Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-05 / 235. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. október 5., csütörtök Javaslatom a vendéglátóiparnak Egy lengyel kisvárosban — 8rzeg Dolny-ban — új rendszert honosítottak meg a vendéglőkben: ha a vendég egy negyedóránál tovább várakozik, bármit is fogyaszt, — a cehhet a pincér fizeti. Az új rendszer csodálatosan bevált, a kiszolgálás üteme szédületesen meggyorsult, s még nem fordult elő egy esetben sem, hogy a vendég helyett a pincér fizetett volna. E hírt olvasva, ha a mi vendéglátóipari állapotainkra gondolok, kicsit elszomorodom. De azért javíthatatlan optimizmussal hiszem, hogy ezt az új módszert alkalmazza majd a mi vendéglátóiparunk is. Na- gyori-nagyon elkelne ez nálunk ... (pataky) — A BÉLAPÁTFALVI Cement- és Mészmű párttitkára mindéit hónapban gondosan tanulmányozza: melyik pártkiadványból, folyóiratból, vagy újságból mennyi szükséges az üzemben. Ennek megfelelően történik a rendelés, de arról is gondoskodnak, hogy a kiadványok időben eljussanak mindenkihez.- AZ EGRI Rákóczi Termelőszövetkezet október 2-án megkezdte a szőlő szüretelését. Napjában 140—150 ember foglalkozik a szedéssel, és a termény elszállítására 16 fogat, és egy Zetor-traktor, két pótkocsival áll rendelkezésükre. A szüret nagyobbmérvű végzését a hét végére tervezik. — NOVEMBER 7-e tiszteletére ünnepséget rendez Egerben a SZOT kultúrott- hona. Az irodalmi szakkör tagjai versekkel, prózai számokkal és jelenetekkel készülnek az ünnepre.- A HEVES megyei KISZ- Bizottság napirendre tűzte és hamarosan megtárgyalja az 1961. évben működött vezetőképző- és csapat-táborok munkáját. A tapasztalatokat a jövő évi táborozások megszervezésénél hasznosítják majd. — MA DÉLUTÁN öt órakor tartja megnyitó ünnepségét a Kisipari Szövetkezetek Ady Endre Kultúrotthonának munkásakadémiája, amelyen Sugár Bernát mond megnyitó beszédet.- A HATVANI Kossuth Termelőszövetkezet 1962-ben előreláthatólag 500 hízót ad el az államnak. Az állatállomány biztosítására már most 46 anyakocát tartanak. John Steinbeck: Volt egyszer egy háború Haditudósítások Az Európa Kiadó az idén adta közre Vajda Gábor fordításában Steinbeck háborús naplórészleteit. A kötet 1959- ben jelent meg Londonban, nyilvánvalóan azért, hogy a szerző gondolatait a háborúról megismerjék az angol nyelv- területen és azon túl is. Steinbeck ezekben a haditudósításokban — itt-ott a cenzúra nyirbálásait is vállalva, másrészt abban, ahogyan ír, a háborús hadszíntérről, a háborúba bevonult és belekeveredett emberekről — elmondja véleményét mindarról, amiről azokban a háborús hónapokban, ha spontán is, de véleménye kerekedett. Steinbeck 1943-ban jött át a tengeren innenre, kezében olyan elő- nyomtaíott utasításokkal, amelyek az angcl szigetvilágban igyekeztek uniformizált barátságra hangolni a jenkiket a konzervatív angolokkal szemben. Steinbeck emberekről és állapotokról tudósít, írásai a nagy amerikai lapokban jelentek meg és minden valószínűség szerint hatottak az akkor hírekre szomjas közönségre is. Ma ezek az írások — jóval azon az időn túl, amikor a borzalmaknak csak jelentéktelen százalékát ismerhette a világ, hiszen a háborúból nem ismerték a koncentrációs táborokat és a krematóriumokat — inkább a figyelmeztetés őszinte érzésével hatnak: a háborúban az intézményesített félelem, az idegek könyörtelen túlterhelése, a veszély elviselhetetlen és megalázó tudata őrlik fel az emberek idegeit. Az emberi hit és bizalom a legképtelenebb foszlányokra szakadt, mert a háború gépezete olyan formákat teremt, amelyek abnormálisak és amiket sohasem lehet megszokni. Seinbeek különböző fegyvernemeknél tartózkodik, közeli megfigyelője állapotok^ Mozik EGRI VÖRÖS CSILLAG Katonazene (széles) EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Szeretlek; élet (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Első lecke