Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

í N e P O .J S A <5 1961. október 1., vasárnap Minden a békeóhajról beszél keverő és adogató sertésetető­gépet, a tehénmosó praktikus szerkezetét, a magyar kétsoros kukoricakombájnt, az Első Brnoi Gépgyár gázturbináit, a rengeteg személyautót, a cseh­szlovák ipar új diesel- és elektromos mozdonyait, s minderre azt mondjuk, mint sok tízezren itt: ez kell, mert ez a béke. Itt a brnoi vásáron meglát­szik, mi mindenre képes a békében alkotó ember. Mind­egyik kiállító országról sok érdekeset tudtunk meg, de legtöbbet mégis a csehszlovák iparról, amely a házigazda jo­gán a legnagyobb kiállítási anyaggal dicsekedhetett. Beszéltünk néhány csehszlo­vák külkereskedelmi vállalat képviselőjével, s mindegyikük értékes információt adott. A Strojexport például száz új­donságot mutatott be most Brnoban. Diesel-motorokat, villamosmozdonyokat, s ezek­hez hasonló gépeket, amelye­ket a CSKD, a Sigma, a Tatra, a Skoda, a Slavia Művek állí­tanak elő oly nagy számban, hogy a külkereskedelmi válla­lat 117 országgal állhat keres­kedelmi kapcsolatban. Nem kisebb a Technoexport munkája sem, amely 56 or­szágba szállít teljes gyárbe­rendezéseket, cukorgyárakat, konzerv- és kerámia-üzeme­ket, erőműveket, famegmun­káló és gumigyártó gépeket. Csodálatosan szép a keres­kedelem révén mindinkább szélesedő, szilárduló barátság, amelynek kiteljesedését ez a brnoi vásár is hivatva volt se­gíteni. Am itt ráadásul nem csu­pán arról van szó, hogy a Technoexport a vásár első nap­jaiban 150 millió koronás meg­rendelésre kötött szerződést, csupán kémiai és légtechnikai berendezések szállításával kapcsolatban, vagy a Strojex­port, a MOTOKOV, a KOVO hasonló jövedelemhez juttatta megállapodások aláírásával a csehszlovák ipart. A Technoexport egyik rész­legében a csehszlovák szak­emberek elmondták, hogy 1959-ben nagy gyárat rendelt a külkereskedelmi vállalatna! India, úgy, hogy a termékeket előállító berendezéseket a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, az ezeket kiszolgáló gépeket pedig a Szovjetunió szállítja. A Kalkutta közelé­ben fekvő Rancsiban épülő üzemben harmincezer munkás dolgozik majd, s a szakmák elsajátításában csehszlovák szakemberek segítenek az ot­taniaknak. 1500 csehszlovák munkás már ott is él család­jával, s az építés munkájában is részt vesz. — Mi feladatunknak tekint­jük így is a gazdaságilag, techniksílsR -'’„„nradottab^ országok segiíésát — fordította tolmácsunk, Kellner Kálmán A csehszlovák ipar egyik újdonsága, a T 444 típusú diesel-motoros mozdony. kassai mérnök, a Technoexport szakembereinek szavait —, nemcsak azért, mert az ajánl­kozó kapitalista államok sora előtt mi kaptuk meg a meg­rendelést. Ez kötelességünk is... Ugyanebben a szellemben építenek a csehszlovák szak­emberek Indonéziában cukor­gyárat, a; dzsungel közepén. Az ilyen nagyszerű, odaadó segítségnyújtásnak természete­sen számos új eredménye szü­letik. Azon kívül, hogy magá­tól értetődően szorosabbá vá­lik a csehszlovák, az indiai és az indonéziai nép barátsága, például azt, hogy a nyugati államok is mind szívesebben tárgyalnak a Technexporttai üzletkötés céljából. Egy nagy jelentőségű ilyen üzletet már el is könyvelhetnek csehszlo­vák barátaink. A szocialista országok közül elsőnek kaptak megrendelést nyugati államtól vízierőmű építésére. Az erőmű Brazíliában. Sao Paolóban épül majd. Makettjét kiállítot­ták a brnoi vásár „Z” pavilon­jában, s a kis remekművet büszkén mutatiák minden * ér­deklődőnek:: 25 kapitalista vi­lágcég ajánlatát félretéve egy ilyen erőmű felépítését kérték