozva néztem rá. Ö ugyanis takarékos, minden fillért gondosan beosztó em­ber. Baráti körben közismert, bogy nála csak a felesége tud jobban bánni a pénzzel. Talán megvetted a televíziót? — ér­deklődöm. — Áh, dehogy. — Előbb egy­két szitkot eresztett meg, az- ' á n szégyenkezve elmondta, hogy beugrottak a vásárlási ’ znak. Só, liszt és miegymás myi van otthon, hogy alig 'rnek tőle. A televíziónak egy "’őre befellegzett, sőt kenyérre zcs pénzük. ’’óruljárt barátunk esete ju- t most eszembe. Mert vajon 3ként van a dolog, ha a csa- 'ok és vállalatok összességé- \ a népgazdaság anyagi erő- rásainak felhasználásáról n szó? A nemzeti jövedelem 'ott, egy fillérrel sem több, nt amennyit egy esztendő ■itt előteremtettünk. Ha a • Halatok indokolatlanul és a 'nyleges szükségletnél na- i . óbb részt fordítanak a kész­letek növelésére, akkor keve­sebb jut beruházásokra, és árut vonnak el a lakosságtól. Nyugtalanító jelenségek A készletek értéke eléri egy­évi nemzeti jövedelmünk 90 százalékát. 1960-ban a nemzeti jövedelem jelentékeny részét a forgóeszközök emelkedése kö­tötte le. A tényleges szükség­leten felüli készletfelhalmozó­dás ebben az évben tovább folytatódott. Különösen nagy­mértékű volt a gazdálkodós alá nem vont anyagkészletek emelkedése. Ez különösen ká­ros, mert ezeket a készleteket központilag tervezni és elosz­tani nem lehet. Köztudomású, hogy nyers­anyagban szegény ország va­gyunk. A felhasznált anyagok jelentős hányadát külföldről szerezzük be. Ha ezekből a ténylegesen szükségesnél töb­bet használunk fely vagy töb­bet tárolunky rontjuk az or­szág fizetési mérlegét. De va­jon csak arról van szó, hogy az importanyagok túlzott igénylé­sével indokolatlanul terheljük nemzetközi fizetési mérlegün­ket? Nemcsak erről. A közös kenyérből kisebb karéj jut a családtagoknak, avagy szak­nyelven: a nemzeti jövedelem­ből kevesebb jut a lakosság szükségleteinek kielégítésére, és feltétlenül kisebb mértékű Egy asszony fellebbez Kína ipari termelésének n5v^ kedése évente 11 százalékos. Ezeket a hatalmas vívmá­nyokat a Kínai Népköztársa­ság nem egyedül valósította meg. A második világháború­ban a nyugaton folytatott ke­mény harc közben a Szovjet­unió hadierejét bevetette a ja­pán imperializmus ellen, segít­séget nyújtva ezzel a kínai né­pi demokratikus mozgalom ki­fejlődésének. Napjainkban a szocialista országok testvéri szövetsége a nemzetközi pro­letárszolidaritás elve alapján nyújt állandó gazdasági segít­séget Kínának és ez az egység Tizenkét éve hallgattak el a fegyverek a Távol-Keleten, ért véget a harc a külföldi im­perialisták, a feudális reakció és ennek közvetlen képviselő­je, a Csang Kai-sek-klikk el- lgn. A harci zaj elülte 1949. október elsején, a szocialista építés hatalmas fellegvárának, a Kínai Népköztársaságnak megalakulását jelentette. Ti­zenkét év nem nagy idő egy nemzet életében, különösen akkor, ha ez a nép több ezer éves múltra tekinthet vissza. És mégis ez idő alatt a kínai nép új történelmét formálta Kína nemzeti ünnepe ' palotájának új épülete, előtér- épei: a Vörös Zászló és a Peking ÉNSZ-ülésszakon a Kínai Nép- köztársaság