HEVES Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ludas Matyi petervasara Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Bambi nak és hadmozdulatoknak. Az állapotok és mozdulatok sok embert mozgatnak meg, de a parancs és a háborús fegyelem szorításában minden el- színtelenedik, minden rossz értelemben lesz tipikussá. Sem helyet, sem időpontot, sem szereplőket nem tud és nem lehet egyéníteni, hanem csak elmondani valamit, ami a hátországot nem demoralizálja, ami a megfeszített erőbedobásban hasznára van az egész szerkezetnek, amelyben a bevonultak kötelesek monoton módon a csavar szerepét betölteni. Steinbeck beszél a háborúban kialakult néhány embertípusról. Olyanokról, akik feltalálják magukat a megváltozott viszonyok között. Olyanokról, akikben adott szerepük és idegrendszerük a többiek számára elérhetetlen fogásokat alkotnak meg: a nagy trénről, a nagy élősdiről, a flegma fiúról és mérhetetlen közömbösséggé dagadó szemtelenségéről csaknem csodálattal vegyes elismeréssel és alig felfedezhető megvetéssel ír. Lefényképez kitűnő stílusával apró és veszélyesebb kalandokat, kisebb-nagyobb széltolókat állít a fényszóró elébe, hogy elmondhassa: a megváltozott környezetben és lelkiállapotban is fel lehet fedezni a polgári életből hozott hajlamokat. A misztifikált hősöket egy kissé levetkőzteti. Nem azáltal, hogy elmondja félelmüket, nem is azzal, hogy tetteik indítékait, hatását és esetlegességét kimutatja, hanem azzal, hogy felsorolja Hírek a Hunniából, a A magyar filmművészek három új filmet forgatnak. Készül az Egy autóbusz nem áll meg című bűnügyi vígjáték — írója Csizmarék Mátyás, rendezője PaZásthy György —, műsora ^ FÜZESABONY Nincs előadás EGRI BÉKE Nincs előadás Noszvajon este 7 órakor: TARTUFFE gondolataikat, amelyek egyszersmind aggályaik is. Londontól Algíron keresztül, az olasz partraszálláson át a németekkel vívott itáliai harcokig, az angliai rejtett partraszállástól Capri-ig sok mindenről történik említés. Jellemekről és fogásokról éppúgy távirati stílusban számol be, mint ahogyan a drámai pillanatokat sem rajzolja hosszabbaknak, mint amilyenek lehettek. Véleményem szerint mégsem ezekért adta ki a szerző Londonban és 1959-ben ezt a kötetet. A hadbavonult polgár gondolkodik. A jövőről is, elsősorban a saját jövőjéről. Mit ír erről Steinbeck: „A katona nem panaszkodhat. Nem cinikus, de aggódik. Szeretné túlélni ezt a háborút és hazatérve megnézni, mit csináltak a hazájából, amíg ő távol volt. A Négy Szabadság- jog kifejezi az ő- kívánságát. De ha nqm biztosítják intézményesen, anyagilag megalapozva, tisztességes rendszerrel, akkor hajlamos arra, hogy csak abban az egy szabadságban higgyen, amelyet Anatole France valahogy úgy határozott meg, hogy szegénynek és gazdagnak egyaránt szabad a híd alatt aludnia.” Ez a következtetés hadi tudósításban fogalmazódott meg, de erkölcsi tanulsága a mai Amerikának is szól — háborún innen és túl is. Ez Steinbeck riportkönyvének kimondottan is legnagyobb igazsága, Farkas András Pannónia filmstúdióból amelynek cselekménye egy ellopott arany karóra körül bonyolódik. Dolgoznak a Megszállottak című mai tárgyú újdonság alkotói is. A külső felvételeket készítik. A történet hőse egy fiatal mérnök. A Budapest Filmstúdióban pedig egymás után kerülnek filmszalagra a Házasságból elégséges című új magyar film jelenetei. A fiatalok elhamarkodott házasságával foglalkozó történet Wiedermann Károly rendezésében elevenedik majd meg a mozik vásznán. A filmstúdiókban ezenkívül az „utolsó simításokat” végzik a Vince, a Jó utat autóbusz, a Pesti háztetők, valamint a Délibáb minden mennyiségben című új magyar filmeken. 1961. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK: AURÉL 35 évvel ezelőtt, 1926. október 5-én halt meg JÁSZAI MARI, az egyik legnagyobb drámai színésznőnk. Küzdelmes gyermekkora után 17 éves korában már a budai Népszínház tagja. Nagy alakításait mind tragikus szerepekben nyújtotta (Stuart Mária, III. Richárd Margit királynője, a Bánk bán Gertrudisa.) A kiváló színésznő kitűnt vígjátéki és jellemszerepekben is-. Irodalommal is foglalkozott, a nyelvhelyességről cikkei jelentek meg, naplója és emlékiratai a korabeli színészvilág érdekes rajzát adják. 180 évvel ezelőtt, 1781-ben e napon született BERNHARD BOLZANO német matematikus és objektív idealista filozófus. Mint matematikus a függvénytanban alkotott maradandót: két fontos tétel a nevét viseli. Mint filozófus a tiszta logika úttörője volt. 170 évvel ezelőtt, 1791-ben e napon halt meg GRIGORIJ POTYEMKIN orosz államférfi. 1783-ban ő egyesítette Krim félszigetét Oroszországgal és ő alapította Nyikolajev és Cherszon városát. 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon halt meg ALEKSZANDR AFANASZJEV orosz irodalomtörténész és folkklorista. Az Orosz népmesék cimű, 1855—1863-ig 8 kötetben megjelent gyűjteménye az első oroszországi tudományos mesegyűjtemény. JASZAI MARI FILM: Első lecke Egy gimnazista lány és egy fiatal fiú első tiszta szerelmének bájos történetét mondja el. Az Első lecke című bolgár filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház október 5—8- ig mutatja be. Akiknek ez utca az otthonuk Kalkuttában nemrég összeszámolták, hogy fedél hiányában hányán töltik az éjszakát az utcákon. Az eredmény döbbenetes volt: 19 000 alvót találtak az utcákon, közöttük négyezer nőt, majdnem ugyanennyi gyermeket. , Az utcalakók már annyira eltompultak, hogy a legvadabb közlekedési lárma, zuhogó eső, vagy a járókelők vigyázatlan lépései sem tudják őket álmukból megzavarni. WWWiA/ l^^A^^/V^\/VVVV\AAAAAA/^AAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAA/VVVV^^w'\A/VV'VV^AA/^^^^A^A/V\A^VV^AAAA/VVVVV*sA/\AAAA/^AAA^A/V^AA^A/^V\A^\^l/^^A^\^VVVV^A/^AAA^AAAAAA^^^^^^^^^^A^A^^^^^^AAAA/^V\AAA<V\A/VVV^^AAAAAAAAAAA, XL. — Nem lát semmit? — Semmit, Szergej Alek- 6zandrovics. — Ez az! — folytatta Kámov. — Előttünk a „mocsár”. Any- nyira nem venni észre, hogy valóságos csapdát jelent. Tegnap Arszén Georgijeviccsel nem vettük észre. Még jó, hogy kis sebességgel haladtunk. Hátramenetre kellett kapcsolnunk. Látja, elöl kikanyarodik a nyom?... A terepjáró megállt. A „mocsár” semmiben sem különbözött a környéktől. Csak a homok volt kissé sötétebb és a növények valamivel magasabbak, mint a „száraz” helyeken. — Ha lassan halad az ember, nyomban felfedezi a „mocsarat” — mondta Kámov. — De már harminc kilométeres sebesség mellett veszélyt jelent. Ki tudja, milyen mély? Mind a ketten felöltötték a gázálarcot és kiszálltak a gépből. — Gyakran nézzen körül — mondta Kámov. — Ha idejében nem vesszük észre a „sárkányokat”, amelyekről Bison beszélt, csúnyán végezhetjük. Nyílt térségen tartózkodtak, jóllehet elég sok növény volt körös-körül, amelyek csökkentették a látási viszonyokat. A Mars természeti viszonyaihoz szokott ragadozó észrevétlenül odalopódzhat az emberekhez. — Végeznünk kell minél hamarabb — mondta Kámov. Halkan beszélt, de így is kiérződött hangjából az izgalom. A Földön mindig hallani lehet valamilyen hangot: szélzúgást, homoksurrogást, távoli zajt. Itt döbbenetes csend uralkodott. A homok, a levegő, a növényzet mozdulatlannak látszott, mintha megdermedt volna a hűvös napsugaraktól. A sötétkék égbolton itt-ott hunyorgó csillagok még furcsábbá, valószínűtlenebbé tették a tájat. Nyomasztólag hatott ez a némaság. A talaj, amelyre emberi láb lépett, úgy tűnt, mindjárt beomlik a hívatlan vendég súlya alatt. Az ellenségesnek látszó természet éberen követi a földi emberek minden lépését. Várja, mikor pusztíthatja el a birodalmába betört idegen és érthetetlen lényeket, ahogy azt már megtette egyikükkel. Melnyikov erősebben megmarkolta pisztolyának agyát és feszülten figyelte a közeli növényeket. Ügy rémlett neki, hogy a hosszúkás levelek alatt mozog valami, ösztönösen közelebb lépett Kámovhoz, — Valami van ott — mondta. Kámov figyelmesen nézett abba az irányba, ahová társa mutatott, aztao váratlanul előkapta pisztolyát és lőtt. — Amint látja, semmi sincs ott — mondta. — Kicsit uralkodjék magán. Itt valóban félelmetes a légkör. beli növényt óvatosan kihúzták a homokból és elhelyezték a terepjáró lapos tetején. Széles szíjjal lekötözték, nehogy leessen. A gyökereket gondosan becsomagoltál!:. Az értékes szállítmányt az űrhajón egy külön erre a célra fenntartott hűtő- szekrénybe helyezik. Ebbei utazik majd vissza a Földre ahol a botanikai intézet labc ratóriumába; gondosan k A lövés hangja kissé megnyugtatta Melnyikovot. Szégyellt« kishitűségét Visszadugta pisztolyát kezeslábasa övébe és hozzáfogott Kámovnak segíteni. Elhatározták, hogy magukkal viszik a „mocsár” egyik növényét, amely itt magasabbra nőtt, mint az űrhajó környékén, s más felépítésű lehetett. Meglepetésükre, sokkal nehezebben ment mint hitték volna. Kámov először összeszurkálta a talajt a kiválasztott növény körül: meggyőződött hogy nem süppednek-e be, s csak ezután fogott hozzá a gyökér kikapálásához. Melnyikov ezalatt őrködött figyelte a környéket. Többször is szerepet cseréltek. A növénynek számtalan egymásba fonódott szálból álló gyökérzete volt, ami igen fárasztóvá tette a munkát. Melnyikov javasolta, hogy csőrlővel tépjék ki a növényt a „földből”, de Kámov határozottan ellenezte. * — A növényt teljesen épen kell hazavinnünk a Földre — mondta. — A csörlő elszakíthatja a gyökereket. Kétórai megfeszített munka után elérték céljukat. A tnarselémzik. Az űrhajé 1 több ilyen hű. szekrény volt fenntartva a marsbeli növény- ét állatvilág mintapéldányai számára. — Indulá: — pillantott az órájára Kámov. — Sokat időztünk itt. Si< -niink kell. A terepjáró az iménti sebességgel száguldott tegnapi nyomdokán — Sok a rejtély ezer ; bolygón — jegy ette meg 1 : • ;ov.— Nagy munka vár az ui-nunk következő expedíció' a. — Miért leszünk iti íl> en rövid ideig, Szergej Alaksrandro- vics? — Már egyszer megmagyaráztam, h >gy miért. Kijelölt ponton keli találkoznunk a Földdel. — Másképp is össze lehetett volna állí- mi az útitervet. — Mi c ■„(!'•. úttörők vagyunk — felelte Kámov. — A dolgunk az, hogy összeállítsunk egy általános ..t arról, mi van a Venuson és a Marson. A bolygókkal maid részletesen megismerkednek: ... Nem fejezte be szavait. Ölven méternyire e. üt egy hatalmas vadállat urrott k. a bokrokból az útra. Mii űrhajós jól látta, hegy a. a. >. egész testét ezüst ...iínu bunda borítja. Az állat váratlanul megpillantotta maga előtt a gyorsan közeledő terepjárót, s egy pillanatra a „földhöz” lapult. Aztán hirtelen, hatalmas ugrással eltűnt a bozótban. Kámov menet közben megnyomta a jobb hemyótalp lék- ;.>mbját. A terepjáró éles forOly hirtelen fékezte le a terepjárót, hogy Melnyikov beleverte fejét az ablaküvegbe. — Ott van! A tó vizétől húsz méternyire lapult a „földön” az üldözött állat. A víz elzárta útját, s megállásra késztette. Melnyikov forgatni kezdte a felve- fogantyúját, Kámov gyorsan felhúzta társa és a maga fejére a gázálarcot. A vad pár másodpercig mozdulatlanul állt. Aztán hatalmas állkapcsa;, szélesen es fenyegetőim .kiírta; láthatóvá vált a fogsora. Foga: ’ 'om.szögletűek , « hegyesek voltak. Az állat hossza —fejétől * a lompos farkáig — h;.,om— három és fél méter lehetett. Törzse, i nejy nem vd: «tagat. földi krokoö is tea-! táv . három P »cifra ta maszkodéit Az elülső ká urta par közel volt eg.. -n. és hegyes karmokban v? • ,dtek. Hátsó lábai sokká1 bbak vollak és térdben »rtck, mint i szöcske : j. ván, •ékkel iudott olya » hatalmasakat ugi'ani. (Foly du la* tál a bokrok kosáé vágott, s a buzöt«fcat tiporva, üldöz síbe vette a v«,dat — Gázá!y,^ot fel! — kiáltotta izgatottal' Kámov. — Gépét tartsa készenlétben' Bármi áron fi .nre keli vennie az al- isdaft