a brazil gazdasági vezetők. Szó sem esik itt a vásárról a tárgyalások során, a kereske­delmi szerződések megkötése­kor arról, hogy békevédeiem, vagy békeharc, s mégis a béke örök óhajtásáról beszél min­den. Vagy a számos bányagép, mezőgazdasági felszerelés, gyárberendezés szállítására, autóvásárlásra kötött szerző­dés nem emellett bizonykodik? Minden tekintetben emellett.. Erről nem volt nehéz kicse­rélni nézeteinket, vélemé­nyünket, még hazafelé utaz- tunkban a vonaton. Mire a té­ma végére értünk, teljesen meg is virradt, s felkelt a nap. Ragyogóan szórta szét sugarait az éjszakai álomból ébredő emberekre, földekre, házakra. Nagyszerű látvány volt. Mint az a színes, gyü­mölcsöző, s biztatóan békés, barátságos kavargás amely igyekszik kizárni az életből az 1890-es május 1., a nemzeti felkelés, a nemeckai vérengzés borzalmainak megismétlődését, ott, néhány száz kilométerre inögöttü"k a III Brnoi Nem­zetközi Nagy vásáron . . . Weidinger László ! Az „A” pavilonban a meny- nyezet alatt körben, különböző nyelveken ez az egy szó olvas­gató: Béke. Az egyik magas ^épület oldalán is a békés épí­tés, kereskedelem folytatását, ^óhajtását kifejező felirat lát­ható. Másutt aztán már csak ^szakmai feliratokat helyeztek jel a pavilonokban és a szabad ^kiállító tereken, s mégis min- jdenütt ott van, oda vetitődik ■ez, a világ többségét összefor- ji aszto szó. j Nézegetjük a szovjet ipar új­donságait, a teherautókat, gé­beket, a magyar autóbuszokat, .dömpereket, műszereket, a nyugatnémet új megoldású, terhét menetközben ürítő csil­lesort, a különböző országok mezőgazdaí-ági gépéit, * járva beriséget nyugtalanító tűzfé­szek kiiktatását jelenti Euró­pa testéből. Így szolgálja a német kér­dés rendezése a békét és csök­kenti a háború veszélyét. A német kérdés megoldásában, mint ennek népünk már tanú­jelét adta, egységes, mert tud­ja, érti ennek jelentőségét.. Nyugat még Berlin és a né­met kérdés körül nagy lármát csap, háborúval fenyegetőzik. Azonban a berlini, illetve a német kérdés mégsem fog há­borúhoz vezetni. Nem vezet háborúhoz már az előbb em­lített erőeltolódások következ­tében sem. Nem titok már az Egyesült Államokban sem, mert sajtónyilvánossága van, hogy rdemes háborút eni. sül a szocialista Magyar- ország, amely véglegesen és még erő­teljesebben elzárja az útját mindenféle kapitalista restau- rációs kísérletnek. Az imperia­lizmusnak ezt is, mint tényt tudomásul kell vennie. A mi népünk jövőjének szebbététe- lén munkálkodik. Ennek pedig éltető ereje a béke, a békés egymás mellett élés. Ezért gyű­löli népünk a háborút, ezért gyűlöli mindazokat, akik újabb pusztító háborúra spekulálna*. Ezért ellenez minden olyan kísérletet, amely a népek sza­badsága és függetlensége ellen irányul. A mi népünk és állami be­rendezkedésünk nem a népek leigázására, szabadságharcá­nak elfojtására törekszik. Ezért ilyen céllal nem is hozhat lét­re fegyveres egységeket. Ha létrehozta és erősíti ezt, akkor azért teszi, hogy jól képzett, modernül felfegyverzett fegy­veres erők álljanak készen né­pünk védelmére. Biztosan, ha­tározottan, erejének tudatá­ban — ami egyben a szocia­lista tábor rettenthetetlen ere­je is — álljon a béke, a népek szabadságának vártáján, abban a tudatban, hogy magasztos, gaz ügyet szolgál. Katona, endőr, karhatalmista, mun- tásőr és a fegyveres erők min­ién tagja, népünkkel együtt, oizákodva, erőben és egész­ségben tekinthet szépülő jö­vendőnk elé. Ma Nyugat-Berlin az imperia­lizmus kém- és diverzáns eu­rópai központja. Innen indul­nak ki a népi demokráciák ellen a rágalomhadjárattól kezdve, a népi demokráciák elleni támadások egész sora. Berlin Európa szívében tűzfé szék, amely sok veszélyt rejt magában. A Német Demokra­tikus Köztársaság ellen irá­nyuló meg-megújuló sikerte­len támadások zavarják, nyug­talanítják nemcsak a német népet, hanem a világ békesze­rető emberiséget is. A Német Demokratikus Köztársaság tör­vényes elismerése, mint szu­verén állam, véget vet egy sor nyugtalanító jelenségnek. És az egész kérdés-komplexum megoldása pedig az egész em­Berlinéri nem éi kezd Mások úgy latolgatják, nem érdemes, nem szabad New Yorkot elpusztítani Berlinért. A nyugati imperializmus ma már nagyon jól tudja, hogy a berlini és a német kérdést a szocialista országok meg ‘og- ják oldani, velük együtt, ha ezt ők is akarják, ha nem, akkor nélkülük. A nyugati imperializmus fő kérdése most az, hogy mennél kisebb presztízs-veszteséggel megoldani Németország és Nyugat-Berlin kérdését, úgy, hogy Adenauer se nagyon csa­latkozzék. Ez viszont az ő dol­guk. A miénk az, hogy egy uíjabb tűzfészek kiiktatásával közelebb vigyük az emberisé­get a béke végső győzelméhez, a háború örök likvidálásához és végleg elmúljék az emberi­séget fenyegető termonukleá­ris háború veszélye. Ezekért a célokért harcol ma a világ haladó emberisé­ge. Ezért harcol különös, erő­vel a szocialista országok né­pe, amelyek már maguk előtt látják és tudják a kommuniz­musba vezető út széles távla­tait.- Népünk gazdasági sikerei az iparban és a mezőgazdaság­ban ezeket-a célokat is segíti. A most nyilvánosságra hozott 5 éves terv célkitűzései mutat­ják népünk felemelkedésének útját. Ez az 5 éves terv szocia- < lizmust építő hazánk új mérföldköve lesz, mert e terv időszakában megvaló­Szükséges ezt megérteni, mert vannak emberek, akik hajlandók egyenlőségjelet ten­ni az Egyesült Államok hadi- technikai fejlesztésére irányuló igénye és a Szovjetunió, a szo­cialista tábor hasonló igényei közé. Hajlandók egyenlőség! jelet tenni az imperializmus erőpolitikája és a szocialista tábor erőnléte közé. Holott ez az előbb vázoltak alapján lé­nyegesen különbözik egymás­tól, mert más célokat szolgál­nak. Az erőviszonyok komplexu­ma sok más vonást is tartal­maz. Ez pedig a szocialista tá­bor és mindenekelőtt a Szov­jetunió gazdasági sikere és cél­kitűzése. Nyugodtan elmond­hatjuk, hogy ez az év a kom­munizmus építésének 20 éves perspektívájával vonul be a történelembe. Ez nagy ese­mény, amely szintén az erővi­szonyok eltolódását jelenti. Ott, ahol olyan célok megvaló­sítása kerül napirendre, mint az ingyenes orvosi kezelés, in­gyenes közszolgáltatás, lakás, víz, világítás, stb., világos, hogy csak gazdaságilag erős, függetlenségét védeni képes állam vagy nép tűzhet ki ilyen célokat. Sok találgatás folyt a nyu­gati sajtóban, politikusok kö­rében, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja soron kö­vetkező kongresszusának idő­szakában a Szovjetunió vajon milyen nemzetközi sikerekre számít. És i az SZliP ja zet egyik problémája most a német kérdés, Nyugat-Berlin kérdése. A szocialista tábor e kérdésében elfoglalt álláspont­ja egyértelmű és világos. Meg kell kötni a békeszerződést mindkét német állammal Nyugat-Berlint szabad, demi- litarizált várossá kell tenni. Le kell rögzíteni a határokat és szavatolni azok sérthetet­lenséget. És az imperializmus­nak válialniá kell minden kö­vetkezményt és felelősséget e határok megsértéséért. Berlin helyzetének rende­zése egy újabb lépés a bé­ke, az emberi élet meg­óvása érdekében. tán, hogy a feszültség növek­szik ugyan — mert sorra vere­séget szenved az imperializ­mus, amely elveszti gyarma­tait, s csak