tagságának kérdé­sét napirendre tűzték. Óriási a jelentősége a kínai nép dicső forradalmának. E győzelem évfordulóján arra emlékezünk, hogy ez a hatal­mas nép ma már szerves része a szocialista tábor legyőzhetet­len erejének, az Ázsia és a Csendes-óceán térsége orszá­gaiban folytatott antiimperia- lista harc fontos tényezője. Kováts Andor A nemzetiségek kulturális ben a kínai autóipar büszkes típusú személygépkocsik. radt agrárállamból ipari— igrár-ország lett. Ma a népi lemokratikus Kína, Ázsia leg­jelentősebb ipari hatalmává lett, sőt világviszonylatban széntermelésben a harmadik, acéltermelésben a hetedik, elektromoscnegia-termelésben pedig a tizenegyedik helyen áll. Iparának rohamos fejlődé­sére jellemző, hogy napjaink­ban, amikor az ipari termelés íz USÁ-ban 2, Franciaország­ban S százalékkal nő, addig Cezareában, az izraeli part­vidéken, egy római arénát ás­tak ki a homokból. Az antik színházat minden különösebb restaurálás nélkül, ma is fel lehet használni. Noha a szak­értők megállapítása szerint az aréna legalább 2000 esztendős, a bfifiookt teljes épséghe« meg­te az asszonynak, akit kizár-; tak. Féltették a pártot. Tőle,; az egyszerű munkásasszonytól,; aki dolgozik és két gyereket; nevel. Aki sírva szaladt Eger-; be, a megyéhez, hogy félleb-; bezzen a kizárás ellen. < Miért? Miért ragaszkodik ez< az asszony ennyire a párthoz?! A maga egyszerűségével ma < gyarázza: 5 — Tizenegy éve vagyok párt-! tag. A kommunisták neveltek,! tanítottak. A családból min-J denki kommunista. Ügy ér-> zem, én is az vagyok. 5 És fellebbezett. És most a sorok írója isi fellebbez. A II. körzet kommu­nistáihoz, lelkiismeretükhöz, < igazságérzetükhöz. Vajon min i den körülményt mérlegre tet-i tek döntésük előtt? A legna-i gyobb büntetést érdemelte ezi az asszony, akinek egyéni sor i sa a kommusisták segítségéti követelné? Felkarolni és nemi eltaszítani, ez a kommunistái gyakorlat. Ezt tanítja, erre ne-i vei a párt. i Az asszony fellebbezett. i A hatvani párt-VB felülvizs-i gálta a II- körzet döntését, ési megváltoztatta a határozatot, i A körzet kommunistái s ** most sok szeretettel és! megértéssel pótolhatják mind ! azt, amit elmulasztottak és se-! gíthetnek talpra állítani egyS munkásasszonyt, egy családot,3 akit nagyon megtaposott azS élet. ! Bízom a H-es körzet kom-5 munistáiban és Péter István-? né elvtársnőben is. 5 Márkus László, i napközi konyháján dolgozik, 1 Üj hatvanban. 1 összeférhetetlen? ; Nyílt, szókimondó és nagyon : ideges. Két év óta férj nélkül i két gyereket nevel — nem sok 1 pénzből. Ha bíróságról beszé- 1 lünk, sírva fakad. A válóper még tart. Tucatnyi tárgyalást : szenvedett végig. S most már , ott tart, hogy inkább lemond i a gyerektartás elmaradt fo­rintjairól, de nem megy a bí- 1 rósághoz. Huszonhét éves. 1 Egészséges a teste, de a lelke, < az idegzete beteg. : Veri a gyerekeit? Igen. Apa nélkül nőnek a gyerekek s néha rósz- j szak, nagyon rosszak. , Ritkán jár gyűlésre, nem j végez pártmunkát. , Ez igaz. De két gyereket ne- j vei. Láttam őket, az egyik f három- a másik kétesztendős. . Fiúk. Igyekszik szépen járatni , őket. Sok munka és baj van ] velük. Na, és a lakása? Na- ( gyón rossz körülmények kö- ( zött lakik. Albérletben. Per- , ben, haragban a tulajdonossal. Már bírósági végzés is szól a kilakoltatásáról. De hová? És a tagkönyv? — Az nem igaz, hogy eldob- 1 tam. Itt van, nézze meg, olyan, mintha új lenne. És az er­kölcstelen életmód sem igaz. 1 Örülök, hogy élek, nevelem a ! gyermekeimet, eltartom őket. f Nem kell nekem egyelőre sen- 1 ki. A tagdíjtartozás — az igaz. ! de igaz az is, hogy sírva ment * a párthoz; intézzék el a bé­lyegeket, nehogy elveszítse 1 tagságát. 1 Röviden ea a aqrsa, iortén«­körzeti pártszervezetet, őszin­tén, becsületesen beszélt. Olya­nokat mondott, hogy Péterné nem jár a gyűlésekre, nem vé­gez pártmunkát, hogy vigyáz­ni kell a párt tisztaságára, egy­ségére és ez az asszony sok hibát követett el. Ö érdeklő­dött az utcában, a szomszé­doknál és a vád igaz.- Már többször figyelmeztették, de nem hallgatott a jó szóra. Ja­víthatatlan, — íme summázva a vélemény. f IVem kételkedem a párt- titkár, a körzeti veze­tőség, s a tagság becsületessé­gében, csupán igazukban, kö­rültekintő megfontoltságuk­ban. A pártot féltették. Kitől? . Nézzük az asszonyt, akit ki­zártak. Van az úgy néha, hogy tár­sadalmi berendezkedésünk el­lenére egy-egy embert nagyon megtapos az élet. Egyéni ba­jok, egyéni tragédiák. Olykor minden rossz összeszalad. így van ez Péter Istvánná eseté­ben is. Nyírségi cselédemberek gyereke. Korán jut árvaság­ra. A párt felkarolja. Alig múlt 16 éves, már DISZ-titkár. S egy év múlva párttag. Férj­hez megy Kerekharasztra. A házasság nem sikerült. Két év­vel ezelőtt elhagyja a férje. Ottmarad egy gyerekkel, a második a szíve alatt. Lakás nélkül. És a vádak? Hát igen. Nehéz vele szót érteni, főleg, ha az ember a hibákat keresi. De most néz­zük a lmrúlmény-ekeí. ifEf. rTatvanban a II. 'körzet pártalapszervezetének egyik taggyűlésén kizártak egy asszonyt. Egy kommunistát, aki több mint egy évtizede tagja a pártnak, egy asszonyt, aki egyedül neveli két gyer­mekét. Miért zárták ki Péter Istvánnét? Ezt kutattam Hat­van városában. Olvasom a taggyűlés jegy­zőkönyvét ... A párttitkár kemény sza­vakkal terjeszti elő a javasla­tot. Erkölcstelen életet él, ösz- szeférhetetlen, veri a gyere­keit, eldobta a tagkönyvét, s két évvel ezelőtt néhány hó­napos tagdíjhátraléka is volt. Kizárni! A taggyűlésen mint­egy 40 kommunista. Többen hozzászólnak: nem kommunis­tához méltóan viselkedett; Ki-" zárni!... És szavazásra emel­kednek a kezek. Kizárták. Egyhangúan. Ellenszavazat nélkül. Akiről szó volt, akit kizár­tak, nem védekezhetett, — ugyanis mindez távollétében történt. És mások sem álltak ki mellette. Nem akadt egyet­len hozzászóló sem' a taggyű­lésen, aki védte volna, aki érdekében szót emel. Aki igye­kezett volna keresni egy-két enyhítő körülményt, vagy aki esetleg kétségbe vonta a váda­kat. Nem akadt; Kizárták. Miért?" A körzet párttitkáránál ke­resem a választ. Az alapszer­vezet titkáfa hatvanon túli nyugdíjas ember. Egy élet munkája nyomja a vállát. Most is -dnigoak és v&u&L a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom