Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
2 VEPÜJS AO 1961. szeptember 10., vasárnap Közlemény a Rom fin Népköztársaság párt• és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheor- ghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A Budapesten, Sztálinváros- ban és Inotán, ipari üzemekben, valamint a solti termelő- szövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan testvéri barátság erőteljes megnyilvánulására. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt vett magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány államminisztere, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Sík. Endre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Emil Bodna- ras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredményekről és tapasztalatokról, megvizsgálták a magyar—román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések minden megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azonosságát. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus elvén és a szocializmus építésének művéhez nyújtott kölcsönös elvtársi segítésen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958 februári magyar— román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország között sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. szággal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megegyezés jöjjön létre az általános és teljes leszerelés megvalósításáról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzetközi elismerésnek örvendenek. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége úgy véli, hogy a különböző társadalmigazdasági rendszert z tartozó államok között regionális viszonylatban létrehozandó egyezmények kedvezően befolyásolnák a nemzetközi légkört. A balkán-adriai térség béke-, atommentes- és rakétafegyver nélküli övezetté történő átalakítása annál is inkább időszerű, mivel a NATO-ban részt vevő egyes országok a világnak ezen a részén tömeg- pusztító fegyverekkel felszerelt katonai támaszpontodat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kormánya újra kifejezi telje« egyetértését a Román Népköz- társaság kormányának a balkáni együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság békés építésében elért eredményei és a nemzetközi életben betöltött tevékeny szerepe a két ország tekintélyének állandó növekedését eredményezi az egész világon. A gyarmati népek felszabadító mozgalmáról A magyar és a román nép üdvözli a nemzeti felszabadító mozgalmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnak a gyarmatosítás ellen a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mesterkedései, hogy rabságban tartsák ezeket a népeket, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének tizenötödik ülésszakán a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról elfogadott nyilatkozat megsértését jelentik. A két fél mély együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja Kongó, Algéria, Laosz Tunézia, Angola népeit és valamennyi népet, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus ellen, a szabadságért és jobb életért. Kinyilvánítják a magyar és a román nép teljes szolidaritását a kubai népnek a nemzeti függetlenségéért és a forradalmi vívmányai megszilárdításáért vívott hősi harcával. A két küldöttség meggyőződését fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi békeszerető állam, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők együttes erőfeszítésükkel képesek meghiúsítani az agresszív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. A két testvérpárt együttműködéséről A kapcsolatok fejlődése A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—60-as években az árucsereforgalom megkétszereződött, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—65. évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormány- bizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizottság megállapodott az 1960—1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyors ütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormány- bizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő fel- használása terén való egyiittműködé :ről szóló megállapodást írtak alá és elhatározták hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. A nemzetközi helyzetről A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttségek megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az, hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és inttézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyő ződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháború tűzfészkeinek felszámolásáért, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének a meg- teremtétséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztéi- át szítanak. Az imperializmus agresz- szív terveinek megvalósításában fő helyet foglal el Nyu- gat-Németország, amely külpolitikai céljának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO-hatalmak ösztönzik és támogatják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehrnek legújabb típusú fegyverekkel történő felszereléséért, beleértve a rakétákat is. Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felforgató tevékenység központjává építették ki. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német béke- szerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Ber lin problémájának megoldása olymódon, hogy szabad, de- militarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványainak felszámolása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglevő két német állam közötti közeledés és együttműködés legjobb feltételeit teremtené meg, s biztosítaná mind Németország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság, a többi érdekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a Varsói Szerződésben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak tanácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének a Varsói Szerződés tagállamai javaslatainak alap ján hozott intézkedéseit A nyugati hatalmak, amelyek rendszeresen elutasítják a szocialista országok békés kezdeményezéseit válaszképpen a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslataira, provokációs tevékenységükkel veszélyeztetik a szocialista tábor és valamennyi nép biztonságát. Ez a helyzet a szocialista országoktól különös éberséget és megfelelő intézkedések megtételét követeli meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét küldöttség megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok képviselői 1960 novemberi moszkvai tanácskozásainak következtetéseit és úgy véli, hogy a szocializmusért és kommunizmusért folytatott harcban az új győzelmek elérésének záloga a szocialista országok közösségének, a világ kommunista mozgalmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus—leninizmus iránti hűség. A moszkvai tanácskozás nyilatkozatában foglalt programszerű tételektől vezérelve, mindkét párt a jövőben is harcol a szocialista tábor országai, a kommunista és a munkáspártok egységének erősítéséért, a revizionizmus, a szektás- ság és a dogmatizmus valamennyi megnyilvánulása ellen, valamint a proletárinternacionalizmus magasztos elveitől való mindennemű eltérés ellen. A két párt képviselői hangsúlyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártjának a világ kommunista mozgalma élcsapatának óriási hozzájárulását a marxizmus—leninizmus elméletének fejlesztéséhez és a szocialista országok számára nyújtott sokoldalú internacionalista segítségének különös jelentőségét A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete, amely a párt huszonkettedik kongresszusán kerül megvitatásra, megmutatja valamennyi népnek a kommunisAa társadalom csodálatos távlatait, az emberiség legnagnohl eszméjét. Az alkotó marxizmus—leninizmus ezen jelentős dokumentuma új, hatalmas fegyvert jelent a szocializmust építő népek kezében, és valamennyi testvérpárt kezéKÁDAR JÄNOS, C a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány államminisztere. A döntő kérdés: a háború megelőzése Hruscsov pénteki beszéde a világ érdeklődésének középpontjában A leszerelés kérdései A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az Intézkedésnek az a célja, hogy megelőzze azt » katasztrófát, amellyel a béke és a civilizáció ellenségei fenyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a Varsói Szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tábor védelmi képességének állandó erősítéséhez és a többi szocialista orNEW YORK: Az amerikai hírügynökségek moszkvai tudósítók jelen lései •alapján bőségesen ismertetik Hruscsov szovjet kormányfőnek pénteken a szovjet—indiai barátsági gyűlésen mondott beszédét. Kiemelik Hruscsovnak azokat a szavait, hogy a szovjet kormány örömmel üdvözli a nyugati hatalmaknak azon kijelentéseit, hogy tárgyalásokra van szükség, ha e kijelentések a nyugati hatalmak való szándékait tükrözik és ha a nyugati hatalmak hajlandók érdemi tárgyalásokra a német békeszerződés megkötéséről. A távirati ügynökségek kihangsúlyozzák Hruscsovnak azt a kijelentését is, hogy a két német államot jel kell venni az ENSZ-be, mert ez igen hasznos lehet a béke szempontjából. A hírügynökségek rámutatnak a szovjet kormányfő beszédének nyugodt, biztos hangjára és ugyanakkor kiemelik: a Szovjetunió hajthatatlan elhatározása a német békeszerződés megkötése, az európai helyzet normalizálásában és a béke megőrzése. — Hruscsov bírálta a Nyugatot, mert hiányzik belőle a realizmus, amikor elutasítja a két Németország fennállásának elismerését — emeli ki az UPI tudósítója. PÁRIZS: A francia sajtó vezető helyen számol be Hruscsovnak a szovjet—indiai barátsági nagygyűlésen elmondott beszédéről A haladó sajtó a szovjet kormányfő kijelentései közül kiemeli, meg akarjuk óvni a világot a katasztrófától; a döntő kérdés: a háború, megelőzése. Az Humanité aláhúzza Hruscsov beszédéből: fenyegetéssel nem lehet megoldani a német problémát. A Szovjetunió kész tárgyaim a békeszerződés megkötéséről és a teljes és általános leszerelés megvalósítása érdekében. A polgári sajtó kommentárok nélkül, bő idézeteket közöl a szovjet kormányfő beszédéből. LONDON: A péntek esti londoni lapok első oldalon kivonatosan ismertették Hruscsov beszédét. Az Evening News vastag betűkkel emelte ki a beszédnek azt a részét, hogy a Szovjetunió nem fél a fenyegetésektől és rendelkezik mindennel, ami az agresszió visszaveréséhez szükséges. Kiemeli Hruscsovnak: azt a kijelentését is, hogy a Szovjetunió az általános, teljes leszerelésre törekszik. BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaságban az ADN hírügynökség mindjárt a beszéd elhangzása után részletes kivonatokat közölt, és ismertette a beszéd fő részeit. Heinz Willmann, az NDK- beli német béketanács főtitkára a TASZSZ tudósítójának kijelentette: — Hruscsov beszéde elősegíti, hogy véget érjen a nyugati kormánykörök által felszított háborús hisztéria. A szovjet kormányfő újból megmagyarázta, hogy a szovjet állam intézkedései a béke fenntartására és megszilárdítására irányulnak, a békét viszont csak tettekkel lehet biztosítani, nem pedig szép szavakkal. TOKIO: A japán lapok Hruscsov beszédéről szóló közleményeik címében idézik a szovjet kormányfő azon szavait, hogy » Szovjetunió hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a fontos nemzetközi problémákról. Kiemelik a két német állam ENSZ-be való felvételéről tett kijelentést is. (MTI) ben, amely a béke és szocializmus ügyének győzelméért harcol az egész világon. A küldöttségek megállapították, hogy a két testvérpárt között szélesedtek a pártmunka tapasztalatait kölcsönösen tanulmányozó küldöttségcserék és elhatározták, hogy a jövőben is tovább fejlesztik együttműködésüket és az internacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan barátságon alapuló testvéri kapcsolatukat. * A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok állandó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor egységének és összefor- rottságának megszilárdításához, a világbéke megerősítéséhez. Kelt, Budapesten az 1961. évi szeptember hó 7. napján. REORGHE GHEORGHIU-DEJ a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke. (MTI)