a háborúban lát kivezető utat, nő a háború utá­ni vágya —, azonban a lehető­ségek egyre inkább csökken­nek. Már azokat a lehetősége­ket kell érteni alatta, amelyek az imperializmus győzelmével végződnének. Tehát a jelen­legi nemzetközi viszonyok kö­zött jovo ele, Ez pedig a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hőn óhajtott vágya. Amikor a szocialista tábor katonai erők szükségességéről és katonai erők fölényéről be­szél és ennek további megőr­zését tartja szem előtt, ezt mindig annak vonatkozásában kell szemlélni, hogy ezzel pár­huzamosan a szocialista tábor fő feladatának és fő céljának az általános és teljes leszere­lést tekinti. Tehát lényeges különbség van a két katonai erő, vagy fölény között. Mert lényegesen mások a szándékok és célok. A Szovjetunió, a szo­cialista tábor katonai ereje és fölénye úgy jelenik meg a nemzetközi élet porondján, hogy ennek az erőnek javasla­ta az általános és teljes lesze­relés, a béke megvédése és fő célja a pusztító háború elkerü­lése és veszélyének végső ki­küszöbölése. óbb megíepetéí ) éves program óvóhelyük, és atomtámadás idején menedéket akarnak kér­ni, azokat lelőjék. Erről foly­nak már viták hetek óta az amerikai sajtóban és folyóira­tokban. Érdemes párhuzamot vonni a szocialista tábor éle­tével, ahol a népek a szocia­lizmus és a kommunizmus fel­építésén munkálkodnak, az emberi jólét perspektívájában. Az imperializmus alkonyán a nyugati társadalom olyan de- moralizáltságban él, hogy he­tek óta azzal foglalkoznak, jo­gos-e géppisztollyal agyonlőni azt, vagy azokat, akik atom­háború esetén más óvóhelyén menedéket keresnek. A jelenlegi nemzetközi hely­cialista tábor javára, és általá­ban a béke erői javára. Ez az erőeltolódás olyan nagyarányú lett, hogy a jelenlegi helyzet­ben minden olyan esemény, pontosabban, ami a konfliktus veszélyét rejti magában, a tár­gyalások irányába viszi előre a nemzetközi helyzetet. A tár­gyalások irányába, egészen a legmagasabb szintű tárgyalá­sokig. Olyan helyzet állott elő az erőviszonyok eltolódása foly­11 nézhetünk a sától, de nem hajlandók meg­semmisíteni azokat a fegyvere­ket, vagy általában a fegyve­reket, amelyek százmilliók életét oltanák ki, ha egyszer elszabadulnának. Most, ahogy a Szovjetunió emlékirata mondja, nemcsak a sugárzás veszélye ellen kell óvni az em­bereket, hanem a termonukleá­ris fegyverek pusztító vesze­delmétől. Ennek pedig egyetlen útja az általános és teljes le­szerelés. Ma egy szovjet, amerikai, angol megegyezés a nukleáris kísérletek beszüntetéséről nem jelentene egyebet, mint meg­fosztani a Szovjetuniót attól a lehetőségtől, hogy megfelelően felkészüljön az emberi élet vé­delmére, a béke megőrzésére. Ezeknek a fegyvereknek tökéletesítésére mindaddig szükség van, míg létre nem jön az általános és teljes leszerelés. a legnagy 2( volt és ez egyben az év egyik legnagyobb nemzetközi esemé­nyei közé tartozik. Ennek a nagyszerű programnak jelen­tőségét még a nyugat is kény­telen elismerni, noha ezt kese­rű szájízzel teszi. Míg a kommunizmus gran­diózus tervének megvalósulá­sa, mint új szputnyik, a gaz­dasági életben útnak indul, addig az Amerikai Egyesült Államok népe demoralizált körülmények között él. Ma az amerikai sajtó fő témája, prob­lémája az, hogy erkölcsös do­log-e termonukleáris óvóhe­lyekre géppisztolyt, pisztolyt azzal a szándékkal levinni, hogy akiknek nincs atombiztos (V oly tatás az 1. oldalról) zi helyzet eléggé feszült, szer­te a világon a haladás ellensé­gei az amerikai imperializ­musban látják fő támaszukat, hazánkban is az ellenséges erők más rezsimről, más bir­tokviszonyokról álmodoznak. Az imperializmustól és csakis tőle várják, hogy visszanyerik bii'tckaikat és régi hatalmukat. A nemzetközi helyzet egy másik jellemző kifejezése az erőviszonyok eltolódása, a szo­lig ugoiKa mert akár Berlin, akár Nyu- gat-Németország kérdésében tárgyalások lesznek, vagy a békeszerződés megkötése előtt, vagy a békeszerződés után. Ezt azért lehet elmondani teljes nyugalommal, mert mint ahogy ezt már több nyilatko­zat hangsúlyozta, csak két al­ternatíva van. Vagy a tárgya­lások útja, vagy a háború, amelyben a legmodernebb, legkorszerűbb, legnagyobb ha­tóerejű fegyvereké a szó. Egy ilyen háború pedig az imperia­lizmus biztos pusztulását je­lenti. Ezért bármennyire is fe­nevad az imperializmus, tár­gyalni kényszerül. Ennek alap­vető biztosítéka, hogy a háború kimenetelét győ­zelmesen befolyásoló leg­modernebb fegyverek egy olyan állam kezében össz­pontosulnak, amelynek alapvető hivatása, törté­nelmi küldetése a béke, az embermilliók életének vé­delme. Ha ez megfordítva volna, min­den esemény, minden konflik­tus az ellenkező irányban hat­ra. Ezért kell merőben más­képp tekinteni a Szovjetunió eddig tett, vagy ezután követ­kező intézkedéseit, mert ezek mind a békét oltalmazzák és a tárgyalásokat segítik elő. Hadd tegyem hozzá: a tár­gyalások gondolata az impe­rializmus vezető nagyhatalmak államférfiai számára már ko­rántsem olyan idegen, mint akár ezelőtt pár hófiappal is volt. Kennedy amerikai elnök ENSZ-ben elmondott beszéde már világosan tükrözi, hogy a vezető imperialista hatalom kormánya már látja, hogy tár­gyalni kell, és tudatában van, hogy tárgyalni kényszerül. Azonban most már olyan tár­gyalásokra van szükség, és olyan tárgyalásokat kell élőké-, sziteni, amelyek alapjában el5-1, reviszik a legfontosabbat: azS általános és teljes leszerelést,? végső soron a háború és a| termonukleáris veszély meg-^ szüntetését. í Tehát olyan tárgyalásokról! van szó, amely az amerikai! tömb részéről is tisztességes! szándékkal indul és nem te-! remt olyan helyzetet, mint) ahogy erről a szovjet kormány;) emlékirata beszél, hogy amíg! Genfben folytak az atomkísér-! letek és az atomfegyvergyártásj betiltását célzó tanácskozások,! addig Franciaország, a NATO) tagja, szabadon folytatta kísér-j létéit. S a tárgyalások időtar-) tama alatt lázas tevékenység) folyjék, hogy behozzák aj Szovjetunió katonai előnyét,? a legmodernebb fegyverek? vonatkozásában. Kennedy és általában a nyu-é gáti tömb javaslatai most arra? irányulnak, hogy csak azokat a) kísérleteket és fegyvergyártá-) sokat korlátozzák, amelyben aj Szovjetunió maga mögött) hagyta az imperialista tömböt,* és benne az Egyesült Államo-J kát is. A cél tehát, megkötni a) Szovjetunió kezét és a másik? oldalon szabad folyást engedni? egy újabb háborúra való fel-? készülésnek. Beszélnek a leve-? góbén végrehajtott kísérletek; megszüntetéséről, de hallgat­nak a föld alatti robbantások és általában az atomfegyverek? betiltásáról. Meg akarják szün-) tetni a légtérben történő rob-j hántásokat, indokolásul azzal,? hogy szennyeződése ártalmas) az emberi szervezetre. Ugyan-? akkor nem akarják megszün-) tetni a termonukleáris fegyve-J rek gyártását. Beszélnek az el-J lenőrzésrői, és olyan ellenőr-) zést akarnak, ami legalizált) kémtevékenységet jelentene a" Szovjetunió területén, a lesze-) relésről beszélnek, de hallgat-) nak az általános és teljes Is-' szerelésről. Féltik az emberisé­get á légtérben végrehajtott kísérjetek ártalmas kisugárzás IHszünnépség a% egri Helyőrségi Tiszti Klubban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom